Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

2 1986. OKTÓBER 6., HÉTFŐ Előkészületek a reykjavíki csúcsra lfolytatás az ! ohhtról)' . fdgjá „föláldozni” az Egyesült ÁRártrók értékeit" és létfontos­ságú érdekeit egy szerződés rrjíftel előbbi aláírása érdeké­be», Reagan hasznosnak ne- veéíe a csúcstalálkozó lehe­tősödét, de mint jelezte. Reyk- javíkban. „szilárd’1 álláspontot képviselve tárgyal majd a szovjet párt főtitkárával. A szokásosnál kétszerte hosz- szabb rádióbeszédében ezzel kapcsolatban fel is szólította a törvényhozást: „ne kössék meg a kezét" a katonai költ­ségvetés csökkentésével, „ne­hogy. a. szovjetekkel elhites­sék,' hogy már a kongresszus­ban elérhetik azt, amit a tárgyalóasztalnál mindeddig nenr sikerült”. Ronald Reagan egyébként előreláthatólag csütörtökön in­dul Izland szigetére, hogy ta­lálkozzék Mihail Gorbacsot- val. A Fehér Ház egyelőre nem közölté a részletes me­netrendét, azt azonban jelez­te, hogy- -Reagan várhatóan vasárnap tér vissza Washing­tonba. -Larry Speakes, az el-, nők szóvivője úgy véleke­dett, hogy Reagan' „felkészült a megbeszélésekre” ésjól is- rrterl" a .megyitatásra ..kerülő témákat”, de a hátralévő idő­szakban 1 több megbeszélést folytat ezekről legszűkebb ta­nácsadói testületével és kül­ső szakértőkkel is. Speakes az amerikai elkép­zelésekről azt mondotta, hogy „csökkenteni akarják az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötti nézeteltérése­ket” és „elő akarják készíteni Gorbacsov látogatását az Egyesült Államokban”. A szó­vivő szerint várható, hogy a két vezető a kétnapos tárgya­lás nagy részét négyszem­közti megbeszélésekkel tölti majd el. A megvitatásra ke­rülő témák között az első he­lyen a washingtoni elképzelé­sek szerint a leszerelési kér­dések szerepelnek majd, de az, Egyesült Államok tárgyalni kíván a kétoldalú kapcsola­tokról, a regionális feszültsé­gekről és az emberi, jogok témaköréről is. Az izlandi munka-csúcsta­lálkozó színhelyén már foly­nak a hiunkamegbeszélések a szovjet és az amerikai elő­készítő csoportok között. Egy­előre nem döntötték el végle­gesen, hol tartják majd a két vezető megbeszéléseit, de az egyik színhely várhatóan egy kisebb kastély, a volt brit nagykövetség épülete lesz. A hírügynökségek a két nagyhatalom vezetőjének kö­zelgő izlandi találkozójáról szóló híreikben beszámolnak arról is, hogy az esemény nem kevés gyakorlati gondot okoz a reykjavíki hatóságok­nak. A kormány rendeleti úton foglalta le a főváros négy legnagyobb szállodájá­nak összes szobáját, hogy megfelelő helyet biztosítson a két küldöttség tagjainak. Erre annál is inkább szükség volt, mivel két-három órával a csúcstalálkozó bejelentése után már egyetlen szabad szoba sem volt a reykjavíki hotelekben a megjelölt idő­pontra. A legnagyobb gondot a tö­megesen jelentkező újságírók elhelyezése jelenti. Reykjavík- ban mindössze 1500 szállodai ágy található, ezeknek is a felét a két küldöttség tagjai részére tartják fenn. Beszá­molók szerint ugyanakkor ed­dig már több mint kétezer újságíró, valamint tévé- és rádiórionrter kiiMte el akkre­ditálási kérelmét az izlandi fővárosba, s közülük mintegv ezernek még teljesen megol­datlan az elhelvezése. A helv- heliek némelvike megpróbá’ hasznot húzni a ritka alka­lomból: hírek szerint egy-egy magárjházban kétezer dollárt is el.kcr.nek egy éjszakára, egy villa heti bére .pedig már ljj ezer dollár körül jár ... Izland miniszterelnöké mindazonáltal közölte, hogy a hatóságok semmilyen formá­ban nem kívánják korlátoz­ni az újságírók beutazásai. ★ — „Az izlandi találkozónak ismét pályára kell állítania a tárgyalások folyamatát” — je­lentette,ki Gennagyij Qergszi- mov szovjet külügyi szóvi­vő az ABC televíziód1 háló­zatnak vasárnap adott nyilat­kozatában. Geraszimov rámutatott: Reykjavikban „olyasfajta kö­zös alapokat kell találni, ame­lyek alapján utasítani lehet a két ország illetékeseit a meg­állapodások részleteinek meg­tárgyalására. olyan megálla­podások kidolgozására, ame­lyek azután majd a következő csúcstalálkozón elvezetnek a reális eredményekhez”. Leszö­gezte: a Szovjetunió nem szab féltételeket a csúcstalálkozó­hoz, s nem követeli meg pél­dául, .hogy az Egyesült Álla­mok eleve fogadja el a szov­jet áll'ásporttot olyan kérdé­sekben, mint az űrfegyverke­zés! „IVii tárgyalni megyünk Reykjavikba” — mondta. A lehetséges megállapodá­sokról Geraszimov azt mond­ta: a Szovjetunió nem zárja ki a középhatótávú atomesz­közökre vonatkozó megegye­zést, de azt tartja, a legjobb és legfontosabb az lenne, ha sikerülne megállapodásra jut­ni a nukleáris fegyverkísérle­tek teljes eltiltásáról. A je­lenleg meglévő ellenőrzési eszközök segítségével biztosí­tani lehet ilyen megállapodás megtartását. Geraszimov1 erről, valamint a közép-hatótávolságú eszkö­zök esetleges csökkentéséről szólva aláhúzta: a Szovjet­unió kész az ellenőrzés kérdé­seinek megvitatására, és nem ellenzi a helyszíni ellenőrzést sem. A kísérleti atomrobban­tásokról George Shultz ame­rikai külügyminiszter ugyan­ebben az adásban megismétel­te a közismert washingtoni álláspontot: mindaddig, amíg az Egyesült Államok „rá van utalva elrettentő erejéhez az atomfegyverekre”, nem lehet szó a kísérletek felfüggeszté­séről. hen Arhipov n-Uedlomha vomI A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége felmen­tette íuan Arhipovot első mi­niszterelnök-helyettesi tisztsé­géből. Arhipov egészségi okok­ból. nyugállományba vonul. Sevcrdncd^e Mexikóban Köksönös megértés s A szovjet—mexikói kap­csolatokról, a ■ Szövjetunió és Nicaragua viszonyáról, vala­mint Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki ta­lálkozójáról beszélt Mexikó­városban, hivatalos látogatá­sát lezáró sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Sevardnadze hangsúlyozta a Gorbacsov—Reagan találkozó rendkívüli jelentőségét, s kijelentette: „reméljük, hogy ez a találkozó a mindenki ál­tal óhajtott eredménnyel zá­rul.” A szovjet—mexikói viszony­ról szólva. Sevardnadze meg­állapította, hogy a kapcsolatok új lendületet vettek. Kiemel­te, hogy nagy benyomást tett rá Miguel de la Madrid mexi­kói elnökkel folytatott meg­beszélése. Mexikóvárosban — mondta — folytattuk az ENSZ-közgyűlés ülésszakán megkezdett párbeszédet. A kérdések széles körét vitattuk meg, kitágítottuk a kölcsönös megértés területét. A sajtóértekezleten nyugati újságírók több kérdést tettek fel a Szovjetunió és Nicara-. gua kapcsolatairól. Ezekre válaszolva a szovjet külügy­miniszter nyomatékosan le­szögezte: a Szovjetunió soha, semmilyen formában nem volt és nincs jelen Nicaraguában katonailag, és nem is szándé­kozik katonai tanácsadókat küldeni oda. Anyagilag vi­szont a lehetőségeihez képest a legmesszebbmenőkig támo­gatja Nicaraguát. Arra a kér­désre válaszolva, beavatkoz­nék-e a Szovjetunió, ha az Egyesült Államok katonai tá­madást hajtana végre Nicara­gua ellen, Sevardnadze kije­lentette, úgy gondolja, hogy a nemzetközi közvélemény meg tud akadályozni ilyen közvetlen amerikai akciót: „többféle eszközzel meg le­het előzni a legrosszabbat” — mondta. A szovjet külügymi­niszter véleménye szerint a Contadora-csoportnak a kö­zép-amerikai konfliktus tár­gyalásos rendezésére irányuló erőfeszítései nem fulladtak ki, s az ENSZ-nek is szerepe lehet a térség problémáinak rendezésében. A pápa felhívása A világméretű A franciaországi látogatáson tartózkodó II. János Pál pápa arra hívott fel, hogy október 27-ét tegyék „általános kö­nyörgés napjává a békéért”. A pápa az egymással szem­benálló felekhez fordult szer­te a világon, hogy ezen a na­Mindsn eddiginél jobb légkörben Szovjet-kínéi tárgyelások Vasárnap különrepülőgéppel a kínai fővárosba érkezett Igor Rogacsov külügyminisz­ter-helyettes, aki a szovjet— kínai államközi kapcsolatok rendezéséről folytat itt kül­döttség élén mintegy tíz napig megbeszéléseket. A 9. tárgya­lási forduló hétfőn kezdődik. Igor Rogacsov megérkezése­kor kijelentette, hogy a szov­jet—kínai kapcsolatok évről évre örvendetesen javulnak. A szovjet fél kész arra, hogy ezen a fordulón a felek által felvetett bármilyen kérdést megvitasson. Azt is elmond­ta, hogy már megkezdődtek az előkészületek a korábban félbeszakadt szovjet—kínai határtárgyalások felújítására. Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy nem túl­zottan derűlátó, de nem is bo­rúlátó a megbeszélések újabb fordulójának várható kimene­telét illetően. Pekingi diplomáciai körök­ben hangsúlyozzák, hogy a szovjet—kínai megbeszélések­re most minden korábbinál jobb és építőbb légkörben ke­rül sor. Az utóbbi időkben lé­nyegesen gyorsabb ütemben fejlődtek a szovjet—kínai kap­csolatok. Az államközi kap­csolatok rendezése szempont­jából fontosnak tartják, hogy a kínai vezetés óvatosan ugyan, de pozitívan reagált azokra a javaslatokra, ame­lyeket Mihail Gorbacsov vla- gyivosztoki beszédében vetett fel a kapcsolatok és az együtt­működés megjavítására. pon 24 órára tegyék le a fegyvert. A felhíváshoz hozzátette: hogy a „világméretű tűzszü netöt” az érdekelt feleknek az erőszak okairól való elmélke­désre kellene felhasználniuk. Joachim Navarro vatikáni szóvivő ezt követően bejelen­tette, hogy a katolikus egyház fejének felhívását a Szent­szék konkrét diplomáciai lé­pései követik majd. A felhívást ahhoz az olasz- országi Assisiben tartandó ta­lálkozóhoz időzítették, ame­lyen a világ különböző vallá­sainak képviselői a béke kér­déseiről tanácskoznak. A Benruda-szige te lenéi Tűz a tengeralüttjárón Október 3-án reggel, a Ber- muda-szigetektől mintegy ezer kilométerre északkeletre tűz ütött ki egy ballisztikus raké­tákkal felszerelt, atommeghaj­tású szovjet tengeralattjáró egyik rekeszében. A tenger­alattjáró és az odaérkező más szovjet hajók személyzete dol­gozik a tűz következményei­nek felszámolásán. A tengeralattjárón többen megsérültek, három személy életét vesztette. Moszkvában szakértői bi­zottság vizsgálja a kialakult helyzetet. A Fehér Ház egyik szóvivő­je, Roman Popadiuk szomba­ton közölte, hogy a Szovjet­unió tájékoztatta az Egyesült Államokat a tűzről. A HETEN VÁRHATÓ ESEMÉNYEK Természetesen az egész hét ’a szombat—vasárnapi Gorba­csov—Reagan találkozó jegyé­ben fog eltelni, de azért ér­demes másra is figyelni. A hírügynökségek előrejelzései­ben ugyanis több érdekesnek Ígérkező esemény szerepel ok­tóber első teljes hétében. Hétfő: Mainzban megkezdő­dik az NSZK-kormánykoalíció fő erejét adó CDU kongresz- szuSa. Kedd: Bournemouthban a brit konzervatívok kongresz- szusa kezdődik. Szerda: Simon Peresz izraeli miniszterelnök Párizsba láto­gat. Csütörtök: Zbigniew Mess­ner lengyel miniszterelnök az NDK-ba utazik. Péntek: Európai körútja so­rán Spanyolországba, Francia- országba és a Szovjetunióba látogat Raul Alfonsín argen­tin elnök. Szombat: Reykjavíkban meg­kezdődik a kétnaposra terve­zett „rendkívüli” szovjet- amerikai csúcstalálkozó. Vasárnap: Tartományi vá­lasztásokat tartanak Bajoror­szágban. Jegyzet EGY VÉTÓ ÉS AMI RITKA, mint a fehér holló, így jellemezte az amerikai sajtó azt a rendkívüli helyze­tet, amikor a törvényhozás mindkét háza megszavaz egy határozatot, s az elnök vétója ellenére mégis érvénybe lép. Az amerikai alkotmány elő­írásai szerint ugyanis, ha a kongresszus jóváhagy egy tör­vényjavaslatot, ez a Fehér Ház mindenkori ura elé kerül aláírásra. Ha az elnök netán megtagadja jóváhagyását — azaz vétóval él —, az ügy új­ratárgyalásra visszakerül a képviselőház és a szenátus elé. De most már kétharma­dos többség kell az egyszerű helyett, ahhoz, hogy az elnök akarata ellenére törvényerőre emeljék a kongresszus által szorgalmazott javaslatot. A napokban e ritka alkal­mak egyikének lehettünk ta­núi, amikor a kongresszus és a Fehér Ház kötélhúzása után az elnöki vétót érvénytelení­tették, a kétharmados többség alkalmazásával, s Reagan sú­lyos vereséget szenvedett. De hát miről is volt szó? Arról, hogy az amerikai kongresszus mindkét háza, Reagan figyel­meztetései ellenére, elfogadott egy úgynevezett „csomagter­vet” a Dél-afrikai Köztársa­ság elleni szankciókról. A pretoriai rendszer bűnlájstro- ma ismert. A Botha-kormány- zat fajgyűlölő rendszere csak úgy tudja immár fenntartani a fehér kisebbség uralmát, a nálánál mintegy tizenötszörö­sen nagyobb fekete többség ellenében, hogy börtönben tartja a jogaikat követelők vezetőit, rendőrsortüzeket zú­dít az őslakosság aktivistáira, és temetők egész parcelláit tölti meg a lemészárolt pol­gárjogi harcosokkal. A FEHÉR HÁZ pedig még ilyen körülmények közepette is kitai'tott a fajgyűlölő rend­szer tettei mellett. Reagan el­nöknek tanácsadói azt sugall­ták. hogy ha a Dél-afrikai Köztársaság apartheid kor­mányzata összeomlik, olyan földindulás veszi kezdetét, amely kihat az egész konti­nensre, s a haladás erőinek térhódítását nem lehet meg­akadályozni. Túl ezen az Egyesült Államok üzleti érde­kei is a Botha-kormányzat támogatása mellett szólnak — hangzottak az „érvek”. Wa­shington tekintélyes mennyi­ségű urániumot, szenet, vasat, acélt, hadianyagot, katonai járműveket, textiltermékeket és élelmiszert importál a Dél­afrikai Köztársaságból. A fe­hér kisebbség politikai-gazda­sági vezetői készséggel alá­rendelték magukat, persze kellő profitokért, az Egyesült Államok óriás cégeinek. így alakultak ki azok a vegyes és leányvállalatok, amelyek az olcsó dél-afrikai munkaerő felhasználásával olyan nyere­ségeket könyvelhettek el ter­mékeik amerikai piacokon való elhelyezésével, hogy mindkét fél ugyancsak elége­dett lehetett. CSAKHOGY az Egyesült Államokban majdnem any- nyi fekete bőrű állampol­gár él, mint a Dél-afrikai Köztársaságban. S az csak érthető, hogy a tömeges mé­szárlásokról érkező hírek kü­lönösen nagy felháborodást keltettek az amerikai fekete bőrű lakosság körében. Mi több, az Egyesült Államokban november első napjaiban idő­szaki választások lesznek. Ezeken újraválasztják a teljes képviselőházat, a szenátus egyharmadát és sok állam kormányzóját. Az amerikai polgárjogi mozgalom sikere­ként ma már több millió fe­kete bőrű állampolgár is az urnákhoz járulhat, így szava­zatuk egyes államokban nem* éppen elhanyagolható tényező. Nyilván ez késztette a kongresszus mindkét házát, hogy megszavazza nagy több­séggel azt a törvényjavasla­tot, amely a Reágan-kormány- zat minden befolyásolási kí­sérlete ellenére szankciókat határozott el a pretoriai rend­szer urai ellen. A törvényja­vaslat, amelyet elfogadtak, megtiltja az új beruházásokat Dél-Afrikában, a hosszú távú hitelnyújtást a pretoriai rendszernek, s a korábban már említett cikkek import­ját. Tilalmat mond ki a nyersolaj és minden abból származó termék, valamint a fegyverzet Dél-Afrikába való exportjára. De hogy ezek a szankciók mennyire felemá­sak, jellemző a következő: A beruházási tilalom csak az újakra vonatkozik. Ha egy amerikai cég már a Dél-afri­kai Köztársaságban működik, akkor az ottani nyereségének tetszés szerinti részét tovább­ra is beruházhatja! REAGAN VÉTÓJA és az újabb kongresszusi szavazások közötti .időszakban nem egy mentőakció történt Pretoria érdekében. A Fehér Ház még azt sem átallotta, hogy a reykjavíki találkozóra hivat­kozzon. Reagan hívei így érveitek: ha az elnök a dél- afrikai szankciók ügyében vereséget szenved a törvény- hozásban, ez csökkenti te­kintélyét a reykjavíki szov­jet—amerikai csúcstalálkozón. Sorompóba lépett a pretoriai kormányzat is. Pik Botha dél- afrikai külügyminiszter tele­fonon amerikai szenátorokat hívott ‘fel a fajgyűlölő rend­szer érdekében. Pik'ÍSotha azzal fenyegető­zött a' telefonbeszélgetésekben, hogy Pretoria megszünteti az amerikai gabonaimportját és ez súlyosan érinti majd az Egyesült Államok farmerjeit. Másrésit a szomszédos afrikai országok elleni retorziókat helyezte kilátásba. A SZAVAZÁST mindez mit sem befolyásolta. Reagan sajnálkozott, Pretoria pedig igyekezett magabiztosságot mutatni. Pedig valójában ugyancsak idegesek lehetnek. mivel az országnak 24 mil­liárd dollár jelenleg a küföldi adóssága! A fajgyűlölők azt remélik, hogy 80 millió la­kosú, kilenc afrikai országra sújthatnak most le. Hiszen ezek gazdasága sok szállal kötődik a Dél-afrikai Köztár­sasághoz. Zaire exportjának 60 százaléka, Zambiáé 25, Zimbabwéé 90, Botswanáé pedig 80 százalékban bonyoló­dik le a Dél-afrikai Köztár­saságon keresztül. Malawiból 30 ezer, Mozambikból 60 ezer, Swazilandból 17 ezer és Le- sothóból 138 ezer ember dol­gozik vendégmunkásként a Dél-afrikai Köztársaságban. Mozambik az elektromos áram 90, Swaziland 80 százalékát kapja a Dél-afrikai Köztársa­ság erőműveiből. A szankciók a pretoriai rendszer ellen — bármennyi­re is nyújtanak kiskapukat — mégis több eredménnyel jár­hatnak. Egyrészt csapást je­lentettek a pretoriai rendszer támogatóira Washingtonban. S végül is arról van szó, hogy a kongresszus leszavaz­ta Reagannek a fajgyűlölőket támogató politikáját, s növe­kedett Pretoria elszigetelődése. Árkus István Október 8-ón, szerda délután megnyílik Szentendrén, a Marx tér 11. szám alatt % t/M Revü-Konsumex exkluzív áruk boltja Női és férficsztályunkon ruházati cikkek, kiegészítők, blúzok, övék, táskák, cipők, kalapok, kisebb aj'ándéktárgyak és illatszerek kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom