Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Xmí I.flO forint 1986. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI GYESÜLJETEK! MA: Valutát termeinek a bárányok (3. oldal) A pályaválasztás buktatói (5. oldal) Két hétig az élen álltak (7. oldal) Megszegték a szabályokat (8. oldal) Az MSZMP főtitkára intarját adott Kádár János látogatása a Magyar Televízióban Rakodási kampány a vasúton Az utolsó nagy hét végi hajrá Ji A vasúton utolsó szakaszához közeledik az őszi csúcsforga- lom, amelynek eredményeként egyre csökken azoknak az ^ áruknak a mennyisége, amelyet még december 31-tg a rcn^ deltetési helyekre kell elfuvarozni. Pest megye területén pél^ dául még ebben a hónapban mintegy SSO ezer tonnányi kül^ demény vár továbbításra. Ezek közé tartozik 14S ezer tonna f olaj, 40 ezer tonna hengerelt vas, U ezer tonna műtrágya, 18 ^ tonna kő, 15 ezer tonna cement stb. Ugyanakkor mintegy 40 ezer vagonba érkeznek még különböző áruk a megye területé- í. re. Az egészség megőrzése Kormányprogram Az egészségmegőrzés társadalmi programjával, valamint a TIT 1987. első félévi munkatervének irányelveivel foglalkozott a TIT Országos Elnöksége szerdai ülésén. Az egészségmegőrzés programjáról Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást. Hangsúlyozta, hogjr ez a nagy jelentőségű kormányzati ■program csak a lakosság széles körű összefogásával, támogatásával hozhat eredményeket. A TIT tevékenysége azzal szolgálhatja a megvalósítást, ha országszerte miinél több emberrel ismerteti meg a program szükségességét. céljait és főként, ha minél több embert segít bevonni az egészségvédő tevékenységbe. Közvélemény és ENSZ Tudományos ülés A világközvélemény és az ENSZ címmel tudományos tanácskozást rendezett a Magyar Politikatudományi Társaság szerdán Budapesten. Simái Mihály akadémikusnak, a Magyar ENSZ-társaság elnökének megnyitója után Therese Gastaut, az ENSZ genfi tájékoztatási szolgálatának igazgatója tartott előadást a világszervezet tájékoztatási tevékenységéről. Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője átfogó képet adott arról, miként jelenik meg az ENSZ tevékenysége a világ különféle térségei — így a szocialista országok, köztük Magyarország — sajtójában. Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ-társaság főtitkára az új információs és kommunikációs világrendről, az infonmá- cióbirtoklás és -elosztás aránytalanságairól beszélt. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ellátogatott a Magyar Televízióba. Kornidesz Mihály, az MTV elnöke és Kígyós Sándor, az intézmény pártbizottságának titkára fogadta Kádár Jánost, aki elbeszélgetett a televízió vezetőivel, majd Sugár András kérdéseire vájj Az Állami Tervbizottság ^ határozata alapján ebben ^ az ötéves tervidőszakban 4 hozzák létre a veszélyes, ? illetve a nem hasznosítható ^ hulladékok megfelelő táro- lására, megsemmisítésére ^ szolgáló, kellően ellenőrzött ^ és biztonságos országos há- | lózatot. A hálózat részét ^ képezi három, a veszélyes •/ hulladékok végleges elhe- ^ lyezését szolgáló lerakóte- ^ lep. Ezek kialakításának ^ munkálatait a Földgép ^ Általános Mélyépítő Válla- ^ lat e célra létrehozott kör- ^ nyezetvédő Szolgáltató í Leányvállalata fogja össze. Az új cég ez év nyarán fogott hozzá az első — Aszód mellett levő — hulladéktároló építéséhez. Az 500 millió forintos beruházás kiviteli terveit a Mélyépterv készítette, a generálkivitelező maga az anyavállalat. A különféle szakmunkákat több alvállalkozó végzi. Mostanra elkészült a mintegy egy négyzetkilométeres telephez vezető bekötőút, laszolva tv- és rádiónyilatkozatot adott. A kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozó interjút pénteken este 20.00 órakor egyes programján közvetíti a Magyar Televízió. A Kossuth Rádió ugyancsak pénteken este — 21 óra .10 perckor — hangfelvételről sugározza Kádár János nyilatkozatát. az energiahálózat is, kiépítették a postai hírközlő vezetékeket. Hozzákezdtek a terep- rendezéshez és a földmunkákhoz is. Az aszódi hulladéklerakó helyét szigorú földrajzi, geológiai megkötések alapján, maximális biztonságra törekedve jelölték ki, olyan területen, ahol az agyagréteg vastagsága több méteres, s a talaj vízáteresztő képessége igen csekély. A telep kapacitása fokozatosan bővül: egyelőre akkora tárolómedencéket alakítanak ki, amelyek — 50 ezer köbméter veszélyes anyag befogadásával — öí évre megoldják a főváros és Pest megye hulladéktárolási gondjait. A teljes terület 25—30 évig lesz erre alkalmas, a különböző veszélyességi fokú anyagok eltemetésére külön medencéket hoznak létre, más-más helyen rakják le például a foszfát- és festékiszapot, a gipszes iszapokat, illetve a galvániszapokat. A beruházásnak része lesz egy számítógépes adattároló rendszer is, amely pontos információkat szolgáltat a beérkezett veszélyes hulladékokról. A teljes beruházás várhatóan 1988 közepén fejeződik be. A feladatok mielőbbi megoldásához a Központi Szállítási Tanács a MÁV-vezérigaz- gatósággal december 12—14. között nagyszabású hét végi rakodási kampányt szervez, hogy a vállalatok a vasúttal szorosan együttműködve a lehető legtöbb vagont rakják ki, illetve indítsák útjára, áruval telve. A kampány előtt a váci, a szobi és a ceglédi vasútállomásokon arról érdéklődtünk: hogyan készültek fel az év utolsó hét végi hajrájára. Vácott Molnár Nándor, az állomás kereskedelmi főnöke arról tájékoztatott, hogy már a hét elején felhívták a nagy- fuvaroztatók figyelmét az akcióra. Az ott rakodó 12 partnerük közül 8-an azonnal csatlakoztak a kampányhoz, egyebek között a DCM, a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat és a Ganz Danubius Hajó és Da- rugyár váci egysége. A három nap alatt 90 kocsi kirakása várható. A kampány ideje alatt egyébként az ilyenkor szokásosnál 50 százalékkal több árut kívánnak megmozgatni. Szobon Horváth József állomásfőnök elmondta, hogy hat nagyvállalat vesz részt a hét végi rakodásokon. A vasút partnerei ez alkalommal almát, műtrágyát, tűzifát, szenet, baritot, bécsi fehéret rakodnak. Külön említendő a szobi szörpüzem igénye; december 18-ig 90 vagon gyümölcssűrítményt kell a Szovjetunió részére eljuttatniuk. A cél az, hogy e napokon minden érkezett kocsi időben kiürüljön, illetve, hogy a feladott küldemények rendeltetési helyükre jussanak. Cegléden Kökény István, az állomás kereskedelmi főnöke szerint nem várható nagy mozgás. Az eddigi előjelzés alapján az exporthússzállít- mányokat, fűrészipari termékeket, hulladékvas-küldemé- nyeket stb... könnyűszerrel útjukra bocsátják, A budapesti vasútigazgató- ságon is rendkívüli ügyeletet tartanak a kampány ideje alatt. Mint Csárádi János igazgató elmondta, sokat várnak az akciótól, de igazi siker csak akkor születhet, ha mind a partnerek, mind a vasutasok jól hangolják össze munkájukat. Sé. S. ★ A képen! a MÁV záhonyi átrakókörzetében az év hátralevő részében még mintegy 4 millió tonna áru szállítását, átrakását kell elvégezniük az ott dolgozó vasutasoknak. Aczél György Komárom megyében Veszélyes Hulladékok lerakótelepei Tereprendezés Aszódnál Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Komárom megyébe látogatott. Útja első állomásán, a Dorogi Hanglemezgyárban Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság első titkára, Varga Gyula, a megyei tanács elnöke, valamint a gyár vezetői köszöntötték. Aczél György ezt követően a Lakástextil Vállalat tatai gyárának munkájával ismerkedett. Délután az 5700 hektáron gazdálkodó kocsi Aranykalász Termelőszövetkezetet kereste fel. A Komárom megyei program zárásaként Aczél György időszerű politikai kérdésekről tartott konzultációt a tatai pártbizottságon. A megelőzés szolgálatában Ez évben jutóit hozzá Gödöllőn a Vértranszlúziós Állomás egy AID '.3gá? gépír. ’. Ez a szerzett immunhiány-betegség korai fel: ucr:3't segíti elő. Kukucska Mihályné asszisztens mintavétel után kéri az eredményt a számítógéptől. (Vimola Károly felvételei UTÓLAG H ihetnénk, a körülmények kényszerítő hatására a sokat emlegetett nehéz helyzet teremtette követelményeket felismerve, a gazdálkodó egységeknél — az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban — minden lehetséges módon keresik például a ráfordítások, a költségek mérséklésének lehetőségeit. Hihetnénk ezt, de ne tegyük. Sajnos, nem tehetjük. Nem egyeznék ugyanis az elvben jogos feltételezés a mindennapos gyakorlattal. Ez a gyakorlat ugyanis azit mutatja, a gazdálkodók — tisztelet a kivételnek — sókkal inkább - keresik a növekvő költségeknek az emelkedő árakkal való ellensúlyozását, mintsem a ráfordítások, fajlagos mértékének kordában tartását. Erre, csupán utalásként említve, igazolásként szolgál egyebek között a villamos gép- és készülékipar vagy a textilruházati ipar. A tavalyi hasonló időszakhoz mérten az elsőként szereplő területen 6,8, a textilruházati iparban pedig 7,2 százalékkal voltak magasabbak az értékesítési árindexek az idén január és szeptember között. Vannak természetesen esetek, példák, bizonyítékok arra, miként keresi a jobbat egy-egy cég, a jobb alatt a maga boldogulását és a közérdek szolgálatát egyezőként értve. A Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat például vál- lalatfejilesztési és innovációs osztályt hozott létre — ugyanakkor viszont ésszerűbbé tette több irányítási terület létszámgazdálkodását —, felismerve: túlságosan széttagolódnak bizonyos vállalati fejlesztési célok, s ezen a módon eszközök úgyszintén erre a sorsra jutnak. A vállalat igazgatójának szavai szerint az osztály feladata a piaci pozíció erősítését szolgáló javaslatok kialakítása, az ötletek megvalósíthatóságának elbírálásai a körültekintő döntés-előkészítés, az elfogadott javaslatok végrehajtásához a megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozása, a megpalósítás folyamatos menedzselése. Mondhatnánk, utólag lettek okosak, a körülmények szorításának hatására alakult ki a felismerés, legyen egy .kézben, az, aminek meghatározó szerepe van a cég holnapjában. Mondhatnánk, de nem lenne igazunk. Itt ugyanis tettek valamit, míg a vállalatok jelentős csoportjánál még a fölismerésig sem jutottak el, nemhogy a kellő lépés elhatározásáig, s végképp nem a megtételéig! Mert kedvelt manapság a magyarázkodás, mi miért nem megy, mert divatos az apró tettek helyett a sztínes álmok dédelgetése a fejlesztésben, tágítsuk a kört további példával, egészen más természetűvel. Ha akarjuk, nézhetjük úgy is, hogy utólag lettek okosak a Gödöllői Agrártudományi Egye- ten Tangazdaságában, hiszen rájöhettek volna előbb is... Veszedelmes okoskodás ez, mert megváltozott helyzetben egy korábbi gazdálkodási környezet eseményeit próbálja a mai mércék szerint megítélni, ami óhatatlanul torzított következtetésekhez vezet. A tangazdaságban ugyanis — az adott közgazdasági feltételeknek megfelelően — hagyományos módon dolgozott a tehenészeti telep. Egyrészt a tartalékok keresésének kényszere, másrészt a takarmányozási és számítástechnikai tudományos ismeretek felhalmozódása és alkalmazásának lehetősége azután oda vezetett, hogy utólagos automatizálást határoztak el. Ez az automatizáció utat nyitott a tehenek — tejtermelés szerinti — egyedi takarmányozásához. Aminek kamata: a termelés növekedése mellett 14—15 százalékkal csökkent az importfehérjék felhasználása, a takarmányozás élőmunka-szükséglete pedig majdnem harminc százalékkal mérséklődött! S ez bizony nem akármilyen kamata egy utólagos intézkedésnek. bizonyítva, nincsen semmi olyan ebben az utólagosságban, amit szemlesütve kellene csinálni. A furcsa az, hogy a legtöbb helyen mégis ilyen heves idegenkedés és szemlesütés fogadja, kíséri az esetleges javaslatokat az utólagos lépésekre, mondván, hiszen akkor majd azt kérdezheti valaki, miért nem jutott ez a dolog előbb az eszünkbe? Inkább tehát nem tesznek semmi t... T úlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanánk a gazdálkodásban olyan, nem ökonómiai, hanem pszichológiai fogalmaknak, mint a késedelem • feletti szégyen, a fel nem ismert mulasztás utólagos helyrehozását kísérő kétség? A lehetségesnél valamivel később cselekedni még mindig sokkal jobb, mint semmit sem tenni. Mégsem egészen erről van szó. Arról inkább, hogy a hazai gazdaságban a verseny hiánya nem teszi szükségszerűvé a mindenkor újraképződő tartalékok maradéktalan hasznosítását, sőt, azok nagyobb része kihasználatlan marad. Ezekhez a tartalékokhoz nyúlnak azután azok, akik rájönnek: a korábban megtett lépések távja megnyújtható, s így előbbre jutni. Szégyen erre rájönni? Miért lenne az?! Rös- tellni mást kell. Azt, ha úgy gondolják valahol, nekik igazán fölösleges — gondolkodniuk... Mészáros Ottó a.
