Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

1986. DECEMBER 3., SZERDA W.VF « 1/F«, t #;#] 3 Szakszervezet és környezetvédelem Munkahelyen és lakóterületen Kivételes két műszak Gödöllőn Itthon a szállítók diktálnak Közeledvén az esztendő vége, ismét gyakori témává válik az oly sokat ltái lio/ia'ntt év végi ha rá. Ilyenkor ötödik sebességre váltanak a termelők, az építők, imponáló teljesítményeket produkálva. Még­sem szólhatunk egyértelműen ellsmprő hangon ezekről az erőfeszíté­sekről, és nemcsak azért, mert a szállítás ütemtelcnségét nehezen ló­iéra jak a megrendelők. Nagyobb haj ennél, hogy a felfokozott ütem­ben. túlmunkáján készülő gyártmányok között óhatatlanul több a minőségileg kifogásolható darab. A közelmúltban a Szakszer­vezetek Pest Megyei Tanácsá­nak elnöksége elé került a ja­vaslat: a mozgalom miként működjön közre, hogy a nagy­fokú terhelésnek kitett kör­nyezetünk kevésbé károsod­jon. mint eddig. A javaslat előterjesztőjét, Lusztig Gábort, az SZMT munkatársát kérdez­tük a részletekről. — SzaSszervezet és környe­zetvédelem — hogyan kerül az utóbbi az előbbinek aszta­lára ? — Több okból is. Az egyik oi dolgozói érdekek védelme, nyilvánvaló, hogy a vállala­toknál meglévő környezeti ár­talmak a dolgozók egészségét, testi épségét veszélyeztetik. A másik — nem kevésbé lénye­ges — az, hogy a szakszerve­zetek felvállalták a területi ér­dekképviselet ügyét is, külö­nösen nagyok ebben a városi szakmaközi bizottságok fel­adatai. Ez érthető, hiszen a dolgozó munkaidő után — la­kos. S ha mint lakost éri kör­nyezeti ártalom, vagy netán családtagjai egészsége érdeké­ben kell ügyeket intéznie, mint dolgozó is nehezebb helyzetbe kerül. Végül azsem mellékes, hogy a szakszerveze­tek tudatformáló és jelző sze­repüknél fogva, valamint a gyakorlatban, például a man- kaverseny-mozgalom kereté­ben ténylegesen is sokat te­hetnek azért, hogy egészsége­sebb szemlélet és körülmé­nyek jöjjenek létre. — Milyen tennivalókat tart sürgetőnek, mit is tartalmaz a javaslat? — Ismeretes, hogy Pest me­gye földrajzi adottságaiból, a betelepedésbő!, s a termelőka­pacitás nagyságából adódóan is gond a vízbázis védelme, a szennyvíz- és hullád ékelhelye­zés, e feladatok bizony meg­haladják a megye erejét. A gondok csak úgy szűnhetnek — A Csepel Autógyárban demokratikus módon kezelik a vitás ijgyek bírósági rende­zését. Itt még senkinek nem származott hátránya abból, ha jogos, vagy annak vélt igé­nyeit peres úton kívánta ér­vényesíteni — kezdte Pálfi Balázsné dr., a jogügyi főosz­tály vezetője, mikor az,újítá­sokkal kapcsolatos bírósági ügyekről kérdeztem. Igaz ugyan, hogy az évi 5—6 peres eljárás nem sok — a kategórián belül —. de vala­mennyire ez is visszaveti az újítók kedvét. Éppen ezért az okokat is kutattam, miért él­nek ennyien a törvény adta lehetőségekkel. — A legáltalánosabb ok az, hogy az újítást beadó dolgp- zó nagyobb dijat szeretne kapni az ötletért, mint ámít az egyszemélyi elbíráló meg­állapít, de előfordulnak az újítás bevezetését követő las­sú ügyintézés miatti keresetek is. — Mi a biztosíték, hogy az egyszemélyi elbíráló megfele­lő dijkulcsot állapit meg? — Ez meglehetősen összetett dolog. Először is az egysze­mélyes elbíráló általában a főmérnök, vagy más, nagy szakértelemmel bíró vezető, akipek ugyancsak érdeke, hogy a gyár olcsóbban és jobb minőségben állítsa elő termé­keit: De rajta kívül még jó néhány szakértő kezén megy át egy-egy ötlet, mire elfoga­dásra, ilíetve honorálásra ke­rül a sor, Ez általában kizár­ja a tévedés lehetőségét. Eh­hez még hozzátartozik, hogy a munkaköri kötelezettség már megszűnt mint újítást kizáró tényező, de a díjkulcs megállapításánál többek közt ezt is figyelembe kell venni az eszmei érték és a gazda­sági eredmény mellett. — Ez azt jelentené, hogy a dolgozók gyakran irreális kí­vánságokkal élnek? meg. ha ez ügyben is kialakul a lehető legszélesebb társadal­mi összefogás. Részévé tehetik a vezetők véleményezésének, a munka­versenynek, az újítómozga- iomnak a környezet megóvá­sával kapcsolatos teendők megítélését, szorgalmazását, és a gazdasági vezetéssel. az üzemegészségüggyel közösen ellenőrizhetik a munkahelyen a környezetvédelmi előírások végrehajtását, a berendezések működését, a fizikai rendet. Jó lenne, ha mindenütt meg­szerveznék a rendet, tisztasá­got a munkahelyen és környé­kén május elsejére — mozgal­mat I — És melyek ez ügyben az SZMT-einökség, valamint a szakmaközi bizottságok fel­adatai? — Kezdjük az utóbbiakkal: a helyi tanácsi tervek kiala­kításának részesei a szakma­közi bizottságok, aminthogy a végrehajtásnak is. Kezdemé­nyezniük kell a lakóhelyet megóvó és szépítő társadalmi munkát, segítséget kérhetnek A közelgő magyar sajtó napja alkalmából ünnepséget tartottak kedden a munkás­őrség országos parancsnoksá­gán. Borbély Sándor országos parancsnok ünnepi parancs­ban méltatta a szocialista ma­gyar sajtó jelentőségét, majd kiemelkedő színvonalú alkotá­saikért, publikációikért kol­lektív elismeréseket, illetve személyi nívódíjakat, kitünte­téseket és jutalmakat adott át újságíróknak. Díszoklevelet és kitüntető plakettet kapott a — Nem lehet ezt ilyen ka­tegorikusan kijelenteni, hiszen volt már rá példa, hogy a bí­róság részben nekik adott igazat. Inkább arról van szó, hogy van néhány ötletgazda, aki nem ismeri az újítási ügyviteli szabályzatban leír­takat. vagy nem hajlandó kompromisszumos megoldá­sokra. Szerencsére nem álta­lános, de van néhány ügyfe­lünk. akinek van ideje és energiája is, hogy minden­áron bebizonyítsa igazát; ugyanis az újítási perek ille­tékmentesek. — Mondana néhány bírósá­gi példát a közel múltból? — Főleg olyan területről tu­dok példákkal szolgálni, ahol a kalkulációra nincs lehető­ség. Ilyen esetekben ugyanis nehezebb felmérni az igények realitását. Van egy újítási per a Bepdibercia kormány vég­állás-határolójával kapcso­latban. Az újítás jelentőségét növeli, hogy még a spanyolok sem tudták azonnal megolda­ni ezt a problémát. Az újí­tónak nem felelt meg a 3 szá­zalék részesedés a kalkulál­ható eredmény után, és az időközben duplájára felemelt eszmei díj. Vitás ügy lett az emeletes padlóváz szállításá­hoz konstruált célszerszám­ból, vagy a légrugótartó-alá- támasztásból is. A tájékoztatást hallgatva végignéztem a véleményem szerint feleslegesen vastag és nagyszámú dossziéi, és eszem­be jutott néhány számadat. Tavaly a több mint 400 újí­tásnak köszönhetően a válla­lat csaknem 23 millió forintot takarított meg. S ha figye­lembe vesszük, hogy a közel ezer újítónak több mint 2 mil­lió forintot fizettek ki, felve­tődik a kérdés: miért pont az a néhány eset került a bíróság elé, s vajon kinek a hibájá­ból?... Bánsági György az alapszervezetektől. A kivá­ló vállalati pályázatok elbírá­lásánál figyelembe vehetik a gazdálkodók környezetvédelmi tevékenységét. jelezhetik a helyi veszélyforrásokat, felké­szíthetik az aktivistákat a kör­nyezetvédelmi feladatokra, ve­télkedőket, kiállításokat szer­vezhetnek e témáról. Ami az SZMT elnökségét il­leti. a nagyobb beruházások, rekonstrukciók tervezésénél, s a kivitelezés közben is egyik feladata, hogy érvényt szerez­zen a környezetóvó előírások­nak — így például a Bős— Nagymaros közötti vízlépcső­nél. a DCM-nél. a DKV-nál, vagy az aszódi különleges hul­ladéktároló építésénél. Nagyok a lehetőségei arra is. hogy koordinálja a gazdálkodó egy­ségek együttműködését. hogy elősegítse a környezetvédele­mért felelős állami és társa­dalmi szervekkel való kapcso­latteremtést,, s hogy a Haza­fias Népfronttal közösen el­lenőrizze a településele rend­jét, tisztaságát. V. G. P. Népszabadság, a Népszava és a Magyar Filmhíradó- szer­kesztősége. Az országos pa­rancsnok idei nívódíját . Sol­tész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Eck Gyula, a Szabad Föld főszerkesztője, Kapusi Rózsa, a Magyar Rá­dió főmunkatársa. Féner Ta­más fotóművész, a Képes 7 fő­szerkesztő-helyettese, Koncz István, a Népszabadság olva­sószerkesztője és Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesz­tője kapta. Tizennégv újság­író a Haza Szolgálatáért Ér­demérem kitüntetésben része­sült. Többen jutalmat vehet­tek át. Az eseményen részt vett Bereezky Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Németh Jenő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnökhelyettese és Megye­ri Károly, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének főtitkára. Gyógyíthatatlan lenne a kór? Ezt kérdeztük Bamber­ger Károlytól, a gödöllői Ganz Árammérőgyár főmér­nökétől és Szödi Sándor párt- bizottsági titkártól. Nem vé­letlenül tőlük. Hiszen az Árammérőben is ugyancsak rá kell verni, ha eleget akar­nak tenni vállalt kötelezettsé­geiknek. — Természetesen az lenne az ideális, ha egész évben egyenletes lenne a termelés. Ezt azonban számos tényező akadályozza — fejtegeti a fő­mérnök. — Úgyhogy abban nincs semmi rendkívüli, hogy az első három negyedévben valamivel kisebb a tempó. Persze nem azt akarom mon­dani, hogy ez rendjén van így, és hogy ne kellene azon dolgozni: változzon a helyzet. Ami minket illet, az idei ter­vünkhöz képest valóban van lemaradásunk, de ha a tava­lyihoz hasonlítjuk, akkor azt látjuk, nagyobb a termelé­sünk. Nem a bázis a mérvadó Nézzük, mit. mutatnak a számok: az első tíz hónap éves tervének 80 százalékos teljesítéséről adhat számot a Ganz Árammérőgyár, ami azonban 130 százalékot jelent, ha a tavalyi, hasonló időszak teljesítményével vetjük össze. Nyilvánvaló tehát, hogy nem dolgoztak kevesebbet, ám a meghatározó mégiscsak az, amit erre az esztendőre tűz­tek ki célül; a mérvadó az 19S6-OS terv. De hallgassuk, tovább Bamberger Károlyt. — Gondunk az új gyárt­mánnyal volt. Az elektronikus távösszegző (több fogyasztás­mérő helyi adatait egy adott egységben rögzíti — a szerk.) ez évre tervezett nullszériája csiiszott, rövid idő állt ren­delkezésünkre. Azért azt el kel! mondanom, hogy az öt­lettől a sorozatgyártásig két érre volt szükségük, ami nem hosszú. Tény viszont, hogy az elektronikus gyártás ta­pasztalatai nem bizonyultak elegendőnek a zökkenőmentes indításhoz, és a tőkés alkatré­szek beérkezési idejét is túl optimistán ítéltük meg. Ezzel együtt az első három harmad­ban 306 garnitúrát indítottunk útnak. Úgy gondoljuk, az év végéig sikerül elkészíteni a tervezett mennyiséget. — És most azokról a bizo­nyos általános gondokról, hát­ráltató tényezőkről, amelyek persze nem csupán miáket érintenek Nem akarom hosz- szasan sorolni, amúgy is köz­ismertek. De mindenképpen szólni kell az importanyagok lökésszerű beérkezéséről. Nem ritkaság, hogy a negyedévre szóló tömeg az időszak végén zúdul be. Mellesleg az 6em üdvös dolog, hogy csupán há­rom hónapos készletünk lehet, az lenne a jó, ha félévnyivel gazdálkodhatnánk. Tudjuk, hogyne tudnánk, anyagi oka van, hogy például az év végi alkatrészkészletre csak októ­berben van fedezet. Márpedig ha nem raktározott termékről van szó, bizony a tőkés cégek sem egyik napról a másikra szállítanak. Ebből különben azt a következtetést vontuk le, hogy az elektronikus al­katrészekre vonatkozóan a mostanitól eltérő szerződést készítünk. Csakhogy mi mű­anyag alkatrészekkel is dolgo­zunk. jelenleg éppen kölcsön­ből, ami korántsem egyedi eset! Honi partnereink diktál­ják a feltételeket; szállítási ütemességük me.-sze nem egyenletes. Paradoxon, de a készletező vállalatok is az alacsony készletekben érde­keltek, és az is problémát je­lent, hogy mi például a vas­kohászat számára igen kicsiny megrendelők vagyunk. A hen- gerde két nap alatt képes lenne legyártani a nekünk szükséges huzalt, csakhogy mi nem fogadhatjuk egyszerre. Szóval úgy kell alkalmazkod­nunk a belső piaci helyzethez, hogy mi azért képesek le­gyünk akár 90 napos határ­időre szállítani. Míg a jövő évi belföldi igényt teljes egé­szében, a szocialista vásárlók megrendeléseit csaknem száz százalékban ismerjük már most, addig a dollárelszámo­lást! piac várható vásárlásai­ról csupán 40 százalékban van határozott képünk, és ez jó arány! Vannak még tartalékok Tagadhatatlan, nem könnyű a hazai gazdálkodók helyzete. De az sem vitás, a kifelé mu­togatás nem vezet messzire. Jól tudják ezt az árammérő- sök is, ezért kritikus szemmel néztek körül,saját portájukon, mert bár úgy látják, az ez évre tervezett 5,2 milliós dol­lárbevételt feltornázhatják 5.5 millióra is, ám az sem lehet közömbös, milyen költséggel érik ezt el. — No igen. Egyetértek a fő­mérnökkel abban, hogy egye­bek között a minőségi színvo­nal emelésében is jelentős tar­talékok vannak — veszi át a szót a gyár pártbizottságának titkára. — Amint abba sem nyugodhatunk bele, hogy a fi­zikai létszám 1981—85 közötti, több mit húszszázalékos csök­kenését nem Köpette az admi­nisztratív. állomány apadása. Az arány így felbillent: az 17000 fizikai állományú dol­gozóra ma 530 alkalmazott jut. A sok munkáskezet per­sze pótolnunk kell, mert fel­adataink nem kisebbek. Any- nyit jelent ez, hogy növelnünk kellett a külső kooperációs gyártást, azonban az együtt­működésnek gördülékenyebb­nek kell lennie. Testületünk azt javasolta, hogy a vezető­ség alakítson ki úgynevezett külső kooperációs bázishelye­ket, így jobban át lehet fogni a szétágazó tevékenységeket. De van javítanivaló házon be­lül is, például a gyáregységek közötti kapcsolatban. Az al­katrészeseknek például job­ban kell alkalmazkodni az igényekhez, pontosan betartva a gyártási terveket. Egyálta­lán, a termelésirányítást, a gyártásszervezést a mai köve­telményekhez kell Igazítani, amibe beletartozik a kooperá­ciós költségek csökkentése éppúgy, mint a közvetlen gyártóhelyek érdekeltté tétele a költséggazdálkodásban vagy a műszaki előkészítés gyor­sabbá tétele. Építeni a versenyszellemre — Feltétlenül építenünk kell a gyár 300 párttagjának példamutatására és arra az erőre, amit a munkaverseny- mozgalom képvisel. Erre az utóbbi időben kicsit keve­sebb energia jutott, de vissza akarjuk adni a rangját. El­készült az új munkaverseny­szabályzat, ismét életre hív­tuk a termelési bizottságot, a végrehajtó bizottság egyik tagjának vezetésével, öt párt­bizottsági tag közreműködésé­vel. ők tartják a kontaktust a vállalati rnunkaverseny-fele- lőssel, értékelik a mindenkori helyzetet, és ha kell, operatí­van beavatkoznak. Másfelől segítik a pártszervezetek ter­melési felelőseinek a munká­ját. Máris vannak eredmé­nyeik: az év végi feladatok kapcsán 45 ember átirányítá­sára volt szükség időbéré? és alkalmazotti területről az üzemekbe. Ennek megszerve­zéséből vették ki a részüket, így most a készáru gyáregy­ségben egy helyett két mű­szak dolgozik. A Ganz Árammérőgyárban á termelési vertikum átszer­vezése, a rekonstrukció a be­fejezéséhez közeledik. A várt eredmények azonban csak ak­kor mutatkoznak, ha a kor­szerű technika korszerű felfo­gással. magatartással párosul. A r- unkapad és az írógszta’ mellett