Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
XIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1988. DECEMBER 3., SZERDA ingyen parkosítanak, gondozhatnánk Zöld marad a munka gyümölcse? Százhúszezer Kalifa Évente 120 ezer darab Kalifa elnevezésű alumínium kávéfőző készül a Kőbányai Szerszámkészítő és Finommechanikai Ipari Szövetkezet gödöllői telepén. Bada Kálmánná a csomagolás előtt átmossa a már kész fűzőket (Hancsovszki János,felvétele) Lehetett tombolán veszíteni Hagyományos igényekkel Szemlélíetőaszkozök Más időpont A KISZ városi bizottsága által óvónőknek és óvodai munkaközösségeknek szemléltető eszközökre hirdetett pályázatra érkezett anyagokból, technikai okok miatt, nem az eredetileg tervezett időpontban, december 12-én rendezik a kiállítást, hanem 9-e és 11-e .között, a Hazafias Népfront városi klubházában. A kiállítás reggel 8 és délután fél 5 között nézhető meg, de kívánságra, előzetes bejelentés alapján, este hatig is. Az eredményhirdetést december 11-én tartják meg, ugyancsak a klubházban, 17 órakor. A látogatók is értékelhetnek, szavazataikat a klubházban elhelyezett ládába dobhatják Azt is megtudtuk a KISZ- bizottságon, hogy eddig ötven pályamunka érkezett be, zömében a városból. De még lehet küldeni, hiszen a határidő december 5-e. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Ankét városunk közlekedési helyzetéről. 17 órakor. Életvezetési tanácsadás 17— 20 óráig, gyerekeknek. Felnőtteknek: gobelinszakkör 16—20 óráig, népi szövőkor, 17—20 óráig. Tűzzománcműhely 16—19 óráig. A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvillusztrációi, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A sziget lovasai. Színes, magyarul beszélő rajzjátékfilm. Csak 4 órakor! Lenni, vagy nem lenni. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. 6 és 8 órakor! Itt a tél. Az ember számára rendben a téli ellátás, tömve vannak a tárolótelepek, raktárak. De vajon ki gondoskodik az itt maradt madarakról,' a kertekben, parkokban, ligetekben lakókról, a szántó embert kísérő dalosokról? A Madártani Egyesület gödöllői csoportjának összejövetelén erről is beszélgettek a fiatalabb és az idősebb tagok. Az aszályos nyár sajnos csökkentette a fő eledel, a napraforgó hozamát. így kevesebb jut a madaraknak is. A pintyféléknek elegendő a cirokmag. Az etetést — ha havazás, ónos esőzés nem jön hamarabb — csak december közepén kell megkezdeni. A téli etetés nagyon fontos feladat. ehhez etetőt magunk is A Gom Árammérőgyár a minőségellenőrzési főosztályára felvesz szakmunkást, technikust, illetve ennél monasabb végzettségű, alkatrészgyártásban jártas msóellenőröket fizikai és alkalmazotti munkakörök betöltésére. Bérezés: meqeqyezés szerint Érdeklődni és jelentkezni lehet a Ganz A ammé-őgyá' személyzeti és oktatási önál ó osztó yán, GödöHő Ganz Ab ohom u 2. 2100. Telefon- 20 055 10 055. illetve 532 505. Velünk együtt sok olvasónk is azt gondolta, befejeződnek végre írásaink a gödöllői parkokkal kapcsolatban. Nem így történt. Az elmúlt héten is írtunk róluk, most ismét téma. Köszönhető ez azoknak az embereknek, akik télen sem felejtkeznek el a virágokról, a fákról. Már készülnek a tavaszi munkákra, készítik a több évre szóló fásítási programot. Ezeknek a feladatoknak jelentős része hárul beszélgetőpartnereimre, Szabóné Bognár Máriára, a tanács környezet- védelmi főelőadójára. Várt Józsefre, a Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottságának vezetőjére, valamint Je- ney Lászlóra, a városgazdálkodási vállalat kommunális üzemének vezetőjére. Óvják, féltik Ha ránézünk egy házra, sejtjük, mennyibe kerül. Tisztában vagyunk azzal is, mezítláb lépnek a szőnyegre, óvják, féltik meglévő javaikat. De kevesen törődnek azzal; hogyan bánnak a közös tulajdonnal. Látszik az a városon, hogy évente két és fél millió forintot költenek parkfenntartásra? Sajnos nem. Ez az ösz- szeg csupán a belterületi parkok mentsük ami menthető jelszóval történő karbantartására elegendő. Éppen az anyagiak hiányában, és a felelőtlen rombolók miatt nem hakészíthetünk, akár műanyag flakonokból is. Jelenleg másfél száz tagja van a gödöllői csoportnak. Közülük sokan táboroztak a nyáron madártani feladattal. Bamberger Zsuzsa két ilyen táborban is megfordult, tengernyi élménnyel tért haza. Jáky Kálmán titkár diaképes előadásához ő mondott kísérő szöveget. A felvételek nemcsak a madarak tartózkodási helyét, fészekrakásét és életmódját mutatták be, hanem a városok, községek műemlékeit, történelmi nevezetességeit is. így láthattuk a vízimalmot, melyben a Lútra című film felvételei folytak. Gyönyörködhettünk a nagy- szekeresi műemlék templomban, a kisszekeresi temető kopjafáiban, a mátészalkai székelykapuban, vagy az aszódi Hosszúvölgy agyagfalában található gyurgyalag-üregekben. Tájékoztató hangzott el arról. hol lehet a madarak etetéséhez szükséges magvakat vételezni. Napraforgót Bese Sándor, a Somogyi Béla utca 6-ban naponta 1.5 órától, cirokmagot Papp Tibor, a Petőfi tér l-ben, 17 órától mér. Hamarosan madársvűrűző továbbképzés kezdődik Buda- oesten. melyre négy gödöllői érdeklődő jelentkezett. Cs. J. Áfész-áruház ismét olcsóbb Az ünnepek előtti ajándékozási lázban jobban meggondolja mindenki, mire költi pénzét. A takarékos építkezőknek nyújt, segítséget a gödöllői áfész-áruház vas-műszaki osztálya újabb árengedményével. Év végéig 70— 90 forinttal olcsóbban árusítják a PVC padlószőnyegeket, húsz százalékkal kedveznek a gázkazánt vásárlóknak. ladhatnak tovább, újból és újból ezeket a Területeket rendezik. Lassan már többe kerül ez a sziszifuszi munka, mintha egy új parkot építettek volna. Szép helyek Gödöllő szerencsés helyzetben van, nincsenek füstöt okádó nagyüzemek a városban. Mégis pusztulnak értékeink. Többeknek kellene felismerni, elfogadni a mondatot, ami a VGV 1987-es tervének címlapján szerepel: Munkánk gyümölcse nemcsak a máé. Milyen jó lenne, ha mindenki így gondolná! Akkor talán a zöldterületek ápolói a szinten tartó munkán túl a távolabbi parkokba, azok belsejébe is eljuthatnának. Egy felmérés szerint többen látogatják ezeket a szép helyeket, mint amennyi a város lakóinak száma. Csak kicsit vigyáznánk rájuk, büszkélkedhetnénk az idegeneknek. Beszélgetésünk során óhatatlanul szóba jött a falu és a város, a falusi és a/városi emberek viselkedése, a magán- és köztulajdon megbecsülésének különböző formája. A családi házak lakói pátyolgatják a virágokat, foltozzák-toldoz- zá.k házukat, ha szerencsések, elviszik tőlük a szemetet. Megbüntetik őket, ha a vízelvezető' árok nincs kiásva, társadalmi munkában söprik a közutat. A gödöllői lakótelepeken ingyen parkosítanak a VGV dolgozói, tehát itt már nem, érdekük figyelni a rendre. Nyu- godtán futballozhatnak a gyerekek a virágágyások között, oda lehet szórni a szemetet is. Az épületekre félméteres betűkkel felfesthetjük kedvenc együttesünk vagy szerelmünk Én nem mehetek el innen címmel Maczkó Mária túrái népdalénekes műsorát láthattuk a városi művelődési ház Galga termében. Itt-ott hallottam már énekelni, s kíváncsian vártam önálló műsorát. Most részese lehettem első ilyen estjének. Nem vagyok szakember, nem tudhatok olyasmit, hogy Maczkó Mária mennyire adja elő hitelesen . a nép dalait. Hogy a régi vagy az új stílust műveli-e? Megpróbálom inkább elmondani, mit éreztem, mire gondoltam Maczkó Mária estjén. Először a mosolyáról. Amikor Maczkó Mária mosolyog, úgy érzem, aranyló napsugár önti el lényemet. Nem az izzó. pörkölő napról van szó, hanem a lágyan, bársonyosan símogaióról, ci- rógatóról. Mosolyában, mozdulataiban. ahogyan elénk áll, ránk néz, picinyke tánclépéseiben, ahogyan bejön, ahogyan távozik, föllépésében tökéletes arányérzéket, mértéktartást és harmóniát érzek. Nekem egyszínű sötét ruhában tetszett a legjobban. Azt hiszem, Veres Péternek is így tetszett volna, hiszen ö, mint az alföldi ridegparasztok fia, nem szerette a színes parasztruházatot, azon a innevét, lekaparhatjuk a vakolatot. A szakemberek szerint óriási az ellentmondás. Egy falunyi lakótelepen nem képesek annyira rendiben tartani környezetüket, mint a jóval nagyobb terjedelmű falvakban. Egy utca jellegét, arculatát meghatározza a benne elültetett fák száma, fajtája, állapota. A város fejlődése, a közművek építése is megfontolásra készteti a városszépítőket. Szaporodnak a víz-, gáz- és szennyvízcsatornák kilométerei. Közműtérképeket készítenek, ennek alapján döntik el 3 sorrendiséget, ne kelljen 1-2 év múlva kiszedni a növényeket. Mert hiába szabják meg a kivitelezőknek a csatornák ásásakor, melyik fát kell kivágni, melyiket átültetni, olyan még nem fordult elő, hogy egyet is átültettek volna. Fa születik Roppant fontos a közösség egyetértése, a kellő összhang megteremtése a lakosok között. Egy fa élete nemcsak a gödörásástól és a kiültetéstől függ, hanem azon is múlik, mennyire érezzük magunkénak. Például gondozzuk őket, néha egy-egy vördör vizet öntünk a házunk előtt állóra, nem hagyjuk elszáradni. Hosszan lehetne sorolni a városukért tenni akarók terveit. azt is, miben segíthetünk nekik. Egyelőre azonban marad kevesek szép álmának Je- ney László gondolata, miszerint minden gyermek születésekor szülessen egy fa is. Hét év alatt Gödöllőn ez hetven kilométeres fasort jelentene... B. E. déken az ilyesmit cifrának tartották. Ott állt előttünk gyönyörűen Maczkó Mária, csipkefinom mosolyával, és arra gondoltam, különös pillanat volt a fogantatása, világra jövetele, örülök, hogy akkor élek itt, amikor ő. Ügy látszik, a természet olykor-olykor egy-egy emberbe sűríti azt, amiből morzsányi majd mindegyikünkben megtalálható. Akadnak közöttünk, akik elfogadhatóan énekelnek, mások viszonylag jól táncolnak, szép lányok is élnek errefelé, de a sok szépnek az együttese ritkán adatik meg ugyanannak az embernek. Maczkó Máriának megadatott. Amikor Maczkó Mária énekelt, harmatos hajnalokat láttam, langy meleggel leszálló estéket, friss vizű patakokat, ringó búzatáblákat, zöldellő kukoricásokat, duzzadva ki- fesiett rózsákat, fickán- dozó barikákat és csikókat, egymás kezét fogva andalgó szerelmeseket, búcsúzó távozókat, gyászba borult fekete kendős asz- szonyokat, fogukat összeszorító férfiakat, önfeledten játszó gyermekeket láttam, akik örülnek egy szitakötőnek, egy pipacsnak. egy sikló gyíknak, patakban úszkáló halacskának. És csillagokat láttam, őszi esték csillaVeresegyházon, mint a körzet többi településén, napjainkban is esemény a búcsú. Aki'nem tudná, mi a búcsú, annak legegyszerűbb, ha az értelmező szótárt idézem: Egyházközség védőszentjének emlékünnepe. Az ezzel kapcsolatos szórakozás, mulatság. Nos, a nagy többség ez utóbbi meghatározást ismeri — és gyakorolja. Magyar népszokássá vált a nagy eszem- iszom. ilyenkor látogatnak közeli-távoli községekből az atyafiak (és lányok), de talán már nem is tudják, hogy a község védőszentjének a negait, szikrázó téli esték csillagait, reményteljes tavaszi esték csillagait. Finoman hulló hópelyheket láttam. Ellepték az egész tájat, nagy csönd lett. s ebben a csöndességben megszólalt Maczkó Mária szép hangja, ebben a fehérségben felragyogott fekete ruhás alakja. Műsora címét Veres Pétertől kölcsönözte. Én nem mehetek el innen, mondta versében a nagy magyar író. Maczkó Mária sem mehet el. Pedig el kell mennie. ahogyan Veres Péter is elment, mégis mindig ott maradt az Alföldön, a Hortobágyon. Jó volna, ha Maczkó Mária eljutna e haza minden csücskébe, hogy minél többen, akik értik és érzik az általa beszélt és énekelt nyelvet láthassák, hallhassák. Jó volna, ha eljutni a határokon túlra, minden helyre, ahol értik nyelvünket. S menjen olyan vidékekre. ahol másképp beszélnek és énekelnek, hogy ők is lássák, hallják, mit tudunk — mi. Maczkó Mária elmehet, mert mindig vissza fog térni. Elmehet, mert mindig itt lesz. Akik láttuk mosolyát, hallottuk énekét, néztük simán hátrafésült haját, gyönyörű fekete ruháját, azoknak talán egyetlen napjuk sem múlik el anélkül, hogy egy-egy pillanatra ne villanjon föl a tekintete, a hangja, a mozdulata. Maczkó Mária a mienk, Maczkó Mária velünk van, velünk marad. Kör Pál ve napját ünnepük, nálunk az Erzsébetet. Vigasság van az egész községben, cigányzenészek látogatják a házakat, valamikor nótától volt hangos a falusi korzó, a Fő utca, tarka a szép délpalóc népviselettől. S a fő szórakozás a búcsús kirakodás ... Ez a Piac téren zajlott le emberemlékezet óta. Az idén áthelyezték a Piac téri kereszt környékéről az úttörőtábor melletti kereszt mögé. Végre elegyengették a későbbi parkoló céljait szolgáló kertföldeket, eltüntették az itt csúfolgó sittet és most vasárnap volt az üzembe helyezés. Már napokkal előtte gyülekeztek a mutatványosok, népszórakoztatók. S az esemény napján lehetett a szórakozásban (ha elég degesz volt a buksza), evés-ivásban gyereknek, felnőttnek válogatni. Működött egy tucatnyi céllövölde és célbadobós, négy különböző libegős körhintára lehetett felülni, lehetett díjakért, nyereményekért horgászni. Lehetett tombolán veszteni. Az ajándékárusok tele voltak készlettel, helyenként a bolti ár duplájáért. Ezenkívül lehetett venni papírcsákót, trombitát — fújták is harciasán, harsogón, hamisan — az első szerencsés meghibásodásig, lufit is adtak egy húszasért! Arattak az árusok, és persze árult egy tucatnyi mé- zeskalácsos is. Modern korunk gyermekei lényegesen több pénzzel, de azonos szintű igényekkel vásároltak is mindent összevissza, amíg a pénzük tartott. Azután jött az utánpótlás, a szülői, nagyszülői. keresztszülői /— jobbára piros hasú — rokoni gyorssegély —, a zsebpénz elverése után. A búcsú legfőbb látványossága a mozgó állatkert volt majmokkal, nílusi krokodillal, óriáskígyóval, szelidíthetetlen oroszlánnal, számtalan kisebb- nagyobb papagájjal. Természetesen volt büfé és lacikonyha annak. aki történetesen otthon nem. evett-ivott eleget. Este kigyúltak a fények és folytatódott a mulatság tovább. Jól vizsgázott az új hely, sokkal bővebb, tágasabb, mint a Piac tér, a benzinkút, az ABC környéke, a szolgáltatóházsor szűk sikátora. — kas ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Madáretető Cirokmagból van elegendő Én nem mehetek el innen laczkó Mária mosolya
