Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

1986. NOVEMBER 19., SZERDA Jogi tanácsok ® Régi előfizetőnk nyug­díjasként dolgozik egy ter­melőszövetkezetben. Munka­helyi vezetője úgy tájékoztat­ta, hogy a tsz nyugdíjasát szabadság nem illeti meg. Helyesen jártak-e el? A termelőszövetkezeti ta­gok ás a nyugdíjasok fizetett szabadságát a 7/1977. (III. 12.) Mt-rendelet szabályozza. E jogszabály szerint fizetett szabadságra az a tsz-tag jo­gosult, aki egész évben fo­lyamatosan dolgozik. Folya­matosan dolgozónak azt kell tekinteni, aki az előző évben 2180 munkaórát teljesített. A tsz-tagokat a munkaviszony­ban álló dolgozókkal azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg (tehát 15 nap alap­szabadság és 3 évenként 1, maximálisan 9 nap pótszabad­ság). A szabadság a termelő­­szövetkezetben dolgozó nyug­díjasoknak is jár. Ennek mértéke, arányos a munka­­megállapodásban meghatáro­zott munkamennyiséggel. Természetesen a szabadság akkor illeti meg a nyug­díjast, ha a megállapodásban rögzítetteket teljesítette, egyébként csak részarányo­sán jogosult. Javasoljuk olvasónknak, hogy a szövetkezet illetéke­seit, a fenti jogszabályra hi­vatkozással, ismételten keres­se meg. Amennyiben kérését elutasítják, igényét a szövet­kezeti döntőbizottságnál ér­vényesítheti O S. D. ceslédi lakatos gaz­dasági munkaközösség tagja. Sérelmezi, hogy egy 50 000 Ft értékű munkát elvégezve, az ellenértékét nem kapta meg a munkaközösségtől. Ki le­het-e fizetni évközben a be­vételt? — kérdezi olvasónk. A gazdasági munkaközös­ség tagjai mint önálló vállal­kozók fizetést nem kapnak, hanem a vállalkozó munkája és kockázata, valamint be­fektetett eszközeinek ellen­értékeként meghatározott be­vételhez jut. A sikeres vál­lalkozás esetén a bevétel na­gyobb, mint a kiadások ősz­­szege. Ha viszont a vállal­kozás nem éri el a célját, a vállalkozó nemcsak „jöve­delemre nem tesz szert, ha­nem a hiányzó összeget is a saját vagyonából kell fedez­ni,'hogy a vállalkozás tovább működhessen”. A gmk_ tag­jainak jövedelmét tehát az éves adatok birtokában el­készített zárás alánján lehet meghatározni. Ahhoz azon­ban. hogy a gmk-ta gok a mindennapos életvitelükhöz elengedhetetlenül szükséges pénzeszközökkel rendelkez­hessenek, jövedelemelőleg felvétele az indokolt. Ezt a gmk-tagok a maguk által ki­alakított elvek és rendszeres­ség szerint veszik fel az év folyamán. A jövedelemelőleg nagyságának meghatározása­kor nagyon kell vigyázni ar­ra, hogy annak együttes ösz­­szege kisebb legyen, mint aa éves várható jövedelem. Ezért a gmk tartalékot képez, amelyből a tagokat megillető hányad az éves gazdálkodás lezárását követő­en fizethető ki. O B. O. gaígahévízi levele­zőnk a háztáji földjuttatás feltételeiről érdeklődik. A háztáji földhasználat biz­tosításának alapja a mező­gazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszony. Amennyiben a tag nem rendelkezik sze­mélyi tulajdonában álló be­viteli kötelezettség alá nem eső háztáji földdel, a termelő­­szövetkezet a közös földterü­letekből. háztáji földet bizto­síthat tagjának, ha ezt jog­szabály nem zárja ki és a tag a szövetkezet által meg­határozott minimális közös munkamennyiséget teljesítet­te. A háztáji céljára juttatható földeket a vezetőség évente jelöli ki, azok minőségétől, művelési ágától függően. A juttatás nagyságát egyedileg határozzák meg. A legalacso­nyabb mértékét a szövetkezet alapszabálya rögzíti, míg a felső határt jogszabály álla­pítja meg, amely tagonként legfeljebb 6000 négyzetméter, szőlő, gyümölcsös esetében 3000 négyzetméter lehet. A juttatás mértéke e két határ között függ a tag munka­teljesítményétől, s ezen felül be kell számítani a-z illető lakótelke, üdülőtelke mező­gazdaságilag hasznosított te­rületét. bármilyen más sze­mélyi tulajdonban álló mező­­gazdasági rendeltetésű föld­jét, kivéve, ha az haszonél­vezettel terhelt. Az öreg, rok­kant, tartósan munkaképtelen szövetkezeti tagokat a ház­táji földhasználat joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti, a korábbi munkája alapján megállapított mérték­ben. Ha valaki már nyugdíjas­ként válik szövetkezeti tag­gá, akkor rá az általános sza­bály vonatkozik, tehát csak munkája alapján válik jogo­sulttá háztáji juttatásra, és csak addig, amíg munkát vé­gez. £ K. J. csobánkai olvasónk aziránt érdeklődik, hopy több tulajdomostárs esetén kit kö­teleznek a házadó fizetésére? Ha a magánszemélyek tu­lajdonában álló lakás adó­köteles, az adót a lakás tu-A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Hudák János kőműves, Gyát, Zrínyi M. u. 10., 1 év 4 hó; Pinczel Ferenc betanított munkás, Örkény, Marx K. u. 10., 1 év 3 hó; Varró József vízvezeték-szerelő, Örkény, Árpád u. 23'a., 1 év 6 hó; Újvári Csaba portás, Veresegyház, Béke u. 3., 1 év 6 hó; Szécsényi László nehézgépkezelő, Kerepes­­tarcaa, Baross G. u. 1., 6 hó; Bankó György gépkocsivezető, Gödöllő, Munkácsy M. u. 1., 6 hó; Korpás Sándor parkettás, Gödöllő, Rózsa u. 24., 1 év; dr. Várkonyi Gábor csoportve­zető, Gödöllő, Táncsics M. u. 12., 1 év; dr. Magyari Mihály termékvezető, Gödöllő, Stromfeld sétány 1/b., 1 év; Dicső József lakatos, IkLad, Ságvári E. u. 8., 1 év 2 hó; Fehér László fényező-mázoló, Gödöllő, Tábornok u. 4., 6 hó; Kere­kes János kocsikísérő. Pécel, Thököly u. 22., 2 év; Csonka József technikus, Gödöllő, Dózsa Gy. u. 106., 1 év 8 hó; Beke Kálmán akkuszerelő, Gödöllő, Remény u. 1., 1 év 2 hó; Edvi Tamás kazánkezelő, Gödöllő, Hős u. 8., 1 év 3 hó; Kovács Mihály fűtő, Dabas, Légrádi u. 3., 2 év; Gyarmati Tibor fé­nyező, Ócsa, Arany J. u. 25., 1 év 6 hó; Csinos Sándor kis­kereskedő, Inárcs, Vasút u. 8., 1 év 6 hó; Balázs Gyula, Da­bas, Szőlő u. 36., 1 év. Turcsányi Pál felvásárló, Dabas, Vörösmarty u. 20/a., 1 év 4 hó; Franek László fogtechnikus, Vác, Erdős B. u. 32., 1 év 2 hó; Virizlai Ferenc szertáros, Verőcemaros, Asztalos u. 18., 2 év; Papp István villanyszerelő, Kösd, Erzsébet u. 32., 2 év 6 hó; Tanács Zoltán betanított munkás, Nagykőrös, Árboz dűlő 53., 1 év 6 hó; Csete Zoltán géplakatos, Nagy­kőrös, Reviczky u. 5., 1 év; Dajka János ágazatvezető, Nagy­kőrös, Helmeczi u. 9.. 4 hó; Bohács János fűtő, Pécel, Pesti u. 50., 1 év; Bandi Mihály öntő, Domony, Fő u. 1., 1 év 5 hó; Nagy László gépkocsivezető, Kerepestarcsa, Árpád u. 20., 6 hó; Tóth János, Hévízgyörk, Nyár u. 2., 1 év 5 hó; Gantner János rendezőasszisztens, Csömör, Széchenyi u. 115., 5 hó. lajdonosának haszonélvezete esetén az ő terhére kell meg­állapítani. Adófizetési kötele­zettség terheli a lakásépítő és fenntartó szövetkezet tulaj­donában lévő lakást is, ha arra a szövetkezet tagját az állandó használat joga meg­illeti. Adófizetésre az a sze­mély kötelezett, aki a nap­tári év első napján tulaj­donosnak minősül. Közös tu­lajdonban álló lakás esetén a tulajdonostársakat egyetem­­leges adófizetési kötelezettség terheli, ami .azt jelenti, hogy az adó fizetése bármelyik tu­lajdonostárstól igényelhető. Az érvényesítés szabályait azonban a jogszabály úgy ál­lapítja meg, hogy a tulaj­donostársak közül az adó­hatóság az adót annak a ter­hére állapítja meg, aki na­gyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik. Ha ezek azono­sak, az ingatlannyilvántartás­ban név szerint első helyen szereplőt kötelezik fizetésre. Ha azonban a tulajdonostár­sak közül valamelyik az adó­fizetést — az adóhatóság előtt tett nyilatkozásban — (beval­lásban) magára vállaltja, a be­hajthatatlanság igazolásáig csak tőle követelhető. ® Sz. Gy. budajenöi ol­vasónknak üzenjük, hogy az a dolgozó, aki valamely foko zat eléréséhez szükséges ideig a munkáltató törzsgárdáianak tagja volt, az ezzel járó ju­talomra, attól függetlenül jo­gosultságot szerzett, hogy a jutalmak kifizetésekor fel­mondás alatt állt. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére minden csü törtökön ingyenes jogi tanács adást tartunk (3p. VIII., Blaha Lujza 8.) -17—19 <íra között, leveleikre pédig folyamatosan vá­laszolunk. Tíz vádlott Lopás az autógyárból Különösen nagy értékre el­követett lopássorozatot lep­leztek le a közelmúltban a Csepel Autógyárban. A tet­tesek közül többen a gyár dolgozói, de a vádlottak pad­jára került rajtuk kívül a Volán egyik gépkocsivezetője, három magánfuvarozó kisipa­ros, valamint egy török ka­­mionos is. Nézzük hát a tör­ténteket. Az alkalom... Halász Sándor, a Volán gépkocsivezetője egy alkalom­mal alvázakat szállított a Csepel Autógyárból Budapest­re és Székesfehérvárra. Eköz­ben támadt az ötlete, hogy szerez gumiköpenyeket és azo­kat kamionosoknak eladja. Tervének kivitelezéséhez az is hozzájárult, hogy észre­vette, a gyárba érkezett gu­miköpenyeket ténylegesen nem vételezik be a raktárba, csak bizonylatok alapján vet; ték át, és a szabadban tá­rolták. Kapcsolatot teremtett Ko­máromi Józseffel, a gyár szál­lítási részlegében dolgozó gépkocsivezetővel és három magánfuvarozóval, majd az anyagiakban is megállapodva, létrejött az alku. Még egy láncszem hiány­zott, de Halász Sándor rövi­desen azt is pótolta. A laká­sán kereste fel Major Viktor gyári portást, aki társával, Szabó Józseffel együtt a te­herkapunál teljesített szolgá­latot. Török kapcsolat A lopásban közreműködött még néhány gyári dolgozó, a szállítási részlegből. A sza­badban tárolt gumiköpenye­igész nap ivott Szóváltás asfáa szárt Az utóbbi időben különösen elszaporodtak azok a bűn­­cselekmények, melyeket ittas állapotban követtek el. ' A 27 éves Horváth Márton, aki korábban már volt büntetve, rendszeresen és nagyon sokat isziik. Ezt tette idén július 31- én egész nap, majd este fél tíz tájban testvérével együtt a zsámboki Lakos étterembe ment, hogy ott tovább igyon. Már záróra volt. úgyhogy nem akarták kiszolgálni, de azt felajánlották neki, hogy megvásárolhatja és elviheti a palackozott bort vagy égetett szeszes italt. Ebbe bele is egyezett, ám megszólalt egy másik, ugyancsak erősen it­tas ember, aki azt mondta, hogy ne szolgálják ki őt. Horváth Mártóh -erre'kije­leli tette: Bfossnáifgépkocsi-pia« Megtámadott szerződések A személygépkocsi iránt mutatkozó, növekvő kereslet az üzénkedés egyre változa­tosabb formáit hívta életre. A használt autók adásvéte­lénél jelentkező problémák lé­nyegében három kérdéskör­ben mutatkoznak: tévedésben volt a felek valamelyike, vagy a másik fél megtévesztéssel vette rá a partnert a szerző­déskötésre; végül pedig elő­fordulhat az is, hogy a szol­gáltatás és az elen^zolgäta­­tás között feltűnően nagy az értékkülönbség. Ezeknek az eseteknek bármelyike (esetleg összekapcsol tan is tapasztal­ható) lehetővé teszi, hogy a sérelmet szenvedő fél a szer­ződést megtámad hassa. Amennyiben a bíróság ezt megalapozottnak ítéli, a szer­ződés érvénytelenné válik. Ilyenkor a korábbi állapotot kell visszaállítani. A Polgári Törvénykönyv al­kotói már rendezték azt az esetet is, amikor az érvényte­lenség oka az indokolatlan, aránytalan előny kiküszöbölé­sével megszüntethető. Ilyen­kor a bíróság az egyébként érvénytelen szerződést érvé­nyessé nyilváníthatja, de ren­delkeznie kell ebben az eset­ben az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérí­téséről. A jogszabályok nem tesznek említést arról, mit lehet fel­tűnően nagy értékkülönbség­nek tekinteni. A korábbi gyakorlat alapján már a 10—15 százalékot olyan mértéknek tekintették a bíró­ságok, melynek alapján a szerződés megtámadását meg­alapozottnak tartották. Az üzérkedők gyakorlatában mindennapos példa volt, hogy a lóerökupec az eladó által 35 ezer forintra tartott gép­kocsiért 40 ezret ígért és eny­­nyiért meg is vette. Néhány hét múlva azután feltűnő aránytalanság miatt megtá­madta a szerződést. Sőt már jó előre szakértői véleményt is szerzett, mely szerint a tény­leges érték legfeljebb 29 ezer forintra tehető. A bíróságok a 10—11 ezer forint körüli különbözetet minden esetben feltűnően nagynak értékelték, és a 40 ezer forintos vételár, vala­mint a szakértő által megál­lapított 29 ezer forintos for­galmi érték alapján számított 11 ezer forint visszafizetését rendelték el. És bár a bírói gyakorlatiban most jelentkező — a naiv el­adókat az eddiginél eredmé­nyesebben oltalmazó — mó­dosulás már nem segíti elő az ilyen üzelmeket, változat­lanul azt lehet tanácsolni, hogy az eladók a szavatossági igényeket ugyanúgy zárják lei az adásvételről készült szer­ződésben, mint a feltűnő aránytalanság miatti megtá­madás lehetőségét. Erre lehetőség van, mert a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén a meg­támadásra nyitva álló 1 éves határidő a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor (fizetéskor) kezdődik. A megtámadás joga akkor szűnik meg, ha az arra jogo­sult nyomban a vételár vagy első részletének átadása után a szerződést írásban megerő­síti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond. A Legfelsőbb Bíróság az utóbbi időben hozott és közzé­tett eseti döntéseiben kihang­súlyozta, hogy a szerződésekbe vetett bizalom fenntartása és a forgalom biztonsága egyaránt megkívánja: a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésének idő­pontjában fennálló értékkü­lönbség csak akkor vezethes­sen sikeres megtámadásra, ha az valóban feltűnően nagy. Ha a piaci forgalom jelentős ér­tékbefolyásoló hatása miatt a dolog — például a kiutalással nem kapható kedvelt típusú gépkocsi — forgalmi értéke nehezen állapítható meg, fo­kozott jelentőséget kell tulaj­donítani a felek között kiala­kított vételárnak. — Kint megvárlak és meg­beszéljük a továbbiakat! így is történt. Horváth Már­ton az étterem előtt állt, s amikor a másik férfi kiment, előbb öklével arcul ütötte, majd nadrágszárából elővette az egyébként étkezéshez hasz­nált kést, és mellbe szúrta a földre zuhanó embert. A megtámadott férfi életveszé­lyes sérüléseket szenvedett. A Pest Megyei Főügyészség emberölés bűntettének kísér­lete miatt emelt vádat Hor­váth Márton ellen. két teherautón kivitték a gyárból, és egy erdős, bök* ros részen, ahol kevesen jár* tak, átrakták Halász Sándor­nak a kocsijára. Ily módon 1985. október 1* jétől 1986. június 26-ig tizen­öt alkalommal összesen egy­millió 289 ezer forint értékű gumiköpenyt loptak a Cse­pel AutógyárbóL Június 26- án rakodás közben tetten ér­ték őket és így lebuktak. Fény derült a továbbiak­ban arra is, hogy a lopott holmikat egy Magyarországon élő török kamionosnak, Akai Celaletin Ülkünek adták el, aki azokat kijuttatta az or­szágból. A nyomozás befejeződött, és a Pest Megyei Főügyészség, különösen nagy értékre elkö­vetett lopás és devizavétség elkövetése miatt vádat emelt Halász Sándor Volán-gépko­csivezető, Komáromi József, Major Viktor, Szabó József, Gyöngyösi István és Szed- Iák Sándor, a Csepel Au­tógyár dolgozói ellen. Or­gazdasággal vádolja a fő­ügyészség Szabadi Ferenc, Szabadi István, Bundik La­jos magánfuvarozókat és Akai Celaletin Ülkü török állam­polgárt. Feleleti kell! A Pest Megyei Bíróság rö­videsen megkezdi a nagy ér­tékű lopás tetteseinek és se­gítőinek a felelősségre voná­sát. Gá. J. ítélet az orvosprofesszor bűnügyében Üzlet agyalapi miriggyel Á Cspngrád Megyei . Bíró­ság dr. Éxterde Tibor taná­csa kedden- hirdetett - ítéletet. dr. László Ferenc orvospro­fesszor bűnügyében, aki ellen a Csongrád Megyei Főügyész­ség — hosszan tartó nyomo­zás, valamint nagy számú ta­nú és szakértő véleményének meghallgatása után — külö­nösen nagy értékben elköve­tett sikkasztás, illetve deviza­­gazdálkodást sértő cselekmé­nyek miatt emelt vádat. Eszerint László Ferenc egyetemi tanár az elmúlt tíz év alatt ötezer emberi agy­alapi mirigyet, vagyis hipofí­zist juttatott ki engedély nél­kül külföldre, az olasz Serono cégnek. A Szegedi Orvostu­dományi Egyetem endokri­nológiai osztályának vezető­jeként, növekedési hormon izolálására irányuló kísérle­tekhez használt fel ilyen mi­rigyeket. Ezeket az egyetem kórbonctani intézetétől sze­rezték be. Felhasználásukat magyar egészségügyi törvény nem tiltja, de nem engedé­lyezi az értékesítésüket. A vádirat szerint az elmúlt tíz évben az olasz cégnek nem legális tudományos kapcsola­tok révén eljuttatott hipofí­zisek értéke mintegy, 3 mil­lió 300 ezer forintot tett ki. . László Fejtene az elmúlt években gyakran járt Hol­landiában is hivatalos kikül­detésben. s egy utrechti bank­nál devizaszámlát nyitott megmaradt valutájának elhe­lyezésére. Kérésére a bűn­ügyében érintett olasz cég is utalt oda a múlt évben ezer dollárt. Ugyanerre a bank­számlára dr. Csikós Imre hol­land állampolgár is átutalt ajándékként 4000 dollárt, mert Magyarországon élő szüleit László Ferenc támo­gatta. Az illegális bankszám­lán lévő összegből fizette be Csikós Imre — László kérésé­re — a Konsumex-nél egy Toyota Carina típusú sze­mélygépkocsi árát. ami ugyan­csak sérti a devizagazdálko­dási rendelkezéseket. Mindezekért a megyei bíró­ság László Ferencet három év nyolc hónapi szabadság­­vesztésre, a közügyektől négy­évi eltiltásra, valamint más­fél millió forint elkobzás alá eső érték megfizetésére ítélte. Az ügyész a főbüntetés sú­lyosbításáért, amellett a fog­lalkozástól való eltiltásért, a védő és a vádlott pedig fel­mentésért fellebbezett. Til NAP RENDELETÉI A Minisztertanács 1986. ok­tóber 31-én közzétette a jö­vő év január 1-jétől hatályos gazdálkodási szabályozókat. Ugyanettől a naptól ismerhe­tők meg a gazdálkodási tevé­kenység módosulásáról szóló pénzügyminiszteri rendeletek, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezései is. A vállalati jövedelemsza­bályozásról szól a 46/1986 (X. 31.) MT számú rendelet, a 47/1986. (X. 31.) MT számú rendelet pedig a közszolgál­tató vállalatok jövedelemsza­bályozásáról. A módosított jogszabályok érintik továbbá a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét, az ér­dekeltségi alap képzésének a rendjét. A módosított pénzügymi­niszteri rendeletek a külke­reskedelmi vállalatok keres­kedelmi adóját és a vállalati műszaki fejlesztés finanszí­rozását egyaránt tartalmaz­zák. A tehergépkocsi-járulékról és az autóbusz-járulékról szóló rendeletek is megváltoztak. Az újítási, találmányi és közreműködési díj forrásairól szóló 57/1984. (XII. 7.) PM sz. rendeletet módosította a 49/ 1986. (X. 31.) PM. sz. rende­let. 1987 januárjától e jog­szabály értelmében a gazdál­kodó szervezetek az újítási díjat és az újítással kapcsola­tos közreműködői díjat költ­ségként számolják el. A szabályozó rendszert mó­dosító jogszabályok sorában megtalálhatjuk az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok jövedeiemszabályozásáról és a szövetkezetek magasabb veze­tői munkakört betöltő dolgo­zói premizálásának egyes kérdéseiről szóló rendelkezé­seket. A jogszabályok a Ma­gyar Közlöny 1936. évi 46-os számában olvashatók. Fekete sorok Ittas vezetésért... A nyugdíjas tsz-fagok szabadsága • Ä gmk-fag fizetésre nem jogosult • Háztáji földjuttatás feltételei • Ki fizeti a házadét •• üzenetek egy mondatban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom