Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

X 1983. OKTÓBER 4.. SZOMBAT Alkatrészek Ladákhoz A legkülönfélébb fémaikatrészekct galvanizálják- a Rozmaring Ter­melőszövetkezet nagykovácsi üze­mében. Egyik leg­nagyobb iriegren- delöjük a veszp­rémi Bakony Mű­vek, ahová a La- v (la gépkocsikhoz szerelési anyago­kat, szállítanak. (Erdősi Ágnes felvétele) Mesterséges fészekoduk a Pilis fáin A kerecsensólyom megmenekült A Pilis különleges növény- és állatvilágának védelmét szolgálják a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság tájvédelmi körzetté, sőt 1981-tül bioszféra-rezervátummá nyilvání­tott területei. A parkerdőgazdaságban megalakulása, vagyis 1969 óta folyik szervezetten, átgondoltan, hosszú távú terv alapján természetvédelmi munka. Ennek egyik fontos részét alkotja a madárvédelem, melynek meg­szervezése Szentendrey Géza nevéhez fűződik. Az élelamlanc csúcsán — Két okból koncentráltunk a madárvédelemre: egyrészt mert az emberek a madarakon keresztül kerülnek leginkább kapcsolatba a természettel, a téli madárétetésse) vagy a kiskertjeikben. Másrészt a madarak nagyon fontos sze­repet játszanak a biológiai nö­vényvédelemben. Az énekes- madarak azért, mert táplálé­kuk rovarokból áll, a ragado­zók pedig azért, mert az éle­lemlánc csúcsán állnak, s így kis jelzőlámpákként — szak­nyelven indikátorokként — elő­re jelzik a természetben beál­lott változásokat. Tevékenysé­günk fő vonalát tehát az éne­kesmadarak és a veszélyezte­tett ragadozók védelme hatá­rozta meg. A parkerdőgazda­ság megalakulása előtt ‘három évig már' volíak kísérlettek a Pilis területén, amelyeket mi még mint gimnazisták kezd­tünk. Ebből alakult ki aztán a hosszú távú program. A kez­deteket a téli madáretetés megszervezése, valamint — a természetes odúk hiányának pótlására — a mesterséges fé­szekoduk kihelyezése jelentet­te. Az utóbbi nyo!e-tíz év alatt évente 150—250 mázsa napraforgót vittünk ki 400 ete- tőhelyre. Ezzel átsegítjük a madarakat a nehéz tél; idő­szakon, így erőteljesebbek lesznek, nagyobb a szaporulat. Ezt egészíti ki a mesterséges l'észekoduk kihelyezése. — Miért van szülcség mes­terséges odúkra? — A modern erdőgazdálko­dásnak évek óta az a célja, hogy minél egészségesebb fa­állományt neveljen, s ebben az odvas fáknak nincs helyük, a bennük tenyésző rovarok miatt sem. Ezek után a másik odugyáros, a harkály nem fog ép. sértetlen fákon kopácsol- ni! Pedig számunkra az odu- lakók a leghasznosabbak a biológiai növényvédelemben, ■ mert 90 százalékuk télire is ittmarad, és a rovarokat még ■pete, lárva korukban összesze­di. A mesterséges odúk Segít­ségével helyhez tudjuk kötni 'őket. vagy oda csoportosítani, ahol friss erdővágá.s. új telepí­tés van. mert itt a*rovarviIág is mindig düsabb. s'íav itt van rájuk nagyobb szükség. Puskv fészekőrök — A kísérlet tehát sikerrel járt'. — A nagyüzemivé válás le­hetőségét éppen az adta meg, hogy programunk elihdításako pont hernyódúlásos. év volt, a ' fák teljesen kopasszá váltak. Akkor már két-háromszázas odutelepen dolgoztunk Duna- bogdány határában, és a sok tarrá rágott erdő között a mi telepünk zöld szigetié vált, ' mindenütt megmaradt a lomb. Ezt meglátva döbbentek rá az erdészek, és a parkerdőgazda- , ság igazgatója.. hogy érdemes ezt csinálni. — A másik vonalat a raga­dozómadarak védelme jelen­tette. — Fészekfelmérési progra­munk egyértelműen bizonyí­totta, hogy Magyarországon rohamosan tűnnek el a fájok, megmentésükre az utolsó órá­ban teszünk kísérletet. Sajnos — bár. őriztük a fészkeket, s a kitermelendő területen levő i? fészkek fiókáit megpróbáltuk adoptálni, továbbnevelni, az- * tán visszavadítarji — ez a ra- gádozőprógram inkább mint pgy pusztulási folyamat nyo- monkísérése adott eredményt, és minden próbálkozásunk el­lenére legalább négy-öt faj tűnt el véglegesen az utóbbi években. Budakeszi közbiztonsága a tanácsülés napirendjén Ügyeleti szolgálatét kértek Ki gondolta volnat hogy összefüggés lehet a női bájak, a finom plüssel behúzott francia ágyak és a közbizton­ság helyzete között? No nem kell semmi rosszra gon­dolni. Csupán arról van szó, hogy a budakeszi művelő­dési házban legutóbb megtartott tanácsülésre egy akt­fotó-, majd egy bútorkiállításon át vezetett az út. Az érdeklődés ezúttal nem az előbbi kettőnek, hanem az utóbbinak szólt. A téma ugyanis a közbiztonság helyzete volt. Éjszakai vadász a bagoly — Ezeknek a madaraknak igen nagy az eszmei értékük. Előfordul, hogy ellopják a to­jásokat, vagy a fiókákat? — Sajnos sokszor kihasznál­ják a helyi emberek tudatlan­ságét;' pénzéhségét, és az ol­csón megszerzett madarat ki­csempészik az országból. Ezek a fajok tőlünk nyugatabbra -már kipusztultak, ezért még értékesebbek. A magyar tör­vények szigorúak, de minden törvény annyit ér. amennyit végre tudunk hajtani belőle. Itt a Pilisben szereltük fel az első fészekvédő ernyőt: ez egy fém gallér, amit a fa elágazá­sának kezdetéhez teszünk fel, s ez komoly akadályt jelent annak, aki ki akarja rabolni a fészket. Ezt az ernyőt é.ijel­nappal fegyveres őrzéssel szoktuk kombinálni. De egye­dül nem lehet őrködni, mert volt arra is pélt^, hogy két hétig ültem egy uhufészek mellett, de közben engem is szemmel tartottak, mert amíg hazaszaladtam enni és átöltöz­ni, mindent elvittek. Veszé­lyes is: előfordult, hogy drótot feszítettek ki, hogy leszedje­nek a motoromról, vagy meg­szórtak söréttel. Ezért aztán párban vagy hármasává} őr­ködünk. Sikeres uhuröptetés De egy faj kipusztu­lásának nem ez a fő oka, ha­nem a környezeti tényezők rosszabbodása. A ragadozóma­darak ugyanis kijárnak táp­lálkozni a környező mezőgaz­dasági területekre, ahol inten­zív kemizálás folyik. így vesz­tettük el például a parlagi sast. Az ürgére specializálta, magát, az ürgét viszont elvit­te a környékről a mezőgazdál­kodás — és 1971-től a parlagi sas is kipusztult. A holló meg a dúvadirtó szerek miatt tűnt el már kétszer is a Pilis terü­letéről. — Van olyan madárfaj, amelyet sikerült megmenteni? — Ilyen például a kerecsen- sólyom, amelynél az első vé­delmi próbálkozások és ered­mények is a Pilishez fűződnek. A már említett ernyőkből most már tíz-tizenkettő véd ilyen kiemelten Veszélyeztetett fajo­kat. De a£ "első sikeres uhu- röotetésekef is mi hajtottuk végre. >s‘ — Hasznosították-e másutt az itteni tapasztalatokat? — Sok , erdőgazdaságot ins­piráltunk, és például a Bükki Nemzeti Parkban — amely egyetlen erdei nemzeti par­kunk — a ragadozómadár-vé­delmet a mi mintánkra alakí­tották ki, és alkalmazzák a mesterséges fészekodu-kihelye- zést is. — A természetvédelmi mun­kában gyerekek is részt vesz­nek? ■ Bioszféra-expedíció — Meggyőződésünk/ és ez igazolódott is, hogy így meg­szeretik a természetet, és amit szeretnek, azt nem teszik tönk­re később, felnőtt korukban sem. Mi alakítottuk ki az or nitológiai táborok mozgalmát is, az első 1971-ben volt itt a Pilisben. Azóta ez országos rendszerré vált Actio Hungari- ca néven. A Magyar Madár­tani Egyesület megyei csoport­jai által évente szervezett tá­borok behálózzák az egész országot. Itt fészekkihelyezés­sel, -őrzéssel, gvűrüzéssel, madárvonuiás-kutatással fog lalkoznak a gyerekek, s ez tu dományos adatszolgáltatást is jelent. A másik eredmény hogy szintén országosan létre­jöttek a madártani-madárvé- delmi szakkörök. Ezekből a Pilis területén most kettő mű­ködik: az Ornitológiái kuk­kantó a szentendrei PMKK- bnn, a Bioszféra-expedíció pe­dig a visegrádi j’urtatáborban. Az utóbbi helyszínen a Makó veczdmre által tervezett erdei művelődési háznak a felépíté­sével egv igazi komplex ter­mészetvédelmi oktatóközpont létrehozását tervezzük. Mö. L. Ónálló őrs Ahogyan a művelődési ház halijában Bobály Mihály rosszallóan felvonta a szem­öldökét, abból is tudni lehe­tett, hogy a téma nagyon idő­szerű. A nagyközségi tanács elnöke ugyanis azon mód meg­rótta a helyieket, amiért nem vigyázzák a kiállítás anyagát. Nem tudni; kell-e valóban tartani attól, hogy egy ábrán­dozó lelkű ifjú leakasszon a falról egy képet, hogy azután szobája falát díszítse vele. Tény azonban, hogy az elő­vigyázatosságra igenis szük­ség van, mert nem is olyan régen már eltűnt egy koráb­bi kiállítás néhány darabja a művelődési házból. De azon kívül is akadtak olyan ese­mények a közelmúltban, ame­lyek felborzolták a buda- kesziek hangulatát. Betörtek az iskolába, a templomba, a Gamesz-hez, kocsikat, víkend- házakat törtek fel, a temető­ben sírokat rongáltak meg, időnként egy szatír is fel­tűnt a sötét utcákon. Ami nem rámlátomás, a képzelet szüleménye, hiszen a tanács­ülés előtti percekben éppen a művelődési ház büfésnője ad­ta elő a kávéra várakozók­nak a maga szerencsésen végződött történetét. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy záporoztak a kérdések, a hozzászólások. Bi­zony nem az volt a legkényel­mesebb szék a teremben, amelyen Szalai Károly, a bu­dai rendőrkapitányság őrna­gya ült. Legtöbben azt firtat­ták: miért áll üresen a buda­keszi rendőrség épülete, miért nem., lehet ismét viss#atdl*la- ni >.az önálló’ rendőrőrsöt« Mert — a tanácstagok szerint — ezt a községet nem lehet ilyen kevés rendőrrel megvédeni a rendbontókkal szemben. Fel kellene számolni a zugitalmé- réseket, a köztéri italozást is. főképpen az iskolák környé­kén. beszámolóban és Szalai Ká­roly szóbeli válaszában is he­lyet kapott az a sajnálatos tény, hogy egyes bűncselek­mények országosan is ^sza­porodtak. Az agglomeráció hátránya abban is megmutat­kozik, hogy Budapest után Pest megyében történik a legtöbb bűncselekmény. Bu­dakeszi könnyen megközelít­hető, négy fővárosi kerület­tel határos, igazán nem mű­vészet percek alatt eltűnni a tett színhelyéről. A rendőrség személyi és technikai feltéte­leinek javítására jelenleg nincs lehetőség, emiatt sem valósítható meg az önálló rendőrőrs visszaállítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyéb intézkedésekkel ne javítanák a közbiztonsá­got. A körzeti megbízotti iro­dában az önkéntes rendőrök segítségével ügyeleti szolgála­tot szerveztek. A budaörsi rendőrőrs gyakran tart köz- biztonsági és közlekedésbiz­tonsági akciót. A lakosság javaslatát méltányolva szó van arról, hogy a közeli ka­tonai alakulat honvédéivel közös járőröket szervezzenek. Bizony igaza volt Szalai Ká- rolynak, amikor azt mondta; az előrelépéshez szükség van az állampolgári fegyelemre is. Egyebek között .arra, hogy a lakosság az eddiginél jobban segítse a rendőrség munkáját. Mert gyakran előfordul az is, hogy késve, vagy egyáltalán nem kapnak hivatalos értesí­tést a bűncselekményekről, így volt ez például a temetői rongálás, vagy a szatír eseté­ben is. Módosították A tanácsülés. a lakosság ófiaját tükrözve módosítva fo­gadta el a közbiztonság hely­zetéről szóló beszámolót. Elis­merve a rendőrség erőfeszíté­seit, ám nem belenyugodva a mostani helyzetbe. Egyebek között azt kérik az illetéke­sektől, hogy vizsgálják meg egy rendszeres ügyeleti szol­gálat megteremtésének lehe­tőségét. Ugyanakkor a HNF helyi szervezetének segítségét kérik az önkénteshálózat fej­lesztéséhez, a> lakosságtól pe­dig a korábbinál nagyobb tá­mogatást, összefogást. Hogy minderre mennyire szükség van, azt a cikk nyomdába adása előtt érkezett hír is igazolja: újra rendbontók jár­tak a budakeszi temető­ben ... K. L. A főváros után A tanácsiak ezzel kap<- csolatban elmondták: hogyan szállhatna szembe egy, a gyengébb nemhez tartozó ta­nácsi ügyintéző egy elbó­dult, kötekedő felnőtt férfi­val. A szeszes italok fogyasz­tása egyre jobban terjed a fiatalok körében is. Jellemző példát idézett erről Pék La­jos. a művelődési ház megbí­zott igazgatója. Az ottani disz­kót alig húszán látogatják mostanában, holott korábban több százan is voltak estén­ként. Pedig -ugyanolyan jó a zene, mint másutt, csak éppen szeszes ital nem kapható. Hát a gyerekek oda mennek, ahol kiszolgálják őket. Bőven talál­nak ilyen helyeket a környé­ken. Á lakosság véleményét, várakozásait talán dr. Varga Miklós körzeti orvos fogal­mazta meg a legjobban: so­sem zaklatta fel az embere­ket annyi szomorú eset. mint mostanában. Intézkedéseket várunk az illetékesektől. Az előre írásban eljuttatott Ifegféfeft munkahely Bárki megnézheti a munkálatokat Épül a hulladékégető zott napokon ügyeletet tarta­nak, amikor az érdeklődök minden kérdésükre választ kapnak. Ilyen módon is tájé­kozódhatnak a lakosok arról, hogy az új égetőműben a vi­lágon ma ismert legkorsze­rűbb módszerrel, zárt techno­lógiai láncban ártalmatlanít­ják majd az ipari hulladéko­kat. Ezáltal az égetés semmi­féle környezeti károsodást nem okoz, sőt megszünteti azt a ve­szélyt, amelyeket a tárolva halmozódó ártalmas hulladé­kok jelentenek most a talaj­ra és a levegőre. M unkanélküli segély? — kapták fel egyesek a fejüket a hírre, hogy beve­zetik az újra-elhelyezkedé- si segélyt azon dolgozók­nak, akiknek konkrét mun­kaviszonya a vállalat fel­számolásával .vagy szerve­zett múnkasrő-átcsoporto- sítás »következtében meg­szűnik. A kérdésben érzel­mek is lüktetnek, hiszen, olyasmiről van Szó, afni még nem volt, ráadásul az állásnélküliek támogatása a tőkés országokban dívik. Nos, hogy itt másféle in­tézmény született, annak bizonyítását a veszteséges vállalatok ügyétől kell kez­deni. Most már közismert, hogy több ezer gazdálkodó egységünk közül tavaly 260 volt veszteséges, ezen­kívül a szükséges alapok terén is jelentős hiányok­kal küszködött. Legutóbb törvény született az ilyen vállalatok ügyé ék rende­zésére akár szanálással, akár pedig felszámolással, hiszen az ország gazdasága képtelen pótolni azokat a forintmilliárdokat, amelye­ket eddig támogatásukra költött. A csődeljárás vi­szont felveti a kérdést: mi lesz a dolgozókkal a meg­szüntetés után? Magyarországon van munka elég, csak azt kell elérni, hogy a munkaerő és a hely, áhoí alkalmazása hatékonyabb.' egymásra ta­láljon. Nos, ezt teszi lehe­tővé az a pénzbeni támo­gatás. amit azalatt nyújta­nak, amikor a szabaddá vált dolgozók. • a féléves felmondási időt ‘kitöltve, még fél . évdg alkalmas munkahelyet keresnek ma­guknak. Vagyis megfelelőt: tudásuknak, képzettségük­nek, megszokott életnívó­juknak dukalót és egyben olyat, ahol a fáradság, a gondolkodás több hasznot teremt az országnak. Ér­dekünk, hagy az állam sza­vatolta általános foglalkoz­tatáson belül erőnket a hatékonyan dolgozó mun­kahelyek kössék 16. Az ú.jra-e’helyezkedésl segély végül is a munka­erő nagyobb szabadságát teszi lehetővé, azt, hogy a felszabadult dolgozók kéT nyel mesen keressék meg, sőt válogathassanak is az új munkahe'vek között Kényelmesen, hiszen a vál­lalatmegszűnés után szer­vezetten is gondoskodnak majd a munka folytatásá­ról másutt. Keresgélnie csak annak kell, akinek elképzeléseit az ilyen kíná­lat nem fedi. Természete­sen a vállalatok részéről is megnő a munkaerő-fog­lalkoztatás szabadsága: nyilván érdekük lesz az, hogy a felszabadultak kö­zül elsősorban a legjobba­kat. legkéfieeltebbeket ve­gyek át. Merész lépés húzódik meg tehát , az újra-elhe- lyezkedési ^pmogstás beve­zetése mögött. Nyomában annak az időnek a jövőké­pe sejlik fel; amikor meg­szűnik a jól ismert kapun belüli munkaerő-fölösleg, miközben a húzó ipar­ágakban, sürgés exporton dolgozó üzemeknek nincs emberük. Mérsékelten né­pesedő országunkban, ahol ■ új munkaérők tízezreit várják a fejlesztendő szol­gáltatások. s nincsenek milliárdjaink a’ gyors i mű­szaki fejlesztésre, meg kell becsülni minden egyes munkáskezet. Sorsokról lesz szó! Az emberek szorosan kötődnek nálunk a munkahelyükhöz és nemcsak a megszokás miatt. A szálak eltépése mindig fájdalmat is okoz­hat. Erre föl kell készül­ni, föl kell készíteni az embereket. L ehet bar az új hely közgazdaságilag a ré­ginél megfelelőbb, de azt, hogy jobb az országnak, azt a dolgozónak is érez­nie kell: a szellemen, a fogadtatáson, a. betanítás türelmessdgén, az embersé­ges viszonyokon! És akkor még nem szóltunk arról, mi legyen a munkásszállá­son lakókkal, a gyermek- gondozási segélyen lévők­kel — az ő átvezetésük még több figyelmet érde­mel. Meg kell majd oldani azt is, hogy a dolgozók a vállalat megszűnése után továbbtanulhassanak a nappali tagozaton, hogy — mást ne mondjunk — a megszűnő üzem szociális létesítményei, ha átmeneti­leg is, de tovább működ­jenek. Hiszen akár a sza­nálás új rendje, akár pe- di t az ú'fa jta munkaerő- politika végtére is az em­berért van. Persze könnyű ezt deklarálni. Nyilván a párfszerVek, a szakszerve­zetek, üzemek és a taná­csok erőfeszítésen múlik, valóra válik-e mindez. K. F. A dorogi ipari hulladékége­tő építésének eddigi tapaszta­latairól és a további tenniva­lókról Bakonyi Árpád minisz­teri biztos elmondta, hogy az évi 23 ezer tonna vegyipari hulladék elégetésére alkalmas létesítmény építése program szerint halad. Az építkezés menetéről tá­jékoztatják Dorog lakosságát és azt is elhatározták, hogy előre meghirdetett napokon bárki — szakember és laikus — megfelelő kísérővel meg­tekintheti az égetőmű építé­sét. A helyszínen meghatáro-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom