Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
A szomszéd kútja Ha kóli van a vízben Még 1982-ben történt. Háromhavi külföldi távoliét után arra jöttünk haza, hogy a vizünkkel, a házi vízvezeték kényszerpihenője után — tél volt, még csak nem is öntöztek vele — valami baj van. Húzattuk, folyattuk, egyre rosszabbodott a helyzet. Hidegen még csak hagyján, de a bojlerből egyre büdösebben jött. Nem ittuk, nem főztünk vele. Amikor láttuk, hogy nem javul, a gödöllői Köjál révén 150 forint lefizetése ellenében, vízmintát vetettünk. Az eredmény lesújtó: 100 mg/Mter a nitráttartalma, a Coliform szám 18 FCF, ami annyit jelent, hogy emberi ürülékből származó kóli van a vízben, ahogy informáltak, vagyis sem ivásira, sem főzésre nem alkalmas. Azóta a szomszédból hordjuk a vizet, és várjuk, hogy az utcánkban már folyó víz végre iható legyem A másik történet idei. Az egyik szomszédasszony kútja július 23-án, amikor a szomszédék házának teteje leégett, tele lett oltóhabbal, vize nem iható. Most kitisztíttatta az Állami Biztosító biztatására és kötvénye terhére, de azt a logikus tanácsot kapta, mielőtt iszik belőle, vizsgáltassa meg a Köjállal, iható-e? Egyik reggel'becsöngetett a szomszédasszony, és megbeszéltük, hová menjen a vízmintával. Most következik a harmadik történet. Dolgozom itthon, és — ahogy mondaná szokták — háttérrádiózom. Hallom a párbeszédet: a Köjál a 150 forintos vízvizsgálati díjat 2500-ra emelte. Nos, előtérbe a rádiózással! Először is gyors fejszámolás: 2500 osztva 150-nel az 16 és hétharmados áremelés. Ha jókedvem lenne, akkor azt mondanám, ez olyan csúcs, ami a rekordok könyvébe való. De egyáltalán nincs jó kedvem, hallgatom a rádióban nyilatkozó illetékes indokait: Roppant kevés szakember áll a rendelkezésükre, a hihetetlen tömegben rájuk szakadó munkát nem győzik. Mindenki okkal, ok nélkül ennyiért vizet vizsgáltat, leggyakrabban a hét végi házzal rendelkezők. A közületi vizeket, vízvezetékeket, községi és városi rendszereket, ahol egyszerre a fogyasztók tömegének a vizét ellenőrzik, még győznék, de a számos (sőt: számtalan) ásott kutat, házi' vízvezetékeket nem. A vizsgálatok tömegét pedig lecsökkenteni, a kérdést másképp megoldani nem tudják, mint az áremelés módszerével. De aki nagyon szegény. annak majd kérelmére adnak árengedményt! Ennyi volt a nyilatkozat lényege. Tudtommal jelenleg egyik fő feladatunk a tiszta ivóvíz előteremtése. Foglalkoztatja a kérdés az Országgyűléstől a községi tanácsokig, az egyéni háztartásokig egész országunk lakosságát! Ezt a kérdést áremeléssel nem lehet megoldani ! Az előző bekezdésben a fertőzés gondját emlegettem. Nem akarom eszmefuttatásomat népszerű szólamokkal cifrázni* de egészségünk, a köz egészségének, munkaképességünk megtartása, a járványok megelőzése minden másnál fontosabb. Erről csak ennyit és ne többet. De a kérés: intézkedjenek valahogy ésszerűen a víz ügyében. És még valamit, hátha valaki nem tudná, mit jelent a Köjál rövidítés. Közegészségügyi és Járványügyi Állomás! Ehhez tartsuk magunkat akkor. Fazekas Mátyás A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1986. NOVEMBER 29., SZOMBAT Építészhallgatók szép feladata Középkori falakon betonkoszorú Ajándékműsor Nyugdíjasest Evek óta megrendezi a Hazafias Népfront városi bizottsága a szakmaközi bizottsággal és a Vöröskereszt városi vezetőségével együtt a nyugdíjastalálkozót. Az idén sem marad el a rendezvény. A több száz meghívott december 17-én, szerdán délután három órától érkezik a gödöllői művelődési központba. Először fórumot tartanak az időskorúakat érdeklő kérdésekről. A társadalombiztosításról, a klubokról, az egészségügyről, a kereskedelemről. Megfelelő szakembereket hívnak a válaszadásra. Az ezt követő ajándékműsor a színházteremben lesz. Záray Márta és Vámosi János lép fel, a népszerű előadóművész házaspár legsikeresebb számaiból énekel. Aszód Kárrendezés helyben December elsejével Ismét megindul a kárrendezés és kifizetés az Állami Biztosító Aszód, Kossuth Lajos utca 11. szám alatti fiókjában. Elsősorban személyi szolgáltatások: születés, kórházi ápolás, 28 napon túli betegállomány, valamint kisebb összegű műszaki károk után járó pénzt fizetnek ki. Hévízgyörkön a román kori műemlék romptemplom felújításában munkálkodókat a helybeliek közül sokan segítették. Ezt a cselekvő figyelmet észrevéve, értékelve, és a tennivalók további módozatait feltárni hívta össze a Hazafias Népfront községi bizottsága a faluban élőket az egyik este a művelődési házba. Az előadók sorában Pálos Frigyes művészettörténész, hatvani prépost volt az első. — Az volna jó, hg legkésőbb e találkozónk végére mindenkiben tudatosodna, hogy ennek a műemléknek a felújítása, rekonstrukciója nemcsak néhány ember kedvtelése, hanem elsősorban a műemléki törvényben meghatározott feladat, és helytörténetileg olyan érték, aminek a megismerése és megbecsülése a hévízgyörkiek kötelessége. Á népfront nyújtotta alkalom nagyszerű lehetőség ennek a tudatnak és szemléletnek a kialakítására. Tény, hogy Budapestről Eger felé haladva az isaszegi öregtemplomtól Feldebrőig a hévízgyörki az egyetlen Árpádkori műemlék — mondta bevezetőül. A bagi egyházlátogatási jegyzőkönyv feljegyzi azt a hagyományt, amely szerint a Galga árterülete által körülvett dombon a vácszentlászlói erdőkben meghúzódó lovagkirály a kunokkal és besenyőkkel 'való harcokból sikeresen megmenekülve fogadalomból építette a templomot. A már megtörtént régészeti kutatás által igazolt félkörös zárású szentély tehető is László király korára. Nyilvánvaló, hogy ez az első templom a tatárjárásban sérült meg, s azt követte még mindig román építészeti modorban a következő, ami ma is áll. — A rommá vált épület felújításának igénye újra és újra felmerült, de csak két éve vált cselekedetté. A hévizgyörkiek már hozzászoktak a látványhoz. Lelkes fiatal építésznövendékek dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója támogatásával és az Országos Műemléki Felügyelőség megértésével láttak hozzá a romok kitisztításához, a felméréshez. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága pénzügyi keretet határozott meg a régészeti kutatáshoz, ezzel a feladattal Tári Edit középkoros régészt megbízva. Munkáját a helybeli nyugdíjasklub tagjai segítették. — Az Országos Műemléki Felügyelőség tervosztálya megbízta S. Homonnai Márta és Káldi Gyula tervezőmérnököket Holnapy Dénes és Kralovánszky Péter építészhallgatók felügyeletével, akik a felmérési rajzokat és a helyreállítási terveket elkészítették. A műemléki hatóság a helyreállításhoz három részletben öszszesen félmillió forintot ajánlott fel — tájékoztatta az érdeklődőket Pálos Frigyes. Holnapy Dénes diaképekkel szemléltetett beszámolója az eddig végzett munkát összegezte. A hajóban fák nőttek, a falazat habarcsát kimosta az eső, hiszen régóta fedél nélküli a rom. Nem kis fejtörést okozott kikövetkeztetni a maradványokból, mindez hogyan nézett ki eredeti állapotában. Idén, a tél végén, első feladatuk a torony gólyaféskkének átköltöztetése volt. Sikerült az új otthonba szoktatni a visszatérő madarakat, s egész nyáron három fiókával büszkélkedtek. Ezután a torony helyreállítása következett. Érdekesség: az eredeti téglákat mind felhasználták, egykori égetői jól dolgoztak. A kőfalazat. 65, a tégla 60 centiméter vastag. A szerkezet szilárdságáról vasbetonkoszorú gondoskodik. Felhúzták a hajó falazatát is a kellő magasságig, s ugyancsak betonoztak. A helyszínen van a faanyag, az ácsokra vár a munka folytatása, hogy a fedélszékekből valami elkészüljön. Egy történelmi épület helyreállítása teljesen másképp történik, mint néhány évtizedes családi házé. A falak egyenetlenségeit nem kell megszüntetni. Olyan vékonyan kerül fel a cement nélküli habarcs, hogy alóla a kőfal szövete szinte áttetszik. A jövő tavasszal már erre a munkára szeretnének gondolni. A helyreállított műemlék egyebek mellett lehetőséget adhat a Galga mente gazdag kulturális anyagának bemutatására éppen úgy, mint kamarahangversenyek rendezésére. Fontos szerepe lehet a történelemszemlélet formálásában. A hévízgyörki általános iskolásoknak már órákat is tartottak az öreg falak tövében. A népfrontesten felmerült a gondolat Dóka Zoltán evangélikus lelkész jóvoltából, hogy a feltárással, újjáépítéssel kapcsolatos előadások képillusztrációkkal együtt könyvben is megjelenhetnének. Erre mód nyílhat az aszódi Múzemi Füzetek sorozatban. Dr. Bazan István iskolaigazgató másolatokat kért a diaképekről az iskola számára, s felajánlotta a közösség segítségét a jövő évi munkában. A napokban készítik a tetőt az új iskolaszárnyon, bőséges tapasztalattal sietnek majd a műemlék építéséhez is. Balázs Gusztáv A nap programja November 29-én: Gödöllő, művelődési ház: Katkó Tamás: Misztériu-A Pest—Kerepes—Hatvan— Kassa—Eperjes országút régiségének és fontosságának hangsúlyozására csak egy többkötetes könyv terjedelme volna elégséges. Itt most anynyit, hogy ezen az útvonalon zajlott a honfoglalás a Vereckei-hágótól számítva és ezen az úton közlekedtette a török kiűzése után az osztrák Paar család postakocsijáratait, amelyek 1750-től a postai küldemények mellett már utasokat is szállítottak, ennek a kombinált szolgáltatást végző postakocsi szervezetnek az akkori neve delizsánsz. Ezen az úton, például 1865. december 20-án I. Ferenc József császár Gödöllőre kocsizott az országgyűlés megnyitása után, természetesen nem a delizsánsz járatával, hanem saját díszhintaján. Közönségesebb halandók — mint Petőfi is — azonban legfeljebb a postakocsit vehették igénybe. A Pest—Eperjes Gyorsutazási Intézet a pesti Vadászkürt vendéglőből (ismert és jelentős kávéház a Kishíd utcában) irányította forgalmát. Kocsijai Pestről hétfő kivételével, naponta indultak reggel 5 órakor, első állomásuk Kerepes volt. A kerepes: postaállomás leltárát ismerjük 1850. október 23-ról. Ekkor 14 váltóló állt a rendelkezésre, természetesen a szükséges felszereléssel együtt. Négy darab postasíp, egy pecsétnyomó és egy íróalmárium segítette az intézkedéseket. Ezt a posta és személyszállító szervezete tette elavulttá az 1867. május 19-én A delizsánsztól a villamos vasúiig Állomás a szőlők alatt megnyitott Budapest—Hatvan —Salgótarján, majd az 1870. január 9-én átadott Hatvan— Miskolc közötti vasútvonal. Ettől kezdve ez az úgynevezett északi magyar államvasút hordta az utasokat és a postát. A delizsánsz megszűntével az első állomás, Kerepes elveszítette postaállomását, a második állomás, Bag a megszűnés ellenére megtartotta, mert saját vasútállomással rendelkezett. Kerepes utolsó postája Csömör lett. Az említett vasútvonal a Rákos-patak völgyében halad Gödöllőig, onnan az Egres- (Aranyos) patak völgyén át kijut a Galga-völgybe. Ezért a Szi!as-patak-völgyi és más Pestről észak-keletre lévő települések közlekedése romlott. A javulás akkor kezdődött el, amikor 1888-ban megépült a Budapest—Cinkota egyvágányú gőzvasút, melyet 1900-ban meghosszabbítottak Kerepesig. A vasút kiindulási pontja a Keleti pályaudvar déli oldala volt, az úgynevezett Külső-Kerepesi út vége. Ennek a gőzvasútnak mozdonyai 1900— 1911 között a Szilas-patak partján salakoltak, az összeégett, majd széthasadozott hatalmas salaktömbök még ma is láthatók ott. A Budapest Helyiérdekű Vasutak Rt. ajánlatával, hogy Kistarcsa község vásároljon meg 45 darab 100 forintos törzsrészvényt, 1897. augusztus 19-én és szeptember 28-án foglalkozott a képviselőtestület és bár leszögezte, hogy a Budapest—Gödöllő HÉV létesítését kívánja, a község rossz anyagi helyzetére való tekintettel, lemondott a részvényvásárlásról. A kerepesi képviselőtestület mindenáron azt akarta, hogy az állomás a temetőhöz kerüljön, s habár kész volt a község képviselőtestülete ezért áldozatot is hozni, tudniillik a társaságnak ingyen területet adni. mégsem sikerült a község terve, mert az állomást a szőlők alá helyezték ... Nem a község érdeke vétetett figyelembe, hanem Barber Simon ide való földbirtokos érdeke, ki az ő tanyáját házhelyeknek parcelláztatta, s azt a közigazgatási bejárás alkalmával bemutatta, mivel a község kérelme úgy a társaságnál, mint a minisztériumban is, a megyénél figyelembe sem vétetett. íme, a számtalan korabeli országos panama közül egy kicsi Kerepesen, melynek folyamányaként Barber Simon birtokából 1910-ben a Polygén Városépítő Rt. megvett 380 holdat 1260 koronájával holdanként és evvel kezdetét vette Zsófia-Kertváros születése. Ugyanakkor Kerepes község eredeti lakossága mostanáig szenvedi, hogy saját HÉV-megállója tulajdonképpen a mai napig nincsen. 1911-re elkészült a Kerepes —Gödöllő közötti pályaszakasz, illetve villamosították az egész vonalat és villamos vasútként adták át a forgalomnak 1911. november 25-én. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az Újpest—Veresegyház—Vác és a Veresegyház—Gödöllő villamos vasutat 1911. szeptember 4-én nyitották meg, akkor láthatjuk, hogy a Budapesttől északkeletre fekvő terület közlekedése ugrásszerűen jó színvonalra emelkedett. Mindez elősegítette a fővárosba ingázó munkásosztály és értelmiség gyors kialakulását ezen a vidéken. A gödöllői HÉV fennállásának 75. évfordulóján emlékezünk vasúttörténetünknek erre a hősi korszakára. A gödöllői HÉV története természetesen nem zárult le megépítésével és átadásával. Az 1920-as években még úgy tervezték, hogy a vonalat kiviszik egészen Aszódig. A munkálatokat el is kezdték, tanúsítja a bagi bevágás és a pályatest töltése a Galga-patak árterében. A mű bevégezetlenül áll. Ojabb időkben valószínűleg már feleslegessé is tette az M3-as autópálya megépítése. Ám annyit mégis el kell mondanunk az 1920- as évek munkálatairól, hogy nagyon sok szegény munkásembernek adott megélhetést. A gödöllői HÉV,g áldásos működése 75. évfordulójának ünnepére, íme egy csokorra való színes magyar történelem. Horváth Lajos mok, fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Jó játék a filc és a papír (téli képek, Mikulás-készítés, dalok), 15 órakor, játszóházas program. Helytörténeti ^gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. November 30-án: Gödöllő; művelődési ház: Az animációs filmek kedvelőinek, 15 órakor. Katkó Tamás: Misztériumok, fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény és az aszódi program megegyezik a szombatival. Galgahevíz Tisztelt Káték A Katalinok ünnepléséből Galgahévíz sem marad ki. A Kodály Zoltán Művelődési Házban szombat este nyolc órakor ■ kezdődik a nevükkel fémjelzett bál, melyen a Kékesi zenekar muzsikál. Érdekesség, hogy Katalinok tiszteletjeggyel léphetnek be. November 29-én és 30-án: Vakondmesék. Színes csehszlovák mesefilmsorozat. Csak 4 órakor! Szexmisszió. í» a’nes, magyarul beszélő lengyel sci-fi, 6 és 8 órakor! B Szombati jecyzeth Csillagok A zsúfolt, kora esti autóbuszon a középső ajtó lépcsőin egyensúlyoztam hazafelé. Egyetlen megállóval otthonom előtt régen látott ismerős Szállt fel. Alighogy helyet talált lábának, már ismét fékezett a jármű vezetője, éppen csak szóhoz jutni maradt' ideje. Megkérdezte, hogyan állok a csillagokkal. A csillagokkal? — kérdeztem vissza, mert hirtelenjében nem is tudtam, milyen vonatkozásban és miért érdeklődik kapcsolatomról a csillagokkal. Hiszen a csillagok dies átszövik életünket. Csillagokat láttam, amikor az előbb ráharaptam egy fájós fogamra, néhány hónappal ezelőtt meg* csillagokat viseltem a rám adott ruha vállán. A kezemben tartott ismertetőből pedig megtudtam, hogy hamarosan megjelenik az Erdély története című munka. A három kötet 950 forintos árát csillagászatinak tartottam. Hát te régebben amatőr csillagászkodtál — emlékeztetett kérdezőm. Ú igen, kapcsoltam, cseppet sem csodálkozva azon, hogy itt a buszon nem jutott eszembe azonnal, ugyanis e járművön az emberek sűrűsége lényegesen magasabb, mint a világűrben az említett forró gázgömböké. Ekkor azonban már le kellett lépnem. Emberem utánam kiáltott, tudod, csak azért kérdeztem, mert arról hallottam, hogy a Naptól sok ezerszer nagyobb csillagot fedeztek fel. Igen, előfordulnak olyan óriás csillagok, bár azok nagyon messze vannak tőlünk — válaszoltam az úttest széléről. Az esőben hazafelé baktatva értetlenül vizsgálódtam magamban, miképp lehetséges, hogy ez a fiatalember most éppen ezt a kérdést tette fel. Hiszen borult az ég, nem látszanak a csillagok, sőt még az utcai lámpák sem égnek a téren, sötétben botorkálok, egy szakaszon. Egyébként, amikor tiszta az ég, s távcsövemet a Tejút csillagforgalmára irányítom, a mérhetetlen távolság időnként el is szédít. Bevallhatom, az égi jelek figyeléséről az utóbbi időben eléggé leszoktam. Mondhatnám, a legfényesebb csillagom a Földön találtam meg és most otthonomban, otthonunkban vár. A világegyetemmel, az üstökösökkel, bolygókkal, csillagokkal való foglalkozás természetesen érdeklődésem változása közepette is nagyon fontos a szakemberek számára. Az elméleti matematikus, aki azzal dicsekedett, hogy munkáját sohasem lehet gyakorlati célra felhasználni, rossz jósnak bizonyult. Igen is, pénzt hoz módszere. Mindez mégis a társadalom szűk rétegének az ügye. A tudomány előrehaladása nélkül a köznapok változásai nehezen képzelhetők el. A népszerű, tehetséges színésznő arról beszél a rádióban, hogy jó a családi háttere. E mondatra felkapom a fejem. A csillagok, előtérben, a család a háttérben? Később megnyugszom. mert a család mellé illesztett kifejezés inkább csak megszokás a riportalanynál. Valamennyien gyakran használjuk, nem is sejtve, hogy ez a háttér éppen az életünk közepe. A kilencedik hónapban járó színésznő csak akkor vállalja majd a pódiumot a gyermeknevelés közben, ha csecsemője nélkülözni tudja este hat és tíz között. Nem mond le az anyatejes táplálásról, amihez a viszszatérés a fejlett országokban — még Magyarországon is! — már megkezdődött. A tapasztalatok ráébresztettek mindenkit, jól volt ez kitalálva. Barátom: a földi csillagok birtokba vétele után próbálkozhatunk a varázslattal, az égiek leho-äsdval. B. G. ISSN 0133—1957 (Cödöligi Hírlap)
