Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

Az üvegek tetejére Naponta 3300 darab fedelet gyárt Dévai Jánosné nescafés üvegekhez a Galga-paríi Összefogás Termelőszövetkezet ikladi üzemében. E típusú zárófedelekből évente másfél millió ké­szül. (Hancsovszki János felvétele) Hegy érzed magad? Ifjúsági vezetők klubja Egyébként hogy érzed ma­gad a mozgalomban? Ezt a kérdést gyakran feltennék egymáshoz a KlSZ-szerveze- tek, alapszervezetek vezetői. Ám mivel a találkozások leg­többször hivatalos eseménye­ken történnek, erre általában nem marad idő. Avagy ha fel is teszik, a válasz elmarad, esetleg gyors, rögtönzött lesz. Miként lehet ezdn segíteni? Hol, hogyan, mikor teremtőd­het alkalom komolyabb, tar­talmasabb szóváltásra az elő­ző témában azokkal a fiata­lokkal, akikkel egyébként együtt dolgozunk? A kérdések a KISZ gödöllői városi bi­zottságán tétettek fel. Az az elképzelésük támadt, hogy életre hívnak egy klubot, ne­vezzük KlSZ-vezetők klubjá­nak, ahol kötetlen körülmé­nyek között beszélgethetnek el a titkárok, bizottsági tagok, minden érdeklődő. Az első összejövetel ezen a héten pénteken, október 3-án, délután öt órakor kezdődik, a volt pártházban. Kinek ho­gyan engedi az ideje, úgy ér oda. A szervezők izgatottan várják az első találkozást. Az a véleményük, hogy az ötlet sorsa elsősorban a részvevők kezében van. Ha sikerül a rajt, a továbbiakban számos érdekes programot is nyélbe lehet ütni az ifjúsági vezetők körében. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Samu Géza szobrászművész kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. A Hold kegyeltjei, francia film, 19 órakor, a Kortárs filmklub műsorában. A hónap gödöllői műtárgya: Lyuíkhímzéses fehér váll­kendő, megtekinthető az elő­térben. LsIdOl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1988. OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK Péceliek a fejlesztésért Tájékoztatás bármikor, szívesen A településfejlesztési hoz­zájárulással kapcsolatosan több községünk gondjait, ter­veit megírtuk már. Legutóbb Pécelen érdeklődtünk, milyen összeget szavazott meg a la­kosság, vannak-e kedvezmé­nyek, és hogyan kívánják fel­használni a befolyó pénzt. Kérdéseinkre Tóth István ta­nácselnöktől kaptunk választ. — Itt sem volt könnyű a teho megszervezése, a lakos­ság anyagi helyzete nem a legjobb. Elég komoly munká­ra volt szükségük tanácstag­jainknak, akiknek zöme oda- adóan végezte ezt a feladatot. A felmérőlapokat nemcsak bedobták, hanem el is beszél­gettek a tulajdonosokkal, la­káshasználókkal. Ezeken a la­pokon több lehetőséget jelöl­tünk meg az összeg felhasz­nálását iletően. A célokkal nagyrészt egyetértettek, hi­szen a nagyközség 68 száza­léka megszavazta azokat. Olyan is volt, aki többet ajánlott, csak épüljön az ut­cájában köves út. Összegyűjt millió — Eár eredeti tervünk az volt, hogy ezer forintot ké­rünk, a nyilatkozatok alapján a november 25-i tanácsülés 700 forintot hagyott jóvá. A 2500 és 3000 forint közötti át­lagkeresettel rendelkezőknek, valamint az egyedül élőknek a felét kell fizetniük, a há­romgyermekes családoknak semmit. Ezenkívül azok, akik magánerős közműfejlesztés­ben vesznek részt, szintén öt­venszázalékos kedvezményben részesülnek. A kiküldött csek­kek tizedrészére érkezett mél­tányossági és jogos kérelem, fellebbezés. A háromszáz kö­rüli beadvá-vból 25—30-at nem bíráltunk még el. Szá­mításaink szerint reálisan ítéltük meg a várható össze­get, ebből egymillió már be is érkezett. — Szerepelt a lehetőségek között út-, járda- és óvoda­építés, a víz-, szennyvíz- és gázhálózat további bővítése. Terveik alapján kilencmillió­háromszázötvenezer forint be­vételre lehet számítani. Me­lyek lesznek a kiemelkedő feladatok az öt év alatt? Táviati tervek — Óriási gondot jelent a községben a szeméttelep, igaz, egy-két hónapig nem füstölt, de a múlt héten ismét elbo­rította a füst a vasúton túli területet. Teljesen jogos a la­kosság kérése, ez a helyzet tarthatatlan. A bevétel felét az új szeméttelep kialakításá­ra kívánjuk fordítani, A he­lyét már kijelöltük, az ural­kodó szélirányt is figyelembe véve, a községtől mintegy négy kilométerre. A Monori Állami Gazdaságtól kapott te­rületen bekerítettünk egy ak­kora részt, ahová 10—12 évig vitethetjük a háztartási hul­ladékot. A völgyben tovább lehet majd terjeszkedni, elő­reláthatólag 40—50 éven ke­resztül elegendő lesz ez a hely. Jelenleg a telepre ve­zető utat építjük. — A másik gond a járdák hiánya. Építésükre négymillió- hatszázhetvenezer forintot szá­nunk. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv végére a község minden utcájában legalább az egyik oldalon lesz járda. Természetesen számítunk a lakosság segítségére is. Ügy tapasztaltuk, eddig ez nem volt gond. A társadalmi mun­ka mellett szívesen adják sa­ját betonkeverőjüket, szerszá­maikat. Most is önzetlenül dolgoztak a nem is ott lakó szülők és a gimnazisták a Küztársaság téri óvoda járdá­jának készítésekor. — A jövőben megkezdjük egy százszemélyes óvoda épí­tését, ez azonban tényleg csak az elképzelések kezdetét je­Á zenei világnap alkalmá­ból Tatabányán a Bá­nyász Népházban népzenei hangversenyt rendeztek. A hangversenyen részt vett a dr. Balázs Józsefné által ve­zetett hévízgyörki asszonyikó- rus is. — Nagyon nehezen in­dultunk — mondta a népdal­kor vezetője —, mert renge­teg most a munka. Többen szüretet terveztek erre a nap­ra, mások lakodalomba voltak hivatalosak, néhányon pedig a munkahelyükről kirándultak volna Sárospatakra. A sok el­foglaltság ellenére mindenki eljött, s nem is tizenhatan, hanem tizenheten álltunk a színpadra, mert B. Kovács Zoltánná Zsuzsi leánya ezen a napon énekelt először a kó­rusban. Azt hiszem, hogy a műsoron ők voltak a legbol­dogabbak, ugyanis nehezen tudnék szebb és emberibb ér­zést elképzelni, mint az édes­anya és a leánya közös éne­két. Már a készülődés idején ta­lálkoztam Kovács Zoltánnéva! és Zsuzsával, amint a próbán az anya taníthatta a lányát az egyik régi-régi népdalra. Ar­ról beszélgettem akkor Ba­lázsáéval, .milyen sokszor és sokaktól hallottuk, de olvas­tuk is, hogy gyorsan változó világunkban megszűnik a nép­művészet közösséget teremtő, emberi melegséget árasztó ereje. A parasztság életkörül­ményei, eddig zárt, állandó családi és gazdasági közössé­gei felbomlanak, a technikai civilizáció meghódítja, átala­kítja a falut: megszünteti azt a közeget, amely a népművé­szetet teremtette és ma is jönnek a fiatalok Elapadhatatlan forrás fenntarthatná. Ezt a folyama­tot . nem tagadhatjuk, mégis látnunk kell a velünk együtt létező és élő jelenségét: asz- szonyok ezrei hímezni kezde­nek, ismerkednek a népi dí­szítőművészet motívumaival, szövőszékbe ülnek, mások a térdükön citerát fésülgetnek, szerszámokat faragnak, népda­lokat énekelnek, táncházba járnak. A szép és igaz, a nemes és emberi érzések iránti igény megmarad, különböző hatá­sokra a fiatalokban is feltá­mad, ez vonzza az embereket a kórusokba, hogy munka után énekeljenek, ennek hatá­sára veszik kezükbe a citerá- kat, s illesztgetik a könnyű furulyára nehéz, munkában megfáradt ujjaikat. — Egyébként — mondta Balázsné — a népdal, népzene és tánckultúra őrzése, terjesz­tése annyi, mint annak alko­tása. Azon senki nem vitat­kozik. hogy a népdal a nem­zeti kultúrának más művészi alkotásokkal egyenértékű, pá­ratlan drágaságú kincse. Te­hát — mint múltunk gazdag­ságát, teremtő erőink tanúje­lét is — féltve kell őrizni, ha­sonlóan a régi kéziratokhoz vagy a kiásott romokhoz. Tud­juk, ma már nem elsősorban mint széltében gyakorolt mű­vészet van jelen a mindenna­pokban, hanem inkább mint egy nép, egy nemzet igénye, önmagára való állandó, csen­des emlékezése, múltjának, szenvedéseinek, értékeinek dú­doló számontartása a jelen­ben. Ezért is örültem az asz- szonyokkal együtt a fiatalok­nak: Pintér Sándornénak és Kovábs Zsuzsának, akik szü­leiktől átveszik a múlt érté­kes örökségét, s tovább őrzik azt, minden bizonnyal az ez­redfordulón is túl. Hogy Pintér Sándorné ho­gyan került a népdalkörbe, annak nagyon egyszerű a tör­ténete. — Kislányként a gyer- mek népijáték-együttesben játszottam, aztán amikor on­nan kinőttem, tagja lettem a néptánccsoportnak. Egyszer Bajára hívták az asszonykó­rust. de minket is elvittek magukkal. Ez az út felejthetet­len számomra, s ennek hatá­sára döntöttem: ha egyszer bekötik a fejem, mindjárt együtt énekelek az asszonyok­kal. Budapestre jártam közép­iskolába, ott is érettségiztem, de amikor férjhez mentem, azonnal kértem a férjemet, engedjen el a nápdalkörbe. Szerencsére az én családom meg a párom családja is sze­reti a néphagyományokat, a népművészetet, s örömmel vették szándékomat. Kovács Zsuzsa útja hasonló Pintérnééhez. Gyerekegyüttes, ifjúsági néptánccsoport, és most az asszonykórus. — A tanító néni biztatott, hívott — mondta Zsuzsa —, és mivel édesanyám sokat mesélt arról, milyen jó a hangulat a pró­bákon, milyen gazdag prog­rammal járnak együtt a sze­replések, vállalkoztam a közös éneklésre. Most, első alkalom­mal. már Tatabányán tapasz­taltam mindazt, amiről hallot­tam. Megnéztük Tatát, sétál­tunk az Öreg-tó környékén, jártunk a múzeumban. És ami nagyon megfogott, az asszo­nyok társuknak tekintettek, úgy beszéltek velem, mint fel­nőttel, s úgy tanították ne­kem a népdaléneklést, hogy közben felfedeztem: mindent, ami az életben szép és öröm, keserűség és bánat, csalódás és boldogság, elmondhatok a népdalok segítségével. Valami egészen különös, tiszta világba jutottam el az első néhány kö­zös énekléssel eltöltött este után. — Ezt a tiszta világot — amelyben minden anyira em­beri és minden annyira egy­szerű és szép, és amelynek megteremtésére csak a közös­ség volt képes — varázsoltuk a tatabányai népház színpa­dára, a csesztregi, nagyrédei, sásdi, székesfehérvári, tábor­falvi énekesekkel, zenészekkel együtt — mondta Balázs Jó­zsefné. Í gy válik a hévízgyörki asz- szonyok segítségével való­sággá a bartóki gondolat: Kü­lönösen hangzik ma még, hogy a magyar népdal egy sorba kerüljön a világiroda­lom remekeivel és a külföldi népdallal. De megjön az ideje annak is. Fercsik Mihály lenti, mivel az átlagosan húszmillió forint költség he­lyett ötmillióval rendelke­zünk. Négy tanteremmel bő­vítjük a szakmunkásképző in­tézetet, folytatjuk a tanácshá­za építését. Itt nyer elhelye­zést majdan a párt- és KISZ- bizöttság, a rendőrség, a tűz­oltóság. A Maglódi út végén tavaly százhúsz telket parcel­láztunk, itt már szaporodnak a házak. Az áfész is tervez ide egy új ABC-t, ehhez a ta­nács ad területet és kétmil­lió forint hozzájárulást. Eze­ken felül tervezzük még öt bérlakás építését, sajnos több­re nem jut pénz, ennyi a ke­retünk. Megőrzött felmérés — A szennyvíztisztító telep bővítésére a tervidőszakban nyolcmillió forintot szánunk, ez a munka azonban csak a PVCSV-vel közösen oldható meg. Ök készítenek egy öt­száz köbméteres ivóvíztározót saját beruházásban, a továb­biakban pedig a tanács furat a vízhozamtól függően egy vagy két kutat. Az önerős gáz- és szenyvízcsatorna-épí- tőket ezután is támogatjuk. —• Sokszor hallunk kelle­metlen megjegyzéseket, hitet­lenkedő szavakat a tehóval kapcsolatban. Önöknél miként tudják bizonyítani a szavahi­hetőséget? — A felmérőlapokat kör­zetenként összegyűjtve meg­őriztük. Ezekbe az iratokba bárki betekinthet. Erre is volt már eset, bármikor adunk tá­jékoztatást. B. E. Kettős funkció Megnyílt a könyvtár Pécelen, a vasúton túli ré­szen. a Petőfi úti iskolában megnyílt a kettős funkciójú könyvtár. Ezen a területen körülbelül négyezer ember él, az ő ellátásukat szolgálja az iskolában kialakított ötven négyzetméter alapterületű téka. Jelenleg háromezer kö­tettel várja az iskolásokat és a felnőtt lakosságot, ez a szám azonban hamarosan na­gyobb lesz, hiszen már meg­vannak az elképzelések a gyarapításra. A könyvek egy része az iskoláé volt, 1300 kö­tet. a többit a megyei, a gö­döllői és a péceli központi könyvtárból kapták. A rész­foglalkozású nyugdíjas könyv­táros a gyerekeket minden hétfőn, kedden és pénteken, 10 és 13. a felnőtteket hétfőn és pénteken 13 és 16 óra kö­zött várja. Az új péceli könyvtárban rövidesen kialakítanak egy sarkot, ahol zenét is hallgat­hatnak majd a látogatók. Szarvason A Galga rcenie A Galga mente népművé­szete címmel nyitottak kiál­lítást' Szarvason, a helybeli művelődési központban. A kiállítást, amelyen főként hímzéseket és szőtteseket mutattak be körzetünk köz­ségeiből, október közepéig láthatja a szarvasi közönség. Közlekedési nap Közlekedésbiztonsági na­pot tartanak szombaton, ok­tóber 4-én Gödöllőn, az autójavító kisvállalat telepén, reggel 6-tól délután 2 óráig. Az autófelügyelet és a kisvál­lalat által rendezett biztonsá­gi napon a jelzett időben in­gyen mérik meg a CO-t, állít­ják be a fényszórókat, s ha megfelel a követelmények­nek s időszerű, meghosszab­bítják a kocsi forgalmi enge­délyét. Mozi Szerzetesek géppisztollyal. Színes olasz film, 6 és 8 óra­kor. Jégkirálynő. Csak 4 órakor! Az Isaszeg hat pontja A forduló érdekességét ezút­tal az Isaszeg szolgáltatta. Meglepetésre mind a három csapata győztesen hagyta el a pályát. Egy tucat gólt rúgtak, csak egyetlen találatot kap­tak. A szövetségi napon emel­lett azt latolgatták a részt­vevők, hogy mely találkozók számítanak rangadónak ebben az osztályban. Az elmúlt fordulóban 14 fel­nőtt és egy ifjúsági játékos ré­szesült sárga lapos figyelmez­tetésben. De voltak kiállítá­sok is, melyeket a fegyelmi bizottság már megtárgyalt. Czibere Zoltán kerepestarcsai ifi játékost durvaságáért egy, Mihalicza János és Tóth Ta­más hévízgyörki ifiket ugyan­ezért három bajnoki, illetve kupamérkőzéstől eltiltották. Sisa István, aki a domonyi felnőttek között szerepel, sú­lyos sportszerűtlenségéért de­cember 31rig nem léphet pá­lyára. A Túra—Zsámbck találko­zón történt sportszerűtlenséget a rendezők nem akadályozták meg, nem léptek fel a közön­ség játékvezetőket bíráló ré­szével szemben. Ezért a felek költségére egy-egy szövetségi ellenőr utazik a következő ta­lálkozóra a csapatokhoz. Ser­dülőrendetlenség: az Erdő­kertes csapata nem utazott el Túrára. v A forduló rövid krónikája: V ácszentlászló—V eresegyház II 3-0 (0-0). Vezette: Turóczi (Máthé, Néhrer). . A sportszerű találkozón a hazai gárda biztosan nyert. GEAC II—Erdőkertes 5-2 (2-2). Vezette: Uzsák (Gecse). Remek játékvezetés mellett az egyetemisták a szünet után találtak magukra. GSC II—Mogyoród 1-0 (1-0). Vezette: Fodor (Köti, Markó). A közepes iramú mérkőzé­sen a hazaiak megérdemelten szerezték első győzelmüket. Valkő—Isaszeg 0-5 (0-2). Vezette: Németh (SaLIai). Az ötletesebb isaszegiek ér­tékes sikert szereztek a lelke­sen játszó Valkó ellen. Túra—Zsámbok 2-2 (0-1). Vezette: Tompa (Tóth, Vay­ner). A szikrázó mérkőzésen a szabálytalanságok két súlyos sérüléshez vezettek. Rab Zol­tán és Holló László orvosi se­gítségre stzorult, az előbbi já­tékost a Sportkórházba szállí­tották. Hévízgyörk—Kerepestarcsa 2-0 (1-0). Vezette: Merkel (Urbán, Ge­cse). Küzdelmes találkozót vívtak' az együttesek. Dcmony—Galgahévíz 2-0 (1-0). Vezette: Szabó (Bodor, Ré- pási). Ez a domonyiak első őszi győzelme. Ifjúságiak: Valkő—Isaszeg 0-5, Túra—Zsámbok 0-2, Hé­vízgyörk—Kerepestarcsa 3-2, Domony—Galgahévíz 0-4. Ser­dülők: Iklach—Dány 7-1, Aszód—Kartal 2-0, isaszeg— Pécel 2-1, Kerepestarcsa—Bag 6-2, GSC—Veresegyház 4-2, Túra—Erdőkertes 3-0, játék nélkül. Cs. J. Latinovits emlékére Sziüdhád A tíz éve halott Latinoni Zoltán emlékére a Szindb: és a Pendragon legenda t mű filmeket vetítik októb 6-án este 8 órakor a várc művelődési központban. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírt

Next

/
Oldalképek
Tartalom