Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

/ 1986. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Ao ' 'Ä w f Építve a társadalmi (Folytatás az 1. oldalról.) megítélésében, nem harcolnak megfelelően a bírálat elnyo­mása ellen. A Legfelsőbb Tanács határo­zatot fogadott el, amely fel­­. hívja a figyelmet á népi el­lenőrzés munkájában észlel­hető hiányosságok felszámo­lásának fontosságára. A negyedik napirendi pont keretében Ivan Gladkij, a Szovjetunió munkaügyi és szociális állami bizottságának elnöke ismertette az állam­polgárok magán-munkatevé­kenységéről szóló törvény ter­vezetét. Rámutatott: a terve­zet- abból indul ki, hogy a magán-munkatevékenység cél­szerű, s az ilyen tevékenysé­get össze kell egyeztetni a szocialista gazdálkodás elvei­vel. A törvénytervezet előké­szítése -során felhasználták a szocialista országok tapaszta­latait. a közvéleménynek a sajtóban megjelent javasla­tait; továbbá a tervezet széles körű megvitatása során fel­merült észrevételeket. Az elfogadott törvény — a bevezetés előkészítésével kap­csolatos feladatok bonyolult­ságát figyelembe véve — 1987 májusában lép hatályba. A törvény 29 olyan munka­fajtát határoz meg, amely ma­gántevékenység keretében, az egyén vagy a vele együtt élő családtagok munkájának fel­­használásával végezhető. Ilyen egyebek között a cipő-, ruha-, bútor- és játékkészítés, az ajándéktárgyak és horgászesz­közök gyártása. A szolgáltatások közül a tör­vény megnevezi az építést, a lakásfelújítást, a mezőgazda­­sági és kertészeti munkát, az autójavítást, a háztartási gé­pek, a bútorok, a ruházati cikkek és a szőnyegek jayítá­­sát. Ugyancsak lehetővé te­szik, hogy a személygépkocsi­tulajdonosok személyfuvaro­zást végezzenek, s engedélye­zett tevékenység a zene, a gyorsírás tanítása, a korrepe­tálás, az idegen nyelvekről vállalt fordítás. A magán-munkatevékenysé­get végzők adót fizetnek. En­nek mértéke a tevékenységből származó jövedelem nagyságá­tól függ. A magánmunka vég­zésére a helyi tanácsok ad­hatnak engedélyt. Minőségileg új szakasz kezdetét jelentette Szerdai ülésén a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a világ parlamentjeihez és népeihez száíó. felhívást fogadott , el. A dokumentum emlékeztet, hogy a reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozó a nukleáris fegyverektől mentes világért folytatott harc minőségileg új lépcsőfokát jelentette. A Szovjetunió javasolja: a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállaljon kötelezett­séget, hogy ebben a tíz évben írem él az 1972-ben a rakéta­­elhárító rendszerekről korlát­lan határidőre megkötött szer­ződés felmondásának jogával és szigorúan betartja az abban foglaltak» t.vúé -Szovjetunió a „hadászati védelmi kezdemé­nyezés’Let lan és a-rakétaelhá­­rító rendszerekről kötött szer­ződés megerősítéséért száll síkra. OÄ-‘felhívás megismétli: a Szovjetunió azt javasolja, hogy a két ország haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a nuk­leáris robbantások teljes be­szüntetéséről. A nukleáris le­szerelést célzó összes javasolt átfogó intézkedést a legszigo­rúbb ellenőrzés mellett. A felhívás rámutat, hogy Reykjavik nemcsak reménye­ket szült. Megmutatta azt is,, milyen nehézségek mutatkoz­nak" a nukleáris fegyverektől mentes világhoz vezető úton. Áj világközvélemény nagy ré­sze mégértette, hogy az ame­rikai „csillagháborús tervek”, az úgynevezett hadászati vé­delmi kezdeményezés vált a nukleáris fegyverek felszámo­lását célzó megállapodás fő akadályává. Ezt a reykjavíki találkozó menete teljességgel igazolta. Az SDI törekvés ar­ra, hogy megszerezzék a ka­tonai erőfölényt, megtalálják a nukleáris háború olyan meg­vívásának a módját, amikor reményt táplálnak a győze­lemre. • A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Szov­jetunió mindig megtalálta a megfelelő választ a biztonsá­gát fenyegető bármilyen lé­pésre. Ehhez az országnak megvannak a megfelelő szel­lemi, tudományos-műszaki és ipari eszközei. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ugyanak­kor tudatában van annak', hogy az űrfegyver létrehozása, a fegyverkezési hajszának e rendkívül drága és különösen veszélyes területre történő ki­­terjesztése megfosztja a poli­tikusokat annak lehetőségétől, hogy ellenőrizzék az esemé­nyek menetét — mutat rá a felhívás. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felszólítja a világ par­lamentjeit és népeit, hogy ha­tározottan szálljanak síkra a nukleáris fegyverektől men­tes világ megteremtéséért, a minden állam számára azo­nos, megbízható biztonság megteremtéséért. A szovjet parlament felhí­vásában ünnepélyesen meg­erősítette, hogy a Szovjetunió nem vonja vissza az összes nukleáris fegyver felszámolá­sára Reykjavikban előterjesz­tett egyetlen javaslatát sem. A genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség meg­bízást kapott, hogy e javasla­tok alapján folytassa a tár­gyalásokat. Megerősítette a. szovjet par­lament azt is, hogy tovább folytatódik a nukleáris rob­bantásokkal kapcsolatban több mint 15 hónapja egyoldalúan vállalt szovjet moratórium. Szakértői találkozó Muakatsoportiiiés Szófiában találkozót tartott a Varsói Szerződés tag­államainak szakértői munka­csoportja. A résztvevők meg­vitatták az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzet csökkentésére vonat­kozó program megvalósításá­nak különböző aspektusait. Ezt a programot a Varsói Szerződés tagállamainak po­litikai tanácskozó testületé fejtette ki abban a felhívásá­ban, amelyet budapesti ta­nácskozását követően intézett a NATO tagországaihoz, vala­mennyi európai országhoz. Reykjavik óta az amerikai és a jobboldali irányzatú nyugat-európai sajtó tele van az úgynevezett európaiak ag­godalmaival, ezek azonban valójában nem a közvéle­ményt, hanem csak három európai NATO-tagállam, az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország elég szűk ve­zető köreinek alaptalan néze­teit tükrözik. Ezt állapítja meg a Pravda a reykjavíki ta­lálkozó nyugat-európai vissz­hangjával foglalkozó nagy ter­jedelmű cikkében. Az SZKP központi napi­Tavasszsti választásokra keríti sor? Thatcher vádaskodó beszéde Andrej Gromiko kitüntetéseket adott át A Kremlben Lev Tolkunov elnökletével a küldöttek meg­vitatták a szovjet parlament­nek az Interparlamentáris Unió keretében végzett tevé­kenységét,"majd * Változtatást eszközöltek a Szovjetunió par­lamenti' csoportjának ' tévé* kenységét szabályozó okmány­ban. Ötödik napirendi pontként Tenmgiz Mentesasvilinek, a Legfelsőbb Tanács elnöksége titkárának előterjesztésében a küldöttek meghallgatták a legutóbbi ülésszak óta hozott elnökségi rendeletekről szóló jelentést. A szovjet parla­ment egyhangúlag jóváhagyta az elnökség rendeletéit. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka szerdán befejezte munkáját. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, szerdán a Kremlben kitüntetéseket adoU, át a parlament azon kül­dötteinek, akiknek érdemeit ilyen módon ismerte el a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége. „Mindörökre száműzni a szocializmust Nagy-Britannia életéből” — ebben jelölte meg Margaret Thatcher a követ­kező választásokon elérendő legfőbb célját. A kormányfő a Downing Street-i hivatalá­ból szerdán egyenes adásban közvetített tv-nyilatkozatában fejtette ki ezt. Thatcher ász­­szony — a konzervatív pártpoli­tikai zsargon szóhasználatának megfelelően — „szocializmu­son” a munkáspárti hatalom idején végrehajtott államosítá­sokat értette. „Balra tolódás­sal” vádolta a munkáspártot, amelynek politikája — szerin­te — „egyre inkább közeledik a kelet-európai t'pusú társa­dalmi rendszerekéhez”. Ezt a súlyos megbélyegzés­nek szánt állítását azzal a megállapítással toldotta meg, hogy „a szocializmus nem fér össze a brit nemzeti karak­terrel”. Követendő példaként az amerikai kétpártrendszert említette, mivel az Egyesült Államokban mindkét alterna­tív kormánypárt „szilárdan el-MANILA! MER Jot* Egyre hevesebb indulatok szabadulnak fel az utóbbi hetek­ben, napokban a Fülöp-szigetek fővárosában. Politikai gyilkosságok, tüntetések, katonai puccskísérletek híre sze­repel napról napra a világsajtóban. CSak nélián^ nap telt el azóta, hogy Rolando Olalia baloldali vezetőt meggyilkolták, s máris újabb merényletre került sor Manilában. Szerdán David Puzon, Enrile hadügyminiszter egyik legközelebbi munkatársa, az egykori Marcos elnök jobboldali pártjának volt parlamenti képviselője vált gyilkosság áldozatává. A rendőrség — egyelőre — semmiféle nyomöt sem talált, s homály fedi azt is, hogy kik és miért lőtték le Puzont. A ha­tóságok tanácstalanok másik két tegnapi merénylet ügyében is. Manilától alig hatvan kilométerre két rendőrfőnök vált ugyanis a terror áldozatává. Bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy Enrile hadügyminiszter és a baloldali fegyveres ellenzék vitái húzódnak meg a háttérben. Már csak azért is ez látszik a legvalószínűbbnek, mert Enrile — Aquino elnökasszonnyal ellentétben — nem kíván megegyezni a Nem­zeti Demokratikus Front képviselőivel. Pedig a fegyverés el­lenzék az ellenük harcoló félkatonai szervezetek és halálbri­gádok feloszlatása fejében hajlandó lenne a tűzszünetre. A megegyezés azonban egyre késik. Csakhogy a folytatódó terror és ellenterror aligha oldhatja meg a jogos, vágy jogtalan sé­relmeket. A Fülöp-szigetek „erős embere”, maga mögött tudva a hadsereg zömét, bizonyára pontosan erre épít, s a szaporo­dó gyilkosságok kapcsán okot keres majd arra, hogy kemé­nyen lecsaphasson a baloldali ellenzékre. Ez a taktika — amennyiben «helytálló — arra is szolgálhat, hogy Aquinóval szemben megrendült pozícióit megerősítse. Cs. J. kötelezett a szabad vállalko­zás eszméje mellett”. Margaret Thatcher kijelen­tette ugyan, hogy nem híve az előrehozott választásoknak (pártjának parlamenti mandá­tuma 1988 júniusában jár le), de nem cáfolta azokat a talál­gatásokat, amelyek szerint a választások kiírására már 1987-ben, esetleg tavasszal sor kerülhet. lapja rámutat: az európai or­szágok társadalmát valóban nyugtalanítja, hogy az ame­rikai SDI-program afféle re­teszként megakadályozta az ajtó megnyitását az európai közép-hatótávolságú rakéták felszámolásához. A nyugat­­európai vezető körök viszont éppen a nukleáris fegyverek­től mentes Európa és világ reális és Izlandon elvileg egyeztetett távlata miatt kon­gatják vészharangjaikat. Még Reykjavik előtt Kohl nyugat­német kancellár és az összes többi jelenlegi nyugat-euró­pai vezető rengeteget nyilat­kozott a közepes hatótávú európai rakéták felszámolásá­nak szükségességéről, most pedig, amikor felbukkant a láthatáron ennek lehetősége, riadalmat mutatnak. A Szovjetunió Izlandban tett javaslatai, amelyek cso­magot alkotnak — a komp­romisszumok, a felek eltérő érdekeivel való számolás, a kölcsönös engedmények és erőegyensúly csomagját — ér­vényben maradnak. A béke irányában hatnak, s az euró­pai és világpolitika napirend­jének fő tényezőivé váltak — írja cikkének befejező részé­ben a moszkvai Pravda, A ÜA a kerítés mindkét oldalán hón-ellenes Az Amerikai Központi Hír­szerző Hivatal, a CIA már hét év óta folytat titkos ak­ciókat az Iráni Iszlám Köz­társaság ellen. Ezt a The Wa­shington Post című lap jelen­tette szerdán. A CIA egyrészt jelentős pénzösszegeket adott a Khomeini-ellenes erőknek az országon kívül és belül, rend­szeres anyagi támogatást biz­tosított a rendszer megdönté­sére törekvő csoportoknak, ugyanakkor igyekezett meg­nyerni az állítólagos „mérsé­kelt” csoportok támogatását az iráni kormányon belül. Sőt adatokat juttatott Khomeini kormányának a Tudeh Párt tevékenységéről. Ezek az ada­tok állítólag több mint 200 ember kivégzéséhez vezettek. A lap vezető riportere, Bob Woodward bizalmas for­rásokra hivatkozik jelentésé­ben. Az információk szerint például a CIA mintegy hat­millió dollárt juttatott titkos alapokból a Khomeini-ellenes emigránsoknak. „A CIA egyszerre próbálko­zott a kerítés mindkét olda­lán: igyekezett behízelegni magát KhomeinL e ajatollah rendszerénél, de egyidejűleg; támogatta azokat az emigrán­sokat, akik a rendszer meg­döntésére törekszenek” — írja a The Washington Post. wmCsAK RőriBeM...&k MARIAN ORZECHOWSKI lengyel külügyminiszter szer­dán ötnapos hivatalos látoga­tásra Tokióba érkezett. Kura­­nari Tadasi japán külügymi­niszterrel megkezdett tárgya­lásán Orzechowski bírálta Ja­pánnak az Egyesült Államok csillagháborús programjához való csatlakozását. Az űrbázi­sú rakétaelhárító rendszer, más néven SDI, lehetőséget nyújtana arra, hogy az egyik fél a másik fölé kerekedjék, vagy elsőként intézzen táma­dást — mondta a lengyel mi­niszter. ÁZSIAI kőrútjának első ál­lomására, Bangladesbe érke­zett II. János Pál pápa. A dakkai repülőtéren Hoszain Mohammad Ersad államfő fo­gadta. A katolikus egyházfő eddigi leghosszabb — kéthe­tes — külföldi útja során hat ázsiai és óceániai országot ke­res fel. A szigetszentmiklósi városi párt-végrehajtóbizottság, ha­sonlóan a megye más városi és városi jogú testületéihez, a napokban értékelte a pártde­­mokrácia helyzetét, a tovább­fejlesztés feladatait Az érté­kelésben nagy hangsúlyt ka­pott az alapszervezeti pártélet demokratizmusának vizsgála­ta. Érdemes erről a kérdésről többet beszélni? Úgy ítéljük meg, igen. ‘ Társadalmi, politikai éle­tünk az elmúlt időszakban sok új kérdést, ellentmondást vetett fel. Megoldásuk egyik fontos feltétele a 1 szocialista demokrácia erősítése. Annak, hogy a pártszerve­zetek eredményesen tölthessék be politikai vezető szerepüket, érzékenyen — de kellő hatá­rozottsággal — reagálhassa­nak a fejlődés gyorsan változó szükségleteire, a legfontosabb feltétele a . pártdemokrácia hatékony érvényesülése. Ezért a szigetszentmiklósi városi pártbizottság 1984-es megala­kulása óta ;r— kialakítva mun­karendjét, munkamódszerét — törekedett arra, hogy az irá­nyítási területén erősödjön a pártdemokrácia. A körzet pártszervezetei keresték a vál­tozó helyzetnek jobban meg­felelő üj módszereket, töre­kedtek a> régiek megújítására, de, önkritikusan látnunk kell, hogy ennek a folyamatnak csak a kezdetén tartunk. A pártalapszervezetek életének demokratizmusáról Összességében kedvezőbb a kép Szigetszentmiklóson és von­záskörzetében a pártszerveze­tek belső életének fejlődése, a párttagok többségének mun­kája hozzájárult ahhoz, hogy a ■ gyorsan változó körülmé­nyek között is megvalósul a párt vezető szerepe. A párt­szervek, -szervezetek alapve­tően teljesítik a vezető szerep­ből adódó feladatokat. A párttagság egy része megfele­lően érti és értelmezi a párt­demokrácia fogalmát, tartal­mát és gyakorlati tennivalóit. A szervezetek által készí­tett elemzések és a saját ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a fejlődés ellenére a párde­mokráciával kapcsolatosan sokféle nézettel, felfogással és gyakorlattal lehet találkoz­ni. A pártdemokrácia tovább­fejlesztése kulcskérdésének a pártalapszervezetekben vég­zett munka demokratizmusá­nak erősítését tartjuk. Mégis, az alapszervezetek szintjén találkozni a megvalósulás legtöbb ellentmondásával. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat, elsősorban azokat, melyek nehezítik a párt belső életének élénkebbé, aktívabbá tételét. A pártdemokrácia gyakorlá­sának fontos színterei az alapszervezeti taggyűlések, melyeket üzemeknél, intézmé­nyeknél általában havonta, lakóterületen kéthavonta tar­tanak. Kiemelt jelentőséggel bírnak a beszámoló taggyűlé­sek. A taggyűléseken az ak­tivitás erősen hullámzó. Élénk viták, eszmecserék vannak a gazdálkodást érintő témák­nál (Pestvidéki Gépgyár. Du­na Mgtsz), de a párt belső éle­tével, ideológiai kérdésekkel foglalkozó napirendeknél ke­vesebb a vélemény, vita is ritkán alakul ki. Helyenként az alapszervezet tagsága köny­­nyen ráhangolódik a párttag vezetők véleményére. Minden alapszervezetben vannak soros felszólalók és olyanok, akik­nek hangját évekig nem lehet taggyűlésen hallani. Befolyá­solja a vitát a tagság infor­máltsága. valamint az, hogy a vezetőség miként foglalkozik a javaslatokkal, észrevételek­kel. A partvezetőségek csak ke­vés helyen ismertetik a tag­gyűlésen a vezetőségi ülések vitáit, így nem teszik lehető­vé, hogy a tagság maga dönt­sön, melyik álláspontot fogad­ja, el, tartja a jobb megoldás­nak. Sok helyen félnek a vi­tától, kinyilatkozatásokkal há­rítják el az ellenvéleményeket. Egyesek gyakran személyes problémáikat, sokszor vélt vagy valós sérelmeiket többek gondjaként tárják a taggyű­lés elé. A fő problémát az okozza, hogy ezek nem kap­nak mindig megfelelő választ, véleményük nem kapja meg a szükséges kiigazítást vagy megerősítést. A párttagok jól tudják, hogy joguk van bírálatot gyakorol­ni, azonban kevésbé érzik ezt kötelességüknek. Kritikai ész­revételüknek gyakran taggyű­lésen kívül, egymás között adnak hangot. Tartózkodnak a pártfórumokon történő bírá­lattól. főleg, ha magasabb be­osztású vezetőről van szó. Ez sok esetben egzisztenciális okokkal függ össze. Az alapszervezeti taggyűlé­seken növekvő számban köz­érdekű témákat tűznek napi­rendre, gyakoribbá váltak a fórumjellegűek, ahol mindig élénk eszmecsere alakul ki. (Szigetszentmiklósi Költségve­tési Üzem, Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete.) A határozatok a gondosabb előkészítés ellenére is még eléggé általánosak, nem elég célirányosak. Az alapszerveze­tek nem mindig tudják saját tennivalóikat megfogalmazni. A személyre szóló feladat ki­jelölésének hiánya, a helyi határozatoknak a különböző pontatlanságai miatt a párt­­szervezetek nem tudnak élni a felelősségrevonás eszközével. A gazdaságpolitikai cselekvé­si programok tekintetében változás tapasztalható, az alapszervezetek több konkrét, számon kérhető és ellenőrizhe­tő feladatokat fogalmaztak meg. (Pestvidéki Gépgyár, Kertészeti Egyetemi Tangaz­daság). Nehezíti a párttagság véle­ménynyilvánítását, döntési jogának érdemi érvényesülé­sét, hogv hiányos a határosa­tok feldolgozása. Az alapszer­vezetekben a végrehajtás megszervezése, személyre szóló lebontása, a végrehajtás el­lenőrzése csak részben valósul meg. A határozathoz kötődő konkrét pártmegbízatás igen kevés. Az alapszervezetekben a pártdemokrácia szervezeti ke­retei, formái adottak, a szer­vezeti élet szabályozott, álta­lában jól körvonalazottak a Jogkörök, Az viszont, hogy ezeket mennyire és milyen ha­tékonysággal érvényesítik, nagymértékben függ a titkár és a vezetőség munkamódsze­rétől. A vezetőségek kollektív munkája bizonyos mértékben fejlődött. Javult a munka­­megosztás, a tervszerűség (Szigethalom, Szigetszentmik­­lós, II. asz.). Még mindig erősen érzékel­hető a titkárcentrikusság is. En­nek több szubjektív és objek­tív oka van. Ilyen például, hogy a döntések demokratikus előkészítése nagyon munka- és időigényes. A feladatok hal­mozódása, de néha a kényel­messég is oda vezet, hogy a valóságban a titkár gyakorolja a vezetőség hatáskörét. A tennivalók zsúfolódása sokszor abba az irányba vi­szik a vezetőségeket, hogy a demokratikus előkészítést mellőzve kész dolgokat ter­jesztenek a tagság elé, illetve átveszik a taggyűlések jogkö­rét. Ez is hozzájárul, hogy a taggyűlés hatásköre eseten­ként csak formálisan érvénye­sül. A párttagság aktivizálásá­nak egyik lényeges feltétele a megfelelő információ biztosí­tása. Az alapszervezeti veze­tőségeknek csak egv része is­merte fel, hogy a vártcsoport­munka színvonalának növelé­se a párttagok vitakészségé-4 Pravda cikke a reykjavíki találkozó visszhangjáról Érvényben van a csoaegterv

Next

/
Oldalképek
Tartalom