Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 294. SZÄM 1986. DECEMBER 15., HÉTFŐ Műszaki fejlesztések a konzervgyárban Része a vállalati stratégiának A konzervgyári ás egyre nö­vekvő gazdaságpolitikai sú­lyát meglehetősen könnyű bizonyítani, mindössze a vi­lág népességnövekedésének és az élelmiszer-termelésnek az összefüggését kell említeni. A kérdés csak az, hogy a gyár­tás mennyire korszerűsödhet ennek az elmételi felismerés­nek az alapján. A konzerv­gyárak műszaki szakemberei ilyesmiken gondolkodnak. Dr. Abrahám Tibor, a Nagy­kőrösi Konzervgyár műszaki igazgatóhelyettese cége mű­szaki fejlesztéseiről beszélt az MTESZ műszaki hetek ren­dezvénysorozat alkalmából. Alapigazság Bármiféle gazdálkodásban szükség van a piaci informá­ciókra. Több ok miatt is. Leg- elsőbb is: a piac vagy elis­meri vagy leértékeli az áru­ra fordított munkát, ez pedig a jövedelmezőséget befolyá­solja. Másfelől bizonyos di­vatirányzatok érvényesülését is beviszi a termelésbe. Hogy egyetlen ilyenről szóljunk, említsük meg a befőtt színét. Hol az erősebb, hol a sápad- tabb színek a piaci kívánal­mak, s termelő legyen a talpán, aki eleget tud tenni ezeknek, megfelelő rugalmas­sággal, s tegyük hozzá, gaz­daságosan. Piac? információknak szá­mítanak a szocialista orszá­gokban az államközi megál­lapodások, s ezek egyben biztosítékokat is jelentenek az elkészített termékek átvé­telére, tudva azt is, hogy nem annyira kereskedelemről, mint inkább elosztásról van szó ebben az esetben. De a lényeg mégiscsak az, hogy fejleszteni, beruházni kell. Ez afféle alapigazság, amit egyszerűen nem lehet szem elől téveszteni, akármi­lyen is legyen a gazdasági szabályozódzsungel. A Nagykőrösi Konzervgyár mostani fejlesztései nagyság­rendben a III. ötéves terv idején végrehajtott rekonst­rukcióhoz hasonlíthatók. Az új technológiáknak lényeges vonása, hogy a jövő század­ban is modernnek számítanak majd. Legalábbis mai isme­reteink szerint. A műszaki Igazgatóhelyet­tes elmondta, hogy vannak olyan beruházások, amelyek­nél a gazdaságosság nem le­het egyetlen szempont. Az ilyenek közé sorolható pél­dául a hegesztettdoboz-gyár- tó vonal kialakítása. Az két­ségtelen tény, hogy e techno­lógia alkalmazásával jelentős mennyiségű devizát lehet megtakarítani. Azonban a 170 millióba kerülő gépek beszerzésénél nem lehetett ez az egyetlen vezérelv. Háttér Sokkal inkább úgy vetődött fel a kérdés: vagy rászánják magukat a beruházásra, vagy kiszorulnak a piacról az egy­re erősödő környezet-, illetve egészségvédelmi mozgalom hatására. A dolgozók munkakörülmé­nyeit is javította az új beru­házás, s az ilyen esetekben sem lehet mindig a gazdasá­gossági számításokra támasz­kodni. Az új csomagológépek például az egyik legnehezebb konzervgyári munkát, az el­készült üvegek, dobozok szál­lítószalagról való leszedését, illetve arra való felrakását végzik automatikusan. Másfajta tényezők játszanak szerepet — például — a pa- radicsomfeldolgozás korsze­rűsítésében. Az más növény­nél is nyilvánvaló, hogy a késztermék minősége csakis technológiai módosítással változtatható. Vagy újfajta növényt kell termeszteni. A paradicsom esetében mind­két tényező változóban van. Eddig a „golyóálló gu­miparadicsomnak” becézett, s hasonlóan viselkedő nö­vényt termesztették, s *az eb­ből nyert hideg levet rotyog- tatták a bepárlókban. Az új el­módszer homlokegyenest lentétes utat követ: más a paradicsom(fajta) is, más az alkalmazott technológia is. A berendezésgyártók által finanszírozott kutatások fé­nyében természetesen az új termék élettanilag sokkal, de sokkal kedvezőbb. Mellesleg, a kétfajta módszerrel előállí­tott paradicsomsűrítmény ízé­ben a fogyasztó nem biztos, hogy talál szemernyi különb­séget is, de hát az egyikről határozottan állítják, hogy jobb... Valami hasonló figyelhe­tő meg a folyamatos lekvár­főző berendezésnél is. Az mindenképpen érthető, hogy ebben egyszerűbb (ugyanak­kor összehasonlíthatatlanul drágább) lekvárt, dzsemet főzni, az ízben meg nincs különbség. Ám ha a lekvár­főző üstök mellett látjuk a keverhetők nehéz munkáját, itt legalábbis örülhetünk a könnyítésnek. Licenc alapján Ha tehát a piac új techno­lógiával előállított, terméke­ket igényel, akkor azokhoz új gépek, berendezések kellenek. A gyárak nincsenek elkényez­tetve. Honi és szocialista gyá­rakból hosszú évek, alatt kap­nak meg legkorszerűbbnek egyáltalán nem mondható gé­peket. Tőkés importot meg csakis a dollár megtermelé­sének függvényében, nemrit­kán pályázat útján lehet igé­nyelni. Nem lehet kétséges, a mű­szaki fejlesztésnek a vállala­ti stratégia részévé kell vál­nia. Ez a tendencia egyre in­kább érvényesül a konzerv­gyárban is — állapította meg dr. Ábrahám Tibor. Ballai Ottó Eddig napokig tartott Két szakember kezeli Átadták rendeltetésének a celldömölki körzeti üzemfő­nökség vontatási főnökségé­nél az úgynevezett padló alat­ti vasúti járműkerék-eszter­JELENTES Mindenből egy kevés A csúszóssá vált utak miatt a szokásosnál később, népe­sült be a pénteki hetipiac. Már messziről szembetűntek a fenyőfahegyek. A lúcfenyő- nek 30, a népszerű erdei fe­nyőnek, 30—60 forintért ad­ták méterét. A szemesterménypiacon jó darabig- csak egyetlen árus kínálta portékáját. A kukori­cát 6, a darát 7, a madárele- séget pedig 16 forintért adta. A kocsis piacon sem volt nagy forgalom. Ottjártunkkor csak két szekér vágott tűzifa várta a vevőket száz kilogrammon­ként 140—150 forintos árakon. A zöldség-gyümölcs piaeon jóformán mindenből volt egy kevés. A kelkáposztát 12—16, a zellert. 20—25, a fehér ká­posztát 8—10, a petrezselyem­gyökeret 25—30. a sárgarépát 14, a vöröskáposztát 15. a ka­ralábét 4, a karfiolt 25—30, az almát 8—16, a paradicso­mot 80—100, a savanyú ká­posztát 18—20, a kubai na­rancsot 22, a körtét 25—30 forintért adták kilónként. A zöldpaprika darabja 8—10, a salátafej 2 forintért kelt, a fokhagyma kilója 220, a krumplit 8, a piros retek cso­móját 8,- a vöröshagyma ki­lóját 12. a tököt nyersen 7, sütve 15—16 forintért kínál­ták, a szőlőért 40 forintot, a tarkababért pedig 36—90 fo­rintot kértek. A baromfipiacon kevés jó­szág volt. Egy pár tyúk 230— 270 forintot ért, a kakas pár­ja nagyságtól függően 210— 230, a 15—16 kilós pulykák egységára 70 forint, a csirke kilója 50, a kacsa párja 180— 240—300 forint volt.. Egy ke­reskedő a tisztított csirke ki­lóját 90, a tisztítatlant 70 forintért mérte. A vágott- baromfi-standon a házi csirke kilója 72. a Barnevál-csirke 55, az egész liba kilója 65 forint volt. A tojást eleinte 3 forintért kínálták, de hama­rosan 3,20 forintra ugrott fel gát. A berendezés működésé­hez a vágányszint alá sül­lyesztett vasbeton aknát épí­tettek. Az ebbe helyezett NSZK-gyártmányú kerékesz­tergagép jelentős mértékben könnyíti és gyorsítja a mun­kát. A mozdonyok kerekeit ál­talában 50—60 ezer kilométer futás után kell újraszabályoz­ni, esztergálni. Eddig a kerék- talpak szabályozása, eszter- gályozása úgy történt, hogy a tengelyeket, illetve a kere­keket leszerelték a gépről. Egy-egy ilyen munka több napig tartott. A padló alá süllyesztett gép egy hattengelyes mozdony kerekeinek esztergályozásával 12 óra alatt elkészül anélkül, hogy a kerekeket leszerelnék. Az esztergagépet mindösz- sze két szakember kezeli. Szebb helyen, jobb felszereléssel Ma már az új rendelőben! Ma nyit az új szakorvosi rendelő. Nem hisszük, hogy a fenti mondatot különöskép­pen cifrázni kellene, bár az, hogy mennyi munka bújik meg mögötte, az amúgy sem nagyon foglalható mondatok­ba. A november 7-i ünnepélyes átadást követően nem pihen­tek meg a munkálatokban részt vevők. Mert az építés ugyan befejeződött, óm sok, a gyakorlati gyógyítómunká­ban nélkülözhetetlen apróbb- nagyobb beállításra, a mű­szerek „belövésére” volt szük­ség. Egyéb gondok is voltak; ezek közé tartozik például egyes berendezések részegysé­geinek késedelmes szállítása. A Dutép vizesei, azután a Röntgentechnikai Vállalat szakemberei az ezt megelőző hétvégét is a rendelő falai kö­zött töltötték, már tényleg az utolsó simításokat végezve. S hogy az eredmény mi­lyen? Erről a betegek és az egészségesek is meggyőződhet­nek, ma ugyanis már a régeb­ben megszokott Magyar utcá­ban fogadja a -betegeket a gyógyítás új központja. Szólni kell arról is, hogy a rendelőintézet minden ko­rábbinál jobb feltételeket te­remt a gyógyítómunka számá­ra. Mint emlékezetes, a Ma­gyar utcai rendelés megszűné­sekor a Kalocsa Balázs utcá­ban is jobb és több műszert állítottak munkába, s ez foko­zottan érvényes az új, a Ma­gyar utcai intézményre. Ahogy Benkó Károly, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának munkatársa elmond­ta, az új röntgent például a megyei kórház is megirigyel­hetné. Nemcsak a legkorsze­rűbb, de elhelyezése, tehát használhatósága mind a gyó­gyítók, mind a gyógyítandók részéről is a lehető legcél­szerűbb. Az elmúlt szerdán még egy utolsó ellenőrzésre gyűltek össze a szakemberek. A Pest Megyei Köjál munkaegészség­ügyi osztálya a Fővárosi Kö­jál sugáregészségügyi osztá­lyával közösen sugárvédelmi, sugáregészségügyi méréseket végzett. Megállapították, hogy az építők, szerkezetszerelők jó munkát végeztek, a berende­zések, a helyiségek a vizsgá­latokhoz megfelelő feltétele­ket teremtenek. Szigeti László és dr. Kun Zoltán elégedetten látta el kézjegyével az ezt tanúsító jegyzőkönyvet. Pénteken délelőtt még egy utolsó bejárást, azaz üzembe- helyezési eljárást tartottak. Azután jó két napig a költöz- ködők zajától volt hangos az épület. Most sem volt ugyanis egy nap kiesés sem a ren­delésben. Pénteken a Kalocsa Balázs utcában befejezték, a Magyar utcában ma elkezdték a szakrendeléseket, a gyógyí­tást. Megfeszített munka volt a költözés, de a város segítő összefogásával sikeresen meg­oldották ezt az utolsó nagy feladatot, s új, jobb körül­mények köpött, a legkorsze­rűbb műszerekkel folytatód­hat majd a körzet lakosságá­nak gyógyítása, egészségének védelme. B. O. Rozsdásodásgátló festékek Az ipar és a lakosság ré­szére újfajta korrózióvédő festékek gyártását kezdték meg a Budalakk festék- és műgyantagyárban. Egyik új­donságuk a Szabinol nevű rozsdásodásgátló alapozó, amelynek korrózióvédő tulaj­donságai csaknem azonosak a leghatásosabb ólomtartalmú festékével, például a míniu- méval. Az új termék összeté­tele azonban sokkal ártalmatla­nabb, mert nem tartalmaz ó!- mot és nagyobb mennyiségű oldószert. Ugyancsak megkezdték az Adhézor nevű alapozó gyártá­sát, amely nemcsak rozsdásö- dásgátlóként, hanem takaró­festékként is alkalmazható. Ezt a festéket főként a hor­ganyzott és az alumíniumfe­lületek védelmére dolgozták ki, amihez megfelelő szert eddig nem tudott beszerezni a lakosság. Környezeti ártalmaink Akkor nem vitte túlzásba A Biológiai környezetünk védelme című sorozatban új kötet látott napvilágot A kör­nyezetszennyezést jelző és mé­rő élőlények címmel. Dr. Ko­vács Margit gödöllői profesz- szorasszony és szerzőtársai na­gyon fontos kérdéssel foglal­koznak, amely jelentőségénél és használhatóságánál fogva alapvető szakikönyv lehet min­den település vezetőjének pol­cán. Biológiai indikátoroknak ne­vezzük azokat a szervezeteket (vagy együtteseket), amelyek­nek előfordulása, vitalitása es reakciója a terhelés hatására megváltozik. Eszerint isme­rünk pozitív (a hatás követ­keztében megerősödnek, eh szaporodnak a kérdéses fajok) és negatív (eltűnnek a fajok) indikátorokat. Az alkotóközösség megvizs­gálta a környezeti ártalmakat növénytársulási szinten, a le­vegőszennyezést jelző növé­nyeket, továbbá a fákat, mint lehetséges indikátorokat, hasonló szempontból a gom­bákat, zuzmókat és mohákat. A káros hatások elsősorban morfológiai, szövettani, életta­ni és biokémiai változásokat idéznek elő, így ezek isme­rete nélkül Kovács profesz- szorasszony megállapításai ke­vésbé lennének megalapozot­tak. Nem így van, az európai ökológiai iskola minden kor­szerű kutatási és vizsgálati módszerét hasznosították a szerzők könyvük megírásában. Természetese^ az állatok is lehetnek indikátorok, mert bizonyos puhatestűek, rákok, lepkék, atkák, halak és két­éltűek, továbbá hüllők, mada­rak és természetesen az emlő­sök szintén részben pozitív, részben negatív indikátorok lehetnek. Ahol és akinek a kertjében sok a zuzmó és a madár, bizonyosan nem vitte túlzásba a kémiai növényvé­delmet, de például ha néhány Anyakönyvi hírek Született: Bagota Zoltán és Zatykó Margit: Éva; Mészá­ros Ferenc és Szokolyi Esz­ter: Szilvia; Böszörményi Fe­renc és Mécs Éva: Zsolt; Kis László és Kovács Katalin: Csilla nevű gyermeke. Névadót tartott: Vikatrócz- ky Miklós és Kovács Katalin: János; Kovács Tibor és Bar- ta Margit: Klaudetta; Bakos Ferenc és Nagy Rozália: Vik­tor; Márton Ambrus és Fe­kete Ibolya: Ambrus nevű gyermekének. Házasságot kötött: Horváth János és Farkas Ildikó; Ben- ke Dezső és Mozolai Margit. Meghalt: Andocs Ferenc (Szabadság tér 1.); Tóth Jó- zsefné Kollonai Sarolta (Ady E. u. 16.); Mészáros László (Kárpát u. 50.), Skrenya Lászlóné Parázs Eszter (Sala­mon F. u. 38.); Kopa László (Kálvin tér 5.). rákfaj túlontúl elszaporodik a horgásztavakban, arra utal, hogy baj van a víz tisztasá­gával: valamit másként keil csinálni. Ezt a könyvet azért aján­lom nagy örömmel az érdek­lődőknek. rrfert kincsesbánya a szakdolgozati és pályázati munkák megalapozásához is. Surányi Dezső A párna A másodikos Tibi az imént érkezeit haza a ze­neiskolából. Elgondolkodva pakolja helyére táskáját és u fekete hegedűtokot. Kis­vártatva megszólal: — Anyu! A tanár néni üzeni, hogy a legközelebbi órára pénzzel engedj el. Tudod, párnára kell, min­den hegedűs fog kapni egyet. A fiatalasszony felhúzott szemöldökkel kapja fel a fejét a horgolt csipketerítő mögül és hosszasan fürké­szi fia arcát. Képzeletében máris megjelennek a kis muzsikusok, amint puha párnákon ülve nyekergetik zeneszerszámaikat. — De el vagytok kényez­tetve, hallod-e. Na, jó, de pénzt azért nem adunk párnára, viszed magaddal ezt a szép nagy oroszlá­nost. A kisfiú kerekre nyitja kék szemét és hol az any­jára. hol termetes párnára pillog. — De anyu! Hát hogyan tudom én ezt az állani alá fogni .. ? —ay Sporthírek! Országos második helyezés A hét végén három szín­helyen birkóztak a nehézat­létikai sportág nagykőrösi képviselői. Dunaújvárosban rendezték a lépcsőzetes rendszerű ser­dülő kötöttfogású egyéni baj­nokság 1986. évi országos döntőjét, 199 résztvevővel. A nagy kontrasztot a rendkívül jó színvonal és a gyenge bí­ráskodás mutatta. Az Nk. Kgy. Kinizsi fiataljai így sze­repeltek. Az 53 kilogrammosok súly­csoportjában (20 induló kö­zül): 2. Nagy János (élete eddigi legjobb eredménye; teljesítményének értékét nö­veli, hogy minden összecsa­pásán akciódúsan és bátran birkózott; 5 minősítési pontot is szerzett). 62 kg-ban (26-an voltak): 6. Törőcsik Zoltán (jó teljesítménnyel). 72 kg (18): 7—8. Paros György (egy mérkőzésén sajnos lepontoz­ták). A szegedi országos ifjúsági kötöttfogású B-kategóriás mi­nősítő versenyen a 65 kg-osok tízfős mezőnyében a körösi Farkas Tamás harmadik lett, s ezzel ő is teljesítette az aranyjelvényes ifjúsági szin­tet. Az Nk. Kgy. Kinizsi eb­ben az évben 19 olimpiai pontot ért el összesen birkó­zásban, s két ifjúsági, vala­mint négy serdülő korú spor­tolója aranyjelvényes szintű minősítést szerzett. A XXII. téli úttörő-olim­pián kötöttfogásban vetél­kednek a kis birkózók. A te­rületi viadalt Törökszentmik- lóson rendezték, 120 fővel. A ceglédi országos döntőbe súly­csoportonként az első két he­lyezett jutott, de a rendező Pest megye e helyezéseken kívül a következő legjobbjait is elviheti oda. így a körö­siek közül heten jutottak to­vább az országos viadalra! 35 kg-ban (12 induló): 5. Zsigár Ernő (Kossuth isk.) jól birkózott. 38 kg (14): 1. Balogh Antal (Kossuth isk). meggyőző fölénnyel, 4. Be- nyik József (Kossuti isk.), még fiatalabb, de ő is to­vábbjutó. 41 kg (12): 2. Kecs­kés Gábor (Arany isk.) kel­lemes meglepetés a jó birkó­zása. 45 kg (13): 5—6. Tóth- pál Viktor (Kossuth isk.), ő is továbbjutó. 49 kg (10): 1. Tóth Péter (Kossuth isk.) ja­vuló teljesítménnyel. 53 kg (14): 3. Csapó Zoltán (Arany isk.) körbeverés után, de ő is továbbjutott; 5—6. B. Deák Zsolt (Kossuth isk.). 63 kg (10): 4. Szénái Lajos (Petőfi isk.) újonc létére jó teljesít­ménnyel továbbjutó. FELNÖTTVÄLOGATOTT Nagy megtiszteltetés érte Palotai Lászlót, az Nk. Kgy. Kinizsi gerelyhajítóját. Bevá­logatták a magyar felnőtt at­létikai válogatott keretbe. Teljesítményének értékét nö­veli, hogy körösi színekben most sikerült ez először nagy­kőrösi atlétának. Edzője Rét­sápi Oszkár. HÉTFŐN Kosárlabda. Kecskemét: K. MFSC—Nk. Kgy. Kinizsi II. felnőtt férfi és K. Katona Gimnázium—Nk. Kgy. Kinizsi serdülő leány megyei bajnoki mérkőzés. s. z. Mozi A nagyteremben Mária - szerelmei. Színes, szinkronizált amerikai film. (16 éven felülieknek!) Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Rita asszony menyasszony. Színes, szinkronizált szovjet íilmvígjáték. Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom