Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
Szerelik a műtőlámpákat A Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat szerződéses üzemének dolgozói az új rendelőintézet sebészetén dolgoznak. Munkájuk nagy pontosságot igényel, hiszen a képünkön látható műtőlámpa beállítása igen fontos feltétele a gyógyítómunkának (Varga Irén felvétele) Játék is, tanulás is Egyre kevessüsn olvasnak TIZENÉVES KISLÁNYOK sietnek az utcán. — Hováhová? — A könyvtárba! — Azzal máris eltűnnek. Ki meri azt mondani, hogy ezek a mai' gyerekek nem szeretnek olvasni? Hiszen ez a két lány íutVa ment a könyvek birodalmába. Két óra múltán ismét arra jártam. A kislányok akkor mentek haza könyvvel a kezükben. Jó volt nézni őket. Néha összebújva néztek ők is egymás könyvébe. Mi van ott? Érdekes? Már nem szaladtak. Érdekesnek tűnik az, ami a kezükben van. Tudom, nemcsak azok olvasnak, akik a könyvtárba járnak. Egyre több az olyan család, amely könyvtárnyi könyvet gyűjtött össze, kedve és lehetősége szerint. Ebből is olvashat a gyerek. Különösen akkor, ha a szülők gyerekkönyveket is vettek. A lényeg az, hogy szívesen, örömmel olvasson. Az a szomorú, hogy kevesen olvasnak. Inkább nézik a tévét, hallgatják a rádiót, zenét. Onnan készen kapnak mindent, sőt lerövidítve, szórakoztatóan. Hát hogyne szeretnék? Semmi erőfeszítés. Végignézik, végighallgatják és kész. Annak bizony annyi a hatása is. Tart egy-két napig, aztán minden elfelejtve, homályosan dereng... ha dereng egyáltalán. Mi pedig csodálkozunk, hogy a felcseperedett gyerek nem tud beszélni, dadog, nincs szókincse. Honnan a csudából lenne? Ami volt, azt is elfelejtette. Nem dolgozott meg azért, hogy tudjon is valamit. Amiért pedig egy csöpp erőfeszítést se tesznek, az sohase les? maradandó. Az is igaz, hogy a gyerekkönyvek drágák. Nem mindenki áldozhat könyvvásárlásra. Van, aki forintokban számol, de van, aki ezresekben, ha a gyerekekről van szó. De a könyvtár ingyenes, közös. Ezt nem kell megvásárolni. Ide csak el kellene menni. Miért oly kevés mégis az igazán olvasni akaró gyerek? A felnőtt azt mondja, dolgozik, fáradt, ez így is van. De ha nem olvas, lemarad. A gyerek szereti utánozni a szüleit, ha szereti őket. Ám ha azok se olvasnak ... TTgye a példa ragadós? A gyerek azt mondja, tanul és játszik Mikor olvasson? Hát kérem az olvasás egyben tanulás is. Ha pedig örömmel olvas, az felér egy igazi játékkal is. Mindenképpen szoktassuk vissza önmagunkat is és gyerekeinket is az olvasásra. Olyan ember nincs, aki már a világirodalom és a magyar irodalom minden jó könyvét elolvasta volna. Az is igaz, hogy időigényes, néha altató, de mégse mondhatunk le róla. Az olvasás, kirándulás és a vidámság életünk fűszerei. Jobb, tartalmasabb és szebb lesz tőle minden hétköznapunk és ünnepnapunk is. F. N. P. NAGYKÖRÖS! t/tm a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1986. NOVEMBER 4., KEDD Jét fesz az üdítő tusolás Gyakran a nemtörődömség az ok — Milyen bőrbetegségek fordulnak elő a helybéli munkahelyeken. és hogyan alakulhatnak ki? — kérdezem dr. Szűcs Máriát, a ceglédi Bőrés Nemibeteggondozó Intézet főorvo_sát. — Ezeket a bőrbetegségeket foglalkozási bőrbetegségeknek nevezzük, s egyértelműen bizonyítható, hogy a munkavégzés közben használt anyagok hatására jönnek létre. Többnyire fertőzés következményei. Igen gyakori a gombásodás, ennek is egyik fajtája a mélygombásodás fertőzés, amely a szőrrel, hajjaj borított területeken szokott kialakulni. Fájdalmas, több nyílásból gennyet ürítő, tartós szőr- és hajhiánnyal gyógyuló gyulladás. Főleg állatgondozók keresnek fel bennünket ilyen tünetekkel. Viszkető, éles határú, barnás-vöröses foltok a jellemzői a gombásodás egy enyhébb formájának, amely főként a testhajlatokban észlelhető. Elsősorban a nedves munkakörülmények között és gumicsizmában tevékenykedőknél sűrűn tapasztalható a kéz- és lábujjaknál megjelenő fehéres, majd később fájdalmas berepedéseket okozó sarjadzógombás fertőzés. Általában konzervgyárból, cukrászüzemből kerülnek hozzánk e megbetegedéssel. Állatorvosoknál, -gondozóknál, -tenyésztőknél bukkan fel a ló- és juhrüh. — Milyen veszélyt jelentenek a vegyszerek? Két úton okozhatnak károsodást. Irritatív módon. Egyszerűbben szólva, amikor az oldó-, vagy tisztítószer, benzin, terpentin, enzimes mosószer nap mint nap a bőrre kerül, ezáltal feloldja annak zsírrétegét. E folyamat másodlagosan gombás és bakteriális fertőzésre hajlamosít. Más esetben allergiás bőrgyulladás keletkezhet, amelynek csalánszerű kiütései viszketnek. Száraz, berepedezett, hárpló lesz a bőrfelület. A kontakt ekcémát a fentieken kívül enyv, s a különböző ragasztók is kiválthatják. Ez a hordógyárban jelenti a legnagyobb veszélyt az emberekre. — Mennyire gyakoriak a bakteriális fertőzések? — Ennek az az érdekessége, hogy jelentéktelen bőrsérülés következtében — amiről nem vesz tudomást a leendő beteg — gennyedés jön létre. Más üzemekhez képest többször tapasztaljuk ezt a húsipari vállalatnál. A dolgozók nem jelentkeznek időben az üzemorvosnál, sőt a bőrgyógyásznál sern, és nem marad más, mint a táppénz. — Miként tudják bizonyítani, hogy e betegségek a foglalkozással járnak? — Ismerjük a munkahelyeket, és az ott használatos, káros hatást kifejtő anyagokat, azokkal szükség szerint bőrpróbát végzünk, amely pozitív esetben bizonyító erejű. Ezt követően, ha 3—4 hét pihenés alatt kezelés nélkül elmúlnak a tünetek, az is a foglalkozási megbetegedés mellett szól. Ezt aztán még megerősíti az, ha később a munka során újra jelentkeznek a régi panaszok. — A foglalkozással járó bőrártalmak kialakulásában mennyire játszik szerepet a hanyagság? — Sajnos, az esetek 50 százalékában a nemtörődömség Somodi Bálint meg Kállai Sándor nagyon jó barátok voltak. A tanyákon mindenki tudta róluk, hogy még csak egy parányi összekoccanás sem fordult elő soha köztük, nemhogy hangos szóváltás. Egy munkahelyen dolgoztak, egy dűlőben laktak, s még a házasságukat is úgy intézték két évvel ezelőtt, hogy egy napon tartották az esküvőjüket. Épp ezért volt nagy a csodálkozás, amikor az egyik hétvégén Somodi Bálint így szólt Kállai Sándorhoz az italboltban, — Béküljünk ki! — Nem bánom — vonta meg a vállát Kállai Sándor. Rendeltek kétszer két deci vörösbort, összekoccintották a poharakat, s szép lassan megiszogatták, ami benne volt. A többiek nem szóltak, csak gyanakodva lestek feléjük. Amikor elfogyott a bor, egy kicsit még vártak, majd Somodi Bálint ránézett Kállai Sándorra. —• Haragszol még? — Én egy kicsit még igen. Újabb két deci bort rendeltek. — Akkor: béküljünk ki! — Béküljünk! — ütötte oda a poharát Kállai Sándor a Somodi Bálintéhoz. Addig-addig békülgettek, míg végül tényleg nagy egyetértésben mentek haza. Összeölelkezve, egymás vállát átkarolva, olyan szeretetben, ahogy csak az igazi jó barátok teszik. Ha az egyikük kicsit jobbra lódult menet közben, a másik követte, mintha hozzá lett volna nőve. Mikor sikerült visszanyer-Béküljünk ki niük az egyensúlyt, Bálint csak ennyit mondott. — No! Rendben haza is értek a dűlőbe. Kállai Sándor odaállította Somodi Bálintot a kiskapuba, ő maga pedig öntudatos léptekkel továbbindult, az ő tanyája vagy ötszáz méterrel odébb volt. Nem sokkal ezután történt, hogy az állattenyésztő brigád, ahol mind a ketten dolgoztak, szép jutalmat kapott az elnöktől, amit egy kis borral is megtoldottak a központban. Amikor Somodi Bálint felemelte az első pohár bort, Kállai Sándor felé nyújtotta, és megszólalt. — Béküljünk ki! — Béküljünk! — mondta amaz, és koccintottak. De mielőtt ihattak volna, Sós Mihály megszólalt. — Mi a fene! Tán ti haragban vagytok? — De mennyire — nevetett Somodi Bálint. — Alig bírunk magunkkal. Nem sokkal ezután Sós Mihály odafordult Somodi Bálinthoz. — Te, Bálint! — Mondjad! — Osztán velem is kibékülnél? — Veled-e? — Ahogy mondom. i — Hát... — öntöttek, koccintottak, ittak. Ezután Kállai Sándor békült ki Sós Mihállyal, majd a brigád valamennyi tagja úgy találta, hogy békülhetnékje van, s mindenki több soron kibékült mindenkivel. Csak úgy visszhangzott a szövetkezet nagytermében, hogy „Béküljünk ki! Béküljünk ki!” Ettől fogva a tanyákon ennek a mondatnak olyanféle jelentése lett, hogy „Egészségünkre!” Ha pedig valakinek nagyon ihatnékja támadt, azt mondta: „De kibékülnék valakivel!" Hanem a. jutalomosztás után rendezett összejövetelnek komolyabb következménye is lett. Somodi Bálintot megint úgy kellett a kiskapuba állítani. Az asszony megelégelte a dolgot, kapta magát, összecsomagolt, s hazaköltözött az anyjához. Somodi Bálint Kállai Sándorhoz ment tanácsot kérni. Sokáig nem tudtak semmiféle megoldást találni, végül Kállai Sándor bizonytalanul megjegyezte. — Ki kéne valahogy békülnötök. Somodi Bálint a barátjára nézett. — Az a baj — mondta huncutul vigyorogva —, hogy az asszony ki nem állhatja a bort. így aztán ... hm!... hogy béküljek ki vele? Nem is sikerült, csak jó fél év múlva kiengesztelnie a feleségét, amikor már mindenki beszélte a tanyákon, hogy Somodi Bálint abbahagyta az ivást. — Hát csak kibékültetek? — fordult hozzá másnap Kállai Sándor. — Ki. — Osztán,.. erre a nagy örömre fel... velem nem akarnál kibékülni? Somodi Bálint keserűen legyintett. — Megfogadtam az aszszonynak, hogy rajta kívül örökre haragban maradok mindenkivel. Tóth Tibor az ok. Nem használják a dolgozók a védőruhát, -felszerelést, amely ugyan nem mindig kényelmes, sőt nem is öltöztet, de nem véletlenül találták ki őket. Azok, akiknek a munkája komoly szennyeződéssel jár, a műszak végén feltétlenül fürödjenek meg, és törülközzenek szárazra. Használjanak hintőport, izzadást gátló, illetve gombásodás elleni sprayt. Ma már igazán bő a választék a tisztálkodó szerekből, és elérhető áron kaphatók. Ennek ellenére, gyakran találkozunk az ápolatlansággal. Elkeserítő, hogy egy-egy rendelésen hosszan kell szellőztetni a betegek után. Pedig olyan egyszerűen lehet segíteni ezen. Reggel jót tesz az üdítő tusolás, ne feledkezzünk meg a hajlatokról, kényes testtájakról. Az esti fürdés legyen alapos. Hisz az egész napos izzadással bomlás indul el, amelynek hatására bőrbetegségek keletkezhetnek. — A testnevelési óra után a diákok nem tudnak zuha nyozni. — Bizony, testhigiénia szempontjából nem lényegtelen probléma ez. A tornatermi lehetőségeket ismerve lehetetlen, hogy mindenütt utolsó óra legyen a testnevelés. Nem beszélve arról, hogy az osztályok tanteremből tan terembe vándorolnak, így a diáknak még arra sincs ideje, hogy a kezét megmossa. Ezen pedig feltétlenül változtatni kellene. Fehér Ferenc Vírusmentes szaporítéanyag Vírusmentes oltványok és bogyós gyümölcsök forgalmazását kezdte meg a Gyümölcsös Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat. Kilenc helyen, közöttük Budapesten, a nagytétényi lerakatban árusítják a gyümölcsfákat és a málna-, ribiszke-, szamócaszaporító anyagot, amelynek vírusmentességét szavatolják. A hazai gyümölcsösökben hatalmas károkat okoznak a vírusfertőzések. Sárgás peremű, zöld színű foltok jelennék meg például az alma héján, jelezve, hogy a sharka vírus fertőzte meg a fát. De a szilva is szenved a betegségtől. a beszterceiállománynak mintegy 70—80 százaléka tekinthető fertőzöttnek. A csonthéjasok nemkülönben megsínylik a vírus támadását. A kutató-fejlesztő vállalat szakemberei a gyümölcsök közül elsőnek a cseresznye és' a meggy vírusmentesítését oldották meg. Hőkezelési eljárást alkalmaztak a szaporítóanyag egy részénél, emellett a korszerű, úgynevezett merisztémás eljárást is felhasználták arra, hogy tökéletesen egészséges oltványokat hozhassanak forgalomba. Az őszi szezonban 57 ezer cseresznye- és 31 ezer meggyfacsemetét adnak el ilyen vírusmentes kivitelben. Hozzávetőleg 1,3 millió bogyósgyümölcs-szaporítóanyagot is kínálnak a vásárlóknak. A program következő gyümölcsfaja az alma lesz; ebből egyelőre úgynevezett vírustesztelt csemetéket értékesítenek. Színház A kecskeméti kamaraszínház színpadán este 6 órakor, Háború és béke. A szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházában fél 8-kor: Janika. Mozi! A nagyteremben: Törvényes esküvő. Színes, szovj>*4 filmdráma. Előadás csak 5 órakor. Kaméiiás hölgy. Amerikai film. Előadás csak 7 ó*kor. A stúdióteremben: Felebarát-nőm. Színes, szinkronizált csehszlovák film-vígjáték, fél 6-'kor. Kettis győzelem idegenben Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Kakucs 1-0 (0-0) Kinizsi: Tiger — Farkas J., Szabó L., Nyári, Sallai — Kovács Z., Szabó B., Porha.nda — Beáké, Vigh (Kovács L., 65. p.), Torieska (Gonda, 85. p.). A kisméretű, de jó talajú kakucsi pályán körösi helyzetekkel kezdődött a mérkőzés, de Vigh meglepődött a nagy lehetőségek előtt, először kapu mellé lőtt, a második nagy helyzetnél a hazaiak kapusa hárított. A katouesiak támadásánál Nyári emelte ki a bolyból a labdát, majd Farkas J. és Tiger hárított közösen. A 12. percben Kovács Z. jó lövését szögletre ütötte a kafcucsi kapus. A Kinizsi játszott m-ezőnyfölényben, igazi gólhelyzet nélkül. A 25. percben Porhanda jó szabadrúgását a kapus kiöklözte. A 28. percbán Benikó bal lábbal gyengén kapu mellé lőtt, átvehette volna jobb lábra, akkor gól le hetett volna. A hazaiak támadásánál Tiger egy lapos, erős lövést jó vetődéssel biztosan védett, majd Sallai és Por handa hárított magabiztosan. Az első félidő utolsó percei izgalmasak voltak, egy jó körösi támadásnál kimaradt a helyzet, az ellentámadásnál Tiger védett jól, a gyors indításból Kovács Z. lövés helyett a lesen levő Vighez adta a labdát. Odalett a helyzet. A II. félidő gyors körösi támadással indult, Sallai—Benkó —Vigh—Kovács Z. volt a labda útja, de csak szöglet lett; belőle. A hazai csapat erősen rohamozott, de a körösi védelem biztosan hárított. Az 57. percben Szabó B. a felezővonalnál jó közbelépéssel megszerezte a labdát, Vighet indította a balszélen, ő az alapvonalról visszagurította a labdát, és a jól érkező Kovács Z. biztosan lőtt a hálóba. 1-0. Fokozódott a kakucsiak nyomása, a körösi védelem mindig hárítani tudott. Szabó L. könnyelműsködése miatt alakult meleg helyzet, de Porhanda a kapu torkából kivágta a labdát, majd Tiger védett jól két ízben is, és Szabó L. is javította előbbi hibáját. A körösi ellentámadások nagyon gólveszélyesek voltak. A 75. percben Porhanda—Szabó B.— Kovács L. volt a labda útja, de a cserejátékos óriási helyzetben kapu fölé lőtt. Meccslabda volt. A 40. percben Nyári emelt kapu fölé jó helyzetben, az utoilsó percben pedig Benikó jó egyéni játék után lőtt kapu mellé. Változatos, küzdelmes mérkőzésen, nehezen, de megérdemelten nyert a körösi csapat a jó játékerőt képviselő és nagy akarással játszó hazaiak ellen. Jók: Tiger, Szabó L., Kovács Z., Benkó. Pécsi Imire, Illyés, Vickó játékvezetői hármas mindkét mérkőzésen kifogástalan tárgyilagossággal működött. Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Kakucs ifi 1-0 (0-0) Kinizsi ifi: Hagymási —Balia, Kecskés, Czinkus, Sípos — Eszes, Bertalan, Hegedűs (Horváth) — Parázs, Szabó (Kolompár), Kiss (Szűcs). Akadozott a körösi ifik csapatjátéka, nem találták meg a hazai csapat lestaktikájának ellenszerét, nem tudtak igazi gólhelyzetet kialakítani, csak az eredmény az elfogadható, a mutatott játék nem. A kakucsiak már 40 gólt kaptak, és a Kinizsi ifik csak Czinkus 11-esből lőtt góljával tudtak nyerni. Rajta kívül csak Hagymási jó védései dicsérhetők. A serdülök -szabadnaposak voltak. P. S. Keddi sportműsor Tekézés. Tiszakécske: T. SC B—Nk. Mészáros TSz SK B és T. SC ifi—Nik. Mészáros Tsz SK ifi. megyei csapatbajnoki mérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirlaj!) t
