Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
198«. NOVEMBER 5., SZERDA Rendeződött az Ádám Jenő-alapítvány sorsa Hadakoztak, hogy adhassanak Négy esztendő Néhány hónap alatt sikerült rendbe tenni azt, amihez korábban több év sem volt elegendő. A nyár derekán még azzal jelentkezett szerkesztőségünkben Szegő Miklósné, született Adám Éva — a Szigetszentmiklósról elszármazott Adám Jenő Kossuih-díjas zenepedagógus, karmester és zeneszerző örököseinek egyike —, hogy elveszik Szigctszentmiklóstól a korábban tett alapítványt. Mégpedig azért, mert a benne megfogalmazott célok nem váltak valóra. Azután felgyorsultak az események és az elmúlt héten a megyeházán az érdekelt felek aláírtak egy új szerződést. Remélhetőleg ezzel pont került egy régóta húzódó ügy végére. hassanak. Kitartásuk elismerést érdemel — ez a véleménye dr. Novák Istvánnak, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjének is. Nagy Józsefné, a szigetszentmíklósi városi pártbizottság első titkára pedig megjegyezte: — A köszönet szavai mellett elnézést is kell kérnünk, hogy nem korábban rendeződött a helyzet. Nem tudtuk pontosan, hogyan és mire használjuk fel a pénzt, nem volt efféle tapasztalatunk. Az először meghatározott cél, az önálló zeneiskola alapjainak megteremtése is helyes volt. Bár erre most nem jut pénz, mégsem mondunk le róla. Lesz még Szigetszentmiklóson önálló zeneiskola! Csenki Imre így vélekedett: — Bármi is történt, borítsunk fátylat a múltra. Előre kell néznünk. De azt kérjük: mindenki szigorúan tartsa be a megállapodást. Adám Jenő 1896-ban született Szigetszentmiklóson, élete végén oda is tért meg; 1982- ben a helybéli temetőben helyezték örök nyugalomra. Pályafutásának állomásairól emlékházba rendezett anyag mesél. Ádám Jenő örökösei, Ádám László és Szegő Miklósné még nagybátyjuk életében ígéretet tettek arra, hogy a hagyatékot majd egy olyan alapítvány létesítésére fordítják, amely egyaránt szolgálja a honi zenekultúra és Szigetszentmiklós javát. A hagyaték értékesítése után majd kétmillió -forint gyűlt össze a szigetszentmíklósi OTP-fiőkban nyitott számién. Az akkori elképzelések szerint az összeget a helyi önálló zeneiskola alapjainak megteremtésére fordították volna, a tanács pedig 90 ezer forintos ösztöndíjat alapított, amellyel pályázat útján támogatta volna a fiatal, tehetséges zeneművészeket. Az örökösök tulajdonképpen jobban szerették volna, hegy az összeg érintetlen maradjon, s csupán a kamatait fordítsák a tehetséges fiatalok támogatására. De hát elfogadták a város álláspontját, s hivatalosan nem berzenkedtek azért, hogy végül is zeneiskola legyen belőle. Ám az elmúlt négy esztendő alatt alig történt valami. Okairól annak idején lapunk is beszámolt. (Egy levél és ami mögötte van címmel). Az örökösök már azon voltak, hogy visszavonják az alapítványt, amikor az ősszel közbeavatkozott a megyei tanács művelődési osztálya. Közreműködésükkel új szerződés született. Ezt látták el kézjegyükkel az érdekeltek az elmúlt héten. Helyiek előnyben Az alapítvány rendeltetéséről intézkedő dokumentum az utolsó pillanatig formálódott. Még az aláírás előtti napon is érkeztek észrevételek a felek részéről, s csupán a ceremóniát megelőző órákban készült el a végleges változat. Eszerint az alapítvány javára természetben átvett ingóságokat az Ádám Jenő-emlékházban, az idősek otthonában és a zeneiskolában helyezik el. Az alapítvány számláján összegyűlt kétmillió forint éves kamatait — körülbelül 180 ezer forintot — több célra fordítják. Ösztöndíjat írnak ki a zenei tanulmányaikban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai és külföldi fiatalok részére. Azonos adottságok esetén előnyben részesülnek a szigetszentmíklósi és a Pest megyei pályázók. Az alapítványból díjazzák a magyar ének- és zeneoktatási módszerek továbbfejlesztése szempontjából jelentős javaslatokat, tanulmányokat, könyveket. Jut az összegből a szigetszentmiklósi zeneiskola támogatására és az Ádám Jenőemlékházban kiállított anyag gondozására, megismertetésére. A fenti célok megvalósítására héttagú bizottságot hoztak létre, amelynek elnöke Csenki Imre Kossuth-díjas karnagy, zeneszerző, társelnöke Pongrácz Gábor, a szigetszentmiklósi tanács elnöke, titkára Engelbrecht Imre, a helyi tanács művelődési osztályvezetője. Az alapítványból adható öszegek odaítélése a szigetszentmíklósi tanácshoz benyújtott pályázatok alapján történik. A dolgok tehát jóra fordultak, mégis meg kell jegyezni: az örökösöknek sokáig kellett hadakozniuk azért, hogy ad-Ádám László és Szegő Miklósné is megnyugodott. — Sosem hittünk benne igazán, hogy a zeneiskolába beépítendő téglában, malterban továbbélhet nagybátyánk emléke. A mi kétmilliónk ebből a szempontból elveszett volna, csak része lett volna azoknak a további millióknak, amelyekbe az iskola kerül. A mostani megoldás viszont minden szempontból megfelelő. . ' Ötletek sokasága Az aláírás után mindjárt megegyezés született arról, hogy a bizottság december 12-én, Ádám Jenő születésének 90. évfordulóján ül össze Szigetszentmiklóson. Szeretnék ezt a napot emlékezetessé tenni. A sajtó képviselői előtt hivatalosan is bejelentik az alapítvány létesítését és meghatározzák a további tennivalókat. Bőviben vannak az ötleteknek. Először is rendezni. leltározni akarják az emlékházban elhelyezett gyűjteményt. Tervezik egy ismertető füzet kiadását. Felmerült az is, hogy az emlékházat — eredeti funkciójának megtartásával — zeneoktatásra is igénybe lehetne venni.' Az együttműködésben ezenkívül még számtalan lehetőség rejlik. Kövess László Március 20—29. Budapesti tavaszi fesztivál Kilenc nap alatt több mint száz helyszínen ezer program — hetedik alkalommal rendezik meg jövőre a budapesti tavaszi fesztivált. A rangos és ma már nemzetközileg nyilvántartott eseménysornak március 20-a és 29-e között lehetnek résztvevői a magyar kultúra iránt érdeklődők. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal rendezvényének a főváros mellett három vidéki fesztiválváros — Sopron, Kecskemét és Szentendre — is otthont ad. Sürgönystílusban talán ennyit lehetne előzetesen elmondani az 1987-es budapesti tavaszi fesztiválról. Azok azonban, akik az eddigi programokat figyelemmel kísérték, vagy érdeklődésük a rendezvény iránt most ébredezik, bizonyára arra kíváncsiak igazán, milyen műsorokkal, és előadókkal találkozhatnak majd. Bevallom, nehéz helyzetben vagyok, amikor az előzetes fővárosi programból kell tallóznom, hiszen nem könnyű bármit is kiemelni. Világhírű kamarazenekarok sora várja például a hangversenyek barátait. A tavaszi fesztivál vendége lesz közülük az angol, a jereváni, a salzburgi, az I Musici di Roma, de neves művészek érkeznek még számos országból. S csak néhány név a magyar előadók sorából: Cziffra György, Ránki Dezső és Kdükön Edit, Elekes Judit, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Sok színvonalas program részesei lehetnek a dráma, opera, és operett kedvelői is. Számos bemutatót láthatnak ez alkalommal a fővárosban, s a Győri Balett vendégjátéka mellett sor kerül a nagy érdeklődésre számot tartó Szovjet Zsidó Zenés Színház fellépésére is. Lesz miből válogatniuk a folklórműsorok, a dzsessz és a pop iránt érdeklődőknek is. Fellép a fesztiválon többek között a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, a Kodály Kamara-Néptáncegyüttes, az amerikai John Bayless dzsesszimprovizációkkal, a 30 éves Benkó Dixieland Band, i K tállítótermekból Aki az utcát múzeummá avatta * Bíró Mihály emlékkíállí§ tása a Munkásmozgalmi ^ Múzeumban november 30- ^ ig tekinthető meg. Szkok ^ Iván tárlata a Csontváry ^ Terem eseménye volt. Egyszemélyes mozgalom Köztudott a magyar plakátművészet világhíre, amelyet Berény Róbert, Uitz Béla, Pór Bertalan és nem utolsósorban Bíró Mihály Kalapácsos embere révén a Magyar Tanácsköztársaság eszméje lendített az európai mérték magaslatára. E plakátok plasztikus erejükkel felszólító közmondások. Mozgósító erejük a forradalmi gondolat és cselekvés rajzi kísérete, értelmezése, vállalása és maga a minőség. Bíró Mihály száz esztendővel ezelőtt. 1886. november 30-án született Budapesten, s mivel az osztrák emigrációból 1919 után nem térhetett haza — ezért gyűjteményes anyagát egyszerre szervezte a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és az osztrák Oktatási, Művészeti és Sportminisztérium. A Bíró-centenárium évében életművét bemutatják Budapesten és Bécsben is. Bíró Mihály, a magyar plakát jogfolytonossága. Az 1789-es francia forradalom gyújtó műfaja a zene, a Marseillaise révén, az 1848-as magyar szabadságharc nyitó műve Petőfi Nemzeti dal című költeménye. A Tanácsköztársaság felkiáltó erejű műfaja pedig a plakát. Ennek formanyelvét készítette elő egyszemélyes mozgalomként Bíró Mihály, az 1910-es években. Igaz, akadt más kiváló plakátgrafikus is, de Bíró volt az, alki az utcát múzeummá avatta, elsőként a szociáldemokrácia politikai eszméivel. Nemcsak a híres Kalapácsos emberre gondolok, mely a szociáldemokrata párt jelvénye és szimbóluma lett, hanem háborúellenes plakátjaira, nyomort jelző rajzaira is. E művek együtt lélegeztek a munkásmozgalommal. Szkok Iván: Bohócok Katona Klári és az R-GO együttes. Számos helyszínen rendeznek gyermekelőadáso-^ kát és szórakoztató programokat a fiataloknak és a még fiatalabbaknak. Háborúellenes plakát Bíró Mihály nemcsak a budapesti Iparművészeti Iskola hallgatója volt, hanem az 1908-ban kapott diploma után Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Angliában pallérozta tudását. 1910- ben, visszatérve Magyarországra, a munkásmozgalom rajzi propagandistája lett, az tek elmélyültségével, amely mértékké vált. Minden frontot megjárt az első világháborúban. Ekkor szerkesztett rajzai, plakátjai egyértelműen háborúellenesek. A továbbiakban a Tanácsköztársaság grafikusa volt. ö szervezte az 1919-es május elsejei ünnepi dekorációt Budapesten, később az osztrák Szocialista Párt is felhasználta képességeit; számtalan választási plakátja ismert Ausztriában. Huszonnyolc esztendős száműzetés után érkezett haza, súlyos betegen, a magyar plakátművészet Millet, Daumier, Meunier, Steinlein eszméit ötvöző megalapítója, aki reklám- és politikai grafikusként egyaránt maradandót alkotott. Az a Bíró Mhály, aki 1948-ban a Pro Űrbe kitüntetettjeként halt meg Budapesten. Szoborfestmények Szkok Iván művészetének újdonsága, hogy festményei jórészt színes domborítások, falra akasztható nehéz képek — keretben. Egy-két alkotása festmény, de vannak körszobrai is. A legtöbb műve azonban szoborfestmény. Színes dombormű, amely főleg női figurákat és magát a szerelmet ábrázolja egészséges erotikával. Technikája sokrétű; ez a közege és a karaktere. Az ötlet, a formai lelemény nem reked meg a hatásnál, mert meditáció kormányozza. Ez az oka annak, hogy a meghökkentő látvány élmény is marad bennünk, különösen Az ismeretlen katona emlékére komponált nagyméretű domborműfestménye. A katona elmúlásra kötelezett, mélyített formájával és aa anya, a mindig élőnek maradó anya heves arcával, fejével, amely győztes jelenként kitüramkedik a képből. Losonci Miklós Jövő évi SZOT-díjra Felhívás javaslattételre A SZOT elnöksége minden esztendőben május 1-jén SZOT-díjban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósakat, a művelődésben tevékenykedőket. A szakszervezetek ezzel is kifejezik a szocialista eszmei ségű művészeték és alkotóik támogatását, a munkásosztály művelődését szolgáló alkotói tevékenység megbecsülését. A SZOT elnöksége felhívja az irodalmat és művészetet értő és szerető, a művelődéspolitikáért felelősséget érző dolgozókat, üzemi és intézményi kollektívákat, szocialista brigádokat, szakszervezeti tisztségviselőket és aktivistákat, hogy tegyenek javaslatot az 1987, évi SZOT-díjasokra. Három évtized könyvek között Egy vörös gladióluszcsokor SZOT-díjra Javasolhatók aa irodalom, a filmművészet, a fotóművészet, a rádió, a televízió, a színházművészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a táncművészet, az artistaművészet, a társadalom- és természettudomány, az oktatás és a közművelődés, a munkahelyi művelődés területén az utóbbi években, valamint egész életművel kiemelkedő sikereket elért személyek, illetve kollektívák. A SZOT-díj adományozható mai témájú, szocialista eszmeiségű, a munkásosztály, a dolgozó nép életét tükröző, magas színvonalú irodalmi és művészeti alkotások létrehozóinak; a szocialista kultúra megszerettetésében, a dolgozók világnézetének, s érzésvilágának alakításában, esztétikai élményeinek gazdagításában, a nemes szórakoztatásban kitűnt előadóművészeknek; a tudományos és művészeti elméleti munkásságával, a korszerű világképet alakító publikációs közéleti tevékenységével, a dolgozók művelődésének segítésében kitűnt személyeknek; a közművelődés, az oktatás területén elméleti és gyakorlati tevékenységben, az irodalom és művészet megszerettetésében, a dolgozók szocialista életmódjának alakításában, a művelődés feltételeinek fejlesztésében kitűnt személyeknek. A szakszervezeti alapszervezetek javaslataikat ez év december 1-ig küldhetik el az iparági-ágazati szakszervezetek kulturális, agitációs és propagandaosztályára. A szakmaközi művelődési intézmények, valamint a művelődéspolitika ■ irányításában, végrehajtásában érintett megyei, fővárosi állami és társadalmi szervek javaslataikat ugyancsak december 1-jéig a szakszervezetek megyei tanácsaihoz, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsához juttathatják el. A KÉRDÉST hallván elmosolyodik: hát pérsze hogy készült erre a reggelre. Pontosabban, nagyon gondolt rá, vajon milyen érzéssel ébred, másként iépi-e át munkahelyének küszöbét. S rajta kívül eszébe jut-e valakinek, hogy ez a nap is elérkezett. El bizony, és egyelőre pontosan ugyanolyan, mint a többi. A pici kis vezetői irodában szorongunk ketten, ám Eridli Jenönének állandóan meg kell szakítania a beszélgetést, mert a könyvesbolt nyitva, s két munkatársnője időnként nem győzi a vevőket. Különösen a külföldieket. Ők is jönnek számosán, ami nem csoda, hiszen ez a kis bolt Szentendrén, a Fő téren található. Azonnal fölfigyel az idegen szóra, s máris tudja, milyen nyelven szólítsa meg a betérőket. Arra a kérdésre, hány nyelven beszél, kész a válasszal: egyen sem! Nevet hozzá, mert ugyan bőbeszédű, de humorosan fogalmaz, és könnyen nevet. A legfontosabb nyelvekből elég annyit tudni, amennyit egy valamirevaló kereskedőnek illik. Hogy ő kereskedőnek tartja-e magát? — kérdez vissza és elgondolkodik. A férje szokta mondogatni: „mikor a magyarok bejöttek a Kárpát-medencébe, te már a Vereckei szorosnál kacagányt és buzogányt árultál nekik.” Aztán komolyra fordítja a szót. Minden mondata megfontolt. Látszik, hogy ő magának is többször feltette ezt a kérdést. Hiszen könyveket árulni nem lehet akárhogyan! Ismerni kell a tartalmát, el kell tehát olvasni, hogy ajánlani tudja. S milyen sokat jelent ilyenkor, hogy az évek folyamán több íróval, költővel megismerkedhetett itt, a boltban. Az sem mindegy, kinek mit ajánl! Persze, van törzs-vásárlóközönség, akik sokszor csak úgy néhány szóra térnek be a boltba. De egy-egy új vevő megismerésére olykor csak másodpercek állnak rendelkezésére. Őket sem szabad üres kézzel elengedni! Ha elégedettek — viszatérnek máskor is... Még nem válaszolta meg egészen az iménti kérdést. Mondja, nemcsak kereskedő, nem elsősorban kereskedő, mert könyvet árulni azit jelenti, hogy kultúrát terjeszteni. Tudja, néha szidhatják a háta mögött munkatársai — akik most ezt hallván, félmosollyal reagálnak —, de másokkal szemben is ugyanolyan igényes, mint önmagával. Sajnos, mint általában a kereskedelemben, az ő szakmájában is egyre kevesebb a hasonlóképpen gondolkodó és cselekvő eladó. Pedig neki ez a munka vérévé vált. bár két fia közül egyik sem lépett nyomdókába. Ha nyugdíjba megy, utazni fognak a férjével. Nem sokat jártak eddig külföldön, de ahol megfordult, szinte első dolga volt megnézni egy könyvesboltot. Mindegyik látogatásból tanult valamit. A nyugdíjig már nincsenek nagyobb tervei, a tanácstagságról is lemondott tizennyolc év után. Szoktatja magát a gondolathoz, hogy a munkát majd abba kell hagynia, mert nem szabad megvárni a leépülést. Hogy mi minden van a tarsolyában? Három kiváló, egy miniszteri kiváló dolgozó, egy Szocialista Kultúráért kitüntetés. egy aranykoszorús béke-jelvény, és egy Pro Űrbe Szentendre plakett. Neki ez a város mindent megadott, legfőképpen azt, hogy mindig hagyták dolgozni. Ez a legnagyobb dolog a világon! MIRE GONDOLT, amikor ma reggel átlépte a küszöböt? Hát eszébe se jutott, hogy kereken harminc esztendővel ezelőtt tette meg először ezt a lépést! Eszébe jutott viszont a főnökeinek, mert hatalmas vörös gladióluszcsokorral köszöntötték a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 6. boltcsoportjának vezetői. Vennes Aranka
