Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

2 1986. NOVEMBER 14., PÉNTEK (servo v vezérezredes cikke a The Indspsn Jeniben A csomagterv alap a megállapodáshoz A The Independent című brit napilap csütörtöki szá­mában, vendégszerzőknek fenntartott oldalán Nyikolaj Cservov szovjet vezérezredes cikkét közli. Amint az újság első oldalán szokásos „mo­noklijában” kiugratja, a cikk ,,a háborúról és a békéről vallott szovjet álláspontot is­merteti”. Cservov vezérezredes — aki a szovjet honvédelmi minisz­térium leszerelési kérdések­ben illetékes szóvivője — be­vezetőben leszögezi: a Szov­jetunió azért terjesztette elő a reykjavíki szovjet—ameri­kai csúcstalálkozón leszerelé­si javaslatait átfogó csomag­terv részeként, mert úgy véli, az előrehaladás alapkövetel­ménye, hogy egyik fél se jut­hasson egyoldalú katonai előnyhöz a másik rovására. „Az űrfegyverek kérdésé­nek kulcsszerepe van az ősz­­szes többi szovjet leszerelési indítvány végrehajtásában. Csupán politikai analfabéták FRANCIA HADIKIADÁSOK A francia nemzetgyűlés csü­törtökön megszavazta a Chi­rac-kormány jövő évi katonai költségvetését, amelynek 169,2 milliárd frankos összege 6,85 százalékkal múlja felül a ta­valyit. A költségvetés mellett szavaztak a kormánypártok és némi fenntartással a szélső­jobboldali Nemzeti Front. El­lene szavazott az FKP csoport­ja, míg a szocialista párt bel­ső vita után a tartózkodás mellett döntött. egyezhetnének bele abba, hogy lemondjanak nukleáris fegyverzetükről az amerikai agresszió elhárítására, s cse­rébe azt kapják, hogy a vi­lágűrből fenyegessék őket” — állapítja meg a magas rangú szovjet katonai személyiség. Cservov vezérezredes hang­súlyozza, hogy a szovjet ja­vaslatok messzemenően figye­lembe veszik az Egyesült Ál­lamok biztonsági óhajait és követelményeit. Emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió je­lentős engedményeket tesz a hadászati támadó fegyverze­tek és a középhatósugarú ra­kéták kérdésében. Mint írja, ... gyakorlatilag elfogadtuk az amerikai „nulla-megoldást" és lemondtunk a brit és a francia önálló atomütőerő be­számításáról”. — A szovjet fél azért volt hajlandó kompromisszumokra, mert világos volt számára az elérhető cél: a január 15-ei programban körvonalazott nukleáris leszerelés, amelynek oda kell vezetnie, hogy az évszázad végére valamennyi nukleáris fegyver megsemmi­süljön — írja. — Amikor a Szovjetunió kompromisszumos csomagtervét az asztalra tet­te, viszonosságra számított. Az amerikai fél azonban erre nem volt hajlandó. Cservov vezérezredes befe­jezésül megállapítja, hogy a Fehér Ház egyoldalú enged­ményekre akarja kényszeríte­ni a Szovjetuniót, ám ez a politika nem reális. „A Szov­jetunió nem tett és sohasem Manila csaknem egymilliárdos kölcsönt kap Aquino elutazott Japánból Pénzügyi és politikai támo­gatásra szóló ígéretekkel tért haza Corazon Aquino Fülöp­­szigeteki államfő Japánban tett négynapos hivatalos láto­gatásáról. A japán fél csaknem egy­­milliárd dollár értékű pénz­ügyi támogatást ajánlott fel a Fülöp-szigetek gazdaságá­nak helyreállításához. Ez rész­ben hosszú lejáratú kölcsö­nökből, egy hőerőmű felépí­tését szolgáló beruházási hi­telből. másrészt kormányse­gélyekből tevődik össze. A Tokió által beígért pénzügyi segítség jelentős mértékben meghaladja az elmúlt évben az előző kormányzatnak nyúj­tott támogatást. Aquino asz­­szony értékelése szerint ez „a Fülöp-szigetek népéhez inté­zett üzenet” és arról tanús­kodik, hogy a japán vezetés határozottan támogatja az új kormányt. A Fülöp-szigeteken fenye­gető államcsínnyel kapcsolatos híresztelésekről szólva az ál­lamfő kijelentette, hogy kéz­ben tartja az eseményeket, és nem áll szándékában félreál­lítani Juan Ponce Enrile had­ügyminisztert. A Tokióban töltött négy nap alatt Aquino asszonyt fo­gadta Hirohito császár és Na­­kaszone Jaszuhiro miniszter­­elnök. fog egyoldalú egyezményeket tenni. Ezért alkotják a Reyk­­javíkban tett szovjet enged­mények átfogó csomagterv szerves részét. Ha nincs cso­magterv, nincsenek engedmé­nyek. Ez a szovjet álláspont, amint azt Mihail Gorbacsov nagyon világosan leszögezte Logikus és konstruktív állás­pont ez, amely szem előtt tartja mind a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, mind Nyugat-Európának és a világ többi országának biz­tonságát” — írja a The In­dependentben megjelent cikke végén Nyikolaj Cservov ve­zérezredes. November végén Mihail Gorbacsov Indiába látogat Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy Mihail Gor­bacsov, az SZKP főtitkára Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök meghívására no­vember végén hivatalos ba­ráti látogatást tesz Indiában. A szovjet—indiai csúcstalál­kozót mindkét fél a kétolda­lú kapcsolatok nagy fontosságú eseményeként értékeli, jelentős lépésként a két ország előtt álló közös feladatok megoldá­sa — a béke megőrzése és a nemzetközi együttműködés el­mélyítése — felé vezető úton — írja a TASZSZ a látoga­tást bejelentve. Washington és az iráni kapcsolatok Részletes viz Váratlanul a Fehér Házba kérette szerdán délután Rea­gan elnök a kongresszus két házának vezetőit, hogy a sú­lyos politikai botránnyá faju­ló „iráni kapcsolatról” tár­gyaljon velük. A szenátus és a képviselőház vezetőit az el­nökkel együtt Shultz külügy­miniszter, Weinberger had­ügyminiszter, Meese igazság­ügy-miniszter, Casey CIA-fő­­nök és Poindexter tengernagy, nemzetbiztonsági tanácsadó tájékoztatta. A megbeszélés­ről semmit sem közöltek, de hírek szerint Reagan arra kérte a kongresszusi vezető­ket, tartózkodjanak a nyilvá­nos birálattól és várják ki, amíg a kormány megfelelőnek látja az időt a részletes tájé­koztatásra. Az ígéret a jelek szerint nem érte el a kívánt hatást. November 21-re összehívták a képviselőház felderítési ügyekkel foglalkozó bizottsá­gát, amely részletes vizsgála­tot akar indítani a titkos kap­csolatokról és az állítólagos amerikai fegyverszállításokról. Ugyanilyen lépést sürgetett a szenátus részéről Patrick Leahy, aki jelenleg a szená­tus hírszerzési bizottságának rangidős demokrata párti tag­ja. Szaid Radzsai-Horaszani, Irán ENSZ-képviselője csü­törtökön reggel, a CBS televí­ziónak adott interjújában megerősítette: kormánya nem ellenzi a kapcsolatok rende­zését az Egyesült Államokkal. Ehhez azonban Washington­nak gyökeres fordulatot kell végrehajtania Iránnal szem­ben tanúsított magatartásá­ban. A nagykövet utalt arra, hogy Washingtonnak fel kell szabadítania a zárolt iráni kö­veteléseket — amire egyéb­ként a Hágai Nemzetközi Bí­róság is kötelezte az Egyesült Államokat —, és meg kell szüntetnie az országgal szem­ben ellenséges akcióit. A Fehér Ház csütörtökön délben bejelentette, hogy Reagan elnök este — közép­európai idő szerint már a hajnali órákban — televí­ziós beszédben szól az Irán­nal folytatott titkos tárgyalá­sokról, illetve a fegyverszállí­tásokról. Megnyílt a Laoszi NFP IV. kongresszusa A pclitikei beszmdó vitája \ Vientiánban csütörtökön megkezdte munkáját a Lao­­$ szí Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa. A párt ^ székházának Lakhok nevű kongresszusi termében ^ Phoumi Vongvichit, az LNFP EB PB tagja, megbízott & köztársasági elnök nyitotta meg a tanácskozást. Üdvözölte a több mint negy­venezer párttag képviseleté­ben megjelent 303 küldöttet és a 202 meghívott vendéget, akik között helyet foglaltak az etnikai-nemzeti kisebbsé­gek és a laoszi buddhista egy­ház vezetői is. Köszöntötte a 19 országból, illetve testvér­párttól érkezett külföldi ven­dégeket. Az MSZMP küldött­ségét Szakali József, a KB tagja, a KNEB elnöke vezeti, tagja Rosta László, hazánk laoszi nagykövete. A szovjet delegáció élén Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese áll. A vietnami küldött­séget Pham Van Dong, a VKP KB PB tagja, a kormány elnöke vezeti. Kambodzsát Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB fő­titkára, az államtanács elnö­ke által vezetett küldöttség képviseli. A háromnaposra tervezett kongresszus megvitatja a KB politikai beszámolóját, ame­lyet Kaysone Phomvihane, a KB főtitkára, a miniszterta­nács elnöke a megnyitó után terjesztett elő. A 2000-ig szó­ló hosszú távú. illetve az 1986 —90-re vonatkozó második ötéves tervet Nouhak Phoum­­savanh. a KB PB tagja, a mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese szintén csütörtökön Bécsi haderőcsökkentési eszmecsere A magyar küldött felszólalása Hazánk, amely különleges státussal vesz részt a bécsi tárgyalásokon, lehetségesnek tartja, hogy a teljes jogú résztvevők jövőbeni megálla­podásához a különleges státu­sú országok jegyzőkönyvvel csatlakozzanak, amelyben tá­mogatásukról biztosítják a megállapodást. Egyebek kö­zött erről beszélt Nagy János magyar nagykövet a közép­európai haderők csökkentésé­ről folyó tárgyalások csütörtö­ki illésén. Küldöttségünk vezetője utalt arra, hogy a nemzetközi élet pozitív és negatív jelenségei egyaránt hatást gyakorolnak a bécsi fórumra, majd emlé­keztetett a Varsói Szerződés IGAZI NAGYFORMÁTUMÚ nemzetközi tanácskozásként regisztrálhatjuk a KGST-or­szágok első embereinek két­napos moszkvai munkatalál­kozóját. Világpolitikai ese­ményként méltathatnánk ak­kor is, ha napirendjén kizáró­lag gazdasági kérdések sze­repeltek volna. A KGST ugyanis az Egyesült Államok­kal, a Közös Piaccal és Japán­nal együtt a világgazdaság egyik meghatározó tényezője. Belső kapcsolatrendszerének korszerűsítése, a szervezet ak­tívabb és egybehangoltabb fel­lépése világgazdasági fórumo­kon és egyéb gazdasági tömö­rülésekkel — főként a Közös Piaccal — folyó dialógusban, nem kevésbé világpolitikai té­ma, mint világgazdasági. Azok az erőfeszítések, ame­lyek a KGST-tagországokban a gazdasági mechanizmus to­vábbfejlesztése érdekében folynak, a külgazdaság szférá­ját is érintik. Nyikolaj Rizs­­köv szovjet kormányfő a KGST bukaresti, 42. üléssza­kán a külgazdasági tevékeny­ség gyökeres átalakítását az intenzifikálás követelményei­vel összhangban levő új gaz­dasági mechanizmus kimun­kálásának szerves részeként említette. Ezen a kormány­fői szintű fórumon a KGST eredményeinek méltatása mel­lett az együttműködés hiá­nyosságaira is rámutattak a delegációvezetők: a formális és bürokratikus elemek jelen­létére, a határozatok megva­lósításában tapasztalható „nagyvonalúságra”. (Lázár György kormányfő Viasználta kétségtelenül rosszalló érte­lemben ezt a kifejezést.) Hang­Moszkvai munkatalálkozó KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSEK budapesti felhívására, amely az európai hagyományos erők és fegyverzetek nagymérvű csökkentéséi;,forgalmazza. A magyar kormány, a közvéle­mény azt várja, hogy a NATO munkacsoportja, amelyet a budapesti felhívásban foglalt javaslatok tanulmányozásával bíztak meg, érdemi választ ad s ez lehetővé teszi majd a tár­gyalások megkezdését. A nagykövet felhívta a tár­gyalások nyugati résztvevőit, változtassanak elutasító állás­pontjukon és vegyék figyelem­be a más leszerelési fórumo­kon elért haladást. A stock­holmi bizalomerősítő és lesze­relési konferencián elért ered­mények érintik a bécsi tár­gyalásokat is. hiszen a stock­holmi megállapodás egész Európára vonatkozik, hang­súlyozta. CDU-CSU Választási program A nyugatnémet Keresztény­demokrata Unió (CDU) és a Kereszt ényszociális Unió (CSU) azt ígéri az NSZK né­pének, hogy a nyugati szövet­ség szilárd részeként, az Egyesült Államok szoros ba­rátjaként békés szomszédság­ra, építő jellegű és szilárd kapcsolatokra törekszik Kö­zép- és Kelet-Európa népei­vel. Mindenekelőtt a Szovjet­unióval és folytatja a kölcsö­nös megértés megalapozásá­nak, a bizalomerős'ítésnek és az együttműködésnek a poli­tikáját a Varsói Szerződés tag­államaival. A CDU/CSU csütörtökön nyilvánosságra hozott közös választási programja politikai szükségszerűségének és erköl­csi kötelezettségnek nevezi a tevőleges békepolitikát. bocsátotta vitára. A szerveze­ti szabályzat módosítására tett javaslatokat Sisomphon Lo­­vansay, a KB PB tagja, a KB titkára terjesztette elő, ezután megkezdődött a vita. Laosz az ország sajátossá­gainak figyelembevételével, a marxizmus—leninizmus esz­méihez hiíven, következetesen, fokozatosan halad a társadal­mi felemelkedés szocialista út­ján — mondotta Kaysone Phomvihane politikai beszá­molójában. A kongresszus fel­adata az. hogy a valós helyzet alapján mérleget vonjon az elmúlt tíz év fejlődéséről, ki­jelölje a szocializmushoz való átmenet kétezerig, illetve az 1986—90-re szóló második öt­éves tervben megvalósítandó feladatait. Kialakítjuk a gaz­daságirányítás megújításának koncepcióját, a nemzetbizton­sági és külpolitikai tevékeny­ség irányelveit. A Vientiánban zajló kong­resszuson csütörtökön felszó­lalt Gejdar Alijev. Alijev egyebek között mél­tatta a mélyreható társadal­mi-gazdasági átalakulásokat, a laoszi szociailizmus alapjainak lerakásával kapcsolatos sike­reket. Ezek — mondta — el­választhatatlanok a Laoszi Népi Forradalmi Párt tevé­kenységétől. Külpolitikai kérdésekről szólva a többi között megálla­pította: az atomkor realitásai új gondolkodást követelnek. Szükségessé teszik, hogy át­­érezzük a felelősséget az em­beriség sorsáért. Ennek egyik gyakorlati példáját adják a szocialista államok. Alijev en­nek kapcsán emlékeztetett az egyoldalú szovjet atommora­tóriumra. A Szovjetunió komplex leszerelési tervére és arra a javaslatára, hogy az évszázad végéig semmisítsék meg a vegyi fegyvereket. Mint mondotta, az ' SZKP XXVII. kongresszusán megfogalmaz­ták az átfogó nemzetközi biz­tonsági rendszer alapelveit s ezeket a szocialista országok egy csoportja — az össze­egyeztetett szocialista külpoli­tika irányvonalaként — az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka elé terjesztette. A Varsói Szer­ződés tagállamai, mint isme­retes, ugyancsak jelentős komplexprogramot javasol­tak az Európában állomáso­zó fegyveres erők és a konti­nensen tárolt hagyományos fegyverek csökkentésére. Mindez nagy hatást gyakorolt a világra — hangsúlyozta Ali­jev —, csak az amerikai kor­mányzatra nem. Az amerikai kormányzatot továbbra is nagyhatalmi ambíciók fűtik. OLASZ SZTRÁJK Egyre „forróbb** lera Olasz­országban a ,, szakszerv ez éti ősz”: számos szakma terüle­tén lépnek sztrájkba a dolgo­zók ezekben a napokban. Csü­törtök estétől beszüntette a munkát a mozdonyvezetők nagy része. Hasonló lépésre készülnek az olasz repülő jára­tok pilótái, az iskolai oktatók és a bankalkalmazottak. Fenn­áll egy újabb, egyhetes orvos­­sztrájk veszélye is. Nem véletlenül esik egybe több szakmának is a sztrájk­ja, mert számos kollektív szer­ződés hatálya ebben az Idő­szakban jár le. A dolgozók nagy része a munkaszerződé­sek mielőbbi meghosszabbítá­sát, vagy bérének emelését követeli. Csak röviden... A SZOVJETUNIÓ minden köztársaságát, területét kép­viselő 785 küldött gyűlésén, Moszkvában, létrehozták a szovjet kulturális alapot. Az alap kizárólag társadalmi be­fizetésekre épül, működése demokratikus, önigazgató. A vezetőség elnökévé Dmitrij Lihacsov akadémikust, az orosz irodalom, az orosz kul­túra történetének jeles szak­értőjét választották. GYILKOSSÁG áldozatául esett Rolando Olalia, a Fü­löp-szigetek legnagyobb legá­lis ellenzéki pártjának, a Bal­oldali Néppártnak a vezetője. Szitává lőtt holttestére csü­törtökön bukkantak a rend­őrök Manila külvárosának egyik halottasházában. Meg­találták gépkocsivezetőjének holttestét is. Olalia halálhíré­ről a párt vezetői sajtókonfe­rencián számoltak be. súlyozottan jelentkezett az az igény, hogy az elsősorban ke­reskedelmi jellegű kapcsola­tokról térjenek át a tagorszá­gok a termelési együttműkö­désre, aminek része a közös beruházások megvalósítása. Több kormányfő is beszélt ar­ról. hogy a munkamegosztás­nak és a kölcsönös kereske­delmi forgalomnak teljes mér­tékben gazdasági alapokon kell lebonyolódnia, és csak így alakulhat ki a KGST-orszá­­gok igényes piaca. Lubomir Strougal csehszlovák kor­mányfő szerint a valutáris, ár-, hitel- és pénzügyi kérdések megoldására tett intézkedések eddig csak igen csekély ered­ményeket hoztak, ám a dön­téseket nem lehet tovább ha­logatni. A Bukarestben napirendre került témák tették szüksé­gessé a pártvezetők moszkvai munkatalálkozóját, legalábbis részben. A felmerült kérdé­sek megválaszolása nem utol­sósorban politikai akaratot igényel, legfelső szintű elkö­telezettséget egy „áramvona­lasabb” KGST-szervezet ki­alakítása mellett. Ilyen határozott a párt­vezetők munkatalálkozójáról kiadott rövid közlemény, amely leszögezi: a tanácsko­záson részt vevők „külön fi­gyelmet fordítottak a gazda­sági kapcsolatok további el­mélyítésére, a gazdasági és a műszaki-tudományos együtt­működés új, az eddiginél ha­ladóbb formáinak kihasználá­sára ...” Mindez — mint a közlemény is rámutat — a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a lakosság életszínvonalának emelését - szolgálja. A GAZDASÁGI együttműkö­dés javítása mindazonáltal csak egyik témája volt a moszk­vai eszmecserének. A reykjaví­­ki Gorbacsov—Reagan munka­találkozó óta első ízben megtar­tott felső szintű tanácskozásu­kon a pártvezietők a KGST határain túlra is kitekintet­tek. Tavaly novemberben a genfi csúcstalálkozó után — igaz akkor valamivel szűkebb körben — hasonlóképpen első kézből kaphattak tájékoztatást Mihail Gorbacsovtól a szovjet —amerikai kapcsolatok ala­kulásáról. Ez a moszkvai ta­lálkozó tehát már egy jó ha­gyomány folytatásaként is ér­telmezhető. A reykjavíki munka-csúcs­találkozó óta eltelt időszak nyilvánvalóvá tette az ameri­kai magatartás ellentmondá­sosságát. Egyfelől Reagan el­nök és kormányzata igyekszik méltatni az izlandi találkozó hasznosságát, másfelől a Bécs­­ben megtartott Sevardnadze— Shultz találkozó inkább visz­­szalépést jelentett, mint elő­rehaladást az amerikai ma­gatartásban. A szovjet kül­ügyminiszter éppen a moszk­vai pártvezetői munkatalálko­zó nyitónapján tartott sajtó­­értekezletén meg is fogalmaz­ta ezt a meggyőződését, jelle­mezve azt a nemzetközi lég­kört. amelyben a moszkvai fórum tanácskozott. Veszélyes tendenciák jelent­keznek az amerikai politiká­ban. Alaposan megtépázottan túli jutva az időközi választáso­kon, az elnök és pártja a je­lek szerint újra az ortodox reagan izmus, az erőpolitika követésében látja a siker tit­kát. Megkezdődött az MX-ra­­kéták telepítése, ismét szó van arról, hogy Washington rövi­desen végképp megszegi a SALT—2 szerződés korlátozá­sait. Max Kampelman ameri­kai küldöttségvezető ugyan „az eddigi legtermékenyebb” for­dulónak nevezte a mostani genfi megbeszéléseket, óm a Reykjavik óta előterjesztett amerikai javaslatok visszaka­­nyarodást jelentenek az egyen­lőtlen csökkentések — szov­jet szempontból hátrányos, ezért elfogadhatatlan — ame­rikai fegyverzetkorlátozási koncepciójához. Paul Nitze. az elnök leszerelési tanácsadója pedig ..semmi újat” nem lát a Genfben legutóbb előterjesz­tett új szovjet javaslatokban. E helyzetben különösen fon­tos volt a szocialista országok első. embereinek külpolitikai konzultációja. EZ HOSSZÚ TÁVRA hatá­rozza meg annak a diplomá­ciai tevékenységnek az irá­nyát, amelyből minden KGST- ország súlyának, külkapcsola­­tainak, hagyományainak meg­felelően, de azonos törekvéstől vezérelve veszi majd ki a ré­szét. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom