Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

Felújítás kalákában A szögligeti szakosított szociális otthonban ebben az eszten­dőben nagy értékű felújítást végeznek. Ennek során központi fűtést szerelnek az épületbe, kifestik a hálószobákat is. Az intézmény jelentős segítséget kap a váci gazdasági egységek, intézmények szocialista brigádjaitól. A Vác és Vidéke EKV Kossuth Lajos nevét viselő brigádja például négy helyiség festését vállalta társadalmi munkában. A képen a brigád három tagja: Rónaszegi Csaba, Kardos Imre és Palásthy János (Vimola Károly felvétele) A holnap fodrászai lesznek § A második tanévet kezdte új helyén a Duna­­^ kanyar Ipari Szövetkezet fodrásztanműhelye. Utcát *S nem változtattak, csak a § vasútállomás közelében lé­­^ nő, régi kisebb helyiségből ^ költöztek át az OTP szék­­í házának a szomszédságába. Gyurcsok Lászlóné, a tan­műhely vezetője hatodik éve oktatja, tanítja a holnap fod­rászait erre a mesterségre. Elmondta, hogy az átköltözés­sel nagy segítséget nyújtott részükre a szövetkezet veze­tősége. Tágasabb teremben, több munkahelyen dolgozhat­nak a fiatalok. Egyik héten itt vannak szakmai gyakorla­ton, a másik héten Gödöllőre utaznak, az. ottani szakmun­kásképző tanintézetbe. A huszonöt fodrásztanuló közül kilenc az elsőéves. Ma már két szakmát sajátítanak el. Férfifejeken kezdik a tudnivalók elsajátítását, a .második félévben és a máso­dik osztályban női fodrászatot tanulnak. Mint harmadévesek, először ismét férfi vendégek haját ápolják. Az utolsó fél­évben ismét női hajápolással kapcsolatos tudnivalókat sa­játítanak el. Napjainkban a fodrász­szakma a divatos mesterségek közé tartozik. Gyurcsok Lászlóné korábban maga is részt vett országos versenye­ken. Mindig szerez belépőt ta­nulóinak a fodrászbemutatók­ra, -versenyekre. Szeretné, ha egyszer ismét váci névvel is találkoznánk a díjazottak névsorában. (A nemrégen el­hunyt Greff Ferenc postapar­ki fodrászmaster országos ne­vet vívott ki magának a szakmában.) Félévkor és tanév végén itt vizsgáznak az oktatás anyagából. Huszonöt tanuló s vagy negyven modell szorong a helyiségben. A szövetkezet vezetőségének képviselői, s a szakmai zsűri bírálja el tu­dásukat. A végzősök kis ré­sze marad Vácott, sokan be­járnak a városhoz tartozó községekből, s felszabadulá­suk után mind többen foly­tatják lakóhelyükön ezt a szép és ősi mesterséget. P. R, Érdekeink eüen Úgy tűnik, ha valami nem kötelező, ha a távol ■ maradót nem fenyegetik szankciókkal, nálunk nem mennek a dolgok. Legalábbis erre enged követ­keztetni az az érdektelenség, ami a Pest Megyei Közegész­ségügyi és Járványügyi Állo­más és a Vác Városi Köjál közös élelmezés- és táplálko­zástudományi vizsgálatát kí­séri. Mint arról korábban már többször is hírt adtunk, ka­rácsonyig 1200 váci lakost szerettek volna alávetni egy rövid vizsgálatnak és beszél­getésnek arról, hogy milyenek az ő és családjuk étkezési szo­kásai. A meghívottak, felkértek, (nevezzük őket akárhogy) kö­zött voltak egészségesek, de olyanok is, akik már túlestek valamilyen betegségen (pél­dául infarktus) vagy egész életükben kénytelenek azzal együttélni, mint amilyen te­szem azt a cukorbetegség. S noha minden munkana­pon, s a szolgálat teljes mun­kaidejében várják „vendégei­ket” a Köjál munkatársai, igencsak gyéren kopogtatnak. Volt, aki kifejezetten azt vallotta, ő bizony, ha ez nem kötelező, el nem megy Mások időhiányra hivatkoztak, me­gint mások nem is adják okát távolmaradásuknak. Pedig minden meghívott tudja, hogy részvételével egy hosszú távú, az egészséges táplálkozást szolgáló, beteg­ségmegelőző országos prog­ram kidolgozásához járulna hozzá. Amitől remélhetnénk bizonyos1, a táplálkozással is összefüggő betegségcso,portok terápiájának a mainál korsze-, rűbb formáját, bizonyos, az ember általános egészségi ál­lapotára, testi és szellemi te­herviselésére jótékonyan ható élelmiszerek tömeges elter­jesztését, hogy csak e legké­zenfekvőbb s már ma is lát­ható előnyökről szóljunk. S még nem beszéltünk ar­ról, hogy akkor és ott várako­zás nélkül végeztethetnek el egy sor olyan vizsgálatot, mely egyben hű, őszinte tük­re Is jelenlegi egészségi-, testi kondíciójuknak. Nehéz elhinni, hogy ha már más érdekeire nincsenek te­kintettel, a sajátjukat is. ény­­nyire semmibe vegyék az em­berek. Bányász Hédi 0 Nemrég számolt be a Pest Megyei Hírlap ar­ról, hogy a zebegényi Sző­­nyi István baráti kör meg­kapta a Neufeld Anna emlékdíjat. Hincz Gyula festőművész alapította két évvel eszelőtt, felesége em­lékére. A díj a megye képzőművészeti életében, az oktatásban és a fia­talok művészeti Megélésé­ben kifejtett alkotótevé­kenységet hivatott elismer­ni, segíteni. A baráti kör elnöke Dániel Kornél festőművész. Vele be­szélgetünk a váci otthonában a zebegénjd nyári képzőmű­vésze ti szabadiskola tevé­kenységéről alapításától nap­jainkig. — A díj váratlanul ért bennünket, de büszkék va­gyunk rá. Amiért kaptuk, azt elsősorban a képzőművészeti szabadiskola működésének köszönhetjük. Hincz mester 10 évig tanított ott. Felesége, Neufeld Anna is gyakran megfordult Zebegénytoen. Ho­gyan született meg a szabad­iskola ötlete? 1967-ig Vácott, a Duna-műhely művészba­ráti körében tevékenyked­tem. Ekkor hívtak meg Ze­­begénybe, a Szőnvii István Múzeumba. ask XiW — Szőny.i maga is tartott fenn Budapesten egy képző­­művészeti szabadiskolát. Az ő példájára határoztuk el Vég­vári Lajos egyetemi tanárral, művészettörténésszel és Mi­sser Pál festőművésszel, hogy Zebegényben is létre kellene hozni egy művészeti szabad­iskolát. 1967-ben meg is ala­kult, amelynek igazgatója let­tem. Már az első év is sikeres volt, sokan fölkarolták, szel­lemi támogatói voltak az is­kolának. Jelenleg 400 tagja van. Iskolánk olyan társadal­mi szervezet, amely kilenc tanárával önmagát tartja el, működésében á-llami támoga­tás nincs. Vannak tanáraink, akik Sízabadlskolai múltra te­kintenek vissza, itt kezdtek nálunk mint hallgatók, s ma már elismert művészembe­rek. — Jövőre 20 éves lesz a nyári képzőművészeti szabad­iskola. Erre az évfordulóra nagy programmal készülünk. Szeretnénk a világ minden tájáról meghívni a régi ze­­begényi szabadiskolásokat. Sokan vannak ám! Főleg a környező országokból, évről évre érkeznek a csehszlovák, francia. holland, NSZK-, NDK-beli fiatalok, de jönnek az USA-ból is. Köztük van­nak törzstagok, de sok az új arc is. Hogy honnét szerez­tek tudomást a zebegényi is­koláról? Nem tudom. Hiszen mi nem propagáltuk magun­kat. Elsősorban a hazai mű­­vészmemzedék pályára segí­tése a célunk. Mégis jól­esik, öröm a baráti körnek, ha kapjuk a világ országai­ból a kiállítási katalóguso­kat, s benne a művész ön­életrajzában feltüntetve, hogy itt tanult nálunk, a nyári képzőművészeti szabadiskolá­ban. Hallgatóink között van­nak amatőrök, már befutott művészek, fiatal rajztanárok, s olyanok, akik most készül­nek a művészeti főiskolára, 16 évestől 90 évesig minden korosztály megtalálható. — Van egy 80 éves „feste­­gető” hölgy, aki alapítástól kezdve tagja az iskolának. A legidősebb hallgatónk azon­ban az a 90 éves magyar származású, kanadai állam­polgár — az iskola „Nagyija”. ■—, aki a baráti körön belül megalapította a „Chicago­­díjat”, s ezzel minden évben a két legtehetségesebb fiatalt jutalmazza. Már hagyomány, hogy a nyári szabadiskola jú­lius első hétfőjén kezd és au­gusztus első vasárnapján zá­rul. Fárasztó, egész napos programok vannak, sok-sok műtermi munkával — ezért is szeretik a fiatalok! —, es­te elméleti előadásokkal. Mi­vel nagy az igény, jövőre be­indítjuk a 16 éven aluliak nyári képzőművészeti szabad­­iskoláját. A gyerekek azon­ban 4-5 óránál többet nem dolgozhatnak, az ő napirend­jüket kiegészítjük sport-, mú­zeumlátogatás, kirándulás és egyéb pihentető programok­kal. A w — A szociális feltételek úgy_ ahogy, ma már elfogad­hatók. Van saját étkezőnk, fürdőépületünk. A baráti kör saját erejéből felépített egy 150 személyes színháztermet, ami nyáron festőműterem, egy kerámiaműhelyt, kémenoés házat, tanári házat, fölötte irodák, tárgyalók. Helyhiány miatt azonban még így is rengeteg jelentkezőt kell visszautasítanunk. Nyáron miénk az általános iskola, ami nagy segítség. Közművelődési programokat is szervezünk. Szolnok megye például 15 éve nálunk rendezi meg a népművelői továbbképzést. Régi munkatársunk Czigány György is, aki a zebegényi irodalmi-zenei hétvége műso­rát szervezi, vezeti. Idén a KDIB-től 20 ezer forint tá­mogatást kaptunk a közmű­velődési műsorokra. — Mégis a szabadiskola a legkedvesebb „gyermeke” a. baráti körnek. Szinte a kép-A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 272. SZÄM 1986. NOVEMBER 19., SZERDA A tároláshoz jó mimiség kell Mi van a város kamrájában? S A Vác és Vidéke Áfész ^ Gödöllői úti telepén alig ^ van forgalom. Már tárolók­­^ ba került az a zöldség- és § gyümölcsmennyiség, ame­­^ lyet majd a téli hónapok­­^ ban mi, a város lakói el­­'< fogyasztunk. — A termelőkkel korábban szerződést kötöttünk — mond­ja Lajtai István, a mezőgaz­dasági főosztály vezetője —, egyeztettük az 1986/87. évi igényünket. A partnereink egy része már évek óta szál­lít pontosan és jó minőség­ben. Így például a négyszáz­nyolcvan tonna burgonyát és a hetven tonna almát Kis­váráéról, a nyolcvan tonna hagymát Jászkísérről vásárol­tuk. A különböző zöldségfé­lékből összesen csaknem két­száz tonnát tároltunk be, melynek jelentős részét a nyírkárászt termelőszövetkezet szállította. Két szakcsopor­tunktól — a galgagyonki és a vácrátóti — is jelentős tételt vettünk. — Milyenek a tárolási fel­tételek ? — A telepen a legkorsze­rűbb tárolási lehetőségek mellett a hagyományos mód­szereket is megtalálhatjuk. Tízvagonnyi áru tárolására alkalmas a hűtőházunk. Hat, egyenként harmincvagonos, úgynevezett tárolóhajónk van. Korábban a telepen szabad­téri tárolás is volt. Ezt az idén már nem alkalmazzuk, mivel jelentős veszteségeink zőművészet minden ágában indítunk osztályt. Van két festő osztályunk. Az egyik a szabadban az akt- és a ter­mészet szín- és fényviszonyai ábrázolásával foglalkozik, a másik ugyanezzel, csak itt még a falfestés technikáját is megtanítjuk. A sokszorosító grafikai osztályban a rnagas- és mélynyomású technikát sajátítják el a hallgatók. A kerámikusok az ősi faze­­kasmesterségtől a legmoder­nebbig, 5 féle égetési eljárás­sal ismerkednek, beleértve az ősi japán ragu égetést is. A szobrászok a mintázás, a gipszöntás titkaiba pillant­hatnak bele. Nagyon nép­szerű a tűzzománc osztá­lyunk is. — Minden évben indítunk rajz osztályt js, ahol a rajzo­lás alapjaival, a csendélet-, az akt-, a fejábrázolással is­merkednek a hallgatók. Újon­nan beindított osztály a mű­vészetelméleti és a kerámia­­fémre staurátor osztály. Itt a hallgatókat rögtön a mély víz­be dobjuk. Több ezer éves cserepeket, fémtárgyakat kell restaurálniuk szakszerű fel­ügyelettel — mondta Dániel Kornél. Arra a kérdésemre, hogy a szabadiskola igazgatási fel­adatai mellett, amely teljes embert kíván, mikor van ideje festeni, Dániel Kornél így válaszolt: — Az utóbbi 20 év alatt keveset festetteni. Szinte min­den időmet, alkotó energiá­mat lekötötte az iskola. Még­is nagyon szép szakasza volt ez az életemnek. Most kez­dek újra festeni — mutatott a festőállványon készülőiéi­ben levő képre. S itt van­nak az akttanulmányaim is! Valóban több tucat tanul­mányrajz hevert a szobában, békésen és türelmesen várva arra, hogy a festő- néhány vonallal széppé, teljessé, tö­kéletes alkotássá formálja őket Szórád Agnes A sárgarépát még egyszer út kell válogatni, mielőtt a zsá­kokba kerül. (Vimola Károly felvételei.) A vöröshagyma a jászklséri Lenin Termelőszövetkezetből érkezett. voltak a fagykárok miatt. A központi telepen kívül még három külső felvásárló he­lyen —. Kösd, Váchartyán és Csővár — több mint ezer tonna áru elhelyezésére van lehetőségünk. — Hogyan szervezi meg a szövetkezet a nagy mennyisé­gű áru termeltetését? — Az utóbbi években so­kat tettünk a szerződéses partnerkapcsolatok kiszélesí­téséért, a termeltetés meg­szervezéséért, valamint az ezen alapuló felvásárlás és értékesítés mechanizmusának kialakításáért. Örvendetes, hogy már nem a termelők által felkínált árut vásárol­juk meg. Helyette az igé­ny einfcmsk megfelelő terméke­ket szállítják a gazdaságok, kistermelők. Az árak kialakí­tásánál elsősorban a kölcsö­nös érdekeket tartjuk szem előtt. Ezzel kívánjuk elérni, hogy a felvásárlási, termel­tetési kapcsolatunk tartós és mindkét fél számára gyü­mölcsöző legyen a jövőben is. Sainos a környező termelő­­szövetkezetek zöldség- -és gyümölcstermesztése és -kíná­lata nagyon szegényes. Pedig korábban nagy hagyományai voltak ezeknek a kultúrák­nak. Kisebb mennyiségben ugyan megtalálhatók most is ezek a termékek egyes nagy­üzemekben és háztáji gazda­ságokban, azonban nekünk a tároláshoz minőségileg egysé­ges árut -kell felvásárolni, még akkor is, ha ez többlet­­költséggel jár. Ezért a zöldsé­gek és gyümölcsök zömét igen nagy távolságról kell szállítanunk. Surányi János Olvasóink írják A mundér becsületéért A rövid, de meglepő histó­ria úgy kezdődött, hogy a sze­metesek nyakunkon hagyták a fűtésből eredő egy heti ha­­mutermésit. Módfelett bosz­­szantó körülmény, hogy az ünnep miatt nem tudtam rög­tön másnap az ebből eredő öss-zes dühömet az illetékesek­re zúdítani. De egyszer min­den ünnepnek vége szakad. Rögtön hétfőn felhívtam a kommuniális üzemet, s fel­készülve egy ádáz ütközetre, megkaptam az illetékest. Fel­tettem a költői kérdést és ek­kor megtörtént a csoda. A vo­nal másik végén az illetékes nem „hatóság”, hanem a szol­gáltató vállalat képviselője hi­hetetlen udvarias és emberi hangon elmondta, hogy a ko­csit egy-szem apró termetű ember kís-érte, és nem tudott megküzdeni a „feladat súlyá­val”. A beszélgetés során meg­tudakolta címem és elköszön­tünk egymástól. Hazaérve nem akartam hinni a szememnek. a hamunak hűlt helye volt. Küiönfuvar? Lehet, hogy meg­indult valami a szolgáltatás terén és számítani kezd a mundér becsülete, vagy csak egy fecske próbál nyarat csi­nálni ? Mindenesetre köszönöm. — ma Utazók klubja Csütörtökön délután negyed háromkor Papp Lászlóné tart diavetítéssel színesített él­ménybeszámolót „Utazás Tü­­ringiában” címmel a Tungs­ram Rt. váci gyárának klubjá­ban, Érdeklődőket szívesen látnak. Szaloncukorvásár _ Bár még messze vannak a téli ünnepek, a váci boltok­ban már megkezdődött a sza­loncukor- és mikul és vásár. Különösen a jól reklámozott „Fagyöngy” elnevezésű újdon­ságot keresik sokan. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Jövőre Jiiliüáfsiak Neufeld Anna-díjasok lettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom