Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-13 / 267. szám
■ Abonyi krónikái Minden a minőségen múlik Elektra terve teljesülhet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM 1986. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK A régi városháza emlékezete Árusok ültek az árkádok alatt Akik látták hajdan a nagy sokasaimat Az Elektra Kötőipari Szövetkezet a Budapesti Kötőipari Szövetkezet gyermeke. A gazdasági körülmények diktálta kettéválással lehetőség nyílt arra, hogy a különféle technológiákkal rendelkező egységek a számukra legkedvezőbb bérszabályozási rendszerbe kerüljenek, és gazdálkodásuk hatékonyabbá váljon. Az új szövetkezetnek egyetlen vidéki telephelye Abonyban van, ahol két műszakban 116-an kötött holmik összeállításával, konfekcionálásával foglalkoznak. Ellenőrzés A szövetkezet tavalyi mérlege nullára zárult, amely Végeredményben nem rossz, hiszen meg kellett alapozni a jövőbeni gazdaságos termelést. A belföldi értékesítési gondok miatt exportjuk arányát jelentősen növelték, szocialista országokba a teljes termelés 58 százalékát, tőkésbe 7 százalékát tervezték kiszállítani. Nettó árbevételi tervük 72 millió forint, a beütemezett nyereség 6 százalék. A rendszertelen anyagellátás miatt termelésük nem folyamatos, többször / előfordult, hogy a napi munkaidőt kénytelenek voltak megkurtítani, máskor viszont szinte éjjelnappal dolgoztak a szállítási határidők betartása érdekében. Ez leginkább a konfekcióüzemeket sújtja. A szakaszos igénybevételt bérmunkával igyekeznek ellensúlyozni, ez esetben azonban az átfutási idő magas. Az utóbbi időben minőségi kifogások is érkeztek. Mivel az áru minőségét a konfekcióüzem minőségi ellenőreinek tevékenysége nagyban befolyásolhatja, felelősségüknek fokozottabban kell érvényesülni. Viszont az is igaz, hogy a megfelelő minőséghez mindenütt jó munkára van szükség. Az ütemtelen termelés másik oka, hogy hazai partnereik október 30-a után már, a magas készletektől félve, nem vesznek át árut. Pénzügyi gondok Mindezt a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság minap megtartott ülésére készített beszámoló tartalmazza, amelyhez Zolecz József, a szövetkezet műszaki vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A rendszertelen áruértékesítés miatt az év elején komoly pénzügyi gondjai voltak az Elektrának. Azóta a hátrányt sikerült ledolgozni, az I—III. negyedévben nettó árbevéte-Aki ezekben a hetekben az abonyi Bihari János Zeneiskolába téved, könnyen úgy érezheti, hogy az oktatási intézmény a szokásos, csendes munkanapjait éli. Előre bocsátom, ez csak a látszat, mert a sok-sok apró gyakorlóteremben különösen intenzív munka folyik. Abban a helyiségben, ahová a minap benyitottam, Puskás Elvira tanárnő irányításával Vajda Eliza, a gyulai iskola hatodik osztályos tanulója gyakorolt. A barna hajú, barna szemű, vékony, mosolygós kislány négy esztendeje hegedül, és rövidesen egy országos vetélkedő részvevője lesz. November végén Szombathelyen rendezik meg az országos hegedűversenyt, amelyre a jól sikerült megyei és a területi döntő után jutott el. — Elizának jó hallása van, emellett szorgalmas, az iskola vonószenekarának koncertmestere — újságolta a tanárnő, majd a közelgő szereplésről kezdett el mesélni. — A program egy kötelező és egy szabadon választott mű bemutatásából áll. Az előbbi Mozart Bagatellje, az utóbbi egy Szelényi-darab lesz. Az elődöntőből körülbelül a rész vevők fele jut be a döntőbe. Jóslásba nem bocsátkozom minden lehetséges. Az tény, hogy a fővárosból érkezők lük 58,6 millió lett, és így éves tervüket teljesíteni tudják. Pillanatnyilag az abonyi üzemnél van szabad kapacitás, amit bérmunkával kívánnak lekötni, sőt egy NSZK- beli cégtől is vállalnak hasonló feladatot. Az abonyi telephelyen a végtermék minőségének feltétlenül javulnia kell. Igen fontos a gyártásközi munka tökéletesítése, a minőség javítása. 1987-ben a szocialista országokba irányuló export mellett növekedni fog a tőkés piacra való termelés. Ehhez azonban több és jobb gépre van szükség. A korszerűsítés az abonyiakat ugyancsak érinti, a konfekciógéppark egy részét lecserélik, és létszámbővítésre is lesz lehetőség. Az idén egy új szabászgépet, valamint az eddiginél üzembiztosabb vasalókat szerelnek fel. Az átszervezés nem volt hiábavaló, megfelelő az üzem irányítása. Az új üzemvezetővel jó kapcsolatuk van, az instrukciókat betartja. Helyesnek bizonyult az az elképzelés, hogy a telephely nagyobb önállóságot kapjon. A fővárosi és vidéki üzem között 19 százalékos bérszínvonal-különbség van az abonyiak hátrányára. A nagyközségben dolgozó asszonyok és lányok átlagbére 45 588 forint. Ösztönző prémium Pásztor Vilmosné üzemvezető arról tájékoztatta a testületet, hogy ők maguk is érzik a minőség javításának szükségességét. Ennek érdekében hatékonyabbá teszik a gyártásközi ellenőrzést és ösztönző premizálást vezettek be. Az utóbbi időben néhányan kikérték munkakönyvüket, elsősorban a kis keresetűek. Ha folyamatos lesz a munkaelláiottság — amire minden remény megvan —, ilyen gond nem lesz. Az üzemvezető szerint napjainkban a munkafegyelem lényegesen jobb, mint korábban. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a szövetkezet központja és az abonyi üzem között megfelelő munkakapcsolat alakult ki, jó az információcsere, sikeres volt az új vezető kiválasztása. A telephely fordítson nagyobb figyelmet a munkaerő-felvételre, tartsák be a követelményeket, a termelés folyamatos legyen, s jobban ügyeljenek a minőségre. Mivel az utóbbi szoros kapcsolatban áll a munkafegyelemmel, folytassák ez irányú törekvéseiket. rendszerint kiemelkedően szerepelnek. — Beszélgetésünk további részében kiderül'-, rogy a kslánynak 3 testvére van, és közülük kettőnek kapcsolata volt és van a zenével. Eliza zenei pályára készül, Pesten vagy Debrecenben szeretne továbbtanulni. Már most eltökélt szándéka, hogy karmester lesz. Naponta rendszerint két órát gyakorol, és nemcsak zenében jeleskedik, hanem általában jó tanuló. Amikor megkérdeztem, melyik a kedvenc tantárgya, gondolkodás nélkül ráVágta, a matek, de nyomban hozzátette, hogy a többi tárgy is érdekli. A zenéről egyebek között a következőket mondta: — Számomra a zene pihenést, szórakozást jelent, ezért a gyakorlást két egyéb lecke tanulmányozása közé és a következő napi felkészülés végére sorolom be. Kedvenc zeneszerzőim: Bartók, Bach, Mozart, és kedvelem az etűdöket. — Mi a feladata egy koncertmesternek? — Irányítja szólamát, szervezi a próbákat, bemutatja, mit hogyan kell csinálni. Felelősségteljes feladatnak ér-Most tatarozzák a tanácsháza udvarát, színevesztett fglait fölfrissítik, és úgy hírlik. hogy fölszedik néhány helyen a barátságtalan szürke betonlapokat, helyébe virágokkal vidámítják a komor hangulatú zárt térséget, s ami még örvendetesebb, nyári hangversenyekre teszik alkalmassá. Állok a kerengő ablakánál, nézem az alanti vén udvart, s egyszerre öreg árnyak bukkannak ki a homályból: nagyhatalmú főbírák, haladást sürgető nótáriusok, sebestollú írnokok, sohasem mosolygó adószedők, lovas hadnagyok, székbírák, utcabírák, a cigányok bírája, előfogati biztosok, a juhászbíró, a város kövér gazdaszszonya, a rendőrbiztos, tanácstagok, villásbajszú darabontok, fényes csizmás jobbágyok, kopott szűrben hallgató, szomorú zsellérek. Az eltűnt világ jellegzetes alakjai, akik itt tették dolgaikat a városházán, mert ezen a helyen mindig tanácsháza volt. Ezt a mostani díszes nagy épületet 1893 februárjában avatták föl egy ünnepélyes tanácsülésen. A régi épületről még csak egy rajz sem maradt, amit tudunk, az időket megélt öregektől tudjuk. Ismeretlen időben épült, ugyanezen a kisholdnyi területen állt, s az udvara ugyanez volt. A piacra tekintő hatalmas, várkapunak is beillő kapuja két nem egyforma szárnyat fogott össze. A kapu fölött téglából képzett kosárívbe volt falazva a város oroszlándíszes címere (most a múzeumban látható). A Jászberényi (Kossuth Ferenc) utcára sarkalló részben volt a nevezetes tanácsterem, innen nyílt a főbíró szobája és a nótárius irodája. A Vasút (Rákóczi) utca felé húzódó szárny klasszicista oszlopos tornácával a piacra, nézett. Árkádja alatt boltok voltak és a legvégén jártak zem, mert ha egy hangversenyen vagy akár közös gyakorláson én tévesztek, a szólam többi tagjai is hibáznak. — Milyen időbeosztással élsz? — Délután, amikor hazaérek, nyomban biciklire pattanok és szétnézek a környéken, vagy meglátogatom a nagymamámat. Visszatérve leülök tanulni este hétig, félnyolcig. Mint említettem, közben rendszerint muzsikálok egy kicsit. Este többnyire megnézem a tv-híradót, és ha utána valami jó film van, mint most a Rabszolgasors, akkor azt is. — Tetszik a film? — Ó, nagyon. Drukkolok Isaurának. Eliza nem első esetben vesz részt országos versenyen. Két évvel ezeWtt a Bartók-duó fesztiválra ugyancsak meghívást kapott, és mint elbeszéléséből kitűnt, ebben a tanévben a szombathelyi szereplés után még két jelentős hazai zenei eseményre készül. A zenekari, valamint az újabb Bartók-duó fesztiválra. — ki le borral üdíteni magukat a szomjas vásározók, a Kőpincé’oe. Ételt itt ugyan nem kaptak, fönt vásároltak kenyeret, sült hurkát az árkád alatt a kenyérsütögető asszonyoktól és a pecsenyesütőtől. Följövet feketekávét a sarki kávésnál ittak. 1877-ben Táncsics Mihály itt árulta földre terített újságpapírokon könyveit. Egy példányt el is adott. A tanácsterem mozgalmas múltját az avult, sárga lapokon olvasható jegyzőkönyvekből tudjuk. Fölidézve negyvennyolcat, elsőnek szólok a méltatlanul elfelejtett Csizmadia Mihály főbíróról, aki 1848. szeptember 17-én, arra a hírre, hogy Jellasics bán egy horvát hadtesttel betört a Dunántúlra, Ceglédre hívta a törökkori három város, Kőrös és Kecskemét tanácsát. A ceglédi tanácsteremben fogalmazták meg határozatukat, amelyben fölszólították a kormányt, hogy azonnal lépjen föl fegyveresen a betolakodók ellen, ok csatába küldik fegyverforgató fiaikat. A határozatot négy példányban készítették el, egyet-egyet a városoknak, egyet a Honvédelmi Bizottmánynak. Kossuth, zsebében ezzel a levéllel a következő vasárnap, szeptember 24-én elsőnek Ceglédre jött katonákat toborozni. Aztán tovább Körösre, Kecskemétre, végig az Alföldön Szegedig. Cegléden még aznap este fölálltak a századok a városháza előtt, a legénység megválasztotta tisztjeit, másnap ezerszáz gyalogos és százötven lovas nemzetőr vonult föl tőlünk Pestnek, a pákozdi diadalra. Mindez tizenkét nap alatt történt, tizenhetedikén határoztak, huszonkilencedikén megütköztek. Győztek, mert a nép akarta a győzelmet. Honvéd negyvennyolcban valaki két úton lett, toborzással és sorshúzással. A toborzottak önkéntesek voltak, a sorozottak a szerencse kiválasztottjai. A tanácsháza udvarán gyülekeztek a tizenkilenc éves ifjak. Az asztalon állt egy szelence, abban az ABC cédulái, a főbíró kivett egyet — mondjuk a H betűt —, az annyit jelentett, hogv a névsorba írtak közül a H betűvel kezdődött a húzás Tudni kell. hogy az újoncok számát a Honvédelmi Bizottmány határozta meg és osztotta el vármegyénként. A vármegyék tovább osztották a városaikra és falvaikra. Ceglédnek egy időben a kilencven sorkötelesből csak harmincnyolcat kellett kiállítani. A szelencébe most kilencven] g szóló számcédula került, ebből mindenki maga húzott egyet. Halász Péter vett ki egy számot, az ha harmincnyolcon belüli volt, honvéd lett, ha azon felüli számot húzott, itthon maradt. A régi hetivásár is kedden és pénteken zajlott, a tanácsháza mindhárom oldalán árusítottak, külön szakaszban volt a tejpiac, külön az „élet” piac, azaz a gabonások sora. A templom előtt is nyüzsgött a nép, az árusok ellepték a Vármegyeház (Eötvös) teret, a Városház utca (ma már nincs meg a neve, a Kossuth tér bal oldalán húzódik), volt a hűvös oldal, itt árulták a húst, zöldséget, gyümölcsöt, sót, gyertyát, paprikát, szappant. A mai piac helyén akkor még házak álltak és a katolikus fiúiskola. Én még tudtam beszélni olyan öreg emberekkel, köztük édesanyámmal, akik látták liajdan a nagy sokadalmat. A vándor árusok kiáltoztak, a kofák ültek, trécseltek, a vevő szándékú népek alkudoztak, s a városháza nagy kapuja melletti pádon az ügyeletes darabont pipázott. Termékkiállítás Ma délután 16 órakorba Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Központjában (Kossuth Ferenc - u. .1.) élelmiszeripari termékkiállítást rendeznek, amelyet dr. Lénárt Lajos, a MÉTE társelnöke nyit meg. A kiállítás november 19-ig látogatható. NEB-eiismerések A ceglédi népi ellenőrök ia megtartották a szokásos ünnepségüket, amelyen Buresch Vencel és Sáfrán Imre Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kaptak, öze Károly az. Érdemes Társadalmi Munkás címet nyerte el, Márkus Jánost pedig emlékplakettel jutalmazták. 25 esztendei népi ellenőri tevékenységükért hárman, húszesztendős munkáért pedig tizen,ketten részesültek elismerésben. Rontépáiok A város 160 éves katolikus templomát — nagy anyagi áldozatok árán — restaurálták. Mire elkészült, a kellemes szín mindenkinek megtetszett1 a régi szürke falak után. Vagy mégsem? Ezt a középületet is „felavatták” a rontópálok; paradicsommal csapták be a falat,t ami nagy anyagi áldozat részükről, mert drága a paradicsom a piacon. A C-vitaminra nekik nagyobb szükségük lett volna. De legalább egy kiadós agymosásra. Hídvégi Lajos Korszerű, acélszerkezet-gyártó üzem felvesz gyakorlott lokales ssnkmmnkést (órabér 2Ó-36 Ft), hegesztő szakmunkásig (órabér 25-35 Ft) és láng régét (órabér 25—28 Ft). Az alapfizetés különféle pótlékokkal növelhető. Gyáregységünkön belül vgmk-ban történő munkavállalásra lehetőség van. Ceglédről vállalati buszjárat indul, ami a dolgozókat a munkahelyre, illetve a lakásra szállítja (mindennap 5 órakor indul a Szabadság térről). Jelentkezés: KGYV Tápiószele, munkaügyi csoport, telefon: 12. Érdemes ránk figyelni! Új üzlet Cegléden November 17-én, 10 órakor megnyílik a Dél-Pest Megyei Áfész és a Szolnoki Agroker Vállalat közös üzemeltetésében működő Gf&ezSfg@z€ÜC8Ssigi szalküzlete Műtrágyákat, növényvédő szereket, háztáji kisgépeket, kerti szerszámokat, vetőmagvakot, fóliákat nagy választékban kínálunk. A szaküzlet címe: Cegléd, Alszegi út 24. Nyitva: keddtől péntekig 7.30-tól 12 óráig és 13-tól 17 óráig, szombaton 7.30-tól 13.30 óráig, Hétfőn szünnap. Szeretettel várja kedves vásárlóit a Dél-Pest Megyez Afész ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Gy. F. Verseny előtt Eliza, a koncertmester
