Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

Agrártudományi Egyetem Szimpátia, együttműködés Beszélgetés a tiszteletbeli doktorral le* Mint arról hírt adtunk, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanácsa doctor hono­ris causa universitatis, azaz tiszteletbeli doktori oklevelet adományozott dr. Helmut Claasnak, a nyugatnémetor- ezági Claas Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat elnök Igazgatójának. Az avatás utá­ni percekben beszélgettünk vele. — A magas kitüntetést nagy Örömmel és mély hálával fo­gadtam el, s be kell vallanom, hogy ez a megtiszteltetés meg­ható — mondotta bevezetőül. «— Külön öröm számomra, hogy ezt a megbecsülést olyan egyetemtől kaptam, melynek híre messze földre is eljutott már. — Kitüntetésének indoklása szerint, ön igen sokat tett a mezőgazdasági betakarító­technológiák fejlesztéséért. — A betakarítási technoló­giák fejlesztésiét és továbbfej­lesztését mindig is személyes ügynek tekintettem, örömmel szenteltem időmet e téma ku­tatására. Cégemnél a kutatá­sért és a fejlesztésért hosszú éveken át én viseltem a fele­lősséget, mielőtt átvettem a termelés irányítását, majd a Vezérigazgatóságot. — Mi alapozta meg cége különös jó hírét? — Azt gondolom, ennek oka az, hogy néhány gépfajtára specializálódtunk, így sikerült kimagasló teljesítményeket el­érnünk, s világviszonylatban is csúcstechnológiának számí­tó gépeket és technológiákat kifejlesztenünk. Bár több kon­tinensen is hozzászoktunk az üzleti sikerekhez, a belépés a magyar piacra, a magyar beta­karítási gondok megismerése mégsem volt egyszerű dolog. — Mióta tart a magyar kap­csolat? — Másfél évtizede kerültem az önök mezőgépiparával kö­zelebbi kapcsolatba. Nem az udvariasság mondatja velem, de én is úgy jártam, mint igen sok honfitársam: igen hamar szimpátia ébredt ben­nem Magyarország és a népe iránt, s e szimpátia ma is se­gíti együttműködésünket. — Milyen speciális igénybe­vételt jelent gépek számára a magyarországi munka? — Cégünk az első olyan gyártó, amely arató-cséplő gé­peit a nagy szalmamennyíség- gel dolgozó európai gabonabe­takarításhoz. és az amerikai kukoricabetakarítás kemény igénybevételéhez fejlesztette ki. Gépeinket a magyar agro- nómusokkal és mezőgazdasági gépészekkel közösen tovább­fejlesztettük éppen azért, hogy az itteni igényeknek jobban megfeleljenek. A magyar szakemberekkel folytatott konzultációk során rendszere­sen megvitatjuk gyártmá­nyaink jobbításának módját, az iparral szemben támasztott követel menyeket. — Zökkenőmentes volt■ e gé­pek magyarországi elterjesz­tése? — Minden ilyen jellegű di­menzió előfeltétele az ütőké­pes szervizhálózat, és a jó pót- alkatrészellátás megszervezése. Mivel e téren gazdag tapasz­talataink voltak, a termelési rendszerekkel együtt sikerült szinte tökéletes ellátóhálózatot kiépítenünk, s a kezelősze­mélyzet elengedhetetlen beta­nítását is elvégeztük, így nem voltak gondjaink. A magyar mezőgazdaság­gal való szoros együttműködé­sünk odáig vezetett, hogy ma már több területen végzett kooperációs együttműködésről is beszámolhatunk. A több mint 10 éve fennálló kooperá­ció knout-hoiu-vásárlásokhoz és technológiai transzferhez vezetett, ami kiterjed a gyárt­mányokra és a technológiákra is. Az ebből eredő magyar nyugati export az 1977. évi 1 millió DM-ről 1987-re már 40 millió márkára rúg majd. — A nyilvánvaló gazdasági érdeken túl miért vállalja cé­ge magyar szakemberek to­vábbképzésének NSZK-beli szervezését is? — Valóban, az elmúlt más­fél évtizedben sok száz ma­gyar szakember fordult meg nálunk. Ügy vélem, hogy a tu­domány mindig is a népeket összekötő olyan elem volt, amely nem ismer politikai ha­tárokat. A kutatási és a tudo­mányos kapcsolatok az utób­bi harminc esztendőben od*' fejlődtek, hogy megvalósulha­tott a kutatók, oktatók és diá­kok cseréje. Cégünk minden­kor szívesen vállalta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok kibontakoztatásának elősegí­tését. — Konkrétan a GAT.E-vgl tervezik-e a kapcsolatok bőví­tését? — Hogyne! A gépészmérnö­ki kar és cégünk megállapo­dása szerint 1987-től évente több gödöllői diák és oktató szerezhet majd gyárainkban gyakorlatot, hogy azáltal is el­mélyíthessék tudásukat, s hogy megkönnyítsük diploma- munkájuk elkészítését is. Hi­szem, hogy az ilyen jellegű kapcsolattartás nemcsak a ku­tatást és oktatást segíti majd, hanem népeink javát szolgáló missziót is betölt — mondot­ta végezetül a GATE legújabb tiszteletbeli doktora, Helmut Claas. Bokodi Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 304. SZÁM 1986. DECEMBER 28.. VASÁRNAP Veresegyház Ütvén foknál melegebb víz Veresegyház megkísérti sze­rencséjét. A nagyközség ve­zetősége a lakosság lelkes ál­dozatkészségével hévízkuta­tást végeztet. A kutató-feltá- ró fúrást a jövő év tavaszán tervezik és néhány hónap múltán már bizonyossá vál­hat annak eredményessége is. A község hideg vizű strand­ja már eddig is látogatott volt, egy m'eleg vizű fürdő a helyi lakosság jólétét, de a község üdülőhely-jellegét is erősítené. A kutatás akkor kecsegtet sikerrel, ha már helyi vagy közel környéki vízföldtani adatokra támaszkodhat. A hé­vízkutatás hazánkban jórészt a szénhidrogén-kutatásnál szerzett ismereteken alapul. Örbottyán—Veresegyház—Cso­rnád általános területén már a második világháború előtt és közvetlenül utána kutat­tak 100U méteres mélységig szénhidrogének után. kisebb gázlencsék mellett egyes fu­ratokban langyos, meleg víz előfordulása mutatkozott. Eze­ket a vízjelentkezéseket azon­ban a szénhidrogén-kutatás elsődlegessége, sőt kizáróla­gossága miatt nem vizsgálták. A vízkutatást akkoriban még a műszeres felderítés sem segítette. Előzmény támpont A közelmúltban azután Gö­dön 650 méteres mélységből tártak fel-50 fokos meleg vi­zet, amely azonban ásványos összetételét illetően nem mi­nősül egyúttal gyógyvíznek. Előzményként az is ismeretes, hogy a térség alatt mészkő- és dolomittömegek vannak, amelyek töredezettségük ese­tén nagy mennyiségű hévizet tárolhatnak. Ilyen előzmények és támpontok jogosítanak te- .hát fel arra, hogy Veresegy­házon hévíz után kutassanak. Az értő újságolvasót bizo­nyára nemcsak a végered­mény érdekli, érdekes számá­ra az a műszaki folyamat is, amellyel a föld mélyét val­latják. Erről is néhány szót. A fúrást az előirányzott 1500 méterig kutató jelleggel végzik, miközben az átharán- tolt rétegeket műszeres vizs­gálatnak vetik alá. Megál­lapítják az egymás alatti víz­tartalmú rétegek mélységi el­helyezkedését, hozzávetőlege­sen azok víztartalmát és víz­leadó képességét Kémiai alap Megállapítják a legkedve­zőbb vízadó szinttájat, ame­lyet azután a kútszerkezet el­helyezése keretében megnyit­nak és termelésre késztetnek. Gondoskodnak a nemkívá­natos víztartalmú rétegek ki­zárásáról. hogy azok vize sem mennyiségileg, de külö­nösen minőségileg ne keve­redjék az előbbivel. A meg­nyitott. réteg nyomás alatt áll, vize a kúttérbe benyomul és a feltárás szintje fölé emel­kedik. Kedvező, ha a kúttér- ben felszálló víz nagy mennyiségben a terepszint fölé emelkedik, mert így hasznosítása gazdaságos. Amennyiben a felszálló víz — a kút nyugalmi vízszintje — a terepszint alatt marad, úgy géppel kell termelni. Ez utób­bi állapot nem zárja ki azon­ban nagyobb vízmennyiség ki­termelését, csupán a költsége­ket emeli. Akkor' mondjuk, hogy eredményes a feltárás, ha a kút megfelelő vízmennyiséget ad és utánpótlása állandósult, ha megfelelő a vízhőmérsék­let, a víz oldott ásványi anyagokban gazdag és ezek­nek gyógyhatása van. A hasznosítást alapvetően be­folyásolja a hévíz kémiai alapjellege. Fürdő táplálásá­ra ugyanis a hidrogénkarbo­nátos alapjellegű hévizek a legalkalmasabbak, a ma­gas sótartalom akadályozó té­nyező is lehet. A feltárás akkor felel meg a fenti kívánalmaknak, ha a fúró nagy mélységben te­lepült, nagy hézagosságú, ÉLÉNKSÉG. A városi ta­nács ülései rendszerint nem akkor élénkek, amikor vár­nánk. Amikor teszem azt a jövő évi költségvetést tárgyal­ják. Akad egy-két hozzászó­ld a kevésbé tapasztalt ta­nácstagok köréből. Az elnök ilyenkor nyomban visszakér­dez: rendben, arra a terület­re adjunk többet, de tessék azt is megmondani, honnan ve­gyük el? A tanácstag meg­szeppen, dehogyis akar vala­honnan elvetetni... gondolom, ekkor határozza el, máskor inkább hallgat. A legutóbbi testületi ülés rövidnek és eseménytelennek ígérkezett. Ünnepi köszöntő, jövő évi munkatervek, ta­nácsrendeletek módosítása. Lehet ezeken vitatkozni? Le­het. Majd meglátjuk, ezek emberközeli dolgok. Nem úgy, mint az átvett pénzesz­közök, a beruházási színvo­nal, a tervezés alsó és felső sávja, meg ennél is megfog- hatatlanabb kifejezések, ami­lyenek a költségvetésben sze­repelnek. PLAKETT. Ezen a mostani ülésen tárgyalták a Pro Űrbe kitüntetés adományozásáról szóló rendelet módosítását Először itt időztek el. Még­hozzá annál a paragrafusnál, amely így szól: A kitüntetés kör alakú bronzplakett dísz­dobozban a hozzá tartozó ok­levéllel. Dr. Lencsés György szerint az idegen plakett he­lyett magyar szót kellene hasz­nálni, az érmet Ezen már lehet vitatkozni. Mi a plakett, Tanácsülési jegyzetek mi az érem? Van-e, s mi a különbség közöttük? Vélemé­nyek: a plakettnek csak az egyik oldalán található dom­bormű, a hátlap sima. A pla­kett négyszögletes. Az érem kisebb, kerek, mindkét olda­lán van valami. Otthon utánanéztem a sza­vaknak. Az Oj magyar lexi­kon szerint az érem és a pla­kett egykutya: kisméretű dom­bormű. Az Értelmező kéziszó­tárban a plakett egyik oldalán domborművű (szögletes) kis­plasztikái alkotás. Az érem: kitüntetésül, díjul adományo­zott (feliratos) kis fémkorong. Az idegen szavak szótárában a plakett csak az egyik olda­lán mintázott domborművű emlékérem. Lehet válogatni. De van itt még valami. Mintha a Pro Űrbe sem volna magyar... Erről senki sem szólt. DÍSZSÍRHELY. Amelyik város ad magára, annak van díszpolgára. Gödöllő ad ma­gára. A díszpolgári cím ado­mányozásához is kell rende­let. Bő tíz éve, 1975-ben al­kották meg. A legutóbbi ülé­sen módosították. Belefoglal­ták, hogy mire jogosult a díszpolgár: o tanács ülésein tanácskozási joggal részt ven­ni, rendszeresen kézbe ven­ni a város egészét átfogó fej­lesztési programokat, ide ért­ve az évi terveket is, díjtala­nul látogatni a város létesít­ményeit, díjtalanul utazni a város területén, halála esetén díszsírhelyre. De hát kell ez, kérdezte egy lágy szívű városatya: díszsírhely, mintha már el is akarnánk temetni. Hosszasan forgatták a díszsírhely körül a szavakat. Végül fölállt Szá­vai Tibor, s emelt hangon ki­jelentette: nem lehet tudni előre, milyen embereknek adományoznak díszpolgári cí­met, de biztos lesz közöttük okosabb, aki előre tudja, hogy meg fog halni. Ebben ma­radtak. A teremben ült egy díszpolgár, aki mellesleg ta­nácstag is. ö nem szólt sem­mit. Okos ember. Nekem szóforgatás közben más is eszembe jutott. Pél­dául azok az emberek, akik erejük teljében élnek, de máris fölvésették nevüket a fejfára, amely alatt korán el­távozott párjuk nyugszik. Vagy a súlyos ezrekért krip­tákat készíttetők. Végül pe­dig azok az idős falusi asz- szonyok és férfiak, akik kis nyugdíjukból idejekorán ösz- szegyűjtik a temetésre, sír­emlékre valót, s midőn kö­zeledni érzik az órát. maguk­hoz intik szeretteiket, s el­mondják, melyik rekeszben találják a pénzt. Még valami eszembe ju­tott. A városi rende! eteket egyebek között azért is nézik át, hogy mind tartalmukban, mind formájukban megfelel­jenek a követelményeknek. Magyarán: hogy világosak le­gyenek. A díszpolgársággal jár a következő jog: rend­szeresen kézhez venni a város egészét átfogó fejlesz­tési programokat, ide értve az évi terveket is. Homályos jog. Joga van kézhez venni. Hol, hogyan, mikor? Végül pedig miért kell ehhez díszpolgár­nak lenni? Nem elemi joga minden városlakónak, hogy kézhez vegye a település egé­szét átfogó fejlesztési prog­ramokat, évi terveket? Ha nem veheti kézbe, hogyan nyilvánítson véleményt? Ami­re unos-untalan biztatják. A nyílt várospolitika nevében ... ÜT, UTCA. Gödöllőn az út és utcá elnevezéseken nagy az összevisszaság. Látszatra egyszerű a dolog. Amelyik nagyjából egyenletes szélessé­gű sáv, jó hosszú, az út. A rövidebb szakasz utca. Ba­rabás Andor tanácstag sze­rint Gödöllőn ez egyáltalán nincs így. Nyúlfarknyi sávok neveztetnek útnak. Barabás Andor arra is emlékszik, a rendteremtésre hoztak határo­zatot is régebben, a végrehaj­tás azonban ezek szerint nem volt tökéletes. Érdekes, tanácstagunk az egyik legré­gebbi. Én még csak tíz éve járok tanácsülésre, de én is emlékszem ilyen határozatra. Ezek szerint már kettőnek a végrehajtása nem volt töké­letes. Még szerencse, hogy a többieké a«-.. Kör Pál szemcsés, vagy még kedve­zőbb esetben repedéses, ha- sadékos, karsztos - kőzetbe (triászba) hatol bele, vagy efölött fekvő olyan kőzetben áll meg, amely törésvonala­kon át vízjárati kapcsolatban van ezekkel a mélyebb víz­tárolókkal. A víz hőmérsék­letét a földkéreg repedésein át feltörő hőáramok rend­kívüli mértékben is megemel­hetik — ez a jelenség azon­ban ritkán fordul elő —, vi­szont a víz hőmérsékletét a feltárás mélysége is megha­tározza, mért a kőzetek és az azokban tározódó vizek hő­tartalma bizonyos területek alatt a mélység arányában nő. Érdemes vallatni Veresegyházon az 1500 mé­terre előirányzott kúíból — siker esetén — 50 foknál is melegebb víz várható. Ér­demes azt is megemlíteni, hogy a kutató-feltáró fúrás költségelőirányzata 12 millió forint. A szakvéleményezők is úgy vélik, érdemes kivallat­ni a föld mélyének titkát Ve­resegyház alatt, a lelkes ve­resegyháziak pedig hiszik, hogy bátraké a szerencse! Szakonyi Dezső Színház Kft áhbi kezdés A gödöllői művelődési ház­ban december 29-én és 30-án a kaposváriak első előadása, a korábban megadottnál fél órá­val előbb kezdődik. Nem eáte 6-kor, hanem fél 6-kor. A második előadás időpontja változatlan, tehát 21 óra. Pro Űrbe Két betű híján Noha az újság megjelenése az ünnepek miatt sem sokat szünetel, az előállítása azon­ban ilyenkor egy kicsit eltér a szokásostól, ezért tudjuk csak most kiigazítani a december 22-i szám Átadták a Pro Űr­be kitüntetést című cikkünkbe becsúszott hibát. A kitüntetést nem Köteles Imre. hanem Kö­teles Imréné kapta. Olvasóink és az érdekelt elnézését kér­jük. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Szilveszteri mulatságok, óév­búcsúztató, 15.30 órakor. A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvillusztrá­ciói, megtekinthető az előtér­ben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke nö­vény- és állatvilágáról, az er­dő- és vadgazdálkodás törté­netéről, A gödöllői művészte­lep 1901—1920, felújított állan­dó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Újra Donaldék. összeállítás Walt Disney rajzfilmjeiből. Csak 4 orakor! Az első lovashadsereg. Két­részes, színes, magyarul beszé­lő szovjet történelmi film. Csak 6 órakor! Póló-klub Tagsági igazolvánnyal Az utóbbi időben igen moz­galmas életet éltek az al­koholellenes Póló-klub tagjai. Sikeresen zárult őszi prog­ramsorozatuk is, melynek során nagy élményt nyújtó kétnapos kiránduláson vettek részt Tata—Győr—Pannonhal­ma—Veszprém térségében. Novemberben a velük együtt­működő ifjúsági alkoholelle­nes klubnak volt kétnapos országos találkozója a gödöl­lői művelődési központban. Az ország különböző részéről ideérkezett 180 résztvevőnek pszichológus közreműködésé­vel fórumot tartottak az ifjú­ság problémáiról. Nemrég összeült a klub ve­zetősége, hogy elkészítse a kö­vetkező év programját, érté­kelje az ez évi munkát, visz- szahívja vagy megerősítse po­zíciójában a vezetőség tag­jait. A vezetőség gyűlése után közgyűlést hívtak össze, me­lyen a klubtitkár beszámolt az eddig végzett munkáról. Űj tagokat is vettek fel ez al­kalommal, akiknek tagkönyvet is adtak. Ezután a pénztáros ismertette a bevételek fel- használását, majd jutalmakat osztottak ki és megválasztot­ták az űj vezetőséget. Jóvári Veronika vezetőségi tagot lel­kiismeretes munkájáért külön dicséretben részesítették. A blahai közösségi ház klubtermében rendezett kará­csonyi ünnepségükön minden­ki megtalálta a karácsonyfa alatt az egymásnak készített kis szeretetcsomagot. Az el­hangzott versek, a zeneszó is a szeretet melegségét éreztet­te a nyitott klubban. Az agrárolló szárai Jelentős mértékű drágulás A Központi Statisztikai Hi­vatal közzétette A mezőgaz­dasági termelés ár- és költség- viszonyai nemzetközi össze­hasonlításban című kiadvá­nyát, amely az 1975. és 1984. évek közötti időszakra vonat­kozó adatokat tartalmazza. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a vilá­gon majd mindenütt drágult a mezőgazdasági termelés. Magyarországon a termelői árak 50 százalékkal növeked­tek. Az emelkedés jó néhány országban többszöröse a tíz évvei ezelőttinek — Jugoszlá­viában például nyolcszorosa. A termelői árak növekedésé­nek oka elsősorban az, hogy jelentősen drágultak a műtrá­gyák, növekedett az üzem­anyag, s általában az energia költsége. Magyarországon a termelői árak — az ötvenszá­zalékos emelkedés dacára — az átlagosnál szerényebb mér­tékben változtak: az árpa pél­dául 9,7 százalékkal lett drá­gább egy évtized alatt. A to­jás és a vágott sertés terme­lői ára viszont nálunk is 64, illetve 62 százalékkal nőtt. A statisztikusok által vizs­gált 18 ország döntő többsé­gében tovább nyílt az agrár­olló. Azaz á mezőgazdasági áruk és az előállításukhoz szükséges, elsősorban ipari ter­mékek árai közötti különbség majd mindenütt a mezőgaz­daság rovására növekedett. Magyarország e listán az ötö­dik helyen áll. Az állati termékek árvál­tozása az elmúlt évtizedben világszerte a növényekéhez hasonló volt. A termelői ár növekedése többnyire 2—3- szoros. Magyarországon az ál­lati termékek árainak emel­kedése nagyobb mértékű volt, mint a növényeké. Azonban csak Svájcban, az NSZK-ban és Csehszlovákiában volt a hazánkénál is kisebb mérté­kű a növekedés. ISSN 013J—1957 (Gödöuai Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom