Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

VÁCI * J ü M a n A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1986. NOVEMBER 4., KEDD Társadalmi munka a településárt Tornacsarnok - terven felül Akárhol járok a város környéki településeken, a tár­sadalmi munkáról kérdezve azonnal jelentéseket tesz­nek elém, szinte percre készen. Ezekből megtudom, hogy egy-egy településen mennyi az önkéntes munka értéke. A számok alapján az is kitűnik, mintha azok éreznék kevésbé magukénak a lakóhelyüket, akikre a közös kasszából amúgy is több fordítódik. Ez talán ért­hető is, mert például a városba beköltözőknek hoszabb időre van szükségük, hogy otthonuknak érezzék az új lakótelepet. Tervszerűen Váchartyánban tavaly pél­dául az önkéntes munka ér­téke több volt, mint 2 millió forint. Az utóbbi években — tu­dom meg a közös községi ta­nács elnökétől; Hegedűs And­rástól — nagyon jó a közigaz­gatási területen lévő gazdasá­gi egységekkel, intézmények­kel a kapcsolat. Az együttmű­ködés nyomán csinosodott a község, simára gyalulódtak a hepehupás földutak, új fut­­ballpálya épült, több százezer forint értékű munkát végez­tek a kisiparosok, szocialista brigádok az általuk patronált óvodákban, iskolákban. — Az idén pontos társadal­­smimunka-tervet készítettünk — mondja az elnök — és hoz­zá a feladatokról füzetnyi lis­tát. A Hazafias ■ Népfronttal egyeztetett munkaterv egyéb­ként minden olyan feladatot tartalmaz, amely kapcsolódik a településfejlesztési elképze­lésekhez. A tapasztalatok sze­rint ezzel a mődszerrél javí­tottuk a társadalmi munka szervezettségét. Az eredmény az idén is kézzelfogható, hiszen több száz méter járda, út épült ta­nácsi közreműködéssel, ren­dezték a közterületeket, a víz­elvezető árkokat kiásták, tisz­tították az itt élők. Mind kö­zött azonban az általános is­kola tornacsarnokának építé­se a legnagyobb társadalmi vállalkozás. — A mostani gyarapodást megelőzően is jelentős értékű önkéntes munkát végeztek az intézményekben — tájékoztat Kozmáné Vinnai Zsuzsa igaz­gatóhelyettes —, miközben megmutatja a november 7-én átadásra kerülő tornatermet. — Hiszen a körzetesítést kö­vetően 1979-ben bővíteni kel­lett az iskolát. Akkor a négy tanterem és a vizesblokk je­lentős társadalmi összefogás­sal készült. Vagy említhetném a kézilabda-pályát és a gya­korlókertnél végzett munká­kat. Azonban ezekkel a bőví­tésekkel sem épült tornaterem az iskolához. Hiába szerettük volna régóta pótolni ezt a hiányt, eddig a költségvetésbe nem fért bele. A szükség késztette arra a helyi pártve­zetőséget, hogy megszervezze azt a társadalmi összefogást, mellyel felépülhetett a torna­terem. Együtt — Az akció 1981-ben in­dult — kapcsolódik a beszél­getésbe Bagyánszki János, a területi pártvezetőség titkára. — A tanács 1,2 millió forintot tudott adni a beruházáshoz. Ezt egészítettük ki különbö­ző forrásokból: az úttörők hulladékgyűjtési akcióiból származó pénzzel, a vállalatok átutalásaival, kommunista műszakok bevételével és la­kossági önkéntes hozzájáru­lással. — A szervezést hátráltatta, hogy 1983-ban az általános is­kola főépületének teljes fel­újítását soron kívül el kellett végezni, fiiszén a tönftréfneht vizesblokk veszélyeztette az épület állagát. 'Ez ’a "niurika csaknem 4 millió forintba ke­rült. De ismerkedjünk meg azok­kal a segítőkkel is, akik nél­kül a váchartyáni tornaterem talán később sem épült volna meg. A lakosság önkéntesen 1984-ben 285 ezer forintot fi­zetett be erre a célra. Ez és a tanács 500 ezer forintja le­hetővé tette az épületszerke­zetek megrendelését. A helyi termelőszövetkezet 100 ezer forintot utalt át a fejlesztési alapjából és a lakosság továb­bi 139 ezer forintot fizetett be. Ez a társadalmi összefogás megalapozta az akció sikerét. A tornaterem helyén lévő gazdasági épületek lebontásá­ra az általános iskolák tanu­lói és a tantestület tagjai vál­lalkoztak. A terepelőkészítés­ben a Volán Vállalat helyi üzeme adott segítséget. Az előre gyártott elemek szállítá­sát Agárdról szintén a Volán vállalta. A Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet AZONNAL FELVESZ A FÓTI TELEPHELYÉRE: siakmal képesítést és gyakorlatot szerzett belső ellenőrt és nyomdai előkészítőt (lehet nyugdíjas is), új, két műszakos üzemébe gépésztechnikusokat, műszerészeket, géplakatosokat és papíripari technikusokat, A BUDAPESTI KÖZPONTJÁBA: anyagkönyvelőt és Robotron gép kezelésében jártas gépkönyvelőt (lehet kezdő is, gépelni tudót betanítanak). Jó kereseti lehetőség. Kedvezményes az üzemi étkezés, üdülési lehetőség van a Balatonnál, a szövetkezet saját üdülőjében. Elsősorban Foton, Dunakeszin, Mogyoródon, Újpesten, Zuglóban, Rókospalotán és Újpalotán lakók jelentkezését várják. A dolgozókat munkába és hazaszállítják. Jelentkezni lehet Budapesten a VII., Dohány u. 57. sz. alatt az elnöki irodában, hétfőtő1 péntekig, reggel 7 és 8 óra között, illetve Fóton, a Keleti Márton u. 7. (Győrffy I. u. 35.) sz. alatt a munkaügyi osztályon, hétfőtől csütörtökig 7-től 14 óráig, pénteken 7-től 12 óráig. Szombat munkaszünet. A termelőszövetkezet 2-es számú főágazata a kommunis­ta műszakok bevételéből meg­vásárolta a szükséges eresz­­csatorna és a villamossági anyagok jelentős részét. Tár­sadalmi munkában a Volán dolgozói több szakipari mun­kán dolgoztak. A püspökszilá­gyi izotóptelep kollektívái a szerelésben segítették. A területen lévő honvédségi alakulat a belső és a külső va­kolást vállalta. A villanysze­relő és festő kisiparos munka­dija jelentős részét ajánlotta fel. így a 12-szer 24 négyzet­­méter alapterületű csarnokot, amely 3,6 millió forintba ke­rült, egy hét múlva birtokba vehetik a gyerekek. — A tornaterem használói nemcsak a mi diákjaink lesz­nek — mondja Zahorán Pál tanár, az úttörőcsapat vezető­je. — Azt szeretnénk, ha hasz­nára lenne a település ver­senysportjának. Természete­sen azok a vállalatok is spor­tolhatnak itt, akik részt vál­laltak a kivitelezésben. A közösségért Napjainkban, amikor szűkö­sebb keretekből gazdálkodnak a tanácsok, mint néhány évvel ezelőtt, különösen nagy lett a szerepe a társadalmi munká­nak. Ez a tevékenység termé­szeténél fogva közösségi haj­lamokból táplálkozik és he­lyes kéretek között, megfelelő tartalommal kitöltve egyúttal erősíti is a közösségi érzést. Kijár tehát a váchartyáni tor­naterem önkéntes építőinek az elismerés. Surányi János Az év végére Kaukázusi kefir Kaukázusi kefir elnevezés­sel új termék gyártását ké­szíti elő a Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalat. A hosszú életű emberek hazájá­ból származó receptúra alap­ján készülő kefir a Szovjet­unióban már régóta közked­velt. Regeneráló hatású, erő­síti a legyengült szervezetet, megkönnyíti az emésztést. Különleges tulajdonságaira Európa több országában fel­figyeltek és átvették gyártá­si eljárását. A Tejipari Vál­lalatok Tröszt megvásárolta a kaukázusi kefir gyártási li­­cencét szovjet partnerétől, s előállítására külön üzemrészt alakítanak ki. Az újfajta ke­fir előreláthatóan az év végén jelenik meg az üzletekben. Pályát változtató óvónők A batyuban vörös diploma hever „Hogy megnyugtassa őket, énekelt nekik a madarak hangján, mert egész nap túl kellett kiabálni őket. Nem azért, mintha türelmetlen lett volna, hanem mert ezek a gyerekek születésüktől fogva megszokták, hogy kia­bálnak velük — „Jaj, fogd már be a szád! Kapsz egyet, ha nem hagyod abba, majd meglátod!” —, ezért aztán, ha normális hangon szól hozzájuk valaki, nem hallják, alapzajnak veszik. Fél hétkor jöttek értük a szülők, hullafáradtan, látszott rajtuk, jobban örülnének, ha az óvoda bentlakásos lenne...” (Catherine Rihoit: A ked­venc) — Állítom, hogy a pedagó­gia egyik legnehezebb területe ez, mégis ennek van a legki­sebb rangja. Azt mondod, óvónő vagy, szolid mosoly a száj szegletében: Ja, el játsza­dozik a gyerekekkel, megeteti őket, rajzolgatnak kicsit, az­tán hazamegy. Lehet, hogy Teleki Blanka kisdedóvó egy­letében ez elég volt, ma azért más a helyzet. Alföldi kis falucskából in­dultam a városba. Amikor fel­vettek a képzőbe, nem ugrot­tam ki a bőrömből, számítot­tam a sikerre, jól tanultam a gimnáziumban. Már az általá­nos iskolában eldöntöttem: óvónő leszek, mert úgy érez­tem, tudok a gyerekek nyel­vén beszélni. A képzőben zaj­lott az élet, írtam a nagysza­bású pedagógiai dolgozatokat, meg is kaptam érte az elisme­rést. Az az igazság, hogy egy kicsit elteltem magammal, de azért napról napra erősödött bennem: érdemes tanulni. Az államvizsgám jól sikerült, zsebemben vörös diploma, ez­zel már csak el tudok helyez­kedni. Az országban bárhova kerülsz, óvónőre mindenütt szükség van, nem? Csak meg­lengeted a diplomádat és két kézzel kapnak utánad. Aztán hamar rá kellett jön­nöm: nem minden papsajt! A diplomám megért vagy száz forintot, annyival kaptam töb bet egy vizsgákon örökké bukdácsoló macánál. Nem es tem kétségbe, végül is az em­ber szakmai értékeit- nem az teszi, ha kisuvickolt papírok­kal érkezik. Majd eldől min­den a foglalkozásokon. Ha­mar túltettem magam azon, hogy a munkakönyv nem jegyzi a főiskolai eredménye­ket. Egy voltam a sok közül.: fiatal óvónő. Ezt azokra mondják, akik a fizetési ka­tegóriák legalján vannak, és eleget is nyüzsögnek ahhoz, hogy a munkájukra figyelje­nek. Hát én nyüzsögtem. Ahol csak tudtam, hallattam a han­gom. Nem voltam én egyedül a világmegváltó terveimmel, volt mellettem bőven spanyol­viaszkot gyártó ifjú titán, csak nekik valahogy nem jött ösz­­sze. Pedig jó eresztés voltunk, azt mondták ránk. Tudtunk mi mindent, amit tankönyvek­ből meg lehetett tanulni, a világ dolgaiban jól eligazod­tunk, ki-kiruccantunk a köz^ művelődés vadvizeire meg az ifjúsági mozgalomba is. Csu pán az előítéletekkel meg a kicsinyességgel szemben vol­tunk védtelenek. Mert mi a nemzedékváltás tempója? A fiatalok megér­keznek. széles vigyor az arcu­kon, ide nekem azokat a lur­kókat, majd én megnevelem őket! De az első hetek után valaki mindig akad, aki kö­zölje: Ne verd magad itt, kis­­anyám, nem körülötted forog Dunakanyar Ktsz: Bővítik a hálózatot Kisvácon, a Hunyadi utca elején volt egy népszerű cipő­javító üzlet. A néhány négy­zetméteres helyiségben öreg mesterember hajolt a kaptafa fölé, s elbeszélgetett, tréfálko­zott a megrendelővel, aki né­ha meg is várhatta cipőjének sarkalását. kisebb javítását. Az idős suszter elfáradt, a javítórészleg megszűnt. A Du­nakanyar Ipari Szolgáltató Szövetkezet nem hagyta ki­használatlanul a már koráb­ban is hozzá tartozó üzletet. Fogtechnikai laboratóriumot nyitott benne, az Árpád úton lévőhöz hasonlót. Egy harma­dik ilyen típusú részleget is megnyitottak a Juhász Gyula utca 2-ben, a régi boyszolgá­­lati felvételi iroda helyiségé­ben. (Mint ismeretes, a Fog­­technikai Vállalat felszámolta az úttörőház melletti épület­ben működő 41. számú labo­ratóriumát.) A szövetkezet vezetősége más irányban is fejleszti a szolgáltatóhálózatot. A Szent­­háromság téri kulcsmásolót korábban köszörűs résszel bő­vítették, novembertől varrógé­pek javításával is foglalkoz­nak. Verőcemaroson, a váci­hoz hasonló okok miatt meg­szűnt cipőjavító helyén koz­metikai szalont nyitottak. Az első időszak forgalma igazol­ja, hogy ez a kezdeményezés is találkozott a lakosság igé­nyével. P. R. a világ! Beültetnek négy-öt éves gyerekek közé, görbedj köztük, egyél velük, játssz ne­kik, szóval viselkedj úgy, aho­gyan az egy huszonegynéhány éves mintegyerektől elvárható. Ha este hatkor elszabadulsz, írd hajnalig a foglalkozások vázlatait, készíts szuperfelmé­réseket a gyerekek neveltségi szintjéről és vágd magad vi­­gyázzba, ha szakfelügyelő ér­kezik. Azért, ha sikerül, még a szülőknél sem árt bevágód­nod, mégiscsak illik tudni, ez meg ez kinek a gyereke, en­nek a szülőnek ilyen rigolyája van, amaz megint mást sze­retne. kss KB Kisvárosban élsz, vigyáznod kell arra is, nehogy bemenj nyilvános szórakozóhelyre a fiúkáddal, mert az főbenjáró bűn. Ha egy apuka hív el ká­vézni, az meg már mindennek a teteje! Terítéken vagy ál­landóan, egyszer csak észre­­veszed: az óvoda utánad lopó­­zik, befúrja magát a magán­életedbe, körbekígyózik rajtad a kicsinyesség, a bezártság, nem mersz egy lépést se tenni pitizés meg pacsizás nélkül, Hiába mondod, hozzák ide elém a gyereket, mutassák meg, mit tud, utána döngesse mindenki a mellét. Nem, ez így nem jó, egészen más ér­tékszempontok alapján ítélik meg a munkádat. A foglalko­zásokat követő értékelések fő témája: a fiatal óvónő cso­portjában folyik a gyerekek orra, figyeljünk erre oda job­ban. Isten bizony, kísértenek régi tantervi rémálmok: tud­jon késsel, villával enni... A legszomorúbb az'egészben az, hogy ezt pont én mondom el. Én ugyanis sikeres óvónő voltam. Meghallgattak, a munkámat elismerték, a szü­lők szerettek, és főnökeim sem helyezgettek egyik óvodából a másikba. Biztosan álltam meg a helyemet a nevelés frontján — ez most itt nagyon hülyén hangzik, de — gondolom — így beszélnék, ha hetente egy­egy kitüntetést tűztek volna a mellemre. Nem tűztek egyet sem,' de azért nekem minden bejött, megúsztam néhány osztályvezetői dicsérettel. Pedig rengetegen voltunk. Nem tetszett valami? Odébb lehetett állni, nem tartóztatott senki. Keress ,más munkát, van -helyetted kettő is, akár már holnap is! Most jobban megnézik, kit engednek el. De egy óvónőnek a legjobb kiug­rási lehetőség az iskola. De miért nem a gyepében kérde­zősködsz, úgy tudom, ott van a legtöbb kiugrott óvónő. Hogy miért mentem el? Most akármit is mondhatnék. Engem — hiszed vagy nem —* nem akartak elengedni, de már mondtam: nehezen vise­lem el a kicsinyeskedést meg a munkahelyi fúrókákat. Oda mentem én is, ahol jobban ki­élhetem magam, megvalósít­hatom az elképzeléseimet. Iskolába. Itt is vannak gubancok, de itt legalább hagynak dolgozni — és tanulni. Mert rájöttem mit ér áz én kis diplomám. Annak idején, a képzőben azt mondták, legyünk büszkék rá, hogy felsőfokú intézmény­ben tanulhatunk, főiskolai végzettséget szerezhetünk. Ez idáig rendjén is volna. De mi van akkor, ha tovább akarsz tanulni? Persze, bejutsz min­den felvételi tortúra nélkül, de a tanárképzőben szépen le kell vizsgázni újra, minden­ből. Új munkahelyemen, a jövő iskolájában rögtön bevésték a személyimbe: képesítés nél­küli nevelő. Jó, tudom, ez tény, de azért mégis elkeserí­tett kicsit az a nyomorult be­jegyzés. Annyi év tanulás után, annyi átvirrasztott éj­szakát követően ennyit érnék? Az a diploma erre jogosítana fel? Óvónő lehetsz, semmi egyéb. Ha mást akarsz az élet­ben csinálni, el_ kell hozzá fe­lejtened az eddigi életedet. Kezdheted -aLalral.a^baUyogást — felfelé. ’ Hogy más lehessek, mint aki eddig voltam, le kell hán­­tanom magamról a régi hite­met, mindazt, ami tíz évig., él­tetett, mindazt, ami elől me­nekültem: a „csak óvónő­­ség”-emet... Rab László Váeról a hazai lapokban Szenes Eszter tárlatát Mucsi András műtörténész nyitotta meg. (Papp László felvétele.) Az Esti Hírlap ismertette a legutóbbi váci képzőművészeti kiállításokat: a könyvtárgalé­riában Szenes Eszter grafikái ból rendezett tárlatot és Uhrig Zsigmond festőművész bemu­tatóját a HAGY-ban (képűn kön). A Somogyi Néplap is rész­letesen beszámolt a váci Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban rendezett képzőmű­vészeti szimpóziumról, athol a többi között ismertették a siklósi kerámia-alkotótelep munkáját. A Magyar Nemzet előzetes ismertetést közölt a november 6. és 8. között rendezendő magyar versenyautó-kiállítás­ról. A parkolóban a Váci Autójavító Kisvállalat egyide­jűleg versenyautó-börzét ren­dez. A Nógrád bemutatta Vratni József SZOT-díjas kultúrház­­igazgatót, aki visszaemlékezett arra, hogy a váci Forte-gyár­ral közösen rendezte az Üveg szépsége, valamint a Munka-, munkásábrázolás kiállításokat. A Nők Lapja közölte Erőss Ágota felháborodott hangú vezércikkét, amelyben azt írja, hogy nemrégiben széles körű ellenőrzést foly­tattak le Vác környéki étter­mekben és sok visszaéléssel találkoztak. Az Egészségügyi Dolgozó statisztikája szerint a váci Szőnyi Tibor Kórház-Rendelő­intézet 183 orvost, 13 egyéb dipiomást. 690 szakdolgozót. 75 műszaki és 119 fizikai dol­gozót foglalkoztat. Az Űj Ember megírta, hogy Bánk József érsek-püspök meghívására Vácra látogatott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke s elemezte az egyház és az állam viszonyát. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom