Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

fWiOS^SORI k s c í H a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1986. NOVEMBER 1., SZOMBAT A párt-végrehajtóbizottság tárgyalta Becsülni kell az eredményeket Elképzelhető-e bárhol a világban olyan gazdasági terv, amelynek „pazaroljunk!” a jelszava? Számon le­­het-e kérni a gyakorlattól az idealizált szocializmusképet? Elfogadható-e a kézzelfogható eredményekre azzal le­­gyinteni, hogy ezek már úgyis megvannak, több figyel­met nem érdemelnek — ellenben túlhangsúlyozni és okkal, ok nélkül felemlegetni, ami még hiányzik? Kér­dések — amelyek napjainkban többet érnek a felszí­nes társalgási csevegésnél, már csak azért is, mert más kérdésekkel fonódnak össze, s fel is merülnek rendre. Végül is nem kevesebbről van szó, mint mindennap­jaink politikájáról, amelynek nem csupán kérdező és vitázó személői, hanem végrehajtói is vagyunk. Az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Végrehajtó Bizottsága a XIII. kongresz­­szus határozatanaK feldolgo­zásáról, a végrehajtás meg­­kézcRsének tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén. A jelentés s a szóbeli kiegé­szítés igyekezett alaposan ele­mezni a témát, s ahogyan az már megszokott, a kérdések, a hozzászólások az egész mel­lett egy-egy részterületet emeltek ki. Teljesült tervek A kongresszusi határozat feldolgozása során előtérbe került a törekvés: megújítani a kialakult cselekvési készsé­get, elősegíteni az egységes szemlélet kialakítását, biztosí­tani a határozat végrehajtá­sához szükséges politikai fel­tételeket. Ebben az időszak­ban már észlelhető volt a kongresszus fő célkitűzéseivel való egyetértés, azonosulás. U gyanakkor — állapította meg a párt végrehajtó bizott­sága elé kerülő jelentés — — a végrehajtás megkezdé­se során erősödő kritika, tü­­relmetlenség tapasztalható a gazdasági problémák megol­dását segítő intézkedések hosszúsága, az életszínvonal alakulása, a főmunkaidőben végzett tevékenység nem kel­lő megszervezése és megbe­csülése miatt. Feszültségforrás a jövedel­mi viszonyokban korábban is meglevő, kedvezőtlen jelen­ségek stabalizálódása, illetve felerősödése. Érzékelhetők a köztudatban zavaros, leegy­szerűsített megközelítések, az idealizált s?ocializmusképhez való viszonyítás, a párttagok körében is gyakori az ideoló­giai bizonytalanság, a felülről jövő, kész válaszok igénye. E megállapítások máris egész sor, közös gondolkodás­ra érdemes tények hordozói. Az érvekkel pedig többnyire az a baj — mondta hozzászó­lásában Kovács Györgyné, az MSZMP Monori Bizottságának titkára —, hogy a köztudat­ban él egy kép a kapitaliz­musról, egy a szocializmusról, ám a kettő kölcsönhatásában zavarossá válnak a kontúrok. Az idealizált szocializmuskép az óhajokat tükrözi, s az er­re összpontosított figyelem nehezen veszi tudomásul, hogy az óhaj és a valóság között meglehetősen mély. a szakadék. A XIII. kongresszus felada­tainak, a VII. ötéves terv cél­kitűzéseinek szempontjából nagy jelentőségű volt az 1985. évi tervek teljesítése. Olyan tartalékok is felszínre kerül­tek, amelyek tovább erősítet­ték az emberi tényezők ki­emelt szerepét. Az ipari üzemek csökkent létszámmal is növelték nye­reségüket — az egy főre ju­tó nyereség húsz százalékkal nőtt, s a teljesítmények emel­kedésével a jövedelmek 9,8 százalékos növekedése össz­hangban volt. Gondok két gazdasági egységnél — a Mo­nori Építők Ipari Szövetkeze­ténél és a Mezőgép Válla­latnál jelentkeztek. Közepes évet zártak tavaly a körzet mezőgazdasági üze­mei. A jelentős erőfeszítés el­lenére is csökkent a bevétel és a nyereség. A belső prob­lémák mellett ez az aszályos időjárásra, s a' szabályozás­­változás erőteljesebb „elvonó” hatására vezethető vissza. Társadalmi viták Aktív, emlékezetes társa­dalmi viták során formálód­tak a településfejlesztési fel­adatok. Hogy a lakosság ma­gáénak érzi az előrelépést, arra bizonyíték a tény is: 80 millió forint volt a körzetben a társadalmi munka értéke. Az 