Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
6 1986. NOVEMBER 1., SZOMBAT Színházi levél A hátrány helyzetei Aktákat írnak, igazoló jelentéseket Ráz a fal, csorog a fénycső A szobákban színes ágacskák sorakoznak. Közöttük szőnyeg a fényes parkettán. A gondosan elrendezett takarókat az őszi nap simogatja. Különös, a nap is érzi: itt, a gödi egészségügyi gyermekotthonban több fényre, melegségre van szükség. Tapasztaltam már, hogy az otthonban a gondozónők szeretete fon védelmet az örökre sérült gyermekek köré. A réveteg mosolyok, félénk mozdulatok, suta simogatások fejezik ki a hálát ezért a szerétéiért. Zenélnek a gyerekek, tudnak önfeledten játszani is — s amikor valamilyen új módszerrel legyőzik a lehetetlent, sikerüknek még a kívülálló is örül. ^ Óvatos statisztikák szerint is körülbelül egymillió ember él hazánkban úgynevezett hátrányos helyzetben. Ez a fogalom igen tág: belefér a legalacsonyabb nyugdíjat kapók nagy táborától a széthullott, csonka családok érzelmi és szociális gondok között vergődő (volt) tagjajig sok mindenki. Beleférnek a társadalom peremén vegetálok, s bele az elhagyatott, magányos öregek. Vannak köztük nyolcvanévesek, s vannak tizenévesek. Széles társadalmi, szociális, szociológiai és erkölcsi spektrum ez — nem is beszélve az anyagi helyzet, az életmód, az életszínvonal, a lakáshelyzet, a tudati és a morális, meg a műveltségbeli szint széles spektrumáról. Mindezek meglehetősen jól ismert tények. A napisajtó éppúgy, mint a társadalomkutatók terjedelmes tanulmányai és könyvei, sokat, sokfélét, figyelmeztetőt és elemzőt elmondottak már erről az egész mai magyar társadalmat érintő kérdéskörről. Elemezték a kialakulás okait, a kialakult helyzet összetevőit, a tehető és teendő lépéseket, elemezték a kétoldalú felelősséget (a társadalom és az egyén oldaláról van szó), elemezték a hátrányos helyzet és a bűnözés, vagy a hátrányos helyzet és az öngyilkosságok számának gyarapodása közti összefüggéseket. Hogy e kérdésben hazánk lakosságának egytizede érintett, az bizony nem szívderítő. De akkor sem lesz derűsebb a kép, ha valamiféle rosszul értelmezett szeméremből vagy a kellemetlen dolgok felemlegetésétől irtózó kényelmességből eredően nem beszélünk erről. Nem kell túllihegni, de nem kell úgy tenni sem, mintha a probléma nem létezne. A Katona József Színház most bemutatott egy új magyar drámát, amelyben kendőzetlenül, keményen és fájdalmasan jelenik meg a legkülönbözőbb vonatkozásokban hátrányos helyzetű emberek élete. Ez a dráma, a Csirkefej, már a bemutató előtt bizonyos vitákat, nézetkülönbségeket indukált, sőt, indulatokat is kirobbantott. (A Színház című folyóirat — a szokásos havi drámamellékletében — májusi számában már közölte a szöveget, s azt sokan olvasták.) A Csirkefej, melyet az eleddig másféle drámatípusok iránt érdeklődő Spiró György írt, valahonnan Gorkij korai darabjai t- az Éjjeli menedékhely, a Kispolgárok — felől nézi a mai magyar társadalom perefhén élő hátrányos helyzetűek életét. Nevezhetnénk akár egy mai, 1986-os, budapesti, VIII. kerületi éjjeli menedékhelynek is, különösen ha a Gorkij-darab eredeti orosz címét — Na dnye, A mélyben — idézzük fel. Ez a dqrab is a társadalom mélyében játszódik. Szereplőit Spiró nem is illeti konkrét személynévvel: a Vénasszony, a Tanár, a Nő, a Srác, a Törzs stb. olyan általános megnevezések, amelyek részint arra utalnak: itt jelenségek és típusok kerülnek szóba, részint azt jelzik: ebben a körben az emberek általában így emlegetik egymást, hiszen gyakran még régi haverok sem igen tudják a másik nevét, csak a gúnynevét. Milyen is ez a kör? Egy lebontásra ítélt, lerobbant, ócska, földszintes ház udvara a helyszín, valahol a legelhagyatottabb VIII. vagy IX. kerületben. Itt él a Vénasszony, akinek egyetlen társa a macskája. Itt a normális férfitársat hiába kereső Nő, aki futó viszonyokban pazarolja el az életét. Itt él a Tanár, aki idegen test ebben a környezetben a maga esztéticizmusával és műveltségével — de ő is csak itt él. Itt lakik az Apa, ez a lusta, lomha, munkától undorodó, szeszkazán bunkó. Ide jön vissza három nap kimenőre a javítóintézetből a fia, a Srác, akinek senkije sincs, csak a teljesen szétdúlt, lefokozott élete, s közben beledöglik, anynyira ki van éhezve egy kis szeretetre. Ide jön vissza az Anya, a Srác anyja, félig már leépülten, az alkoholizmus és a prostitúció áldozataként. Itt bukkan fel a Srác lődörgő, agresszívan mihaszna Haverja, ide tér be időnként a Törzs, ez a sokat látott-tapasztalt rendőr, s a Közeg, a fiatal és túlbuzgó rendőrjeiéit. Itt találkozik a teljes őrülettel a Tanács szerencsétlen, félszeg Előadónője, és ide jár korrepetálásra a Bakfis, a csufi jótanuló, és a Csitri, akinek már most is mindenről a z jut eszébe. És itt akasztja fel a szőnyegporolóra a Vénasszony macskáját az unatkozó, jó balhét keresgélő Haver, s ettől a mozzanattól kezd el rohanni a dráma a tragédia felé. A megzavart, semmit nem értő, érzelmileg és társadalmilag kisemmizett Srác azt a Vénasszonyt üti agyon, aki semmiről nem tehet — de ő a legsebezhetőbb ebben a társaságban, nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is, mert még el tud lágyulni, még van benne emberség és éhség a jóra. ' Tragikus életkép ez, és nemcsak sötét színei. vei telepszik rá az emberre, hanem a figuráinak nyelvével is. Azzal a nyelvvel, ami a darab elleni legtöbb ellenvetést kiváltotta. Tény: ezek az emberek nem Lőrincze Lajoson és Péchy Blankán iskolázott nyelvet beszélnek. Itt az indulatszavak és obszcén kifejezések percenként röpködnek. De hogyon beszéljen egy Srác, aki már a nyolcadik javítóintézetben él, s egy Haver, aki legjobb esetben is félanalfabéta? A Csirkefej azonban nem erről a lepusztult nyelvről szól, ez csak egy része az összképnek, amelyet mutat. S ha csak ezt vesszük észre, nem jól nézzük — olvassuk ezt a darabot. A lényeg ugyanis az — és ezt a szöveget egyébként számos helyen megszelídítő, a darab irritáló textusain enyhítő előadás még inkább kibontja —, hogy miközben fent csillog a butikosok és magánvállalkozók jóléti rétegének mercedeses és luxusvillás újgazdagsága, lent, a mélyben, százezrek élnek a Csirkefej alakjainak tudati, műveltségben, anyagi és szociális szintjén. A Csirkefej o hátrány helyzeteit mutatja be, s arról szól, hová vezethetnek a helyzet hátrányai. Nem hibátlan darab, néhol túlságosan sötét is — de nagyon oda kell figyelnünk arra, amit mond. TAKÁCS ISTVÁN Ennek az otthonnak ára is van: a Pest Megyei Tanács gyermekotthonát 1982-ben 60 millió forintért bővítették, a helyi Dunamenti Termelőszövetkezet építőipari főágazata végezte a munkát. 120 gyerekkel többen férnek el azóta. Határtalan volt a boldogság! Az üzlet rideg Volt. Dr. Galotti Éva igazgató főorvos és Fiikor Bertalanná gazdasági vezető szomorúan emlékezik: egy évvel az átadás után szabadult el a pokol. Megrepedt a tető. Beszivárgott a víz, a hóié. Aztán csorogni kezdett a hálószobák falain lefelé. Vizes volt a folyosók mennyezete, s átáztak a lámpatestek, a villanyvezetéket őrző dobozok. Áznak az áramot vezető drótok, mert a szigetelés már nem szigetel. Ráznak a falak. Életveszélyben a betegek. E helyen gyorsan, azonnal cselekedni kell. Logikátlan amit írok: mindig mindenütt azonnal kell cselekedni. Egészséges embereket, fiatalokat, öregeket, családosokat, magányosokat sem szabad kitenni az áramfeszültség veszélyének! Aki, vagy akik valamit pénzért vállaltak, a hibátlan munkáért felelősek. S azért is, hogy helyrehozzák a bajt, ha már úgy adódott. Az érzelmeket kívül kell rekeszteni, a társadalomnak minden ember fontos, és óvni kell biztonságát, nemcsak a fogyatékosokét. Nincs más az üzleti életben, mint ihegrendelő, beruházó, kivitelező; károsult és kárt okozó. Igaz, igaz, de a toliam mégis engedetlenül szántja a papírt: milyen lelkűk lehet azoknak, akik hónapok óta vitatkoznak, vagy még el sem járnak az egyeztető tárgyalásokra! Szinte hihetetlen, ami itt történt. S még hihetetlenebb, hogyha már megtörtént a kár, nem rohannak a helyszínre megszüntetni a beázást, az elázást, a falak árammal töltését! A laikusnak egyszerű Pontosabban már javítgatták, talán négyszer is. Leszigetelték a repedéseket, s várják, hogy előbukkanjon az új. Nem kell sokáig várakozni: a víz utat tör magának. Hiába vonták be a felületet olyan fényvisszaverő réteggel, amely az ibolyántúli sugarak hatásaitól védi a szigetelést. A szakemberek (Válóczi József műszaki vezető is) azt mondják, hogy egy automatikus kikapcsoló berendezés óvhatna az érintésveszélytől, de ennek beszerelését nem írják elő, az ára pedig többszázezer forint. Egyszóval nem éri meg. Szerintünk sem. Hiszen az áramveszélyt nem így kell megszüntetni, hanem a tetőt újra kell szigetelni. Kerül, amibe kerül, hiszen ezt józan ésszel megítélve úgyis azok fizetik, akik egy egészségügyi intézményt életveszélyessé varázsoltak. Ami ilyen egyszerű a laikusnak, korántsem az a hónapok óta vitatkozgató cégeknek. A Pest Megyei Beruházási Vállalat perli a gödi Dunamenti Termelőszövetkezetet, a tsz pedig perli az alvállalkozót: 02 Országos Szakipari Vállalatot. Hogy az utóbbi perli-e a tetőszigetelés alapanyagát szállító szombathelyi céget, á Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatot? A jog útjait nem kifogásoljuk, akár hosszú esztendőkig vívhatják a vállalatok csatáikat, pereskedhetnek, fellebbezhetik az ítéletet, megkontrázhatják a szakvéleményeket ... majd kezdhetik az egészet elölről. Ki tagadná, sok vállalat tudott már kibújni így a felelősség alól, hiszen hol lesznek már az igazi felelősök (mint ahogy az Orszak főépítésvezetője már fel ife mondta állását, mert unja, hogy a reklamációkkal kell foglalkoznia), amikorra jogerőre emelkedik az ítélet... Gyakorlatot szerezhettünk már vitás ügyek ilyetén rendezéséből... Ki ne hallgatná akár együttérzéssel is az Orszak illetékeseinek f véleményété a szóban forgó' tető átadása előtt egy esztendővel készítették el a két új épületszárny 1500 négyzetméternyi felületű lapos tetőjét, az úgynevezett poliizobutilen alapanyagú, neoacid rendszerű szigetelést. S ezzel a szigetelőanyaggal van baj — mondják. Az Orszak olyannyira elismeri ezt, hogy beázás esetén 48 órán belül a helyszínre küldi szakemberét, aki ragasztgatja — mint előbb írtuk — a repedéseket. Ez még szépségflastromnak sem jó. Itt mind az 1500 négyzetméter tetőt újra kell építeni, hiszen hazánk 144 helyéről érkeznek a hasonló minőségi kifogások. Ilyenkor kezdődnek a helyszíni bejárások, a viták, a kiszállások, az újra kiszállások, de előfordul, hogy a megbeszélt nap, kijelölt órájában meg sem érkezik az Orszak képviselője. Úgyis csak azt ismételhetné, hogy külföldi licenc alapján alkalmazták ezt a megoldást és már két esztendeje nem is használják: rossz. Arra pedig nincs pénzük, hogy valamenynyi reklamációt figyelembe vegyék. Örült a munkának Nem tudok mit kezdeni a neoacid-eljárással, a fényviszszaverő réteggel, a poliizobutelin alapanyaggal... az engedetlen lapos tetővel. Egyre csak egy kislány jut eszembe. Évekkel ezelőtt, amikor az otthonban jártam, ez a kislány a gondozó nénihez bújt, tudta, hogy róla beszélünk. Értette, hogy dicsérik és szívszorongatóan mosolygott. Ar-ról volt szó, hogy jutalomból az ő tiszte lett: minden reggel kinyithatta a csapot a fürdéshez. S mint ahogy szoktuk, ő is kihúzta a derekát: lám, ma is sikerült! Ettől kezdve érezte, hogy fontos ember, szükség van rá a maga kis szűk, könyörtelenül behatárolt világában. Hogyan lehet, hogy felnőtt, egészséges, tettrekész emberek, akiknek millió eszköz is rendelkezésükre áll, nem állítják a jól végzett munka örömét? Miért nem hat tudatukig, milyen felelősség nehezedik rájuk, mikor rázni kezdenek a falak? Hogyan lehet, hogy nem riadnak fel, amikor megjelenik álmukban a kiszolgáltatottak kis csapata? Hogyan magyarázzák meg: amit az ókorban tudtak a rómaiak, a görögök — a huszadik század fordulóján egy tetővel kínlódgatnak?! Lavór és ragasztás helyett Perről beszélnek, aktákat írnak, meg igazoló jelentéseket, látszólag szorgalmasan keresik az igazi bűnöst. Ám tegyék, de előtte cseréljék ki a tetőt, méghozzá újabb árkalkuláció nélkül! Emberség, együttérzés még fő- és alvállalkozóknál, építőknél, műanyagiparosoknál is elképzelhető. S ha netalán az Építési Minőségellenőrző Intézet szakvizsgálata is gyorsan eldöntené: az anyag, a technológia vagy a kivitelezés a hibás —, kezdhetik újabb szemszögből nézni a dolgokat. A veszélybe, kényelmetlenségbe sodort gyerekeknek azonban erre ne kelljen várniuk! A tető: véd az időjárás viszontagságaitól, őrzi a ház melegét. A gödi egészségügyi gyermekotthonban adhatna másfajta biztonságot is. Adhatna. Ha azok, akikben úgy, de úgy bíztak, ez esetben nem a presztízsüket, hanem a védteleneket tekintenék. Azokat, akiknek jó része tolókocsira, ágyra ítéltetett egy életre. S a feszültséggel teli fal még ettől is megfoszthatja őket. S. A.—K. I. PRO ÉS KONTRA. Ha gondos önvizsgálatot tartunk, be kell látnunk, a legtöbben már mondtuk vagy éreztettük, hogy nem leszünk hálátlanok! Protekcióról, korrupcióról beszélgetett dr. Száméi Lajos jogász professzorral és dr. Gajdócsi Istvánnal, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökével Szentmihályi Szabó Péter és Stefka István. Elítélendő, de általánosan elterjedt dolog gyorsabban, jobban intézni feladatunkat, illetve erre biztatni mást — személyes haszon érdekében. A képlet világosnak tűnik; hol kaphat itt helyet az ellenérvekkel szemben más vélemény? Az ügyet a vita résztvevői is csak egy kisebb kitérővel oldották meg. Az alcímben jelzett és általunk is idézett mondat helyett a jelenséget vették szemügyre, amely általánosabb következtetések levonására alkalmas. így ugyanis már megkülönböztethettek pozitív protekciót is. Első hallásra gyanúsnak tűnt, hogy ilyesmi létezik, de a példák meggyőztek. Hiszen az egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamok is ezt szolgálják, s ezeket csak a rosszindulatú beállítás tarthatja jogtalan előnynek. Vagy a tanácsi munka során is támogatják a szociális juttatásokra, támogatásra szorulókat. És itt elérkeztünk egy nagyon fontos gondolathoz, amit az adás is súlyának megfelelően kezelt. Magyarországon még van olyan réteg, amely helyzeténél fogva sem kapcsolatokat, sem anyagi eszközöket nem tud felhasználni, így még hátrányosabb helyzetbe kerül. Nem azt szeretném, hogy ők is tisztességtelen úton járhassanak, hanem azt, hogy a tartalmas emberi léthez szükséges minimum mindenkinek rendelkezésére álljon. A másik lényeges gondolat: nem a jogszabályok vagy a demokrácia hiánya okozza a jelenség létét. Megszűnéséhez tehát elsősorban tudati fejlődésre van szükség. GYURKA. Szembetűnő dolog, ha egy pedagógust min- ‘ Huszonötödször Politikai könyvnapok A politikai és a társadalomtudományi irodalom újdonságainak népszerűsítésére immár 25. alkalommal nyílt meg pénteken Budapesten a politikai könyvnapok elnevezésű rendezvénysorozat. Az országos megnyitónak ezúttal a IV. kerületi Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központ adott otthont. Az ünnepségen megjelent többek között ßerecz János, az MSZMP KB titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Beszédet Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott. A politikai könyvkiadás feladatait taglalva kiemelte: azzal teszi és teheti a legtöbbet, hogy megismerteti az olvasókkal alapvető politikai céljainkat, bel- és külpolitikánk alapelveit és törekvéseit. Az ünnepen Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója nívódíjakat adott át a kiadónál megjelent legsikeresebb kötetek szerzőinek. Többen elismerést vehettek át a politikai irodalom népszerűsítésében és terjesztésében végzett munkájukért. A megnyitót követően a művelődési központban kiállítás nyílt a politikai könyvnapokra eddig megjelent kiadványokból. A tárlat november 12-ig tekinthető meg. Film- éi tv-művészek * uj vezetőség A Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsége választmányának pénteki, 'közgyűlés utáni első ülésén döntöttek a vezetőségi tisztségekről. A szövetség új elnöke Jancsó Miklós, társelnöke Baló György, főtitkára Lugossy László és Dömölky János. A szövetség titkára a jövőben Vitéz Gábor és Márk Iván lesz, a -külügyi titkári posztot Kása Ferenc tölti be. denki keresztnevén szólít. A volt tanítványok s osztályának diákjai is. Különösen, ha leendő - tanítókat oktat munkájuk szakmai alapjaira. Sokan megkérdezhetik: hová lesz így a tanári tekintély? Az is gyanús, ha valakit mindenki szeret. De ha tudjuk, hogy az illető hetvenegy éves és volt hallgatói már harmincöt esztendeje beszélnek róla szeretettel, valahányszor találkoznak, rögtön más színben látjuk mindezt. Rendhagyó portré volt ez a születésnapi tisztelgés. Először is, mert az anyakönyv és a köztudat nincs szinkronban: az utóbbi egy év késésben van, ezért tekinthető kerek évfordulónak a megemlékezés. Másodrészt, mert csak a tanítványok szólaltak meg. Szabó Éva, a műsor készítője, bevallottan elfogult volt, hiszen ennek az osztálynak Hódmezővásárhelyen ő is "tagja volt. Sokat tudhattunk meg dr. Almásy György pedagógiai felfogásáról. Nevelő volt a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Igyekezett tanítványait a szűk szakmai ismereteken túl arra oktatni, hogy eligazodjanak a mindennapokban. A napi hírek megbeszélése nem maradhatott el az ő óráin. Ahogy a kulturális kitekintés sem. Az irodalom mellett mindig megjelentek a társművészetek — különös tekintettel a komoly zenére. Mai diákoktól ritkán hallani ennyi dicsérő szót, pedig biztos most is akad lelkes, munkáját szerető pedagógus. Szükség van rájuk, illő tehát megbecsülni őket, hogy a későbbiekben se fordítsanak hátat hivatásuknak. Közös érdekünk, hogy a felnövekvő generációkban minél többen legyenek, akik érettségi találkozójukon feleleveníthetik "tanáraik egyéniségét, mert biztos alapot kaptak tőlük, amelyre felépíthetik életüket. Sz. L. Z. Gobbi Hilda (Vénasszony) és Bodnár Erika (Nő) a Csirkefej előadásában (Fotó: Kiss Árpád.) Rádiófigyelő'
