Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA J n j,.» „ .. . ■ ■ I —__________________________________ XXX. ÉVFOLYAM, 381. SZÄM 1986. NOVEMBER 39., SZOMBAT A gazdálkodás látja hasznát Az agitáció legősibb módszere A gazdálkodás mostanában nem diadalmenet, még egy olyan nagy múltú termelőszövetkezetben sem, mint az albertirsai—dánszentmiklósi Micsurin. Az emberek szorgalma, a szakemberek rátermettsége, a vezetők felkészültsége nem hibádzik, mégis keményen meg kell küzdeni az újra meg íjjra felmerülő kedvezőtlen körülményekkel. A felelősségben természetesen osztoznak az ott dolgozó kommunisták is, akik megtalálják a módját; miként lehet a párthatározatok és a kormányprogram szellemében meghatározni a helyi célokat, s valamennyi munkatársukat mozgósítani azok megvalósítására. Nyíltság, őszinteség A legutóbbi városi •pártvégrehajtóbizottsági ülés előtt megnyugtató helyzetjelentés bontakozott ki erről a munkáról. Testületi véleményként hangzott el, hogy a termelőszövetkezeti pártbizottság az utóbbi két évben megteremtette a szervezeti élet feltételeit, rendszeres, tervszerű és színvonalas 'a testületek tevékenysége, hatékonyan lépnek fel működési körük minden fontos területén. A nyíltság és az őszinteség lehetővé teszi, hogy a valós helyzetnek megfelelően tárgyaljanak meg minden kérdést, pontos képet festve a gazdaság helyzetéről, törekvéseiről, a halaszthatatlan tennivalókról. A gazdaságpolitikai agitáció ma élénkebb, mint valaha volt. Megnőtt a súlya, szerepe. Az ott dolgozó kommunisták sikerrel vállalták fel az informálást, a meggyőzést, a mozgósítást. Mindezt akképpen valósítják meg, hogy nemcsak a szavakban, de a mindennapi munkában is igyekeznek példát mutatni az egyébként is szorgalmas és becsületes termelőszövetkezeti kollektívának. Tudatában vannak, hogy a jó politikai, munkahelyi légkör kihat a termelésre. Ha nincsenek nagyobb súrlódások, a kisebbeket meg az őszinte vitákban feloldják, akkor a nehézségek közepette is lehet szívesen vállalni a munkát. Feladataik között a nagyobb jövedelemszerzés, a gazdaságos export kibővítése, a termékszerkezet korszerűsítése, érdekeltségi és irányítási rendszerük fejlesztése, a mind átgondoltabb munkaerő- és energiagazdálkodás áll az élen. Az agitáció legfontosabb fórumai a pártrendezvények. Az üzemi pártbizottság és a végrehajtó bizottság a fentiekben felsorolt célokat sorra napirendre tűzte, megtárgyalta. A döntésekhez < alternatív lehetőségeket is megjelölt. Volt olyan téma, amelyet a heves vita következtében elnapoltak. Az előterjesztések elemzéseken, a tudományos intézmények, a munkabizottságok és a szakemberek javaslatain alapulnak. Minden tanácskozás a demokratikus kérdésfelvetés fóruma. A szabad pártnapok sikerére mi sem jellemzőbb, mint hogy 900-an vettek részt rajtuk legutóbb. Rendszeresek a munkahelyi tanácskozások. Az agitáció a hetenkénti fő vezetői megbeszélésen is hangsúlyos a pártbizottság titkára részéről. A szocialista brigádvezetők havonkénti összejövetelén minden fontos tárnáról ,szó esik, s a munkaversenyben elért eredményeiket is rendszeresen számon tartják. A párttagság, de a szövetkezet valamennyi tagja, alkalmazottja tájékoztatása is mindig gyors és alapos. A jól szerkesztett Micsurin Híradó kiemelkedő szerepet tölt be ebben. A szellemi vetélkedők jelentőségét a gazdaság céljainak alapos megismerése adja meg. Meggyőző érvek A párttagok nem restellnek a legősibb propagandaeszközhöz, az emberekkel való személyes beszélgetéshez, vitához folyamodni. Erre az idén bőven volt alkalom. Meg kellett magyarázni, miért változtatnak a háztáji gazdálkodás addigi gyakorlatán. Többletmunka fejében pluszjövedelmet kínáltait cserébe. A kegyetlen aszályon múlt, hogy számításuk nem válhatott valóra. Alaposan előkészítették a textilüzem megszüntetését, a húzózúrüzem 75 dolgozóját a Lemezárugyár állományába helyezték át. Mindenki mindenről időben tudott, rendben lezajlott az átszervezés, de mennyi meggyőző érvelés áll mögötte. Fontosnak tartották a munka értékarányos elismerését, az önálló egységekre való átállást, a teljesítménybérezés széles körű elterjesztését, a teljes vertikum kialakítását, amely sikerrel megvalósult. Mindezek mellett önkritikusan megállapítják, hogy nem tudták eléggé ellensúlyozni a bankkamatok és a közterhek növekedését. Magas eszközállományuknak nagyok a’terhei. Igen munkaerőigényes ágazataik vannak. A földhasznosítás gondjai a gyenge talajminőségből és a krónikus csapadékhiányból fakadnak. Számottevő kiesést okoz a Szovjetunióba irányult vermutexport elmaradása. A gyümölcsösben — főleg álmából — gyenge volt a termés. A pártbizottság gazdaságpolitikai agitációjának így is nagy szerepe van abban, hogy a tsz gazdálkodását sikerült továbbfejleszteni. További feladat az embereket érintő kérdések figyelemmel kísérése és megválaszolása, a szervezettség, a belső érdekeltség, a munkafegyelem javítása. Még eredményesebb ellenőrzést kell folytatni és tovább javítani a munkahelyi légkört. A vezetek példája A vezetőkkel szemben támasztott normák betartását mindenkitől szigorúan számon kérik. Ezzel kapcsolatban több személyt elmarasztaltak, mulasztásuk súlyának megfelelően állapítva meg fegyelmi felelősségüket. Azt az elvet vallják, hogy a vezetők példájából kiindulva lehet csak megkövetelni mindenkitől a legjobb tudása, képessége szerinti munkavégzést. A városi párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a gazdaságpolitikai agitáció megfelelő eszköztárával rendelkeznek a Micsurin Tszben, s ezt kell még jobban hasznosítani a sikeresebb gazdálkodás érdekében. T. T. Gazdaholt Érdeklődnek, vásárolnak A gazdaboltoknak nem ez az igazi szezonja, mégis egyre-másra nyílik az ajtó az Alszegi úti mezőgazdasági szaküzletben mostanában is. Lehet, hogy azért, mert az arra lakóknak újdonság, az átutazóknak pedig jó alkalom arra, hogy azt keressék, amit máshol nem kaptak. A növényvédő szerek, műtrágyák mellett kerti kisgépeket, darálókat, az állattenyésztésben használatos Hatókat, másféle felszerelési tárgyakat is kínálnak. Az igazi forgalom majd a tél végén kezdődik, amikor megjönnek a vetőmagok és a fóliák, amit mindig sokan keresnek. Nincs könnyű helyzetben a riporter, amikor Nyársapát népességmegtartó képességének vizsgálatakor valamiféle kiút felmutatását szeretné rögzíteni. Erre vonatkozóan tanácsi és párthatározatok vannak, . azokból. már idéztünk is. Hogy ezek a valóságában hogy vizsgáznak, annak megítélésére még kevés az idő. De most szóljanak maguk a nyársapátiak a gondokról és a lehetőségekről. Kovács Dénes Nagykőrös, Kocsér, Nyársapát egyik megyei tanácstagja. Foglalkozása szerint villanyszerelő, nem is akármilyen; hiszen mestervizsgával rendelkezik. Ismerősei csodálják szívósságát, szorgalmát. Felnőtt fejjel sem szégyell újratanulni régebben másként értelmezett fogalmakat; folyóiratokat tanulmányoz. Munkája mérnöki színvonalat üt meg — ahogy egyik vezetője jellemezte. A Haladás Termelőszövetkezetben dolgozik, órabére 28 forint 50 fillér. t:::» — Én úgy tudom, nem nyársapáti különlegesség az, hogy csökken a népesség. Cegléd környékón tíz községben, Abony kivételével, ugyanez a helyzet. Tudomásul kell venni — sajnos —, hogy a központi források szűkültek. (Közbevetőleg, ennek igazolására egy tény: a tanács fennállása ót3 jóformán először nem kapta meg a központilag neki szánt pénzt, az úgynevezett fejkvótát). Ugyanakkor meg a község mellett szól, hogy földrajzilag kedvező helyen fekszik, országos út-, vasútvonal mellett, jó buszközlekedéssel, s így percek alatt a városba lehet jutni. De a legnagyobb gond az, hogy az alacsony jövedelmi szint miatt itt már nemcsak a második, de a harmadik gazdaság létezéséről is beszélhetünk. Ott keresik meg az emberek azt a pénzt, ami a mai életvitelhez, a mai igényszinthez elengedhetetlenül szükséges. A lakosság tehát a főmunkaidőn kívül rengeteg terményt állít elő, amiből az országnak származik exportbevétele. Nagyon nagy szükség lenne rá, hogy az ilyesfajta tevékenységet az eddiginél sokkal jobban koordinálják. Nagy szerep juthatna ebben a szövetkezetnek, de az áfésznek, s közvetve a Nagykőrösi Konzervgyárnak is. A tények — említsük meg újra a számokat — alátámasztják a tanácstag véleményét. Az áfész-értékesítésből 19,5, a tejből 4,5, a sertésből 21—27, a pincegazdaságnak leadott szőlőből 2—3, egyéb terményekből, például krumpliból, úgy tízmilliós bevétel képződik. Ez a 66 millió forint nagyjából kétszerese a keresőképes lakosság főmunkaidőből származó jövedelmének. ■ •* A Penomah ceglédi gyárának húsüzemében ötvenféle terméket gyártanak. Ott készül többek között a BNV-díjas aromás májas, az úgynevezett vörösáruk sora, mint például a virsli és a párizsi. A húsüzemben dolgőzók — százhúszan — naponta átlagosan 20 tonna készítményt állítanak elő. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) — Ez a fogalmazás pontosításra szorul — véli Kovács Dénes. — Amíg a fizetéseket egy-egy személy kapja, a termelést egy egész család végzi. Azután ez utóbbi pénzek bruttó kifizetések, nem azonosak a nyereséggel, ami tíz-húsz százalék közötti lehet. Ettől függetlenül, a népgazdaság járna jól, ha a kétszáz vagon nyársapáti krumpli nem öthatszáz kilójával, hanem teherautónként jutna például a Bosnyákra. Mennyivel kevesebb üzemanyag kellene ehhez? S ugyanez igaz a takarmánybeszerzésre, s még sorolhatnám. — Ennek a közösségnek, a Haladás Termelőszövetkezet tagságának, megvan a maga tennivalója. Elsősorban a vezetők személyes példamutatását kell erősíteni. Testre szabott feladatokat kell kiadni, s azokat következetesen kell végrehajtani. Ma is sok olyan ember van itt, aki marad, nem akar menni, ha csak egy kis jelét is látja a boldogulásnak. Dombóvári Sándor, a község HNF-bizottságának titkára, a Haladás Tsz gépműhelyvezetője. — Nézze, szerintem a téeszben kétfajta ember dolgozik. Az egyik rész átlagos képességű, s azért van itt, mert a téesz tudja biztosítani a munka utáni kereset lehetőségét. A ' másik rész a kifogásolható hozzáállású, máshová nemigen alkalmas. Jellemző rájuk az italozás, a fegyelmezetlenség. Egyébként a téesz jövedelmi viszonyai miatt a munkafegyelem rosszabb a kelleténél. Kisprumik József autószerelő szakmunkás egy átlagos napjáról beszél: — Reggel négykor, fél ötkor kelek, mikor hogy, a feleségem — most gyesen van — fél órával ha többet alhat, ellátjuk-az állatokat, most négy tehenet, pár anyadisznót tartunk, azután viszem a nagyobbik lányt az óvodába. Szerencsém van, ha nem sír, akkor időben beérek a tejcsamokba, leadom a tejet, s bevágódok a gépműhelybe hétre, délben nyomás haza, négy kilométer a hasig érő homokban, az ebédet alig kapom be, máris a kezemben a cetli, mit kell vennem a boltban; berohanok, kivárom az istentelen lassú kiszolgálást. Ha valami romlandót vettem, nyomás újra haza, utána újra munka négyig, megint rohanok haza, ellátom a teheneket, kitisztítom a disznóólát, megfürdök — fél nyolc van, nézem egy kicsit a tévét, aztán esek az ágyba, másnap kezdődik minden elölről. Építkezni szeretnénk, tizenegy éve vagyok itt, 23,50 az órabérem, húspénzzel, családi pótlékkal ötezer körül viszek haza. A boríték olyan lapos, hogy nem találom a zsebemben, mikor hazaérek, önképzés? Kultúra? Nem is szóltam még a zöldségről, a burgonyáról, azt is kell kapálni. Ja, és ne vegye dicsekvésnek, mert nem annak szánom: négyszeres kiváló dolgozó vagyok. Anyósom a Barneválnál dolgozik, segédmunkás, 24 forintos órabérben. Ha bemegy szombaton, nyolcszáz forintot kap érte, géemkázik. Akár 13 ezer forintot is hazavihetne — de neki is szüksége van a pihenésre ... — Tudja — szól közbe Dombóvári Sándor — nem sietteti a lazaság felszámolását, hogy nem látjuk a bajok végét. A téesz az idén csak úgy lesz nyereséges, ha bevonja a tartalékalapot. Erről szó volt már vezetőségi ülésen is, ahogy hallom. Laikus lévén, azt firtatnám, mi lesz jövőre, ha végképp elfogy az ilyen pénz? — Ml lesz, mi lesz? Nem hallotta Móricka esetét a macskával ? — Nem. — Most hallja. A sah pályázatot hirdetett, óriási pénzt kap, aki megtanítja a macskáját beszélni. Móricka elvállalta. Jönnek a barátai, mondják, meg vagy te őrülve? ö meg csodálkozva tárja szét a karját. „Figyeljetek rám. A pénzt már megkaptam, most három évem van. Megdögölhet a macska, meghalhat a sah,vagy akár én is. Majd csak lesz valahogy!” Egyébként vannak pozitív jelek is Nyársapáton. A Béke utcában például már köt a beton, kész a házalap. Bíró Gézáné, a község újonnan választott, egyben legfiatalabb tanácstagja, óvónő, férjével házat épít. ök is bíznak a jövőben. Ballai Ottó (Vége) Technikusképzés kezdőik Az ország sok más intézményéhez hasonlóan az 1987/ 88-as tanévben a ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola is megkezdi a technikusképzést. Mégpedig a biológiai szakcsoport állattenyésztő és állategészségügyi szakán. A jelentkező tanulók az I—II. évfolyamon egységes tartalmú általános, valamint a biológiai szakcsoport követelményeinek megfelelő szakmai és elméleti alapozó képzésben részesülnek. A III. és a IV. évfolyamon az általános ismereteket az állattenyésztés és állategészségügy szakmai elméleti és gyakorlati tudnivalói egészítik ki. A negyedik esztendőt érettségi vizsga követi: magyar nyelvből és irodalomból, történelemből. matematikából és biológiából. Ekkor a diákok — elhatározásuktól függően — jelentkezhetnek valamelyik felsőoktatási intézménybe vagy vállalkoznak a szakközépiskola ötödik évének elvégzésére. Ennek az évfolyamnak a programja már kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tartalmaz. A középiskolai diákéveket képesítő vizsga zárja le: állattenyésztésből és takarmányozásból, állategészségügyi és higiéniai ismeretekből, valamint a szakmai gyakorlatból. A végzett technikusok többféle munkakört is betölthetnek: lehetnek műszakvezetők, törzsállattenyésztők, állategészségőrök, körzeti felügyelők, háztáji agronómusok, tejházkezelők, takarmánygazdálkodók. Fogadóórák December 1-jén, hétfőn délután 2-től 6 óráig Sós János, a várósi tanács elnökhelyettese fogadóórát tart a városházán hivatali szobájában. Lakásra váré családok A városi tanács a hetedik ötéves terv időszakában — a megromlott lehetőségek közepette is — kiemelt feladatnak tekinti a lakásépítést: A hátrányos helyzetű családok esélyeinek javítását is fontosnak tartják. A nagycsaládosokat, a fiatal házasokat, a pályakezdőket, a városunkban letelepedni szándékozó szakembereket juttatják elsősorban hajlékhoz. Célkitűzésük szerint 1990-ig 70—100 családot kívánnak szociális bérlakáshoz segíteni. A nyilvántartás szerint Cegléden 451 család szerepel a lakásigénylők listáján. Közülük 147-en szociális bérlakásra, 3Ö4-en tanácsi értékesítésű OTP-lakásra tartanak igényt. A magánlakásépítéshez 390 telek áll rendelkezésre, ám további 570 porta kialakítására kell sort keríteni. Az öregszőlőben 200 telek — közművesítve — alkalmas a korszerű, csoportos családiház-építésre. IiiSN 0133—2600 (Cegiédl Hírlap) Nyársapáti körkép 4. Nem látszik az alagút vége Párizsi, virsli tciuiaszámra
