Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-19 / 272. szám
1986. NOVEMBER 19., SZERDA Csaknem kétszáz új tanterem Többet válogatnak közülük tán, 12 tantermes gimnázium Gödöllön. Dunakeszin, és Budaörsön, 10 tantermes szakközépiskola Cegléden, 8 tantermes gimnázium Szentendrén. Bővítést tervezünk Dabason, öcsán és Monoron, ezen kívül új tornatermet építünk Szentendrén. konyhát, éttermet és kazánházat Nagykátán. Ezek nagy része áthúzódó beruházás. A szakmunkásképző intézetek bővítését is tervezzük; átlagban 4 tanteremmel — Dunakeszin, Pécelen, Nagykátán, Kiskunlacházán, Halásztelken, Vácott és Monoron. Űj kollégiumi helyeket létesítettünk Örkényben és Cegléden. Első szakközépiskoláját kapja Szigetszentmiklós — kollégiummal együtt — és Kerepestarcsa, ahol régóta igény van egészségügyi képzésre. Egyebb elképzelések — Milyen egyéb lehetőségek, vagy szükségmegoldások vannak a további bővítésre? — Egyszerűen csak okosan kell gazdálkodnunk a meglevő épületekkel. így például Gyálon tervezzük egy általános iskola felépítését. Ha elkészül, a régi épületet idővel középiskolává alakíthatjuk. Hasonló komplex elképzelésünk van Szigetszentmiklóson is. — Az oktatás mennyiségi feltételei tehát jelentősen javulnak a megyében. De vajon az oktatás minősége javul-e? Indulnak-e speciális osztályok, különleges szakképesítést biztosító iskolák? — Az oktatás minősége mindenképpen javul, ha figyelembe vesszük, hogy ha több fiatal végez középiskolában. többet válogathatnak közülük a felsőoktatási intézmények, hogy megtalálják a legrátermettebbeket. Ezen túl a mi középiskoláinknak kell kinevelniük a megye jövendő szakembereit, így a képzést elsősorban a gazdasági igényekhez igazítjuk. Űj kezdeményezéseink azért van-, nak. így a tervbe vett váci zeneművészeti szakközépiskola, s természetesen lesznek speciális osztályaink is — előbb azonban elegendő iskolára van szükségünk. Ez most a legfontosabb feladatunk! Manapság a korszerű, művelt személyiség, alapvető követelménye az az általános műveltség, amelyet a középiskola nyújt. Enélkül ma már nem létezhet jó szakember, de nyitott, érdeklődő, a világban szilárdan álló ember sem. Kacsur Annamária Szépen magyarul Azt írja az újság... Az ismert kabarétréfában Matild mindig kifordította, elferdítette az újságcikkek, -hírek szövegét, aztán a férje, Jenő próbálta megmagyarázni azok valódi értelmét. Gyakran lenne szükség Jenőre a mindennapi ' újságolvasás közben j$, hogy értelmezzen egy-egy rossz megfogalmazást. „Az X. Y. megyei tanács az elhalálozás és lemondás következtében megüresedett 33- as, 52-es, 74-es és 112-es számú választókörzetekben időközi tanácstagválasztást tűzött ki.” Mindig mondják, hogy a sorok között is tudni kell olvasni. Ennek a hírnek azonban a „sorai közül” sem derül ki két dolog: „az elhalálozás következtében megüresedett választókörzetekben” kik és kit választanak majd, illetve milyen betegség, járvány, melyik tévésorozat végzett a lakossággal. Magyarországon rendezték meg a szocialista országok polgári védelmi alakulatainak versenyét. Az egyik megyei lapunk így ír: „A Lengyel Népköztársaság polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszai kisikló személyvonatból szervezik meg a sebesültszállítást ...” Igaz, én másképpen csinálnám. A kisiklott vonatból menteném a sebesülteket. „A Reménysugár randevúszerviz és a Viktória sportszalon együttműködési szerződést kötött.” A hír több hónapos, és azóta is bánom, hogy engem nem hívtak meg erre az örömteli eseményre. Nagyon szerettem volna megnézni, hogy mivel javítják a találkákat. Lehet, hogy egy rosszul sikerült randevú után kibékítik a fiút és a lányt? Esetleg kocsival kell' m'énni a szervizbe, s amíg, a rpndevú^ tart, kicserélnek" benne néhány alkatrészt? És egyáltalán: Éltet a reménysugár, hogy egyszer megtudom, milyen is az a szolgáltatás, ahová be lehet adni a randevút szervizbe. Talán Jenő segítene... Vagy inkább Matild? Dr. S. A. Tudós nők Próba a Nemzetiben A Nemzeti Színház társulata a Várszínház refektóriumában mutatja be december 13-án Moliere Tudós nők című színművét Illyés Gyula fordításában. Kállai Ferenc, Béres Ilona, Tóth Éva, Kováts Adél, Horkai János, Csernus Marianne, Hirtling István, Fülöp Zsigmond, Kertész Péter, Pregitzer Fruzsina, Sztankay Ádám főiskolai hallgató, Mezei Lajos és Kun Tibor, az előadás népes szereplőgárdája, Vámos László rendező irányításával folytatja a próbákat. Az előadás jelmezeit Schäffer Judit tervezi. Magunknak köszönhetjük Nem az iskolának tanulunk, hanem az életnek! — a mondás igaz, ám tanulni — általában — csak az iskolákban lehet, s az sem mindegy, milyen körülmények között. Ebből a megállapításból indulhatott ki az az országos kezdeményezés, amely a hangsúlyt a VII. ötéves terv időszakában a középiskolai képzés fejlesztésére tette. Szükségmegoldások — Különösen fontos ez Pest megyében — informált Oberczán József, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályvezető-helyettese —, hiszen az országos helyzethez képest még mindig hátrányban vagyunk. Az 1950-es területi átrendezés után nagyon kevés középfokú tanintézménye maradt meg a megyének, ezek is csupán gimnáziumok voltak; a fővárosi agglomerációs övezetnek nem volt szakközepes szakmunkásképző iskolája. Mivel az idők során egyre nőtt az igény középfokú képzésre. szükség lett ezekre az intézményekre is, sőt. a mai napig szükség van, hiszen 1950 óta sem tudtunk eleget építeni. A mostani ötéves terv ezt az építési folyamatot nemcsak folytatja, de fokozza is. — Gondolom, a sokat emlegetett demográfiai hullám is nehezíti a helyzetet. — Valóban, sokkal több fiatallal kell számot vetnünk a tervidőszak végére. Míg 1986- ban 12 600-an végezték el az általános iskolát, 1990-re várhatóan 16 900 végzősünk lesz. őket is tovább kell majd képeznünk. Tervünk az, hogy a középfokú oktatásban részt vevők száma 94 százalékra emelkedjen, de ez még mindig elmarad a jelentkezők 96,5 százalékos arányátől. Ebből következik, hogy az új beruházások mellett szükségmegoldásokra is kényszerítünk majd — így például az osztálylétszámok növelésére —, de a fejlesztést a tervidőszak lejárta után is természetesen folytatnunk kell. Kereskedelmi osztály — Milyen összegből gazdálkodhatnak és mi valósítható meg az elképzelésekből? — Az ötéves tervidőszakra eső évenkénti megyei céltámogatás 540 millió forint — s ezt a helyi tanácsok is kiegészítik lehetőségeik szerint. Ebből 180 új tanterem és 424 kollégiumi hely készül. Áthúzódó beruházásunk is maradt még — 64 tanterem; ide tartozott a váci egészségügyi szakközépiskola, amely idén szeptemberben már fogadta első diákjait. Az új épületnek köszönhetően a kereskedelmi szakközépiskolában is új kereskedelmi osztály indulhat. Ez lesz a megye első ilyen végzettséget adó oktatási intézménye. — Hol épülnek még új iskolák? — Elsősorban az agglomerációs és a körzetközpontokban. Például: vegyipari szakközépiskola létesül Százhalombat-L l kell adni az újságot va* ■' lahogy! — magyarázkodik a szerkesztő, ha a szebbik nem állandó, pucér szerepeltetésének okai felől érdeklődünk. Az a termelőszövetkezet pedig, amelyiknek a kártyanaptára a kezembe került a minap, nyilván almát vagy körtét kívánt reklámozni, igaz, meglehetősen bátran tette próbára az asszociációs készségemet. A Tollasbál című újság hajdani első száma még szenzációnak minősült, olyannyira. hogy egyesek rendőrért kiáltottak. Ma már bármelyik ifjúsági lap egyetlen fotójának tanulmányozásával behatóbb biológiai ismeretekre tehetünk szert. A filmiparunkról nem is beszélve. Á legtöbb magyar filmben szinte semmi más nem történik. mint az a néhány perces ágyprodukció. Még jó. hogy fehér emberek vagyunk, különben ezeket a többnyire rosszul eljátszott jeleneteket sem látnánk az éji sötétben, ködben, félhomályban — a magyar filmek állandó „környezetében”. Most pedig megállíthatatlanul terjed a pornó. Előbb csak. a buszon hallottam, amint két, nyolcéves forma srác szidott egy harmadikat, mert mindig csak rajzfilmet néz az apja videóján, holott szexfilm is van a polcon bőséggel. A minap a barátom kilencéves kislánya mesélte, hogy rendszeresen lát ilyeneket az iskolatársa lakásán. A kérdőre vont szülő kétségbeesetten tárta szét a kezét, mondván, hogy nem zárhatja el a gyereket a külvilágtól. — Ezzel az egy kölyökkel ne engedd barátkozni! •— Melyik az az egy? Hiszen tele van a falu videóval! Kétségbeejtő,. Nem vagyok lélekbúvár, így nem vállalkozhatom arra, hogy elemezzem, mi történik és milyen formában rögzül a gyerek agyában, idegrendszerében, amikor ilyféle élményekkel gazdagodik. Vajon boldog felnőtt lesz-e? Kevésbé érdekel, hogy apu, anyu miért bújja ezeket a filmeket; azt hallottam, hogy bizonyos terápiás eredményei is vannak az új hobbinak. Mégis rettenetesnek tartom, hogy ilyen ütemben terjed szűkös hazánkban. Valójában követhetetlen, hogy mekkora választékkal bírunk, hiszen másolják, sokszorosítják a videókat. A Mafilm kölcsönzőjében hatszáz film van raktáron. Túlnyomó részük lefutott siker, illetve olyan alkotás, amely már a megszületése pillanatában sem érdekelt senkit. A véletlen folytán be-Kiállítótermekból A szépség szolgálatában Törzstagok és ifjú művészek A Nagy István csoport őszi tárlatát a nagykátai Bartók Béla Művelődési Központban rendezték meg november 11-ig. A Farmoson élő Horváth László festőművész Jászberényben mutatkozik be november 27-ig a Hűtőgépgyár ifjúsági házában. Lassan két évtizede dolgozik a Nagy István képzőművészeti műhely megyénk déli részén. Régi törzstaigokkal, új művészekkel. Az a tény, hogy sokrétűbb lett a képi fogalmazás, önmagában még nem eredmény, csupán korunk keresztmetszete. Mindazonáltal ebben a forgatagban egyre életképesebb Heiling György, Barnóth Zoltán, Kéri Mihály, Eöry Emil, Orczi József állandó megújulása — festményen, grafikákon, szoborban. Gábor Éva Derkovlts-ösztöndíjasként ezen a tárlaton is kitűnik kezdeményező erejével. Üj név, új művész Horváth László és Pál Aranka — igaz, már szerepeltek a Nagy István csoport kiállításain, de ezúttal már kész művészek, egyéni mondanivalóval. Az alapító tagok közül Bányász Béla, Bodócsi Béla és Unyi István a tőlük -megszokott szinten dolgoztak. Figyelemre méltó Paál József realisztikus Portréja. Mivel a Nagy István csoport tagjai között sok a rajztanár, országos újdonságként a jövőben a tanítványok rajzai, plasztikái is szerepelhetnének az őszi bemutatkozásokon. Ez jelezné az utánpótlást — a Nagy István csoport új korosztályait, azt a demokratizmust, amely egyszerre vonultat fel művészeket, amatőröket és a festészet új jelöltjeit. Komoly célt tűzött ki magának Horváth László, s ezt meg is valósította. Festő lett. Sok munkával, erőfeszítéssel. Képességéhez hozzácsatolta a megszerzett és megküzdött tudást, amely elsősorban portréi alaposságában és meghittségében érhető tetten. A harmincéves festő Farmoson született. Számba vette Mikes István, Cs. Nagy András, Patay László művészetét, tanácsait. Munkásságának fontossága abban mérhető, hogy Farmost és környékét bekapcsolja a magyar képzőművészet vérkeringésébe. Azzal, hogy képforrásnak használja ezt a vidéket, azzal, hogy lakóit éppen e művek által a festészet barátaivá avatta. Szittyós mezők, tanyák, tokaji részletek, Bodrogon ringó ladikok jelzik érdeklődési körét s emberségét egyúttal — tekintést nyerhettem két nagyközség videoforgalmába Állítom, hogy véletlenül sem kölcsönöznek az említett cégtől, ugyanakkor legalább kétszer hatszáz „alkotás” fordul meg a magánlakásokban, havonta. Magánzók olyan kölcsönző-, másoló-, csereakciókat szerveznek, amelyek öszszehasonlíthatatlanul gyorsabban, tökéletesebben, napra készebben elégítik ki az igényeket. mint példának okáért a Mafilm. fi’gy sajtótájékoztatón — ahol Köpeczi Béla művelődési miniszter is jelen volt — felszólalt valaki és elmondta, hogy a lakóhelyén működő videomozi „falból” rendeli meg a műsoros kazettákat; egészen mást vetítenek, mint ami fel van tüntetve a plakátokon. A miniszter szomorúan jegyezte meg. hogy mindezt magunknak köszönhetjük. Igaza van. Szilas Zoltán- Tfo Horváth László: Vízparton a festészet iránt megnyilvánuló áhítatát és komolyságát. Ennek köszönheti azt, hogy a szépség erkölcsi szolgálatában betölti választott hivatását Losonci Miklós Kőbe formált mondatok Rajki László szobrászművész pályáját 1953-ban festőként kezdte szülővárosában, Orosházán, és végül a főiskolát szobrászként végezte el Budapesten, mestere, Mikus Sándor mellett. A főiskola után, 1968-ban megkapta a Derkovits-ösztöndíjat. A következő évben a „festők városába”, Szentendrére költözött, ahol négy szobrász és hét festőtársával az állandó lakást és műtermet biztosító új szentendrei művésztelep tagja lett. Első önálló kiállítását 1972-ben, a Derkovits-teremben mutatta be, de kollektív kiállításokén mát kór&bban, 1964 óta, is szerepelt. Szentendrén és Budapestén kívül tizenöt városban volt önálló kiállítása. Köztéri szobrait Nyíradony, Békéscsaba, Vác, Orosháza, Szentendre, Dunaújváros és Dabas őrzi, de szobra áll Csehszlovákiában is (Moravany, Galánta). Monumentális erő Igazi szobrász! alkat. Lassan érő, de céltudatos művész. Mint a mesék kőgörgető és fanyűvő óriása, nyugodtan, megfontoltan, de öles léptekkel halad mindenkor kitűzött célja felé. A megfontoltság, a szívós következetesség, a nyugalom, a csöndes szelídség: az erő legbiztosabb jelei. Ezeknek a manapság ritka emberi tulajdonságoknak köszönheti Rajki László az alkotás biztonságát és eredményességét, végső sikerét. Műveit — portréit, figurális kompozícióit — a megmunkált anyag törvényeit tiszteletben tartó tömörség, az egyszerűségre való törekvés, a sűrített indulatokat, belső érzelmi töltéseket is kifejező monumentális erő jellemzi. Kőszobrait a sommás ábrázoló készség, a megjelenítés ereje teszi vonzóvá és hitelessé, ötletgazdagsága, az anyag iránti vonzalma. szeretete, mesterségbeli tudása különösen faszobraiban nyilvánul meg. Rajki László faszobraiban is érződik, hogy mint minden igazi, szándékában pozitív művészet, Rajki művészete is szükségszerűen optimista. Az élet szeretete, az élni akarás ösztöne jut kifejezésre ezekben a mindig felfelé néző, nyújtózó figurákban. a fa természetes, felfelé törekvő, függőleges vonalait követő szobrokban. Rejtett egyéniség Portréi közül egyszerűségükkel. monumentális tömörségükkel az íróportrék emelkednek ki és édesapjának 1968- bam készült vörösmárvány szobra. Rajki Lászlónak tudtommal nincsenek önarcképei, de művészi önarcképe és saját egyéni vonásai legjobban és különös módon írószobraiból körvonal azhgtóak. Csokonai életszemléletének szomorkás derűje, a mesterségbeli mívesség mellett a játékosság szeretete Rajkinál is megtalálható. Móricz darabos, földszagú egyénisége ugyancsak rokon Rajki formavilágával. Az író diófából faragott portréját is mintha kőtömbökből rakta volna össze. Az élet, a munka, a termő anyaföld szeretete sugárzik a tömörségében is rendkívül beszédes alkotásból. József Attilánál újra a hazai föld, a szegénysors és az azt körülölelő hallgatag természet kozmikus szeretetét érezzük a költő vonásaiból — akár Rajki egyéniségéből. És így folytathatnánk a sort tovább: az ábrázolt írók, művészek portréjából kibontva a szobrász önvallomását, rejtett egyéniségét is. Rajki László művészetének lényeges vonásai közé tartozik a játékosság is. Legszebb példái ennek — elvontabb stilizált formai jegyekkel — a Dunaújvárosban felállított köztéri szobra, az Ikrek, a Táncolok, és egyik legtisztább, legérettebb alkotása, az elvontságában is természeti előképekre utaló, VIT-pályázatra készült Forrás című plasztikája, valamint az Évszakok című figurális féldombormű-sorozata, amely a régi játékkártyák népszerű, allegorikus képeinek modern, plasztikai változata. Lobogó fáklya Legújabb köztéri szobra a múlt év májusában felavatott, budakalászi mészkőből faragott, Fáklya címet viselő pilisszántói emlékmű. A pilisszántói emlékmű a feladat igényességéből adódóan (kötött tartalmi program, a méret és a helyszín léptékéből adódó kötött arányok) rendkívüli feladat elé állította és szokatlan erőpróbára késztette a művészt, aki eleve el akarta kerülni a régi, I. világháborús emlékművek patetikus színpadiassságát, hatáskereső, érzelmes hangulatát, ezért a felszabadulás és az elesett szovjet hősök tiszteletére és, emlékezetére készített emlékművet nem figurális kompozícióval oldotta meg. A lobogó fáklya lángnyelveiből kialakított szobor mozgalmas felülete egyszerre kelt dinamikus feszültséget és erővonalaival egyszerre juttatja érvényre a kiegyensúlyozott tömegek belső harmóniáját. Rajki László tépelődő, vivődő, önmagával szemben igényes szobrász: alkat. Kőbe formált tömör mondatait, sajátos szobrász: nyelvét lassan alakítja, mint a természet a patak köveit vagv a hegyek formáit. Stílusáramlatoktól, változékony művészi irányzatoktól függetlenül dolgozik, azzal a felelősséggel és tudattal, hogy az igazi , művész alkotásai nem a múlandóság számára születnek. Mucsi András
