Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

&£úlan 1986. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Mihail Gorbacsov pohárköszöntője a díszvacsorán Szovjet-jugoszláv csúcstalálkozó A szovjet és a jugoszláv párt küldöttségei szerdán megbeszélést folytatottak a Kremlben Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának és Milanko Reno- vicának, a JKSZ KB elnöksége elnökének vezetésével. A két fél részletesen tájékoztatta egymást az SZKP XXVII. és a JKSZ XIII. kongresszusa óta végzett te­vékenységéről, a két párt és a két ország kapcsolatainak helyzetéről és fejlesztése távlatairól, a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. A kölcsönös megértés, a ba­rátság és az őszinteség légkörében lezajlott tárgyalások­ról közös közleményt fogadtak cl. Ezt a JKSZ-küldött- ség látogatásának befejezése után hozzák nyilvánosság­ra. Az SZKP Központi Bizott­sága szerdán a Kreml nagy palotájában vacsorát adott a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége küldöttségének tiszte­letére. A vacsorán Mihail Gorba­csov pohárköszöntőt mondott. Egyetértettünk abban, hogy a társadalmi élet valameny- nyi területén kifejtett együtt­működésünk további elmé­lyítése tökéletesen megfelel mind a Szovjetunió, mind pedig Jugoszlávia érdekeinek — összegezte Gorbacsov a szovjet—jugoszláv tárgyalások eredményeit. Gorbacsov ennek kapcsán, megemlítve a KGST tevé­kenységét, rámutatott, hogy az évszázad végéig szóló át­fogó tudományos-műszaki fejlesztési program valóra váltása meggyorsítja minden egyes testvérország társadal­mi és gazdasági fejlődését, az eddiginél még jobban fel­tárja a szocializmus erőforrá­sait. A szónok a szovjet—jugo­szláv kapcsolatokat elemezve azt a lenini meghatározást idézte fel, amely szerint az új társadalom építésében az élet a formák és a módszerek rendkívül nagy tarkaságát produkálja majd, és csakis számos, egyoldalú kísérletből Inni kapcsolat — homályban A főszereplők sóira hallgatnak John Poindexter volt nem­zetbiztonsági tanácsadóval és Oliver North alezredessel, a nemzetbiztonsági tanács veze­tő munkatársával egy időben az „iráni kapcsolat” és a nica- raguai kontrák titkos és tör­vénybe ütköző felfegyverzése botrányának egy harmadik főszereplője is megtagadta, hogy vallomást tegyen a kongresszus bizottsága előtt. A bizottság következőnek Ri­chard Secord és Robert Owen nyugalmazott táborno- . kokat hallgatta ki. Ok szer­vezték a kontrák fegyver-’ utánpótlását, t ‘4 1 , Secord — mint az ügy két másik főszereplője — alkot-; mányos jogaira hivatkozva ta-r-: gadta meg a vallomást. Reagan amerikai elnök ked­den nem volt' hajlandó vála­szolni újságírók vizsgálatra vonatkozó kérdéseire. A Fehér Ház szóvivője sem adott egye­nes választ arra, hogy helyt­álló-e az ügyben főszerepet játszó volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Robert McFarlane hétfői kijelentése, amely sze­rint az elnök már jóval a hi­vatalosan bevallott időpont előtt, még 1985 augusztusában engedélyt adott amerikai fegyverek „harmadik ország” közvetítésével történő eladásá­ra Iránnak. McFarlane egyes értesülések szerint a képviselőházi bizott­ság zárt ülésén azt is jelezte, hogy a titkos akciókról — be­leértve a kontrák akkor tör­vénybe .ütköző * felfegyy érzését — Donald Regan, a Fehér Ház {jqlitikai részlegeinek ve­zetője is tudott. Regan eddig tagadta, hogy közvetlenül érintett részvevője lett volna az „iráni kapcsolatnak”. William Casey. a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA főnöke volt a következő tanú az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottságának az „iráni kapcsolat” felderítésére irá­nyuló meghallgatásain. Caseyt szerdán zárt ajtók mögött hallgatta meg a bizottság. Washingtoni aggodalmak Shultz európai missziója A Reagan-kormónyzat irán- ’ ti „bizalom újjáépítésére” he­lyezte a hangsúlyt George Shultz amerikai külügymi­niszter a nyugat-európai part­nereivel folytatott keddi meg­beszélésein, majd szerdán — az Egyesült Államok közel-ke­leti diplomatáival tartott kon­zultációja után — Brüsszelbe repült „újjáépítési misszió­jának" folytatására. Az amerikai külügyminisz­ter szóvivője. Charles Red­man szerint Shultz csak ak­kor és olyan mértékben fog beszélni az iráni fegyverügy- letbotrányról a NATO kül­ügyminiszteri értekezletén, „amikor és amennyire az szükségesnek mutatkozik”. Mint közölte, a brit külügy­miniszter hivatalos vidéki re­zidenciáján tartott keddi mun­kaebéden — amelyen a házi­gazdán és Shultzon kívül részt vett a francia és a nyugatné­met külügyminiszter is — „még csak érintőlegesen sem” foglalkoztak az Irán-botrány- hyal. A hangsúlyt az „ameri­kai külpolitika folytonosságá­ra” helyezték és a fő figyel­met a Szovjetunióval folyó le­szerelési tárgyalások témáira fordították. Az amerikai külügyminisz­ter szóvivője egyébként ..pusz­ta egybeesésnek” nevezte azt a tényt, hogy Shultz londoni látogatásával egyidejűleg hív­ták az angol fővárosba ta­nácskozásra az Egyesült Álla­mok egyiptomi, izraeli, jor- dániai, libanoni, szíriai és szaúd-arábiai nagykövetét va­lamint a közel-keleti ügyekért felelő* külügyi államtitkárt, Richard Murphyt. Shultz kül­ügyminiszter az időbeli ..egy­beesés” nyújtotta alkalmat megragadta arra, hogy szer­dán — Brüsszelbe való eluta­zása előtt — a londoni ame­rikai nagykövetségen maga is konzultáljon Közel-Kelet dip­lomatáival. Az ő feladatuk lesz a „romeltakarítás" az arab világban, ahol különösen nagy felháborodást váltott ki a titkos iráni fegyverszállítási ügylet. Az a tény, hogy a Reapan-kormányzat három kulcsfontosságú tagja — Cas­par Weinberger hadügymi­niszter, George Shultz külügy­miniszter és Edwin Meese igazságügy-miniszter — egy­idejűleg vagy a kilincset egy­másnak adva sietett London­ba, brit megfigyelők szerint híven tükrözi, mennyire aggó­dik Washington vezető szere­pének megrendülése miatt. áll majd össze a szocializmus teljessége. A Szovjetunió tartós és igazságos békére törekszik, s ez a béke alapuljon az ön­állóság jogának tiszteletben tartásán, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés elvén — mondta Mihail Gorbacsov be­szédének külpolitikai részé­ben. A továbbiakban rámuta­tott: a reykjaviki találkozó egyedülálló lehetőséget kínált a csatabárd elásásához. Mili­tarista körökben azonban mindent elkövettek, hogy ele­jét vegyék az enyhülés és a leszerelés irányába történő fordulatnak. Azt állítják: lehe­tetlen a leszerelés, amíg a Szovjetunióban és a többi szo­cialista országban fennáll a jelenlegi rend, a kommunista ideológia. Az amerikai kor­mányzat egyszerűen félresöpri azokat a megállapodásokat és szerződéseket, amelyek célja a fegyverkezés megfékezése. A Szovjetunió ugyanakkor — mutatott rá a szónok —, köte­lezettségeihez híven egy mil­liméterrel sem lépte túl a SALT—2-ben meghatározott keretvonalakat, egyetlen atomrobbantást sem hajtott végre a moratórium bevezeté­se óta. Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió továbbra is kész ezen az úton haladni, ha az Egyesült Államok is ezt teszi. A helyzet aggasztó és azon­nali intézkedéseket igényel. Senkinek sincs joga most ár­ra, hogy külső szemlélő le­gyen és megelégedjen a béké­re szólító felhívásokkal. A Szovjetunió nemcsak elismeri, hanem védelmezi is az álla­mok azon jogát, hogy aktivan részt vegyenek korunk idősze­rű problémáinak megoldásá­ban. Amellett van. hogy to­vábbra is növekedjék a szere­pe nemzetközi ügyekben az el nem kötelezettek moznal- minok. amelynek, létrehozásá­ban igen kiemelkedő szerepét tölt ,be„.^jjgQsz^ájfig. ;S7 felezte be pohárköszöntőjét Mihail Gorbacsov. Vitalij Vorotnyikov tájékoztatója Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke szerdán a szovjet fővárosban találkozott a Moszkvában mű­ködő külföldi diplomáciai kép­viseletek vezetőivel, köztük Rajnai Sándorral, Magyaror­szág moszkvai nagykövetével. A találkozó során Vitalij Vorotnyikov tájékoztatást adott az oroszországi föderá­ció életéről, a köztársaságban folyó munkákról, az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása, a társadalmi és gazdasági fej­lesztés meggyorsítása, a bé­ke megőrzése és megszilárdí­tása érdekében tett erőfeszíté­sekről. Az OSZSZSZK kormányfője válaszolt a diplomaták kér­déseire. Tárgyaljon a VSZ és a NATO főparancsnoka! Javaslat a bécsi fórumán A szocialista országok ja­vasolják, hogy találkozzon egymással Viktor Kulikov marsall, a VSZ egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka és Rogers tábornok, a NATO európai erőinek főpa­rancsnoka, vált ismeretessé szerdán Bécsben. Továbbá a Szovjetunió a bécsi európai Utótalálkozón, szerdán hivata­losan is előterjesztette azt a javaslatát, hogy a 35 állam részvételével rendezzenek Moszkvában tanácskozást a humanitárius együttműködés­ül. A Szovjetunió kész a nemzetközi normáknak meg­felelően megrendezni a kon­ferenciát. amelyen az embe­ri kapcsolatok, a tájékoztatá­si, a kulturális és az oktatási együttműködés minden vonat­ul emberi jogok napján — a rendőrbrutaHlás ellen Több tízezres párizsi tüntetés Párizsban szerdán, az em­beri jogok napján a diákmoz­galom és a szakszervezetek impozáns felvonulással tilta­koztak a diáktüntetések ellen alkalmazott brutális rendőr­terror ellen. A több tízezres menet élén az egyetemisták haladtak, fekete transzparens alatt virágcsokrokat vittek és a múlt heti tüntetés során meghalt társuk, Malik Ousse- kine képmását. A menet má­sodik felében haladtak a diákmozgalommal szolidaritást vállaló dolgozók, akiket a CGT és a FEN szakszervezet mozgósított. Ott volt Henri Krasucki, a CGT, Jacques Pommateau, a FEN, Edmond Marie, a CFDT főtitkára, Georges Marchais, az FKP fő­titkára, számos kommunista és szocialista politikus. A tüntető menet jelszava a „soha többé ezt” volt, de mj- re az öt kilométeres út dere­kához értek, a diákok mene­téből mór felhangzottak kó­Stockholmban ás Oslóban Átadták az i.'.eiNobsl Ünnepélyesen kiosztották szerdán Stockholmban, illetve Oslóban az idei Nobel-díjakat. Az irodalmi, az orvosi, a fi­zikai, a kémiai és a közgazda- sági Nobel-díjat Károly Gusz­táv svéd király nyújtotta át a kitüntetetteknek Stockholm­ban. Az angol nyelven alkotó ni­gériai Wole Soyinka személyé­ben először nyerte el az elő­kelő irodalmi díjat afrikai író. Az 52 éves Soyinka — akinek drámái, egy regénye 'és több verse megjelent magyarul is — életművéért kapta a ki­tüntetést. Az orvosi Nobel-díjat Rita L evi-Montalcini olasz—ame­rikai neurobiológusnak és Stanley Cohen amerikai bio­kémikusnak ítélték oda. A két tudós a sejtek növekedésfak­toraival kapcsolatos felfedezé­seivel érdemelte ki a kitünte­tést. A fizikai díjat a korszerű mikroszkópok ldfejlesztésében elért eredményekért Ernst Ruska és Gerd Binnig nyugat­német, valamint Heinrich Rohrer svájci kutató kapta. Áz elektronmikroszkóp „aty­jának” számító 80 esztendős Ernst Ruska érdemeit azzal is elismerték, hogy neki ítélték oda a kétmillió svéd koroná­val járó kitüntetés felét, míg két társa osztozott a díj másik felén. A kémiai reakciók folyama­tának jobb megértését szolgá­ló kutatásaiért részesült ki­tüntetésben két amerikai és egy kanadai tudós, Dudley Herschbach és a tajvani szár­mazású Yuan Lee, illetve a Németországban született ka­nadai John Polanyi. A közgazdasági Nobel-díjat egyedül vehette át az ameri­kai James McGill Buchanan, a politikai és gazdasági dön­téshozatal elméleteinek szin­tézisében kifejtett tevékeny­ségéért. Közben Oslóban a norvég uralkodó jelenlétében átnyúj­tották a Nobel-békedíjat Elie Wiesel amerikai író-publicis­tának, aki műveiben elsősor­ban a zsidóknak a nácizmus alatt elszenvedett üldöztetésé­vel és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik. 00 •• TŰZSZÜNET - HATVAN NAPIG Szerdán, helyi idő szerint délben életbe lépett a Fülőp-szige­teki kormányerők és az Üj Népi Hadsereg elnevezésű balolda­li gerillaszervezet közötti tűzszünet. A november 27-én kötött megállapodás hatvan napig marad érvényben. A megállapodás értelmezése körüli vitát — amely a tűzszü­netet még annak életbelépése előtt felborulással fenyegette — szinte az utolsó órákban sikerült egy pótlólagos egyezménnyel lezárni. A vita egyebek közt arról folyt, küldhet-e őrjáratokat a hadsereg a gerillák uralta területekre, s lefegyverezhetik-e a kormánykatonák azokat a gerillákat, akikkel őrjárataik köz­ben találkoznak. A kedden este elért pótlólagos megállapodás értelmében a gerillák vállalták hogy nem viszik magukkal fegyvereiket a népesebb településekre. A kormány viszont beleegyezett abba, hogy Járőröző katonái nem fegyverezik le a gerillákat. Ha a városokban fegyveres gerillákkal találkoznak, azokat nem tar­tóztatják le, hanem az ÜJ Népi Hadsereg vezetésére bízzák „megrcndszabályozásukat*\ A 17 éve folyó Fülöp-szigetekl gerillaháború történetében ez az első eset, hogy a szemhtn álló felek az egész országra ki­terjedő tűzszünetben tudtak megállapodni. "Csak röviden...\ AZ ARAB LIGA miniszte­ri tanácsa kedden azonnali tűzszünetre szólított fel a li­banoni „táborok háborújában”. A tanács tuniszi ülésén a résztvevők úgy döntöttek, hogy hétfőn ismét összeülnek annak megvitatására, milyen „konk­rét és hatékony intézkedése­ket követel meg a helyzet”. MINDKÉT FÉL SZERINT sikeresen haladnak a tárgya­lások a koalíciós kormány megalakításáról. A szerdai tár­gyalások után Franz Vra­nitzky. a szocialista párti és Alois Mock, a néppárti kül­döttség vezetője egybehang­zóan arról beszélt, hogy jó lég­körben tárgyaltak és haladást értek el. A további megbeszé­lésekre kitűzött december vé­gi időpontok is arra utalnak hogy az új kormány aligha alakul meg január előtt. rusban skandált politikai kö­vetelések is. A diákok Charles Pas qua belügyminiszter és be­osztottja. Robert Pandraud leváltását követelték. A tiltakozó menet ezzel együtt teljes fegyelmezettség­gel vonult végig kijelölt út­ján. A diákmozgalom és a szakszervezetek rendfenntartói biztosították a rendet, a kive­zényelt rendőrök az utasítás­nak megfelelően távolabb hú­zódtak. A diáktüntetésekben megsebesített gyerekek szülei országos érdekvédelmi szövet­séget alakítottak, hogy a rend­őri brutalitások kivizsgálását követeljék. kozásáról korlátozás nélkül tárgyalnának. Anatolij Kovaljov szovjet külügyminiszter-helyettes az utótalálkozón, majd a sajtó előtt hangoztatta: a Szovjet­unió az emberi kapcsolatok területén is kész. a .komoly, kiterjedt párbeszédre, nem fé? a bírálattól és mindent . meg kíván tenni, hogy a javasolt moszkvai találkozót a legked­vezőbb . légkörben rendezhes­sék meg. Nem szükséges ah­hoz megvárni a bécsi talál­kozó végét, hogy összeülhes­sen a moszkvai konferencia. Kovaljov hangsúlyozta: új dinamikára van szükség a helsinki folyamatban. E vo­natkozásban szólt a legújabb, a katonai bizalomépítést, a le­szerelési tárgyalásokat célzó szocialista kezdeményezések­ről: a javaslatról, hogy talál­kozzék Viktor Kulikov mar­sall Bernard Rogers tábor­nokkal. illetve találkozzanak a két katonai szövetség ap­parátusának politikai vezetői, valamint a hagyományos fegy­veres erők csökkentéséért felelős személyiségek. Ezekre az új javaslatokra még épp­úgy nem érkezett válasz, mint a Varsói Szerződés júniusi, budapesti felhívására, mon­dotta. Az amerikai küldöttség ve­zetőjének felszólalása arra utal, hogy nem lesz könnyű útja a moszkvai tanácskozás­sal kapcsolatos szovjet javas­latnak. Warren Zimmermann amerikai nagykövet az embe­ri jogok napja alkalmából is­mét élesen bírálta és támad­ta a Szovjetuniót, valamint más szocialista országokat az emberi jogok állítólagos meg­sértése miatt. Firenzei fórum a biztonságról Honi Gyula felszólalása ivíi.’iítrtöaBJ ........ Na gy létszámú közönség előtt, folytatta munkáját szer­dán az olaszországi Firenzé­ben az átfogó nemzetközi biz­tonság megteremtésének kérdéseivel foglalkozó szimpó­zium, amelynek résztvevői (a különböző országokból érke­zett közéleti személyiségek) a kelet—nyugati kapcsolatok és a nemzetközi párbeszéd élén* kítésének a lehetőségeit vizs­gálták tartalmas felszólalások és viták keretében. A firenzei fórumon elhang­zott felszólalásában Horn Gyu­la külügyminisztériumi állam­titkár rámutatott, hogy a jö­vő század biztonságának fel­vázolásakor abból kell kiin­dulni, hogy az előttünk álló évtizedekben feltételezhetően nem következik be lényegi változás a világ geopolitikai összképében, azonban olyan új realitások kibontakozása valószínűsíthető, amelyek fel­ismerése és fokozatos érvé- nyesü’ése lényegesen befolyá­solhatja a következő évtizedek biztonságpolitikai helyzetét. A legfontosabb ilyen reali­tás, hogy világméretekben egyre erőteljesebben hat az országok egymásrautaltsága. Az emberiség fennmaradása szempontjából sorsdöntő ke­let—nyugati viszonyban, s ezen '‘i'ffijf ;g? Ü»ig*tTVt belül ís a Varsói Szérz5c}£s£s a NA.TP*’ibetye a Szóvjetun ó és az Egyesült Államok viszo­nyában alapvető etem lett a kölcsönös függés, s ebből kö­vetkezően a közös biztonság követelménye. DOKUMENTUM ALLENDE HALÁLÁRÓL Dokumentum értékű fényké­pet közölt egy spanyol heti­lap Salvador Allen de elnök haláláról: első ízben hoztál nyilvánosságra azt a Pimochet- d iktatóra által eddig eltitkc1 fölvételt, amellyel bizonyítha­tó, hogy az 1973. szeptember 11-én végrehajtott puccs ide­jén az elnököt meggyilkolták. Az Interviu című madridi kö­pés hetilap szakértőkkel vizs­gáltatta meg a chilei katonai archívumtói származó fényké­pet, s szerintük a kép bizonyí­ték arra, hogy koholmányok az Allende öngyilkosságára terjesztett hírek, Pinochet propagandája az4 állította, hogy Salvador Allen de egy olyan géppisztollyal ve­tett véget életének, amely* Fidel Castro kubai vezetőtől kapott ajándékba. Nos, ez a fegyver — írja az Interviu — valóban létezett, de azt a puccs naptán a junta megbí­zásából egy tel evíziós forgató- csoportnak Allende reziden­ciáján mutatták be, messze a Moneda palotától. Tegnap történT SZVSZ-kiiKdÁtfSP? Gáspár Sándornak, az SZVSZ el­O&fOf. nuiuuiiacg nőkének vezetésével az Amerikai Egyesült Államokba utazott a Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége, hogy New Yorkban, az ENSZ székhelyén átadja a világszervezet főtitkárának, Javier Perez de Cuellarnak a XI. szakszervezeti világkongresszus üzenetét. A találkozón véleményt cserélnek az Egyesült Nemzetek Szervezete és az SZVSZ közös teendőiről is. Látogatás Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szerdán fogadta Be- nyó Mátét és Zlatica Funkovát, a Szlovák Nemzeti Front KB titkárait. A szívélyes légkörű baráti találkozón véleményt cse­réltek a kétoldalú együttműködés kérdéseiről, a kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Egyházi vendég A Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának meghívására december 6. és 10. között Magyarországon tartózkodott Jean Fischer, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára. Ta­lálkozott a magyarországi protestáns egyházak vezetőivel és részt vett a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa közgyűlésén. Bemutatkozó látogatást tett az Állami Egyház­ügyi Hivatalban, ahol Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes fo­gadta. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a kapcso­latok továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom