Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

NAGYKŐRÖSI ^C M a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1986. NOVEMBER 19., SZERDA Más az élet, más az iskola Mennyi és milyen kőműves kell? I Az MTESZ tagszervezete, Rz ÉTÉ tudományos tanácsko­zást rendezett a napokban, ©hol Kovács László, a Vági istván Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatója tartott előadást. A szakembert az építőipari képzésről kérdez­gettük. — Az alapgond a képzés szerkezetében rejlik. Az elmé­leti, illetve a gyakorlati kép­zés úgy fele-íele arányban oszlik meg. Közelebb jutunk a gondokhoz, ha előbb az el­méletinek nevezett kérdéskört járjuk körül. Tudni kell, hogy ennek hatvan százaléka a szakelmélet (a többi a közis­mereti óráké), így egyértel­műen megállapítható, hogy lényegében a kimondottan szakmai órák száma bizony kevés. Ezen segíthetne, ha a gyakorlati képzés szorosan kapcsolódna az órákon el­hangzottakhoz; ahogy a peda­gógiai szakzsargon ezt nevezi; koncentráció jönne létre. Saj­nos, ezt minden erőfeszítésünk ellenére sem tudjuk elérni, objektív okok miatt — kezdi a kérdéskör megválaszolását Kovács László. Jg Mely ék ezek az okok? — Egyszerűen különbözőek a munkahelyek. Lényegében ahány, annyi munkafajtát, oktatói feladatot, konkrét fel­tételt jelent. Az iskola, mint közös nevező, szinte szóba sem jöhet, a vállalatokat any­­nyira lekötik saját érdekeik, így végül a koncentráció he­lyett teljességgel esetleges, mikor milyen gyakorlati mun­kafogásokat tanulnak majd gyerekeink. A nagyvállalatnál paneláíütást végeznek, alig falaznak valamit, de lehet, hogy» a burkotokhoz kerülnek, s akkor meg csak azt csinál­ják. A kisiparosok alapállása igen változó; van, aki messzi falvakba, lényegében dolgozni viszi a tanulóját, más — a ki­sebbség — törekszik csak ar­ra, hogy valóban sokoldalú kőművest faragion a gyerek­ből. Két munkahelyet azért megemlítek. A Városgazdál­kodási Vállalatnál igyekeznek lehetőségeikhez mérten együtt dolgozni az iskolával. Ugyan­ezt tudom elmondani Zsnffa Béláról is; a keze alól kike­rülő gyerekek társaiknál ala­posabban értik, tudják a szak­mát. |ü Mégis, ahogy végeznek, kapva kapnak utánuk. Nincs itt ellentmondás? — De van. A vállalatok azt állítják, kevés kőművest kép­­zünk. De ha az iskolai adato­kat nézzük, azokból meg az derű] ki, az utolsó hat eszten­dőben sokkal többen tanultak, mint azelőtt építőipari szak­mákat. iü Hova lesznek a frissen végzett kőművesek? — Ahhoz az kell, hogy vé­gezzenek ... Az a gyerek­anyag-amelyik iskolánkba ke­rül, elméleti felkészültségét tekintve rendkívül gyenge. Az 1982''83-ban végzett általános iskolai évfolyam G2 százaléka lemorzsolódott; egyszerűen nem bírta az iskolát. Nem tett jót az úgynevezett bukásmen­tes iskolg, a rendszeres tan­anyagkorrekció, meg a tanterv körüli bizonytalanság sem. A felmérőlapók átlaga néhol még a kettest sem érte el... Hozzájárul ehhez az is, hogy a társadalom megítélése meg­lehetősen kettős természetű. Egyfelől szinte nincs presz­tízsük a kőműveseknek, leg­alábbis akkor, amikor a pá­lyaválasztásról van szó. Az­után, amikor már végzett, te­hát bizonyítvánnyal rendelke­ző szakemberről van szó, egy­szerűen nem tud olyan gyenge minőségű munkát' végezni, amit ne fogadnának el, s ne keresne rögtön annyit, hogy azonnal leperegjen róla min­den követelmény. B Térjünk vissza a válla­latokhoz. Ha munkahelyen­ként változóak a követelmé­nyek, nem lehetne továbbkép­ző tanfolyamokkal hozzáigazí­tani a valóságos követelmé­nyekhez az iskolai munkát? — Részünkről ennek nincs akadálya. A vállalatoknál azonban az érdekeltségi rend­szer nem minősíthető sikeres­nek. A kőművesnek egysze­rűen nem éri meg, hogy ta­nuljon. Ez neki pénz- és idő­­veszteség, helyette fusizhat, maszekolhat. Ezt az ellent­mondást feloldani nem lehet az iskola feladata. B A magánépítkezés mégis­csak kiemelt kormányprog­ram. kellenének a jól felké­szült szakemberek, akik az el­terjedő új anyagokkal, s az új szabványok szerint lenné­nek képesek dolgozni. Nem mindegy, hogy a hőszigetelést a fal külső vagy a belső olda­lára helyezik,.. — Persze hogy nem mind­egy. De tananyagunk sem naprakész. A gyakorlatban már 1 bevezetett, megkövetelt hőszigetelési szabványt pél­dául az iskolában' hivatalosan nem tanítjuk, hiszen sem a tankönyvben, sem a tanterv­ben, sem a módszertanban nincs benne. Tanáraink mint­egy magánszorgalomból ejte­nek ezekről szót. De ez sem megoldás, hiszen a gyakorlat­ban a szabvány betartását senki sem ellenőrzi — akkor meg minek egyáltalán tud­ni...? Ez a fajta igénytelenség és következetlenség azonban (ZAKÓBAN, NYAKKENDŐ­BEN.) Egy történetnek nem lehet háromszázötvenegy fő­szereplője, E történetnek azonban mégis — megbízható adatok, számítások alapján — háromszázötvenegy főszereplő­je van. Kényelmi okokból az idő múlását, a hangulat emel­kedését a TIPIKUS HŐS le­írásával fogjuk jelezni. Hő­sünk önkényes választás alap­ján lett hős — elnézést a mégsem-annyira-hős három­­százötventől. Ne áruljunk to­vább zsákbamacskát: szom­baton este, 19.06.34-kor Gön­­czöl Péter, zakóban, nyakken­dőben, jólfésülten odaállt a mikrofon elé, vetett egy pil­lantást hátra, kollégái beállí­­tották-e rendesen a hangerőt, hangszínt (erre ugyanis na­gyon kényes) s megnyerő hangon köszöntötte a konzerv­gyári szezonzáró pacalvacso­ra részvevőit, vendégeit, min­denkinek jó szórakozást kí­vánva, az Energia KlSZ-alap­­szervezet nevében is. Társai mintha csak erre vágytak vol­na (hát persze, hogy erre!) megindultak a négykerekű ko­csikkal. s jegyek ellenében nagy mennyiségű. ízletesre fő­zött marhapörköltet (kevesek­nek) vagy pacalpörköltet (a többségnek) osztottak szét, (NYAKKENDŐBEN.) így G P. sem álldogált tovább a mikrofon előtt, hanem — bi­zonyára engedelmet kérve asz­taltársaitól — helyet foglalt, ám ennek előtte megszabadult zakójától. Jóízűen falatozott elismerően csettintett, hiába, így kell ezt csinálni. Remek ez a kenyér, jegyezte meg, fi­nom a csemegeuborka is (gyá­ri!) s hát igen, a pacal sem rossz. De mi az, hogy nem rossz: egyenesen fölséges: hát­ha még valamivel kevesebb másutt is tetten érhető. Miért vesződjön a tanuló például a mozaiklap lerakásakor a szín­­összeválogatással, az előzetes kirakással, ha azt látja, hogy felnőtt vezetője ahogy esik, úgy puffan munkát is átvesz? Az már azonnali, ebből adó­dó következmény, hogy az egy napnyi munkaspórolást évtizedekig láthatjuk, például középületek belső terein... Egyszóval, az iskola és a gya­korlati élet, sajnos, nincs szinkronban. Remélem, az is látszik, hogy ez nem rajtunk múlik. B Milyen elmozdulási lehe­tőségek vannak? — Első és talán legfonto­sabb lenne az általános isko­lák valódi pályaválasztási ne­velőmunkája. Először is azt a képet kell kialakítani a tanu­lókban, hogy a megélhetésért dolgozni kell. Ebben segít az úgynevezett fakultációs prog­ram. Bár lehetséges, hogy eav­­egy iskola nem képes kiállí­tani tíz gyereket, tehát meg kellene oldani az iskolaközi csoport indításának lehetősé­gét. Az már szinte vágyálom, bár valóságos szakmai köve­telmény megvalósítása lehet­ne. hogy egy-egy tanulói bri­gád, megfelelő szakmai veze­tés mellett, egy-egy építkezést minden fázisában végigcsi­nálhatna, úgv. mint annak idején a es-lakások építése­kor. Mivel az épületállomány öregszik is. előtérbe fog kerül­ni a felújító jellegű munka; márpedig a mos+ vagv az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben végzett diákjaink ilvet nem nagyon tapasztaltak a blokk­­technológia alkalmazásakor — mondta Kovács László igaz­gató. krumplival szolgálták volna fel. Kortyol egyet a hűvös kő­bányaiból, vigyázva. Nem mondja, de látni rajta: ez igen! (ŰJRA ZAKÓBAN.) De ab­ban ám, elvégre nem lehet csak úgy dob mögé ülni — el­sőnek ... Abba-dallam száll, betölti az ebédlőt, az andalító muzsika zsongása megnyugta­tóan hat. Most még halk a 2-J-2 (a zenekar), minek eről­ködni, ez csak amolyan alá­festő játszadozás. Azután, amikor érzik, látják, tudják, fényesre törlődnek a tányérok (már mért hagyná ott bárki is azt a príma szaftot!), lazít egyet férjuram a nadrágszí­jon, kényelmesebben ül a fe­leség, s valami mosolygásféle önti el az arcokat, csapnak a jobb sorsra érdemes dobra, csapnak a húrokba, csapnak a billentyűkbe. Fergeteges egy­veleg következik, a párok az első néhány másodperc után mértani haladvány szerint özönlenek a meglehetősen csekély szabad felületre. Az első nagy roham utáni szü­netben G. P bejelenti: kap­ható tombolajegy is. (Laza nyakkendővel.) Itt az ideje, hogy elmélked­jünk azon, vajon milyen is a jó zene. Ügy tűnik, ehhez nem iskolába kell járni, s nem is a videodiszkó gépszemébe kei! bámulni, hanem — meg kell hallgatni az ilyesféle zeneka­rokat. Két dolog egészen biz­tos. Egyfelől, a 2+2=5. Nos, ez nem valamiféle magasabb fokú matematika, csak azt je­lenti, hogy a zenekar sikere ötös. Másfelől, az is bizonyos, ezt a fajta zenét lehet szid­Ballai Ottó ískclagaléria Hubay-művek A Toldi Miklós Élelmiszer­­ipari Szakközépiskola és Szaíkmunikásiképző Intézetben november 19-én, Erzsébet nap­ján nyitják meg Hubay Miklós festőművész kiállítá­sát, délután 5 órakor. Az ün­nepi beszédet Losonci Miklós művészettörténész mondja. Később ugyanezt a képanya­got december 3-tól, Nyársapá­ton, az Erdei Ferenc Általá­nos Iskolában is kiállítják. Vonuló madárvendégek Szárnyas rablék Könnyedén cikázó, kis ter­metű, szárnyas ragadozók, tör­pesólymok tűntek fel a Sárré­ten. A szárnyas rablók a nagy csapatokban érkező téli ven­dégeknek, a vonuló énekes­madaraknak a nyomában jár­nak, de nem csak rájuk va­dásznak. Bemerészkednek a környékbeli lakótelepre is, és elragadják a panelházak ré­seiben meghúzódó verebeket. A Sárrétet, valamint a cser­jés, ritka növényzetű erdősé­geket már ellepik az észak felől érkező, átvonuló madár­vendégek. A magasba nyúló faágakon piroslik a süvöltők színes tollruhája, messze hal­­ük a zsezsék fémes csengésű beszélgetése, a csízek csicser­gése. Az erdőszéleken, a ritkás cserjésekben gyakran láthatók az olívzöld tollazatú téli pin­tyek is. A madárvendégek ki­sebb része nálunk tölti az egész telet, többségük azon­ban néhány napos pihenő, erő- és táplálékgyűjtés után melegebb éghajlatú vidékre költözik. Ásatás a $záraz-dü!5ben Befejeződött az Arany János Múzeum idei ásatása Nagykőrö­sön a Száraz-dűlőben, amelynek során eddig bronzkori, szarma­ta, avar kori és X—XI. századi leletek kerültek napvilágra. A képen egy szarmata kori árok feltárás közben (Berényi István felvétele) Győzelem bravúros hajrával Barátságos nemzetközi férfi kosárlabda-mérkőzésen, Bu­dapesten : NDK-válogatotl— Nk. Kgy. Kinizsi 106-85 (59- 49). Nk.: Horváth (2), Zágráb (2), Pijakovics (20), Simon S. (8), Kovács (14); csere: Po­­mázi (5), Ábrahám I. (4), Bú­tor (12), Szirmai (7), Mo­­csai, dr. Salgó (11). A ^fővá­rosi találkozón az NDK-ból érkezett vendégek nagyon ke­ményen játszottak, s szinte végig vezetve eredményeseb­bek is voltak. Sajnos, Zágráb komolyabb bokasérülést szen­vedett. NB I-es férfi bajnoki talál­kozón, a Petőfi iskolai torna­­csamokbap: Nk. Kgy. Kini­zsi—Honvéd Táncsics SE (Ka­posvár) 84-75 (35-42). Nk.: Si­mon S. (14), Szirmai (23), ni, lehet csodálni, lehet leszól­ni, csak egyet nem lehet: hall­gatása közben ülve maradni a széken, a?, asztal mellett. Le­hetséges, hogy kiváló pamf­letírónk, a 2+2 zenéjét hall­va, megírja majd sikerköny­vét, amelynek címe HAL6AT­­LAN lesz (csak megbízottai árusíthatják!) ám az is biztos, hogy tuszkulánumában vala­mi hasonló muzsikára fog ki­kapcsolódni. Az utód, a plágiumízű ju­goszláv 3+2, irigységgel ve­gyes borzadállyal vehetné tu­domásul: nemcsak ők értenek ahhoz, amihez értenek. G. P. meglazított nyakkendőben pü­­föli a dobokat, hol lassúbb, hol gyorsabb ütemmel segíti a zenekari összhangzatot. (Nyakkendő nélkül.) Van, aki nem kötött, van. aki csak meglazította, s van, aki­nek le is kell vennie. Fogy a ribizlilé is, I. I. például 1,75 deciliterrel öblíti torkát. Ké­sőbb, féktelen jókedvében (21.33-kor) a térdén lovagol­­tatja a lányokat. Felesége ter­mészetesen látja, s örül, hogy férje jókedvű. Időnként el­mennek táncolni, ami nem kis erőfeszítésükbe kerül, pél­dául akkor, amikor a Bona sera-t játsszák. Erre ugyanis mindenki táncolni szeretne, ám a hely, mint már fentebb jeleztük, meglehetősen szűkös. A vállalati KISZ-bizottság titkára. Tóth Ferenc, elégedet­ten dörmögi: „úgy látszik, jó a hangulat”. Háromszázötven je­gyet adtunk el, de eggyel több széket állítottunk be. Mind­egyiken ültek. Azt hiszem, ezt hívják dugig, telt háznak. Az igazgatótól a párttitkárig, Horváth (13), Kovács (2), dr. Salgó (23); csere: Bútor (9), Pijakovics, Ábrahám I. Némi izgalmat okozott, hogy az elektromos idő- és eredmény­­jelző hibája miatt csak 13 perc késéssel kezdték a játé­kot, 300 néző előtt. A fiata­labb honvédek lendületes tá­madásaikkal jobban kezdtek és a 2. perc végén már 7-2-re vezettek. A tartalékos helyiek jó és pontos bejátszásokkal a 7. percben 17-12-re fordítot­tak. Nagy volt az iram és a küzdelem, s nagy harc folyt a lepattanó labdáik megszerzé­séért. A csapatok inkább vé­dekezésben voltak jobbak. A vendégek magas növésű játékosaikkal szünetig kihasz­nálták azt, hogy a kinizsisek­­nek nem ment úgy a játék, a termelési igazgatótól a könyvtárosig, a raktárostól a géplakatosig itt van az a gár­da. aki eddig jó fél éven át hú­zott, dolgozott, termelt, mel­lesleg annyit, hogy a tervet máris jelentősen túlteljesítet­ték. Most már G. P.-n sincs nyakkendő, de azért jóked­vűen veri a dobokat. (EGY GOMB LAZÍTVA.) „Pedró kocsmájában sápadt lámpa ég”. Háromszázötven­egyből háromszázötvenen dú­dolják, éneklik, táncolják a jó öreg slágert. S hogy ki az az egy. aki nem ezt műveli? önkritikát gyakorolva, beval­lom, én voltam a hallgatag. Gönczöl Péter gyorsít, eljátsz­va mindahány variációt, amit csak ki lehet hozni a vénséges dallamból. Igaza van, mert si­kere van. Többen tapsolnak, többen fújtatnak, többen iz­zadnak, de mindenki jól érzi magát. (KÉT GOMB LAZÍTVA.) Anyósmarasztaló porseprű, golyóálló harisnyanadrág, energiatakarékos falilámpa (220 volt a petróleum ára), Japánból hozott kávé, tokaji fúr, mint fehérbor kerül a szerencsés nyertesek tulajdo­nába. Emile Marcel jó barátra talál. ,A francia konyakot is megnyerik, de gazdára lel az internacionalista krémtorta, a hatszemélyes hidegtál, meg a zsákbamacska is. A kikiáltó szerepében hősünket láthat­juk: immáron két gomb lazít­va ingnyakán. É.ifél után (feljött már a hold) hullámzik a tömeg, örül, hogy aznap nem kell ko­rán kelnie, de hisz még le sem feküdt aludni, tehát ki táncol, ki énekel. Gönczöl Péter hajnalig do­bol ... Ballal Ottó ahogy szerettük volna. Szünet után — a legjobbkor jött szur­kolás közben — a helyiek vé­dekezése javult és Salgó 12 pontjával 51-51-re egyenlí­tett a csapat. Ezután a kato­nák biztos helyzetig játszva 6 ponttal ismét elhúztak a kö­zepes színvonalban. Az utol­só négy percben a körösiek szívvel-lélekkel harcoltak min­den labdáért, s ekkor kiváló csapatszellemben, nagy ün­neplés közben szerezték meg az igen fontos győzelmet. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Hon­véd Táncsics SE ifi 71-69 (34- 32). Nk.: Simon I. (2), Módira (12), Horváth (14), Pásztor (31), Simon S. (10); csere: Sző­ke (2), Tóth. Végig fej fej melletti volt a játék és az eredményállás. A lelkes kö­rösiek a magassági fölényben lévő vendégektől kiküzdötték a győzelmet. Az NB Il-es női bajnokság­ban, idegenben: Bp. EGIS— Nk. Kgy. Kinizsi 90-50 (47-22). Nk.: Komáromi (12), Józsa (4), Pankotai (13), Kiss (8), Szappanos (8); csere: Kosa (3), Takács (2), Mészáros, Mol­nár. A kinizsisek lelkesek vol­tak a Középcsoport egyik leg­képzettebb csapatával szem­ben és sokáig jól tartották magukat. Később a képzettebb és jelentős magassági fö­lényben levő fővárosiak gyor­saságukkal és jó távoli do­básaikkal megérdemelten húz­tak el. Feltűnő, hogy a nők­nél már másodszor nem vol­tak ,ott az NB II-ben a kije­lölt játékvezetők! Szerdán Kosárlabda. Gimnáziumi labdajáték-terem, 14.45: Nk. Gimnázium—Monori SE ifjú­sági leánv; 16 óra: Nk. Gim­názium—Ceglédi Mgzögazdasá­­gi DSK, ifjúsági és középisko­lás I. korcsoportos fiú mer gyei bajnoki mérkőzés. S. Z. Színház, mozi Kecskeméten a kamara­színházban este 7 óraikor: Há­ború és béke. A nagyteremben A Sárkány útja. Színes hongkongi kung-fu kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Piros pulóver. Színes fran­cia bűnügyi film, fél G-kor. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik testvérünk Nyikos Judit te­metésén részt vettek. Gyászoló testvérek. SSN 0133-2703 (Nagykörösi Hírlap Dobszóra hajnalig

Next

/
Oldalképek
Tartalom