Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 294. SZÄM 1986. DECEMBER 15., HÉTFŐ Műszaki fejlesztések a konzervgyárban Része a vállalati stratégiának A konzervgyári ás egyre növekvő gazdaságpolitikai súlyát meglehetősen könnyű bizonyítani, mindössze a világ népességnövekedésének és az élelmiszer-termelésnek az összefüggését kell említeni. A kérdés csak az, hogy a gyártás mennyire korszerűsödhet ennek az elmételi felismerésnek az alapján. A konzervgyárak műszaki szakemberei ilyesmiken gondolkodnak. Dr. Abrahám Tibor, a Nagykőrösi Konzervgyár műszaki igazgatóhelyettese cége műszaki fejlesztéseiről beszélt az MTESZ műszaki hetek rendezvénysorozat alkalmából. Alapigazság Bármiféle gazdálkodásban szükség van a piaci információkra. Több ok miatt is. Leg- elsőbb is: a piac vagy elismeri vagy leértékeli az árura fordított munkát, ez pedig a jövedelmezőséget befolyásolja. Másfelől bizonyos divatirányzatok érvényesülését is beviszi a termelésbe. Hogy egyetlen ilyenről szóljunk, említsük meg a befőtt színét. Hol az erősebb, hol a sápad- tabb színek a piaci kívánalmak, s termelő legyen a talpán, aki eleget tud tenni ezeknek, megfelelő rugalmassággal, s tegyük hozzá, gazdaságosan. Piac? információknak számítanak a szocialista országokban az államközi megállapodások, s ezek egyben biztosítékokat is jelentenek az elkészített termékek átvételére, tudva azt is, hogy nem annyira kereskedelemről, mint inkább elosztásról van szó ebben az esetben. De a lényeg mégiscsak az, hogy fejleszteni, beruházni kell. Ez afféle alapigazság, amit egyszerűen nem lehet szem elől téveszteni, akármilyen is legyen a gazdasági szabályozódzsungel. A Nagykőrösi Konzervgyár mostani fejlesztései nagyságrendben a III. ötéves terv idején végrehajtott rekonstrukcióhoz hasonlíthatók. Az új technológiáknak lényeges vonása, hogy a jövő században is modernnek számítanak majd. Legalábbis mai ismereteink szerint. A műszaki Igazgatóhelyettes elmondta, hogy vannak olyan beruházások, amelyeknél a gazdaságosság nem lehet egyetlen szempont. Az ilyenek közé sorolható például a hegesztettdoboz-gyár- tó vonal kialakítása. Az kétségtelen tény, hogy e technológia alkalmazásával jelentős mennyiségű devizát lehet megtakarítani. Azonban a 170 millióba kerülő gépek beszerzésénél nem lehetett ez az egyetlen vezérelv. Háttér Sokkal inkább úgy vetődött fel a kérdés: vagy rászánják magukat a beruházásra, vagy kiszorulnak a piacról az egyre erősödő környezet-, illetve egészségvédelmi mozgalom hatására. A dolgozók munkakörülményeit is javította az új beruházás, s az ilyen esetekben sem lehet mindig a gazdaságossági számításokra támaszkodni. Az új csomagológépek például az egyik legnehezebb konzervgyári munkát, az elkészült üvegek, dobozok szállítószalagról való leszedését, illetve arra való felrakását végzik automatikusan. Másfajta tényezők játszanak szerepet — például — a pa- radicsomfeldolgozás korszerűsítésében. Az más növénynél is nyilvánvaló, hogy a késztermék minősége csakis technológiai módosítással változtatható. Vagy újfajta növényt kell termeszteni. A paradicsom esetében mindkét tényező változóban van. Eddig a „golyóálló gumiparadicsomnak” becézett, s hasonlóan viselkedő növényt termesztették, s *az ebből nyert hideg levet rotyog- tatták a bepárlókban. Az új elmódszer homlokegyenest lentétes utat követ: más a paradicsom(fajta) is, más az alkalmazott technológia is. A berendezésgyártók által finanszírozott kutatások fényében természetesen az új termék élettanilag sokkal, de sokkal kedvezőbb. Mellesleg, a kétfajta módszerrel előállított paradicsomsűrítmény ízében a fogyasztó nem biztos, hogy talál szemernyi különbséget is, de hát az egyikről határozottan állítják, hogy jobb... Valami hasonló figyelhető meg a folyamatos lekvárfőző berendezésnél is. Az mindenképpen érthető, hogy ebben egyszerűbb (ugyanakkor összehasonlíthatatlanul drágább) lekvárt, dzsemet főzni, az ízben meg nincs különbség. Ám ha a lekvárfőző üstök mellett látjuk a keverhetők nehéz munkáját, itt legalábbis örülhetünk a könnyítésnek. Licenc alapján Ha tehát a piac új technológiával előállított, termékeket igényel, akkor azokhoz új gépek, berendezések kellenek. A gyárak nincsenek elkényeztetve. Honi és szocialista gyárakból hosszú évek, alatt kapnak meg legkorszerűbbnek egyáltalán nem mondható gépeket. Tőkés importot meg csakis a dollár megtermelésének függvényében, nemritkán pályázat útján lehet igényelni. Nem lehet kétséges, a műszaki fejlesztésnek a vállalati stratégia részévé kell válnia. Ez a tendencia egyre inkább érvényesül a konzervgyárban is — állapította meg dr. Ábrahám Tibor. Ballai Ottó Eddig napokig tartott Két szakember kezeli Átadták rendeltetésének a celldömölki körzeti üzemfőnökség vontatási főnökségénél az úgynevezett padló alatti vasúti járműkerék-eszterJELENTES Mindenből egy kevés A csúszóssá vált utak miatt a szokásosnál később, népesült be a pénteki hetipiac. Már messziről szembetűntek a fenyőfahegyek. A lúcfenyő- nek 30, a népszerű erdei fenyőnek, 30—60 forintért adták méterét. A szemesterménypiacon jó darabig- csak egyetlen árus kínálta portékáját. A kukoricát 6, a darát 7, a madárele- séget pedig 16 forintért adta. A kocsis piacon sem volt nagy forgalom. Ottjártunkkor csak két szekér vágott tűzifa várta a vevőket száz kilogrammonként 140—150 forintos árakon. A zöldség-gyümölcs piaeon jóformán mindenből volt egy kevés. A kelkáposztát 12—16, a zellert. 20—25, a fehér káposztát 8—10, a petrezselyemgyökeret 25—30. a sárgarépát 14, a vöröskáposztát 15. a karalábét 4, a karfiolt 25—30, az almát 8—16, a paradicsomot 80—100, a savanyú káposztát 18—20, a kubai narancsot 22, a körtét 25—30 forintért adták kilónként. A zöldpaprika darabja 8—10, a salátafej 2 forintért kelt, a fokhagyma kilója 220, a krumplit 8, a piros retek csomóját 8,- a vöröshagyma kilóját 12. a tököt nyersen 7, sütve 15—16 forintért kínálták, a szőlőért 40 forintot, a tarkababért pedig 36—90 forintot kértek. A baromfipiacon kevés jószág volt. Egy pár tyúk 230— 270 forintot ért, a kakas párja nagyságtól függően 210— 230, a 15—16 kilós pulykák egységára 70 forint, a csirke kilója 50, a kacsa párja 180— 240—300 forint volt.. Egy kereskedő a tisztított csirke kilóját 90, a tisztítatlant 70 forintért mérte. A vágott- baromfi-standon a házi csirke kilója 72. a Barnevál-csirke 55, az egész liba kilója 65 forint volt. A tojást eleinte 3 forintért kínálták, de hamarosan 3,20 forintra ugrott fel gát. A berendezés működéséhez a vágányszint alá süllyesztett vasbeton aknát építettek. Az ebbe helyezett NSZK-gyártmányú kerékesztergagép jelentős mértékben könnyíti és gyorsítja a munkát. A mozdonyok kerekeit általában 50—60 ezer kilométer futás után kell újraszabályozni, esztergálni. Eddig a kerék- talpak szabályozása, eszter- gályozása úgy történt, hogy a tengelyeket, illetve a kerekeket leszerelték a gépről. Egy-egy ilyen munka több napig tartott. A padló alá süllyesztett gép egy hattengelyes mozdony kerekeinek esztergályozásával 12 óra alatt elkészül anélkül, hogy a kerekeket leszerelnék. Az esztergagépet mindösz- sze két szakember kezeli. Szebb helyen, jobb felszereléssel Ma már az új rendelőben! Ma nyit az új szakorvosi rendelő. Nem hisszük, hogy a fenti mondatot különösképpen cifrázni kellene, bár az, hogy mennyi munka bújik meg mögötte, az amúgy sem nagyon foglalható mondatokba. A november 7-i ünnepélyes átadást követően nem pihentek meg a munkálatokban részt vevők. Mert az építés ugyan befejeződött, óm sok, a gyakorlati gyógyítómunkában nélkülözhetetlen apróbb- nagyobb beállításra, a műszerek „belövésére” volt szükség. Egyéb gondok is voltak; ezek közé tartozik például egyes berendezések részegységeinek késedelmes szállítása. A Dutép vizesei, azután a Röntgentechnikai Vállalat szakemberei az ezt megelőző hétvégét is a rendelő falai között töltötték, már tényleg az utolsó simításokat végezve. S hogy az eredmény milyen? Erről a betegek és az egészségesek is meggyőződhetnek, ma ugyanis már a régebben megszokott Magyar utcában fogadja a -betegeket a gyógyítás új központja. Szólni kell arról is, hogy a rendelőintézet minden korábbinál jobb feltételeket teremt a gyógyítómunka számára. Mint emlékezetes, a Magyar utcai rendelés megszűnésekor a Kalocsa Balázs utcában is jobb és több műszert állítottak munkába, s ez fokozottan érvényes az új, a Magyar utcai intézményre. Ahogy Benkó Károly, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársa elmondta, az új röntgent például a megyei kórház is megirigyelhetné. Nemcsak a legkorszerűbb, de elhelyezése, tehát használhatósága mind a gyógyítók, mind a gyógyítandók részéről is a lehető legcélszerűbb. Az elmúlt szerdán még egy utolsó ellenőrzésre gyűltek össze a szakemberek. A Pest Megyei Köjál munkaegészségügyi osztálya a Fővárosi Köjál sugáregészségügyi osztályával közösen sugárvédelmi, sugáregészségügyi méréseket végzett. Megállapították, hogy az építők, szerkezetszerelők jó munkát végeztek, a berendezések, a helyiségek a vizsgálatokhoz megfelelő feltételeket teremtenek. Szigeti László és dr. Kun Zoltán elégedetten látta el kézjegyével az ezt tanúsító jegyzőkönyvet. Pénteken délelőtt még egy utolsó bejárást, azaz üzembe- helyezési eljárást tartottak. Azután jó két napig a költöz- ködők zajától volt hangos az épület. Most sem volt ugyanis egy nap kiesés sem a rendelésben. Pénteken a Kalocsa Balázs utcában befejezték, a Magyar utcában ma elkezdték a szakrendeléseket, a gyógyítást. Megfeszített munka volt a költözés, de a város segítő összefogásával sikeresen megoldották ezt az utolsó nagy feladatot, s új, jobb körülmények köpött, a legkorszerűbb műszerekkel folytatódhat majd a körzet lakosságának gyógyítása, egészségének védelme. B. O. Rozsdásodásgátló festékek Az ipar és a lakosság részére újfajta korrózióvédő festékek gyártását kezdték meg a Budalakk festék- és műgyantagyárban. Egyik újdonságuk a Szabinol nevű rozsdásodásgátló alapozó, amelynek korrózióvédő tulajdonságai csaknem azonosak a leghatásosabb ólomtartalmú festékével, például a míniu- méval. Az új termék összetétele azonban sokkal ártalmatlanabb, mert nem tartalmaz ó!- mot és nagyobb mennyiségű oldószert. Ugyancsak megkezdték az Adhézor nevű alapozó gyártását, amely nemcsak rozsdásö- dásgátlóként, hanem takarófestékként is alkalmazható. Ezt a festéket főként a horganyzott és az alumíniumfelületek védelmére dolgozták ki, amihez megfelelő szert eddig nem tudott beszerezni a lakosság. Környezeti ártalmaink Akkor nem vitte túlzásba A Biológiai környezetünk védelme című sorozatban új kötet látott napvilágot A környezetszennyezést jelző és mérő élőlények címmel. Dr. Kovács Margit gödöllői profesz- szorasszony és szerzőtársai nagyon fontos kérdéssel foglalkoznak, amely jelentőségénél és használhatóságánál fogva alapvető szakikönyv lehet minden település vezetőjének polcán. Biológiai indikátoroknak nevezzük azokat a szervezeteket (vagy együtteseket), amelyeknek előfordulása, vitalitása es reakciója a terhelés hatására megváltozik. Eszerint ismerünk pozitív (a hatás következtében megerősödnek, eh szaporodnak a kérdéses fajok) és negatív (eltűnnek a fajok) indikátorokat. Az alkotóközösség megvizsgálta a környezeti ártalmakat növénytársulási szinten, a levegőszennyezést jelző növényeket, továbbá a fákat, mint lehetséges indikátorokat, hasonló szempontból a gombákat, zuzmókat és mohákat. A káros hatások elsősorban morfológiai, szövettani, élettani és biokémiai változásokat idéznek elő, így ezek ismerete nélkül Kovács profesz- szorasszony megállapításai kevésbé lennének megalapozottak. Nem így van, az európai ökológiai iskola minden korszerű kutatási és vizsgálati módszerét hasznosították a szerzők könyvük megírásában. Természetese^ az állatok is lehetnek indikátorok, mert bizonyos puhatestűek, rákok, lepkék, atkák, halak és kétéltűek, továbbá hüllők, madarak és természetesen az emlősök szintén részben pozitív, részben negatív indikátorok lehetnek. Ahol és akinek a kertjében sok a zuzmó és a madár, bizonyosan nem vitte túlzásba a kémiai növényvédelmet, de például ha néhány Anyakönyvi hírek Született: Bagota Zoltán és Zatykó Margit: Éva; Mészáros Ferenc és Szokolyi Eszter: Szilvia; Böszörményi Ferenc és Mécs Éva: Zsolt; Kis László és Kovács Katalin: Csilla nevű gyermeke. Névadót tartott: Vikatrócz- ky Miklós és Kovács Katalin: János; Kovács Tibor és Bar- ta Margit: Klaudetta; Bakos Ferenc és Nagy Rozália: Viktor; Márton Ambrus és Fekete Ibolya: Ambrus nevű gyermekének. Házasságot kötött: Horváth János és Farkas Ildikó; Ben- ke Dezső és Mozolai Margit. Meghalt: Andocs Ferenc (Szabadság tér 1.); Tóth Jó- zsefné Kollonai Sarolta (Ady E. u. 16.); Mészáros László (Kárpát u. 50.), Skrenya Lászlóné Parázs Eszter (Salamon F. u. 38.); Kopa László (Kálvin tér 5.). rákfaj túlontúl elszaporodik a horgásztavakban, arra utal, hogy baj van a víz tisztaságával: valamit másként keil csinálni. Ezt a könyvet azért ajánlom nagy örömmel az érdeklődőknek. rrfert kincsesbánya a szakdolgozati és pályázati munkák megalapozásához is. Surányi Dezső A párna A másodikos Tibi az imént érkezeit haza a zeneiskolából. Elgondolkodva pakolja helyére táskáját és u fekete hegedűtokot. Kisvártatva megszólal: — Anyu! A tanár néni üzeni, hogy a legközelebbi órára pénzzel engedj el. Tudod, párnára kell, minden hegedűs fog kapni egyet. A fiatalasszony felhúzott szemöldökkel kapja fel a fejét a horgolt csipketerítő mögül és hosszasan fürkészi fia arcát. Képzeletében máris megjelennek a kis muzsikusok, amint puha párnákon ülve nyekergetik zeneszerszámaikat. — De el vagytok kényeztetve, hallod-e. Na, jó, de pénzt azért nem adunk párnára, viszed magaddal ezt a szép nagy oroszlánost. A kisfiú kerekre nyitja kék szemét és hol az anyjára. hol termetes párnára pillog. — De anyu! Hát hogyan tudom én ezt az állani alá fogni .. ? —ay Sporthírek! Országos második helyezés A hét végén három színhelyen birkóztak a nehézatlétikai sportág nagykőrösi képviselői. Dunaújvárosban rendezték a lépcsőzetes rendszerű serdülő kötöttfogású egyéni bajnokság 1986. évi országos döntőjét, 199 résztvevővel. A nagy kontrasztot a rendkívül jó színvonal és a gyenge bíráskodás mutatta. Az Nk. Kgy. Kinizsi fiataljai így szerepeltek. Az 53 kilogrammosok súlycsoportjában (20 induló közül): 2. Nagy János (élete eddigi legjobb eredménye; teljesítményének értékét növeli, hogy minden összecsapásán akciódúsan és bátran birkózott; 5 minősítési pontot is szerzett). 62 kg-ban (26-an voltak): 6. Törőcsik Zoltán (jó teljesítménnyel). 72 kg (18): 7—8. Paros György (egy mérkőzésén sajnos lepontozták). A szegedi országos ifjúsági kötöttfogású B-kategóriás minősítő versenyen a 65 kg-osok tízfős mezőnyében a körösi Farkas Tamás harmadik lett, s ezzel ő is teljesítette az aranyjelvényes ifjúsági szintet. Az Nk. Kgy. Kinizsi ebben az évben 19 olimpiai pontot ért el összesen birkózásban, s két ifjúsági, valamint négy serdülő korú sportolója aranyjelvényes szintű minősítést szerzett. A XXII. téli úttörő-olimpián kötöttfogásban vetélkednek a kis birkózók. A területi viadalt Törökszentmik- lóson rendezték, 120 fővel. A ceglédi országos döntőbe súlycsoportonként az első két helyezett jutott, de a rendező Pest megye e helyezéseken kívül a következő legjobbjait is elviheti oda. így a körösiek közül heten jutottak tovább az országos viadalra! 35 kg-ban (12 induló): 5. Zsigár Ernő (Kossuth isk.) jól birkózott. 38 kg (14): 1. Balogh Antal (Kossuth isk). meggyőző fölénnyel, 4. Be- nyik József (Kossuti isk.), még fiatalabb, de ő is továbbjutó. 41 kg (12): 2. Kecskés Gábor (Arany isk.) kellemes meglepetés a jó birkózása. 45 kg (13): 5—6. Tóth- pál Viktor (Kossuth isk.), ő is továbbjutó. 49 kg (10): 1. Tóth Péter (Kossuth isk.) javuló teljesítménnyel. 53 kg (14): 3. Csapó Zoltán (Arany isk.) körbeverés után, de ő is továbbjutott; 5—6. B. Deák Zsolt (Kossuth isk.). 63 kg (10): 4. Szénái Lajos (Petőfi isk.) újonc létére jó teljesítménnyel továbbjutó. FELNÖTTVÄLOGATOTT Nagy megtiszteltetés érte Palotai Lászlót, az Nk. Kgy. Kinizsi gerelyhajítóját. Beválogatták a magyar felnőtt atlétikai válogatott keretbe. Teljesítményének értékét növeli, hogy körösi színekben most sikerült ez először nagykőrösi atlétának. Edzője Rétsápi Oszkár. HÉTFŐN Kosárlabda. Kecskemét: K. MFSC—Nk. Kgy. Kinizsi II. felnőtt férfi és K. Katona Gimnázium—Nk. Kgy. Kinizsi serdülő leány megyei bajnoki mérkőzés. s. z. Mozi A nagyteremben Mária - szerelmei. Színes, szinkronizált amerikai film. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Rita asszony menyasszony. Színes, szinkronizált szovjet íilmvígjáték. Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap