Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

1986. OKTÓBER 23., SZOMBAT Koszorúzási ünnepség Orosz Nándorra emlékeztek Orosz Nándor bronzműves, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége szü­letésének I üd. évfordulója al­kalmából pénteken koszorúzá­si ünnepséget rendeztek a Me­ző Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában lévő sírjánál. A kegyelet, a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében Karakas László és Kólái Géza a Központi Bizottság tagjai, valamint az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének és a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szövet­ségének képviselői helyezték el. Sírját megkoszorúzták csa­ládjának tagjai is. A megem­lékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. ★ Orosz Nándor bronzműves, 1901 óta vett részt a munkásmozgalom­ban. Az első világháborúban orosz hadifogságba került. Az OK(b)P- nek 1918-ban lett tagja, és a szi­bériai magyar hadifoglyok között végzett pártmunkát. 1921-ben tért haza Magyarországra, mint az il­legális KMP VB titkára. 192S—29- ben a KMP Központi Bizottságá­nak tagjaként dolgozott, s a Kommunista Párt küldötteként részt vett a Kommunista Interna- cionálé VI. kongresszusán. 1929- ben letartóztatták, s 11 évet töl­tött börtönben. Szabadulása után, 1940-ben a Szovjetunióba ment. A felszabadulás után hazatért, s kü­lönböző párttisztségeket töltött be. 1960-tól 1981-ig az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazga­tója volt. Hogyan fogjunk biztosítási ügyfelet? I ír Tanulni kell a konkurenciát — Az egyik nap két, azo­nos szövegű levelet is kap­tam, melyben az ügyfelek csa­ládi okokra hivatkozva töröl­teti^ cascobiztosításukat ná­lunk, a Hungáriánál. De ak­kor már kész volt az új szer­ződésünk az Állami Biztosító­val, ezt az ottani volt kolléga­nőm áruita el — meséli á Hungária Biztosító dabasi ki­rendeltségén Iványiné Egri Judit díjkönyvelő. — Gyanúsan szaporodtak a lemondó levelek, így. hát ta­lálomra felkerestem néhány feladót — folytatja Seregélyes Julianna, a hungáriások biz­tosításszervezője. — A csábí­tás mézesmadzaga mindössze ennyi volt: sokkal jobb, ha valaki az ÁB-hoz tartozik. Mi mást mondhattak volna, hisz mindkét biztosító ugyanazt a cascómódozatot kínálja. Azt viszont már nem közölték az ügyfelekkel, hogy új biztosí­tás kötésekor elesnek a koráb­bi díjkedvezménytől. A cas- cotulajdonos ugyanis kétévi balesetmentes vezetés után 1 hónapi, három-négy év után két hónapi, öt év után három hónapi visszatérítést kap. — Elénk teszi a bizonyítékot, melyben a megkérdezettek aláírásukkal igazolják a tör­ténteket. — Tudtam, ki járt nálunk az ÁB-tól — szól ismét Ivá­Magyar—szovjet közgazdász-tanácskozás Vegyes bizottság alakult Pénteken Budapesten befe­jeződött a magyar—szovjet közgazdász vegyes bizottság alakuló ülése. Csikós-Nagy Béla és Alekszandr Ancsis- kin akadémikusok, a vegyes bizottság társelnökei adtak tá­jékoztatást a négynapos ta­nácskozás munkájáról. Csikós-Nagy Bélái elmon­dotta, hogy a vegyes bizottság ülésén a szakemberek a gaz­dasági fejlődés I gyorsítását, intenzifikálását és a' minőség javítását tartották a legsürge­tőbb feladatnak. Ugyancsak a tanácskozás középpontjában állt a műszaki fejlődés gyorsí­tásának probl 'mája, mert ez a kérdés min ’két országban előtérbe került. Alekszandr Ancsiskin hang­súlyozta, hogy szovjet részről nemcsak egyszerű találkozó­nak tekintik a vegyes bizott­ság üléseit, hanem olyan ke­retnek, amely a tudományos intézmények és a szakemberek számára megteremti a közvet­len kapcsolat lehetőségét. A közgazdász vegyes bizott­ság alakuló ülésén meghatá­rozták az elkövetkezendő há­rom esztendő együttműködés; programját, A Szovjetunió­ban sorra kerülő következő ülésen a gazdasági mechaniz­mus tökéletesítésével össze­függő kérdéseket tűzik napi­rendre. Az ülések közötti időszakban több munkacso­port alakul. Ezek ajánlásokat dolgoznak ki egyebek között a KGST-ben folyó munka mechanizmusának megjavítá­sára. a két ország műszaki fejlődésének meggyorsítására. Ami a tagságot foglalkoztatja Tájékozódni és tájékoztatni Konkrétan és gyorsan válaszolni A Szakszervezetek Pest Me­gyei Tanácsa tájékozódó és tájékoztató tevékenységét a politikai munka szerves ré­szének tekinti, a területpoli­tika és a területi érdekképvi­selet, valamint az alapszer­vezetek előtt álló feladatok végrehajtásának szolgálatába állította. A dolgozók véleményeit ösz- szegyűjtő információs felelő­sök és a tagságot tájékoztatók felelőssége megnőtt, hiszen a nemzetközi helyzetben meg­lévő feszültségek, gazdasági nehézségeink miatt, s mert a demokratizmus szélesítése is így diktálja a mind több ész­revétel. kérdés, javaslat, pon­tos jelzést, érdemi feldolgozást, gyors, őszinte választ, intéz­kedést kíván. A többi között ezeket hang­súlyozta Haness László, az SZMT titkára a testület teg­napi ülésén. A napirenden a tájékozódás és tájékoztatás megyei szakszervezeti tapasz­talatai és feladatai szerepel­tek. A vitában tízen kértek és kaptak szót. Hangsúlyozták, hogy fontos még a döntésho­zatal előtti időszakban a 'tag­ság véleményét formálók ed­diginél alaposabb felkészítése, a mozgalom álláspontjának nyilvánosságra hozása, s az összegyűjtött információk mel­lett feltüntetni, mekkora tag­sági kör véleménye áll egy- egy megállapítás mögött. Em­lítették. hogy a tájékoztatá­sok alkalmával a vélekedés szabadsága nem jelenthet sza­badosságot, s hogy a konkrét kérdésekre lehetőleg helyben és azonnal, de mindenképpen konkrétan és gyorsan kell vá­laszolni. Ebben mind na­gyobb szerepet kapnak a te­rületpolitikában is illetékes szakmaközi bizottságok. A testület a beszámolót, a szóbeli kiegészítőt, s a fel­adattervet egyhangúlag elfo­gadta. Az utóbbiban a többi között szerepel, hogy a szak- szervezeti vezető testületek munkája reagáljon érzéke­nyebben a tagságot foglal­koztató gondokra, észrevéte­lekre, a jelzéseket gyűjtsék mind szélesebb körből,_ s for­dítsanak különös figyelmet az ifjúsági tagozatok és szak­munkástanulók véleményére. A tájékoztatás pedig legyen rétegenként, korcsoportonként differenciáltabb, segítse elő a terület- és településfejlesztés érdekében a társdalmi össze­fogás," az aktivitás kibonta­koztatását. V. G. P. nyiné; kérdem hát tőle, hogy tehetett ilyet. Válasza: az üz­leti szervezőjük mondta, hogy ezt így kell csinálni. Velem meg a főnöke kiabálva közöl­te, hogy előbb őí kellett vol­na ■ a dologról értesítenem, nem saját vezetőimet. Lám csak, néhány hónapja csupán, hogy a biztosítás te­rületén is megszűnt a mono­polhelyzet, s máris micsoda verseny alakult ki a két fél között! Csakhogy az ügyfé­lért való vetélkedésnek aligha ilyen eszközeire gdndolt a Hungária Biztosító július 1-i megalakulását elrendelő mi­nisztertanácsi rendelet, mert az csak éppen a minél szín­vonalasabb kiszolgálást szor­galmazta. De nézzük; mit szól az ügyhöz az Állami Biztosító. Kiabált vagy nein — Két esetről tudok mind­össze. Ha a vizsgálat kiderí­ti- hogy megbízottunk a több jutalék *reményében viselke­dett tisztességtelenül, megvá­lunk tőle. Azóta is' kértem a hungáriásokat, szóljanak, ha ilyet tapasztalnak. Kértem, is­métlem, mert kiabálni engem még nem hallott senki — je­lenti ki kategorikusan a da­basi fiók megbízott vezető­je, Hornyok István. — Mi a korábbi volumen­szemlélettel szemben a minő­ségi munkára törekszünk. Csábítunk ugyan ügyfeleket, de nem mindenáron, ez ron­taná a hitelünket — mondja az Állami Biztosító Pest Me­gyei Igazgatóságának igaz­gatója, dr. Török Antal. Majd hozzáteszi: — Az eset nem általánosítható. Ám ez az incidens csak to­vább fokozta a feszültségeket Dabason, ahol a két cég egy épületben, de nem azonos körülmények között dolgozik. A belépő csupa ÁB-s munka­társat lát a hosszú pult mö­gött, a hungáriásokhoz őket megkerülve egy ajtón, majd egy folyosón keresztül juthat. Eddig ilyen vállalkozó kedvű új ügyfél még nem akadt. — Kezdetben úgy látszott, ideiglenes lesz ez az együtt­élés, de nem kaptuk meg a remélt helyiséget — tájékoz­tat Rutterschmid Mihályné, a hungáriások dabasi kirendelt­ségvezetője. — Akkor kivere­kedtünk két asztalt a fogadó­teremben. — Ami a helyiség, túlsó végében van, s legtöbbször az ÁB-sek települnek oda — ve­szi át a szót Iványiné Egri Judit. — S az emberek elő­ször nyilván a pultnál érdek­lődnek. Ha előremegyek, nem tudok könyvelni, de nem is szívesen vagyok ott. Állandó­an úgy érzem, hogy kinéz­nek bennünket. Nem én akar­tam hungáriás lenni, ők dön­töttek rólam, amilcor beteg- állományban voltam; mit te­hettem, elfogadtam. De ami­óta idetartozom, egyszeriben megbízhatatlanná váltam. Nincs kulcsunk az irodánk­hoz és az Íróasztalainkhoz, a számológépeket elveszik tő­lünk, amikor nekik kell. Ko­molyan mondom, csupa ideg vagyok... Jóhiszemű bérlők — Úgy érzem, több ebben a panaszban az önsajnáltatás — fejti ki álláspontját a má­sik fél képviseletében Hor- nyák István. — Én kiegyen­súlyozottnak tartom a két biztosító kapcsolatát. Fő­nökeim is arra intettek, visel­jük el kulturáltan ezt az ál­lapotot. Csak azért javasol­tuk a kolléganőknek az új ál­lást a Hungáriánál, hogy anyagilag jobban járjanak. Visszautasíthatták volna. Az épület külbiztonságáért pedig én vagyok a felelős, nem há­ríthatom ezt át másra. Ta­lán, ha jobban reklámozzák magukat, az ügyfél is köny- nyebban rájuk találna. Hogy pontosan mikor mi történt, vagy mi nem tör­tént, az ma már kideríthetet­len. De talán mégsem olyan harmonikus az együttműkö­dés, mint ahogy Hornyák Ist­ván 'azt lefestette. Ha egy munkahelyen belül is jócskán akadnak ellentétek, hogyne lennének ilyenek két egyen­lőtlen helyzetben lévő, termé­szetszerűen a maga érdekeit védő kollektíva között. Es ’lesznek is kisebb-nagyobob villongások, amíg a hungáriá­sok el nem költöznek innen Az új otthon egyelőre még várat magára, tudjuk meg dr. Hideg Miklóstól, a Hungá­ria Biztosító. Pest megyei igazgatójától; a helykeresés elég sok hercehurcával jár. — A vagyonfelosztáskor majd mindenhol az ÁB ma­radt, s nekünk kellett új helyiségeket találnunk, ahol persze se telefon, se telex. Ok a felújításra szoruló váci, nagykőrösi és szigetszentmik- lósi kirendeltségeiket ajánlot­ták. Százhalombattán pe­dig egy gazdaságtalanul nagy, 250 négyzetméteres termet két munkatársnak. Azt nem sike­rült eddig kisebbre cserél­nünk. Még ezt a központi épületet sem utalták ki ne­künk, jóhiszemű jogcím nél­küliek vagyunk — mutat kör­be. A vagyonfelosztás még a tevékenységi kör szétválasz­tásának szellemében készült, vagyis a Hungária foglalko­zott volna a nemzetközi biz­tosításokon, az állami vállala­tok vagyonbiztosításán túl — egyelőre — a teljes gépjár- műibiztosítással is. Minden egyébbel pedig az Állami Biztosító. Ez az elképzelés segítette volna talpraállásu- kat, megerősödéseket — véli Hideg Miklós. Viszont ez eset­ben nincs verseny, ezért már július 7-étől mindkét cég köt­het cascót és életbiztosítást. Előnyösebb pozíció A Hungária még egy ideig saját szervezetének felépíté­sén munkálkodik elsősorban. Helyzete, pénze, energiája és állományának jelenlegi lét­száma alapján, legfeljebb kis- öccse, de nem ikertestvére le­het csak a nagy múltú ÁB- nek. Ahol viszont — dr. Tö­rök Antal megítélése alapján — teljesen megnyugtatónak tartják a kialakult állapotot. Gyorsan rendezték soraikat — mindössze 50 dolgozóval lettek kevesebben —■ és cél­juk, hogy minden Pest me­gyei településen megvessék a lábukat. Már eddig is kiruk­koltak néhány ügyfélcsalogató intézkedéssel. Persze mindezt a kétség­telenül előnyösebb pozícióval, amit ugyan nem ismernek el, de pontosan tudják: akkor nyernek, ha elég gyorsak, hi­szen a Hungária is fogalmaz- za már elképzeléseit. A kon­kurencia tehát már létezik, csak egyelőre az azonos felté­telek hiányoznak. Tóth Andrea mA hét hírehhh FÉS1KET RAKVA @ Budapest fogadta az V. nemzetközi hőkezelési kongresszus részvevőit. © Győr volt a helyszíne a XVIII. országos műszaki vándorgyűlésnek. @ Kiállí­tás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Közép-Ázsia iparművészete címmel. @ Szekszárdon rendezték meg a kétnapos országos kertészeti tanács­kozást. © A- hét híre az is, hogy a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa' a magánlakásépítés helyzetét tekintette át. Nagyabb vállalkozása aligha van a személynek, a család­nak a magánéletben, mint a fészket rakás, a lakásépítés, az otthon megteremtése. Az átlagembernek ez a legna­gyobb anyagi vállalkozása, általában olyan beruházás, amelyhez, kevesektől eltekint­ve, élete folyamán csak egy­szer kezd neki a társadalom legkisebb közössége, a család. A megyében az év első felé­ben 1100 új otthonra adtak ki használatba vételi engedélyt, ami sajnos, egyharmadávaí kevesebb, mint a tavalyi el­ső hat hónap eredménye. A második félévben azonban — ezt jelzik a hitelkérelmek, va­lamint az építőanyag-forgalom — némi javulás észlelhető. Amiben kétségtelenül szerepet játszanak azok a kormányza­ti intézkedések, amelyek .— a többi között a felvehető köl­csönök összegének bővítése, a szociálpolitikai kedvezmények növelése — a hitelrendszer­nek januártól történt módo­sításával egy erősödő, kedve­zőtlen. folyamatot kívántak megállítani. Ez a kedvezőtlen folyamat — mint az ország­ban a legtöbb magánerős ott­hont tető alá hozó megye lap­ja, több ízben nyomatékosan írtunk róla — elsősorban azo­kat sújtotta, akik valóban erejük teljes megfeszítésével vágtak neki a nagy vállalko­zásnak, a saját otthon megte­remtésének. A nagyobb pén- zűek — a kimondottan gaz­dagokról nem beszélve —ke­vésbé kínlódtak, de lássuk be, nem belőlük áll a jellemző többség... Arányokat érzékeltetendő, két sokatmondó adat. A megyé­ben a hatodik ötéves terv ide­jén, azaz az 1981 és 1985 kö­zötti esztendőkben 33 964 új otthon került tető alá, ebből 31 550 volt a magánerőből épí­tett, igaz. csupán négyszáza­léknyi készült el úgy ezekből, hogy nem vett igénybe hoz­zá kölcsönt az építő, építtető. A tavaly beköltözhetővé vált 6673 lakással a megye — mint évtizedek óta mindig — fö­lényes többlettel vezeti a ha­sonló közigazgatási területek ranglistáját — a második he­lyezett Borsod-Abaúj-Zemp- lénben 5370 új otthont foglal­hattak el a lakók —, a siker árnyékában azonban sokféle feszültség húzódik meg. Példának okáért az a képtelen helyzet, hogy az ország leg­több magánerős lakást tető alá hozó megyéje — egy la­kosra vetítve — a legkeveseb­bet fordíthatja a megyék kö­zül kommunális beruházások­ra... ! A frissen magasodó falakhoz -út, villamos áram, víz, csatorna kell(ene), egyre gyakrabban vezetékes gáz, s persze, üzlet, iskola ... Ami­kor tehát az emberek fészket raknak, a tanácsok tudják, fészekrakás ez újabb gondok türelmetlenül menetelő csa­patának is, mert a beköltözők — gyakorlati tapasztalat — néhány hónap, legkésőbb egy év elteltével mindazt hiányol­ni, követelni kezdik, amit ad­dig, a honfoglalás izgalmában, boldogságában nem vettek észre. Az a furcsaság tehát, hogy a siker — a legtöbb magán­erős lakás — egyben kudarc — a legkisebb kommunális beruházási összeg — teremtő- je; hordozója is, rámutat az otthonok ilyen formájú gya­rapításának rendezetlen hely­zetére. Nincsen kellő támoga­tási — költségvetési — von- zata a magánerőből történő fészket rakásnak, ami az új otthon tágabb környezetét érinti, holott a célcsoportos lakásépítésnél voltak ilyen automatizmusok, hatásosan és helyesen. JogOS igények tükrözője, hogy míg az 1976 és 1980 kö­zötti években a megyében az épített lakások átlagos alap­területe hetven négyzetmétert tett ki, a legutóbbbi két esz­tendőben ez a méret már nyolcvanöt négyzetmétert ért el. Emberibb körülmények kö­zött, tágasabban kívánnak él­ni a családok, s mert ezt nem a közös pénztárból finanszí­rozzák a magánépítkezők, el­vitathatatlan joguk van hoz­zá. Mégis, egyre gyakrabban vagyunk tapasztalói a kétezer éve élt római, Cicero intelme meg nem hallásának, ö A kö­telességek első könyvében azt írta, „... ha magad építkezel, ... ne lépd túl a mértéket költ­ségben és pompában.” A szom­szédok, a környezet, a meg­mutatjuk, mi sem vagyunk hátrább okán családok na­gyobbodó csoportja vesz olyan terheket magára, amelyeket azután már-már képtelen hor­dani. Fészek kell, de nagysá­gunk obeliszkje minek, ki­nek ... ?! Mészáros Ottó A környezet védelmét szolgálja Rövidesen befejeződik Pest megye egyik legnagyobb kör­nyezetvédelmi beruházása, a csaknem 60 millió forintba kerülő üzemfelújítás Sülysá­pon. A helyi Unitechnika Kis­szövetkezetben évente mint­egy 120 ezer gépjármű-akku­mulátort készítenek, s a gyár­tás során felhasznált és kelet­kezett anyagok veszélyessége tette szükségessé ezt a beru­házást. Ennek során szinte átépítették a teljes üzemet, s új szellőző- és szűrőberende­zéseket szereltek fel. Álló ké­pünkön: már megszűrve ke­rül ki az üzemcsarnok leve­gője e bonyolult kéményrend­szeren a szabadba. Fekvő ké­pünkön: üzemben a szerelősor egy része. (Barca Zsolt felvé­telei) T

Next

/
Oldalképek
Tartalom