Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
CEGjLÉDI t^ACítia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1986. DECEMBER 3., SZERDA Csak összehangoltan Nehéz körülmények közt élnek A napokban tartotta ülését a városi szakmaközi bizottság az idős kordákról történő gondoskodás lehetőségeiről a VII. ötéves tervben, s egyben megtárgyalta a felhívást a társadalmi összefogásra. Sós János, a városi tanács elnökhelyettese beszámolt arról, hogy az új ciklus terveinek megfogalmazásakor két korosztály jövőjét kezelték kiemelten. A középiskolásoknál nem lesz könnyű megoldani a feltehetően 1989-ben jelentkező teremhiányt. A másik komoly próba az idősek helyzetének javítása. Ennek érdekében minden erőt, lehetőséget és a munkáskollektívák segtíségét igénybe kell venni. Annál is inkább, mivel az anyagi eszközök egyre szerényebbek, amit e célra lehet fordítani. A házi szociális gondozást tovább kívánják bővíteni. Van. aki csak bevásárlást, ebédhordást igényel, a súlyosabb esetekben házi gondozást kérnek. Sajnos hónapokig kell várni, amíg valaki intézményben nyerhet elhelyezést. Szeretnék kialakítani az öregek napközi otthonát, a Kordes-malom kastélyának felújításánál (Kátai és Felszegi útnál). Az épületben — amely állami tulajdonban van — 3 család lakik. Mindenekelőtt részükre kell lakást találni. Egyébként a kastély és a hozzá tartozó terület nagysága alkalmas arra. hogy majd magasabb létszámú otthon működhessék. Akik ott töltenék el napiaikat, azokat mikrobusz szállítaná. Az már a tervezéskor egyértelmű volt, hogy a szociális betegotthon meglévő épületállománya nem teszi lehetővé a bővítést. Hiszen a pavilonrendszer miatt nehéz lenne elindítani a kivitelezést. Viszont a környező porták kisajátítása nagyon megemelné a költségeket. A rendelkezésre álló 7 millió forint valószínűleg nem elég. Szükség lesz az üzemek, vállalatok, intézmények közreműködésére, kommunista szombatok felajánlásaira, az ezekből befolyt pénzre. A Dutép azzal kereste meg a tanácsot, hogy a Táncsics és a Köztársaság útnál lévő munkásszállást eiadná. Az épületért, amelyen 1983-ban komoly felújítást végeztek — gáz, teljes közművesítés — 14,5 millió forintot kérnek. Ez a létesítmény nagyszerűen megfelelne a bővítési elképzeléseknek. Annál is inkább, mert 22 háromágyás szobáját átalakítás nélkül lehetne használni. Ugyanakkor mód lenne az emeletráépítésre, vaay a körbeépítésre. A megyei tanács támogatja az ötletet — az alaprajz éppen náluk van —. hisz az új intézmánv a város olyan részén van, amely könnyen elérhető és a közeli park méltóvá teszi a környezetet. Az elkövetkező hetekben dönti el a felettes szerv, hogy miben tud segíteni, mikor és milyen összeggel. Két ütemben Hogy teljes legyen a kör, a munkásszálló tanműhelyei, raktárai némi átalakítás után alkalmasak , lennének egy szociális foglalkoztató kialakításához. Régi gond oldódna meg ezzel, történetesen az. hogy az idősek és a csökkent munkaképességűek jövedelmüket kiegészíthetnék. A tervek megvalósítását a következő ütemben képzelték el. 1987—88-ban a munkás- szálló megvásárlása, a lakók beköltözése. Reálisnak látszik, hogy majdan ne 30, hanem akár 60 férőhely is legyen. Egyébként az adásvétel után kezdődhet a munka. Még szintén ebben a két évben lenne a szociális foglalkoztató kialakítása. 1989—9ü-ben pedig elkészülne az idősek napközi otthona. Ehhez az egész programhoz kapcsolódik az a komoly feladat, ami a szakmaközi bizottságra vár, hogy a szocialista brigádokat ráhangolja és mozgósítsa a különböző munkák megszervezésére, elvégzésére. Üjabban igény van arra, hogy házzal rendelkező idős házaspárok eltartási szerződést kötnének a tanáccsal, s amikor szükséges, az intézmény a pénzügyi, vagy bármilyen más terhet magára vállalja. A másik változat szerint a házukat azért ajánlják fel, hogy a szociális betegotthonban nyerjenek elhelyezést. Mindkét utat járhatónak találják, foglalkoznak a megvalósítás gondolatával. Személyesen Aztán néhány hozzászólás következett. Valamennyiből kicsengett az, hogy az idős korúak nehéz körülmények között élnek. Sokan akadnak olyanok, akiknek 3 ezer forint alatt van a nyugdíjuk. Alapvető probléma az anyagi helyzetük. Az évi I alkalommal adott segély ezen a gondon nem segít. A társadalombiztosító-kirendeltség képviselője elmondta, hogy 3500 forintot meg nem haladó összeg esetén mód van az emelésre, egyéni kérelem alapján. Az elmúlt évben 385 esetben volt erre példa. Lehet, hogy nem mindenki tudja, hová kell fordulni. Többen javasolták, hogy legyen összehangolt a rászorulók felderítése, hisz az idősek igénylik a személyes törődést. Minden üzem Sós János a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy valóban sok a gond az időseknél, s egyetlen probléma megszüntetéséről sem lehet lemondani. A koordinációra mindenképpen szükség lesz, elég hajlandóság mutatkozik ahhoz, hogy ez a jelzőrendszer kialakuljon és működjön. Ennek viszont fontos feltétele az, hogy lehetőleg minden üzem, vállalat, intézmény aktív partner legyen, össze kell vonni az erőket, mert különben az idős korúak helyzetének javításában nem jutnak tovább egy baráti beszélgetésnél. F. F. Megzavarja az állatokat Rágcsálók - támadásban A ködös késő őszi idő megzavarja az állatokat, akár haszonállatok, akár kártékonyak. Talán ennek tudható be, hogy a közelmúltban két alkalommal is ugyanott (Cegléden), a Köztársaság utca betorkollásánál. a Széchenyi úton egy-egy jól táplált patkányt láttam somfordálni a csapadékvíz-csatorna rostáján át a mélybe. Az építkezés zaja, az állandósult földremegés megzavarta a korábbi búvóhelyüket. De talán az is, hogy hajlamosak vagyunk önhitté válni. Elvégezték a patkány- irtást, de sajnos néhány túlélő mindig akad. Ezek szaporulata, a nagy reprodukciós képesség miatt az állomány ismét felduzzadt. A patkányok ellen ismételten védekezni kell, mert az okozott károk — termények, haszonállatok elpusztítása, kábelszakadások — mellett az általuk terjesztett járványos betegségek elsősorban úgy háríthatok el, ha tiszta a környezetünk es a patkányokat folyamatosan gyérítjük. A tennivaló és a megfisve- lendő terület nagy, de több szerv 'is tudja, hogy igen sok munka vár rá. Surányi Dezső Albertirsa Ha van, akkor miért nincs? Még mindig vannak lehetőségek, viszonylag egyszerű eszközök az áruválaszték növelésére, színesítésére — gondolták az albertirsai vezetők. Régi és megalapozott óhaj, hogy a településen működő kisüzemek — főképp exportra szánt — termékeiből részesüljenek (vásárolhassanak) a helybeliek is. Kivált karácsony előtt nem közömbös, hogy a fővárosba, Szolnokra, Kecskemétre kell utazni, vagy elegendő valamelyik albertirsai üzletbe bekopogtatni azért a divatholmiért, amit egyébként a nagyközség főutcájának egy-egy épületében készítenek és csomagolnak. A szervezőmunka reménykeltőén indult. Érdekegyeztető üzleti megbeszélésre gyűltek össze a termelők és a kereskedők: a kisüzemeket egységbe foglaló szövetkezetek és az áfészek képviselői, a ceglédi cipő- és ruhakészítők, a Micsurin Tsz és a nemrég átadott hűtőház vezetői. Mint az várható volt, a termelők készséggel ajánlkoztak a kölcsönös kapcsolatteremtésre. Amire nem lehetett számítani: a .találkozó óta eltelt idő során Albertirsa ellátása jottányit sem javult. A kezdeményezés mégsem maradt eredmény nélkül, hiszen a nagykátai és a dabasi áíész-delegációk már ott a helyszínen, a rögtönzött árubemutató után kötöttek szóbeli megállapodásokat. Csekély vigasz. Mint ahogyan az sem mondható nagy horderejűnek, amit az albert- irsaiak önnön erejükből képesek tenni: egy magánkereskedőt kértek fel arra, építsen üzletet, s abban árusítsa a Szabadság Tsz-ben gombolyított fonalat, kötöttáruval kiegészítve. Pedig ennél jóval többet nyújtanának a helybeli termelők. Például a Kéziszövök Szövetkezetének apró részlege, ahol — most különösen aktuális — gyerekjátékokat, a honi kínálatból szinte teljesen kiveszett derűs, egyszerű és strapabíró textilfigurákat állítanak össze és szállítanak külföldre. Például a Budapest Kötőipari Szövetkezet üzeme, ahonnan egészen kis tételeket is lehetne vásárolni az egyébként tetszetős pólókból és pulóverekből. Vagy például a PHCT hűtőháza. A hűtőház igazgatója azt mondja: nem érti, miként üresedhetnek ki az ABC-k pultjai, miközben náluk bőségesen raktároznak fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Bár az utóbbi időben a kereskedőkkel való kapcsolatuk némiképp javult, de a harmóniától még messze vannak. Legutóbb borsót és tököt ajánlottak igencsak kedvezményes áron, hiába. — Mi akadályozza az üzletkötéseket, a választék bővítését? — kérdeztük Hável Gábortól, a Dél-Pest Megyei Áfész főosztályvezetőjétől. — Az említett termékbemutatót és megbeszélést követően mi vásároltunk is a kínálattal jelentkező cégek többségétől. Igaz, csupán egyetlen alkalommal. Ám ha a boltvezetők nem kérik valami miatt az árut — például mert nem kelendő, vagy túl drága stb —, akkor nem kényszerithetjük rájuk. Tételezzünk föl annyit a boltvezetőkről, hogy tudják, mit miért cselekszenek! — Mégis furcsa, hogy a Micsurin Tsz kiváló üdítőitalokat gyárt, csak éppen a környékbeli üzletekben nincs belőlük egy csepp se. — Nekünk az az érdekünk, hogy a teljes területünket bevált márkákkal lássuk el. Ráadásul minél nagyobb tételekben. mert ez teremt számunkra kedvező pozíciót; minél kedvezőbb pénzügyi feltételekkel. A TSZKER-rel való kapcsolatunkban ezeket a feltételeket megtaláljuk, s az új szállító csak egy másik rovására léphet be. Nem mintha félnénk a változtatásoktól, de csak akkor vágunk bele, ha kedvezőbb az ajánlat, ha meg— Mondana egy példát? — A TSZKER-től az erre az esztendőre szóló pezsgőellátmányt (35 ezer palack) 2 hónapos fizetési haladékkal és árréskedvezménnyel kapjuk. — Az üdítőitalt is? — Azt nem. Egyelőre tehát itt tart az albertirsaiak kezdeményezése. A folytatás következik. Következik? V. S. Képviselői fogadóéra Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Cegléd országgyűlési képviselője december 9-én, kedden délelőtt 9-től 11 óráig képviselői fogadóórát tart a városházán a tanácselnök szobájában. Cegléd a hazai lapokban A Sörgyári Dolgozó szeptember 22-i számában jelent meg Papp Ágnes Az előrejelzések szerint lesz elég komló című riportja, amelyet Pál Józseffel, a Söripari Kereskedelmi Szolgáltató Közös Vállalat kdmlótermeltetési osztályvezetőjével készített. Egyebek között megtudhatjuk, hogy komlótermesztéssel Magyarországon hét gazdaság foglalkozik, így a Ceglédi Állami Tangazdaság is, ahol 18 hektáron termesztik a sörgyártás fontos alapanyagát. Á Szolnok Megyei Néplap szeptember 29-i számában jelent meg a Mennyien, honnan, mennyiért járnak a Szigligeti Színházba? című írás. Ebbéli olvasható, hogy „Meglepő talán, de Bárs-Kiskun. Pest és Békés megyei településeken is érdeklődnek az előadások iránt..Pl. Ceglédről telt házat kitevő bérletesei vannak a színháznak (Ez azért is érdekes, mert Cegléden is működik — igaz, nem állandó társulattal — színház, amelynek előadásai igen magas színvonalúak. Ennek ellenére nem mindig van telt ház az előadásokon. Ugyanakkor — Raktár épül a telephelyen Az idén kedvező változások észlelhetők a Budapest Kö- tőipari Szövetkezet albertirsai üzemében. Bővült a géppark, az anyagellátás folyanévnapokra nyílnak a virágok Sok száz nyíló cserepes virág kelt el Erzsébet- és Katalin-nap előtt a Parképítő Vállalat újvárosi kertészetében. A gondosan nevelt növényekből jut majd a Ferenceknek, Etelkáknak és Éváknak is. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) matosabbá vált, s az üzemiek átlagosan 120 százalékra teljesítették az alapnormákat. A gyártmányszerkezeten belül 20 százalékot foglalnak el a pólók, 80-at pedig a pulóverek. Valószínű, hogy jövőre Franciaországba és az Egyesült Államokba is szállítanak majd portékákat. Ami viszont biztos: 1987-ben a telephelyhez toldott raktár épül. ami lehetővé teszi az átfutási idők csökkentését. Cseraő Egymás után Két egymást követő napon is rendeznek műsoros előadást a csemői általános iskola tornatermében. December 12- én 14 órakor a Szervusz. Szer- gej című mókára a gyerekeket várják. 13-án 18 órától pedig a felnőtteké a nézőtér, a színpadon: Hollai Bertalan, Talabér Erzsébet, Payer András. Radványi Barna, Keleti Pál és a Túrán-duó. főleg a középiskolások — inkább Szolnokra utazgatnak.) A Volán Hírlap október 9-i számában megjelent Megnőtt a felelősség, keresik az új utakat című írás a Pest Megyei Volán Vállalat ceglédi üzemigazgatóságánál folyó intenzív piackutatás eddigi eredményeiről és a további lehetőségekről számol be. Az Esti Hírlap október 21-i számában megjelent Új konténerállomás című írás beszámol arról, hogy a ceglédi vasútállomáson október 21-én új körzeti kontenerallomást adtak át. „A MÁV hálózatán ez a 32., szállító tartályokát fogadó terminál, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy 40 kilométeres sugarú körben egyszerűbben és gyorsabban eljuttassa a vasúton feladott árut.” A Népszabadság október 30-i számában jelent meg S. Boda András Ceglédi indulatok című képes riportja arról, hogy sokan mérgelődnek a városban, mert rengeteg utca van feldúlva, felfúrva ilyen- olyan építkezések miatt, így szinte lehetetlen a közlekedés. Ottohál Vilmos tanácstag a körzetében tapasztaltak alapján mutatja be, hogy ,.e szép indulatok” mögött a földgáz bevezetése van, vagyis ez a komfort ára. amely mintegy 1000—1500 embert érint. Tehát a ma feltúrt utcák tulajdonképpen a város gyarapodását jelzik. A Magyar Hírlap október 31 -i számában jelent meg Horváth Judit Alakuló ülés — vegyes érzelmekkel című írása, melyben a ceglédi tanácstagok klubja alakuló ülésén szerzett tapasztalatairól, benyomásairól számol be részletesen. A Humanitás (a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége folyóirata) októberi számában jelent meg a Cegléden könyvekkel kopogtatnak című írás, amely bemutatja a városi könyvtár olvasószolgálatának „Könyvet házhoz” akcióját, amelynek keretén belül a könyvtárosok öt év óta könyvekkel megrakott kosarakkal rendszeresen kopogtatnak be a mozgássérültekhez. a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete legmagasabb elismerését, a Humanitásért emlékérmet kapták munkájuk elismeréseként. Kósik Lajos Városismereti vetélkedő Középiskolás diákcsapatok találkoztak nemrég a gimnáziumban, hogy eldöntsék: ki tud többet Ceglédről. Ez utóbbi volt a címe annak a versenynek, amelyen a város múltjáról és jelenéről esett szó. Az első helyezett a Kossuth Gimnázium gárdája lett. Második az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, harmadik pedig a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola. ISSN 0133—26« (Ceglédi Hírlap
