Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

4 ^Mülan 1SS5. DECEMBER SS., VASÁRNAP Vannak azonnal megszüntethető okok is A nehéz sorsú gyermekért Keze nyomán alakult a hazai kőolajipar Vállalatalapítás napok alatt Közbeszéd tárgya, hogy az anyagi Javak bőségével való hivalkodás már az óvodások körében megkezdődik, s aztán jellemet torzító, emberséget megcsúfoló módon folytatódik az általános, de kiváltképp a középiskolákban. Azok a gyerme­kek, akiknek a helyzetét a Budaörsi Népi Ellenőrzési Bizott­ság a közelmúltban vizsgálta, semmiképpen sem vehetnek részt ebben a rivalizálásban. A nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozottak sorsa sem irigylésre méltó, de a rendszeres nevelési segélyben részesülő családokban élőké meg eseten­ként riasztónak és felkavarónak mondható. Nem a pénzért Budaörs vonzáskörzetében a gyermek- és ifjúságvédelmet meghatározó sajátosságok rosz- szabbak az országos vagy a megyei átlagnál. A kedvezőt­len társadalmi és gazdasági hatások következtében jelen­tősen romlott a többgyerme­kes és hátrányos helyzetű csa­ládok anyagi helyzete; növek­szik a válások száma; gyengül a családok értékadó, nevelő funkciója, összetartó ereje. Mindezek együttes hatásaiként sok gyermek kerül aggasztó helyzetbe s állami gondozás­ba. Közülük azok érezhetik vi­szonylag szerencsésnek magu­kat, akiket nevelőszülők gon­doznak. A nevelőszülők kora és fog­lalkozása változatos képet mu­tat ugyan, de közöttük több­ségben vannak az idős embe­rek. A leggyakoribb eset, hogy a nevelőszülői feladatra vál­lalkozó a már felnőtt saját gyermeke helyébe, unoka pót­lásaként kér a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettől állami gondozott gyermeket. Az utób­bi időben egyre több az olyan egyedülálló ember is, aki élet­koránál fogva saját utódot már nem remélhet, de mert nem akarja egész életét gyermek nélkül leélni, állami gondozot­tat vesz magához, s ha ké­sőbb közte és neveltje között az érzelmi kapcsolat megerősö­dik, sor kerül az örökbefoga­dásra is. Sajnos az utóbbi időben a családokhoz kihelyezett gyer­mekek szánva csökkent, és en­nek a szomorú jelenségnek számos oka van. Ezek egy ré­sze belátható időn belül alig­ha szűnik meg, más részük azonban átgondoltabb ügyinté­zéssel azonnal kiiktatható len­ne. szeretett volna? Lehet. Lehet­séges, hogy a vásárlásnak ezt a csoportos formáját megalá­zónak tartja? Igen, lehetséges. Kirekesztődik a gyermek ily módon a szezonvégi kiárusí­tás és alkalmi árengedmé­nyek, számára kedvező, esé­lyeiből? Persze, hogy kirekesz­tődik. Eltűnődhetünk, vajon aki ezt az előírást megformál­ta, miért nem elégedett meg annak megkövetelésével, hogy a nevelőszülő utólagos igazo­lással, készpénzért, önállóan vásárolhasson. Humánus megfontolás Sérelmezik a nevelőszülők azt is, hogy mikor a kis párt- fogoltjaikkal az érzelmi kap­csolat már megteremtődött, amikor a gyermek már ma­gáénak vallhatja a tisztessé­ges és józan életű családokra jellemző szokásrendeket, vá­ratlanul felbukkannak a vér szerinti szülők és az addig nagy fáradsággal felépített ér­zelmi épületet percek, órák alatt lerombolhatják. Megesik, hogy ezek a hívatlan és alkal­mi látogatók a nevelőszülők által a gyermeknek vásárolt karórát, ruhaneműt ‘ „kölcsön­veszik” a gyerektől, azaz el­lopják, s lelketlenül tovább­állnak. Okkal .merül fel a kér­dés: ha az illetékes ügyin té­zők humánus megfontolásból1 küblik a vér szerinti szülők­kel, ki és hol neveli gyerme­küket, nem követnek-e el ke­gyetlenséget éppen azokkal szemben, akik valóban humá­numot, védelmet, támogatást érdemelnének? Jogos az az igény, hogy a vér szerinti szü­lő csak akkor kaphasson fel­világosítást gyermekének hol­létéről, ha ahhoz előzetesen a nevelőszülő hozzájárult. Szólnunk kell még a vizs­gálat másik részéről is. A bu­daörsi vonzáskörzetben 102 család 212 kiskorú gyermeke kap nevelési segélyt Ez a jut­tatás az anyagi okokból ve­szélyeztetett gyermekek csa­ládjukban történő nevelését hi-! vatott elősegíteni. Magyarul: ne kelljen állami gondozásba venni őket E segély folyósításának jog­szabályi előfeltétele az, hogy a családon belül az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjmi­nimumot (2500 forintot) ne ha­ladja meg. Ennek az előírás­nak a merev alkalmazása igaz­ságtalanságokhoz is vezet Elő­fordul, hogy az a család, ahol a jövedelem azért alacsony, mert a szülők nem szeretnek dolgozni, kap segélyt; ugyan­akkor egy másik család, ahol a szülők szorgalmasan dolgoz­nak, nem kaphat, jóllehet la­káshelyzetük javítása végett saját erőből, OTP-kölcsönt tör­lesztve építkeznek és — szű­kölködnek, jobban, mint az előbbi, a segélyezett család. Áldozatot hoznak Olyan gyakorlatot kellene tehát kialakítani, hogy a se­gélyek odaítélésénél jövede­lemként a családnak ténylege­sen rendelkezésre álló összeget vegyék figyelembe, levonva belőle azokat az önként vál­lalt terheket, amelyek éppen azt tanúsítják, hogy a szülők nem akarnak mindent az ál­lamtól, ők is áldozatot hoznak saját sorsuk javítása végett. A Budaörsi NEB-nek ez a vizsgálata, tényfeltárása a Pest megyei' pártbizottságnak a március 27-i ülésén elfoga­dott célkitűzések valóra vál­tását akarta szolgálni, s ha a tényekből levont következteté­seit és javaslatait az illetéke­sek elfogadják, akkor ez a tö­rekvése nem is volt hiábavaló. Cseri Sándor Akikről keveset beszélünk Jö VILÁG JÁRT a gyere­kekre 1919 tavaszán, nyarán. Törvény írta elő, hogy a mun­kásgyerekek az iskolában te­jet, kávét kapjanak uzsonná­ra. Az akkori nyolc-kilenc éves lurkók a játék mellett bizony komoly munkát is végeztéin Elszántak voltak, mint a bá­nyászlak általában. Katona Ferit a nagymamája nevelte, aki a férjével együtt kommu­nistaként a Dorogra érkező baloldali lapok helyi elosztója volt. Az öreg bányász szortí­rozta az újságokat, amint meg­érkeztek a fővárosból a haj­nali vonattal, s a nagymama az unokájával nekivágott a város különböző pontjainak, hónuk alatt kötegnyi Vörös Űjság. ★ Ugorjunk néhány esztendőt előre: Budapest, inasévek. — Mielőtt megkaptam vol­na a segédlevelet, összekaptam a mesteremmel, aki észrevett. } amint a Thököly úton kiléptem a vasasszakszervezet székházé­ból. Nekem esett, én meg ne­ki, így kárbavesztek az inas­éveim, nem kaptam se segéd­levelet, se munkakönyvét — emlékezik vissza mesterére, Wekerle pénzügyminiszter test-, vérére Katona Ferenc. HA LAKATOS nem lehe­tett, hát elment péknek, s on­nan egy vargabetűvel a Kő­olaj Rt. petróleumgyárában kö­tött ki. A nyilasuralom ide­jén sok más elvtársával együtt bujdokolni kényszerült, s így a felszabadulás, 1944. novem­ber 4-én a tassi szőlőkben ér­te. Ekkor következett csak az igazi munka. Pártszervezés Tasson, földosztás Kunszent- miklóson, Szalkszentmárton- ban. Gyakran hajnali három­kor indultak haza a párttag­gyűlésről. Aztán az államosí­tás a szőr égi petróleumgyár­ban.' Itt ‘tíif sikeíaí bőit a propagandamunka, hogy az egyesülés előtt a gyári szoci­áldemokrata szerkezet egyön- tetűleg, egy emberként olvadt be a knmmunista párt tagjai sorába. , — S egyszer csak azt mond­ta nékem Vass Zoltán, a terv­Bekerülni nehéz, ki már könnyű % Kubikgödör. Kubikolás alkalmával keletkezett (vi- | zes) gödör. Kubikos — kubikus. Kubikolással foglal- $ kozó földmunkás (Kubik: 6,86 köbméter, kubikostól $ végzett földmunka — taliga). Földmunkában haszná- $ latos egykerekű rövid talicska. Kubikol. Építkezéshez, $ csatornázáshoz stb. kubikosmunkát végez. (így földet $ termel ki.) Mielőtt még azt hinné uz olvasó, hogy hol- $ miféle butasággal akarom traktálni, kijelentem, hogy erről szó sincs. Csupán a Magyar nyelv értelmező szó- | tárából vettem az idézeteket, amelyek a kubikolással | kapcsolatosak. A tartósan fennmaradó okok közé lehet sorolni azt a tényt, hogy azok a fiatalabb házas­párok, akik gyermekek ne­velésére vállalkozhatnának, a saját otthonuk és a korunk­ban általánosan szükségesnek ítélt más fogyasztási javak — kocsi, üdülő, külföldi utazá­sok stb. — elérése végett olyan nagy elfoglaltság terhét veszik a nyakukba, hogy an­nak cipelése közben a vérsze­rinti szülők által ellökött, ide­gen gyermekek befogadására nem gondolhatnak. Bár minden ilyen tárgyú vizsgálat kimutatta már, hogy a nevelőszülői feladatot nem a pénzért vállalják az embe­rek — hiszen ez már eleve veszteséges gazdasági vállalko­zás lenne—, az azért mégis­csak érthetetlen, hogy ugyan­annak a gyermeknek az el­tartására és nevelésére száz­ezer forint jut évente, míg az intézetben él, de csak tizen­ötezer, ha nevelőszülő gon­doskodásával, érzelemgazda- gabb környezetben formálódik felnőtté. Tavasszal és ősszel a neve­lőszülő kap átlagosan körülbe­lül 2 ezer forintos úgynevezett ruhakeretet. De ugyanaz az ember, aki méltónak találta­tott egy vagy több gyermek testi, érzelmi és szellemi ne­velésére, az eddigi gyakorlat szerint annyi bizalmat már nem érdemelt, hogy ezt a ha­talmasnak nem nevezhető ősz- szeget kézhez is kapja és sa­ját belátása szerint használja fel a gyermek ruházására. Nem! Utalványt kap és a töb­bi nevelőszülővel együtt, fel­ügyelő kíséretében kell sorba- járnia az üzleteket. Lehet, hogy éppen akkor nem kap éppen olyan ruhadarabot, amit a gyermek leginkább Van Gyömrőn az ottani székhelyű Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalatnál egy ember, aki a Béke nevű ku­bikosbrigád vezetője. Gonda Lajosnak hívják, tősgyökeres jászladányi, akárcsak a kol­lektíva túlnyomó többsége. Immáron tizenöt éve dolgoz­nak a vállalatnál, munkájuk­ról eddig csupa jót hallottam a vállalat vezetőitől. Korábban az óesai Vörös Október Tsz-nél dolgoztak a parképítő ágazatban, de mivel felszámolták ezt a tevékeny­séget, átpártoltak az akkori gyömrői TÖVÁL-hoz. Jött az egész csapat, lehettek vagy negyvenen. Tudni kell róluk, hogy kubikosok, tehát elsősor­ban földmunkával foglalkoz­nak. Ám az eltelt másfél év­tized folyamán már olyan gyakorlatra tettek szert az egyéb építési munkákban, hogy bátran lehet Őket uni­verzális építőknek nevezni. — Valóban, a földmunkák zömét mi végezzük, de a beto­nozást, a könnyűszerkezetes elemek felállítását is ránk bízzák már. Sőt, már festeni is megtanult néhány brigád­tagunk, mert belőlük is ke­vés van a vállalatnál. Ilyen­kor mi ugrunk be helyet­tük, csak a színeket kell be­keverni egy hozzáértőnek — mondja Gonda Lajos brigád­vezető. — Hogy melyek voltak a legszebb munkáink a 15 év alatt? Felsorolni is nehéz lenne. De talán szívesen em­lítem a monori Füszért-köz- pont építését, az új iskolá­kat, s egyéb szép létesít­ményeket, amelyekben benne van a mi két kezünk nyoma is. Jelenleg a fővárosban dolgozunk, a XX. kerületben egy szolgáltatóházat építünk, a Vágóhíd utcában pedig egy ABC-áruházat nyebb elmenni. Mert aki nem dolgozik teljes szívvel és odaadással, annak útilaput kötünk a talpa alá. Mesélik az ÉSZKV-nál, hogy a Béke brigád sajátos módon zárta ki egyik dol­gozóját a napi munkából. Történt ugyanis egyszer, hogy dolgozójuk eléggé kapatos állapotban érkezett a munka­helyére. A brigádtagok bölcs döntést hoztak, aznap nem dolgozhat. Bezárták őt a szer- számoskamrába. s miután ki­aludta magát, olyan gyorsan lapátolta a földet, mint koráb­ban soha. Azóta sincs panasz rá, a brigád legszorgalmasabb tagjai közé tartozik ... S bár ez látszólag elég drasztikus bánásmódnak tűnhet, nevelő hatása kétségtelenül volt. Arról sem lehet nem szót ejteni, hogy a brigádnak már négy állami gondozott tagja van. Az ÉSZKV igen humá­nus módon felkarolta a gyöm­rői kisegítő iskolából és ne­Brigádurtkba nehezebb be­kerülni, mint kikerülni. Mi­vel a brigádtagok egy falu­ban laknak — Jászladányban —, mindig a többség akarata érvényesül, ha fel akarunk venni valakit közénk. Volt már olyan jelentkező, aki többször is ostromolt bennün­ket, de mivel a többiek ismerték őt, elutasítottuk a kérelmét. Jászladány ugyan nagyközség Szolnok megyé­ben, de azért majdnem mindenki ismer mindenkit. Tehát nagyon nehéz hozzánk bekerülni, de annál köny­velőotthonból kikerülő fiata­lok foglalkoztatását. Ott lak­nak ők is a munkásszálláson, akárcsak a Béke brigád tag­jai. Van mit ellesniük a jász- iadányiaktóL Rendet, fegyel­met, jó munkát tanulhatnak tőlük. Példát vehetnek tőlük, s bár még nem egészen fel­hőtlen az egymás közötti kap­csolat, azért már ezen a té­ren is van fejlődés. A közel­múltban volt például Baer- lein Tibor és Marinka Mar­git esküvője. Mindketten ál­lami gondozottak voltak. Az egyik násznagy Göröcs László, a Béke brigád dolgozója volt. Fotó: Vimola Károly hivatal elnöke, hogy hozzam létre az ÁFOR-t, s legyek a vezérigazgatója. Én vezérigaz­gató egy alakuló vállalatnál 1 Öt elemivel! Az államosítás középért! — ingatja a fejét Katona Ferenc. — Ezt már végképp nem akartam vállal­ni, de aztán csak meggyőztek. Előtsaör a magyar érdekeltsé­gű társaságokat államosítot­tuk úgy, hogy levettük az olajiparról a kereskedelmi és szállítási részleget, s utána jött a Shell és a Vocum. Bi­zony másként kellett beszélni a magyar tulajdonosakkal és az angol, amerikai részvénye­sekkel. Az akkori, munka dip­lomácia volt a javából. A ben­zinkutak lefoglalása kívánta talán a legkörültekintőbb szer­vezést. Egy nap reggel min­den helyen ott voltak a bizal­mi embereink, s átvették a részlegeket Gyakran az ott dolgozó munkások' - őrizték a régi tulajdonosókát, akiktől, ha nehezén is, de még az elrej­tett vagyont is beszedtük, ök maguk adták ki többnyire, tudták, ha ezt nem teszik, mi találjuk meg. S természetesen felajánlottunk nekik az egy­ségnél munkát Ha akartak, saját maguk lehettek a ve­Vannak irigyeik is, ezt nem tagadja a brigádvezető sem. — Nem hinném, hogy a sok munkát irigylik tőlünk, talán sokkal inkább a pénzt. Pe­dig úgy érzem, nem szolgá­lunk rá erre. Mi valameny- nyien keményen megdolgo­zunk a forintokért. Nálunk a teljesítmény az elsődleges, a kollektíva dönt az elosztásról. Jászladányi brigád a Béke kollektíva. Többször elnyer­ték az aranykoszorús címet, s a Vállalat Kiváló Brigádja cím büszke tulajdonosai. He­tente egyszer hazautaznak, s hétfőn hajnalban már jön ve­lük vissza az autóbusz. Két- laki emberek, akik öt napig távol vannak a családtól, s csak szombat-vasárnap van­nak együtt szeretteikkel. — Megszokták már ezt az asszonyaink — fűzi tovább a gondolatsort Gonda Lajos. — Ezért csak köszönettel tarto­zunk nekik. Az 6 áldozat­vállalásuk is kellett ahhoz, hogy idáig jussunk. Gonda Lajos az idén áp­rilisban betöltötte a 60. évét. El akart menni nyugdíjba, de a vállalat vezetői marasztal­ták. Egy évet még vállalt, de most már közeleg a búcsú. Jövő februárban a jászladá­nyi évzárón végleg elköszön a kollektívától. — Csak köszönettel tarto­zom a vállalatnak. Munkán­kat mindig megfelelően ho­norálták. Nekem személy sze­rint is kijutott az elismeré­sekből, amit több magas ki­tüntetés elnyerése is fém­jelez. Nehéz lesz a válás tár­saimtól. De ezután legalább több időm jut a családra, fő­leg az unokáimra, akiket a karácsonyi ünnepekre haza- várunk. A karácsonyfa mel­lett amolyan főpróbát tartok, hogyan fogok velük játszani, ha nyugdíjba megyek... Gér József zetőik annak a részlegnek, amelynek korábban tulajdono­saik voltak. Persze ahhoz, hogy ez az akció egyáltalán sikerüljön, előbb meg kellett nyugtatni az embereket, hogy itt változás most annyiban történik, hogy ezentúl mástól, a magyar államtól kapják a fizetésüket. Katona Ferenc továbbra is az olajszakmában maradt. Gerő Ernő adott neki három napot, hogy létrehozza a Petrolkémiai Vállalatot, s Utána jött a za­laegerszegi finomító. Ez is egy érdekes fejezete a hazai ipar- telepítésnek. 1954-et írtak ak­kor. A nagylengyeli kűt meg- kezdte a kőolaj kitermelését, de nem vált finomító, ami fel­dolgozza, s folyt a fekete arany szerteszét. Kellett; ide egy lepárló komplexum. Á,be_- járás. a terep felderítése .jú­lius 2-án volt. Növember,.„her tedi'kén a kolonna felfutva, munkára készen állt. Mi * tör­tént addig? A csepeli finomí­tóban ócskavasként hányódott egy torony. Ezt rehdbe hózták, felújították. Ma is működik, s olyan finom gázolajat állít elő, hogy osztrák szomszéda­ink tőlünk vásárolnak napja­inkban is. Az istvántelki vas­úti főműhelyből egy kiselejte­zett mozdonykazánt vontattak le Zalába, ez fűtötte a kolon­nát A 'kazánt nemrégiben he­lyezték nyugállományba — megszolgálta a pihenést. Miniszteriális ember lett ezután Katona Ferencből. Ne­véhez fűződik a munkáslaká­sok felépítése. Huszonötezer forintért, huszonöt évi törlesz­tésre kaptak lakást a bányász- családok. 1956. Az ÁFOR-ban kellett rendet tenni a vihar után, ahová a munkástanácsok a maguk embereit állították a főosztályok élére. Egy nap alatt menesztette őket, s visz- szarendelte az alapításkor a kormány által kinevezett kom­munistákat. — Mert arra mindig vigyáz­tam, hogy kommunista legyen vezető beosztásban, ahol én dolgoztam. S elérkeztünk az „aktív" évek utolsó állomásához, Száz­halombattához, ahol igazgató- helyettes volt Katona Ferenc, s legfőbb feladata a párt meg­szervezése volt a kivitelezők, beruházók között működő el­szórt alapszervezeteknéL In­nen ment nyugdíjba 1972-ben, de nem tud tétlenül élni, az­óta a megyei pártbizottság tagnyilvántartásd statisztikáit készíti. ÜLÜNK a megyei pártbi­zottság egyik szobájában. Kö­rülöttünk csend, rajtunk és a muhkásórökön kívül senki az épületben. Órákkal ezelőtt ha­zament mindenki, én is 'vala­mikor a délutáni órákban ér­keztem, azóta hallgatom Feri bácsit S még meddig lehetne hallgatni Ám benéz egy mun­kásőr,,. Megyünk mindjárt. Fiedler Anna Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom