Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1986. NOVEMBER 12., SZERDA Szabályok és buktatók Mi a nyugdíjjogosultság alapja? Kérdéseinkre válaszol a kirendeltségvezető A társadalombiztosítás helyi szervezetének munkáját bemutató írásunk után elkezdünk foglalkozni annak egyes fontos elemeivel. Elsősorban a nyugdíj körül te­szünk kirándulást. Mik a nyugdíjjogosultság feltételei, hogyan számítható ki a várható összeg, milyen feladata van a vállalatnak és a dolgozónak nyugdíjazási előtt, továbbá milyen kivételes nyugdíjak adhatók és ki kap­hat korkedvezményt? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni a most következő beszélgetésben. Haskó Györgyöt már bemu­tattuk, ő a Társadalombizto­sítási Igazgatóság váci kiren­deltségének vezetője. A válla­latok kötelezettségével kezdte mondanivalóját: — Minden olyan munkahelyen, ahol van társadalombiztosítási kifizető­hely, lennie kell nyugdíj-elő­készítő bizottságnak is. Ennek feladata, hogy továbbítsa leg­alább egy évvel a nyugdíj­­korhatár elérése előtt a dolgo­zók igényjog-elismerési kérel­mét. Megszakítás — Mi a célja ennek az elő­relátásnak? — Az, hogy tisztában lesz a dolgozó, mennyi elismerhető ideje van. Mindez nem je­lenti, hogy az igénybejelentés utáni évben nyugdíjba kell menni. Tovább is dolgozhat, de annak tudatában, hogy mi­re számíthat. Ha kell, még időben meg tudja szerezni a szükséges igazolásokat vagy tanúkat, akik igazolhatják a kritikus éveket. Mmt már említettük, a ko­rábbi beszélgetésünkkor, leg­alább 10 év igazolt munka­­viszony kell, amit egészen 1929-től számítunk. Akkor nem említettük, de föltétlenül szólni kell az ötéves megsza­kítás szabályáról. Ez abból áll, ha valaki öt évre vagy hosszabb időre megszakította munkaviszonyát vagy tsz-tag­­ságát, annak az azt megelőző idők nem számíthatók be a nyugdíjjogosultságba, csak ha a megszakítás után legalább 5 évet ismét dolgozik. Ha a jo­gosultsági kor elérését meg­előző öt évben szakítja meg, arra is vonatkozik. Kivételek' a jogszabály szerint vannak, de most nem térünk ki rájuk. Korábban gond volt az egyéni gazdálkodókkal. 1975 óta azon­ban őket is bevonták a társa­dalombiztosítás rendszerébe. — Ez nagyon kegyetlen sza­bály, nem gondolja? — Valóban, de ehhez kell tartanunk magunkat az elbí­rálásoknál. Orvosság erre is van. amiről a járulékok téma­körénél szeretnék beszélni. A munkaviszonyban állóiknál belépéstől kilépésig a naptári napok mérvadók, a tsz-tagok­­nál pedig a munkaegységek, amit a közösben dolgoztak. Elkülönített kategória a bedol­gozóké. akiknél csak' azokat a hónapokat számíthatjuk be, amelyekben 500 forint fölött kerestek. Az ötvenes évek előtti időkben szerzett munka­­viszonyoknál a mezőgazdasági munkások körében általában csak a tanúvallomásokra tá­maszkodhatunk. az elbírálások­ra fel is készültünk, tudjuk például, hogy egy nyáron nem dolgozhat valaki 47 napon át aratómunkásként. 1945 előtt, aki egyáltalán kapott munkát, nem ragaszkodott hozzá, hogy be is jelentsék. Ezt természe­tesen a munkáltató érdeke kí­vánta így. A tanúskodáshoz legalább két személy szüksé­ges. lehetőleg olyanok, akik munkatársai voltak az illető­nek. Kedvezmények — Az elmondottak, ugye, csak az öregségi nyugdíjakra vonatkoztak? Milyen szabá­lyok érvényesek a rokkant­­nyugdíjasokra? — Rokkantsági nyugdíjellá­tást azok kaphatnak, akik leg­alább kétharmad résziben el­veszítették munkaképességü­ket. Kedvezőbb összegű lehet, ha a biztosított üzemi baleset miatt lett leszázalékolt. 35 éves kor fölött rendelkezni kell legalább 10 éves munka­viszonnyal. Fiatalabb kor ese­tén természetesen kevesebb kell, ezek a számok táblázat­ban rögzítettek. — Az öregségi és rokkant­sági nyugdíjasokat is megil­letheti a korkedvezmény. Olyanok kérhetik, akik leg­alább 10 éven keresztül — nők esetében 8 év — egész­ségre ártalmas munkahelyen dolgoztak. Ilyenek a meleg­üzemek, a bányásizat, a közle­kedés, a textilipar és az ion­sugárzással veszélyeztetett munkahely. Két év a korked­vezmény, minden további 5, il­letve 4 év után 1—1 év. — Mi alapján állapítják meg a nyugdíj összegét? Eset­leg elárulhatnánk, hogyan szá­mítható ki, ha ez lehetséges? — Kiszámítható, ha rendel­kezésre áll a nyugdíjazás évét megelőző utolsó öt aktív év kereseti listája. Ugyanis ezek közül a dolgozóknak leg­kedvezőbb három év szolgál alapul a nyugdíj összegszerű megállapításához. A keresetbe beleszámít a munkabéren kí­vül a prémium és a nyereség­­részesedés is. A jutalom is, de ott már bizonyos korlátozások vannak. Átlagkeresetet számo­lunk úgy, hogy a kiválasztott három év bérösszegét eloszt­juk a munkában töitött napok számával. A keresőképtelen napok nem számítanak, kies­nek. Nincs hátrányban tehát az, aki betegeskedett, legfel­jebb annyiból, hogy eleshetett a prémiumtól. Gépi adatfel­dolgozással dolgozunk, ami azt jeleníti, hogy erre a számításra készített program adja ki az átlagbér összegét. A szabályok szerint a nyugdíjazás évében kiutalt nyereséget nem szá­míthatjuk be, azt a gép ki is veszi. — Ennek az értéknek hány százalékát tartják meg tény­leges nyugdíjként? — Erre is számítási táblá­zatunk van, de szóban is el­mondható a módszer. A mun­kában eltöltött idő határozza meg. Két szélső érték a 10 éves munkaviszony és a 42 éves. Ez utóbbi esetében 75 százalékot kap az illető. En­nek emelkedése, illetve csök­kenése a következők szerint történik: 10 évre 33 százalék jár, amely 25 évig évenként 2 százalékkal nő. 25—32 évig további egy százalékkal éven­ként, 33—42 évig pedig to­vábbi 0,5 százalékkal. Csak egy esetben lehet több 75 szá­zaléknál, ha ösztönző nyugdíj­­pótlék ij van. Ez csak a fi­zikai munkakörökben dolgo­zóknak adható. Ezenkívül még kétféle ked­vezmény létezik, ha a nyug­díjkor előtti, 5 évet megelőző 5 év keresete volt kedvezőbb, akkor kérhetik annak a figye­lembevételét. Másik a szak­munkáskedvezmény, azokra vonatkozik, akik korábban szakmunkások voltak, de a nyugdíjazás előtt legalább egy évig képzettséget nem igénylő munkakörben dolgoztak. — Sokan tovább maradnak a nyugdíjkorhatár után is, az így szerzett idő hogyan szá­mít? Beszámítható — Természetesen növeli a nyugdíjalapot. Az is elképzel­hető, hogy már nyugdíjasként gondolja úgy, hogy munkát vállal. Ekkor is beszámítható, de elengedhetetlen, hogy arra az időre lemondjon a nyugdí­járól. S ha vissza kívánja kap­ni, már az új számítás szerint utaljuk. Dudás Zoltán Végső búcsú Sasvári Józseftől Családtagok, egykori mun­katársai, munkásőrtársai kí­sérték utolsó útjára hétfőn délután a vác-alsóvárosi te­metőben Sasvári Józsefet, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát. Nyugdíjazása előtt a Forte gyár anyagraktá­rosa volt. Munkahelyén Kivá­ló Dolgozó kitüntetést kapott s a munkásőrség alapító tag­jaként többször részesült ma­gas szintű elismerésben. Hosz­­szú betegeskedés után, 60 éves korában hunyt el. Olvasóinknak üzenjük Van sorsjegy. Több olvasónk is jelezte az elmúlt hetekben, hogy a Naszály áruházban, mely köztudottan a Skála- Coop-rendszer tagja, a rádió­ban naponta elhangzó hirde­tés ellenére sem adnak sors­jegyet azoknak, akik 500 fo­rintnál nagyobb értékben vá­sárolnak. Mint megtudtuk, egy ideig valóban nem volt sors­jegy, de már isimét van. Aki­nek tehát megvan a blokkja, nyugodtan kérheti, hogy pótló­lag adjanak neki sorsjegyet, amit kitöltve kell az áruház emeletén levő ládába bedobni. Húzás az év végén lesz. Hirdetőinknek. Kérjük, hogy hirdetéseiket ne szerkesztősé­günknek, hanem a hirdető­irodának (2600 Vác, Jókai ut­ca 9.), vagy a Hírlapkiadó Vállalat hirdetési osztályának (Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. 1959.) címezizék. Ősz a Tüzép-íelepen Újabb irányvonal érkezett Úgyszólván csapadékmentes, száraz volt az idei ősz első hónapja. Ez hátránoys volt a mezőgazdasági munkáknak, ugyanakor kedvező időjárást jelenített a kislakásépítőknek. Rácz Sándor, a váci Tüzép építőanyag-ipari telep veze­tője örömmel újságolta, hogy 90 miliő forint(» árbevételt irányoztak elő ^ervszámként január—októberi forgalomként s a tényleges teljesítés elérte a 100 millió forintot. Előre­láthatólag már november vé­gén „szilvesztereznek”, vagyis teljes egészében teljesítik 1986-os árbevételi tervüket. Az új családi otthonok épí­tői szerint is az idei ellátás folyamatos, jó volt. Némi zök­kenőt csak a vasbeton gerenda hiánya és a nyílászárók (aj­tók. ablakok) keresettnél ki­sebb kínálata jelentett. Ez a panasz is csak átmeneti jel­legű volt, mert október utolsó hetében újabb irányvonat ér­kezett, 15 vagon E .-típusú vas­beton gerendával. Szinte egy­idejűleg érkezett 200 darab különféle importajtó — teli, illetve üveges megoldással. A határon túlról érkezett áru ezekben a napokban gya­kori vendég a Deákvári fa­sori telepen. A csmpék és a padlóburkolók Olaszországból érkeztek, a sokak által kere­sett hosszú szarufát a 8—9 méter nagyságú NSZK-rúdfák pótolják. Ebből is jött vagy 100 köbméter, a napjainkban divatos tetőtér-beépítések se­gítésére. Érkeznek, távoznak az építőanyag-ipari áruval megrakott kocsik. Saját fuva­rozási lehetőségen kívül igény­be veszik a Volán, az áfész járatait. Mind több anyag, áru érkezik konténerben, vagy raklapon, ami megkönnyíti és gyorsítja a szállítást, értéke­sítést. Rácz Sándor elmondta, hogy sokan igénybe vették idén is a lakossági szolgáltatást. Da­rus gépkocsit adnak a beton­elemek szállításához, leraká­sához. Keveset pihent ez az alkalmatosság, hét végére is menetrendszerűen irányítot­ták az igénylők címére. A na­pokban Vácott járt Tunyogi András, a Budapestkömyéki Tüzép Vállalat vezérigazga­tója. Megerősítette azt a ter­vet, hogy jövőre „Mini Fé­szek Áruház”-at létesítenek itt is. Egy raktárhelyiség fel-A Vác és Környéke Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat (Vác, Be­loiannisz u. 1.), december 6-án megjelent közleménye érvényte­len, mivel mind a bolti bélyeg­ző, mind a 160. sz. bolt bélyeg­zője megkerült, használatuk, te­hát érvényes. áldozáséval megvalósítják a Mindent egy helyen! — gon­dolatod Az eddig árusítóito­kon kívül beszerezhetőek lesz­nek a telepen a szerelvények, a gázszerelési cikkek ás ve­gyi anyagok is. A telepen munkálkodó Ma­­tejkia János aranykoszorús szocialista brigád nemcsak a terv túlteljesítésén fáradozott — a rendezett telep, a panko sított környezet is az ő mun­kaidőn túli fáradozásukat di­cséri. Amikor idejöttek, 50 centiméteres fenyőfacsemeté két ültettek a földbe. Ezek három-négy méter magasra nőttek, jelezvén az idő múlá­sát. A vevők sokszor mesz­­sziről, 50—60 kilométeres tá­volságról, nemegyszer Nógrád megyéből érkeznek. Ugyan­olyan távolságra elviszik a váci Tüzép-telep jó hírét. Papp Rezső Nem kerülne! fisára A fóti tsz könyvkötészete és könyvkiszerelő üzeme is ki­sebb átszervezés előtt áll. Eb­ből keletkeztek félreértések. Arról van szó, hogy a har­minc munkásból tizenöt ön­ként vállalja a bejárást Bu­dapestre, a peremkerületbe át­helyezett üzembe. Ez a könyv­­csomagoló részleg. A többi dolgozó ittmarad a könyvkö­tészetben, vagy átképzik nyom­daipari szakmunkássá. Tehát senki nem kerül az utcára. Az ofszetgép „főnöke” Kele­men Mária (Vimola Károly felvételei) Tóth Hajnal a hajtogatógépet kezeli A helybeli asszonyok a könyvkötészetben dolgoznak Régi jó ízekről — ina Régi idők szakácskönyveit adja olvasói kezébe a Közgaz­dasági és Jogi Könyvkiadó, amikor hasonmás kiadásban jelenteti meg a századelő re­ceptkönyveit. Előbb A mi sü­teményeskönyvünk címmel Az 1986. január 1-jén újjáalakult Közép-magyarországi Kőbánya Vállaltat nógrádkövesd: központin felvess gyakorlott és szakirányú felső-, illetve középfokú végzettségű közgazdaságioszfáSy-vezeici, anyaggazdálkodási vezetőt és előadót, fcenergetikyst, bányaművelési csoportba vezetőt, a számítástechnikai csoportba, számítógép programozásában és alkalmazásában jártas csoportvezetőt, valamint gépészeti és műszaki fejlesztési területre gépipari technikumot, szakközépiskolát, műszaki főiskolát végzett fiatalokat. Felsőfokú végzettségűeknek, térítésmentesen, 100 ezer forint letelepedési támogatást nyújtunk. Vácról rendszeres vállalati buszjárat Nógrádkövesdre. Fizetés: a rendelkezésnek megfelelően, megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti osztályán, cím: Nógrádkövesd, 2691. Telefon: Nógrádkövesd, 2, 7. Váncza Józsefnek, a maga ide­jében igen rangos tápszer- és vegyészeti gyár tulajdohosá­nak könyvét, majd a Víg­színház sikeres színésznőjé­nek, az írói vénájú Vízvári Mariskának Száz specialitás című szakácskönyvét. Nosztalgiával vehetnénk kézbe e köteteket, ha nem volna bennük annyi, de any­­nyi ma is megszívlelendő jó­tanács, használható ötlet. Mert igaz ugyan, hogy Váncza-sütő­­port és Váncza vanilin-cuk­­rot ma már aligha szerezhet be a háziasszony, de sikerre számíthat, ha az ízletes, gyor­san elkészíthető receptek sze­rint gyúr édes és sós tésztá­kat, kever krémeket, süt tor­tákat. Találkozunk a könyvben időigényes és gyors receptek­kel. sóik az olcsó, spórolós ajánlat, most is időszerű a tú­ró, a sajt, a tejföl, a sokféle gyümölcs, a méz alkalmazása a süteményekben. A négy­százhatvanöt recept igazán változatos, finomabbnál fino­mabb süteményeket kínál. Vízvári Mariska könyve 1912-ben jelent meg, amikor Magyarországon még alig is­merték, nem kedvelték a könnyű, olaszos, franciás konyhát. Az ismert színésznő sza­kácsművészete éppen a válto­zatosan fűszerezett, könnyen emészthető ételek elkészítésé­hez ad útmutatót. A húsételek mellé zöldséget, gyümölcsöt ajánl köretnek, sok könnyű mártás elkészítési módját írja le. S azt tanácsolja, mindig használjuk fel a főzővizet. Változatosan elkészített hal­ételeket, rántás nélküli főze­lékeket, salátákat, savanyú­ságokat ismerhetünk meg. Ta­karékos receptjei ötleteket adnak például a maradékok felhasználásához (pácolt hal, tyúk croquette.) olcsó egytál­ételek készítéséhez. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom