Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

1986 OKTÓBER 25., SZOMBAT ßieg mm született város Ez év januárjától városnak nevezik Szigetszentmiklóst. Mi tagadás, az első napokban én is egy kicsit jobban kihúztam magam az utcán, elvégre egy városban mégiscsak máskép­pen megy haza az ember. Nos, ma már októbert írunk, de valahogy a város mégsem akar megszületni. Mondhat­nánk persze, hogy a várost más léptékkel kell mérni, mint az embert, annak nem elég kilenc hónap a teljes ki­fejlődésig, de azért szívesen látnánk már, hogy a kéz és láb mellett a nemesebb szer­vek, netán az egyénítő anya­jegyek is megjelenjenek. Mert van-e például egyénisége, mással össze nem téveszthe­tő hangulata, jelképnek vá­lasztható sajátossága Sziget- szentmiklósnak? Azt hiszem, nincs. Talán a szép, Duna menti fekvésből lehetne fölépíteni egy ilyen imágót, de idestova az a helyzet, hogy jószerivel nemogy fürödni nem tudunk a folyóban (mindkét strandon kinn a nagybetűs tábla, amely hatóságilag tiltja ezt), de a szorosan egymáshoz préselődő üdülőtelkek miatt már sétál­ni sem igen lehet a parton. Igaz, arról, hogy a Duna szennyezett lett, nem a város tehet, de legalább valamilyen medencés strand, vagy uszo­da mindenképpen elkelne egy Duna-parti városban. Az utak, a telefonok, a csa­tornázottság, a vezetékes gáz­ellátás is említhető lenne a problémák között, de ne szé­lesítsük ki ennyire a kört! Nevezhető-e igazán városnak az a település, ahol a mozin és egy kis könyvtáron kívül gyakorlatilag semmiféle kul­turális intézmény nincs, s az emberek, ha művelődni akar­nak, kénytelenek -Pestre utaz­ni? Vagy Gyártelepre, mert ne hallgassuk el, hogy Sziget- szentmiklós területén találha­tó a Csepel Autógyár műve­lődési háza, ám ez a kultúra városi fellegvárának szerepét aligha tudja betölteni; lévén három HÉV-megállóra a köz­ponttól. Egy iiyen centrumnak pe­dig — a maga helyi igények­re épülő, széles körű művelő­dési lehetőségeket biztosító, a különböző korosztályok igé­nyeit kielégítő programjaival — alapvető szerepe lehetne abban, hogy olyan kötődés, egészséges lokálpatriotizmus alakuljon ki. amelynek alap­ján a mostaninál sokkal in­kább magunknak, ottho­nunknak érezhetnénk a vá­rost. Zs. E. Hány vizsgálat igazolja irg? Vihar ronti rendelő körül A városokban, községekben a jelentősebb új létesít­mények átadását rendszerint ünnepeinkhez kötik. Egyéb időpontokra — az egyre karcsúbb tanácsi költségvetés miatt — átadási ünnepség csak ritkán esik. Talán éppen ezért volt különösen nagy öröm a piliscsabaiak számára, hogy az új központi orvosi rendelő megnyitásával nem várták meg a legközelebbi társadalmi ünnepet, hanem október közepén birtokukba vehették orvosok és bete­gek. Régi óhaj Piliscsabán * Akármilyen büszkén beszél az új rendelőről Gáspár Fe­renc, a nagyközségi közös ta­nács elnöke, miközben végig­vezet az intézményen, látható, hogy az öröme nem teljes. Ha­mar meg is tudom az okát: — Tulajdonképpen most már kár is beszélni róla — fakad ki —, hiszen megvalósí­tottuk, amit akartunk. De azt hiszem, az 'a hangulat, ami Piliscsabán a központi rendelő kialakítása körül kialakult, messze túlmutat ezen a konk­rét ügyön. Miről is van szó? A megle­hetős nagy kiterjedésű, dom­bok lankáira épült településen eddig három körzeti orvosi rendelő működött, három kör­zet, három helyen. Közülük Valutaéhség vonzza a csalókat Vigyázat, hamisítvány! Hamis 100 márkások jelentek meg a hazai feketepiacon. Lát­hattuk a televízióban is. A bankjegyek a pénzhamisítás fel­legvárában, Milánóban készültek. Innen szállították át Ntyugat- Berlinbe, ahol a könnyebb „terítés” érdekében kiporciózták az eladók részére. Ok a nyugatnémeteken kívül az osztrák és a magyar illegális vevők valutaéhségét igyekeztek és igye­keznek hamis nyugatnémet márkával enyhíteni. Az első da­rabokat két esztendővel ezelőtt dobták be. Próbaképpen. A ve­vők pedig rögtön „megették”, a készítők jól vizsgáztak. A sikeren felbuzdulva most már rendszerint több pénzváltó cso­port dolgozik egy időben, s ezek általában tudnak egymásról. Sőt, azonos trükkökkel manipulálnak. azért is, mert hamisítónak mi­nősülhet a vevő. Sőt, ha felis­meri a hamis bankjegyet és továbbadja: szándékos bűn- cselekményt követ el. Ezért pedig akár nyolc évig terjed­hető börtönbüntetés jár. Tökéletes hamisítás nincs. A jobb minőségűek talán meg is tévesztik a váltókat, az üz­letekben, a postán, a bankok­ban dolgozókat, de egyre több hazai pénzváltóhely kap olyan berendezést, amely képes megkülönböztetni a hamis bankjegyet,a valóditól. Dollár esetében’ a papír minősége és az alkalmazott technikai eljá­rás a legszembetűnőbb áruló jel. Hamis bankjegyen vagy egyáltalán nincsenek, vagy torzak a grafikai vonalak. Amióta létezik a pénz, mint fizetőeszköz, azóta hamisítják. Magyarországon a felszabadu­lás előtt történt több hamisí­tás is, de a felszabadulás- óta csak elvétve akadnak próbál­kozók. évente öt-hat alkalom­mal kísérleteznek fénymásolt bankjegyek elsózásával. Egy­szer egy nyomdász három öt­százast állított elő ofszet gé­pen. Van filozófiája A játékautomaták hazai fénykorában a diákok egy üzemi gyakorlaton titokban fémpénzzel méretre és súlyra teljesen megegyező fémlapocs­kákat gyártottak. Lopott rendszámok Szokatlan eset hozta felszín­re a hamis nyugatnémet már­kák jelenlétét. Egy lengyel állampolgár 700 márkát vett FoAyódon. Szállására érve vette észre, hogy a bankje­gyek azonos sorszámúak. Dü­hében feljelentést tett a rend­őrségen. Két órán belül letar­tóztattak két eladót, egy lelé­pett. Ami ezután kiderült, az jól jellemzi a profi pénzhami­sítók világát. A nepperek, csa­lók, vevőket felhajtok Nyu- gat-Németországban bérelt Audi SO-as személyautóval ér­keztek, a rendszámot az indu­lás előtt, este Bécsben lopták. A kocsiban egyébként talál­tak egy Franciaországban lo­pott rendszámot is, s hozzá francia nyelvű hamis papíro­kat. A hamis okmányok elle­nére bebizonyosodott: mind­három eladó lengyel. Egyikük konzuli útlevéllel él Angliá­ban, a másodiknál szintén ha­mis útlevél volt, a szökésben levő társuk otthona Bécsben van ugyan, de Ausztriában pénz- és okirathamisítás miatt körözik, és eljárást indítottak ellene az NSZK-ban és Olasz­országban is. Amíg a két neppert el nem fogta a rendőrség, igen ered­ményesen dolgoztak. A ma­gyar feketepiac jónak bizo­nyul. Mert nem csupán honfi­társaink közül próbálnak mind többen illegális úton va­lutához jutni, hanem számos ideérkező ' külföldi is. Leg­gyakrabban nyugatnémet márka és USA-dollár kerül forgalomba. Egy-egy ' címlet négy-öt változatban készül el, s amelyik beválik, azt nagy tételben is terítik. A közel­múltban történt, hogy egy ma­gyar tudományos kutató ki­utazása előtt három 100 dollá­ros bankjegyet vásárolt illegá­lisan itthon. A meglepetés ak­kor érte, amikor az NSZK- ban legálisan, a bankban sze­rette volna beváltani — le­tartóztatták. A rendőrök ha­misítónak nézték. Végül is a magyar rendőrség tisztázta az osztályvezetőt, de mindaddig egy nyugatnémet cellában töl­tötte idejét Börtön a vége Tanulság: ne a feketepiacon vásároljunk valutát! Nemcsak azért, mert tilos illegálisan valutát vásárolni, hanem — Keserves dolog bankje­gyet készíteni — hallottuk dr. Egyed Bélától, a Pénzjegy- nyomda vezérigazgatójától. — A grafikusok a főiskola elvég­zése után további öt évig ta­nulók maradnak; a rézmetszé­sen kívül leginkább a pénzké- Szités „filozófiáját’< kell elsa­játítaniuk. Kevés írásos — igen szigorúan őrzött könyvek —, anyag tartalmazza a bank­jegygyártás csínját-bínját. A papír, a festék és a gra­fika külön-külön, és együtte­sen is rendszert alkot, éppen a hamisítás lehetőségének csökkentésére. A hivatalos bsnkjegygyártók ötféle isko­lát ismernek, az egyedülálló szovjetet, az angolt, a franciát, az osztrákot és a kommercio- nálist. Zömét mi is alkalmaz­zuk. Csaknem három eszten­deig készül egy-egy címlet. A grafikusok kidolgozzák a pró­banyomatokat és ezeket tesz­telik. Csak akkor kerülhet bankjegy forgalomba., ha a ha­misítvány valamennyi próbá­ját kiállta. Felderítő stáb A bankjegyhamisítás egyike azoknak a bűncselekmények­nek, amelyeknek a csökkenté­séhez. megakadályozásához feltétlenül nemzetközi együtt­működésre van szükség. A BM Országos Rendőr-főkapitány­ságon külön stáb dolgozik a bankjegyhamisítók és a hamis bankjegyek terjesztőinek fel­derítésén. Igen jó kapcsolatot alakítottak ki mind a hazai, mind a külföldi szervekkel. Sikeres együttműködésüket egyebek mellett a hamis bank­jegygyűjtemény is érzékelteti. H. T. A grafikusoknak a rézmetírzésen kívül a bankjegykészítés filo­zófiáját is el kell sajátítaniuk kettőben naponta volt rende­lés, a harmadikban viszont csupán heti két alkalommal, a töboi napon a betegeknek Tmnyére kellett átutazniuk. Amíg gyéren lakott település- rész volt ez az orvosi körzet, nem is jelentett különösebb gondot, ám azóta sorra épül­tek errefele a házak, megdup­lázódott a lakosság. A teljes értékű körzeti rendelés meg­szervezésére azonban nem volt lehetőség. Emiatt állan­dósultak a panaszok. Ráadásul a meglevő rendelők is kívánni­valót hagytak maguk után, s a fenntartási költségék is egyre meredekebben íveltek felfelé. A nagyközségben szétszórtan működő körzeti orvosi és fog­orvosi rendelők fűtésére, taka­rítására mindenhol külön sze­mélyzetet fizettek. Az elhatározás egy központi orvosi rendelő építéséről jó­val előbb megszületett, mint a megoldás lehetősége. Eszten­dők óta nem volt olyan falu­gyűlés, ahol ne kérték volna az emberek, hogy javítsanak az, orvosi rendelők körülmé­nyein. Viszont egy megfelelő épület elkészítése, berendezése jócskán meghaladta volna a tízmillió forintot. Erre nem volt pénz. A megoldás lehetőségét egy eladó ház jelentette. A villa némi átalakítással ugyan, de igen alkalmasnak látszott ar­ra, hogy ott kapjon helyet a régen óhajtott központi ren­delő, benne a körzetin kívül a fogászati, a gyermek-, vala­mint az anya- és csecsemövé- delrhi rendelés is. Kinek köze!, kinek nem — Falugyűlésen megszavaz­tattuk a lakosságot, hogy mi a véleménye. Több mint két­százötvenen voltak jelen és alig tucatnyian ellenezték a tervet — magyarázza a ta­nácselnök. — Pedig bizonyos, hogy jobb helyet keresve sem találhatnánk a rendelőnek. Erre megy a busz, ötven mé­terre van a gyógyszertár, az épület a község egyik köz­ponti helyén fekszik. Termé­szetesen belátjuk, lesz, aki ez­után kénytelen többet gyalo­golni, mint eddig. De képte­lenség olyan helyre telepíteni egy rendelőt, hogy az minden lakástól egyenlő távolságra le­gyen. Viszont az előnyök sok­kal hamarabb jelentkeznek; hiszen lényegesen kevesebb emberrel, gazdaságosan, tud­juk üzemeltetni ezt a központi rendelőt. Természetes az is, hogy a megtakarítás a maga­sabb szintű ellátás feltételeit szolgálja, például most már a harmadik körzeti orvos is na­ponta rendel, s megoldott a napközbeni ügyelet. Jóformán el sem kezdődött az átépítés, amikor a dr. Csc- hák Judit miniszterelnök-he­lyetteshez írt panaszos levél nyomán vizsgálni kezdte a megyei tanács, mire is készül­nek Piliscsabán. Az érvek bármilyen meggyőzőek, s bár­mennyire ez a megyei, sőt az országos tendencia is az egész­ségügyi alapellátás feltételei­nek javítására, Gáspár Fe­rencnek falugyűlési emlékez­tetőkkel. tanácsülési jegyző­könyvekkel kellett bizonyíta­nia, hogy az, ami Piliscsabán készül, igenis a nagy többség akarata, igénye. — Egy pillanatig sem érez­tem én ezt zaklatásnak, egy­részt mert bizonyos vagyok abban, hogy az emberek he­lyeslik, támogatják a tanács- testületet ebben az ügyben, másrészt, mert- dokumentálni is tudtam mindezt. Ennek el­lenére szerzett kellemetlen na­pokat, átmorfondírozott éjsza­kákat. Sajnos, a panaszos levelpk írójával nem sikerül beszél­nünk, mert nem találjuk ott­hon, de Gáspár Ferenc el­mondja: — Minden vágyam az volt, hogy meggyőzzem őt. Elhív­tam, végigkalauzoltam a ké­szülő rendelőkön. Megmutat­tam, milyen tágas, világos szobákban kap helyet a bel­gyógyász és a fogorvos, hogy mennyivel nagyobb lesz a vá­ró, hogy központi fűtés lesz, gyermekkocsirtároló épül, lát­hatta, hogy milyen közel van a patika. Azt hittem, hogy si­került meggyőznöm. Hiú re­mény volt. A napokban jár­tam dr. Papp Lajosnál, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnökénél, ebben az ügyben, őt sikerült meggyőz­nöm. de most már tudom, hogy megyek én még néhány helyre kihallgatásra ebben az ügyben, és jó néhány igazoló jelentés megírása is vár rám. Bókcl a panaszos Gyors közvéleménykutatás a váróban arról, hogyan fogad­ták a betegek az új rendelőt. Örülnek mindannyian, s ami­kor a panaszos levelek írójá­ról érdeklődöm, a várakozók félreérthetetlen kézmozdula­tokkal jelzik, mi a vélemé­nyük ... — Meggyőződésem, hogy ebben az ügvben nem kell vé­dekeznem sem nekem, sem a tanácstestületnek — mondja keserűen a tanácselnök. — Mégis örülök, hogy nemcsak a tanácstagok döntése nyomán készült el a központi rendelő, hozzáteszem, hogy fele any- nyiba került, mintha újat épí­tettünk volna. A falugyűlésen készült emlékeztető a bizonyí­ték arra, hogy a lakosság is központi rendelőt akart. S azért örülök ennek, mert a pa­naszos azt mondta, a testület döntése számára nem mérv­adó. mert meg van győződve arról, hogy én a személyes népszerűségemmel mindent el tudok érni náluk. Lehet, hogy ezt bóknak kellene tekinte­nem? Móza Katalin Emberi kéz helyeit Az Épületkerámia Ipari Vál­lalat mendci telepén évente mintegy 290 ezer négyzetmé­ter nietlahit és ipari burkoló­anyagot osztályoznak csoma­golnak. Nagyban segíti a mun­kájukat az az osztályozógép- rendszer, amely négy ember munkáját helyettesíti és nyolc­felé válogatja a különböző minőségű burkolóelemeket. Képünkön Gerhard Sándorné kezeli a berendezést. (Barcza Zsolt felvétele.) Periit az üregben Új falazés’em Korszerű falazóanyag-gyártó gépsor szerelését kezdték meg az építőipari szövetkezet poligon üzemében. Az osztrák gépsorhoz lízingszerződéssel jutottak hozzá, s a tervek szerint november végén indul az üzemszerű termelés. Az új, Habisol—3d nevű falazóblokk minden tekintetben megfelel a január elsejétől érvényben lévő hőtechnikai e' "írásoknak: köpenye kerar ónból ké­szül, az ürese u-litbeton- nal töltik ki. Évente hátszáz családi ház felépítéséhez ele­gendő falazóanyagot gyárta­nak belőle. Súlyosak az ételhordó edények A közös otthonban A tóalmási idősek nap- ^ közi otthonában a vezeíő- ^ nőt nem találjuk, Buda- ^ pestre szólította hivatali ^ kötelessége. A két gondozó- ^ nő, Zomboriné Balogh II- ^ dikó és Tényi Ferencné ^ most érkeztek meg a hatal- ^ más, nehéz ételes badcllák- $ kai. Biciklikormányon § egyensúlyozzák azokat a ^ harminc adag ebéddel na- ponta, az óvodából. Nagy családként — Talán ez a legnehezebb az egészben — mondja Ildikó, akinek beszélgetésünk alatt ez az egyetlen panaszkodó mondata, mert a maga 24 évé­vel egyébként csupa derű és bizakodás. Pedig nyomja a vállát épp elég teher: feleség, anya, gondozónő és tanuló is egyszemélyben. Szeptembertől két. évig a kerepestarcsai kór­házban tanulja — harminchét Pest megyei társával együtt — a napközis ellátás és a házi­gondozás fortélyait. Míg Ildikót elvonom az 'ebé­deltetés körüli teendők mel­lől, munkáját Török Jánosné, Marika veszi át. Most érke­zett éppen, kezében ételhor­dókkal, hét helyre vitte ma ^már a meleg ételt. Ahol szük­ség van rá. ott takarít, vagy bevásárol az idős embereknek. Házigondozó. Vele együtt — három műszakos váltásban — összesen nyolcán gondoskod­nak az otthon lakóiról. Mos­nak, főznek, takarítanak, mint egy nagy családra. Mivel az otthon szombat-vasárnap is üzemel, hét végén is szolgálat­ban vannak. Ilyenkor van a munka dandárja, amely már a pénteki bevásárlással kezdő­dik. Igaz. a bentlakók létszá­ma csak tizenöt, de a házigon­dozottakkal együtt harminc személyre kell a hétvégeken ebédet főzniük. Befizetni sok­kal többen szeretnének a nyugdíjasok közül, de az óvo­da konyhája a mostani 160 adagos megterhelést is alig győzi. Kellene a kert... Az otthon tiszta és barátsá­gos, a szobákban központi fű­tés. Az udvar, az épület Vnö- götti szabad terület azonban gondos kezek után kiált. Vala­ha úgy szólt a megállapodás, hogy a fűtő dolga a kert rend- bentartása, hiszen ezért kapja egész évben a fizetését. Dol­gozni azonban csak a téli sze­zonban látják őt. Zomborinét — aki a vezető­nő helyettese — kérdezem, ha kívánhatna valamit, mi volna az? Ű csak szerényen moso­lyog, de a látottak önmagu­kért szólnak: a fürdőszobában régi típusú a keverőtárcsás mosógép és a minicentrifuga. Elképzelhető, mit jelent egy nagytaosás ilyen körülmények között. Ma már egy soksyere- kes családban sem nélkülöz­hető az automata mosógép. ...és a telefon Az orvosi ellátás szempont­jából kiváló az otthonlakók helyzete. Gond viszont, hogy hétvégeken orvosi ügyelet csak Nagykátán működik. A baj pedig majdnem mindig hétvégén jön mondják a gondozónők. A legközelebbi telefon — a postán levő nyil­vános készülék — igaz. nincs túl messze, de a szomszéd he- Iviségben kihasználatlanul ár­válkodik az orvosi telefon. És végüLott az ebédszállítás gondja. Az asszonyok már előre félnek a téltől, a iegcs, csúszós utaktól. hisz akkor is kerékpáron kell hordaniuk az ebédet. Lehetetlen, hogv esv községben ne akadna valami más megoldás! A segítés — ami remélőik nem késik soká — harminc-negvven ember, góndo7ott és gondozó életét könnyítené meg. A. P. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom