Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Xmí I.flO forint 1986. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI GYESÜLJETEK! MA: Valutát termeinek a bárányok (3. oldal) A pályaválasztás buktatói (5. oldal) Két hétig az élen álltak (7. oldal) Megszegték a szabályokat (8. oldal) Az MSZMP főtitkára intarját adott Kádár János látogatása a Magyar Televízióban Rakodási kampány a vasúton Az utolsó nagy hét végi hajrá Ji A vasúton utolsó szakaszához közeledik az őszi csúcsforga- lom, amelynek eredményeként egyre csökken azoknak az ^ áruknak a mennyisége, amelyet még december 31-tg a rcn­^ deltetési helyekre kell elfuvarozni. Pest megye területén pél­^ dául még ebben a hónapban mintegy SSO ezer tonnányi kül­^ demény vár továbbításra. Ezek közé tartozik 14S ezer tonna f olaj, 40 ezer tonna hengerelt vas, U ezer tonna műtrágya, 18 ^ tonna kő, 15 ezer tonna cement stb. Ugyanakkor mintegy 40 ezer vagonba érkeznek még különböző áruk a megye területé- í. re. Az egészség megőrzése Kormányprogram Az egészségmegőrzés társa­dalmi programjával, valamint a TIT 1987. első félévi mun­katervének irányelveivel fog­lalkozott a TIT Országos El­nöksége szerdai ülésén. Az egészségmegőrzés prog­ramjáról Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tartott előadást. Hangsúlyozta, hogjr ez a nagy jelentőségű kormányzati ■program csak a lakosság széles körű összefo­gásával, támogatásával hozhat eredményeket. A TIT tevé­kenysége azzal szolgálhatja a megvalósítást, ha országszer­te miinél több emberrel is­merteti meg a program szük­ségességét. céljait és főként, ha minél több embert segít bevonni az egészségvédő tevé­kenységbe. Közvélemény és ENSZ Tudományos ülés A világközvélemény és az ENSZ címmel tudományos ta­nácskozást rendezett a Ma­gyar Politikatudományi Társa­ság szerdán Budapesten. Si­mái Mihály akadémikusnak, a Magyar ENSZ-társaság elnö­kének megnyitója után The­rese Gastaut, az ENSZ genfi tájékoztatási szolgálatának igazgatója tartott előadást a világszervezet tájékoztatási te­vékenységéről. Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda fő­szerkesztője átfogó képet adott arról, miként jelenik meg az ENSZ tevékenysége a világ különféle térségei — így a szocialista országok, köztük Magyarország — sajtójában. Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ-társaság főtitkára az új információs és kommuniká­ciós világrendről, az infonmá- cióbirtoklás és -elosztás arány­talanságairól beszélt. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára ellátogatott a Magyar Televí­zióba. Kornidesz Mihály, az MTV elnöke és Kígyós Sán­dor, az intézmény pártbizott­ságának titkára fogadta Ká­dár Jánost, aki elbeszélgetett a televízió vezetőivel, majd Sugár András kérdéseire vá­jj Az Állami Tervbizottság ^ határozata alapján ebben ^ az ötéves tervidőszakban 4 hozzák létre a veszélyes, ? illetve a nem hasznosítható ^ hulladékok megfelelő táro- lására, megsemmisítésére ^ szolgáló, kellően ellenőrzött ^ és biztonságos országos há- | lózatot. A hálózat részét ^ képezi három, a veszélyes •/ hulladékok végleges elhe- ^ lyezését szolgáló lerakóte- ^ lep. Ezek kialakításának ^ munkálatait a Földgép ^ Általános Mélyépítő Válla- ^ lat e célra létrehozott kör- ^ nyezetvédő Szolgáltató í Leányvállalata fogja össze. Az új cég ez év nyarán fo­gott hozzá az első — Aszód mellett levő — hulladéktároló építéséhez. Az 500 millió fo­rintos beruházás kiviteli ter­veit a Mélyépterv készítette, a generálkivitelező maga az anyavállalat. A különféle szakmunkákat több alvállal­kozó végzi. Mostanra elkészült a mintegy egy négyzetkilomé­teres telephez vezető bekötőút, laszolva tv- és rádiónyilatko­zatot adott. A kül- és belpolitikai kér­désekkel foglalkozó interjút pénteken este 20.00 órakor egyes programján közvetíti a Magyar Televízió. A Kossuth Rádió ugyancsak pénteken es­te — 21 óra .10 perckor — hangfelvételről sugározza Ká­dár János nyilatkozatát. az energiahálózat is, kiépítet­ték a postai hírközlő vezeté­keket. Hozzákezdtek a terep- rendezéshez és a földmunkák­hoz is. Az aszódi hulladéklerakó helyét szigorú földrajzi, geoló­giai megkötések alapján, ma­ximális biztonságra törekedve jelölték ki, olyan területen, ahol az agyagréteg vastagsága több méteres, s a talaj vízát­eresztő képessége igen cse­kély. A telep kapacitása fokozato­san bővül: egyelőre akkora tá­rolómedencéket alakítanak ki, amelyek — 50 ezer köbméter veszélyes anyag befogadásával — öí évre megoldják a fővá­ros és Pest megye hulladéktá­rolási gondjait. A teljes terü­let 25—30 évig lesz erre alkal­mas, a különböző veszélyességi fokú anyagok eltemetésére külön medencéket hoznak lét­re, más-más helyen rakják le például a foszfát- és festék­iszapot, a gipszes iszapokat, illetve a galvániszapokat. A beruházásnak része lesz egy számítógépes adattároló rend­szer is, amely pontos informá­ciókat szolgáltat a beérkezett veszélyes hulladékokról. A teljes beruházás várhatóan 1988 közepén fejeződik be. A feladatok mielőbbi meg­oldásához a Központi Szállí­tási Tanács a MÁV-vezérigaz- gatósággal december 12—14. között nagyszabású hét végi rakodási kampányt szervez, hogy a vállalatok a vasúttal szorosan együttműködve a le­hető legtöbb vagont rakják ki, illetve indítsák útjára, áruval telve. A kampány előtt a váci, a szobi és a ceglédi vasútállomá­sokon arról érdéklődtünk: ho­gyan készültek fel az év utol­só hét végi hajrájára. Vácott Molnár Nándor, az állomás kereskedelmi főnöke arról tájékoztatott, hogy már a hét elején felhívták a nagy- fuvaroztatók figyelmét az ak­cióra. Az ott rakodó 12 part­nerük közül 8-an azonnal csatlakoztak a kampányhoz, egyebek között a DCM, a Du­na Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat és a Ganz Danubius Hajó és Da- rugyár váci egysége. A három nap alatt 90 kocsi kirakása várható. A kampány ideje alatt egyébként az ilyenkor szokásosnál 50 százalékkal több árut kívánnak megmoz­gatni. Szobon Horváth József ál­lomásfőnök elmondta, hogy hat nagyvállalat vesz részt a hét végi rakodásokon. A vas­út partnerei ez alkalommal al­mát, műtrágyát, tűzifát, sze­net, baritot, bécsi fehéret ra­kodnak. Külön említendő a szobi szörpüzem igénye; de­cember 18-ig 90 vagon gyü­mölcssűrítményt kell a Szov­jetunió részére eljuttatniuk. A cél az, hogy e napokon min­den érkezett kocsi időben ki­ürüljön, illetve, hogy a fel­adott küldemények rendelte­tési helyükre jussanak. Cegléden Kökény István, az állomás kereskedelmi főnöke szerint nem várható nagy mozgás. Az eddigi előjelzés alapján az exporthússzállít- mányokat, fűrészipari termé­keket, hulladékvas-küldemé- nyeket stb... könnyűszerrel útjukra bocsátják, A budapesti vasútigazgató- ságon is rendkívüli ügyeletet tartanak a kampány ideje alatt. Mint Csárádi János igaz­gató elmondta, sokat várnak az akciótól, de igazi siker csak akkor születhet, ha mind a partnerek, mind a vasuta­sok jól hangolják össze mun­kájukat. Sé. S. ★ A képen! a MÁV záhonyi átra­kókörzetében az év hátralevő ré­szében még mintegy 4 millió ton­na áru szállítását, átrakását kell elvégezniük az ott dolgozó vas­utasoknak. Aczél György Komárom megyében Veszélyes Hulladékok lerakótelepei Tereprendezés Aszódnál Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Komárom megyébe látogatott. Útja első állomá­sán, a Dorogi Hanglemezgyár­ban Antalóczy Albert, a me­gyei pártbizottság első titkára, Varga Gyula, a megyei tanács elnöke, valamint a gyár ve­zetői köszöntötték. Aczél György ezt követően a Lakástextil Vállalat tatai gyárának munkájával ismer­kedett. Délután az 5700 hektáron gazdálkodó kocsi Aranykalász Termelőszövetkezetet kereste fel. A Komárom megyei prog­ram zárásaként Aczél György időszerű politikai kérdésekről tartott konzultációt a tatai pártbizottságon. A megelőzés szolgálatában Ez évben jutóit hozzá Gödöllőn a Vértranszlúziós Állomás egy AID '.3gá? gépír. ’. Ez a szerzett immunhiány-betegség korai fel: ucr:3't segíti elő. Kukucska Mihályné asszisztens mintavétel után kéri az eredményt a számítógéptől. (Vimola Károly felvételei UTÓLAG H ihetnénk, a körülmé­nyek kényszerítő ha­tására a sokat emlege­tett nehéz helyzet teremtette követelményeket felismer­ve, a gazdálkodó egységek­nél — az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban — minden lehetséges módon keresik például a ráfordí­tások, a költségek mérsék­lésének lehetőségeit. Hihet­nénk ezt, de ne tegyük. Sajnos, nem tehetjük. Nem egyeznék ugyanis az elv­ben jogos feltételezés a mindennapos gyakorlattal. Ez a gyakorlat ugyanis azit mutatja, a gazdálkodók — tisztelet a kivételnek — sókkal inkább - keresik a növekvő költségeknek az emelkedő árakkal való el­lensúlyozását, mintsem a ráfordítások, fajlagos mér­tékének kordában tartását. Erre, csupán utalásként említve, igazolásként szol­gál egyebek között a villa­mos gép- és készülékipar vagy a textilruházati ipar. A tavalyi hasonló időszak­hoz mérten az elsőként szereplő területen 6,8, a textilruházati iparban pe­dig 7,2 százalékkal voltak magasabbak az értékesítési árindexek az idén január és szeptember között. Vannak természetesen esetek, példák, bizonyíté­kok arra, miként keresi a jobbat egy-egy cég, a jobb alatt a maga boldogulását és a közérdek szolgálatát egyezőként értve. A Pest Megyei Iparcikk Kereske­delmi Vállalat például vál- lalatfejilesztési és innová­ciós osztályt hozott létre — ugyanakkor viszont éssze­rűbbé tette több irányítási terület létszámgazdálkodá­sát —, felismerve: túlságo­san széttagolódnak bizo­nyos vállalati fejlesztési cé­lok, s ezen a módon esz­közök úgyszintén erre a sorsra jutnak. A vállalat igazgatójának szavai sze­rint az osztály feladata a piaci pozíció erősítését szolgáló javaslatok kialakí­tása, az ötletek megvalósít­hatóságának elbírálásai a körültekintő döntés-előké­szítés, az elfogadott javas­latok végrehajtásához a megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozása, a megpalósítás folyamatos menedzselése. Mondhatnánk, utólag let­tek okosak, a körülmények szorításának hatására ala­kult ki a felismerés, legyen egy .kézben, az, aminek meghatározó szerepe van a cég holnapjában. Mondhat­nánk, de nem lenne iga­zunk. Itt ugyanis tettek valamit, míg a vállalatok jelentős csoportjánál még a fölismerésig sem jutottak el, nemhogy a kellő lépés elhatározásáig, s végképp nem a megtételéig! Mert kedvelt manapság a magyarázkodás, mi miért nem megy, mert divatos az apró tettek helyett a sztínes álmok dédelgetése a fejlesz­tésben, tágítsuk a kört to­vábbi példával, egészen más természetűvel. Ha akarjuk, nézhetjük úgy is, hogy utó­lag lettek okosak a Gödöl­lői Agrártudományi Egye- ten Tangazdaságában, hi­szen rájöhettek volna előbb is... Veszedelmes okoskodás ez, mert meg­változott helyzetben egy korábbi gazdálkodási kör­nyezet eseményeit próbál­ja a mai mércék szerint megítélni, ami óhatatlanul torzított következtetésekhez vezet. A tangazdaságban ugyanis — az adott közgaz­dasági feltételeknek megfe­lelően — hagyományos mó­don dolgozott a tehenészeti telep. Egyrészt a tartalé­kok keresésének kényszere, másrészt a takarmányozási és számítástechnikai tudo­mányos ismeretek felhal­mozódása és alkalmazásá­nak lehetősége azután oda vezetett, hogy utólagos automatizálást határoztak el. Ez az automatizáció utat nyitott a tehenek — tejtermelés szerinti — egyedi takarmányozásához. Aminek kamata: a terme­lés növekedése mellett 14—15 százalékkal csökkent az importfehérjék felhasz­nálása, a takarmányozás élőmunka-szükséglete pedig majdnem harminc száza­lékkal mérséklődött! S ez bizony nem akármilyen kamata egy utólagos intéz­kedésnek. bizonyítva, nin­csen semmi olyan ebben az utólagosságban, amit szemlesütve kellene csinál­ni. A furcsa az, hogy a legtöbb helyen mégis ilyen heves idegenkedés és szemlesütés fogadja, kíséri az esetleges javaslatokat az utólagos lépésekre, mondván, hiszen akkor majd azt kérdezheti vala­ki, miért nem jutott ez a dolog előbb az eszünkbe? Inkább tehát nem tesznek semmi t... T úlságosan nagy jelen­tőséget tulajdoníta­nánk a gazdálkodás­ban olyan, nem ökonómiai, hanem pszichológiai fogal­maknak, mint a késedelem • feletti szégyen, a fel nem ismert mulasztás utólagos helyrehozását kísérő két­ség? A lehetségesnél vala­mivel később cselekedni még mindig sokkal jobb, mint semmit sem tenni. Mégsem egészen erről van szó. Arról inkább, hogy a hazai gazdaságban a ver­seny hiánya nem teszi szükségszerűvé a minden­kor újraképződő tartalékok maradéktalan hasznosítá­sát, sőt, azok nagyobb ré­sze kihasználatlan marad. Ezekhez a tartalékokhoz nyúlnak azután azok, akik rájönnek: a korábban meg­tett lépések távja meg­nyújtható, s így előbbre jutni. Szégyen erre rájön­ni? Miért lenne az?! Rös- tellni mást kell. Azt, ha úgy gondolják valahol, ne­kik igazán fölösleges — gondolkodniuk... Mészáros Ottó a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom