Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

NAGYKŐRÖSI Konténerben a sárgarépa A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1986. NOVEMBER 12., SZERDA Népességmegtartás, Nyársapát II. Szükség van még a termékeikre? A népességmegtartó képes­ség alakítása tehát gazdasági feladat. írhatnánk, hogy gaz­dasági kényszer, de az élet — szerencsére? vagy éppen el­lenkezőleg?— nem fogalmaz ennyire keményen. Végered­ményben az az 5476 hektár, amely Nyársapát határa, jó­részt. majd 95 százalékban, íutóhomok. Ha ilyen sivata­gi időjárás lesz még néhány esztendeig, szinte biztos, hogy srem tudja eltartani az itt élőket. De a jókedvű nyárs­apátiakat mégis Madách­­sorokkal lehetne a legtalálób­ban jellemezni: küzdenek és bíznak. Műit Sok szó esett már a község legnagyobb gazdasági egysé­géről, a termelőszövetkezetről. Tóth Sándor, a gazdaság el­nöke, majd’ háromórás be­szélgetésünk alatt fejből so­rolja a gazdaság alapadatait, az egyesülést megelőző éve­ket éppúgy, mint a mai ter­veket. Derűs ember. — Ahhoz, hogy a jövőről lehessen beszélni, vissza kell menni a múltba. Amikor eze­ken a földeken 1960-ban meg­alakultak a szövetkezetek, fi­gyelembe kellett venni azt a kultúrát, ami addigra kiala­kult. Vezetői ismeretek nél­kül, a kisüzemekben használt eszközökkel kellett a nagyüze­mi termelést megvalósítani. A hatvanas években belvízzel küszködött a térség. Egyéb­ként a fejlődés mégis tetten érhető. Az 1971-es esztendő­ben 771 tsz-dolgozó 1 millió 700 ezer munkaóra alatt. 16 millió 96 ezer forint bér kifi­zetése mellett termelt. 1986- ban úgy háromszáz dolgozónk 800 ezer óra alatt 17,2 millió forintért tevékenykedik. Tiszta vagyonunk az akkori 36 milliórói 83 millióra nőtt. A múlt terheitől megszaba­dultunk — az egyesüléskor mínusz 24 milliós vesztesé­günkkel szemben ma gyakor­latilag nincs terhűnk. Azt is állítom, hogy ez a föld, ez a népesség normális közgazda­­sági és normális természeti körülmények között biztosít­hatná a téesz fejlődését. Kezdjük a közgazdasági gondokkal. A szabályozóvál­tozás 3,8 milliós elvonást je­lent. Azután tény, hogy míg az elmúlt ötéves terv alatt a mezőgazdasági árak úgy 16— 18 százalékkal, addig a ter­meléshez szükséges ipari be­rendezések, anyagok, gépek meg ennek duplájával, 32 százalékkal emelkedtek. Le­hetne ezt mondani úgy is, hogy egy-egy traktorért meny­nyivel több búzát kell ter­melnünk ... A természeti bajok sem ki­sebbek. Először is volt az olajárrobbanás. Azután a kedvezőtlen időjárás. 1979 óta vagy teljesen vagy részben aszályos évünk volt. Az idén az átlagos és szükséges 520 milliméter csapadék helyett október végén 291,2 millimé­ternél tartottunk, de úgy, hogy egy-egy kevés eső után pár napig nagy szél volt. Már június-júliusban abrakolni kellett az állatállományt, s ez másfél — 1,8 milliós kiesést jelent. Szóltam már arról, hogy a hatvanas esztendőkben Nyárs­apátnak belvízgondjai voltak Azután megépült a belvíz­rendező rendszer. Legalábbis névleg; ugyanis egyszerűbb az egészet csatornának nevez­ni. mivel vízvisszatartó mű­tárgyakat nem építettek. Az akkori időszak fatelepítési po­litikája egyértelműen nyárfa­párti volt, ami további víz­­veszteséget eredményez. Má­ra legkevesebb két-három, de inkább több méterrel esett az átlagos talajvízszint. A terme­lőszövetkezetet az ország ha­sonló adottságú területeihez kell viszonyítani. Jelen Akkor hát hasonlítsunk. A körzetben működő közös gaz­daságok nagyjában-egészében hasonló földterületen gazdál­kodnak, az viszont igaz, hogy földjeik aranykorona-értéke valamivel magasabb. Abban a jelentésében, amelyet a Hala­dás Tsz a községi pártvezető­ség számára készített a VII. ötéves terv létszám- és bér­­gazdálkodásáról, éppen a ter­melőszövetkezet tartotta szük­ségesnek a négy, ebben a körzetben működő tsz össze­hasonlítását. A kiinduló és a végadatokat érdemes felsorol­ni, majd a növekedési rátá­kat megállapítani. Arany Tsz: 47 ezerről 63 ezerre, Mészáros Tsz: 44 ezer­ről 66 ezerre, Petőfi Tsz 49 ezerről 63 ezerre, s a nyárs­apáti Haladás Termelőszövet­kezet; 40 ezerről 52 ezer fo­rintra növelte az egy dolgo­zóra jutó átlagos munkabért. Ugyanebben a sorrendben a növekedések: 133, 151, 128, il­letve 129 százalékosak. Egyet azonban ne felejtsünk el: eb­ben minden kifizetés benne foglaltatik, a vezetői zárszám­adási prémiumoktól a tízfo­rintos órabérű udvarosig be­zárólag. A termelőszövetkezet elnöke így folytatja: — Talán központilag kell azt eldönteni, hogy egyáltalán szükség van-e az ilyen körze­tek termékeire, az itt folyó termelésre, vagy jobban meg­éri az államnak, ha nem ve­tünk. nem aratunk — akkor nincs veszteségünk. 1984-ben például minden hektár terü­letről 8 ezer forinttal kevesebb volt a bevétel. — De mi az, amit tenni le­het, tenni kell? Elvégre az előző kérdés ugyan valóságos elkeseredés szülötte, ám a fe­leletet mégiscsak tudjuk: ter­melni pedig kell. — Bűvös körben állunk! Ahhoz, hogy jobban dolgoz­zunk, először is emelni kel­lene a béreket. De ahhoz meg jobb eredmények kellené­nek. s nem ezek az emelkedő költségek. — A termelőszövetkezet ve­zetősége nyilván nem tétlen­kedik, hanem intézkedési ter­vet készített. — Hogyne. De a tény még­iscsak az egy-másfél tervcik­lusos lemaradás! Mi csak azokra a fejlesztésekre gon­dolhatunk, amelyeket az ál­lam kiemelten dotál. így a szőlő- és gyümölcstelepítés felé fordultunk, fordulunk. A szőlőt csepegtető öntözőrend­szerrel látjuk el, s készen áll a terv a telepítendő újabb negyvenhektáros táblára is. A gyümölcsöst kombinált ön­tözéssel kezeljük. Jövő összességében azt gondo­lom. ha nem viszi el a fagy a jónak ígérkező terméseket, s ha nem lesz elviselhetetlen hőség a kötés idején, s ha állandósul végre a közgazda­­sági környezet, azaz, ha nem erősödik az elvonás, s ha végre átlagos mennyiségű csapadék hull úgy, hogy azt nem fújja ki a szél a talaj­ból, a jövő esztendőt újra nyereséggel zárhatjuk •— mondja Tóth Sándor. Lehetne még sorolna a gon­dokat. Az ipari ágazat húsz­­százalékos nyereségtermelő ké­pességé felére csökkent. A gumiüzem ugyan új világsza­badalmi védettség alatt álló terméket is képes lenne gyár­tani, ám a honi üzletkötők külföldön nem flekként, ha­nem más természetű, szerző­déskötésre csábító ajándékot kaphatnak. A vezetők leter­heltsége fokozódott, s az el­nök örül, ha huszonöt tárgya­lásból egy végződik sikerrel, azaz, megrendeléssel. — Én nem tartom elképzel­hetetlennek, hogy az előbb vázolt feltételek teljesülése esetén, szükségünk lesz újra a több munkáskézre. S az meg tény, hogy az eddigi öt­éves terveink első esztende­­jei eddig szinte mindig rosz­­szul sikerültek. S most nin­csenek kétségbeesve az em­berek. Bíznak a jövőben — állítja határozottan Tóth Sán­dor, a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet elnöke. Ballai Ottó Következik: Csodák bizonyára nincsenek Teherautóra kerül az utolsó konténer is és így már befejezték a háztájiban is a sárgarépa betakarítását az Arany János Termelőszövetkezetben. Képűnkön: Fodor Ferenc és Farkas Jó­zsef igazítja meg az emelőszerkezetre kerülő ládákat. (Hancsovszki János felvétele) Családok vetélkedhetnek Az Arany János Művelő­dési Központ ifjúsági klub­­háza a mostani hét végén is készül a vendéglátásra. Ezút­tal nemcsak az apróságoknak tartogatnak szabadidős prog­ramot, hanem a szülőket, sőt még a nagyszülőket is vár­ják. A családok a közmű­velődésért elnevezésű színes Lesz idő a gondolkozásra Az Országos Építési Sza­bályzat nem tartalmaz min­den szükséges információt, amely a kerttulajdonosok köz­ti nyugodt viszony kialakítá­sát segítené. A polgári tör­vénykönyv azonban kiegészí­ti. Célszerű ezeket felfrissíte­ni, mert az ősz és tál nyugal­ma talán hagy időt, hogy a vitás kérdéseket a szomszé­dok egymás között rendezzék. Űj ültetvény létesítésekor, akár gyümölcsfa, akár cserje, bokor együttes alkotja is azt, jó tudni a következőket. A vezérlő elv a jogszabályban az, hogy a növényzet lombja ne vessen árnyékot a másik portára, ne szívja el a táp­anyagot a szomszéd kertjéből. A MÉM 40/1977. (XI. 22.) szá­mú ren delete is támpontot nyújt. Eszerint belterületen és külterületnek zártkerten belül lévő részén szőlő vagy 3 mé­ternél magasabbra nem növő fák esetében fél méter, 3 mé­ter felettinél két méter a kö­telező távolság; bizonyos ese­tekben a jogszabály egy mé­tert ismer el. Külterületen zártkerten kí­vül eső részén a szőlő, vala­mint a gyümölcsbokrok 80 centiméterre lehetnek a mezs­gyétől, de birs vagy naspolya esetében két méter az előírás. Törpe gyümölcsfáknál három és fél méter, alacsony törzsű almánál, kajszibaracknál és körténél négy; cseresznyefára öt, dióra és gesztenyére 8 méter távolságot ír elő a rendelet. Külterületen, zártkerten kí­vül, h.a a szomszédnak Is gyü­mölcsöse van mellettünk, 1 méter alatti bokrokra 80 cen­timéter, 2 méternél magasabb­ra nem növőknél 1,20, illetve 2 méter a kötelező távolság. A fáknál az ültetés 8 méte­renként történjék. Ha a meglévő fák a mezs­gyéhez közel esnek, kötelesek vagyunk eltűrni, hacsak a ha­tárfa termése nem okoz bo­nyodalmat. Amennyiben sem­mit érő a termés, akkor a ki­vágást is lehet kérni bírói úton, egyébként az ügy alig megoldható. A jószándék min­den jogszabálynál többet ér, mert az áthajló ágak termése megilleti, megilletheti a szom­szédot is. Ezért, ha a fa tu­lajdonosa igényt tart rá, idő­ben szedje le a gyümölcsöt — az érettség megállapítása nem csupán biológiai, de etikai is­mereteket is követel. Óva intünk ezért minden­kit, hogy önkényesen borsot törjön a másik orra alá, mi­vel jogilag a mai napig való­jában a régi szokásjog meg­erősítése van a Ptk-hasi. Jók ezek a szabályok, csak hát az elviseiési készséget, mint fel­tételt, a kódex nem tartal­mazza. Az áthajló ágak leszedésére, ápolására módot kell nyújta­ni, persze, ha nem muszáj, ne hajoljon át az ág a szom­szédba. Végső esetben jogi módszer is akad, de a telepí­tés helyes megválasztásával a bosszúságok elkerülhetők. A téli időszak alkalmas az át­gondolt tavaszi telepítés elő­készítésére. Surányi Dezső Tűz a Gógányban Vijjogó sziréna süvített be­le ajz ünnepekbe november 7-én 15 perccel dél előtt. Ugyanis a Gógúny dűlő II. alatt Hajdú Ferenc nyugdíjas tanyáján tűz ütött ki, azt ol­tani száguldottak a piros ko­csik. A tűz az idős ember gondatlanságából keletkezett. Fűrészporos kályhában tüzel, ám a kiégett tartály hamuját nem , öntötte ki, illetve nem oltotta el, hanem erre akart újabb tartálynyit rátölteni. Közben izzó hamu esett ki be­lőle és ezt az élénk szél a zsúpos épülettől körülbelül 30 méterre levő szalma-, illetve szénaboglyába kavarta. Meg is gyulladt az ott tárolt 2000— 2000 kilogramm réti széna il­letve alomszalma, amelynek becsült értéke 7 ezer forint. Pusztán a véletlenen múlt, hogy a viharos szél nem az épület irányába fújt, s nem azt kellett oltani. A tüzet egyébként ja segítségre siető szomszédok mellett a nagykő­rösi önkéntes tűzoltóság és a ceglédi állami tűzoltóság egy­ségei oltották el. Ismételten felhívjuk a lakosság figyel­mét, hogy a fűtési időszak alatt nagyobb körültekintéssel öntsék ki a hamut, a salakot, azokat oltsák el, locsolják le. programsorozat keretében most játékos vetélkedőre ke­rül sor, ahol a családok mér­hetik össze tudásukat, ügyes­ségüket. A vállalkozó szelle­műek a művelődési központ irodájában nevezhetnek be, de az is elég, ha a 184-es telefonszámon jelzik érkezé­süket. A következő, sőt, az azt követő szombat sem mú­lik el eseménytelenül; 22-én és 29-én Szabari Bálint vi­deód iszketoa invitálja az ér­deklődőket. Természetesen ez alkalommal is elsősorban csa­ládi részvéteire számítanak a rendezők. Megváltozott! liílTESZ-előadások A korábban meghirdetettel szemben, más időpontokban tartják meg a következő elő­adásokat az MTESZ-székház­­ban: Rejtett érdekességek a fizi­kában lesz a címe annak a rendezvénynek, amelyet dr. Károlyházy Frigyes tart, no­vember 18-án, 15 órai kezdet­tel. Jövő hétfőn, azaz november 17-én, 15 órai kezdettel tart­ja dr. Nemes Ferenc, az Or­szágos Vezetőképző főigazga­tó-helyettese a Korszerű ve­zetési ismeretek elméleti és gyakorlati kérdései című előadását. MTESZ-hír az is, hogy dr. Ábrahám Tibor november 12-én, ma, 14 órai kezdettel számol be a Nagykőrösi Konzervgyár műszaki fejlesz­téseiről, szintén a Kossuth Lajos utcai Technika Házá­ban. Grúziái képek November 17-én, hétfőn es­te 6 órakor az utazók klubja keretében dr. Novak László tart előadást a művelődési központ 27-es termében, Grú­ziái képek címmel. Minden érdeklődőt várnak. SzőrgomboEyag ajándékba Kedves olvasónk, Halm! Nándomé meglehetősen külö­nös ügyben kéri segítségün­ket. Iskolás gyerekek ugyan­is aranyos, néhány hetes né­met juhászkutyakölyökkel ör­vendeztették meg. Azonban második kutya a hétesztendős, bevált házőrző mellé, játszó­társul a pár hónapos macská­nak, kissé soknak tűnik. Az­óta örökös a játékos felfordu­lás az udvaron, olvasónk visz­­sza szeretné nyerni régi nyu­galmát. Aki tehát egy aranyos német juhászkutyára vágyik, keresse fel olvasónkat Toldi utca 3. alatti házában. Ha megígéri, hogy gondját viseli, máris kitűnő házőrzővel tá­vozhat. —H ii év után most először Gimnazistáink — a most bekapcsolódó ifjúsági csapa­taik miatt némileg módosított programban — a gimnáziumi labdajátékteremben játszották tétmérkőzéseiket, míg a többi körösi vonatkozású kosárlab­da-eseményre idegenben ke­rült sor. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfibajnokságban: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Kecskeméti GAMF 72-66 (30-30). A tar­talékos körösiek jó játékkal a számszerű eredménynél jóval biztosabban győztek. Kosár­dobók: Kapán (23), dr. Gás­pár (22), Foki (11), Pomázi (8). Mocsai és Dávid (4-4). A Pest megyei felnőtt női bajnokságban: Nk. Kgy. Ki­nizsi II.—Zsámbéki Tanító­képző Főiskola 61-41 (25-16). A kisméretű teremben mind­két fél többnyire területvé­dekezést alkalmazott. A kö­rösiek már az elejétől vezet­tek és jó távoli dobásaiknak köszönhetik a győzelmet. Kd.: Pankotai (13), Mészáros (11), Józsa (8), Takács (7), Józan­ná (6), Kiss és Kosa (5-5), Mányi (4), Molnár (2). A Pest megyei ifjúsági és középiskolás I. korcsöportos fiúbajnokságban: Nk. Gim­názium—Monori Gimnázium 57-38 (31-17). Módra remek játéka döntötte el a mérkő­zést, de a többiek is igyekez­tek. E kategóriában az utóbbi 5 évben most győztek először gimnazistáink a monoriak el­len. Legjobb dobók: Módra (40), és Kovács Cs. (8). Az Nk. Gimnázium—Monori Gimná­zium serdülő leánymérkőzést november 26-ra halasztották. A Pest megyei serdülő fiú­bajnokságban: Nk. Kgy. Ki­nizsi—Monori Gimnázium 44-15 (19-11). Magabiztos, jó játékkal nyertek a körösiek. Ld.: Szőke (19), Reggel és Borbély (8-8). Az NB I-es férfi kosárlab­da-bajnokság állása a B cso­portban a következő. 1. Dmobóvári VMSE 5 4 1 485-440 9 2. Kecskeméti SC 5 4 1 398-368 9 2 426-435 8 2 466-479 8 3 453-445 7 3 415-433 7 5 2 3 405-435 7 5 2 3 422-459 7 1 4 420-409 6 után a B 3. Ganz-MAVAG 5 4. Pécsi VSK 5 5. Honvéd Táncsics SE (Kaposvár) 5 2 3 409-396 7 6. Somogy Megyei AEV (Kaposvár) 7. Nk. Kgy. Kinizsi 8. Hódmezővásár­helyi SVSE 9. Alföldi Olajbá­nyász (Szolnok) 10. AR Építők (Székesfehérv.) 18-18 mérkőzés csoport 1—4. helyezettjei az NB I. végső 7—14. helyéért játszanak majd, az utolsó 6 pedig a 15—20-ért és a kiesést jelentő utolsó 3 hely elkerülé­séért. Megváltozott időpont­ban: november 16-án, vasár­nap 18 órakor kerül sor a Petőfi tornacsarnokban az Nk. Kgy. Kinizsi—Honvéd Táncsics SE találkozóra. Re­méljük, a helyi szurkolók most is lelkesen fogják buz­dítani a Kinizsit. E sportág híreihez tartozik még, hogy a körösi Erdélyi Gyula játékvezető november 19-én a fővárosi OSC— Szarvasi Főiskola Spartacus NB I-es női mérkőzést fogja vezetni. Sikeres bemutatko­zást kívánunk! Szerdán Kosárlabda. Gimnáziumi labdajátékterem, 14.45: Nk. Gimnázium—Ceglédi Mező­­gazdasági DSK, ifjúsági és középiskolás I. korcsoportos fiú megye bajnoki mérkőzés. S. Z. Hibaigazítás. Juhász Béla szaktanácsadó édesanyja vá­ratlan halálára emlékezve játszottak gyászszalaggal a Kinizsi Labdarúgói. Mozi A nagyteremben A sárkány közbelép. Színes hongkongi kalandfilm. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Titokzatos övezet. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. SSN 0133—3708 (Nagyköröst Hírlap;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom