Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
TOM DECEMBER 1.. HÉTFŐ Termékek az iparnak és a piacra Többet vásároltak fel Az idén 10 százalékkal több kertészeti terméket vásárolt fel megyénk 17 áfésze az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A termények zömét a feldolgozó iparnak továbbítják, nyolc konzervgyári partnerük közül a legnagyobb a nagykőrösi. A többi, az export mellett a lakossági ellátást szolgálja: saját boltjaik mellett más egységekbe, továbbá üzemi konyhákra, iskolákba és kórházakba is szállítanak. Az eddig felvásárolt 22 ezer 550 tonna kertészeti termék nagy részét a ^burgonya teszi ki, melyet szeptemberig rendszeresen értékesítettek, azóta pedig már a téli tárolókat töltik fel a krumplival. Zöldségfélékből az aszályos időjárás ellenére is jó volt a termés. Amíg az előző év első három negyedévében 12 ezer 620 tonnát vásároltak feh most 14 ezer 275 tonnához sikerült hozzájutni. Különösén az uborka hozott szépen, végre ismét elérhették a két-három évvel ezelőtti eredményt; jó fajták termesztésével és a modern technológia alkalmazásával. összesen 3 ezer 140 tonnát vásároltak fel, 70 százalékát a Nagykőrös és Vidéke Áfész. A zöldpaprikának nem kedvezett az idei időjárás, sem minőségben, sem mennyiségben nem érték el a tavalyi eredményt. Az export- árualapot jelentő görögdiny- nyéből viszont körülbelül 1 ezer 400 tonnát küldtek szocialista piacokra, ami igen jónak számít. A gyümölcsfélék felvásárlása 25 százalékkal nőtt; 5 ezer 780 tonna lett. A málnából 9 százalékkal több került az áfé- szek telepeire. Kedvezően alakult az őszibaracktermés is, a Buda Környéki Áfész 72 százalékkal haladta meg az elmúlt évi felvásárlási eredményét. A szilvánál a Dél- Pest Megyei Áfész, a Nagyká- ta és Vidéke Áfész, valamint a Nagykörös és Vidéke Áfész jeleskedett, 50 százalékkal több került a felvásárló telepeikre. Az idén hamarabb kezdődött a téli alma érése, és ez némi gondot okoz a továbbításban; a feldolgozó iparnak, valamint exportra szánják az' áfészek a legtöbbet. Főleg Nagykáta körzetében termett szépen a szőlő, melynek jó része a helybeli pincegazdasághoz kerül. A negyedik negyedévben elsősorban a tároláshoz vásárolnak fel az áfészek káposzta- és gyökérféléket, hagymát. Az eddigiek azt mutatják: az idén megháladják a tavalyi eredményeket. Négyes fogat húzza a szekeret (II.) \ Az álmainkat is meri vállalni Páty község 700 éves évfordulóján figyeltem fel egy beszélgetésre: az iskola igazgatója dicsérte a tanácselnöknőt. Még inkább megdöbbentem, amikor kiderült, hogy ez a négyezer lelket számláló falu olyan eredményeket ért el, amelyek egy városnak is a becsületére válnának. Lehet, hogy a két dolog összefügg egymással? Nyomozásba fogtam, amely során kiderült, hogy egy négyes fogat húzza a szekeret... Egy poros udvar és a szabad ég volt a tornatermük húsz évvel ezelőtt. Egykori diákoktól tudom, hogy vashulladékból eszkábálták a súlyzókat és babzsákok szolgáltak medicinlabda gyanánt, mígnem az egerek elhordták az egészet... Sarlós Györgyné élsportolóként járta a világot, majd Pátyra jött tanítani és itt is maradt, annak ellenére, hogy az új iskola és a tornaterem még tíz évet váratott magára. — Nem az lett volna természetes, hogy itt hagy csa- pot-papot, amikor első osztályú klubok hívták edzőnek? — Sokkal inkább izgatott, hogy mit lehet csinálni egy Fiatal szaktanár házaspár kapta Szolgálati lakások Ha nem is olyan súlyos gond Hernádon a pedagógushiány, mint a Budapest környéki agglomerációban, nehezíti az oktatás színvonalának emelését. Amikor a közelmúltban felújították a községi általános iskolát, a nevelők helyzetén is javítottak ezzel. Ám igazán vonzóvá tenni a kistelepüléseken a jövőt a fiatal pedagógusok számára elsősorban szolgálati lakással lehet. Ezért helyeznek különösen nagy súlyt Hernádon arra, hogy igényes, tágas otthonnal tudják várni a jelentkezőket. Ezekben a hetekben fejeződött be az egyik pedagógus szolgálati lakás teljes felújítása. A munka értéke meghaladta a háromszázezer forintot, viszont megérte, hiszen már el is foglalta az új otthont egy fiatal szaktanár házaspár. Ezzel régi gondja oldódott meg az iskolának, addig ugyanis sem technika-, sem testnevelés szakos tanáruk nem volt. A tervidőszak végén szeretnének hozzákezdeni egy egészségház építéséhez, ahol a tervek szerint két orvosi szolgálati lakás is helyet kapna. A beruházásnak ezt a részét egymillió forinttal támogatja a megyei tanács is. Miért nem adminisztrál a magánkereskedő? A legfőbb károsult az állam Noha minden magánkereskedő tudta Dabason és vonzáskörzetében, hogy az elmúlt hetekben bármikor betoppanhatnak hozzájuk a népi ellenőrök, a tapasztalatok szerint ettől a hírtől egyikőjüknek sem ült ki a rémület az arcára. Ami persze nem is lenne baj, ha a törvényes előírásokat úgy betartanák, hogy az ellenőrzéstől ne legyen félnivalójuk. Csak hát a valóság az, hogy bár a most ellenőrzött tizenöt magánkereskedő közül tíz ellen hamarosan szabálysértési eljárás kezdődik, a következmények túl nagy megrázkódtatást egyikőjüknek sem okoznak majd. Ahogy neki tetszik Ha meg is bírságolják őket, a pár ezer forint kifizetésekor legfeljebb azon fognak bosszankodni, hogy a 210 magánkereskedő közül miért éppen őhozzájuk vezetett a népi ellenőrök útja, miért nem a többiekhez. A legbosszúsabb Kaiser József lehet Gyálon — a Körösi út 101. alatti vendéglő vezetője —. mert az ő árdrágítására azon nyomban fény derült. A többi, üzletben az árak jogosságáról vagy jogtalanságáról nem győződhettek meg a népi ellenőrök, mert sem beszerzési számlákat. sem pénztárkönyvet nem tudtak vagy nem akartak kérésükre felmutatni; illetve ahol megtalálták ezeket a dokumentumokat. ott meg a tartalommal volt baj: hetek, hó napok óta nem írtak be egy tételt sem az üzletvezetők. A magánkereskedelem leg fontosabb társadalompolitikai szerepe az, hogy a lakosság ellátását segíti, árukínálatával színesíti, gazdagítja választékot. Nincs jogunk beleszólni, hogy melyik kiskereskedő milyen szakterületen fejtse ki tevékenységét, de örülni sem tudunk annak hogy az alapellátást szolgáló vegyeskereskedés, zöldséggyümölcs értékesítés területén mindössze húsz százalékuk, a vendéglátó üzletágban és a butikokiban viszont harminchat százalékuk találja meg a boldogulását. Vegyük szemügyre például a butikosok gyakorlatát. Amikor naprakészen vezetett pénztárkönyvek, beszerzési számlák, az árképzésre, áralkalmazásra, árfeltüntetésre megbízhatóan utaló dokumentumok nélkül folytatják tevékenységüket, a törvényes előírások megszegésével a visszaélések sorozatának feltételezésére adnak tápot. Árdrágítás, adócsalás húzódik meg a kötelező adminisztráció elmulasztása mögött — mondják a népi ellenőrök. — Szállítóik gyakran olyan nepperek, akik bedolgozókkal leértékelt anyagokból állítják elő az árut, anélkül, hogy adót, sztk-járu- lékot fizetnének. Természetesen számlát sem adnak, de a butikos nem is követeli, mert még így is jobban jár, mintha olyantól venné az árut, aki a közterhek viseléséből sem vonja ki magát. A butikos aztán úgy alakítja az árakat, ahogy neki tetszik, él, sőt visszaél a kereslet—kínálat összhangjának számára kedvező hiányaival. (Nem győzzük hangsúlyozni: mindezt nem mi állítjuk, ezeknek a feltételezéseknek helyet sem adnánk, ha a törvényes előírások betartásával a butikosok ezeket a véleményeket cáfolni tudnák.) Hitelesítés nélkül A hatékony ellenőrzés, a visszatartó erővel bíró szankcionálás hiánya miatt sok-sok millió forintot nem fizetnek be manapság az állam javára a magánszektornak azok a képviselői, akik a számukra egyébként is biztosított lehetőségeket — gondoljunk a szabadáras termékek körére! — törvénytelen eszközök és módszerek alkalmazásával teszik a gyors meggazdagodás forrásává. faluban. Megvallom, szeretek tömegeket mozgatni, ezért szervezek tornaünnepélyeket is minden évben, pedig nem kötelező... — Csupán ezért tervezett négy- és hatsávos fűtőköröket, magasugró dombot, nemzetközi szabványú kézilabda- pályát, mert szereti a tömegsportot? — szóltam közbe. — Vagy úgy gondolja, hogy a rönkvár, a szánkódomb, a szabadidős dühöngő mind-mind egy község sportéletének természetes velejárója? — nem szól, csak mosolyog zavartan, hát folytatom a ráolvasást. — Hat méterrel megnövelte a tornaterem méreteit, mi több, egymillió forint értékű berendezés beszerzését tartotta szükségesnek, így összesen másfél millióval emelte a költségeket, amelyre semmi fedezete nem volt — csodálkozva néz rám és szinte megijed a felsorolástól. — Az előbbihez szükséges háromszázezer forint kiegészítést pályázatokkal nyertem, a berendezés pedig társadalmi munkában készült! — Akkor az egész gyerekjáték volt csupán — provokálom továbbra is, mert szeret ném „kiugratni a nyulat a bokorból”. Nem hagyja magát: — Semmi esetre sem ördöngösség olyan emberek részéről, akik azért fogtak össze, hogy csináljanak valamit Ennyi az egész? Sarlósné hivatásos versenyző volt. Evezett. Élete első versenyén maradandó élmény érte. Hajója összeütközött egy másikkal, amelynek gazdája rárivaüt: Te barom! Mire ő bénultan félreállt. Másodpercek teltek el. Végül rájött, hogy a rivális talán éppen ezt akarta, és újra megmarkolta az evezőket. — Az életben többször úgy adódott, hogy ütköznöm kellett — mesélte. — Mégsem ültem át másik hajóba és nem Milyen tapasztalatok vallottak arra — a tizenöt magán- kereskedő gyakorlatát illetően —, hogy nem érzik önmaguk ra nézve kötelezőnek a törvényes előírásokat? Két helyen nem volt nyitva tartási tábla a harmadik üzletben volt, de nem írtak rá semmit. Az árakat sem tüntetik fel, vagy ha igen, olyan portékákét jelölik velük, amelyeket éppen akkor nem tartanak. A meleg kony- hás, ülő fogyasztásos vendéglátó üzletekben nincs étlap és itallap. Az egyik vegyeskereskedésben a tejet és a töltelékárut egyazon hűtőben tárolják. Három üzletben a mérlegek és súlyok, egy vendéglátóüzletben a poharak hitelesítése hiányzik. Fontos és szükséges És mégis, jóllehet a mostani ellenőrzések az inárcsi Zsolnai Mártonná zöldséggyümölcs kereskedése kivételével mindenütt találtak valami kifogásolnivalót, azt is meg kell állapítani az igazság kedvéért. hogy ezekre a magán- vállalkozásokra napjainkban szükség van. Egy butikot nem számítva, áruválasztékuk minősége. a kiszolgálás kulturáltsága alapvetően megfelelő. Azok az állampolgárok, akik ezekben az üzletekben vásárolnak. bizonyára azt mondanák: jó, hogy ezek kitöltik az állami és szövetkezeti keres kedelemben mutatkozó rése két, mert így helyben vehetjük meg a számunkra szükséges árucikkeket. Az azonban már a helyi tanácsok és a kereskedelmi felügyelőség feladata, hogy ezt az alapvetően fontos és szükséges tevékenységet is a tör vényes keretek között tartassák, s a magánkereskedők csak úgy találhassák meg számításaikat. ha közben az állam és a fogyasztó érdekvédelme sem szenved (Jsorbát. Cseri Sándor is szálltam ki. Nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb gyakorlat ebben az anyagias világban. Mégis volt sikeréi ményben részem bőséggel. Megértem lassan, hogy egy bírói testület sem tudná rábizonyítani: a pátyi sportlétesítmények elsősorban mégiscsak az ő munkáját dicsérik. — Egy ember soha nem veheti föl a glóriát — folytatta mintha megérezte volna, hogy mi jutott eszembe. — Senki nem érhet el komoly eredmé nyékét önmagára utalva — magyarázza halkan, majd hozzáteszi : — Látja, erre kell nevelnünk a gyerekeket is. Ha sikerül, nem teltek hiába az évek. ★ Járdaszélről nyílik a borozó. Tiszta abrosz mellett elméi- kedhetem arról, hogy mi óv hatja meg a túlteljesítő embert? Vajon felfogjuk-e, hogy mire vinnénk nélkülük, s mi lesz, ha elfáradnak egyszer Mert pusztán a „szeressük egymást gyerekek’’ elvből nem születtek volna nagy dől gok... — Sőt, akkor sem, ha csak „bátrak voltak, akik mertek — tette hozzá Szabó András né. Vilmácska, a pátyi monográfia szerkesztője. — Szerintem az a szerencsénk, hogy van egy tulajdonság, amely a csapatunk minden tagjában megvan: a másik ötletének megvalósulásit is képesek se gíteni. — Hogyan vitték sikerre magáét? — Előbb csak álmodoztam és gyűjtöttem szünet nélkül mert mindig azon járt az eszem, hogy de jó lenne, ha kiadhatnánk egyszer egy könyvet Páty történetéről. Cső dálatos volt, hogy amikor az ötlet a megvalósuláshoz köze ledett, mindenki azon volt hogy a maga erejével, eszével és összeköttetéseivel az álom valóra váltását segítse... — Vajon, hogyan jött létre ez a csapat húsz évvel az előtt? — morfondíroztam fél hangosan. — Megjelent égj hirdetés az újságokban, hogy aki tisztességesnek, becsületesnek tartja magát, jelentkezzen a Pátyi Tanácson? Jót nevetett a tréfán, azutáh ő is eltűnődött. — Talán akkor kezdődött, amikor Karcsi iskolaigazgató lett. Az volt a módszere, hogy nem követelt, ám kizárólag azokat a kollégákat támogatta, akik hajtottak, akiken látszott, hogy akarnak valamit. Ennek nagyon jó példája Erzsiké, a tornatanárnő. Végül jött a tanácselnöknő, aki nem tesz keresztbe senkinek. Éppen ellenkezőleg! Mindent elkövet annak érdekében, hogy haladjon a szekér. Ügy szoktam mondani, hogy ő az a vezető, alá meri vállalni az álmainkat ... ■ Ön nem is pátyi. Miért izgatta ennyire a község története? Történelemtanár szerettem volna lenni annak idején, amikor csak alsóban taníthattam. Így aztán belém szorult a tantárgy szeretete, amelyet a néprajzkutatással „vezettem le”. Az embert általában érdekli az a helység, ahol az életét leéli. Szabó Andrásné olyan szeretettel beszél a település múltjáról, a kiveszőiéiben lévő fogalmak őrzésének szükségességéről, hogy nem marad bennem kétely. Valami mégsem hagy nyugodni:- Minden házban ban a könyvéből? — A kétezer példány felét eladták, így feltehető, hogy majdnem minden család vásárolt belőle. Ügy gondolom, hogy a kiadvány és a jól működő helytörténeti kör együttesen el fogja érni a kívánt eredményt. Persze, nem azonnal. ie Hazafelé igyekszem, amikor a tornatanárnő utolér. Együtt sétálunk az autóbuszhoz. Elmondja, hogy nem valami jó a közérzete mostanában. Miközben hallgatom, egy büszkén sétálgató kakast nézegetek a régi iskola udvarán. Néhány tyúk is őt csodálja tétlen tisztelettel.- Nem a munkahelyemmel van bajom — panaszolja a tornatanárnő. — A lányom miatt van lelkiismeretfurdalá- som. Egyetlenegyszer kellett volna igazán segítenem neki és nem tettem semmit. Nem kérdezem meg, mi nyomja a lelkét. Időm sincs erre, mert egy kutya ijeszt ránk. Pár centis résen préseli ki a pofáját egy kapu alól úgy acsarkodik felénk. Elcsodálkozom az eb indíték nélküli gyűlöletén, hiszen nem is láthatott bennünket, csupán a lábfejünket vehette szemügy re. Mi is csak az agyaraira, piros nyelvére vethetünk egy pillantást, aztán felszállunk a buszra. ' Szilas Zoltán (Vége) Az idegenforgalom mérlege Az ország fele utazott Az Országos Idegenforgalmi Hivatal értékelése szerint januártól októberig 13 és fél millió külföldi — köztük 8,7 millió turista — látogatott Magyarországra, csaknem 800 ezerrel többen mint az előző év hasonló időszakában. Az idegenforgalomból származó bevételek összege 19,2 milliárd forint volt szeptember végéig, ez 16 százalékkal felülmúlta a tavalyi hasonló időszak eredményeit. A rubelelszámolású országokból összességében csaknem 9,2 millióan, 3 százalékkal többen érkeztek, mint 1985 első háromnegyed évében. Ezen belül azonban a Romániából származó forgalom mintegy kétharmadára esett vissza, Csehszlovákiából is kevesebben érkeztek, s mérséklődött a lengyel forgalom növekedési üteme. Valamelyest csökkent a turisták által itt töltött idő. A kis- határmenti forgalom emelkedése mutatja a legnagyobb dinamizmust. A tőkés országokból összesen 3,1 millióan keresték fel hazánkat, 5.2 százalékkal többen, mint az elmúlt év 9 hónapjában, októberig. A tavalyinál azonban kevesebb időt töltöttek a látogatók Magyarországon, A háromnegyed év alatt 4 és fél millió magyar állampolgár utazott külföldre, ezen belül csaknem 4 millióan a szocialista országokba. A határainkon túlra utazó magyarok összesen 8 és fél milliárd forint értékű devizát használtak fel. Nemesített új parkfűfajta Állja a taposást is A parkokban a városok, lakótelepülések közötti zöldövezetben a gyepesítésre fölhasznált fűfajták gyakran nem felelnek weg a követelményeknek; idő előtt elkopnak és a zöldterület fenntartási költségei is nagyok. Az Öntözési Kutató Intézetben Janovszky János új park- íűfajtát nemesített ki; ez a kísérletek tanúsága szerint jól megfelel a követelményeknek. Mivel igen erőteljesek az oldalirányú hajtásai, állja a taposást, és ami nemkülönben fontos, tűri a szárazságot is. A park nevű vörösesenkesz- fajta érdekes tulajdonsága még, hogy a tenyészidőszak alatt mindössze öt-hat alkalommal kell nyírni, szemben a ma is gyakran használt fű- félékkel, ezek közül több 15- 20 nyírást is megkíván. Az intézetben egyébként tízféle pázsitfüvet hasonlítottak össze. Ezek szerint a leghevesebb nyírással — a te- nyészidőben mindössze hárommal — a favorit nevű csenkeszféle tartható fönn, ezután következik a park. Lámpázzák a tojásokat A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Iúdtenyésztési kutatóállomásán 120 ezer libatojást keltetnek a íőciklusban. Mintegy 80 ezret értékesítenek a tsz-eken és áfész-eken keresztül. Rendkívül jó, 96 százalékos a kelésarány. Képünkön Barna Jánosné, Imre Gyuláné és Gyurcsó Jánosné lámpázzák a pár napos tojásokat
