Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

Tanácstagi beszámoló Holnap, szerdán egy tanács­tagi beszámolót tartanak Gö­döllőn. A 13-as és a 14-es kör­zet képviselői, Hrustinszki Fe­renc, Lévai Mihály, a Petőfi iskolába várja választóit, este 6 órára. Ma este Házímozsika A hizimuzsika sorozat újabb estjét tartják ma, ked­den este 7 órai kezdettel a gödöllői művelődési központ Galga termében, Duffek Mi­hály zongora- és Molnár Zsolt gordonkaművész mű­sora: Schubert Arpeggione szonáta, Faurée Elégia, Liszt Velence és Nápoly, Grieg a- moll szonáta, Chopin Beveze­tés és polonaise. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika, 19 órakor. Színházi experiment I., ki­állítás a Magyar Színházi In­tézet fotógyűjteményéből, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Lyukhímzéses fehér vállken­dő, megtekinthető az előtér­ben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környé­ke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. Karsai Zsigmond, Pécelen élő festőművész kiál­lítása, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Bronzkori temető Versegen, időszaki kiállítás 10—18 óráig. Mozi A fej nélküli lovas. Színes szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! Gyermekrablás Caracasban. Színes venezuelai krimi. 6 és 8 órakor! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1986. OKTÓBER 28., KEDD Igazgatók, elnökök klubja Az éjjeliőrnél azért több kell Első őszi összejövetelét az elnökök, igazgatóik klubja a városi rendőrkapitányságon tartotta, ahol annak vezetője, dr. Füleki Lajos adott tájé­koztatást munkájúikról, ta- paszbailataiiikról, ikülönös tekin­tettel a társadalmi tulajdon védelmére. A bűncselekmények túlnyo­mó többsége a vagyon elleni, illetve a ‘közlekedési, noha a közvélemény inkább a kirívó esetekre figyel föl, s azokkal esetleg érzelmi alapon téves következtetésre is juthat. Az elkövetők nem kímélik sem a társadalmi, sem a személyi tulajdont, öt év alatt több mint ezerháromszáz esetben károsították a köz tulajdonát, a személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselkmények száma meghaladta a három­ezer-háromszázat. Csoportos elkövetés Mind a felderített, mind az ismeretlen tettesek által elkö­vetett cselekmények száma emelkedik. Öt év alatt ötven­hatvan százalékkal nőtt az ilyen bűncselekmények száma. Sok feladatot adnak az isme­retlen elkövetők a rendőrség­nek. Ráadásul a korábbiaknál nagyobb mérvű a csoportos elkövetés, a szervezettség, ami abban is megmutatkozik, hogy igyekeznek megakadályozni a felderítést. S hogy konkrétabban fejez­A posta vétlen Megoldódott a rejtély Megesett egyszer-kétszer, hogy szóltunk a gödöllői posta vezetőjének, mert késve kaptuk meg a külde­ményt, noha idejében ad­ták föl, nem is messze, itt a városban. Legutóbb a munkásőrszemláre invitáló meghívó érkezett napokkal az esemény után. Most nem szóltunk a postavezetőnek. A tényen már úgysem tu­dunk változtatni, s az is megfordult a fejünkben, a küldemények túlnyomó többsége mindig megérke­zik. Egyik külsős munka­társunk például évek óta levélben küldi cikkeit, s még egyetlenegy sem ve­szett el. Voltaképpen abban sincs semmi különös, hogy viszonylag gyakran ka­punk panaszos levelet, amelyben a postát bírál­ják. Miért volna különös? Ez az az intézmény, amely- lyel jóformán minden állampolgár kapcsolatban áll, levelek, mindenféle üdvözlőlapok, csomagok garmadáját bízzák rájuk, ők hozzák a legkülönbö­zőbb címeken járó pénzün­ket. Olyanok vagyunk a postával, mintha egy csa­lád lennénk. S hol fordul elő a legtöbb összezördü­lés, nem éppen a család­ban? ! A minap két levelet is kaptunk, amelyben elma­rasztalják a postát. Még­hozzá az isaszegit. Az első levelet K-né írta. Az áll benne, az isaszegi postán egyszerűen eltűnnek a levelek, noha személvesen adja fel őket. Többször hangsúlyozza, hogy szemé­lyesen dobja be a leveleket a postaházban lévő ládá­ba, jó a címzés is, hiszen évek óta Csongrádba kül­di őket. A rokonok ott, Csongrádban három hó­napja panaszolják, hogy nem jönnek a levelek. Pe­dig várják őket. Végül K-né felszólít bennünket, nézzünk utána, hová tűn­nek a levelek. Éppen azon tanakodtunk, hogy miképpen nézzünk utána, amikor megérkezett a másik levél, amelyik az­zal kezdődik, hogy elnézést a zavarásért, de nem tud­ja. kihez forduljon az ügyé­vel, ha ez egyáltalán ügy. Ha nem is ügy, szokatlan eset, teszi hozzá. Több levelet adott föl az isa­szegi postán, folytatja, s egyik sem érkezett meg a címzetthez, el sem tudja képzelni, hová tűnnek a levelek. Elég sok panasz van mostanában az isa­szegi postára, írja a továb­biakban. de hát ilyen léte­zik, kérdi, hogy eltűnnek a Kecskemétre jeladott levelek, mikor évek óta oda levelezek, s mindig megkapták? Így már világos. Leg­alábbis előttünk. Panaszo­sunk valószínűleg elfelej­tette az igazi címet. Az egyik levélben ugyanis azt állítja, hogy Csongrádba küldi évek óta a leveleket. A másikban pedig azt, hogy Kecskemétre. Lehet, hogy a jó cím egy harma­dik város. A hozzánk ér­kezett második levelet ugyanis szintén K-né isa­szegi lakos írta. S mind­kettő megérkezett. Mert pontos volt a címzés. zük ki magunkat, többnyire lopásról és betöréses lopásról van szó. Az utóbbi időben gyakoribbá vált a sikkasztás, a személyi tulajdon terhére pedig a csalás. A felderítő szervek sok szempontból vizsgálják a cse­lekményeket, az elkövetőik sa­játosságait. Az adatok szerint a bűn útjára lépőik között kör­zetünkben a fiatalkorúak ará­nya megközelíti a tíz százalé­kot, a visszaesők a 35 száza­lékot. Az utóbbi adatból vi­lágos, hogy az elkövetők na­gyobbik hányada először ke­rül összeütközésbe a törvény­nyel. Megfigyelték azt is, hogy mind több nő követ el vagyon elleni bűncselekményt. Személyiségüket, életvezeté­süket vizsgálva azt tapasztal­ják, hogy az elkövetők na­gyobbik része léha, primitív, érzelemsivár, alacsony művelt­ségű személy, s nem veti meg az alkoholt. Az ökokról szólva a kapi­tányság vezetője általánosság­ban szólva kiemelte, azok a társadalmi, gazdasági, kulturá­lis viszonyokban gyökereznek, a megoldatlan ellentmondá­sokban. Ami a társadalmi tu­lajdont illeti, ezúttal is el­hangzott a nem új keletű megátllapítás, hogy azt nem tiszteljük eléggé. Mindenki tudja, hogy ha valakinek az öltözőszekrényéből ellopnak 100 forintot, az sokkal na­gyobb beszédtéma, mintha a köz tulajdonából viszik el akár ennek a sokszorosát. Azt is tapasztalták, hogy néhány renitenskedő, antiszociális ma- gatartású személy nagyobb kollektívát is képes rossz irányban befolyásolni. Nem ritka az elnéző, mentegető magatartás sem. Bűnöző raktáros Akadnak vezetők, akik ke­vés gondot fordítanak a tu­lajdon védelmére, vagy saj­nálják rá a pénzt, hiszen ha nem történik semmi, az való­ban olyan, mintha kidobták volna az ablakon. Annyi elrettentő példa után még mindig arról hallottunk, hogy a szállításban, raktáro­zásban, őrzésben büntetett előéletűt alkalmaznak, sőt olyan is előfordult, hogy ve­szélyes bűnöző került ilyen helyire. A kapitány eh^iez hozzáfűzte, tisztában van véle, nem könnyű a válogatás, hi­szen körzetünkben hatezer ember volt már büntetve... Fogyatékos a vagyon őrzé­se. védelme, néhol teljesen hiányzik. Azon nincs mit cso­dálkozni, hogy egy-egy gyen­ge, beteg, öreg éjjeliőr inkább elbújik, ha valami rendelle­nességet észlel, annyira meg­ijed. hogy véletlenül sem jut eszébe megfigyelni a betörő személyeket, avagy fölírni a kocsijuk rendszámát. Az vi­szont nem megbocsátható, ha közre is működik a bűncse­lekmény elkövetésében. S ezek után már mi követ­kezünk. Vagyis azok, akiknek mindegy, honnan származik a tárgy, amit esetleg a bolti ár­nál valamivel olcsóbban meg­vesznek valakitől. Az a szo­morú tény, hogy minden lo­pott holmi gazdára talál. Az első pohárka A végére hagytuk az alko­holizmust. Mint minden más bűncselekményben, a társadal­mi és személyi tulajdon elle­niekben is nagy szerepet ját­szik az ital, az italozás. Az pedig tudjuk, hol kezdődik. Az első pohánkánál. A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekményeknek egyebek között milliárdban ki­fejezhető' kára mutatkozik, s ha ehhez hozzávesszük a tár­sadalmi közérzetben jelentke­ző hatását, akkor fölösleges buzdító szavakat leírni,1 hiszen azokat már sokszor leírtuk. Petofi-emfékiinnepség Aszódon A legnagyobb seregi! költő lem alkalmi feladatnak tekintik Az országos múzeumi és műemléki hónap rendezvény- sorozatát Aszódon évek óta Petőfi-ünnepséggel zárják. Az 1875-ös Csengey Gusztáv ta­nár szervezte megemlékezés centenáriumán, 1975-ben tar­tották az első ünnepséget. A hagyományokhoz méltó­an _ ebben az évben is a Pe­tőfi Múzeum előtt tiszteleg­tek a költő emlékének. Az Első dal című versét Ju­hász Eva, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola első osztá­lyos tanulója szavalta el, majd Bálint Judit lépett a mikro­fonhoz. Az aszódi művelődési ház igazgatója röviden szólt az aszódi diák egykori is­kolájának falán elhelyezett emléktábla-koszorúzásokról. Fekete Sándor író, iro­dalomtörténész, az Űj Tükör főszerkesztője, neves Petőfi- kutató a poéta életútját vázol­ta, sikereiről, meg nem ér­téséről, a világirodalomban betöltött szerepéről beszélt. — Mikor a költő egy színészcsapattal találkozott, kérte, ne önözzék őt, mivel testvérek. Ehhez a gondolat­hoz csatlakozva mi Petőfiben vagyunk testvérek, mert az országban még mindig neki van a legnagyobb serege. Az emlékápolásban Aszód na­gyon fontos hely, hiszen Pes­tet nem számolva,! itt töltötte el a leghosszabb időt. Itt lett gyermekből kamasszá, itt for­málódott jelleme. Elmondhat­juk, ez a község a költő szel­lemi szülőhelyei között elő­kelő helyet foglal el. Van­nak, akik évfordulókban gon­dolkodnak, de a tudományos műhelyekben állandóan fog­lalkoznak a költővel. Aszódon sem csak az előírt ünnepeken téma Petőfi, a múzeum igaz­gatója, dr. Asztalos István szintén hozzájárult kultuszá­nak ébren tartásához. A ta­nács sem pusztán alkalmi fel­adatnak tekinti a megemlé­kezést, hanem a község egé­szét befolyásoló munkának. Fekete Sándor előadásában hallhattunk még a költő pat- rónusairól, útját Bajza József egyengette, első kötetének megjelenését Vörösmarty Mi­hály segítette elő. — Az egyetlen magyar köl­tő volt, aki -már életében, huszonévesen kapott nemzet­közi eismerést. Első életrajza is külföldön jelent meg. Bul­gáriában, Oroszországban, Ro­mániában, japán, török, kí­nai és szlovák nyelven olvas­hatják verseit. Az egész világ- irodalom egyetlen nagy költő­je, akinél a szavak és a tet­tek egységet alkottak. Óriási sikerének másik titka, hogy szavait a legegyszerűbb em­ber is megérti. A főszerkesztő méltatása után a község intézményei­nek, szervezeteinek képvise­lői helyeztek el koszorút Pe­tőfi Sándor egykori iskolájá­nak és lakóházának falán. A nap programját a Petőfi- szavalóversenny-el fejezték be. Két kategóriában, felnőtt és úttörő, lehetett jelentkezni. A felnőttek Aszódról, Gödöllő­ről, Kerepestarcsáról, Pácéi­ról, az úttörők többek kö­zött Erdőkertesről, Hévíz- györkről, Domonyból, lklad- ról, Dányból, Nagytarcsáról jöttek versenyezni. A kötele­ző Petőfi-vers és 'a szabadon választható más szerző mű­vének elmondása után az út­törők háromtagú zsűrije — Dúzs Márta aszódi csapatve­zető, Kaposi László gödöllői népművelő és Fodor Mihály bagi tanító — az első díjat Pálinkás Ildikó túrái tanuló­nak ítélte, a második helye­zett Palya Krisztina, a har­madik Marosi Zoltán bagi tanuló lett. A közönségdíjat Komáromi Hajnalka domonyi diák kapta. A felnőttek előadását Kecs­kés József, a gödöllői műve­lődési központ igazgatója, Gál Tibor, az aszódi gimná­zium diákmozgalmat segítő ta­nára és Novak Lászlóné, a nagyközség művelődési fő­előadója bírálta el. Első díj­ban Méreg Erzsébet, a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa részesült, máso­dik Körömi Gábor, harmadik Mészáros Beáta, a gödöllői művelődési központ dolgozói. A közönségtől a legtöbb sza­vazatot Méreg Erzsébet kapta. A nagyközség KlSZ-bizottsá- gának különdíját Pecze Tí­mea, az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola tanulója ér­demelte ki. A helyőrségi mű­velődési központ által most először adományozott leg­jobban szavaló katona cím tulajdonosa Rell Mihály hon­véd lett. Gafgamácsa A Galgamácsai Tsz SE me­gyei II/A . osztályban szerep­lő sakkcsapata az ősszel na­gyon jól bánt a fekete-fehér figurákkal. Csak győzelmek­kel büszkélkedhetnek a csa­pat tagjai. Az eredmények: Dunakeszi SE—Galgamácsai Tsz SE 2-3, Galgamácsai Tsz SE—Nagykátai VM II 5-0, Örkényi KSK—Galgamácsai Tsz SE 2-3. A Fóti Tsz SK- val állnak nagy harcban az elsőségért. A rosszabb esetben is ezüstérmet szerez a csapat, de bíznak a fényesebb érem­ben! D élnémet tájakon: ezzel a címmel készítem elő újabb TIT-előadásomat. Akik különféle előadásomat látták- hallották, várják beszámoló­mat, hiszen most szeptember­ben voltam kinn az NSZK- ban. Akartam a kluboknak, művelődési házaknak írni, de meggondoltam magam. Egy képeslap átlagban 50 pfennig, a bélyeg 80, az 28 forint. Ha az U-Bahnnal a Langwasser kerületből, ahol laktunk, be­utaztunk Nürnberg szívébe, az oda-vissza út kedvezmé­nyes fiizetjeggyel 6,50 márká­ba, 143 forintba került... A nürnbergi metróról egy apróságot mondok el: késő este tértünk haza és meglep­ve láttuk, hogy a mozgólép­cső nem mozog. Áll. A köze­lébe érve azonban megindult és amikor leszálltunk, újra megállt. A takarékosság mo­dern formája! Az árak a csillagokban van­nak. amikor 22-vel (akkor még annyival) szoroztunk, sokszor megszédültünk. Két­ségtelen, hogy ők meg is ke­resik. Már aki ... Növekszik a munkanélküliség, kiszolgál­tatottak a dolgozók. Házigaz­dánk gyárát kirakták 80 ki­lométerre a várostól. Akinek az nem tetszik, lépjen ki! De hová menne? Október 1-jétől bevezették a mérnöknek is a három műszakot. Mit tehet, vállalja. Tizennyolc éve dol­gozik egy gyárban, de amióla ismerem, remeg a munkanél­küliségtől. Mert a munkanél­Déinémet tájakon A munkanélküliség réme küli segély csak ideig-óráig segítség. Ha mindezt levon­juk, jól élnek, szép a laká­suk, a ruhatáruk, csak a Vol­vót szeretnék már kicserélni, mert ezt a kocsit ott egy ki­csit lenézik. (?!) Mindeneset­re vettek egy falusi házat, 80 kilométerre Nürnbergtől, na­gyobb bajok esetére, no meg pihenni. Gyerekkorom álomvárosa: Nürnberg. A vár, a Dürer- ház, az Altmarkt, a templo­mok: kevés ez a hely a leírá­sához. Ugyanilyen kevés a félmilliós Nürnberg után az 1,3 milliós Münchenre. Mű­emlékeit felsorolni képtelen­ség, bár napijeggyel a 7 metró és 8 gyorsvasút vona­lán minden pillanatok alatt elérhető. Ottlétünkkor azon­ban a hivatalos megnyitója volt a két hétig tartó Okto­berfest ünneoségnek. Mi az első felvonulást láttuk: a vin­cellérek, serfőzők és vendég­látósok harsonásakkal, baior néoviseletű gyermek és fel­nőtt zenekarokkal, díszes sze­kereken mérték az italt a szén Mariechenek (Mariskák). A Teresienwiesenen, a Teréz- mezőn óriási vidámpark, erre a két hétre minden szórakoz­tató intézmény ide költözött. Felejthetetlen volt kirándu­lásunk a bajor kastélyoknál. Az Alpok szirtjein magasodik Neuschwanstein vára, alant tükröződik az Alpsee tenger­szem a Tiroli- és Ailgaui-Al- pok tövében. Oldalakat lehet­ne írni a berchtesgadeni táj­ról is: ez volt Hitler sasfész­ke. Odáig nem mentünk, de két hegyi üdülőhelyen is kö­rülnéztünk: Ruhpolding es Reit im Winkel virágmintás és virágokkal teli üdülőházai­ban a legtehetősebbek tudják megfizetni az árakat! Hát még a legutolsó kirán­dulásunkkor! Útközben szom­szédnőm, egy nürnbergi új­ságírónő arról faggat, miért nem maradok kinn? Megma­gyaráztam koromat, nyugdíja­mat, családomat, hazaszerete­temet meg hogy mi vonzana ide? Visszafelé nem ült mel­lém. üsse kő! Még egy eset volt magyarságommal: a nürnbergi várban a péztáros. amikor megtudta, hogy ma­gyar vagyok. szabadjegyet adott. (?) Hochschwnnstein- ben. a csillagászati árú belé­pődíjakat, látva, én masam kértem, mire a pénztáros megmagyarázta, hogv ők csak a magyarországi németeknek adnak (!), meg hát m;t adunk mi nekik Magyarországon? — Az árainkat — mondtam. Erre szó nélkül szabadjegyet adott. A legutolsó kirándulásunk során először Garmisch-Par- tenkirchent, a téli i olimpia színhelyét látogattuk meg. Itt tényleg csak milliomosok nya­ralnak. Azután átautóztunk az Eibseehez. a Zugspitze hegy­csúcsok tövébe. Közvetlen kö­zelségében voltunk a 2964 mé­ter magas Zugspitze csúcsnak. Németország tetejének. Házi­gazdánk, Marika, meg akart bennünket lepni és jegyet akart váltani a hegycsúcsra vivő felvonóra. De egy jegy 45 márka, ezer forint, hármunk­nak 3000, ez tényleg a millio­mosok szórakozása. Így csak képeslapról gyönyörködik az ember az Alpok panorámájá­ban. Viszont, kárpótlásul, kis­hajóra ültünk és a vízről gyönyörködtünk a Zugspitze csúcsaiban. Beszéljünk végül arról is, amiről nem beszélünk. Vagyis, hogy mit vettünk. Hát, ha nézzük az árakat, a kintieket és a hazaiakat, olyan sok mindent vagy nem érdemes, vagy nincs pénzünk rá. Sok szép játékot vettünk, Match- boxot, négyszeres nagyszülők lévén, némi magnószalagot, egypár olcsóbb műszaki cik­ket. Higgyenek nekünk, nem sok mindent érdemes. Hoz­tunk viszont egy áruházi ár­jegyzéket. aki nem hisz ne­kem, iöijön el hozzánk, meg­mutatjuk. Fazekas Mátyás ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom