Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
TVORCSESZTVO = ALKOTÁS AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM: A VILÁG KICSIBEN VERAGSARQff A SÉTÁLÓUTCÁBAN Újdonsült Ismerősöm, Andrej Kordönszkij szülei a Fekete-tenger közelében élnek, bátyja a Csendes-óceán partján lakik. Vele Gödöllőn beszélgetek, s közben a szomszédból afrikai dallamok hallatszanak át a falon. Az Agrártudományi Egyetem kollégiumában az embernék az az érzésé, hogy itt található a világ — kicsiben. A hazai diákokon kívül sok külföldi hallgató tanul a mezőgazdaság-tudományi és a gépészmérnöki karokon, harmadik éve szőrijét fiatalok is több évre szóló otthonra találnak az egyetemi városban. A szobák lakói között általában egy a külföldi, kettő a magyar, így könnyebben elsajátítható a nyelvünk. Ez Andrejnek is nagyszerűen sikerült. ö az első fecskék közé tartozik, akiket 1984-ben, főként tanulmányi eredményeik alapján kiküldtek Kisinyovból, Kijén bői, Moszkvából, Krasznodárból, Tbilisziből — Gödöllőre. Most már kilencvenen vannak. Miért jelentkezett a felhívásra? Statisztikai adatokból is tudta, magas színvonalú a magyar mezőgazdaság. A nemzetközi megállapodást ugyanez indokolta. Az orosz nyelvű oktatás igen gyorsan indult be, kissé meg is előzve a gödöllőiek felkészülését. Egyes esetekben azt érzik Andrejék, hogy némely tárgyat hazájukban magasabb szinten oktatnak. De ezt feledteti a számos újdonság, melyekről itt szereznek tudomást. Azt is kedvezően értékelik, hogy a gyakori üzemlátogatások során a rossz példákat sem hallgatják el előttük. A KEZDETI NEHÉZSÉGEK UTÁN NINCS IDŐ A LAZÍTÁSRA — Július elsejétől a fuvarlevelek feldolgozására bevételelszámolási és ellenőrzési csoportot hoztak létre a Pest Megyei Volán ceglédi üzemigazgatóságánál. Miért volt erre szükség? — kérdezem Tar Ilona csoportvezetőt. — A vállalatunk 1986. január elsején alakult, s ezen belül üzemigazgatóságunk meglehetősen nagy önállóságot élvez. Ebből következett az, hogy a teljesítmények elszámolását is magunknak kell megoldanunk,. Mivel nem csekélység havfiftta mifctegr 1.3- 14 ezer, okmányt feldolgoZn', ezért égetően szükség volt egy olyan csoportra, amely ezt a feladatot elvégzi. — Mennyire fontos az önök tevékenysége? — Természetesen az üzemigazgatóság boldogulna nélkülünk, mert nem lenne gond a szállításokkal. De végül is rajtunk múlik, hogy mennyi pénz kerül a cég és a sofőrjeink pénztárcájába. Elsősorban a bevételeink számfejtése, a gépkocsivezetők bérének és üzemanyag-fogyasztásának elszámolása vár ránk. Ugyanakkor talán az sem lényegtelen, hogy üzemünk vezetői tőlünk kapnak minden információt, amely könnyebbé teheti az irányítást és megalapozottabbá a leendő intézkedéseket. .. — Kik lehettek a csoport munkatársai? — Fontosnak tartottuk a forgalmi, vagy díjszabási ismeretet és valamiféle érdeklődést, érzéket a számítástechnika iránt. Ám kiderült, hogy magasak az igényeink, mert ilyen képességű embereket a vonzó fizetés ellenére is nehezen találtunk. — Könnyen ment-e a betanulás? Milyen gondjaik vannak? — Ez a tevékenység rendkívül szerteágazó. így egyáltalán nem, csoda, ha napjainkban is van mii. tanulhútík. ''jtitelső égV-két hónapban nagyobb hibaszázalékkal dolgoztunk, ami most már örvendetesen csökken. Sajnos eddig nem sikerült minden helyet betöltenünk. Külön problémát okoz, hogy a kollégáink folyamatos képzését meg kell oldanunk, ami a mindennapi tevékenységünk mellett borzasztóan nehéz. — A későbbiek során várható-e továbblépés? — Azt hiszem, kicsit korai lenne még erről beszélni. Nem titok, hogy vannak elképzeléseink a feldolgozás továbbfejlesztésére. Ezért nem tartanám lehetetlennek azt sem, hogy majdan megfelelő létszámmal és gyakorlattal partnereink részére esetleg bérmunkát végezzünk. FEHÉR FERENC — Magyarországon a szakemberek, a gazdaságok jobban kényszerülnek hatékonyabb megoldásokat keresni, mint hazánkban. Több a joguk, de nagyobb a felelősségük is. Szervezési, gazdálkodási módjuk megismerése nekünk mégis fontos, hiszen a Szovjetunióban jelenleg hasonló változásokat élünk át. Andrej a legritkább esetben fejezett ki oroszul egyegy szót, de sikerült hamarosan megtalálni a magyar megfelelőt. A többször elhangzó szó anyanyelvén a tvorcsesztvo volt. Ez munkásságot, alkotást jelent. Elmondta, hazájában igyekeznek elérni, hogy az emberek kedvvel, szívesen dolgozzanak. — A kollégiumban jól érezzük magunkat. Itt az egyetemen az együttérzés erősebben érvényesül közöttünk. Kis világunkban úgy gondoljuk, tőlünk függ a jövő, A szovjet diákok az előkészítő oktatás során sokat tanultak magyarul. Idekerülve pedig az első két évben oroszul oktattak számukra. Csak a harmadik évben tértek át a magyar nyelvű előadásokra. Ez Andrej szerint nem jó, mert a tanárnak könnyebb lenne anyanyelvén átadnia a tudását. A nehéznek tartott magyar nyelv elsajátításában nagy az érdeme Seregi Lajosnak, akinek évtizedes tapasztalata van a külföldiek oktatásában. — Éppen nem a fiatalsága miatt szeretjük, hanem azért, mert nála jobb, sokoldalúbban képzett, gyakorlott nyelvtanárt talán nem is találnánk. BALÄZS GUSZTÁV A váci Széchenyi utcában frissen átadott virágbolt maga is igen mutatós, akár az óriási kiralkati üvegtáblák mögött meghúzódó harmatos csokroknakvalók. Nagy szükség volt Vácott egy ilyen üzletre. A tágias eladótér és tervezett szolgáltatásaik is ilyen színvonalat feltételeznek^. Az egyszerű, virágszerelő ember csodálja, de számon tartani kevésbé tudja az ezernyi fajtát. Főleg a cserepesekkel lehet bajban, közöttük ugyanis sok a különlegesség. Az üzlet vezetőjétől, Helmes Józsefnétöl kértünk segítséget az eligazodáshoz: — Vajon hányféle növény díszeleg itt előttünk, a mélyen benyúló kirakatban? — Pontosan nehéz lenne megmondani, de a ritkábbak közül említésre méltó a juccapálma, a szobafenyő és a borostyán. Több páfrányféle és pálmafiajta is van. Broméliábóü is öt különbözőből lehet választani. Flórán urnáink is vannak. Ezek különleges, trópusi növények, amelyeket a magas páratartalom biztosítása miatt kis üvegházban nevelhetünk. ami akkora, mint egy akvárium. Dobozolt virágaink is vannak és falra akasztható csendéletek. A vágott virágokat nem említettem, mert természetes, hogy bő választékot tartunk belőlük: írisz, sterelícia, szegfű, rózsa és szálas orchidea is kapható. — Egy virágbolt forgalma, sikere jórészt az anyagbeszerzésen múlik. Önök hogyan csinálják? — Minden lehetőséget igyekszünk kihasználni. Nem elégszünk meg a szerződéses Az „árut karban kell tartani”! Nagy Miklósáé és Helmes Józsefné öntözik a virágokat. MOSriS UGYANÚGY KÖSZÖNNEK VAJON KELD-E kérdeznünk, kit mi késztet arra, hogy vállalja a párttagsággal járó szolgálatot? Egyáltalán, szolgálatnak — a nép javát építő szolgálatnak — nevezzük-e, hogy a szervezeti szabályzatnak megfelelő jogok és kötelességek rendszerét valaki magáévá teszi, annak megfelelően él, dolgozik, munkahelyén. a családban? Röviden: különleges emberek-e a frissen felvett MSZMP-tagok, vagy egyszerűen emberek a tömegből? Devosa Sándorné, a Nagykőrös és Vidéke Áfész dolgozója, az egyik boltban eladó. Éppen csak hogy túl van a MENNYIT ÉRNEK AZ ÉLŐK? Esik az eső. Az idős férfi két karján két üres szatyor. Megpróbál egyensúlyozni velük, mintha kifeszített kötélen, az ijesztő bizonytalanságban közlekedne. Alig lát. Vagy nem is lát? És az út csúszik, az úttesten pedig egymást érik buszok, teherkocsik, autók. Egy asszony karon fogja az öregembert. A sarkon már várja a monori idősek napközi otthonának gondozónője, innentől kezdve a kerékpárnyereg biztos támasz, a gondozónő szava, irányítása maga a biztonság. A jelenet minden reggel marokra fogja a torkomat. És mindjárt itt a tél. Havas esővel, jéggel, köddel. Egyetlenegy dologra lenne szükség ahhoz, hogy a napközi otthon gondozottal ne az otthoni faiak lélektelen némaságában várják a jobb időt: gépkocsira. Amelyből folyamnyi úszik az esőtől fényes utakon. — Fordultunk mi már mindenhova — mondja Bihari Jánosné, az idősek monori napközi otthonának vezetője. — Legkevesebb tíz kis öregünkről lenne szó, akik a község legtávolabbi részeiből jönnek mankóval, tolókocsival, vakon botorkálva. — Olvasólevélben lapunkban is megjelentettük már a kérést, hátha akad üzem, intézmény, amely segíteni képes. Nem jelentkezett senki? — ... senki. Pillanatnyilag egyetlen reménysugárba kapaszkodunk: van bizonyos megtakarított pénzünk, amelyből — ha a szabályok is lehetővé teszik — vehetnénk egy használt kocsit. A fűtőnk és két gondozónőnk is tud vezetni, sofőrgondunk tehát nem lenne. Január 12-e a határidő, amelyben felsőbb hatóságunk a választ megjelölte. — De addig ...?! — Kínlódnak szegények a bejárással. Akad idős ember, akinek csak ebédre lenne szüksége az otthonában. Gondolja el: mire mi biciklivel, a kormányon szatyorral kiérünk a Detrich tanyára ... Egy kocsi ezen is segíthetne. De ami most a legfontosabb: behozni azokat, akik amúgy is jönnek minden körülmények között, keservesen megszenvedve a távolságot és az időjárást. — Nem próbáltak kapcsolatba lépni a most már Monoron is szép számmal létező magántaxisokkal? — Ök nekünk megfizethetetlenek. Hiszen így is azt tapasztaljuk, hogy vannak kiadások, amelyeknek fedezésére gondozottaink gyerekei lennének kötelezhetők, de ezek az idős emberek inkább a létminimumot is alig elérő jövedelmükből fizetnének mindent, csak hogy a gyerekeket a világért ne terheljék. Leteszem a telefont. A szemem elé tolakszik a kép, egészen friss, ha akartam sem tudtam volna még elfelejteni. Mindszentekkor a monori temetőben is halomban álltak a méregdrága koszorúk. a pompázatos, krizantémok. Egv-egy hant körül családi gyülekezet, az utakon egymás sarkát taposó tömeg. Hát hadd tegyem fel a kérdést: mennyit érnek nekünk az élők? K. ZS. második ikszen, mégis a mozgalmi munkát régóta végzi, több mint hat esztendeje. Gazdasági felelős a KISZ- alapszervezetben, de nincs olyan megmozdulás, ahol ne találkozhatnánk vele. Kirándulás? Sportverseny? Ott a helye, akár kézi-, akár kosárlabdáról legyen szó, városi, megyei, de még országos versenyek is munkát adnak. Persze, nem annyira nehéz a dolga, mint másnak: férje az Információtechnikai Vállalat helyi szervize alapszervezetének sportfelelőse, s így maga is tudja, milyen elfoglaltságot jelent a szervezés. „A boltban nem lehet lazsálni. Jönnek a vevők, azokat ki kell szolgálni, szó sem lehet arról, hogy elcsellengjük az időt. A munka, az munka.” Véletlen lehet-e, hogy a KlSZ-alapszervezet mellett a főnök a másik ajánló? S azt is megjósolhatjuk, a fiatal párttag meghallgatja majd a család emlékezéseit, hiszen férje dédnagyapja Vágó László volt — az egyik első kommunista Nagykőrösön. Kenderes János, a Pest Megyei Volán autószerelő bemérője. A szőke, nyílt tekintetű, mosolygós fiatalember munkatársaival remek kapcsolatot tud teremteni — önzetlen, segítőkész, segíti a még fiatalabbak beilleszkedését. „Ahol dolgozom, a szerelik fele párttag. Sem ők, sem a többiek nem köszönnek másként azóta, hogy felvettek a pártba. Én úgy gondolom, hogy természetesnek vették. És azt is hiszem, hogy így van ez rendjén.” Szabó István Kocséron, a Petőfi Termelőszövetkezet ipari ágazatában dolgozik. Tucatnyi esztendő után, úgy mondja, megállapodott itt. Jól érzi magát, s a fontos fórumokon mindig hallatja szavát. Nos, nem azért csak. hogy beszéljen: ő mindig mond is valamit. S hogy miről? Általában a szakszervezet nézőpontjából közelít a kérdésekhez, s ez nem véletlen. Az ő irányításával fejlődött odáig a mozgalom a termelőszövetkezetben, hogy komoly rangja, súlya van. Kapcsolatokat keresett, talált, kutatott, erősített. A Nagykőrösön működő szakmaközi bizottságba is beválasztották, de a kocséri tanácsnál sem ritka vendég. S hogy csak most lett az MSZMP tagja? Tulajdonképpen akart ő már előbb is, de valahogy elmaradt, vagy mások előzték meg. Tudjuk, nehéz „igazságot” tenni, az alkalmasak között sorrendet állítani... A lényeg, hogy már tag: s ez még nagyobb súlyt ad lendületes munkájának. „A politika mellett eddig is kiálltam, most még inkább teszem majd.” HÁROM PARTTAG azok közül, akik az idén kerültek az MSZMP soraiba. Három ember, aki nem tartja ezt rendkívüli dolognak. Mégis érzik jelentőségét annak, hogy becsületes munkájukkal ezután azért egy kicsit mégiscsak másként állnak majd helyt. Ügy, ahogy az természetes. Nem különleges emberek, de nem is elmosódó arcok a tömegből. B. O. üzlettársakkal, elmegyünk a termelőkhöz i,s. Egy anyagbeszerzőnk pedig hajnailonta Budapestre, a nagyvásárcsarnokba jár vásárolni. Rendszeresen szállít a Rozmaring Ts3 is, a cserepes virágok zömét pedig Szombathelyrőil kapjuk. Miközben beszélgetünk, nem áll meg az élet, a „színfalak mögül”, ahol a koszorúk készülnek, előbúj.ik egy-egy kolléganő. aki kiszolgál, de beszélgetőtársam sem mulasztja el köszöntem a vásárlókat. — Nem lehet ellenállni; ha szép virágot látnak a kirakatban, betérnek. Nem is kell hozzá különösebb alkalom. Sokan régi vevők, már személyes ismerősök. Nem ebben a boltban, korábbról, hiszen egyikünk se most kezdte a szakmát. 1— Mit mondhatunk azoknak, akik nem gyakorlott törzsvásárlók; hogyan segítenek nekik a választásban? — Ha kérik, hogy állítsunk össze adott alkalomra egy csokrot, természetesen örömmel tesszük, örülünk, ha ránk bízzák a választást. Ez az egyik szépsége a munkánknak. De hia valaki netán úgy válogatja össze a csokorhoz valót, hogy azt látjuk, nem lenne ízléses, megmondjuk és ajánlunk valami mást. Sok-sok kiegészítőt is látok, ami a szobanövénytartás nélkülözhetetlen kelléke, virágföldtől táprudacskákon át a cserepekig. Ez az árukapcsolás is szükséges a jó adottságokhoz. de a kedves, szolgálatkész, kiszolgálás nélkül nem sokat érne az egész. Ezt tapasztalják is a vásárlók. Beszélgetőtársamon kívül még hárman szorgoskodnak ebben az üzlelben: Nagy Miklósné, Hirth Jenöné és Nábele Gáborné. Mindannyian a fenntartó Kommunális Költségvetési Üzem dolgozói. Kép és szöveg: DUDÁS ZOLTÁN KIÁLLÍTÁS Cegléd és környéke számottevő élelmiszeriparral rendelkezik. Termékeik egy része messze földre eljut, sokat fogyasztanak belőle a helybeliek is. Együtt mégis ritkán láthatók ezek a készítmények. A helyőrségi művelődési központban november 13-tól 19-ig termékbemutatót rendeznek a malomipar, a húsipar, a sütőipar, a söripar, a PHGT albertirsai hűtőháza, az Alföldi Tej, a Ceglédtej, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát és az abonyi Új Világ Tsz által forgalomba hozott ételekből, italokból. A kiállítást november 13- án délután 4 órakor dr. Lénárt Lajos, a Magyar Élelmezéstudományi Egyesület társelnöke nyitja meg. A PARKOKAT CSINOSÍTJÁK Az új nagykőrösi szakorvosi rendelőintézet előtti parkot a Ceglédi Parképítő Vállalat alakítja ki (VARGA IRÉN FELVÉTELE)