egyaránt. Szigetid Teréz A pécsi főorvos igen ér­dekes játékot talált ki. En­nek a játéknak a neve az is lehetne: Ismerd fel ön­magad'. De hogyan is tör­tént ez? A főorvos úr osz­tályán dolgozott egy éles szemű kolléga, aki min­dent szépen megfigyelt, vett magának egy jegyzet- füzetet és nekiállt írni A jegyzptglgetés annyira jól sikerült, hogy 1085 nyarán az orvos-író tévéfilmjét bemutatta a televízió. A főorvos meg perelni kez­dett a bíróságon Hogy ő felismerte saját magát, persze más néven, más környezetben, de az ő sze­mélye rossz színben volt feltüntetve. Az író hiába bizonygatta, hogy itt nem egy orvosról meg egy kór­házról — arról a bizonyos kórházról — van szó. ha­nem az egészségügyben rejlcj hagy problémákról A főorvos nem hagyta ma­gát másodfokú bíróság ele vitte az ügyet Az írót Ott is felmentették Más kérdés, hogy a főorvosra senki sem figyelt fel mind­addig. amíg ő sg.iát magn világgá nem kürtölte. néz­zétek csak meg azt a té véfilmet. ugye, hogy én vagyok benne! Eddig a játék leírása. Most jövök én, már úgy. hosv alkalmazom a szabá­lyokat. Ha nem veszek mást. csak az általános iskolai kötelező olvasmányokat, rögtön magam előtt állok, mint a gonosz és erőszakos Rácz tanár úr a Pál utcai fiúk ellenében és fölhábo- rítónak tartom, hogy ezek a suhancok gittet mernek rágni az iskolában. Vagy itt vagyok szembesítve ön­magámmal, mint Jumur- dzsák. aki bár gyermeket nem raboltam, de a szer­zés, a gyarapodás néha en­gem is hatalmába kerít, s olyankor nem válogatom a módszereimet én sem. Vagy görög komédia kicsú- foú főhőse lennék? Hom­lokomon a butaság, a gyá­vaság és a kicsinyesség bélyegével ? Ha meg újságokat kere­sek elő. nap mint nap ott vagyok, hol elöl, hol hátul, hol nagybetűvel szednek, hol meg kis színes írások­nak vagyok cégtáblája, fel­ismerem én magam, haj­jaj! Itt éppen azt írják ró­lam, hogy én vagyok az, aki nem engedem érvénye­sülni a fiatalokat, meg hogy olyan érdemekkel ál­lok elő. amihez nekem semmi közöm Hogy ki­használtam a hivatali lehe­tőségeimet? Lohet Ezt majd úgyis így írják le: visszaéltem hivatali hatal­mammá!. Más helyütt majd az á]l rólam, hogy hiú na­gyok és nincs olyan dicse­ret, amit én ne tudnék el­viselni Persze, nem fog­nak a nevemen nevezni, írnak majd mindenfélét, Kovácsot, Szabót. Suhaj- dát, mit tudom én. Ha pedig annyira egyér­telmű lenne, hogy hibáim miatt pellengérre állítanak, majd odaírják a szerzők önmagam tulajdonságai elé: ennek meg ennek a szereplőnek nincs a való­ságban megfelelője, a tör­ténet is csupán a képzelet szüleménye. Mindegy, nekem a játék- szabályok szerint fel kelle­ne jelenteni mindenkit, aki engem rossz színben tünte­tett fel. legyen az film, re­gény, avagy újságcikk. Bí­róságok előtt bizonygat­nám, hogy előmenetelem szempontjából rendkívül hátrányos, ha engem rossz tulajdonságaim , alapján áb­rázolnak. Elképzelem ma­gam, amint másodfokon is tárgyalni kezdik rongyossá olvásott könyvek szerzői­nek ügyét. Dosztojevszki­jét. Bulgakovét, Kafkáét, de akár ott ülhetne a vád­lottak padján Jókai meg Móricz Zsigmond is. Vagy a filmesek: Huszárik. Fáb- ri. Bódi Gábor... Vajon mit súgnának a fülembe? Talán ezt: „Ne ess kétségbe, öre­gem, nem téged, az egyes embert vettünk mi górcső alá, csak te adtad az öt­letet. Te egy típus vagy, komám, egy a sok közül, érted már?” Érteném én. persze hogy érteném, de itt véget is ér­ne az önfelismerő játék. Rájönnék ugyanis, hogy mégsem olyan izgalmas Játék ez, doktor úr, mint ahogyan először hittem Úgyhogy r.em is szabadak maztatom. Rab László Nem kerül semmibe, tehát per Újítások a bíróság előtt A munkásőrségben A magyar sajtó ünnepe Ismerd fel önmagad!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom