Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
6 1986 DECEMBER 10.. SZERDA ■ JOGI TANÁCSOK Gyermekeivel korbócsolfatta Botrány a bíróságon Házi szociális gondozás • Építési kölcsön folyósítása O falaidon! igény bejelentése a hagyatéki tárgyaláson g Felfüggesztés az állásból • Egy nagykőrösi olvasónk a házi szociális gondozásról és az azért fizetendő térítésről érdeklődött. A _ területi szociális gondozásról szóló jogszabályok 1986. november 1. napjával megváltoztak. Az érdeklődők a Magyar Közlöny 41. számában találhatják meg a 10/1986. (IX. 24.) EüM számú rendeletet. A jogszabály a területi szociális gondozás formáit az idősek klubjában, a szállást biztosító idősek klubjában, a szociális étkeztetésben és a házi gondozói szolgálatban határozza meg. A házigondozó-szolgálatot tanácsi és nem tanácsi 'szervek létesíthetnek és tarthatnak fent önállóan vagy a tanáccsal közösen. A házigondozó-szolgálatot munkaviszonyban álló (hivatásos) és társadalmi (tisztelet- díjas) gondozókkal kell megszervezni. A tiszteletdíjban részesülő társadalmi gondozóval kötött megállapodás munkaviszonyt nem hoz létre, így a gondozó a tiszteletdíja alapján társadalombiztosítási juttatásokra nem jogosult, értelemszerűen tehát adót, tb- és nyugdíjjárulékot sem kell fizetnie. A házi gondozó által nyújtott szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a gondozásra fordított idő és a gondozó óradíja alapján kell megállapítani. A jogszabály a szociális szempontok érvényesítése miatt lehetővé teszi, hogy a gondozást igénybe vevő ne a teljes gondozási díjat, hanem csak annak meghatározott részét térítse. Annak a gondozottnak, akl- tiek nyugdíja a 2370 Ft-ot nem éri el, térítési díjat nem kell fizetni. Ha a gondozott jövedelme ennél magasabb, 500 Ft-onként 20 százalékkal nő a tényleges térítési díj. 100 százalékos térítési díjat tehát csak annak kell fizetni, akinek jövedelme a 4371 Ft-ot meghaladja. • Bállá Pálnő nagykőrösi olvasónk építkezni szeretne. Érdeklődik szerkesztőségünknél, hogy az OTP milyen feltételek esetén folyósítja az építési kölesönt« A lakásigény kielégítése céljából az építési költség, illetőleg a vételár megfizetéséhez szociálpolitikai kedvezményt és a rendelkezésre álló saját anyagi eszközök kiegészítésére évi 3 százalékos kamatozású hitelt lehet nyújtani. Az állami kölcsön összege nem haladhatja meg a szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett építési költség 70 százalékát és az éves hitelpolitikai irányelvekben meghatározott — családlétszámot figyelembe vevő — kölcsönösszeget. Az állami kölcsön törlesztési ideje legfeljebb 35 év. A havi törlesztő összeget a családlétszám és a jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, de az a lakásba együtt költözők havi jövedelmének 10 százalékánál kevesebb nem lehet. A lakáskölcsönt azonban akkor folyósítják, ha az építker zó jóváhagyott építési engedéllyel és költségvetéssel rendelkezik, az építési telek tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsöntartozás ősz- szegét a kölcsönt folyósító pénzintézet javára jelzálogjogot. valamint elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezzenek. Szükséges továbbá, hogy az építkező megfelelő saját eszközzel rendelkezzen. Ezek együttes megvizsgálása esetén dönt a pénzintézet a kölcsön folyósításáról. O Férjem a közelmúltban elhunyt. Most ébredtem ra, hogy házasságunk alatt épített családi t házunk kizárólag az ö nevén szerepel, így azt első házasságából származó gyermeke örökli. Módom van-e arra, hogy a fele tulajdonrészt nevemre írassam? — kérdezi K. K.-né, gödi olvasónk. A házasság fennállása 'alatt szerzett vagyon, amennyiben azt nem valamelyik fél külön vagyonának értékként szerezték, a házastársak közös vagyona lesz. Nem befolyásolja ezt az a tényező sem, hogy esetlegesen csak a házastársak egyikének nevére került bejegyzésre a tulajdonjog. Olvasónknak be kell szereznie a házassági anyakönyvi kivonatuk másolatát. Ennek bemutatásával egyidejűleg kérni kell a hagyatéki tárgyaláson, hogy ismerjék el tulajdonjogát házassági vagyonközösség címén az ingatlan 50 százalékára, a leszármazó által örökölt házrészre pedig özvegyi haszonélvezet címén tarthat igényt. • Sch. P., érdi hegesztő munkaideje 'alatt összeverekedett főnökével. Fegyelmi eljárást Indítottak ellene és közölték, hogy munkahelyén addig nem jelenhet meg, amíg az eljárást be nem fejezik. Olvasónk sérelmezi azt Is, hogy részére munkabért nem fizetnek, pedig a vállalat már az elmúlt három hét alatt rég befejezhette volna a vizsgálatot. A dolgozót állásából akkor lehet felfüggeszteni, ha a fegyelmi eljárás során a munkahelyén való meghagyása hátrányosan befolyásolná a többi dolgozó munkáját. Az állásból való felfüggesztés akkor is jogszerű, ha az a veszély áll fenn, hogy a dolgozó a fegyelmi vétség bizonyítékait eltünteti, vagy ha alapos a gyanú, hogy olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amelyre tekintettel a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabása várható. A munkahelyi szabályok ilyen súlyos megsértését, mint amelyet olvasónk közölt velünk, olyannak kell minősíteni. amely indokolttá teszi a felfüggesztés elrendelését. A felfüggesztés egy hónapig tarthat, s erre az időre a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Helytelenül közölték tehát olvasónkkal, hogy bért nem kaphat erre az időre. Az átlagkeresetnek azonban az 50 százalékát a munkáltató visszatarthatja. Teljes átlag- keresetet vissza kell tartani, ha a dolgozót elbocsátják. A visszatartás a fegyelmi határozat kézbesítésétől a jogerőre emelkedésig tart. Ha az eljárás során megállapítják, hogy a dolgozó fegyelmi vétséget nem követett el, részére a teljes átlagkeresetét folyósítani kell. Nem jár átlagkereset a fölfüggeszt^ JdőtMtgrnár;*, amelyre a dolgozó akkor sem kapna munkabért, ha a felfüggesztésre nem’ került 'volna sor (pl. a dolgozó előzetes letartóztatásban van vagy beteg). A betegség idejére a dolgozónak ugyanis nem munkabért, hanem táppénzt kell folyósítani. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön, 17—19 óra között a Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt Ingyenes jogi tanácsadást tartunk. Beérkezett leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. QÖBtlőbiicHségok Kevesebb vitás ügy Az elmúlt évben a döntőbizottságok 38 ezer vitás ügyet tárgyaltak meg, ami 13 százalékkal kevesebb, mint 1982- ben. Ez a tény szintén bizonyítani látszik a munkaügyi bíró vélekedését, bár ebben az irányba hat a vállalati jogsegélyszolgálat megléte is, amely sok esetben segít a vita elsimításában. Mivel mindannyian a piacról élünk, nem csoda, bogy a munkáügyi döntőbizottságok által befejezett ügyek számának csaknem a fele, 42 százaléka a dolgozó anyagi felelősségével összefüggő munkaügyi vita. Minthogy ez a csoport magában foglalja a dolgozó tartozásával, megőrzési felelősségével kapcsolatos ügyeket, többek között a leltárhiánnyal kapcsolatos vitákat is, nem csoda, hogy a legtöbb ilyen ügy a kereskedelemben merült fel. A dolgozónak nem mindegy, hogy akkor is neki kell állnia a cechet, ha más, rajta kívül álló okok miatt lép fel ez a hiány. Sok ellentmondást szült az a tény, hogy a leltárhiányért korábban a boltvezető és a helyettese felelt, s ez bizony — enyhén szólva — nem tette érdekeltté a dolgozókat a hiánymentes munkában. Mi' vei a felelősséget újonnan szabályozták, ráadásul úgy, hogy a hiányért nemcsak a vezető, hanem a beosztott is felelős lesz, várható, hogy kevesebb munkája lesz emiatt a vállalati munkaügyi döntő- bizottságoknak. Az otthonteremtés nem kis gond, Ráadásul legtöbbször nem is egy életre szólóan telepszünk le a végre megszerzett „tető” alá. Ha gyarapodik a család, nagyobb lakásba vándorlunk. Aztán ha. kirepülnek a gyerekek, a szülőknek túlságosan tágas lesz a három—négy szobás lakás. Mit lehet ilyenkor tenni? Magán- forgalomban elég körülményes a csere. Feltételek Az Országos Takarékpénztár, a tanácsi ingatlanközvetínégy hónap óta nem kevesebb lényegesen annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörben rokkantság nélkül elérhetne. A rokkantsági nyugdíj ösz- szegét nemcsak az állapot változása esetén módosítják. Erre sor kerülhet — a nyugdíjas kérésére — akkor is, ha rokkantsági nyugdíjának megállapítása után szolgálati időt szerzett. A rokkantsági nyugdíj mértékének (százalékának) az emelése szempontjából azonban a nyugdíjazást követően szerzett szolgálati Időnek csak azt a tartamát lehet figyelembe venni, amely alatt a nyugdíj folyósítását korlátozzák. KÉRELEMRE nemcsak az öregségi, hanem a rokkantsági nyugdíj összegét is meg lehet újból állapítani a nyugdíjazást követően szerzett szolgálati idő alatt elért utolsó 36 havi kereset átlaga alapján A rokkantsági nyugdíjra jogosultság feléledésének intézménye szociális védelmet biztosít a viszonylag rövid Időn belül újból megrokkant dolgozónak. Ha a volt rokkantsági nyugdíjas a nyugdíj megszűnését követően öt éven belül újból megrokkan, korábbi rokkantsági nyugdíját újabb szolgálati idő szerzése nélkül is visszakaphatja. Dr, Kertész Éva A büntetőügy vádlottja, adatai szerint jól kereső, tisztességes szakmával rendelkező ember. Virágh László 42 éves villanyszerelő havi fizetése 7 ezer forint. Ami vagyoni helyzetét illeti: lakása és személy- gépkocsija van. 1969-ben megnősült, a felesége akkor mindössze 15 esztendős volt. A házasságukból — melyet négy évvel ezelőtt felbontottak — három gyermek született. Virágh László, aki mint a továbbiakban kiderül, szadista módon kínozta a családját, más bűncselekményeket is elkövetett. Korábban már. devizagazdálkodás megsértésének bűntette és közúti veszélyeztetés miatt került összeütközésbe a törvénnyel. Legutóbb pedig, amikor a Dabasi Bíróság előtt súlyos testi sértés miatt kellett volna felelnie, olyan magatartást tanúsított, hogy ügyének tárgyalását kénytelenek voltak elnapolni és más bíróság elé utalni. Az említett tárgyalás' 1986. április 9-én volt, amikor sértegette a bíróságot, majd dulakodott a segítségül hívott rendőrrel. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy büntetőügyét a Budakörnyéki Bíróságon tárgyalják. Mint a vádiratban szerepel, Virág László nagyon sajátos „fenyítési” módszert alkalmazott a családjával szemben. Egy körülbelül fél méter hosszú, többeres drótkábele volt, melyet, korbácsként használt. Három kamaszkorú kislányát fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy az anyjukat ütlegeljék, és ha nem tő szervek, a takarékszövetkezetek, az értékesítés céljára lakást építő- és építtető gazdálkodó szervezetek o nem állami tulajdonban lévő lakásokat is megvásárolják; feltéve, ha a lakás korszerű, állapota megfelelő és értékesíthető. Ezek nyilvánvalóan szükségszerű feltételek, hiszen a vásárló szerv nem vehet meg olyan lakást, amely a nyakán marad. Ki kell-e azonnal költözni a vételre felajánlott lakásból? Sokan a szabad ég alá kerülnének ebben az esetben, hiszen ma már egy albérleti szobának is csillagászati ára van. Nagyon kedvező rendelkezés az, hogy ha az eladó a vételre felajánlott lakásban benn akar maradni addig, amíg az új lakását használatba veheti, megteheti ezt bizonyos feltételekkel. Elsősorban akkor, ha a vásárló szervezet közreműködésével történik az új otthon teremtése ist Az eladónak igazolnia kell, hogy az új lakás építéséhez, vásárlásához adottak az anyagi eszközei. Kedvezmények Ezután a régi lakásban való bentlakás időtartamát szerződésben meghatározzák. A lakást forgalmi áron vásárolják meg. Természetesen az a tény, hogy az eladó továbbra is bent marad a lakásban, vételárcsökkentő tényező. Fekete sarok című rovatunkat azért hoztuk létre, hogy az ittas vezetésen ért gépkocsivezetők nevének közlésével másokat elriasszunk attól, hogy alkohol fogyasztása után üljenek volánhoz Sajnálatos módon időnként adminisztrációs hiba következtében olyanok neve is bekerül a névsorba, akik nem ittasan vezettek. Igaz, ók is elkövettek valamilyen sza bálytalanságot, többnyire nem találta elég erősnek a korbácsolást, a gyermekek ellen fordította a szerszámot. Előfordult az is, hogy a házuktól körülbelül 200 méternyire gyermekei jelenlétében lerángatta a ruhát az asszonyról, akit kilökött a kocsiból és arra kényszerítette, hogy így rohanjon haza. J Más alkalommal, amikor elégedetlen volt azzal, ahogy felesége a gépkocsijukat mosta, ugyancsak letépte róla a ruhát és trágár szavakkal szidalmazta, ütlegelte. A szomszédoknak természetesen feltűnt, hogy milyen kiabálás, hangzavar van gyakran a lakásban, de Virág László úgy próbálta elejét venni az esetleges bejelentéseknek, hogy családtagjait kényszerítette: utólag ők kérjenek elnézést a lármáért. Miután törvényesen elváltak, a férfi továbbra is zaklatta a családját. Egy alkalommal az asszony élettársát is megverte. Az igazságügyi orvosi szakvélemény szerint Virág László nem elmebeteg, nem is gyengeelméjű, és cselekedeteinek a következményeit fel tudja mérni. A Budakörnyéki Bíróság Virág Lászlót hivatalos személy elleni erőszak, továbbá kiskorúak veszélyeztetésének bűntette és kétrendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt három év nyolc hónapi szabadságvesztésre Ítélte és öt esztendőre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. Ha az eladó kézhez veszi lakásának vételárát, ebből először ki kell egyenlítenie a pénzintézeti és a munkáltatói kölcsöntartozást, a tanácsi támogatást, a fiatal pár részére megelőlegezett és még el nem számolt szociálpolitikai kedvezmény összegét, és annak kamatát. Ha a pór új lakást épít vagy vásárol, a kedvezmény legfeljebb az eredetileg vállalt időpontig újra megelőlegezhető. Az elszámolás után fennmaradó összeget az új lakás építési költségeire (vásárlására) kell elszámolni. Meghirdetése Ha az eladó az értékesített lakást azonnal beköltözhetően átadja úgy. hogy nem épít (vásárol) kölcsönnel új lakást, akikor az elszámolás és a lakás birtokbavétele után a vételárból fennmaradó összeget egy összegben kell kifizetnie. Az állami tulajdonba, OTP- kezelésbe kerülő lakásokat úgy értékesítik, hogy az ár megjelölésével meghirdetik, és a legtöbb készpénzt ajánlóknak adják oda A megvásárolt lakást az értékesítés időpontjában érvényes forgalmi áron kell értékesíteni. Természetesen az ár magában foglalja az értékesítő szervet megillető kezelési költséget. is csekélységet, mert jogosítványukat hosszabb vagy rö- videbb időre bevonta a rendőrség. Ennek ellenére jogosan sérelmezik, hogy nevüket az ittas vezetők között közöltük. Kérésüknek ezúton teszünk eleget: Mong Ferenc (Budakeszi, Széchenyi u. 8.) és Szele György (Szigetszentmiklós, Móricz Zsigmond u. 7.) jogosítványát a rendőrség nem ittas vezetésért vonta be. Ar tévedésért elnézést kérünk. ROKKANTSÁGI nyugdíjra az jogosult, aki a törvény által előírt feltételek szerinti rokkantási fokot eléri, a jogszabályban előírt szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, illetve keresete lényegesen kevesebb a megrokkanása előttinél. A törvény szerint rokkant az, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható. A rokkantsági nyugdíjra jogosító szolgálati idő két tényezőtől függ. Fiatalabb embernél nyilvánvalóan kevesebb szolgálati időt vesznek figyelembe, de ha a nyugdíj- igériylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik, ezt is tekintetbe veszik. A fiatal korukban megrokkantak érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy 2 évnél kevesebb szolgálati idő alapján is kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki iskolai tanulmányainak megszűnését követően 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és 22 éves kora előtt megrokkant. A rokkantsági nyugdíjat nem állapítják rheg hivatalból, ezért, aki rokkantsági nyugdíjat akar igényelni, annak meg kell keresnie a nyugdíj-előkészítés teendőivel megbízott dolgozót a munkahelyén. A rokkantnyugdíjas „státust” rendszerint hosszabb- rövidebb keresőképtelen állaAe igénylés feltétele! A rokkantsági nyugdíjról pót előzi meg. A táppénzben, betegségi segélyben részesülő dolgozót a keresőképtelensége harmadik-hatodik hónapja közötti időszakban megvizsgálják, hogy megállapítsák, milyen mértékben változott munkaképessége. Ez mintegy előzetes elbírálása rokkantságának. Az előzetes orvosi elbírálást a keresőképtelen személy lakóhelye szerint illetékes gyógyító-megelőző intézmény főorvosi bizottsága végzi. Ha a főorvosi bizottság úgy látja, hogy a dolgozó rokkant, felkéri az Országos Orvosszakértői Intézet első fokú orvosi bizottságát, hogy a dolgozó munkaképességének mértékéről adjon szakvéleményt. Ennek eredményét a főorvosi bizottság vezetője közli a dolgozóval. Ha a szakvélemény szerint rokkant a dolgozó, felhívják a figyelmét arra, hogy már a táppénzének folyósítása ideje alatt kérheti a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási szervtől a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapítását. i Előfordul, hogy elutasítás utár. is indokolt a beteg keresőképtelen állományban tartása. A táppénz, a betegségi 6egély folyósítása alatt bekövetkezett lényeges állapot- rosszabodás esetén a főorvosi bizottság hivatalból intézkedik az újabb felülvizsgálatról. De a dolgozó maga is kezdeményezheti ezt, ha allapotrosz- szabbodása később következik be. Fontos kérdés, hogy hol lehet beszerezni a nyugdíj igényléséhez szükséges nyomtatványokat Ha az igénylő kérelmét a munkahelyi nyugdíj-előkészítést végző dolgozónál nyújtotta be, ott helyben megkap ehhez minden segítséget. Ha ezt nem veszi igénybe, hanem maga akarja benyújtani rokkantnyugdíja Iránti kérelmét, az ehhez szükséges nyomtatványokat a területileg illetékes társadalombiztosítási Igazgatóság nyugellátási osztályának ügyfélfogadó dolgozójánál kapja meg. A rokkantsági nyugdíjat az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától adják vagy szüntetik meg. Lényeges tudnivaló: ha a rokkantsági nyugdíjas elérte az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, rokkantnyugdíját állapotváltozás miatt felemelni vagy leszállítani nem lehet. Megszüntetik a rokkantsági nyugdíjat akkor is, ha a nyugdíjas egészségi állapota az orvosi vélemény szerint változatlan ugyan, de rendszeresen dolgozik, és keresete Szervezett forgalom Sasát tulafdonú lakások Adminisztrációs hiba Nem voltak Ittasak
