Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

wírfo A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1986. DECEMBER 29., HÉTFŐ MimkásgyíHss az cév vígén Új igazgató a Tungsramban J Az év vége közeledtét $ jelzi az a sürgés-forgás, ^ ami a Tungsram Rt. váci £ gyárában tapasztalható a ^ napokban. Megrakott te- ^ bérautók és vagonok hagy- í ják el a gyárat, biztosítva f az egész évben cgyenlete- } sen termelő üzemek utolsó ü negyedévi tervteljesítését. Nagy volt a mozgás a gyári kultúrterem környékén is, ahol több mint 200-ah ültek össze termelésirányító közép­vezetők, szocialista brigádve­zetők, a párt- és tömegszer­vezetek aktívái, hogy a mun­kásgyűlésen képviseljék a gyár dolgozóinak minden cso­portját. Várakozással Nagy várakozás előzte meg ezt a munkásgyűlést, amit ez­úttal a szokástól eltérően nem az új esztendő első napján, hanem még az óévben rendez­tek. Erre most azért kerülhe­tett így sor, mert máris lát­ható, hogy a gyár idei felada­tait sikerrel teljesítette, s egyetlen területen sem volt le­maradás évközben sem. A má­sik indok az volt, hogy Kiss László, a gyár most nyuga­lomba vonuló igazgatója itt búcsúzott el a Tungsram kol­lektívájától. A munkásgyűlésen, melyen Marton Pál, a gyári pártbi­zottság titkára elnökölt, részt vett Gábor András vezérigaz­gató és Gődér János, a nagy- vállalati szakszervezeti bizott­ság titkára is. A vezérigazgató bevezetőjé­ben megköszönte a váci gyár kollektívájának az egész évi jó munkáját, a sikeres terv­teljesítést, az új beruházások kellő előkészítését és fogadá­sát, a minőség javulását és azt a szemléletváltozást, mely a gyár kollektívájában végbe­ment. Mindezekben a legnagyobb érdeme a most nyugdíjba vo­nuló igazgatónak, Kiss László­nak volt, hiszen 1983-ban a budapesti fényforrásgyárból vezérigazgatói megbízottként került Vácra, azzal a céllal és feladattal, hogy az évek óta gyengén- termelő gyárat ki­mozdítsa holtpontjáról és egy dinamikusan fejlődő gyár jöj­jön létre, mely egyenletes, jó minőségű termeléssel export­képes termékeket állítson elő. Ezt a feladatot maradéktala­nul sikerült megoldania. Ke­mény és szókimondó évek voltak ezek nemcsak Kiss László gyárigazgató —, hanem a váci gyár, a váci kollektíva életében is. Meg kellett állítani a nagy­arányú munkaerő-elvándor­lást, rendbe kellett tenni a gyárat a szó szoros értelmé­ben, ki kellett takarítani, a feleslegektől megszabadítani, és üzemrészenként megszer­vezni az egyenletes munka- és alkatrészellátást és mindeze­ket javuló minőség mellett. Rendet tettek Kiss László, amikor elvál­lalta ezt a nem kis feladatot, nemcsak magával szemben ál­lította magasra a mércét, ha­nem munkatársaival, a külön­böző szintű vezetőkkel szem­ben is. Időközben ezt a mér­cét többen „leverték”; nem tudták átvenni azt a munka­tempót, munkastílust, melyet a gyár igazgatója megkövetelt és elhagyták a gyárat. De egy­re többen álltak mellé és kel­lő szigorával, következetessé­gével, határozottságával a gyár legnépszerűbb embere lett. Közben jöttek új munkatár­sak is és a régiekkel együtt így alakult ki a váci gyárnak az a kollektívája, mely képes a feladatok megoldására és megteremtődött az a lehető­ség, hogy a veszteségesen ter­melő gyárból dinamikusan fejlődő, nyereséget hozó nagy­üzem legyen. Ebben a gyár a legjobb úton halad — állapította meg Gá­bor András vezérigazgató —, hiszen az elmúlt évben a gyár a tervét túlteljesítette, nőttek az exportbevételek, javult a minőség és a gyár termelé­kenységi mutatói mintegy tíz százalékkal jobbak. szakmailag magasan képzett, jó szervező és vezető szakem­ber. Az új igazgatóval is kö­zös munkára, közös gondolko­dásra kérte Gábor András a gyár kollektíváját, hogy az öt­éves terv végére egy tisztes nyereséget hozó, termelési tervét majdnem megduplázó gyár legyen a váci. Papp László Vámosmikolán Központi ügyelet Ügy tűnik, az év elejére elhárulnak az akadályok a vonzáskörzet északi részén — vámosmikolai központtal — létesítendő éjszakai orvosi ügyeleti szolgálat felállítása előL Ezzel jelentősen javulni fog a körzet (Letkés, Ipoly- tölgyes, Nagybörzsöny, Vá- mosmikola, Tésa, Perőcsény, Kemence, Bernecebaráti) la­kosságának egészségügyi el­látása. Pályázattal Körvonalazta a vezérigaz­gató az új gazdasági szabályo­zókat, melyek a jövőben lép­nek életbe, és egy magyar— szovjet közös vállalat lehető­ségét, mely a váci gyár jövő­jében nagy jelentőséggel bír­na. Továbbá nem kis felada­tot jelent a gyár kollektívájá­nak az újonnan kifejlesztett fénycsőgyártó sor üzembe he­lyezése és termelésbe állítása. Feszült csend és nagy vára­kozás előzte meg a gyár új igazgatójának bemutatását. Ezt a posztot Schmidt Ferenc, a budapesti fényforrásgyár termelési főmérnöke pályázat útján nyerte el. Számos pályá­zó közül a vállalat vezetése őt találta a legalkalmasabb­nak arra, hogy a váci gyár eredményeit továbbvigye, hi­szen az eddigi munkája alap­ján is azt bizonyította, hogy Hóban, zimankóban is Hb. '' * fűé Szarvasmarha-tenyésztés Ercbrióátüitetés Megkezdődtek az előkészü­letek a szarvasmarha-tenyész­tés legkorsáérűbb módszeré­nek, az embrióátültetésnek a bevezetésére. Az 'éífeő meg­termékenyítésre márciusban kerül sor. Az első embrióát­ültetést április végén hajtják végre a szakemberek. A világszerte terjedő új eljárás révén a tenyésztők előre kiszámíthatóan a leg­jobb szülőktől átörökített tu­lajdonságú utódokat nyerhe­tik. Ez jelentős eredményeket ígér mind a tej-, mind a hús­hozamú állományban. ÄSszemeiesek! Mit tegyünk, ha csönget ajtónkon valaki és boldog új évet kíván a szemetesek nevében? Mindenesetre le­gyünk óvatosak, tanácsol­hatjuk nem is egy álsze- meteshistória után. Az arcokat nem biztos, hogy meg tudjuk jegyzeni, hi­szen nem találkozunk min­den alkalommal a kukáin­kon könnyítő munkások­kal, és az sem biztos, hogy akit évközben megismer­tünk, marad év végéig. A tavalyi esetnek nem a lakók, hanem a bűnös itta meg a levét, miután előre kifejezetten erre az alkalomra készíttetett üd­vözlőkártyákkal végigjár­ta kollégái nélkül a háza­kat. Az illető valóban szakmabeli volt, csakhogy munkatársait elfelejtette értesíteni portyájáról. Ami­kor kiderült, alaposan helybenhagyták markos társai. Belátom, ez különleges, egyedi eset volt még az álszemetesek történeté­ben is. A klasszikus pél­da, amikor a szakmához köze sincs ügyeskedők ve­szik nyakukba a környé­ket. Ezután, ha megjele­nik a valódi szemetes, mégse mondhatjuk, hogy nem adunk borravalót, fő a jó viszony. Ilyenkor a : ed vés lakó marad hop­pon. Máskor aprópénz he­lyett egy-egy kupicával köszönik meg az egész évi jó munkát. Bevallom, elég­gé elterjedt szokás ez is. Olyannyira, hogy a kom­munális költségvetési üzem vezetőinek már ta­pasztalataik is vannak. Ezeket hasznosították, ami­kor idén úgy szervezték az év utolsó szemétszállí­tásait, hogy 10 órakor le tudják váltani a teljes gár­dát, amely, mondom, a tapasztalatok szerint hasz­navehetetlenné válik. Ki a hibás e rossz szokáso­kért, a csábító vagy a csábított, a kiprovókáló vagy a rászedett? Lehet, hogy mindketten? De akkor ki viszi el a szemetet.? D. Z. Meseszolgálat A Madách Imre Művelődési Központ fonotékájában min­den szombaton reggel 8 és 12 óra között meseszolgálat mű­ködik. Hanglemezről hallgat­hatnak és diafilmeken nézhet­nek fantáziájukat mozgató meséket a legkisebbek is. TaEpslás a láb körül Bízzuk rá az első lépést Eshet, a hó, fújhat a hideg téli szél, a városi tanács kommuná­lis és költségvetési üzemének dolgozói fáradhatatlanul végzik munkájukat. Mostanában a lakótelepek meleg lakásaiban gyor­san kiszáradó karácsonyfákat gyűjtik például össze. De ha kell, segítenek a hóeltakarításban vagy a parkfenntartóknak a mos­tanában esedékes munkákban. A csecsemők 95-98 százalé­ka egészséges lábbal jön vi­lágra, nagyon ritka a vele­született rendellenesség. Még azoknál is, akiknél kisebb el­térés észlelhető, a formai és alaki fejlődés során teljes ja­vulás várható. Viszont annál aggasztóbb, hogy minden má­sodik felnőtt statikai lábbe­tegségre panaszkodik. Ne vezessük! A kisgyermekek lábának legfőbb jellemzője az, hogy a talp felszíne lapos, egyenle­tes, vastag zsírpárna alkotja. A későbbi folyamatos, aktív izommunka alakítja ki a harmadik életévben a végle­ges lábboltozatot. A legna­gyobb terhelés — a testsúly — a sarokra és a lábközép- csontra nehezedik, a közbe­eső részek rugalmasságukkal megtartják a hosszanti bolto­zat ívét. A statikai lábbetegségek, elsősorban a lúdtalp, köny- nyen . felismerhetők. Ilyenkor hátulnézetben a lábszár és a sarok hosszanti tengelye nem esik egy vonalba, kifelé nyi­tott szögű tengelymegtörés látható. A hosszanti lábbolto­zat Lelapul, a sarok kezd ki­felé dőtoii, a boka befelé süllyed. A hajlamosító tényezők kö­zül szerepe lehet az általános kötőszövet-gyengeségnek — ez alkati dolog és örökölhető — valamint a fejletlen izom- zatnak. Mindkét esetben eredményre vezethet a rend­szeres, céltudatos edzés, moz­gás. Kellő felvilágosítás hí­ján, a járni tanuló babát merő becsvágyból — hogy büszkélkedhessenek az isme­rősöknek, rokonoknak — ké­zen fogva vezetik a szülők vagy nagyszülők. E korai erőltetett túlterhe­léssel kialakulhat a lúdtalp. A kisgyermek ösztönösen érzi, hogy mikor kell megtenni az első lépéseket. Semmiképp sem szabad siettetni. Az iksz alakú tengelydeformitás — a térdízületeknél — szintén er-' re a betegségre hajlamosít. Milyen a jó cipő? Rendkívül fontos a cipó szerepe. Védeni kell a lábat, ugyanakkor az egészséges nö­vekedést nem akadályozhatja. Az anyaga olyan legyen, amely követheti a láb moz­gását, ezért szükséges a puha talp. Lényeges a megfelelő méret, álló helyzetben a láb­ujjak ne érintkezzenek a ci­pő végével. Ne vásároljunk előre keskenyedő, felnőttes lábbelit. Az óvodásoknál évente 2-3 számot nő a láb, tehát cél­szerű negyedévenként figyel­ni erre. Mivel az alsó végtag még ebben a korban puha, összenyomható, a gyermek nem veszi észre, ha kicsi a cipő. Otthoni viselésre hasz­nos a keskeny harántpántos papucs. Amikor csak lehet, Sétány a fal tevében A várat védte a Skua felől js Nehéz a mai, tömegközlekedéshez, panelházakhoz szó- ^ kott embernek egy nyüzsgő, színes és eleven középkori % várost elképzelnie. Vác pedig, amely vízi és szárazföldi $ útvonalak kereszteződésében, a fő észak—déli keres- % kedelmi útvonal mentén fekszik, évszázadokon keresz- £ tül nemcsak püspöki székhelyéről, hanem virágzó mező- £ gazdaságáról és kézműiparáról, élénk kereskedelméről 4 és kulturális életéről volt nevezetes. Ma már csak a történészek adataiból és a régészek lele­teiből tudjuk a múltat re­konstruálni. A szakemberek igyekeznek kutatásaik eredmé­nyét nyilvánosságra hozni, hi­szen csupán ezekre a forrá­sokra támaszkodhatunk, ha múltunkat meg akarjuk idéz­ni. Vác történetét számos ki­advány tartalmazza, s a régé­szek leleteit legutóbb a görög templomban láthatták az ér­deklődők. A júliustól szeptem­berig nyitva tartott kiállítás anyaga is bizonyította, hogy a középkori Vác, a reneszánsz püspökök székhelye Budával vetekedő udvari pompát, szám­talan művészeti értéket mond­hatott magáénak. A vár területén, a leletek tanúsága szerint már a XI. század elején település volt. A XIV—XV. századi erődítmé­nyek jelentős falszakaszait fel­tárták már a régészek. Kevés azonban az olyan maradvány, amely feltárás után konzervál­ható, beilleszthető a város mai arculatába, s nemcsak ide­genforgalmi látványosságként szerepel, hanem mindennapi jelenlétével a ma élő nemze­dékek múlthoz, történelemhez való viszonyát is alakítja. A nyugati külső várfal egy szakasza például ma is lát­ható a Duna-part. felől. S ha a városfejlesztési tervek ide vonatkozó passzusai valóra válnak, hamarosan újabb fal­szakaszok épülnek be a hu­szadik századi város életébe, látképébe. A bélváros hamarosan meg­kezdődő rekonstrukciója során egyébként is gondot fordíta­nak arra, hogy a városmag lé­gi házai, értékes műemléki együttesei eredeti formában állíttassanak helyre. Ehhez a koncepcióhoz kapcsolódik a Duna-parti sétány további sza­kaszainak kiépítése, amelyre ebben a tervidőszakban elkü­lönítették a szükséges össze­get. A sétány kiépítésének lesz majd része a nyugati várfal újabb szakaszainak feltárása és konzerválása. A középkori faltöredékek hozzá j árul nak majd ahhoz, hogy Vácon a tör­ténelmi múlthoz méltó törté­neti levegő alakulhasson W. Pillanatnyilag a városi tanács, az OMF és a Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság szakem­berei még csak az egyeztető tárgyalásoknál, a tervek meg­rendelésénél tartanak, de ha­marosan munkához láthatnak a régészek Tettamanti Sarolta vezetésével, s véglegesen a fel­színre hozhatják, a XX. szá­zad embere elé tárhatják a nagy múltú város örökségének egy darabját. M. Á. 2601. Pf. 32. Karácsony - Vácikén Már hagyomány, hogy ün­nep előtt pár nappal a nyug­díjasok is megtartják saját ka­rácsonyukat. A gyönyörűen feldíszített karácsonyfa, csillo­gó fényével, gyertyácskáival, az asztalon mindenki előtt egy almába szúrt gyertya láng­ja, az itt—ott meggyújtott csil- iagszórók. ehhez párosul a le­mezjátszón felcsendülő kará­csonyi éneit, elcsitítja az öre­geket, megtelnek a szívek csendességgel, szeretettel, s a könnyek is kicsordulnak! hadd legyen az emberke me­zítláb az udvaron. Hároméves kor előtt rit­kán fordul elő a lúdtalp. A megelőzésre a 3-tól 6 éves kor közötti időszak a legal­kalmasabb. Fontosak a lob­ját éfcgya korlatok,-a lábujjhaj- lítástól kezdve a különböző szerekkel (pálca, fakanál, szalvéta, zokni, kendő, kavics, ceruza) végzett mozgásokig. S ez ne csak az óvodában, hanem otthon is legyen a programban. A testmagasság növekedé­sével — 6 éves kor után — áll be a hanyag tartás. Sze­repet játszik benne a helyte­len ülés. mert a székek nem megfelelőek. A helytelen tar­tás korai állapotában javítha­tó, ám ha állandósul, s köz­ben az izomzat nem erősödik, végleges lehet a gerincferdü- tés. Ekkor az egyik váll ma­gasabban, a másik alacso­nyabban van, a lapockák ál­lása sem egyforma, a csípő aszimmetrikus. A megelőzés egyszerű gyakorlatokkal, . így a gyűrűn végzett nyújtózko­dással, függeszkedéssel, rend­szeres úszással sikeres lehet. Kedden délután Vácott, a Szőnyi Tibor Kór­házban kedden délután négy órától van gyermekortopé­diai rendelés, ahol megfelelő ellátásban, szükség esetén gyógykezelésben részesítik a rászorultakat. S ne feledjük, soha nem késő. F. F. Ünnepélünk, hallgatjuk a karácsonyi beszédet, s nagy- nágy csendben vagyunk! Ebben az évben ünnepé­lyünk örömét emelte még az, hogy a két testvérklubunkat is meghívtuk. Váchartyánból Krajcz József né vezetésével 16-an jöttek át, örbottyánból pedig Várhelyi László vezette a küldöttséget; Mind a hár­tyán!, mind az őrbottyáni ta­gok bekapcsolódtak a vers­mondásba, éneklésbe, a veze­tők meleg hangú beszédeket mondtak. Élen járt az ének­lésiben, versmondásban a 87 éves duka-i Mátraházi Annus néni. Az úttörők is kedves ka­rácsonyi műsorral lepték meg az ünneplőket, nekünk is örö­met jelentett, de szemmel lát­hatólag nekik is! Az ünnepély második felé­ben már az óévet búcsúztat­tuk, a sok-sok finomsággal te­rített asztalok mellett már fel­csendült a nótaszó, megszó­lalt a harmonika is. Végül egymás kezét fogva táncolták végig a termet a jókedvű em­berek. Ügy érezzük, mindannyian vittünk haza egy kis örömet, szeretetet, békességet, élnivá- gyást, hitet a jövőben — így kezdjük 1987-ben klubunk mű­ködésének 12. évét. Gáspár Emi! klubvezető Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét minden rokonnak, ló barátnak, ismerős­nek, a DCM és a Váci Kötött­árugyár dolgozóinak, akik Király Menyhért temetésén részt vettek. sírjára koszorút, virágot tettek és mély fájdalmunkban osztoz­tak. Ártanék Mihályné és Ada­tnék Ildikó. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen test­vérünk. ifj. Forgó Mihály elhuny­ta alkalmával részvétükkel és a sírjára helyezett virágokkal gyászunkban osztoztak. A gyá­szoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- temet fejezem ki mindazok­nak a rokonoknak, ismerősök­nek és a ház lakóinak, akik sze­retett férjem. Mihalik György elhunytakor, valamint temetése­kor együttérzésüket fejezték ki, fájdalmunkban részvéttel osztoz­tak és őt utolsó útjára elkísér­ték. özv. Mihalik Györgyné. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom