Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
1986. NOVEMBER 26., SZERDA GYERMEKKÖNYVHET Titokzatos üzenetek Az idő ugyan még nem jelzi, de még néhány nap és megérkezik a rég várt Mikulás. Az ö közeledtét is jelzi minden esztendőben a gyermekkönyvhét, amely november 28-tól december 5-ig tart. Az idén a Móra Kiadónál húsz új kötet jelenik meg erre az alkalomra, 730 ezer példányban. Az új kiadványok közül válogattunk, abban a reményben, hogy a szülök, a gyerekek találnak köztük olyan műveket, amelyek fölkeltik kíváncsiságukat, s megszerzik a kisebbek és nagyobbak számára az olvasás gyönyörűségének semmivel össze nem hasonlítható élményét. Történelmi időkbe visz Nemes és értéktermő vállalkozásba fogott a Móra Ferenc Könyvkiadó, amikor legifjabb olvasói örömére útjára indította a Hetedhét Magyarország című sorozatot. A hazánk tájegységeinek népmesekincséből összeállított válogatások közül immár az ötödik látott most napvilágot. A Szélanyó keresztlánya a Felső-Tisza-vidék — a Taktaköz, Bodrogköz, Szabolcs- Szatmár megye — népmeséit fűzi csokorba. A könyv lapjain ízes-szép magyarsággal elevenedik meg a mesevilág. A mesevilág, a benne élő hősökkel, akik rendre megvívják a rossz elleni harcukat, hogy fortélyuk, tiszta szívük segítségével győztesen kerüljenek aztán ki a küzdelemből. Elkalauzolja a kötet a kis olvasókat a.történelmi időkbe is. Megtudhatják, például, hogyan jártak túl a fényeslitkei asszonyok a tatárok eszén, s hogy állottak a hűséges gencsiek Rákóczi táborába. A régi kedves ismerősök mellett —\ mint amilyen Mátyás király s a cslilagszemű juhász. Sztíiany. keiPViUnxv. rt Mit tudunk múltunkról, az emberiség múltjáról? Minél többet foglalkozik ezzel a tudomány, úgy tűnik, annál kevesebbet, hiszen újabb és újabb megmagyarázhatatlan rejtélyekre bukkan. Lenyűgözve áll korunk modem embere a hatalmas egyiptomi piramisok előtt, s nem tudja elképzelni sem, hogyan építhették emberi kezek az óriási monstrumot. Gyermekeink az iskolában Pithagorasz tételét tanulják, Thalész titokzatos köreivel bíbelődnek — miközben a nagy elméletek felfedezői évszázadok óta sírjukban pihennek már. Mennyi mindent tudhattak elődeink, amit mi még ma sem értünk vagy jobb híján ma is használunk! Megrekedt volna fejlődésünk az ókor elején? Visszaesett volna az emberiség a kultúra egy alacsonyabb fokára, amiből újabb évezredeken át tart a / isszakapas zkodás ? Erre a kérdésre keresi a váíszt Alekszandr Gorbovszkij Elsüllyedt legendák című könyvében. Abból az alapálásból közelítve, hogy létezett a Földön egy olyan magasrendű civilizáció, amely az ókor elején elpusztult. Hipotéziseket állít csupán a könyv, de bizonyítékai lenyűgözők. Az ókori művészeti alkotások képeivel, ábrákkal, korabeli térképekkel gazdagon illusztrált kötet a -merész feltevést pusztán tudományos eszközökkel gyakszik igazolni. Segítségül nívja az ókori földrajz, csillagászat. matematika, orvostudomány, építészet, de még a fémfeldolgozás fejlődését is. Ha tudományos értéke kétségbe vonható is, nemcsak precízen, hanem a múlt. a misztikum iránt fogékony olvasók figyelmét felkeltve is képes érdekes, titokzatos, a történelmi tényeken alapuló gondolatmenetet felépítem. Létezett-e valóban Atlantisz? Rejtélyes ókori leletek. Mi volt a katasztrófa oka? Miért található meg ugyanaz a pusztulás—végítélet motívum szinte minden létező nép kultúrájában? Logikusan fonódnak össze a mű alapkérdései, s közbe-n az olvasó fantáziája is szabadon szárnyal. Talán éppen ettől kap kedvet a régészethez, a történelemkutatáshoz. Talán éppen a könyv hajdani fiatal olvasója találja meg majd egyszer a választ; honnan is érkeztünk valójában? — új barátok: Juhász Palkó, a világot megkerülő legény és társaik viszik magukkal új kalandokra a gyerekeket. Bizonyára örömmel veszik hát kezükbe a könyvet, Cs. Megygyes Mária válogatását. Tehetik annál is inkább, mert Vertei Beatrix kedves-humoros rajzai még varózso-sabbá teszik ezt a mesevilágot, kedvet csinálva a kötet gyakori forgatásához, olvasásához. Iszik-e az ugróegér? Számos könyvet olvashattunk már az erdők, a mezők, a tengerek életéről, a hegyvidékek, a síkságok farmájáról és flórájáról. A sivatagok messziről csodált és félt vilá• ■■ ■ A GYALOGKAKUKK SIVATAGJA ■ fel betegségeiket, és miként szaporodnak. Mindenről olvashatunk Vargha Béla sok fotóval és ábrával illusztrált könyvében, amelynek helye kell hogy legyen ha nem is a könyvespolcon, de a tartott kisállat lakóhelye mellett feltétlenül! Párbajt vívó lovagok Az egyik legszebb és l.egíelelősségteljesebb hobbi állatot tartani. Gondoskodni róla és figyelni, táplálni és tisztán tartgrii komoly feladat, amely állahdó törődést és munkát, de ugyanakkor sok örömet ad. Egy tenyérnyi természetet és számtalan színt jelenthetnek kisállatok a lakásban. Ez a címe is Vargha Béla a Hobbi sorozatban most megjelenő könyvének. Tanácsot ad a vásárláshoz és az állattartás előkészületeihez, ötletekkel segíti, hogy ki-ki a megfelelő állatot válassza, akváriumot, inszektáriumot, esetleg terrénumot vagy kalitkát rendezzen be. Akinek ezek túl nagyok lennének, megtudhatja, hogyan, tarthat egy egész kis állatkertet befolgtes üvegben. S ha mégis valamely ízeltlábú, vagy gerinces mellett dönt, az állattartó pontos instrukciókat talál arról is, rpilyen tárlót vegyen vagy készítsen, mit tegyen bele, hogyan rendezze be, hogy természetes környezetben érezhesse magát kedvence. Bemutatja a szükséges felszerelést és táplálékokat. Módszeresen összeállítva ír, külön a halakról, a hüllőkről, a madarakról és a kisemlősökről. Megtanít rá, hogyan etessük és gondozzuk, szól arról, mik a legfontosabb tudnivalók egyegy fajról, miről ismerhetjük A vívás magasiskoláját művelték XIII. Lajos francia király udvarában. Különösen az elit gárda, a testőrök tagjai között akadt jócskán olyan ifjú nemes, aki a klasszikus szabályokat tökéletesen ismerte, művészi tökéllyel gyakorolta. D’Artagnan nevét már a fiatalok is megtanulták, hiszen kalandjai rendszeresen felbukkannak a televízió vagy a mozik műsorában. Nem meglepő hát, hogy a Móra Ferenc Könyvkiadó ismét hozzáférhetővé tette Dumas művét, A három testőrt. Ám ezúttal új feldolgozásban. Majtényi Zoltán kifejezetten az ifjúság számára szerkesztette és alakította a szöveget. Molnár Ágnes pedig eredeti tárgyak és egykori metszetek segítségével készítette el illusztrációit, amelyek magukkal ragadják a fantáziát. Lehet sétálni Párizs utcáin, hiszen a belső borító-Vl'.o- K- /i!hriinV ■, ti i./ii'u.iV 'i. ímVíct-Jalh/am barki\cl lat^M a/ ember, par kent angolok cs franciak bai azonban csak ranghclick Kö/dli lehel- Akkor hal ki a kardot! séges. Alhos. oldalon szerepel a város korabeli térképe. Közelebbről is megismerkedhetünk az egykori divattal, fegyverekkel. Titkokat nem szeretnék elárulni, de látható a francia uralkodó három cipője is. És a vívás alapelemeivel ugyancsak meg. ismerkedhet a kíváncsi szemlélő. Ezek a rajzok jól illeszkednek a történethez, akár a közbevetett megjegyzések, magyarázatok is. Aki most olvassa először a regényt, pontosan megismerkedhet a kor szokásaival, a szereplők valóságos kilétével, a történelem egyik izgalmas időszakával. És a történet jó ismerői szintén találhatnak számukra új információkat. Induljunk hát el a testőrökkel a Saint- Honoré utcából, hogy a Fenyőtobozhoz címzett fogadóban elfogyaszthassuk az ízletes vacsorát, Porthos receptjei alapján! VíVÓ/Ll^j gára valahogy kevesebb figyelem jutott, pedig körülbelül földünk egyötödét, Afrika nagyságú területét teszik ki ezek a rideg, embert próbáló vidékek. D. Nagy Éva — a helyszínen járt megfigyelő hitélességével és részletességével — Észak-Amerika sivatagjait idézi elénk, a moh évi és a navahó indiánok földjeit. Szemléletesen mutatja be az első pillantásra kihaltnak tetsző, egyszerre félelmetes és gyönyörű táj hangulatát, amelyről hamarosan kiderül, hogy nagyon is élettel teli. Hogyan képesek megmaradni a kaktuszok, pitypangok, tüskemákok, pálmaliliomok, tollbokréták ott, ahol évente esetleg csak kétszázötven milliméter eső esik, s annak is a fele egyetlen éjszaka lehullik? Milyen „trükkökkel” fog ki a növényvilág az elképesztő szárazságon, hogyan őrzi meg az életet jelentő vizet, s válik így alapjává az állatok fennmaradásénak is? (Bármilyen hihetetlen, mintegy ötezer állatfaj él a föld különféle meleg sivatagaiban, a kis rovaroktól a sivatagi rókáig, sőt a pumáig.) Miként alkalmazkodik a sivár környezethez az óriás énekeskabóca, az amerikai ugróegér (ami egyetlen korty vizet sem iszik egész életében!), a skorpió és a földimókus? Hogyan vadászik és miért csörög a csörgőkígyó, s miféle könnyeket sír a tüskés békagyík? Mindezekre a kérdésekre választ kapunk a könyvből, sőt, az is megvilágosodik, hogyan áll össze az a tápláléklánc, ami biztosítja mindezen fajok fennmaradását. S végül természetesen ezen a vidéken él — a kaktuszökörszem, az üregi kuvik és a gilaharkály mellett — a címszereplő, a gyalogkakukk is, amely ha nem is kengyelfutó, de tény, hogy óránként negyven kilométeres sebességgel képes szaladgálni, s bátran szembeszáll a csörgőkígyóval is. A Móra Kiadó Bölcs bagoly sorozatának új, izgalmas, közérthető, a sivatag kevéssé ismert életét bemutató, nyolc éven felülieknek szánt, A gyalogkakukk sivatagja című kötetét Csiby Mihály szép, színes, plasztikus, sok különleges növényt és állatot megjelenítő ábrái teszik még élvezhetőbbé. m Kiállítótermekbölo Tájképek biennáléja Cs. Pataj Mihály: Ablakban Hubay Miklós tárlata december 3-ig a nagykőrösi .Toldi Miklós Mezőgazdasági Szakközépiskolában, december 3-tói 13-ig a nyársapáti Erdei Ferenc Általános Iskolában tekinthető meg. Németh István fotóművész anyaga a Csepel Autógyár Művelődési Központjában volt látható. Január 16-ig látogathatja a közönség a Hatvani Galériában a VII. országos tájfestészeti biennálét. Kecskeméten, a most felavatott Iványi-Grünvvald Béla teremben Domonkos Béla érdi szobrászművész önálló tárlata várja a közönséget november 29-ig. Csépon Pataj Mihály képei az egri Kudnayderemben vendégeskedtek. A polihisztor Mégsem haltak ki a. Pliniusok, hiszen Németh Istvánban is újjászületett a polihisztor - ság. Alkatának sokrétű tehetsége révén, a társadalom igényeitől indíttatva. Ma ugyanis , még mindig szükséglet, hogy valaki sok mindenhez értsen. így lett Szigetszentmiklós képzőművészeti életének új mindenese Németh István. Filmrendező volt, fotóművész lett és közben segédkezett a szigetbecsei Andre Kertész-gyűjtemény létrehozásában, a szigetszentmiklósi grafikai kör megalapításában. Mindenütt ott van, ahol valaki hiányzik, ahol valami még szükségeltetik a kibontakozáshoz. ízig-vérig közösségi ember, aki ezúttal magvas szemelvényeket sorakoztat munkásságából, — többek között láthatjuk munkásportréit is, melyeket a Csepel Autógyár Fürst Sándor állami díjas szocialista brigádjáról készített, — annak tiszteletbeli tagjaként. A jeles rajztanár-festőművész, Hubay Miklós Szerencsen született. Művészetét nagy érdeklődéssel várják Nagykőrösön és Nyársapáton a diákok, mert művei iskolák auláiban kezdeményezik a találkozót a közönséggel. A fejlődés útja Az 1974-ben először rendezett tájfestészeti biennálénak az volt a célja, hogy festőink realisztikusan örökítsék meg hazánk tájegységeit, az ott élő ember küzdelmeit, boldogságát, korunk magyar valóságát. Ez a tendencia ma is élő erő: a hatvani tájképbiennálék igy és ezért töltik be nemcsak az országos seregszemle kttévmte megújuló szerepét, hanem egyre inkább műhellyé is válnak. Üdvözlendő, hogy rendre szemrevételezik és minősítik a képek az egyes tájakat, így Pest megyét is; az idén Dömsöd, Ráckeve, Szentendre térségét. II. díjat és ezüstdiplo-mát kapott Nock Ferenc Este című alkotása, amely dunabogdányi környezettel sejtet meg valami lényegest a naplemente varázsából. Pirk János is joggal kapott bronzdiplomát A Duna Szentendrén című képére, amely minden tekintetben eddigi munkásságának érlelten, új, színes bővítménye. Jó lenne, ha Pest megyéből nemcsak a megszokott nevek, hanem mások is részt vennének ezen az országos bemutatón, s ezzel — párhuzamosan szövetkezve a Hatvani Galériával —, bemutatnák az anyagot Vácott vagy Gödöllőn, kibővítve a sont az üzemek és munkás'hétköznapok festőivel. Ez az eszme hatékony gyarapítása lehetne, amelyre szüksége van a hatvani kezdeményezőknek, Moldvay Győző koncepciójának és a magyar festészetnek is. Avatás szobrökkal Iványi-Grünwald Béla tekintélyes szerepet vállalt a kecskeméti művésztelep me;; alakításában, formálásában z századfordulón. A városban i már működő kiállítóterme az ő nevével fémjelzik a jövőben. Az avatás Domonkos Béla szobraival, érmeivel történt, aki fáradhatatlan dinamikával éri el kivívott lehetőségeit. Csendéletek Emellett árra is maradt energiája, hogy Pátzay Pál kapuvári és Matzon Frigyes várpalotai gyűjteményén munkálkodjon. — méltó tisztelettel, az elődök iránti megbecsüléssel. Űj kisbronza a Napbanéző, amely az élet méltóságát, szemérmét és termő bőségét fejezi ki az Érdi Vénusz ikerpárjaként. A közeljövő ünnepe lesz, amikor Petőfi Zoltánról tervezett emlékművét felavatják valahol Pest megyében. Az egykori Rudnay-tanítvány, Cs. Pataj Mihály több sikeres külföldi bemutatkozás után most új anyaggal szerepelt Egerben. A közönség újra üdvözölhette ablakos motívumait, szigligeti tájait, — de amiben most felgyorsult a fejlődése. az a csendélet. Finomságban. a vonalvezetés és a színkeze'és erősebb gondolatiságában. Luxemburg, Szabadka, Hamburg után időszerű lenne meghívni megyénkbe is műveit, Losonci Miklós Könyv a terrárium mellé
