Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

TOM DECEMBER 1.. HÉTFŐ Termékek az iparnak és a piacra Többet vásároltak fel Az idén 10 százalékkal több kertészeti terméket vásárolt fel megyénk 17 áfésze az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A termények zö­mét a feldolgozó iparnak to­vábbítják, nyolc konzerv­gyári partnerük közül a leg­nagyobb a nagykőrösi. A töb­bi, az export mellett a lakos­sági ellátást szolgálja: saját boltjaik mellett más egysé­gekbe, továbbá üzemi kony­hákra, iskolákba és kórházak­ba is szállítanak. Az eddig felvásárolt 22 ezer 550 tonna kertészeti termék nagy részét a ^burgonya teszi ki, melyet szeptemberig rend­szeresen értékesítettek, azóta pedig már a téli tárolókat töl­tik fel a krumplival. Zöldség­félékből az aszályos időjárás ellenére is jó volt a termés. Amíg az előző év első há­rom negyedévében 12 ezer 620 tonnát vásároltak feh most 14 ezer 275 tonnához sikerült hozzájutni. Különösén az uborka hozott szépen, végre ismét elérhették a két-három évvel ezelőtti eredményt; jó fajták termesztésével és a modern technológia alkalma­zásával. összesen 3 ezer 140 tonnát vásároltak fel, 70 szá­zalékát a Nagykőrös és Vidé­ke Áfész. A zöldpaprikának nem kedvezett az idei időjá­rás, sem minőségben, sem mennyiségben nem érték el a tavalyi eredményt. Az export- árualapot jelentő görögdiny- nyéből viszont körülbelül 1 ezer 400 tonnát küldtek szo­cialista piacokra, ami igen jónak számít. A gyümölcsfélék felvásárlá­sa 25 százalékkal nőtt; 5 ezer 780 tonna lett. A málnából 9 százalékkal több került az áfé- szek telepeire. Kedvezően alakult az őszibaracktermés is, a Buda Környéki Áfész 72 százalékkal haladta meg az elmúlt évi felvásárlási ered­ményét. A szilvánál a Dél- Pest Megyei Áfész, a Nagyká- ta és Vidéke Áfész, valamint a Nagykörös és Vidéke Áfész jeleskedett, 50 százalékkal több került a felvásárló telepeikre. Az idén hamarabb kezdő­dött a téli alma érése, és ez némi gondot okoz a továbbí­tásban; a feldolgozó iparnak, valamint exportra szánják az' áfészek a legtöbbet. Főleg Nagykáta körzetében termett szépen a szőlő, melynek jó része a helybeli pincegazda­sághoz kerül. A negyedik negyedévben elsősorban a tároláshoz vásá­rolnak fel az áfészek káposz­ta- és gyökérféléket, hagymát. Az eddigiek azt mutatják: az idén megháladják a tavalyi eredményeket. Négyes fogat húzza a szekeret (II.) \ Az álmainkat is meri vállalni Páty község 700 éves évfordulóján figyeltem fel egy beszélgetésre: az iskola igazgatója dicsérte a tanácsel­nöknőt. Még inkább megdöbbentem, amikor kiderült, hogy ez a négyezer lelket számláló falu olyan eredmé­nyeket ért el, amelyek egy városnak is a becsületére válnának. Lehet, hogy a két dolog összefügg egymással? Nyomozásba fogtam, amely során kiderült, hogy egy négyes fogat húzza a szekeret... Egy poros udvar és a szabad ég volt a tornatermük húsz évvel ezelőtt. Egykori diákok­tól tudom, hogy vashulladék­ból eszkábálták a súlyzókat és babzsákok szolgáltak medicin­labda gyanánt, mígnem az egerek elhordták az egészet... Sarlós Györgyné élsportoló­ként járta a világot, majd Pátyra jött tanítani és itt is maradt, annak ellenére, hogy az új iskola és a tornaterem még tíz évet váratott magára. — Nem az lett volna ter­mészetes, hogy itt hagy csa- pot-papot, amikor első osztá­lyú klubok hívták edzőnek? — Sokkal inkább izgatott, hogy mit lehet csinálni egy Fiatal szaktanár házaspár kapta Szolgálati lakások Ha nem is olyan súlyos gond Hernádon a pedagógus­hiány, mint a Budapest kör­nyéki agglomerációban, ne­hezíti az oktatás színvonalá­nak emelését. Amikor a kö­zelmúltban felújították a köz­ségi általános iskolát, a ne­velők helyzetén is javítottak ezzel. Ám igazán vonzóvá ten­ni a kistelepüléseken a jövőt a fiatal pedagógusok számá­ra elsősorban szolgálati lakás­sal lehet. Ezért helyeznek különösen nagy súlyt Hernádon arra, hogy igényes, tágas otthonnal tudják várni a jelentkező­ket. Ezekben a hetekben feje­ződött be az egyik pedagógus szolgálati lakás teljes felújí­tása. A munka értéke meg­haladta a háromszázezer fo­rintot, viszont megérte, hiszen már el is foglalta az új ott­hont egy fiatal szaktanár há­zaspár. Ezzel régi gondja ol­dódott meg az iskolának, ad­dig ugyanis sem technika-, sem testnevelés szakos taná­ruk nem volt. A tervidőszak végén sze­retnének hozzákezdeni egy egészségház építéséhez, ahol a tervek szerint két orvosi szolgálati lakás is helyet kap­na. A beruházásnak ezt a ré­szét egymillió forinttal támo­gatja a megyei tanács is. Miért nem adminisztrál a magánkereskedő? A legfőbb károsult az állam Noha minden magánkeres­kedő tudta Dabason és von­záskörzetében, hogy az elmúlt hetekben bármikor betoppan­hatnak hozzájuk a népi ellen­őrök, a tapasztalatok szerint ettől a hírtől egyikőjüknek sem ült ki a rémület az arcá­ra. Ami persze nem is lenne baj, ha a törvényes előíráso­kat úgy betartanák, hogy az ellenőrzéstől ne legyen félni­valójuk. Csak hát a valóság az, hogy bár a most ellenőrzött tizenöt magánkereskedő közül tíz ellen hamarosan szabály­sértési eljárás kezdődik, a kö­vetkezmények túl nagy meg­rázkódtatást egyikőjüknek sem okoznak majd. Ahogy neki tetszik Ha meg is bírságolják őket, a pár ezer forint kifizetése­kor legfeljebb azon fognak bosszankodni, hogy a 210 ma­gánkereskedő közül miért ép­pen őhozzájuk vezetett a népi ellenőrök útja, miért nem a többiekhez. A legbosszúsabb Kaiser József lehet Gyálon — a Körösi út 101. alatti ven­déglő vezetője —. mert az ő árdrágítására azon nyomban fény derült. A többi, üzletben az árak jogosságáról vagy jogtalanságáról nem győződ­hettek meg a népi ellenőrök, mert sem beszerzési számlá­kat. sem pénztárkönyvet nem tudtak vagy nem akartak ké­résükre felmutatni; illetve ahol megtalálták ezeket a do­kumentumokat. ott meg a tar­talommal volt baj: hetek, hó napok óta nem írtak be egy tételt sem az üzletvezetők. A magánkereskedelem leg fontosabb társadalompoliti­kai szerepe az, hogy a lakos­ság ellátását segíti, árukínála­tával színesíti, gazdagítja választékot. Nincs jogunk be­leszólni, hogy melyik kiske­reskedő milyen szakterületen fejtse ki tevékenységét, de örülni sem tudunk annak hogy az alapellátást szolgáló vegyeskereskedés, zöldség­gyümölcs értékesítés területén mindössze húsz százalékuk, a vendéglátó üzletágban és a butikokiban viszont harminc­hat százalékuk találja meg a boldogulását. Vegyük szemügyre például a butikosok gyakorlatát. Ami­kor naprakészen vezetett pénztárkönyvek, beszerzési számlák, az árképzésre, áral­kalmazásra, árfeltüntetésre megbízhatóan utaló dokumen­tumok nélkül folytatják tevé­kenységüket, a törvényes elő­írások megszegésével a vissza­élések sorozatának feltételezé­sére adnak tápot. Árdrágítás, adócsalás húzódik meg a kö­telező adminisztráció elmu­lasztása mögött — mondják a népi ellenőrök. — Szállítóik gyakran olyan nepperek, akik bedolgozókkal leértékelt anya­gokból állítják elő az árut, anélkül, hogy adót, sztk-járu- lékot fizetnének. Természete­sen számlát sem adnak, de a butikos nem is követeli, mert még így is jobban jár, mintha olyantól venné az árut, aki a közterhek viseléséből sem vonja ki magát. A butikos az­tán úgy alakítja az árakat, ahogy neki tetszik, él, sőt visszaél a kereslet—kínálat összhangjának számára kedve­ző hiányaival. (Nem győzzük hangsúlyozni: mindezt nem mi állítjuk, ezeknek a feltéte­lezéseknek helyet sem adnánk, ha a törvényes előírások be­tartásával a butikosok ezeket a véleményeket cáfolni tud­nák.) Hitelesítés nélkül A hatékony ellenőrzés, a visszatartó erővel bíró szank­cionálás hiánya miatt sok-sok millió forintot nem fizetnek be manapság az állam javára a magánszektornak azok a képviselői, akik a számukra egyébként is biztosított lehe­tőségeket — gondoljunk a szabadáras termékek körére! — törvénytelen eszközök és módszerek alkalmazásával te­szik a gyors meggazdagodás forrásává. faluban. Megvallom, szeretek tömegeket mozgatni, ezért szervezek tornaünnepélyeket is minden évben, pedig nem kötelező... — Csupán ezért tervezett négy- és hatsávos fűtőkörö­ket, magasugró dombot, nem­zetközi szabványú kézilabda- pályát, mert szereti a tömeg­sportot? — szóltam közbe. — Vagy úgy gondolja, hogy a rönkvár, a szánkódomb, a sza­badidős dühöngő mind-mind egy község sportéletének ter­mészetes velejárója? — nem szól, csak mosolyog zavartan, hát folytatom a ráolvasást. — Hat méterrel megnövelte a tornaterem méreteit, mi több, egymillió forint értékű beren­dezés beszerzését tartotta szükségesnek, így összesen másfél millióval emelte a költ­ségeket, amelyre semmi fede­zete nem volt — csodálkozva néz rám és szinte megijed a felsorolástól. — Az előbbihez szükséges háromszázezer forint kiegé­szítést pályázatokkal nyertem, a berendezés pedig társadalmi munkában készült! — Akkor az egész gyerek­játék volt csupán — provoká­lom továbbra is, mert szeret ném „kiugratni a nyulat a bo­korból”. Nem hagyja magát: — Semmi esetre sem ördön­gösség olyan emberek részéről, akik azért fogtak össze, hogy csináljanak valamit Ennyi az egész? Sarlósné hivatásos versenyző volt. Eve­zett. Élete első versenyén ma­radandó élmény érte. Hajója összeütközött egy másikkal, amelynek gazdája rárivaüt: Te barom! Mire ő bénultan fél­reállt. Másodpercek teltek el. Végül rájött, hogy a rivális talán éppen ezt akarta, és új­ra megmarkolta az evezőket. — Az életben többször úgy adódott, hogy ütköznöm kel­lett — mesélte. — Mégsem ül­tem át másik hajóba és nem Milyen tapasztalatok vallot­tak arra — a tizenöt magán- kereskedő gyakorlatát illetően —, hogy nem érzik önmaguk ra nézve kötelezőnek a törvé­nyes előírásokat? Két helyen nem volt nyitva tartási tábla a harmadik üzletben volt, de nem írtak rá semmit. Az ára­kat sem tüntetik fel, vagy ha igen, olyan portékákét jelölik velük, amelyeket éppen akkor nem tartanak. A meleg kony- hás, ülő fogyasztásos vendég­látó üzletekben nincs étlap és itallap. Az egyik vegyeskeres­kedésben a tejet és a töltelék­árut egyazon hűtőben tárolják. Három üzletben a mérlegek és súlyok, egy vendéglátóüzlet­ben a poharak hitelesítése hiányzik. Fontos és szükséges És mégis, jóllehet a mosta­ni ellenőrzések az inárcsi Zsolnai Mártonná zöldség­gyümölcs kereskedése kivételé­vel mindenütt találtak valami kifogásolnivalót, azt is meg kell állapítani az igazság ked­véért. hogy ezekre a magán- vállalkozásokra napjainkban szükség van. Egy butikot nem számítva, áruválasztékuk mi­nősége. a kiszolgálás kultu­ráltsága alapvetően megfelelő. Azok az állampolgárok, akik ezekben az üzletekben vásá­rolnak. bizonyára azt monda­nák: jó, hogy ezek kitöltik az állami és szövetkezeti keres kedelemben mutatkozó rése két, mert így helyben vehet­jük meg a számunkra szük­séges árucikkeket. Az azonban már a helyi tanácsok és a kereskedelmi felügyelőség feladata, hogy ezt az alapvetően fontos és szük­séges tevékenységet is a tör vényes keretek között tartas­sák, s a magánkereskedők csak úgy találhassák meg szá­mításaikat. ha közben az ál­lam és a fogyasztó érdekvé­delme sem szenved (Jsorbát. Cseri Sándor is szálltam ki. Nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb gyakorlat ebben az anyagias világban. Mégis volt sikeréi ményben részem bőséggel. Megértem lassan, hogy egy bírói testület sem tudná rábi­zonyítani: a pátyi sportlétesít­mények elsősorban mégiscsak az ő munkáját dicsérik. — Egy ember soha nem ve­heti föl a glóriát — folytatta mintha megérezte volna, hogy mi jutott eszembe. — Senki nem érhet el komoly eredmé nyékét önmagára utalva — magyarázza halkan, majd hoz­záteszi : — Látja, erre kell ne­velnünk a gyerekeket is. Ha sikerül, nem teltek hiába az évek. ★ Járdaszélről nyílik a boro­zó. Tiszta abrosz mellett elméi- kedhetem arról, hogy mi óv hatja meg a túlteljesítő em­bert? Vajon felfogjuk-e, hogy mire vinnénk nélkülük, s mi lesz, ha elfáradnak egyszer Mert pusztán a „szeressük egymást gyerekek’’ elvből nem születtek volna nagy dől gok... — Sőt, akkor sem, ha csak „bátrak voltak, akik mertek — tette hozzá Szabó András né. Vilmácska, a pátyi mo­nográfia szerkesztője. — Sze­rintem az a szerencsénk, hogy van egy tulajdonság, amely a csapatunk minden tagjában megvan: a másik ötletének megvalósulásit is képesek se gíteni. — Hogyan vitték sikerre magáét? — Előbb csak álmodoztam és gyűjtöttem szünet nélkül mert mindig azon járt az eszem, hogy de jó lenne, ha kiadhatnánk egyszer egy könyvet Páty történetéről. Cső dálatos volt, hogy amikor az ötlet a megvalósuláshoz köze ledett, mindenki azon volt hogy a maga erejével, eszével és összeköttetéseivel az álom valóra váltását segítse... — Vajon, hogyan jött létre ez a csapat húsz évvel az előtt? — morfondíroztam fél hangosan. — Megjelent égj hirdetés az újságokban, hogy aki tisztességesnek, becsüle­tesnek tartja magát, jelentkez­zen a Pátyi Tanácson? Jót nevetett a tréfán, azutáh ő is eltűnődött. — Talán akkor kezdődött, amikor Karcsi iskolaigazgató lett. Az volt a módszere, hogy nem követelt, ám kizárólag azokat a kollégákat támogat­ta, akik hajtottak, akiken lát­szott, hogy akarnak valamit. Ennek nagyon jó példája Er­zsiké, a tornatanárnő. Végül jött a tanácselnöknő, aki nem tesz keresztbe senkinek. Ép­pen ellenkezőleg! Mindent el­követ annak érdekében, hogy haladjon a szekér. Ügy szok­tam mondani, hogy ő az a ve­zető, alá meri vállalni az ál­mainkat ... ■ Ön nem is pátyi. Miért izgatta ennyire a község tör­ténete? Történelemtanár szeret­tem volna lenni annak idején, amikor csak alsóban taníthat­tam. Így aztán belém szorult a tantárgy szeretete, amelyet a néprajzkutatással „vezettem le”. Az embert általában ér­dekli az a helység, ahol az életét leéli. Szabó Andrásné olyan sze­retettel beszél a település múltjáról, a kiveszőiéiben lé­vő fogalmak őrzésének szük­ségességéről, hogy nem ma­rad bennem kétely. Valami mégsem hagy nyugodni:- Minden házban ban a könyvéből? — A kétezer példány felét eladták, így feltehető, hogy majdnem minden család vá­sárolt belőle. Ügy gondolom, hogy a kiadvány és a jól mű­ködő helytörténeti kör együt­tesen el fogja érni a kívánt eredményt. Persze, nem azon­nal. ie Hazafelé igyekszem, amikor a tornatanárnő utolér. Együtt sétálunk az autóbuszhoz. El­mondja, hogy nem valami jó a közérzete mostanában. Mi­közben hallgatom, egy büsz­kén sétálgató kakast nézege­tek a régi iskola udvarán. Né­hány tyúk is őt csodálja tét­len tisztelettel.- Nem a munkahelyemmel van bajom — panaszolja a tornatanárnő. — A lányom miatt van lelkiismeretfurdalá- som. Egyetlenegyszer kellett volna igazán segítenem neki és nem tettem semmit. Nem kérdezem meg, mi nyomja a lelkét. Időm sincs erre, mert egy kutya ijeszt ránk. Pár centis résen prése­li ki a pofáját egy kapu alól úgy acsarkodik felénk. Elcso­dálkozom az eb indíték nélkü­li gyűlöletén, hiszen nem is láthatott bennünket, csupán a lábfejünket vehette szemügy re. Mi is csak az agyaraira, piros nyelvére vethetünk egy pillantást, aztán felszállunk a buszra. ' Szilas Zoltán (Vége) Az idegenforgalom mérlege Az ország fele utazott Az Országos Idegenforgalmi Hivatal értékelése szerint ja­nuártól októberig 13 és fél millió külföldi — köztük 8,7 millió turista — látogatott Magyarországra, csaknem 800 ezerrel többen mint az elő­ző év hasonló időszakában. Az idegenforgalomból szár­mazó bevételek összege 19,2 milliárd forint volt szeptem­ber végéig, ez 16 százalékkal felülmúlta a tavalyi hasonló időszak eredményeit. A rubelelszámolású orszá­gokból összességében csak­nem 9,2 millióan, 3 százalék­kal többen érkeztek, mint 1985 első háromnegyed évé­ben. Ezen belül azonban a Romániából származó forga­lom mintegy kétharmadára esett vissza, Csehszlovákiából is kevesebben érkeztek, s mérséklődött a lengyel forga­lom növekedési üteme. Vala­melyest csökkent a turisták által itt töltött idő. A kis- határmenti forgalom emel­kedése mutatja a legnagyobb dinamizmust. A tőkés országokból össze­sen 3,1 millióan keresték fel hazánkat, 5.2 százalékkal töb­ben, mint az elmúlt év 9 hó­napjában, októberig. A ta­valyinál azonban kevesebb időt töltöttek a látogatók Magyarországon, A háromnegyed év alatt 4 és fél millió magyar állam­polgár utazott külföldre, ezen belül csaknem 4 millióan a szocialista országokba. A ha­tárainkon túlra utazó magya­rok összesen 8 és fél milliárd forint értékű devizát használ­tak fel. Nemesített új parkfűfajta Állja a taposást is A parkokban a városok, lakótelepülések közötti zöld­övezetben a gyepesítésre fölhasznált fűfajták gyak­ran nem felelnek weg a kö­vetelményeknek; idő előtt el­kopnak és a zöldterület fenn­tartási költségei is nagyok. Az Öntözési Kutató Intézet­ben Janovszky János új park- íűfajtát nemesített ki; ez a kísérletek tanúsága szerint jól megfelel a követelmények­nek. Mivel igen erőteljesek az oldalirányú hajtásai, áll­ja a taposást, és ami nem­különben fontos, tűri a szá­razságot is. A park nevű vörösesenkesz- fajta érdekes tulajdonsága még, hogy a tenyészidőszak alatt mindössze öt-hat alka­lommal kell nyírni, szemben a ma is gyakran használt fű- félékkel, ezek közül több 15- 20 nyírást is megkíván. Az intézetben egyébként tízféle pázsitfüvet hasonlítot­tak össze. Ezek szerint a leg­hevesebb nyírással — a te- nyészidőben mindössze há­rommal — a favorit nevű csenkeszféle tartható fönn, ezután következik a park. Lámpázzák a tojásokat A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Iúdtenyésztési kutatóál­lomásán 120 ezer libatojást keltetnek a íőciklusban. Mintegy 80 ezret értékesítenek a tsz-eken és áfész-eken keresztül. Rend­kívül jó, 96 százalékos a kelésarány. Képünkön Barna Jánosné, Imre Gyuláné és Gyurcsó Jánosné lámpázzák a pár napos tojásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom