Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
1936. DECEMBER 1., HÉTFŐ mr « MF.1. >#,/] 3 Erről olvastam A kórboncnok is kevés N émely kérdésünkre jóval később kaptunk^ választ. Úgy másfél évtizede jártam először és eddig utoljára proszektúrán. Nem akármilyen hely, megillető- désem érthető. Elmondtam, kit keresek, mindjárt megnézzük a lábcédulát, válaszolták. Ekkor már szólni sem tudtam, a kérdésre, megborotválják-e a holtat, beleegyezően bólogattam,- noha láttam, szükségtelen, nem sokkal az utolsó pillanat előtt járhatott nála a borbély. Húsz forint, nyújtotta kezét a fehér köpenyes, százast adtam, amit köszönettel a zsebébe tett. Egy kis tétovázás után felocsúdtam: ó, én is köszönöm, és sietve távoztam. Tizenöt év múltán olvasom az irodalmi lapban: hazánkban ott tart a kórboncolás, hogy anyagi okokból kialakult létszámhiány miatt egyenesen örülnek annak, ha valakit nem kell boncolni. Sebaj, mondja egyik énem, legalább halálunk után békében hagynak. A másik ellenkezik: érzéketlen porhüvelyednek nem árt, ha belenéznek a belsejébe. A belené- zés áldásos lehet a következő nemzedékekre, betegségeik megelőzésére, gyógyítására így gyűjtenek tapasztalatot az orvosok. Hagyjuk is a holtakat. Hanem a létszámhiány aggaszt. Ha majd kétszáz év múlva a történészek keresik az egyetlen szót, amivel jellemezhető Magyarország helyzete, állapota a huszadik század végén, alighanem a létszámhiányban lelik meg. Lehetetlen fölsorolni, ki mindenből van hiány. Kevés az ápolónő, a buszsofőr, a röntgenorvos, a pedagógus, a rendőr, a szerszámlakatos, az esztergályos, az árellenőr, a dajka, a suszter, a bolti eladó, a bányász, a sírásó... Egyszerű vidéki gyerek lévén mindig a falu jut az eszembe. Hogyan is volt falun? Régebben persze. Nem ám azért, mert úgy hiszem, akkor volt szép a világ. Azért jó példa a régebbi falu, mert nagyjából önellátó közösség volt. Mi kellett a falusi közösségnek? Iskola tanítóval, templom pappal, bábaasszony, kovács, bognár, asztalos, cipész, borbély. Orvos is kellett volna, de arra nem futotta. A többi megvolt. Valahogy úgy is születtek az emberek. A véznából borbély lett, a kacskából suszter. A túlnyomó többség alkalmas a nehéz paraszti munkára. Arról sem hallottam, hogy létszám- hiány miatt nem tudtak csőszt állítani, vagy otthon maradtak a tehenek, disznók. A minap a televízióban panaszkodott egy elnök. Ha jól emlékszem, azért kellett csökkenteni a marhaállományt, mert nincs csordás. Néhány hete jelent meg hasonmás kiadásban Veres Péter első könyve, Az Alföld parasztsága. Abban említi, hogy a természet nagyjából egyforma arányban szüli a férfit és a nőt. Ma sincs másképp. Megfigyelhetjük azt is, hogy valamennyi közösségben a legkülönfélébb képességű egyed akad. Ha ezt nem tekintjük véletlennek, akkor 'érdekes következtetésre juthatunk. Mert napjainkban sincs mindenkiből hiány. Kiváló énekesből, karmesterből, zongoristából még a külföldnek is tudunk adni. A természet aligha azért szid ennyi jó hangú énekest, virtuóz zongoristát, nagyszerű dirigenst, hogy legyen a külföldnek. Én arra a merész következtetésre jutottam, hogy tán közeleg az idő, amikor a mainál sokkal inkább lesz szükségünk rájuk. Azt a kevés munkát, ami kinek-kinek jut, napközben gyorsan ellátjuk, este pedig sietünk a hangversenyterembe, gyönyörködni énekeseink hangjában, zongoristáink játékában. M ost, hogy ezt leírtam, eszembe jut, arról még nem olvastam, valamelyik kórházat azért zárták be, mert nincs igazgató főorvosa. Ez egy kis zavart okoz a fejemben, de hát ez legyen az én bajom. Kör Pál Tanácskoztak a NOTESZ küldöttei Javaslatok a betegekért A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége szombaton, a Hilton Szállóban tartotta XX. jubileumi közgyűlését. A 62 orvostudományi társaság és egyesület mintegy SO ezer tagját több mint 400 küldött képviselte a tanácskozáson. Dr. Farsang Csaba egyetemi docens, főtitkár a vezetőség beszámolójában elmondta: tagegyesületeik tavaly 333 tudományos, illetve szakmai továbbképző rendezvényt tartottak, csaknem még egyszer annyit, mint amennyit az előző évben. A továbbiakban rámutatott, hogy a MOTESZ, illetve tag- szervezetei egyre tevékenyebben járulnak hozzá az egészségpolitikai feladatok kidolgozásához és megvalósításához. Véleményt mondtak többek között az Egészség- ügyi Minisztérium középtávú kutatási tervéről, az egészség- ügyi és a szociális ágazat fejlesztésének szakmai irányelveiről, az egészségügyi törvény módosításának tervezetéről. valamint az egészség- megőrzés társadalmi programjáról. Javasolták az aller- gológiai és klinikai immunológiai, a diabetes gondozási, az idegsebészeti hálózat kialakítását, önálló endokrin központok létesítését. Részt vettek szociálpolitikai, problémák megoldásában és foglalkoznak a szociális otthonok, intézetek működési feltételeivel, új gondozásidíjrendszer alapelveinek kérdésével. A vitában felszólalt Medve László egészségügyi miniszter, méltatta a MOTESZ két évtizedes tevékenységét. Több felszólaló javasolta a MOTESZ etikai bizottságának megalakítását. közé tartozik a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz, amely most már hosszú ideje nem tud kilábalni a mélypontról. Három helyen kétszer Érdemes odafigyelni Csonka Tibornak, a téma alapos ismerőjének, a megyei tanács elnökhelyettesének véleményére. Szerinte az alacsony hatékonyságnak természetesen vannak külső okai is. A szabályozók már említett változásai — éppen az oly sokat bírált kiszámíthatatlanságuk miatt — többször okoztak meglepetéseket. Az albertir-* sai—dánszentmiklósi Micsurin Tsz által kezdeményezett gyümölcstermelési gazdasági társaság például azért jutott nehéz helyzetbe, mert beruházásai az előre nem látható kamatlábemelések és egyéb kedvezőtlen változások miatt jelenleg veszteségesek. A hernádiak az országos baromfiprogramhoz csatlakoztak, s azóta bebizonyosodott, hogy a döntésük helyes volt. Csak- hát: az elmúlt esztendőkben átmenetileg Csökkent a csirkeexport, lehetősége, s ez idehaza kisebbfajta lavinát indított el. A vesztesek között minden erőfeszítésük ellenére ott találjuk a hernádiakat is, akik most — korszerűsítve termékszerkezetüket és irányításuk módszereit, ám sajnos tovább cipelve a hitel- és kamatterheket — valamivel kedvezőbb helyzetben vannak. A külső okokat számba véve említhetnénk az évek óta sok kárt okozó aszályt is, amely az idén a tizenegy nagyüzemnél mintegy 83 millió forintos hozamkiesést és a tervezett nyereségük egyharmados csökkenését eredményezi. Csonka Tibor szerint a változó külső feltételék és az ipari tevékenység gyors ütemű csökkenése mellett a sokasodó bajoknak belső, elsősorban a vezetésben keresendő okai is vannak. Az alacsony hatékonyságú tsz-ek közül az utóbbi öt esztendőben hétben került sor vezetőváltásra, három esetben kétszer is. A mai napig is megoldatlan például a Magyar—Szovjet Barátság Tsz helyzete: ebben a gazdaságban jelenleg állami megbízott irányítja a munkát, s nem sikerült a tetemes és indokolatlan költségterheket mérsékelniük. Ahol viszont sikerült megújítani a vezetést, a tapasztalatok szerint csak lassan javul a helyzet, s ennek az az egyik legfőbb oka, hogy a második és harmadik vonalban még mindig sok a régi módon gondolkodó, felkészületlen szakmai irányító. A tizenegy nagyüzem helyzete tehát — mint azt már említettük — nem azonos. Néhány helyen — például Gödön — már megkezdődött az elmozdulás a mélypontról, így minden remény megvan arra, hogy rövidesen csökken az alacsony hatékonyságú tsz-ek száma. A kiutat az érintetteknek kell megtalálniuk, de a feltételek megteremtésében a kormányzati irányításnak és a megyei vezetésnek is szerepe van. A megyei tanács éppen ezért kérte a tizenegy nagyüzem és a gazdasági társaság vezetőit, hogy január 15-ig mindenütt készítsenek intézkedési tervet vagy ahol van, azt vizsgálják felül —, s ezeket összevont vezetőségi- pártvezetöséai értekezleten vitassák meg.' E dokumentumokban a sajátosságokból kiindulva kell meghatározni' a célokat. A nagyüzemek számíthatnak a helyi politikai vezetés segítségére is, annál is inkább, mert például Cegléd térségében több gazdaságot is érint ez a döntés. Azonban esetükben is érvényes: nem szabad azonos szemüvegen át vizsgálni mindenütt a helyzetet. A tagsággal együtt Az nem lehet vitás, hogy az érintett alacsony hatékonyságú szövetkezetek ki akarnak lábalni a bajból. Az viszont ma még kérdéses, hogy vajon jó felé indultak-e el. Szentmárlonkátán például az egyesülést követő 60 millió forintos veszteséget nagyarányú létszámcsökkenés követte. Dr. Samu János elnök azt mondja, nem bánták meg, hogy mintegy ezer emberrel kevesebben vannak, mert sem a termelés, sem a nyereség nem csökkent. Ésszerű lépéseik eredménye az is — s ebben a többieknek is példát mulatnak —, hogy 72-ről 50 millió forintra csökkentek az irányítás költségei náluk. Hasonlóan sikeresek a gödiek erőfeszítései is. Murvai Zoltán elnök szerint rövidesen kikerülnek az alacsony hatékony- ságúak csoportjából, s ez Elkészült az ötödik szoba is Látogatóban a Bakó ikreknél (Folytatás az 2. oldalról.) kint a fürdőszobában, ahol elmondja, hogy ő hétvégén nagyon szeret a Bakó nagy- mamáéknál lenni. Eközben a szobában a négy kicsi elheiyezkedett szokott •helyén az asztalnál a reggelit várva. A menü — májkrémes kenyér és savanyú káposzta — percek alatt eltűnik. Adriennt, aki az utóbbi időben kevesebbet eszik, Krisztina buzdítja, időnként egy-egy falat kenyeret nyomva a szájába. Norbert, akit láthatóan respektálnak a kicsik, időnként rájuk szól. ha a játék felé hajlana el a társaság evés helyett. A reggeli végén a nagyfiú segít a leszedésben, így a szoba percek alatt egyetlen nagy játszóhellyé alakul. — Egy ideje már csak délután alszanak — mondja az édesanya. — Ilyen ködös, nyirkos időben csak rövid időt töltenek a szabadban, inlcább bent játszunk. De egyébként a kert a kedvenc birodalmuk. Ott sok a pázsitt ahol kedvükre futkározhatnak. Sőt, újabban rájöttek arra is, hogyan lehet kinyitni a kaput, vagy éppen a kerítés szélénél keresni egérutat. Nem elég a széles konyhaablakon át lesni őket, a nagymama a kalandozások óta le sem veszi róluk a szemét... Petra szeret egyedül játszani, csöndes, magának . való kislány, Adrienn ma is tartja testsúlyelőnyét a többiekkel szemben, ő az egyik hangadó egyebek között annak köszönhető, hogy nem féltek a gondok gyökeréig hatolni. A veszteséges ágazatokat nem számolták fel, hanem feldarabolták, s a hatékonyan, működő egységekbe olvasztották. Átgondoltabb a vezetők premizálása is, s ebben alapvető elvnek tartják, hogy csak befolyt árbevételből lehet prémiumot fizetni. Monoron, a Kossuth Tsz-ben is hasonló módon gondolkodnak. Mint azt dr. Tajdina János közgazdasági elnökhelyettes elmondta, ők alapvetően a kiegészítő tevékenységre építenek terveikben, éppen ezért fontos az ipari üzemek tevékenységének korszerűsítése, a gazdaságosság javítása. Általánosítható tapasztalat, hogy ezek az egységek — ezt a jogszabályok is lehetővé teszik — viszonylag könnyen cserélnek gazdát, például, ha a szövetkezet vezetése igyekszik szigorúan ellenőrizni munkájukat. Monoron azonban nem engednek a huszonegyből: állítják, hogy következetességüknek megvan a haszna. A ceglédi Lenin Tsz-ben is szükség volt. a helyzet önkritikus elemzésére. Józsa István elnök és munkatársai nehéz napokat éltek át, amikor az 1983-as 32 millió nyereség helyett, egy év múlva már 4 millió forintos veszteséggel voltak kénytelenek szembenézni. A vészhelyzetben a vezetés összhangja megbomlott, ám . a gyors intézkedések eredményeként tavaly ismét nyereséggel zárták az esztendőt, s minden reményük megvan rá, hogy az idén Minden szem Norbert mutatványára figyel. Balról jobbra: Sanyika, Krisztina, Petra és Adrienn. A cím fölött: reggeli a gyerekszobában a társaságban. Vele Sanyika sem mer ujjat húzni, aki egyébként szeret kakaskodni, néha erőszakos és harap is. Krisztina talán a legtörékenyebb mind között, ám kedélye felülmúlhatatlan. Ezen a délelőttön egyébként valamennyien rácáfolnak a jellemzésre. Adrienn csöndesebb, visszahúzódóbb, Sanyika nem kötözködik, Petra egyvégtében huncutkodna, Krisztina is mókázik. Norbert sorolja szókincsűiket, -mert nincsenek beszédes kedvükben a Bakó ikrek, bár úgy tűnik, valamiféle sajátos halandzsanyelven kommunikálnak egymással. A nagyfiú irányításával percek alatt bemutatják minden tudományukat, a körjátékot, a vonamegháromszorozzák az 1985-ös összeget. A nagykátai Magyar—Kubai Barátság Tsz- ben viszont hosszabb időre lesz szükség a helyzet javításához. Bánáti András elnök szerint ma indokolatlanul magas hitel- és kamatterheket cipelnek — felhalmozási adót fizetnek például a hatvanas évek végén spárgatelepítésre felvett hitelekért —, s így saját erejükből csak akkor boldogulhatnak, ha külső segítséget is kapnak. Nehéz tehát a tizenegy nagyüzem és a gyümölcstermelési gazdasági társaság helyzete, de nem kilátástalan. A - szakemberek szerint ott lépnek majd előre a leggyorsabban, ahol saját erejükből igyekeznek kiemelni a kátyúból a megrekedt szekeret. Ehhez néhány' gazdaságban külső segítségre is számíthatnak. Csonka Tibor elmondta, hogy 1987-ben a nagyon eladósodott szövetkezetek pályázhatnak majd pénzügyi gondjaik- mérséklésére. Sok múlik azon is, mennyire átgondoltan, a Valóságos helyzetet elemezve állítják össze intézkedési terveiket a nagyüzemek. S bár van olyan nézet — ez egyebek között a ceglédi tanácskozáson is hangot kapott —, hogy ezeket a dokumentumokat nem fontos ismertetni és megvitatni a tagsággal, furcsa lenne, ha a nagyüzemekben így cselekednének. Az őszinteség s az emberek bizalmának megnyerése nélkül, ugyanis nehezen boldogulhat bármely szövetkezet gazdasági és politikai vezetése. Furucz Zoltán tozást, tapsi,kolást. Akár egy bölcsődei bemutató foglalkozáson lennénk. Ez nem iS véletlen, hiszen az édesanya csecsemőgondozó, munkahelye a Ganz-MÁVAG bölcsije volt. A földszinten a fiatalasz- szony megmutatja büszkeségüket, az ötödik szobát, amelyet már birtokba is vettek a gyerekek, igaz, még csak játékpolcok képezik a berendezést. Az ikrek egyetlen hangos szó nélkül játszanak, miközben a konyhában készül a vasárnapi ebéd. * Harangszóra imár asztalnál ülnek, s egy óra tájban valósággal belezuhannak a kiságyba. . — Mostanában többet vannak a nagymamával a gyerekek, ugyanis vezetni tanulok — mondja búcsúzóul a fiatal- asszony. — Így majd, ha nagyobbak lesznek, könnyebben kimozdulhatunk. Mert mi is szeretnénk kirándulással, csavargással tölteni a hétvégéket. Móza Katalin Nem adom a zoknikat, mondja Krisztina huncut tekintete édesanyjának öltöztetés közben. (Vimola Károly felvételei)
