Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

198«. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 3 Alapítványt terveznek a sződligetiek A falu segítő szeretetével Érdemi kapcsolatban a lakossággal A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizcl ságának ülése —• Nem nyilatkozom, for­duljon a sajtó- és propaganda­­felelőshöz. Ebben az ügyben én is csak egy állampolgár vagyok a sok közül. Na, ilyen sem volt még — gondoltam magamban —, hogy egy községi tanács el­nöke aképpen fogadja az új­ságírót, ahogyan Schrök Ist­ván Sződligeten. Igaz, a falut lázban tartó események sem szokványosak, mindennapo­sak. Plakátok sokasága kér­dezi: akar segíteni? S a sződ­ligetiek akarnak, Minőségileg más Egy hónapja lehetett, hogy megfogalmazódott a gondolat: rendezvénysorozatot szervez­nek a battonyai SOS-gyer­­mekfalu megsegítésére. Ennek alkalmából támogató- és véd­nökjegyeket bocsátottak ki, 50, illetve 200 forintos címle­tekben. Miután a javaslat a lakosságtól érkezett, a hama­rosan megalakult 5 tagú ren­dező- és 30 tagú szervezőbi­zottság is a körükből verbuvá­lódott. Azok vesznek részt benne, akik intézményektől, társadalmi szervezetektől, kor­tól és nemtől függetlenül se­gíteni akarnak. Mint Cudar György is, a rendezőbizottság tagja, propagandistája. — A szervezőbizottság a la­kosság legaktívabb tagjait tö­möríti minden területről — mondja a helyi általános is­kola pedagógusa. — Megke­resték, tájékoztatták a közsé­gi pártvezetőséget, a tanács­tagokat, a népfrontaktivisitá­­kat, a kisiparosokat, mozgósí­tották az úttörőket, igyekez­tek mindenkihez eljutni. Ahogy ' élénkült a közhangu­lat, fogytak a támogatói és védnöki jegyek, a belépők különböző programokra — szóval, úgy egy hét elteltével új ötlet került felszínre. Mi lenne: ha az -akció -nem a-hat* tonyai t gyermekfalu támogatá­sit, hanem egy Sződligeten létesítendő gyermekház céljait szolgálná? Egy olyan házét, amelyben hivatásos nevelőszü­lők szárnyai alatt, a falu se­gítő szeretetével 6—8 állami gondozott gyermek csepered­hetne. Igen ám, de a támogatást Battonyának ígérték. El kel­tett menni,' meg keltett be­szélni a dolgot. A lakosság képviselői bizakodva indultak útnak. Nem csalatkoztak. Zsom Lajos, a gyermekfalu igazgatója így emlékszik a ta­lálkozóra: — Minden támogatást meg­köszönünk, jól is jön, de er­ről most örömmel mondunk le. Minőségileg más, amit Sződligeten akarnak tenni. nek, aktivitásának kibontako­zásához vezet. A pártcsopor­tok munkája változó színvo­nalú. Néhány területen (PG, Duna Tsz) öntevékenyebbek lettek, saját munkaprogram­mal is rendelkeznek. A párt­csoportok egy jelentős része nem megfelelően vesz részt a taggyűlések előkészítésében, a tagfelvételek véleményezésé­ben, a pártélettel összefüggő feladatok megoldásában, a konkrét megbízatások megfo­galmazásában. Tevékenységük nem telítő­dik politikai tartalommal, a bizalmiak munkája többnyire tagdíjbeszedésre korlátozódik. Ennek oka a pártcsoportbizal­­miak nem kellő felkészültsé­ge, aktivitása. Nem vált álta­lánossá a bizalmiakkal kibő­vített pártalapszervezeti veze­tőségi ülés, így az eredmények ellenére a pártcsoportok ön­állósága, kezdeményezőkész­sége nem a politikai szükség­letnek megfelelő ütemben fejlődött. A pártcsoportok csak egyes esetekben töltik be azt a fel­adatukat, hogy információt nyújtsanak a taggyűlés elé ke­rülő témákról, felkészítsenek B vitára. A párton belüli demokrá­cia, az alapszervezeti élet de­mokratizmusa fejlődött, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártdemokrácia fej-Hélyben, teljes családban ne­velni a gyerekeket — ez szakmailag jó megoldásnak látszik. A sződligetiek köve­tendő példát adhatnak más te­lepüléseknek is. A biztatás hatására új célt, új lendületet vett a mozga­lom. Az úttörők házról házra járva árulták a jegyeket, má­sok is akcióba léptek. A helyi Háziipari Szövetkezetben, a PEFÉM-nél, a Dunakanyar ISZ-nél a dolgozók munkás­gyűléseken csatlakoztak a kezdeményezéshez. Kommu­nista műszakokat, egyéb se­gítséget ajánlottak fel. A tá­mogatói és védnöki jegyek megvásárlóinak hirdetett tom­bolajáték nyeremény tárgyai is adakozásból jöttek össze. A lakosságot különféle csatorná­kon, folyamatosan tájékoztat­ják a fejleményekről. Bizako­dó a hangulat, a többség hisz a sikerben. Három napig — Cseppet sem mindegy, milyen körülmények közé ke­rülnek a gyerekeik — mondja Héder Ferenc, a Kossuth La­jos utcából. — Ne zárjuk in­tézetbe a rászorulókat, ne kü­lönítsük el őket gyermekfal­vakba sem. — Magának van gyereke? — kérdezi Rócz Erzsébet, a 2-es útmenti bisztró felszolgá­lónője. — Mert, ha van, ak­kor magának sem mindegy, hová kerül, ha esetleg valami szerencsétlenség történik a családban. Ezért vettem én is védnöki jegyet. Sződligeten holnap kezdőd­nek, és három napig tartanak a különböző kulturális prog­ramok, amelyeknek bevételei, a védnöki és támogatói je­gyekből befolyt pénzzel egye­temben megteremthetik a gyermekház építésének alap­jait. Az elképzelések szerint az összegből alapítványt sze­retnének .tenni,, amelynek 'számlábára' 'várjak a további adományokat. A Rock Szín­ház máris válialta, hogy a terv megvalósulása esetén át­utalja egyik előadásának tel­jes bevételét. A megyei úttö­rővezetői' konferencián 100 ezer forintot helyezett kilátás­ba az Űttörőszövetség. Moz­golódnak a megye KISZ-fia­­tal.iai is. Ám azt is látni kell, ha az alapítvány létrejön — amiben már kevés okunk van kétel­kedni —, szükség lesz külső segítségre is. Arra is, hogy a kezdeményezés átfusson kü­lönböző hivatali mechanizmu­sokon. Hiszen például telekki­jelölésről nem dönthet egy la­kosságból álló bizottság, ez a tanács joga, kötelessége. Jó­lesztésére irányuló törekvések még nem kapták meg azt a helyet, amit a párt belső éle­tének erősítése, illetve vezető szerepének növelése szüksé­gessé tesz. Ezért minden szin­ten további intézkedéseket és erőfeszítéseket kell tenni a meglévő fogyatékosságok ki­küszöbölésére. Szeretném hangsúlyozni, hogy Szigetszentmiklóson és vonzáskörzetében összességé­ben kedvezőbb a kép, mint amely a leírtak alapján az ol­vasóban kialakulhatott. Az alapszervezeti pártélet demok­ratizmusának néhány kérdését érintettük csak, arra töreked­ve. hogy ezek továbbgondolá­sához vagy gyakorlati javítá­sához adjunk ösztönzést. Van-e realitása a változta­tásnak, magunk elé tűzhet­jük-e a demokrácia érdemi szélesítését? A válasz egyér­telmű. Amikor az ország és közvetlen környezetünk köz­ismerten nehéz gondokkal küzd, nemcsak lehetséges, ha­nem feltétlen szükséges is ez. Azért kell ezen munkálkod­nunk, mert demokratikus vi­szonyaink fejlesztése nem kis mértékben segítheti gazdasági helyzetünk javítását, pártunk erősítését. LERNER HENRIK, az MSZMP Szigetszentmiklósi Városi Bizottságának titkára vá kell hagynia ezeket a dol­gokat a végrehajtó bizottság­nak, a tanácsülésnek, decem­berben pedig falugyűlés Lesz. Aztán, ugye, ahhoz is kevés a bizottság, hogy a működési feltételekről, például státus­ról gondoskodjon. Ezért érdekes az is, hogyan vélekednek az érintettek. Teljes családban Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tit­kára: — A sződligetiek terve egyezik a megyei törekvések­kel. A pártbizottság, a gyer­mek- és ifjúságvédelem hely­zetét áttekintve szorgalmazza, hogy a körzetekben megte­remtődjenek a hivatásos ne­velőszülői tevékenység feltéte­lei. Támogatnunk kell minden egyéni és közösségi kezdemé­nyezést, amely mérsékli a gondokat. Balázs Gézáné, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettese: — Mi is egyetértünk azzal, hogy segíteni kell. A művelő­dési osztály egyik munkatár­sa hamarosan megbízást kap erre. Dr. Bernáth Isván, a Műve­lődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának csoportvezető j e: — Nem szeretem a nagy szavakat, de szerintem a kö­zösség akaratából születő gyermekház gondolata forra­dalmasíthatja a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerét. Annál jobb nincs, ha a hiányzó család pótlására egy másik családot használunk fel. Hiszen még Battonyán is csak nevelőanyák vannak. Ne­kem is az a véleményem, hogy ennek országos vissz­hangja lesz. Az előkészítéshez minden szakmai támogatást megadunk, később pedig gon­doskodni fogunk a működési feltételekről. Itt tart most — egy hónap múltán — a sződligetr lakos­ság kezdeményezése. Kövess László Tegnap a megyeházán Ölési tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napi­renden szerepelt a Dabas Vá­rosi Jogú Nagyközségi Tanács V. B. működéséről szóló be­számoló, illetve az Örkényi és inárcsi nagyközségi közös ta­nácsok végrehajtó bizottságai­nál tartott komplex vizsgála­tokról készült összefoglaló je-Elismerés a dabasi, Örkényi, inárcsi testületeknek az eredményes munkáért Az Egészségügyi Do’gozók Szakszervezetnél Kevesebb segélykeret? A vb megállapította, hogy nemrégiben a megye komplex felügyeleti vizsgálatot tartott a Dabasi Tanács szakigazga­tási szerveinél, s a tapaszta­latok összecsengenek a jelen­tésben foglaltakkal. Kiemel­ték, hogy a testületek mun­kájára a tervszerűség és a növekvő igényesség a jellem­ző. Javult az előterjesztések színvonala, több esetben al­ternatív javaslattal segítik a reális döntések kialakítását. A határozatok megalapozot­tak, konkrétak és jogsze­rűek. Ugyanakkor azt tapasz­talták, hogy a végrehajtás megszervezésére, az érdemi el­lenőrzésre nem mindig fordí­tanak kellő figyelmet. A bi­zottságok működésével is problémák voltak. A tavalyi választásokig öt működött, s mivel nem mindegyik töltötte be a szerepét, jelenleg csak a kötelezően előírt kettő dolgo­zik: az ügyrendi és a szám­­vizsgáló bizottság. A jelek szerint érzékelhető a hiánya a további testületeknek, pél­dául a művelődési és a szo­ciálpolitikai döntések előké­szítésében. Arról is szó esett, hogy a választásokat követően ki­sebb létszámú testület aktivi-* tása jelentősen javult a ko­rábbiakhoz képest. A tanács­üléseken a megjelenés aránya Pest megyében 12 ezer 361 tagot számlál az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete. Huszonöt aiapszervezetben két és fél ezer közöttük a nyugdíjas. A leginkább rászorulók kaphattak csak abból, a tavaly 91 ezer forintos segélykeretből (alkalman­ként legkevesebb 500 forintot), amelyet a szakszervezet nyújt. Idén azonban ezt az összeget csaknem a felére, 51 ezer fo­rintra csökkentette az EDSZ. így a legkisebb segéllyel számol­va 182 helyett csupán 102 rászorulónak segíthetnek. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bi­zottságának november 18-i ülésén több alapszervezeti titkár és megyei bizottsági tag is kifogásolta az ilyen változtatást. Mi a döntés oka? Hová csoportosították át a segélykeret másik részét? Ezt kérdezték ők, s erről faggattuk mi is a szakszer­vezet illetékesét, dr. Kovács Imre gazdasági osztályvezetőt. — Az adatok igazak. Való­ban, országosan is csökkent a segélykeret a tavalyi 1,8 mil­lióról idén 1 millióra, ami annyit jelent, hogy míg ko­rábban 1 nyugdíjasra átlago­san 50 forint jutott a segély­keretből, idén csak 23 forint. De tisztázzuk rögtön: az ilyen támogatás nem járandóságsze­rű, hanem évente változó ösz­­szegű plusz kedvezmény, tu­domásunk szerint néhány más szakszervezetnél nincs is ha­sonló. S nem is az egyetlen ez, hiszen a járandó szülési és temetkezési segélyen kívül az alapszervezetek (náluk marad a tagdíj 45 százaléka, s ennek körülbelül a felét erre szánják) adhatnak a nyugdí­jasoknak is rendkívüli segélyt. Segélyezhet, s egyre nagyobb arányban teszi is, a munkál­tató és a tanács nemkülön­ben. — Ki határozott így, s mi­lyen indokkal? — A szakszervezetünk tit­kársága, majd a központi ve­zetősége is jóváhagyta, ami­kor döntött a költségvetésről, s benne arról; idén mennyit engednek a lehetőségeink. Azért hadd világítsam meg az ügy hátterét. Az elmúlt nyolc esztendő alatt 15 ezerről 40 ezerre nőtt szakszervezetünk nyugdíjasainak száma, s ezzel nem tartott lépést — az utób­bi három esztendőben például szinten maradt — a tagdíj­­befizetés, gazdálkodásunk egyetlen forrása. Ezenkívül most több megyében meg­szűntek a nyugdíj as-alapszer­­vezetek, melyeket korábban ilyen segéllyel támogattunk. Pest megye ebből a szempont­ból különös helyzetű, hiszen nem voltak nyugdíjas alap­szervezetei, viszont voltak, s vannak is olyan alapszervéze­­tek itt, amelyekben 200 vagy még több a nyugdíjas tag. így érthető, ha hátrányosan érin­tette ezt a területet a segély­keret csökkenése. Az egymil­lió forintot ugyanis szigorúan a nyugdíjasok létszámának arányában osztottuk szót me­gyei bizottságaink között. És sajnos a kilátásokról is csak annyit mondhatok, a segély­keret ezután is évente változ­hat. nőhet, de csökkenhet is, attól függően, mekkora lesz a költségvetésünk, s a megta­karításokból mennyit csopor­tosíthatunk át erre a célra. — Végül is mi lett a tava­lyi és idei segélykeret külön­bözeiének a sorsa? Ezt mire költötték? — Természetesen a nyugdí­jasokra. Pontosabban — ép­pen a kedvezményes üdültetés iránti óriási igény miatt dön­tött így az EDSZ titkársága — két turnusban, saját kezelésű csopaki, illetve keszthelyi üdü­lőnkben 260 nyugdíjasnak szerveztünk többlet-beutalást. Erről annyit, hogy a nyug­díjasok napi 37 forintot térí­tettek, az önköltség pedig na­pi 250 forint. A kettő közötti rést tömtük be ezzel a pénz­zel. ségi tanács jelen ötéves terve megalapozott. Ennek megfele­lően arányosan fejlődhet to­vább a település, javulhatnak a lakosság életkörülményei. A szakorvosi rendelőintézet­nek a jól szervezett körzeti és üzemorvosi hálózatnak kö­szönhetően színvonalas a be­tegellátás. megoldatlan viszont a gyermekek szakorvosi ellá­tása. Zsúfoltak ugyan az in­tézmények, de minden jelent­kezőt tudnak fogadni az óvo­dák. Az új általános iskola átadásával javultak az okta­tási feltételek. A gimnázium és szakközépiskola viszont nem tudja teljeskörűen kielé­gíteni a vonzáskörzetben je­lentkező igényeket. Köztudot­tan kedvezőtlen a közművelő­dési intézmények helyzete, ennek ellenére a népművelők tartalmas programokat szer­veznek. Értékelte a végrehajtó bi­zottság a tanács hatósági munkáját is. Megállapította, hogy biztosítottak a kulturált ügyintézés feltételei. Minőségi változást jelent majd a hét minden munkanapján nyitva tartó kibővített ügyfélszolgá­lati iroda, ahol minden la­kossági üggyel érdemben fog­lalkoznak majd. Azt is ki­emelték a tegnapi ülésen, hogy a városi jogú nagyköz­ségi tanács eredményesen lát­ja el a körzetközpont szerepé­ből adódó feladatokat is. Ki­emelten kezelik a közös taná­csok működését, közvetlen se­gítséget nyújtanak az elöljá­róságoknak. Bekapcsolódnak a megyei szakigazgatási szervek ellenőrzéseibe is. A város* körnvéki bizottság a közös pénzügyi alap létrehozásán munkálkodik, már eddig is sikerült az összefogás a tár­sadalmi ünnepségeket szerve­ző iroda és az úttörőtábor fenntartásában. Inárcs és Örkény vonatko­zásában a Dabassal kapcso­latban elmondottakhoz ha­sonló tapasztalatokról kapott képet a testület a tegnapi ülé­sen. Kiemelte többi között, hogy különösen példamutató a közös tanácsok kapcsolata a társközségekkel, az az aktivi­tás. ahogv az itt élők gond­jaival foglalkoznak, ahogy a frissen alakult elöljáróságok munkát'5*' segítik. Éppen ezért a vizsgált testületeknek és a tanácsok apparátusának elis­merését és köszönetét felezte ki a mozvei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt öt évben végzett munkáért. Tölib f gyeimet kefl ferdíteni az első fokú híitósígi fevfk'nység segítésére a községekben Ugyancsak a tegnapi ülésen beszámolót hallgatott meg a vb a megyei tanács igazgatási osztályának tevékenységéről. A jelentés mellékletében mintegv két oldalt tesz ki a hatáskörükbe tartozó ágazati feladatok felsorolása. Ez is mutatja, milyen szerteágazó, sokszínű ez a tevékenység. A ietentésse' egybehangzóan a fpl-7Ólaiók. így dr. Forváih Boldizsár, Pest megye főügyé­sze és dr. Mészáros József, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának főosztályvezetőié is megerősítették: az. osztály muokáia a legutóbbi beszá­moltatás óta —• nagyfokú fluktuáció ellenére — szak­mailag fejlődött, kedvezően értékelték a különböző testü­letek az osztály egy-egy rész­feladatáról előterjesztett je­lentéseket. Munkájuk, határo­zataik mindenben megfelelnek a törvényes előírásoknak, a jogpolitikai irányelveknek. Eredményesen működték közre az ügyintézés egyszerű­sítésében, korszerűsítésében, érdemben segítették a tanácsi bizottságok munkáját. Felhívták a figyelmet azon­ban arra, hogy több figyel­met kell fordítaniuk az első fokú hatósági munka segíté­sére a községi tanácsoknál. M. J. N'pfrcntvita a közjogi bizottságban A helyi népszavazásról A szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztése jegyében a lakossági helyi szavazás bevezetésének lehe­tőségeiről volt szó szerdán a Hazafias Népfront Országos Elnökségének közjogi bizott­ságában tartott munkaülésen. Fonyó Gyula, a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese kommentálta az ülésen azt a tervezetet, amely jogászok és államigaz­gatási szakemberek bevonásá­val készült a napirendre tű­zött témában. Hangsúlyozta, hogy felmerült konkrét ese­tek is indokolttá teszik: az eddigieknél jobban összhang­ba kell hozni — jogszabályi rendezéssel is — a tanácsok és az elöljáróságok, illetőleg a falugyűlések és a réteg­találkozók hatás- és szerep­körét, rendeltetését. azonban még nem kielégítő, bár a tanácstagok kapcsolata a lakossággal szorosabbá vált a korábbihoz viszonyítva. Er­re utal a településfejlesztési hozzájárulás megszavazása és befizetésének teljesítése. A közvetlen kapcsolattartás mellett azonban a tanácstagi beszámolók rendszeres meg­tartására körültekintő előké­szítésre is szükség van épp­úgy, mint a frissen megvá­lasztott tanácstagok felkészí­tésére, tájékoztatására — mu­tatott rá a megyei testület. Pozitívan értékelte a vb, hogy egyre eredményesebb a taná­csok együttműködése a tár­sadalmi szervezetekkel, gaz­dálkodó egységekkel. Ez jól lemérhető az elmúlt tervidő­szak településfejlesztésének dinamizmusán, a terven felüli feladatok teljesítésén. Ugyan­csak erre utal az egy főre ju­tó társadalmi munka értéké­nek növekedése 1300 forintról 2100 forintra. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a VI. ötéves tervben a reálisan rangsorolt fejlesztési célok elérésével mérséklődtek az aránytalansá­gok az egyes ágazatok között. Még mindig elmarad azonban a megyei átlagtól több telepü­lésen- az- út-v közmű- és tele­fonhálózat kiépítettsége. Az időközbeni áremelkedések miatt egyes beruházások a tervezettnél később és maga­sabb költséggel készültek el. S bár biztosítottak a feltéte­lek az intézmények folyamatos működéséhez, mégis hiányzott a beszámolási időszakban a Gazdálkodás egészére kiterje­dő átfogó ellenőrzés, különö­sen azért, mert a pénzügyi és a be’ső eUenőrzés színvonala sem éri el a kívánt szintet. Hangsúlyozták a résztvevők, hogy a városi jogú nagyköz­lentés. Az együtt tárgyalt na­pirendekhez a testület meg­hívta Adori Károlyt, az MSZMP Dabasi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának el­ső titkárát, Schönweitz Ta­mást, a Dabasi Tanács vb­­titkárát, valamint Somogyvári Lászlót, az Örkényi és Je­­szenszki Sándort, az Inárcsi Közös Tanács elnökeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom