Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Módszertani tájékozódás Japán vendégek a városban Könyv alakban is megjelent r Az egy évvel ezelőtti láto­gatáshoz hasonlóan újból ja­pán pedagógus vendégeket köszönthettünk Nagykőrösön. A huszonnégy tagú küldött­ség az Arany János és a Pe­tőfi Sándor általános iskolába látogatott el. Mi hozhat el japán tanító­kat, tanárokat Magyarország­ra? Mi lehet az oka, hogy a ja­pán pedagógusok éppen a magyar iskolákat keresik, fel? Minden bizonnyal a ma­gyar iskolarendszer jó hírne­ve. Az _ pedig, hogy épp Nagykőrösre látogatott el a . delegáció, városunk iskolái­nak elismerését jelenti, hi­szen a látogatás színhelyét a Művelődési Minisztérium je­lölte ki. A japán vendégek egy egész napot töltöttek Nagykő­rösön. Először általános tájé­koztatót hallgattak meg a város oktatási helyzetéről, majd az Arany iskolában ma­tematika', kémia- és környe­zetismereti órát, a Petőfi is­kolában pedig ének-, rajz- és testnevelési órát néztek végig. Az órákat Czeczeiné Eszes Ilona, Kiss Jánosné és Ma­­gyarné Bogár Ildikó, illetve Kiss Istvánné, Patkós Gxjözö és Király Miklós tartották — természetesen magyar nyel­ven. Talán furcsának tűnhet, hogy a nyelvet nem értő és nem beszélő külfödiek olyan tanítási órákat hallgattak vé­gig, amelyekből egyetlen szót sem értettek meg. A nyelv is­meretlen volt, a munka azon­ban nem. A feltett kérdések­ből azonnal kiderült, hogy a vendégek a nyelvi különbség ellenére a legpontosabban megértették a módszertani lépéseket vagy az intézkedé­sek nevelési célját. Ügy lát­szik, ahhoz, hogy a pedagó­gus belelásson a tanítási órák lényegébe, nem is kell az adott nyelven beszélnie. Délután konzultációra ke­rült sor, ahol a vendégek az új oktatási törvényről, a ta­nári munkáltatás módszerei­ről, az iskolai fegyelemről és a továbbképzés formáiról ér­deklődtek. Elmondták beszélgetés köz­ben, hogy nagyon tetszett ne­kik a gyerekek nyugodtsága, munkafegyelme, tudása, to­vábbá, hogy úgy tapasztalták, a magyar pedagógusok jól felkészült szakemberek. Elis­merően nyilatkoztak az isko­lák jó légköréről is. Hogy a japán pedagógus­küldöttségek milyen komolyan vehetik a dolgukat, azt a legutóbb itt járt pedagógus­delegáció reagálásából is le lehet mérni. Az akkori peda­gógusok egy (!) hónappal ha­zakerülésük után már könyv alakban jelentették meg azo­kat a tapasztalatokat, amiket akkor nálunk szereztek. Hangulatos volt a látogatás befejezése. Vendégek és ven­déglátók kölcsönösen saját népdalaikból adtak elő egy­másnak. A japánoknak külö­nösen a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdal tet­szett. A japánok nagykőrösi láto­gatásának értékét növeli, hogy a vendégek városunkon kívül csak Szentendrére men­tek még el. Tóth Tibor Színház A szolnoki Szigligeti Színház­ban délelőtt 10 órakor: Kol­dus és királyfi, este 7 órakor: Bánk bán. Gazdaságosabban A művelőutas búzavetés Az őszi búza vetésterületé­nek egynegyedén az úgyneve­zett műveíőutas módszerrel juttatják a földbe á magot az idei őszön több mezőgazdasá­gi nagyüzemben. A gyorsan terjedő eljárásnak az a leg­nagyobb előnye, hogy gyor­sabbá, hatékonyabbá, gazda­ságosabbá teszi a növényvé­delmet, a gyomirtók és a kü­lönböző vegyszerek kiszórá­sát. A módszerek lényege, hogy a vetögép egyes csoroszlyái­­nak a lezárásával mar a ve­tésnél utakat hagynak a táb­lákban a növényvédő gépek­nek. s ezzel' lehetővé teszik, hogy Később taposási kár nél­kül elvégezzék a szükséges munkálatokat. Az elmúlt években még csak a kombi­nátokban. az állami gazdasá­gokban és a búzatermesztés­ben élenjáró termelőszövet­kezetekben alkalmazták a módszert, de a kedvező ta­pasztalatok alapján az idén már jóval szélesebb körben vezetik be a közös gazdasá­gokban. A szakemberek sze­rint az így végzett növényvé­delem a repülőgépes vegy szerezés negyedébe kerül. es m A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1986. NOVEMBER 1., SZOMBAT A határozatok és a gyakorlat Az út jó, ezen kell haladni Takarékossági vetélkedő A takarékossági világnapon ki azzal ünnepel, hagy sóit pénzt visz a bankba, ki úgy, hogy sok pénzt vesz ki on­nan. A Kossuth Lajos Általá­nos Iskolában Horváth Albert, az OTP helyi fiókja vezetőjé­nek irányításával takarékossá­gi vetélkedőt tartottak. Képün­kön: a versengő csapatok. Ti­zenegy öt-öt fős csapat indult cs a szoros mezőnyben a 6.C osztály lelt az első. (Varga Irén felvétele) Az MSZMP XIII. kongresszusát megelőző élénk viták, a pártfórum nyílt problémafeltárása, az azt követő, kü­lönböző szintű határozatok világos választ adtak a ma­gyar népgazdaságót, a magyar társadalmat ért kihívá­sokra. Vajon hol tart a feladatok megoldása, a határo­zatok feldolgozása? Másfél esztendő múltán erről tár­gyait a párt városi végrehajtó bizottsága. Nem ok nél­küli sietségről van szó: a gazdasági élet alakulása meg­követeli, hogy a határozatok szembesüljenek a gyakor­lattal. A kommunista tisztánlátás követeli meg a szám­vetést, hiszen a tükör felmutatja a jót is, ám megmu­tatja az árnyakat is. * ban nem lehet előrelépni. A külső 'és . a belső piac szigo­rodása erre kényszerítenek. A szóbeli kiegészkésbe'n Pásztor István első titkár is utalt rá, a valódi termékszer­kezet-váltás még nem indult meg, a megoldást némely he­lyen ha'ogatjäk. A vezetők egy részéből még hiányzik a koncepció, a bátorság, s az idő sem sürget annyira, hogy az egyik napról a másikra igazan, valóban' beinduljon a váltás. Hasonló a helyzet a munkafegyelem terén is. A felismerés már kikristályoso­dott, de a tehetetlenség aka­dályozza a tényleges megol­dást. Felismerés A helyi vezető párttestület a vonzáskörzet politikai mun­kájának fő céljait tavaly ok­tóberben fogalmazta meg fel­adatterv formájában. A célok eléréséhez egyetlen kulcs nyitja a zárat, ez pedig a gaz­daságpolitikai feladatok meg­valósítása. Az elmúlt évet a termelőegységek eredménye­sen zárták, iparban, mezőgaz­daságban egyaránt. Azonban az idén már a vonzáskörzet­ben is érződött, hogy a kong­resszusi határozat végrehaj­tása a vártnál nehezebb lesz. Bebizonyosodott, hogy a termelési szerkezet változta­tása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, a munka- és technológiai fegyelem követ­kezetes javítása nélkül való-Kérés a szurkolókhoz k hétvége sportműsora SZOMBAT Asztalitenisz. Sportotthon, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi— Sarkadi Kinizsi, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Felszabadult a város Negyvenkét éve történt MAGYARORSZÁG egyedül­álló helyzetben volt 1944 végén. Csehszlovákiát és Lengyel­­országot a nagyhatalmak el­ismerték a Hitler-ellenes koa­líció tagjaként; Bulgária éis Románia fegyverszünetet kö­tött a Szovjetunióval, míg Magyarországon a rosszul szervezett, így balul sikerült kiugrási kísérlet nyomán Szá­­lasi rendszere, a „végsőkig ki­tartás” jjemzetvesztő politiká­ja jutott uralomra. A győzel­mesen előretörő Vörös Had­sereg éppen azokban a pilla­natokban érte el Nagykőrös környékét, amikor a szövet­séges nagyhatalmak számára elfogadható politikai vezetés nem állt Magyarország élén. Ezért nyilvánvaló volt a szov­jet hadvezetés számára, hogy a fasizmus elleni harcban csak a fegyverek szava dönt­het. Magyarország további sorsát viszont az szabta meg, hogy képes-e a maga erejéből létrehozni és megszervezni az új antifasiszta államot vagy annak csíráit. Október második felében a 2. ukrán front nagy erőkkel kelt át a Tiszán, hogy meg­kezdhesse harcát az ország fővárosáért. Ennek során a csapások fő iránya Kecske­mét és Lajosmizse volt. Nagy­kőrös lakossága rémülten hallhatta a közelgő harcok dübörgő zaját, éjszakánként láthatta az ágyúk torkoiat­­tüzeit, a fényszórók csóváit. A sorozatos légiriadók csak fokozták félelmét. Rémületét munkából: elsősorban a so­rait leghamarabb rendező Magyar Kommunista Párt he­lyi szervezete Barta Antal ve­zetésével. A rend védelmére már J944. november 6-án megalakult a polgárőrség — a demokratikus rendőrség jogelődje — Freitág Alajos parancsnokságával. 1944. november 15-én „ál­talánosan kifejezett kívánság szerint” összehívták a város új, hatvantagá, demokratikus gondolkodású emberekből álló tanácsát, amely már nem a legtöbb adót fizetők gyüleke­zete volt. Polgármesterré a volt főjegyzőt, V. Szűcs La­jost választották, aki nem fu­tott el a harcok idején, s ez akkor politikai hitvallásnak számított. A tanács mellé, an­nak tagjaiból egy szőkébb, 12 tagú testületet, úgynevezett kistanácsot szerveztek, hogy segítse és ellenőrizze a város­háza munkáját. A tanács­tagok között főleg iparosokat, kereskedőket találunk. A vá­ros társadalmában tehát ez a réteg eszmélt a leghamarabb. NAGYKÖRÖS LAKOSSÁGA lassan-lassan kiheverte a há­ború okozta megrázkódtatást. Sorra alakultak meg 1945 ja­nuár-februárjában a koalíció demokratikus pártjainak he­lyi szervezetei és 1945. feb­ruár ■ 13-án létrejött a város nemzeti bizottsága. 1944 decemberében meg­nyíltak az elemi iskolák, majd a gimnázium és a tanítóképző is megkezdte működését. 1945. január 6-án megjelent a „Nagykőrös népe” első szá­ma, az első helyi demokra­tikus újság. Nagykőrös elindult a de­mokratikus fejlődés útján. Kisfaludy Katalin Birkózás. Toldi-fornacsar­­nok, 10 óra: országos serdülő kötöttfogású Konzerv Kupa minősítő verseny. Budapest: junior kötöttfogású nyílt egyé­ni Bp.-bajnokság. Székesfe­hérvár: országos úttörő B- korcsoportos kötöttfogású MHSZ Kupa-viadal és egyben ORV. Kézilabda. Lajosmizse: álta­lános iskolás Felszabadulás Kupa-villám torna. Kosárlabda. Petőfi-torna­­csarnok. 14.30: Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi—Dombóvári VMSE ifi, 16.30: Nk. Kgy. Kinizsi — Dombóvári VMSE, NB I-es férfi bajnoki mérkőzés. (A szakosztály vezetősége kéri a szurkolókat, hogy sport­szerűen biztassák a helyi csa­patot és légkört rontó meg­jegyzéseket ne tegyenek.) VASÁRNAP Kosárlabda. Petőfi-iskolai tornacsornak, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskola (Bp.), NB Il-es női bajníki mérkőzés. Labdarúgás. Kakucs: K. KSK—Nk. Kgy. Kinizsi, fel­nőtt és ifjúsági megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Mon SZOMBATON A nagyteremben Londoni randevú. Színes angol krimi. Előadás 5 és 7 órakor. A slúdiótcremben Riki-Tiki-Tévi. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 4-kor. Házasság szabadnappal. Szí­nes magyar filmvígjáték, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben Londoni randevú. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Riki-Tiki-Tcvi, fél 4-kor. Házasság szabadnappal, fél 6-kor. Nsiii viíágcs A kereskedelemben már mu­tatkoznak a szélesebb, egyen­letesebb áruválaszték rriégié­­remtésére irányuló törekvések első eredményei. Állami ke­nyérbolt nyílt, van új ruha­bolt is’, épül a Szolnoki úti ABC, Nyársapáton új Tüzép van, ugyanakkor a színvonal még mindig alatta marad a körzetközponti szerep kívá­nalmainak. A tanácsi, úgynevezett két­lépcsős tervezés lehetővé tet­te, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabb cé­lokra összpontosítsák. Lassan befejeződik a szakrendelő építése, itt az új — az első — telefonikonténer, épül a ki­segítő iskola új szárnya. Az évtizedes elmaradások fel­számolása azonban nem megy egy-két év alatt. Nehéz a helyzet ott, ahova a biztosnak tekintett megyei pénzek nem érkeznek meg időben. Már­pedig Kocséron, Nyársapáton gyakorlatilag ez az egyetlen pénzforrás. összességében mégis el­mondható, hogy a város és a vonzáskörzet lakosságának életkörülményei, ha szerényen is, de javulnak. Az életnívó fenntartásához azonban a ko­rábbinál sokkal több erőfe­szítésre van szükség. A kis­vállalkozási formák megíté­lése különböző. Volt olyan* hozzászóló, aki a teljes meg­szüntetésük mellett állt ki, más józanul a hiánygazdálko­dásra, mint okra hívta fel a figyelmet. Az azonban tény, hogy ép­pen a munka szerinti elosz­tás kérdésében nem sikerült eddig a kongresszus szellemé­nek megfelelő áttörést elérni. Egyfelől a teljesítmények és a bérek még mindig nin­csenek arányban, másfelől egyre . egyértelműbbé válik, hogy a sokadik csatornák az életszínvonal meghatározói. S — ahogy az egyik hozzászó­ló mondta — a sokzsebes gaz­dálkodás elbizonytalanítja _ a becsületes munkásembert. Efb­­ből következik az érdektelen-, ség. majd a passzivitás. Erősödik tehát a központi intézkedések határozottabb végrehajtása iránti igény, az ezzel kapcsolatos elégedetlen­ség. A párttagok kilencven százaléka megismerkedett a párt által kitűzött feladatok­kal. És a tíz százalék? Volt olyan hozzászóló, aki ponto­san erre mutatott rá. Saját sorainkban ilyenek is van­nak? Ezért is szükséges az emberközeli politika, s az, hogy megvalósuljon az üzemi demokrácia. Más hozzászóló az irány­­mutatást kérte számon. Mint kifejtette, egyik fórumon is, másikon is, szépen megma­gyarázzák az ország öt-tíz éves bizonyítványát. Arra nem akad példa, hogy a jövő évről szólnának, pedig vetni kell, állatokat tartani kell, s szabályozók is lesznek, amiket nem elég hallani, írásban is látni kellene. Egy vélemény: a kongresz­­szusi célok és a megvalósí­tást szolgáló gazdasági esz­közök, szabályzók nincsenek szinkronban. A hatékony fog­lalkoztatás ellen hat a kü­lönadó, s teljesítmény-vissza­tartást eredményeznek a visz­­szamenő! égésén alkalmazott, októberben kiadott, de ja­nuártól érvényes szabályzók. Ebben a közegben a vállala­tok a kisebb ellenállás irá­nyába mozdulnak el: a má­nak kell élni, mert nem vilá­gos a holnap. A helyi politikai munka alapját a kongresszusi, me­gyei. városi határozatok- ad­ják meg. Ez a feladatterv vég­rehajtható. s az a szükséges módosításokkal rendben fo­lyik. Érdekes jelenség, hogy az érdeklődés a nagypolitika mellett elsősorban a várospo­litika kérdéseire irányul. Eb­ben a helyzetben különösen örvendetes,- hogy nőtt a - vá­rospolitika nyíltsága, növeke­dett- a tanácstagok szerepe, erősödött a tanács testületé­nek tekintélye. A városban megszavazták a tehót is. Régi r.crmák A helyi irányító pártszerv különös gondot fordít a gaz­daság pártirányításának erő­sítésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a tagság és a dolgozók mozgósítására, hogy együttes erővel meg­oldódjanak a gazdasági ba­jok. Munkamódszerbeli vál­tást jelez, hogy az alapszer­vezetek bátrabban számoltat­ják be a vezetőket, velük szo­rosan együttműködnek. A kez­deti tapasztalatok kedvezőek. A termelőegységek alapszer­vezetei által készített gazda­ságpolitikai intézkedési ter­vek elősegítették a tartalékok feltárását, az emberek moz­gósítását. A munkaidőalap védelmében, a munkaíegyé­­iem megszilárdítására hozott döntésekben egység és kezde­ményezőkészség mutatkozik a párttagok között. Ugyanakkor arra is van példa — muta­tott rá az egyik hozzászóló—, hogy a régi, beidegződott nor­mák uralkodnak. A párt cselekvőképességé­nek, egységének megőrzésé alapvető feladat maradt. a tagnevelő munka is e célnak van alárendelve. Az is ta­pasztalható azonban, hogy megnehezült a pártépííés. kü­lönösen a fiatal munkások kö­rében. Az MSZMP Nagykőrösi Vá­rosi Végrehajtó Bizottsága a jelentést összegezve megálla­­oíthatta: a XIII. kongresszus határozatának végrehajtása megindult. ,s e téren már ered­mények is vannak. Az is be­bizonyosodott, hogy az 1985 októberében elfogadott fel­adatterv jól jelölte meg az alapvető tennivalókat. To­vábbra is ezen az úton kell haladni. B. O. 'SSN 0133—2?08 (Nagykőrösi Hírlap) és bizonytalanságát növelték a város vezetőinek ellent­mondó parancsai: elrendelték, majd visszavonták a város ki­üríttetését. A polgármesteri hivatal, október 24-én beszün­tette működését és a város vezetőinek nagy része elmene­kült. Október 26-án érkeztek Nagykőrösre a Tiszán átszorí­tott német egységek. A város felszabadítását közvetlenül érintő hadműveletek október 30-án kezdődtek meg Kecske­mét felől: ezen a napon már Nagykőrös Felsőjárásában harcoltak a szovjet csapatok. Az ellenállni képtelen német és magyar- katonai egységek november másodikéra virradó éjszaka elhagyták a várost. Malinovszkij marsall katbnái ezen a napon szabadították fel Kocsért és Nagykőröst, ahol új élet kezdődhetett. Nem voltak túlságosan na­gyok a város háborús kárai, bár sok ház megrongálódott és néhánv teljeset! elpusztult, de az állatállományban igen nagy volt a veszteség. A Cegléd irányába tovább nyomuló szovjet egységek mögöjt Nagykőrösön Sos­­nyovszkij főhadnagy parancs­noksága alatt helyőrség ma­radt. Miután a régi rendet képviselő közigazgatás telje­sen megbénult, a katonai parancs'noksága feladata lett a város mindennapi életének újjászervezése. Természetesen itt is voltak olyan erők. ame­lyek részt vállaltak ” ebből a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom