Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

1986. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Villanófény A rendeleíek, törvények annyit érnek, amennyit végre tudunk hajtani belőlük. Nem* rég e helyen a városi tanács egyik osztályvezetője pa­naszkodott, hogy esetenként a közigazgatás tehetetlen a ha­tározatokat semmibe vevő polgárokkal szemben. Az ille­tékesek sorolni tudják a pél­dákat, amikor a nyilvánvaló tények ellenére hosszú hóna­pokig nem tudják megszün­tetni a birtokháborítást. E sorban súlyosak és komiku­sán kicsinyes esetek is fellel­hetők. Az előbbiekre gondo­lok, amikor a Bodor házra emlékeztetek, ahonnan karha­talom segítségével fogják ki­lakoltatni azokat, akik fity­­tyct hánynak a határozatok­nak. Vagy idézem S. Á. tör­ténetét, aki egyszerűen kizár­ta a feleségét a közös ottho­nukból, s bárhogy dönt a hi­vatal, egyszerűen nem engedi oda vissza. A tyűkperek sorában, a bir­tokháborítások között ilyenek szerepelnek „borzalmas” pa­naszként: a szomszéd kakasá­nak kukorékolása zavarja a feljelentő hajnali álmát. Más: a bab ráfutott a kerítésre. Továbbá: a tyúk egyik portá­ról átrepült a másikra. Nézegetem az aktákat, a nem hiszek a szememnek. A valóban súlyos esetekben azért, mert a nyilvánvaló jog­talanság ellenére sokszor esz­tendő múlik el, amíg a szen­vedő fél némi kárpótláshoz jut. De lehet, hogy az élete azután is pokol marad. Ilyen­kor azt kérdezem: miért va­gyunk ilyen elnézőek az ag­resszívekkel szemben? Miért tűrjük, hogy semmibe vegyék a közösségi együttélés szabá­lyait? A tyúkperek esetében azért bosszankodom, mert sok em­ber drága idejét veszik el, kényszerítve őket, hogy sem­miségekkel foglalkozzanak. Bizony, mindkét esetben rosszul értelmezzük a demok­ráciát. A hivatal, az illetékes, félve attól, hogy nemtörődöm­séggel vádolják, pontosan vé­gigcsinálja azt, amit a tör­vények előírnak. Az állam­polgár kötelességeit feledve, jogainak bűvkörében élve, csak azért is megmutatom szemléletben cselekedve fut­kos fűhöz, fához, vagy éppen fütyül a törvényességre. Fe­ledve, hogy a demokrácia a jogok és kötelességek egyide­jű teljesítését, a törvény előtti egyenlőséget is jelenti. A PEST MEGYE» HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Közepesre vizsgázott Teho helyett társulások Körzetünkben is élénken foglalkoztatta a teho beve­zetése a lakosságot. Újdonságnak számított, hogy nem központi döntéssel előírt fizetési kötelezettségről volt sző, hanem olyan lehetőségről, amelyet csak a helyi § többségi szavazat emelhetett határozattá. A törvényal­­^ kötők azt akarták elősegíteni, hogy a tanácsok és a la­­| kosság pénzeszközeik egyesítésével önállóan gondoskod- I járnák területükön bizonyos beruházások megvalósítá­sáról. Sokat dolgoztak Körzetünkben hét község­ben a teho bevezetése, három­ban az elvetése, további há­­rorríhan halasztása mellett törtek lándzsát. Igent mond­tak Dunabogdányban, Kisoro­sziban, Pilisszentlászlón, Po­­mázon, Pócsmegyeren. Sziget­­monostoron és Visegrádon. Nemmel voksoltak Budakalá­­szon, Csobánkán és Leányfa­luban. 1987-től akarják fizet­ni Pilisszántón, Bilisszantke­­reszten és Tla hí tótfaluban. Néhány településen azért, hogy az egyes célkitűzéseket „testhezállóbbá” tegyék, kör­zetenként állapították meg a tennivalókat. Ez a megoldás általában sikeresnek bizo­nyult, mert a mikrokörzetek lakosai szívesebben nyúlnak zsebbe, ha közvetlen házuk­­tája gondjainak megoldására látnak lehetőséget. A tanácsok dolgozói, a nép­front aktivistái, a párttagok, a tanácstagok nagyon sokat dol­goztak azért, hogy megismer­jék a szavazásra jogosultak véleményét és beszerezzék tő­lük az igenlő vagy ellenző szavazatokat tartalmazó lapo­kat. Vagy személyesen nyitot­tal? be az otthonokba, vagy postázták a leveleket, vagy ta­lálkozókat szerveztek az ér­dekeltekkel. Szentendrén pél­dául 200 ember dolgozott hosz­­szabb. rövidebb ideig a teho ügyében. Az itáü’ók A városnak és körzetnek jellemzője, hogy minden tele­pülésen található üdülőövezet. Fagyosködé népművelők Próbafűtés novemberben A legnagyobb jóindulattal *em lehet állítani, hogy ide­jében kezdődött a próbafűtés a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban. Mert ugye kicsit késő, ha va­lahol november 19-én délután helyeznek próbaüzemelés alá egy kazánt. Hogy miért csak akkor, ar­ra más választ ad dr. Tóth Béla, az intézmény igazgató­ja és mást Kümmert József, a Fotoelektronik Szövetkezet Szolgáltató Szakcsoportjának elnökhelyettese. Dr. Tóth Béla: — Mi már márciusban megrendeltük a kazánt. Augusztusban kaptunk egy cégtől egymillió 800 ezer fo­rintos ajánlatot. Ennyi pén­zünk nem volt. Ekkor a váro­si tanács segítségével találtuk meg a Fotoelektronikot. Ök azt ígérték, hogy október lő­re üzembe helyeznek egy kazánt. Kümmert József: — Akkor reálisnak tűnt a határidő... — S miként vált irreális­sá? —- Kiderült, hogy az intéz­mény más típusú kazánokat rendelt, mint ami ide jó iett volna. A típusmódosítás miatt csak szeptember utolsó nap­jaiban érkeztek meg a beren­dezések. Mi október 6-án kér­tük, hogy PMKK egyenlítse ki a számláját. Az OTP szent­endrei kirendeltségén azt mondták, hogy a művelődési központ fizetésképtelen. Dr. Tóth Béla: «— A Pest Megyei Tanács október 16-án átutalta az ősz­­szeget, 17-én már rátették a számlánkra. A szövetkezet OTP-től kapott információja téves volt. Kümmert József: — Mi csak november 10-én kaptuk meg a kazánok árát. A szerződés értelmében akár le is vonulhattunk volna. Arra azért gondolhattak volna a Fotoelektroniknál, hogy egy megyei intézmény­nél megvan a fedezet egy­millió 200 ezer forintra. A több mint egy hónapos késés­nek nem ez az igazi oka. Hallgassuk csak Kümmert Jó­zsefet! — A Vegyesipari Gépgyár összeszerelve küldte a kazá­nokat. Szétszedve kellett be­hordani az épületbe. Ez több napos pluszmunkát jelentett számunkra. Arról, hogy a szerelés idő­szakában miért csak két em­ber dolgozgatott a PMKK pincéjében, nem beszél az el­nökhelyettes. De arra a kér­désre, hogy nem véllalnak-e erejükön felül munkát, érde­kes választ ad. — A pénzt akkor kell meg­keresni, amikor lehet. Például a fűtési szezonban. Törvényszerű tehát, hogy megoszlik a munkaerő. De ezt nem könnyű bevallani. A PMKK-nak viszont a késés miatt több százezer forintos kára keletkezett, mert műso­rokat kellett lemondania. Már csak abban bízhatunk, hogy a próbafűtés eredményes lesz. A hétvégi háztulajdonosok és az állandó lakosok céljai, mi tagadás, gyakran nem vágtak egybe. Több községben az ő nemleges szavazatuk döntötte el, hogy nem lesz teho-fizetés. Leányfalun az állandó lakos­ság 60 százaléka áldását adta a dologra, a nagyszámú üdü­­lőtulajdomos állásfoglalása azonhan az ellenzők táborát növelte nagyobbra. Sziget­­monostoron. érezve az ellent­mondást, eleve két körzetre osztották a települést. Az ős­lakók szívesen áldoznak az is­kola két tantermes bővítésére, a vendégek nem. Vajon miért foglaltak állást csaknem egységesen a teho ellen az üdülőtulajdonosok? Mert elég gondjuk van az ál­landó lakhelyükön, mert sor került az üdülőhelyi díjak szabályozására, életbe léptek a régitől merőben eltérő ház­adó rendelkezések. Úgyhogy a véleményük változására a jövőben sem igen számítha­tunk. Alulmaradtak Szentendrén a tapasztala­tok hasonlóak' a községekéhez. Igennel szavaztak á lakósok ß Felszabadulás-lakótelepen, á Pannónia-telepen és a Vasvári —Füzespark-lakótelepen. Mint ismert, a célok e helyeken or­vosi rendelő építése, csatorna­létesítés, végül a gázhálózat bővítése. A belvárosban, Iz­­bégan és az üdülőövezetben alulmaradtak az igennel sza­vazók. Elgondolkodtató, hogy a fizetésre kötelezhető 5237 ál­landó lakosból csak 2878 ér­tett egyet az előzetesen meg­határozott célokkal. Kérdéses továbbá az is, hogy azokban a városrészekben, ahol helye­selték az elképzeléseket, a nemmel szavazók mennyire képesek azonosulni a többiek­kel a végrehajtás időszaká­ban ? Szentendrén úgy döntött a tanácstestület, hogy azok­ban a városrészekben, ahol nem értettek egyet a lakók a teho bevezetésével, még egyszer nem bocsátják szavazásra a kérdést. Helyette inkább a társulásokat támogatják. Vég­eredményben megállapítható, hogy a tanácsok várhatóan kevesebb pénzhez fognak jut­ni a tehóból, mint amennyit ezelőtt a községíejlesztési hoz­zájárulásból összeszedtek. Közgyűlés a TIT helyi szervezetében Igazodni az új igényekhez A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat szentendrei szervezete az elmúlt hét vé­gén tartotta közgyűlését. Az elnökség beszámolt az 1982 és 1986 között végzett mun­káról. majd megválasztották a vezetőséget és a községi meg­bízottakat. A négy esztendővel ezelőtt tartott közgyűlés idején a he­lyi TIT még járási-városi szer­vezetként működött. Az 1985. január 1-jétől bekövetkezett változás szerint a TIT immár tömegszervezet. Az értelmiség sakkal nagyobb szerepet ka­pott soraiban, mint korábban bármikor. A megnövekedett gazdasági gondok a szervezet tevékenységében az előadások Számának vészes csökkenésé­ben tükröződnek. Az intéz­mények pénzügyi keretei moz­dulatlanok maradtak, a tiszte­letdíjak és a járulékos költ­ségek jelentősen növekedtek. Az eredmény: ugyanabból az összegből kevesebb előadásra jut. A társulatnak az sem kedvez, hogy a közművelődés többszektorú. A kultúrházak és üzemek önállóan szervez­nek találkozókat, hívnak meg szakembereket egy-egy érde­kes tárgykör megismertetésé­re, s lényegesen többet és azonnal fizetnek, mint a TIT- nél. A rendezőknek egyszerű ügyintézést, az előadóknak anyagi előnyt jelent ez a módszer. Talán némi magya­rázatot jelent a fenti tény ar­ra, hogy a társulat miért tud olyan kevés előadást tartani a munkásság és a szövetkezeti parasztság köreiben. De van igazság abban is, ami a köz­gyűlésen megfogalmazódott: a jövőben a TIT-nek sakkal színvonalasabban, rugalma­sabban és az igényekhez iga­zodóan kell szervezni az elő­adásait Ellenkező tendencia figyel­hető meg a tanfolyamoknál. Ezek száma folyamatosan emelkedik. Népszerűek a nyel­vi, szakmai, illetve a képesí­tést nyújtó, vizsgával záródó továbbképzések. A horgász-, akvarista, Virágkötészeti kur­zusokra olyanok jelentkeznek, akik hobbijukhoz szeretnének újabb ismereteket szerezni. A társulat szentendrei szer­vezetének természetesen spe­ciális feladatai is vannak. Na­gyon sok művészeti pályán dolgozó értelmiségi él- itt. Ál­talában nagyobb hangsúlyt kap a művészeti nevelés. Ezért vállalják, hogy régé­szeti, néprajzi, muzeológiai ismereteket nyújtó szabad­­egyetemi előadásokat szervez­nek. A múzeumoknak a kró-Válasz cikkünkre Nincs megfelelő vezető Horváth Imre, Dunabogdány tanácselnöke észrevételeket fűzött a szeptember ll-i szá­munkban közölt cikkhez, amely Programot a fiatalok­nak címmel jelent meg. Az írás a dunabogdányi művelő­dés: ház tevékenységével fog­lalkozott. Hoh/áth fmré meg-; írta, hogy a művejipdési -ház évi 402 ezer forintból gazdál­kodik. Működési bevételei a kiadásainak csak 20—25 szá­zalékát fedezik. Ez az arány viszonylag jónak ítélhető, hi­szen több helyen még a 10 szá­zalékot sem éri el. A klubokban és szakkörök­ben tavaly több mint kétszá­zan dolgoztak. Az ifjúsági klub működése ennek ellené­re sem mondható jónak, mert nincs olyan egyéniség a fia­talok között, aki irányítani tudná őket. A dunabogdányiak kedvelik a nemzetiségi jellegű zenés, táncos műsorokat, ezekből évente nyolcat-tízet rendez­nek. Népszerűek a Budapest­re szervezett, küLönbusszal le­bonyolított színházlátogatások is. A község vezetői általában elégedettek a művelődési ház tevékenységével. Úgy vélik azonban, hogy növelni kell a 14—20 éves korosztálynak szó­ló programok számát és javí­tani kell az együttműködést a társadalmi szervekkel és a gazdálkodó egységekkel. A Duna-part-korzón a hűvös idő ellenére is bőséges a válasz­ték népművészeti termékekből. Az idegenforgalom még nem csökken Sajnos a Dunabogdányi Köz­ségi Tanács is anyagi nehézsé­gekkel küzd, hiszen szinte megoldhatatlannak látszik a művelődési ház állagmegőr­zése, szellőzésének és fűtésé­nek korszerűsítése, esetleg egy videoberendezés megvé­tele. . p’.T' íi. —. (4. it i. . i nikus teremörliiány felszámo­lásában próbálnak segíteni. A városban magas az idősek szá­ma. Tervezik, hogy a: nagy­szülők számára indítanak kép­zést. Az elképzelések szerint országjárás-vezetői tanfolyam rendezésére is sor kerül. Tet­szik a TIT-nek j. a Hazafias Népfront városi bizottságának terve, mely szerint közösen támogatnák a népfőiskola lét­rehozását. S mivel a TIT-nek kiemelt feladata az értelmiség aktivizálása, dunakanyari jel­leggel, de az egész országra kiterjedően szervezik meg a Móricz Zsigmond Társaságot. í - AZ eredmények és a tervek vázlatos felsorolása után vizs­gáljuk meg, hogy mi van a jelenben. A városi szervezet­nek 202 fő a létszáma. Közü­lük azonban I09-en Szentend­rén élnek. Kisorosziban és Ta­­hitólfaluban viszont egyetlen TIT-tag sincs. Huszonkét szakosztályban dolgoznak, de a magyar nyelvi, szociológiai, csillagászati és űrkutatási, fi­zikai és meteorológai, vala­mint a kémiai szakosztályok­ban csak egy-egy vagy egyetlen tagjuk sém tevé­kenykedik. Az önálló szakmai csoportok közül három emelhető ki: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum­ban, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságán és a Kossuth főiskolán működő. Végül is mi mondható el a TIT helyi szervezetének négy­éves működéséről? Hogy munkája változó, hatása gyen­ge volt. A kapcsolata még az értelmiség egy részével is. fe­lületes. Oka van tehát annak, hogy a jövő feladatait tucat­nyi pontban fogalmazták meg a közgyűlésen részt vevők. Elnöknek ismét dr. Juhász Attilát, alelnöknek Boruzsné Vékony Ilonát és Szabó Te-WkjSBF* “** "• Visszapillantás a beszámolókra Hol maradtak a fiatalok? Október 6-a és 30-a között lezajlottak a tanácstagi, beszá­molóik a városban.' A szerve­zést új .elemekkel gazdagítot­ták, nevezetesen a tanácstagok határozhatták meg, hogy mi­kor és hol kívánnak találkoz­ni választóikkal. A tanácsi apparátus azzal segített, hogy a körzetenként szóba jöhető helyiségek listáját összeállí­totta, s kiosztott olyan írás­beli tájékoztató anyagokat, amelyek tartalmának ismere­tében a tanácstagok a város­­politika legfontosabb kérdé­seiről átfogó jelleggel tudták tájékoztatni a résztvevőket. Beszéljünk most először ar­ról, hogy a tanácstagok mit csináltak másképpen, mint az előző esztendőkben! A szer­vezésről már szóltunk, most soroljuk emellé azt, hogy a választottak alaposan felké­szültek a találkozásokra, kü­lön jegyzeteket készítettek sző­kébb környezetük eredmé­nyéről és gondjairól, gondol­kodásukban az összvárosi és a helyi tennivalók egységesen jelentkeztek. Talán ennek is köszönhető, hogy a lakosság megértéssel fogadta a feltárt problémákat, s a beszámoló­kat a közvetlen légkör, bizo­nyos esetekben a családias jelleg uralta.. Mindez nem zárja ki. hogy több helyen, éles viták is kialakultak. Nézzük meg most azt. hogy mit tudunk elmondani a részt­vevőkről! Először is a statisz­tikai adatok azt mutatják, hogy a 45 választókerületben 40 beszámolót tartottak. Ese­temként 25 fő jelent meg. Hat­szor 40-nél is többén Voltak. Két beszámolót az alacsony részvételi arány miatt nem lehet értékelni. A találkozókon összesen 980 lakos vett részt. Ha azt számoljuk, hogy ők egy-egy 3—4 fős családot kép­viselnek, akkor megállapít­hatjuk, hogy Szentendre ál­landó lakosságának ... harma­da-negyede tájékozódott a megválasztottak eddig végzett munkájáról a város és szőkébb környezetük gondjairól, ered­ményeiről. A megjelentek 57 százaléka szólalt fel. Ez azt mutatja, hogy a találkozók jó fórumot biztosítottak a lakossági gon­dok feltárására. Érdekes meg­figyelés az is, hogy a 35 éven felüli korosztály csaknem 79 százalékban képviseltette ma­gát az érdeklődők között. Ter­mészetesen ez felveti azt a kérdést is, hogy hol maradtak a fiatalok. Mi a lakosság véleménye a tanács szervei és apparátusa munkájával kapcsolatban? Bírálat és elismerés egyaránt elhangzott. Az előbbi az ügy­intézés egyes eseteire vonat­kozik. Ezeket rögzítették és szükséges intézkedésre, kivizs­gálásra elküldték az illetékes ügyintézőhöz. Mit vetettek fel elsősorban a lakosok? A csaknem 500 köz­érdekű bejelentés sorában legtöbbször szerepelnek az út­javítás, karbantartás, a tö­megközlekedés, a köztisztaság, a közmű (csatornázás, gázhá­lózat), a közvilágítás és a köz­­biztonság kérdései. Ez a sor­rend meghatározza a jövőben teendő intézkedések sorrendjét is. Milyen tanulságokkal szol­gálnak a beszámolóikon szer­zett tapasztalatok a városi ta­nács vezetésének? Azzal egye­bek mellett, hogy a Lakosság bizalma megőrzésének felté­tele, hogy az elhangzott fel­vetéseket megfelelő gondosság­gal kezeljék és a szükséges intézkedéseket a rövid határ­időn belül megtegyék. Csak így lehet a Szentendrén élők aktivitására a jövőben is tá­maszkodni. Most már a szak­­igazgatási szervek feladata, a továbbiak intézése. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: ErdSsi Ágnes Bőséges választék a korzón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom