Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
4 19S8. NOVEMBER 5., SZERDA Egy év a tanácselnöki székben Új forrásokat kutattak fel Két kutya is segít A gazda emberségén műk? Dunavarsány, Majosháza, Délegyháza: három község, mely tulajdonképpen négy, hiszen a dunavarsányi második kerület neve Nagyvarsány. A helységek 1977-ben társközségekként egyesültek. Közös tanácsuk elnöke tavaly június óta Kucsera Benő. Víz, villany — Korábban több évig dolgoztam a szigetszentmiklósi Csepel Autógyárban, utána a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben voltam iparjogvédelmi előadó. Megismertem a népgazdaság különböző ágait, az ipart és a mezőgazdaságot egyaránt, és ez nagyon jó iskolának bizonyult. Ezzel párhuzamosan a tanácsi munkában is részt vettem, Majosházán a községi vb tagja voltaim. Két éve, 1984 őszén aztán felkerestek, és megkérdezték, elvállalnám-e a tanácselnöki tisztet. Az öt jelölt közül végül engem választottak meg, én pedig lelkesedéssel láttam munkához. A múlt év júniusában már folyamatban volt a hetedik ötéves terv koncepciójának •végrehajtása. Ez lett az új elnök fő feladata is. Hogy mi minden valósult már meg, azt a helyszínen láthattuk. — A fő problémát ezen a környéken az egészséges ivóvíz hiánya jelenti. Ezért a legnagyobb beruházásunk, 120 millió forintért egy nagy, közös vízműtársulat létrehozása lesz. Ehhez kértük a legtöbb állami támogatást is, de a tehát is elsősorban erre szavazták meg a községek. A vízmű telep kialakításának első lépéseként Majosházán az idén júniusban adták át azt a 300 méter mély, 600 liter percenkénti teljesítményű kutat, mely a gerincvezeték elkészülése után az egész község és a hozzá tartozó Duna-parti üdülőterület vízellátásáról gondoskodik majd. A földből kinyúló, körülbelül egyméteres cső láttán senki sem gondolná, hogy a létesítmény kis híján 2 millió forintba került! Benyújtotta pályázatát Dunavarsány a művelődési ház felújítására is. — Etázsfűtést szeretnénk, mert nem lehet a nagytermet befűteni, a tetőtérben pedig öt kis foglalkoztatótermet alakítanánk ki. Sajnos, ezt a tervünket az Országos Közművelődési Tanács visszautasította. A társközségek és környékük idegenforgalmi szempontból is szerepet játszanak. Három üdülőterületük van, ahol összesen háromezer víkendtelek található: a varsányi és a majosházi Duna-part, Valamint a naturistáiról híres délegyházi tavak. — A Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság az idegenforgalmi alapból biztosított 75 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, ebből és a saját 170 ezer forintunkból az első tó parti sétányának világítását oldottuk meg. De sokkal nagyobb összegre lenne szükségünk, hogy kikotortathassuk a tavakat, mert hínárosodik, aligásodik a vizük. Az üdülőterületre nyújtottuk be kommunális pályázatunkat is. A mostani 0,8 köbméteres szeméttárolók már kicsinek bizonyultak, helyettük szeretnénk 5 köbmétereseket. Erre választ se kaptunk, de most újra pályázzuk, és a KDIB- től azt a szóbeli ígéretet kaptuk, hogy ha 20 darabot vásárolunk, a felét kifizetik. Pályázatok... Pályáztak a dunavarsányiak az új általános iskola megépítésére is. Jelenleg ugyanis három épületben tanítanak, és a központi iskolaépület sincs a legjobb állapotban: a tető alatt vastag vaspántok húzódnak, ezek tartják össze a falakat. — Ez az iskola 1960-ban épült — magyarázza Mekler László testnevelő tanár. — Beköltöztünk, aztán két hónap múlva hurcolkodhattunk is ki, mert a konstrukció nem bírta a terhelést, úgy kellett összeerősíteni. Maga az épület azóta se volt még felújítva, az elektromos hálózat évek óta életveszélyes. Hétszáz gyerek jár ide, nyolc tantermünk van, így megoldhatatlan a fakultáció, a kiscsoportos nyelvoktatás. — Az új, négy tantermes iskolaépület létrehozására 15 millió forintos állami támogatást kértünk — veszi vissza a szót a tanácselnök —, de ennek a réginek is meg kellene erősíteni az alapjait, kicserélni az ajtókat, ablakokat — szinte csak a falak maradnának. Pályázatunkat a Pest Megyei Tanács először elutasította, de aztán a Művelődési Minisztériumtól mint veszélyeztetett iskola, pótpályázati lehetőséget kaptunk. Ennek október 31. volt az értékelési határideje, az eredményt még nem tudjuk. Az általános iskola rekonstrukciója részben már megtörtént, a lakosság 300 forintos tehát szavazott meg erre a célra. Tavaly vizesblokkot, új, korszerű rendszert alakítottak ki. — Csak az a baj — panaszkodik Mekler László —, hogy az átalakításhoz az úttörőszobára volt szükség, és most nincsen csapatotthonunk. Nagyvarsányban régi sérelem volt a propán-bután gázcseretelep hiánya. Mostanra már áll az épület, csak a teteje hiányzik még. — Be akartuk bizonyítani — mondja a tanácselnök —, hogy a nagyvarsányiak sem olyan mostohagyerekek, mint ahogyan azt időnként mondogatni szokták. Egy hónapon belül sor kerülhet ennek a 90 palackos telepnek a műszaki átadására. A hozzá vezető utat is hengerezzük és felszórjuk majd kaviccsal, hogy esős időben is el lehessen jutni oda. Egy helybeli biciklis férfi érdeklődve figyeli a beszélgetést, majd megjegyzi: — Nem volna baj, ha készen volna már! A Dunavarsányt és Majosházát összekötő országúton egy kanyarban 330 méteres új útszakaszra fut rá az autó. — Ez már az út-híd pályázat keretében készült, és tulajdonképpen ez volt az egyetlen pályázatunk, amit rögtön elnyertünk. A 120 kilovoltos távvezeték alatt nem volt meg a megfelelő védőtávolság, és köteleztek bennünket ennek a veszélyes helyzetnek a felszámolására. Különben leállították volna a buszjáratainkat. így az addigi kis ívű kanyar helyén 1,8 millió forintért alakítottuk ki ezt az új szakaszt, és ezzel a 6,5 méteres távolság 13 méterre nőtt. Pályáztunk a következő évekre is, a mostani buszforgalmat lebonyolító utak felújítását tervezzük. Olyan komplex formát hoztak létre, amely magában foglalja a víz-, a gáz-, a villany-, a központifűtés-szerelés. a villanyszerelést, a burkolást, a festést-mázolást, a kőművesmunkát, vagyis mindent, ami az épületek külsőbelső tatarozásához, felújításához tartozik. Tevékenységi körük kiterjed a tervek, a költségvetések elkészítésére, az OTP-hitel és egyéb ügyek intézésére is. A Fótépker kiveszi részét Főt gázfejlesztési programjából is. Az idén 10 kilométernyi vezeték épülne; ők a Sallai utcában 1200 méteres szakasz ki-Délegyházán a földes utakat javították ki, januárra pedig saját útegyengető gépet rendelt a tanács. ezzel az összes belterületi utakat rendbe tudják majd tenni. Az új tanácselnök tevékenységének első évében tehát olyan dolgok valósultak meg, amelyek hosszú ideje szorongató gondot jelentettek. — Majosházán is régóta szerették volna megoldani az iskolaépület fűtését — meséli Kucsera Benő. — A kazán már áll és működik, csak a szigetelés hiányzik. Ehhez a lakosság pénzére volt szükség, különben nem .tudtuk volna felállítani. A falugyűlésen az igazgató fordította meg a közhangulatot: elmondta, hogy télen fagyoskodnak a gyerekek, és mindenki azonnal megszavazta az utak javítása helyett inkább erre a tehát. , Az iskolában a kokszcsúszda kialakításáig egyelőre még fával fűtenek, a kéményt is meg kell még hosszabbítani, de a termekben már jó meleg van. — Nem azért mondom, mert itt a tanácselnök — mosolyog Kreisz Ferenc igazgató —, de neki is köszönhető, hogy már kész a kazán. Mert a tehóból csak öt év múlva lett volna valami, és a tanács előlegezett meg nekünk négy évet. Abban is segített, hogy szódát ihassanak a gyerekek — mutat a folyosón áliló jókora palackra. Szerettek volna még a községek egy Majosházát, Délegyházát és Dunavarsányt összekötő közvetlen buszjáratot is, ezt azonban a Volán nem tudta biztosítani. Áthidaló hitel — Ebben az évben 6 millió forint áthidaló kölcsön felvételére kényszerültünk. Márciusban már sorban álltaik a hitelezőink a Ráckevei Tanácsnál, egy darabig nem kaptunk mirelitárut, tüzelőanyagot. Ekkor rendkívüli tanácsülést hívtam össze, ahol minőségi többséggel megszavazták 3 millió forint felvételét. Aztán jött a nyár, Majosházán utat építettünk, kutat fúrtunk, az állami bevételek viszont nem érkeztek időarányosan, így újabb 3 millió forintra lett szükségünk. De szeptember 30-ig az első hitelt már letörlesztettük, és a második összeget is vissza tudjuk majd fizetni. Űj érdekeltségi bevételi forrásokat kutattunk fel, ezeket kell erősítenünk. Üdülőtelkeket parcellázunk, az Innomark cégnek kemping kialakítására adtunk területet. Komoly beruházást terveznek ide, ez a községnek is érdeke. Végül is úgy látszik, hogy miközben a legtöbb tanács pénzügyi nehézségekkel küzd, mi tiszta 2 millió forint nyereséggel zárjuk majd ezt az évet. Mörk Leonóra építésére nyerték el a megbízatást versenytárgyaláson. Ugyanakkor jelenleg 120 lakás gázszerelési munkáira is megrendelésük van. Ez tovább bővülhet, mert a községben 1100 lakást érint a gáz bekötése. A minőségi munka a színvonalas szolgáltatás, a leányvállalat alapvető célkitűzése. Igaz, nincs is más választásuk, hiszen nagyon erős konkurenciával kell felvenniük a versenyt. A kisiparosoknál, a gmk-soknál gyorsabban és olcsóbban kell elvégezniük a vállalt feladatokat, hogy porondon maradhassanak. De még így is meg>S Szikora Sándorné és férjc egy palackozóüzem sza$ lagja mellett dolgozott Gyá^ Ion egészen ez év májuij sáig. Albérletben laktak, ^ havi 1600 forintért, amikor ^ Márki Gyula rábeszélte J; őket, menjenek hozzá dolgozni tanyára, a tefeené$ szetbe. ígérte, ad nekik la^ kast, és a munkakönyvük ^ is rendben lesz — bejelenti ^ őket. Nem gondolkodtak túl § sokat a dolgon, mitagadás S vonzotta őket a kötetlenebb ^ munka, a szabad levegő, § meg az ingyenlakás lehetősí sége. Pedig egyszer már ^ megjárták ezzel a gazdá^ val, amikor — egy újság^ hirdetés alapján — először % szegődtek el hozzá Tárnok$ ra. Most másodjára is be$ csapódtak. Betegséggel kezdődött Akikoir fajult el végiképp a dolog köztük — meséli az aszszony —, amikor az ura beteg lett, megizzadt a szénahordáslkor és megfázott. Sok volt a munka álékor is, nemigen ért rá törődni a bajával, végül is a mentők szállították kórházba, tüdőgyulladással. Akkor aztán az ő nyakába szakadt a sok tennivaló: a tehenek fejese, etetése, almozása, a tejház rend ben tartása, szóval minden, amit eddig ketten is épp hogy győztek. Meg is mondta a gazda szemébe: rosszabb, mint egy rabszolgahajcsár. Nem elég, hogy reggel 6-tól este 9-ig dolgoznak, még azt is elvárja, hogy éjszaka is ügyeljenek az állatokra. Egyszer egy este, mikor kitörtek a madzagkarámból, akkor is őket vette elő, hogy miért nem figyeltek rájuk. Hát valamikor nekik is pihenniük kell az egész napi munka után! Mert bizony reggel fél hatkor már ott kell állni a fejőállásban! A hatvan jószágból harminchetet fejni kell, aztán indulás ki a levegőre. Sokszor 4—5 kilométert is terelik az állatokat, mire megfelelő területre jutnak. Aztán este folytatódik a második fejőssel, és jó, ha kilenc órára végeznek. Ez testvérek között is 15 óra munkaidő. A lakás ... ? Van fedél a fejük felett. Két kis kamrát kaptak lakás gyanánt. A ruháik még most is ott állnak az összekötözött zsákokban. A lavór is alig fér el a mosakodáshoz, nemhogy egy szekrény. A fizetség? A gazda ötezret ígért az urának, hármat pedig neki. De ő most, amióta összevesztek, egy vasat sem kap. Elszegődnének máshová — Szóval, szeretnénk Innen elmenni — fűzi tovább a történetet az asszony. — Most lessük az újságban a hirdetéseket. Irtunk már Devecserre, Gelsére, a férjem személyesen járt Baján is, de eddig még nem sikerült elszeéri, amint az eddigi eredmények bizonyítják. Az ez évi tervezett termelési értékük 2 és fél millió forint, a nyereség pedig 1 millió. A félévi mérleg tanúsága szerint nyereségesen működnek. Június végéig 3 millió 858 ezer forint nyereségre tettek szert. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincs tennivaló. Tovább kell javítani a munkaszervezést, és növelni a hatékonyságot. Nevetséges, ugyanakkor nagyon bosszantó, hogy időnként egykét kiló gipsz vagy egy zsák mész, esetleg cement hiánya miatt órákat állnak az emberek. Mindez azért van, mert a lakossági megrendeléseknél kikötött rövid átfutási időt az anyagbeszerzés és a szállítás nem képes követni. Sok ■ gond adódik ebből, hiszen hátráltatja az új munkahelyre történő felvonulást is. B. Z. gődnünk sehová. Félünk, hogy nem is fog, mert Márki Gyula mindenkinek rosszat mond rólunk. Csak azt nem értem, ha olyan gyenge munkások vagyunk, akkor miért nem hagyja, hogy elmenjünk innen? Kérem, segítsenek nekünk — mondja csendesen az asszony —, hogy kikerülhessünk ebből a reménytelen helyzetből. Szikora Sándorné panasza után a nagykőrösi Mészáros János Tsz — ahová a házaspár szintén írt a hirdetésre — kiküldte emberét, érdeklődjön utánuk Tárnokon. A gazda különösebben nem panaszkodott, de nem is dicsérte őket. Ügy mondta: betegesek és nem érzik eléggé magukénak a jószágot. Véleménye szerint egy ember munkáját végzik azok ketten, és két kutya is segít nekik a csordát őrizni. A tsz embere kiment utánuk a határba is, a jószág épp delelt. Szikoráné neki is elmondta sérelmeiket, de panaszkodott az állatok sorsáról is. Kín elnézni őket, hogy egész nap alig isznak. A sóskúti kővel bélelt ásott kútban egészen alacsonyan állt az eliszaposodott, fekete víz. Alig lehetett megmeríteni benne a vödröt. Odabent a tanyán is eléggé kezdetlegesek a körülmények. A gazda most építkezik. A tejház ugyan rendben volt, de a fejőállások tisztasága aligiha nevezhető ideálisnak. Szabadtéri karámban Beszéltünk a Sasad Tsz állattenyésztéssel foglalkozó kerületvezetőjével, dr. Hegyi Gézával. Hozzájuk tartozik Márki Gyula, mint szerződéses állattartó. — Hogy van ez a dolog a háztáji tehenészettel? — kérdeztük. — Az állatok a tsz tulajdonában vannak, gyógyításuk, borjaztatásuk is a mi feladatunk. A gazda vemhesen kapja a jószágot, és az négy borjú elléséig marad nála. Azután adunk helyette másikat. A tsz a háztáji tehenésznek — akivel szerződésben áll — gondozási díjat fizet, tizenkét tehén után egy munkaerőt. Ennek bérét elég bonyolult kiszámítani: minden leadott liter tej után 60 fillér. Tizenkét tehénnel számolva — ötezer literes évi átlaghozamot alapul véve — hatvanezer liter szorozva 60 fillérrel. Az annyi mint 36 ezer forint. Hogy ennél többet, vagy kevesebbet ad a gazda az emberének, az már nem a tsz dolga. Mint ahogy azzal sem feladatunk törődni, hogy mellette mennyi saját tehenet tart az illető. Csupán azt kötjük ki, hogy a tsz állatait nem szabad egy légtérben tartani a sajátjaival. Nos. Márki Gyulának körülbelül ugyanannyi a saját tehene, mint a bérelt, összesen vagy hatvan. Ezek az állatok — maszekok és szövetkezetiek egyaránt — egy levegőt szívnak kint a legelőn és bent a tanyán, a szabadtéri karámban is. Ugyanazt az ételt eszik és ugyanazt a vizet isszák, feketék, fehérek, tarkák... és ugyanaz a két ember viseli gondjukat. Nem veit bejelentve Egyébként a tsz kerületvezetője szerint Márki Gyula gondozásában van az egyik legjobb szerződéses állomány. Ezt készségesen elhisszük neki, hisz ő a szakember, s nyilván a leadott tej mennyisége alapján minősít. Egy azonban bizonyos. Jelenleg a háztáji tehenészetben foglalkoztatott munkások szociális helyzete úgy tűnik, csupán a befogagó gazda emberségén múlik. Szikoráné férjének például, mivel munkaadója május óta nem jelentette őt be az SZTK- ba, a kórházból hazajőve rögtön munkába kellett állnia. Pedig a kórházi zárójelentés még pihenést javasolt számé-, ra. Márki Gyula tehát nemcsak az államot károsította meg. hanem az egyént is. Sajnos, mint ahogy azt Peráth Béla, a Pest Megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője is elismerte, ez a fajta foglalkoztatási mód terjedőben van a megyében is. Igaz, a munkavállalásnak ez a formája nem az ilyen szorgalmas, egyszerű emberekre jellemző, mint akikről fentebb is írtunk, hanem inkább a munkakerülő életmódot folytatókra, akik fuvarosoknál, kertészeknél, vagy másutt vállalnak alkalmi munkát, s fizetésképpen szállást, enni- és innivalót kapnak. Sokszor a gazda még a munkakönyvüket is elteszi, hogy ne tudjanak máshol elhelyezkedni. Ez a foglalkoztatási mód jogtalan előnyökhöz juttatja az ilyen munkaadókat, ugyanakkor kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Kísértetiesen emlékeztet ez egy régi, örökre elfeledni vélt világra ... Antal Piroska Beváltak a remények Betört a piacra a Fótépker Amikor a megrendelés hiánya miatt padlóra kerültek az építőipari vállalatok, és visszaesett a termelőszövetkezetek építőipari tevékenysége is. Foton új formulát találtak ki. Létrehozták az építők önelszámoló egységét a Fótépker leányvállalatot. Azóta nagyot fordult a világ. Igaz, a megrendelésekért most is meg kell küzdeni, de a rugalmas alkalmazkodás meghozta a gyümölcsét. Elsősorban a lakossági szolgáltatásokba kapcsolódtak be. Sütemény Dabasról Linzerkoszorú, krémes, dobostorta és tucatnyi más finom édesség készül a Dabas és Vidéke Afész cukrászati üzemében Bahason. A jól felszerelt részlegből, ahol két műszakban dolgoznak a cukrászok, nemcsak torták és tészták kerülnek ki, hanem szebbnél szebb hidegkonyhai termékek, saláták, aszpikos készítmények is. Az üzem Dabason és környékén kívül több fővárosi üzletet is ellát. (Erdősi Ágnes felvétele)