1986-os év terveinek ki­alakítása a VII. ötéves terv időarányos feladataival össz­hangban készült, ám számba kellett venni, azt is, hogy a feltételek romlottak, s kedve­zőtlen belső és külső jelensé­gek nehezítik a végrehajtást. Nehéz helyzetbe került — fokozott segítséget igényel — a Monori Kefe- és Faipari Vállalat, a gyömrői Hélios Ruhaipari Szövetkezet és a Mezőgép. A mezőgazdasági üzemek első féléves gazdálkodása kedvezőbb, mint az elmúlt év hasonló időszakában, bár egyes gazdaságokban a tal­pon maradás is igen kemény erőfeszítést kíván. A gondok feltárását elősegítette a párt­­bizottság szeptemberi ülése is, ahol a mezőgazdaság teljes körű. reális vizsgálatával ke­rültek meghatározásra a to­vábbi feladatok. A településfejlesztésben 103 millió forintot tervezhettek a tanácsok. Az új gazdálkodás­ra való áttérést eredménye­sen valósították meg, bár az is megállapítható, hogy nin­csenek meg mindenhol az ön­álló gazdálkodáshoz szüksé­ges személyi és anyagi felté­telek. A bizonyítani — és tenni akarás azonban szinte kézzel­fogható. s megmutatkoznak a gonddal összeállított tervkon­cepciókban is a már látható eredmények: átadták az ecse­­ri négy tantermes iskolát és a monori Pozsonyi úti lakóte­lep 64 lakását, Maglód—Süly­sáp térségében víztársulás alakult, sikerűit megteremte­ni a feltételeket a vezetékes Kulturális programok Gyomron filmvetítés szom­baton 16.30-tól, vasárnap 16.30-tól és 18.30-tól: Túl nagy rizikó (szinkronizált amerikai kalandfilm). Maglódon ma reggel 8-tól társadalmi munkában udvar­­rendezés, takarítás, üvegtisztí­tás és a művelődési ház előtti terep rendbetétele. Monoron a filmszínházban ma és holnap 16-tól: Lutra (színes magyar természetfilm), 18-tó'l és 20-tól: Piedone Egyiptomban (színes olasz ka­landfilm). Szombaton 22 órá­tól az archív filmklub zárt­körű bérletes előadása. Úriban ma 8.30-tól kezdő; 10.15-től haladó német nyelv tanfolyam. ivóvízhálózat kiépítésére. Megindult a felzárkózás az elmaradt iskolaprogram meg­valósításában: Gyomron 12, Pilisen 4 tanterem és egy tor­naterem, Monori-erdön 3 tanterem építése kezdődött meg. Szó esett a párt-végrehajtó­bizottsági ülésen a rétegpoli­tikai munkáról, hozzászólás feszegette a fiataloktól igé­nyelt és gondjaik ellenére is elvárható nagyobb közéleti aktivitást. jó színvonalon Elhangzott: a propagandis­ták felkészítésének színvona­lasabbá, rendszeresebbé téte­lével szükséges segíteni, erő­síteni az eszmei, ideológiai el­igazodást. A pártdemokrácia továbbfejlesztése során erősö­dött a párt- és a tömegszer­vezetek, a pártonkívüliek kap­csolata, a pártfórumok vita­készsége — s ez jelentős se­gítséget ad a célok megjelölé­sénél, a helyi döntések meg­hozatalánál, de az is tapasz­talható, hogy a párttagság egy része nincs felkészülve a demokrácia gyakorlására, s a vitákban külső szemlélőként, szubjektív megítélés alapján bírál — vagy éppen egyálta­lán nem nyilvánít véleményt. Őszinte és kritikus volt a jelentés, így ítélték meg a hozzászólók is. Az összegzés mégis bátran fogalmazódha­tott úgy: a kongresszus hatá­rozatainak értelmezése, fel­dolgozása, a helyi sajátossá­gokra is ügyelő adaptálása időben és jó színvonalon va­lósult meg, ami persze nem jelent egyet az elégedettség­gel, hiszen bőségesen van teendő számos meghatározó és részfeladatban egyaránt. S nem félrebillenő etikai mér­leggel, hanem becsülve és üdvözölve az eredményeket — s folyamatos figyelemmel a tennivalókra. K. Zs. Úriban Előadásuk Ismeretterjesztő előadásokat tartanak november 4-én, ked­den Űriban, az általános is­kolában. Az előadás témái: Fölkészülés a pályaválasztásra, Az oktatási törvény állampol­gári vonatkozásai és A retar­dált gyermekekkel való fog­lalkozás. A tanácselnök nyílt levele Bíznak a lakosság támogatásában Tisztelt Állampolgárok! A helyi tanácsnak a lakos­ság többségének egyetértésé­vel lehetősége van település­­fejlesztési hozzájárulás beve­zetésére. Szükséges, hogy Mo­­nor további kiegyensúlyozott fejlődése érdekében mi is él­jünk e lehetőséggel 1987. ja­nuár 1-jétől a VII. ötéves terv időtartama alatt. Monoron a lakosság az 1985-ben kitűzött célokat nem szavazta meg, Monor belső te­rületének lakosai azonban ko­rábban mär bizonyították ten­­niakarásukat: társadalmi mun­kák végzésével utak, járdák, víz-, villany- és gázvezeté­kek épültek és épülnék önerő­ből. Szeretnénk a lakosság egyetértését, anyagi támogatá­sát megnyerni azoknak a fej­lesztési célkitűzéseknek a megvalósításához, amelyekről az 1986. május 29-i tanács­ülés döntött. A májusi tanácsülés taná­csunk VII. ötéves tervidősza­kára 779 millió forint műkö­dési költséget, a fejlesztések­re alsó sávon 244 millió fo­rintot hagyott jóvá. A Mo­nori Nagyközségi Közös Ta­nács területén és az ide tarto­zó intézményekben megyei pénzalap biztosításával az alábbi fontosabb fejlesztések­re kerül sor a VII. ötéves terv időtartama alatt 1986— 1990 között: Társadalmi munkával Tizenkét tantermes iskola építése (81 millió forint), gimnázium 4 tanteremmel való bővítése (16,2), péteri általános iskola 4 tanterem­mel való bővítése (12,4 -j- a péteri településfejlesztési hoz­zájárulás), Monori-ertíőn .az általános iskola 4 tanterem­mel való bővítése (11,3), a Munkásőr úti iskolánál torna­terem-építés + gázfűtés be­szerelése (7,7), művelődési központ rekonstrukciója (6,2), Ady úti iskola vizesblokkjá­nak építése + gázfűtés besze­relése (5), szakmunkásképző épület megvásárlása (3,6), szakorvosi rendelőintézet bő­vítése + műszerbeszerzés (15.2) , víztermelő kapacitás + hálózatbővítés (15), monori­­erdei strand korszerűsítése (11, + a monori-erdei telepü­lésfejlesztési hozzájárulás), belvízelvezetésre (9,5), menet­­rendszerű járművek útvonalá­nak bővítésére (6,8), főtér­rendezésre (4,9), gázprogram az állami, tanácsi kezelésű intézmények által érintett te­rületen (2,2), járdaépítésre (2.2) , tűzoltógépkocsi-vásár­­lás (1,8), lakásmobilitás (1.61, lakásépítési terület előkészíté­se (1,5), egyéb beruházásokra (17.9), hiteltörlesztésre (11 millió forint). Az előbbiekben felsorolt fejlesztési célkitűzések mellett az önök támogatásával Monor belső területeinek és közvet­len környezetének szebbé és kellemesebbé tétele érdekében az alábbi szerény, de várha­tóan napjaink égető gondjait megoldó programot javasol­juk: Szemétszállítás korszerűsíté­se 1987—1990 között, összes költség 6 millió forint, ebből megyei kommunális céltámo­gatás — csak erre használha­tó fel — 3 millió, település­fejlesztési hozzájárulásból 3 millió. Járdaépítés gyorsítása 1987 —1990 között. Összes költség 4. millió 660 ezer fórint. Eb­ből tanácsi fejlesztési pénz­eszköz 2,16 millió, a település­­fejlesztési hozzájárulásból 2,5 millió forint. Segélykérő telefonfülkék felállítása ez ideig ellátatlan területen, összes költség 100 ezer forint, ebből 'tanácsi fej­lesztési pénzeszköz 30 ezer, településfejlesztési hozzájáru­lásból 70 ezer forint. Nagyközségi utak kátyúzá­sa, gréderezése 1987—1990 között. Összes költség 4 mil­lió 630 ezer forint, ebből ta­nácsi működési kiadásokból 2.43 millió, településfejleszté­si hozzájárulásból 2,2 millió. E szerény program meg­valósításához szükséges tele­pülésfejlesztési hozzájárulás összege 7.77 millió forint a tervidőszakban felhasználható 244 millió forintos fejlesztési programnak 3,1 Százaléka. Ezen túl abban van még je­lentősége a településfejleszté­si hozzájárulásnak, hogy a 3 millió forintos kommunális céltámogatást csak saját erő biztosítása esetén vehetjük igénybe, amit a településfej­lesztési hozzájárulásból tu­dunk biztosítani, különben a pénzügyi szabályok szerint a támogatás elkerül a megye más településére. A településfejlesztési hozzá­járulás mértéke: 700 forint évente lakástulajdononként, illetve ingatlantulajdononként (haszonélvezőként), 490 forint évente bérlők, társbérlők ese­tében. A hozzájárulás két egyenlő részben fizethető ka­matmentesen tárgyév március 15. és december 31. napjáig. Mentességet kérhet az a család, amelynél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 2500 forintot. A három- és többgyermekes családok; a hozzájárulás 50 százaléka ere­jéig mentesek a településfej­lesztési hozzájárulás megfize­tése alól azok, akik külterüle­ti ingatlanon laknak. A mentesség elbírálására a hozzájárulás kivetése után kérelem alapján kerül sor. Az egyetértés megszervezé­se érdekében 1986. november 1. és december 15. között ta­nácstagjaink, póttanácstag­jaink, HNF-aktivistáink meg­keresnek minden érintett ál­lampolgárt, hogy céljaink megismerése után mondjon véleményt a településfejleszté­si hozzájárulás bevezetéséről és annak elfogadását aláírásá­val fejezze ki. Folytatjuk a tájékoztatást Kérünk' minden monori la­kost, hogy egyetértésével tá­mogassa a településfejlesztési hozzájárulás bevezetését, mi­vel köz-ös érdekünk Monor fejlődése és fejlesztése. Éven­te és a beruházás befejezése­kor a hozzájárulás felhaszná­lásáról számot adunk. A te­­hóval kapcsolatos népfrontbi­­zottsági ülésről és a rendkí­vüli tanácsülésről lapunk hét­fői számában tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Kovács Benő megbízott tanácselnök Az összefogás szép példája A béke közös érdek Emlékhely-, emlékmúavatás Péteriben M Fővárosi Finommechanikai Vállalói a monori alkatrészgyártó üzemébe, gépkezelői munkára, • két műszakos munkahelyre női és férfi betanított dolgozókat felvesz Bérezés: a vállalat kollektív szerződése alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél, cím: Monor, Jókai u. 9—11. ÁRVÁI .JÓZSEF, Árvái Mi­hály, Bie'.ik Ferenc, Brátyuk András, Chovan Pál, Duchon Mihály, Földi Károly, Füstös Sándor és még huszonkét tár­suk nem tért vissza a hábo­rúból Péteribe. Katonaáldoza­tok voltak, legtöbbjükről vaj­mi keveset tudtak a hozzátar­tozók, amíg mundért viseltek. Harminc áldozat csak egy kisközségből, a többi millió­kat Európa-szerte gyászolták hozzátartozók és ismerősök. A fasizmus kegyetlen pusztítása végigsöpört az öreg kontinen­sen, sok katonáinak, civilnek jutott osztályrészül az értel­metlen halál. A hat évig tartó háború ke­gyetlen rombolást vitt véghez. A harcokban elesett áldozatok emlékét mindenütt kegyelet­tel őrzik, sírjukra a hála vi­rágai kerülnek ezen a hétvé­gén, amikor a halottak napja van. Péteriben azonban még emlékezetesebb lesz' november elseje, a mai nap, hiszen dél­után égy órakor felavatják az emlékhelyet a községi teme­tőben. A Hazafias Népfront helyi bizottsága és az egyházközség szervező munkája nyomán születhetett meg ez a gyönyö­rű képzőművészeti alkotás. Kis dombon áll — fehér mész­kőből faragva, rajta a fel­irat: „A háború, a fasizmus áldozatai 1939—1945”. Alatta apró vörösmárvány-táblákon pedig a péteri katonaáldoza­tok nevei olvashatók. Az emlékmű, emlékhely­­együttes tervezője és kivitele­zője dr. Foltin Brúnó péteri evangélikus lelkész volt. De a környezet rendbehozásában, csinosításában számtalan gaz­dasági egység sietett segítsé­gükre. Örökzöldeket, apró csemetéket ültettek szorgos kezek körülötte, hogy jól il­leszkedjen a tájba, s az utó­dok később már kellemes ár­nyékban tiszteleghessenek a háború áldozatai előtt. Nemcsak a környékbeli gaz­dasági egységek, hanem tá­volabbi üzemek is segítettek rendbehozni a környezetet. Belső utakat építettek — szi­lárd, kavicsos burkolattal el­látva. De a község lakossága is megmozdult, ezért illetlen­ség’ volna, ha bárkit is ki­emelnénk a sorból, s megem­. 3 -(Mutnéfalvy Zoltán felvétele) lítenénk. Valamennyi segítő üzem és személy felsorolásá­ra ugyanis itt nincs hely. Az összefogás szép példája a mai péteri avatás, amely ismét arra hívja fel mindnyájunk figyelmét: a béke megvédése a világ valamennyi emberé­nek létérdeke, közös célja. A MEGEMLÉKEZÉSHEZ a jelképes békefa elültetése is hozzátartozik majd a ma délutáni emlékműavatás után. Ezt követően apró gyertyák, mécsesek fényei gyulladnak ki az emlékmű talapzatán. így tisztelegnek — és emlékeznek a péteriek. Gér József ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom