Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANACS XXX. ÉVFOLYAM, 306. szAm Í4ra: 1,80 forint 19S6. DECEMBER 30., KEDD MA: Raktárban, Irodában, műhelyben (3. oldal) Thury Józsefről nevették el (5. oldal) Nyeretlenül vendégségben (7. oldal) 7apír pár as állatkertben (8. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 19S6. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1936. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, vala­mint a napirend előkészítésében közreműködő tudományos és gaz­dasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalást. A Központi Bizottság, a kutatás­ban és a műszaki fejlesztésben te­vékenykedő szakemberek vélemé­nyére támaszkodva, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főbb el­veit. feladatait és a megvalósítá­sukat szolgáló társadalmi teendőket. O A Központi Bizottság megálla­pította, hogy hazánkban a fel­szabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emelkedett. A technoló­giai fejlődés a főbb nemzetközi ten­denciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi időszak­ban azonban fokozódott a gazdasá­gilag fejlett országoktól való tech­nológiai elmaradás. A műszaki ha­ladást szorgalmazó központi bizott­sági határozatok és kormányközi döntések nem valósultak meg ki­elégítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gazdaság- irányítás és a gazdálkodó szerveze­tek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel meg­felelően. O A XIII. kongresszus határoza­tai, a VII. ötéves terv előirány­zatai a műszaki fejlesztés meggyor­sítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása cselekvési programot adott. Meg­valósítása a kormányzat és a vál­lalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a tech­nológiai korszerűsítésben, új terme­lési kultúrák meghonosításában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában nö­vekvő szerepe van a központi irá­nyításnak és tervezésnek. A műsza­ki fejlesztés színvonalát meghatá­rozza a tudományos kutatás, a tu­domány eredményeinek alkalmazá­sa; megvalósításának fő színtere végső fokon a vállalat és a szövet­kezet. A hazai műszaki fejlesztési te­vékenység fő irányait és felté­teleit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejleszté­si programok, valamint a velük összehangolt országos középtávú ku­tatás-fejlesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gaz­daságos anyag- és energiafelhaszná­lást, a megtakarítást elősegítő eljá­rásoknak, a gépgyártás-technoló­giának, az elektronizációnak, az in­formációs technológiának, a bio­technológiának a fejlesztését, alkal­mazását és elterjesztését, valamint a termelői infrastruktúra műszaki ha­ladás szempontjából fontos terüle­teinek a fejlesztését. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, valamint a terme­lési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell a műsza­ki fejlesztést meggyorsítani, az eh­hez szükséges forrásokat a válla­latok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését cél­zó beruházások arányának növelé­sével kell előteremteni. A gazdasági szabályozórendszer, az ár-, bér- és adórendszer jobban segítse a műszaki fejlesztést, bő­vüljön a jól működő vállalatok moz­gástere a fejlesztésben, műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú érdekeltség megterem­tése, a hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint a vállala­tok közötti együttműködés megjaví­tása, a szerződéses fegyelem betar­tása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szakemberszükségletének biztosítása, a munka tárgyi feltéte­leinek javítása, a vállalatok­nál a műszaki tervezésben, a ter­melési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes mód­szerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény, a minőség javítása, ennek biztosítása érdeké­ben a gyártás minden fázisában nö­velni kell a minőség műszeres el­lenőrzését. O A kutatásra és a műszaki fej­lesztésre fordítható anyagi esz­közök a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban növekedjenek. Az alapku­tatásokat az anyagi források diffe­renciált felhasználásával, a pályá­zati és a megbízási rendszer javí­tásával, versenyhelyzet kialakításá­val kell ösztönözni. Az alkalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasz­nálásában és finanszírozásában a termelő és a kereskedelmi vállala­tok töltsenek be meghatározó sze­repet. A vállalati műszaki fejlesz­tési alap kötelező képzését meg kell szüntetni; döntsenek a vállalatok önállóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő felhasz­nálásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati Irányítás hatáskörébe tartozó fel­adatok megoldását kell szolgálnia. A tudományos kutatás eredmé­nyeinek gyakorlati hasznosítására kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást és együtt­működést kell kialakítani a kutató- intézetek, a j felsőoktatási intézmé­nyek és a vállalatok között. A ku­tatási, az oktatási és a termelő szervezetek együttműködése segítse elő a tudományos-műszaki ered­mények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési for­rások koncentrált, takarékos fel- használását. O Az ország adottságaiból követ­kezik, hogy a gazdaság a mű­szaki fejlődés tendenciáit csak a nemzetközi együttműködésre építve tudja követni. Fontos,'hogy külföld­ről vegyük át azt, ami ésszerű fel- . tételek mellett megszerezhető. Gon­doskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. A nemzetközi együttműködésben meghatározó a szocialista országok­kal, különösen a Szovjetunióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományos­műszaki haladás 2000-ig szóló komp­lex programja tartalmazza. A prog­ram végrehajtásában való aktív, ér­demi részvételünk biztosítása folya­matos kormányzati és vállalati fel­adat. Fontosnak tekintjük a műszaki haladást elősegítő technológiakeres­kedelem, valamint az együttműkö­dés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. © A műszaki haladás gyorsításá­ban, a szellemi és anyagi tar­talékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. A műszaki ér­Meg lehet teremteni az Január 15-én lesz egy éve an­nak, hogy Mihail Gorbacsov előter­jesztette a Szovjetunió 2000. évig tartó, széles körű és részletesen kidolgozott leszerelési programját — írta az idei szovjet béke-erőfeszíté­seket áttekintő írásában Jurij Zsil­kor, a Pravda politikai szemleírója. A terv tartalmazza az atomfegy­verek szakaszokban történő felszá­molását, az űrfegyverkezés megaka­dályozását, a hagyományos fegyver­zetek és haderők csökkentését. Mindehhez szigorú ellenőrzést irányzott elő, többek között nem­zetközi és helyszíni ellenőrzést is. Ez a javaslat volt a legfontosabb hozzájárulás a nemzetközi békeév­hez, mely a fegyverkezési verseny megfékezéséért vívott harc döntő éve is volt egyben — állapította meg a Pravda szemleírója. A szovjet békejavaslatokat az emberek a lenini békés egymás mellett élés elvének logikus to­vábbfejlesztéseként fogadták. A békeév előzménye az 1985. augusztus 6-án kezdődött egyoldalú szovjet atomkísérleti moratórium és a novemberben Genfben tartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó volt. A svájci városban a szovjet telmlség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a Legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az ér­dekvédelmi szervezetek gondoskod­janak a vállalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és keresetszabá­lyozással is elő kell segíteni, A technika gyors fejlődése szük­ségessé teszi a mérnökképzés szín­vonalának emelését, a továbbkép­zés lehetőségeinek szélesítését A műszaki és agrár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltételeket; különösen az in­tézmények technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hát­terét kelll fejleszteni. A műszaki haladás elképzelhetet­len mégfelelő szakmunkások nél­kül, ezért a szakmunkásképzés sze­mélyi és tárgyi feltételeit javítani kell. A továbbképzési programokat össze kell hangolni a vállalatok és a népgazdaság technológiai korszerű­sítéséből adódó követelményekkel. Amennyiben ' a termékszerkezet változása munkaerő-átcsoportosítás­sal jár, gondoskodni kell a szüksé­ges átképzésről. O A propaganda, a tömegtájé­koztatás, a szaksajtó folyama­tosan foglalkozzon a technikai fej­lesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszí­téseket és azok eredményeit & A pártszervek és a pártszer­vezetek gondoskodjanak a mű­szaki fejlődéshez szükséges politikai feltételekről, alakítsanak ki a kol­egyeiemes biztonságot fél igen világosan demonstrálta a rakétanukleáris korszakban szüksé­ges új gondolkodásmódot. Az SZKP XXVII. kongresszusa alig egy hónappal később továbbfej­lesztette és gazdagította a január 15-ei javaslatokat és megfogalmaz­ta az egyetemes nemzetközi bizton­sági rendszer alapvonásait. Ez a rendszer magában foglalja a nem­zetközi kapcsolatok valamennyi te­rületét: a politikai, a katonai, gaz­dasági és humanitárius szférát is. A Szovjetunió hű szövetségeseivel, a szocialista országokkal karöltve egész évben céltudatos erőfeszítése­ket tett mind a négy irányban, s a józanul gondolkodó emberek száz­millióinak széles körű támogatására lelt Ezeket a kezdeményezéseket a reykjavíki szovjet—amerikai csúcs- találkozón előterjesztett javaslat- csomag koszorúzta meg. Mindenki számára világos lett, hogy az atom­fegyvermentes világ létrehozása tel­jesen lehetséges és megvalósítható, csak mindkét fél politikai akaratá­ra van szükség hozzá. Ez az akarat azonban, mint már annyiszor, hiányzott az Egyesült Államok ve­zetéséből — állapította meg Zsu- kov és bírálta az amerikai kor­lektívák és az egyes emberek alko­tó tevékenységet támogató közszel­lemet. Az irányító állami szervek­ben, a vállalatoknál, a kutatóinté­zetekben és az oktatási intézmé­nyekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezdeményezéssel, cél­ratörően segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, az egyesületeket, a műszaki fej­lesztésben fontos szerepet betöltő kutató-, fejlesztő-, tervezőintézetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalálóitat, hazánk egész műszaki értelmiségét, hogy az állásfoglalás­ban megjelölt feladatok végrehajtá­sában aktívan és alkotóan működ­jének közre. A Központi Bizottság úgy határo­zott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza. ★ A Központi Bizottság személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt. — Ballai László eivtársat, a Köz­ponti Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét — más fon­tos megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségé­ből. — Németh Miklós elvtársat, osz­tályvezető-helyettest kinevezte a Központi Bizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetőjévéi — A Központi Bizottság ajánláso­kat fogadott el állami tisztségek be­töltésére. mányt, mert eltávolodott attól is, amibe Reykjavíkban beleegyezett. Zsukov James Reston karácsonyi cikkét idézte, amelyben a neves amerikai publicista megállapítja, hogy az amerikai népnek és veze­tőinek van. miről elgondolkodniuk 1936 végén. Ez az év az elejétől a végéig szerencsétlen volt (az Egye­sült Államok számára). Túl sok volt az ámítás, a szélhámosság és a hazugság. Eljön az ideje a számla megfizetésének. Valóban, az amerikai népnek és vezetőinek lesz miről elgondolkod­niuk az 1936-os év búcsúztatása­kor, az 1987-es év köszöntésekor — állapította meg a szemleíró. Az amerikai diplomácia és propa­ganda minden erőfeszítése ellenére nem sikerült elhárítani az egyre tempósabbá váló szovjet békeoffen- zívát. A Szovjetunió szilárdan tartja a kezdeményezést, 8 egyre több ember győződik meg arról, hogy az egyetemes biztonságot meg lehet és meg kell teremteni a január 15- én előterjesztett, majd az SZKP XXVII. kongresszusán kidolgozott javaslatok alapján. Előbb vagy utóbb ezt Washington­ban is meg kell érteniük — muta­tott rá végezetül Jurij Zsukov a Pravdában. A Pravda a szovjet békejavasíatokrdl Kell mindkét fél politikai akarata

Next

/
Oldalképek
Tartalom