Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI wfflJjF W *SrCtnan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Ära: 1,80 forint 1986. OKTÓBER 28., KEDD MA:-----------------------------------------­Akupunktúra — itt és most (3. oldal) Színtűn a Kutass borozóban (5. oldal) Hétről hétre helycsere (7. oldal) Rablás a benzinkútnál (8. oldal) Viilamosenergia-rendszer KGST-ülésszak Minszkben tartotta a KGST villamosenergia-ipari együtt­működési bizottsága 69. ülé­sét. A résztvevők hangsúlyoz­ták, hogy az utóbbi években több hatalmas energetikai ob­jektum készült el, illetve most folyik az építése; köztük atomerőmű Hmelnyickijben és Dél-Ukrajnában, Szovjet­unió—Lengyelország, valamint a Szovjetunió—Románia— Bulgária 750 kilovoltos rend­szerközi villamos távvezetéke­ké. Az ülés résztvevői kiemelt figyelmet fordítottak az egye­sített villamosenergia-rend- szer keretében 2000-ig szóló villamos energetikai távlati fejlesztési tervvel összefüggő kérdésekre. Az Országos Béketanács felhívása Leszerelési világhét Az ENSZ által meghirde­tett leszerelési világhét ma­gyarországi eseményeiről, valamint az európai biz­tonság érdekében tett nem­zetközi erőfeszítésekről tar­tottak sajtótájékoztatót hét­főn az Országos Béketanács székházában. Az eseményen Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke szólt arról, hogy az október 24-én megkezdődött és októ­ber 31-ig tartó időszakban szá­mos fórumon, beszélgetésen, találkozón vitatják rnpg or­szágszerte az atomháború el­ISMERETLEN H etekkel a rendelet meghozatala után, mostanában kezd csak igazi visszhangja lenni az ún. elhelyezkedési támoga­tásnak, annak a pénznek, amelyet például a felszá­molásra került vállalat dol­gozói kaphatnak • átmeneti időre — meghatározott fel­tételek mellett —, így se­gítve át őket az újabb munkahely meglétesének gondján. Valami ismeret­lennel ismerkedik a közvé­lemény, a korosztályok döntő része, meg akkor is, ha az idősebbek, rögtön el­nevezték ezt a támogatást — hibásan kötve össze múltbéli, egészen más gya­korlatot a jelennel — mun­kanélküli segélynek. Azt, hogy mennyire is­meretlen valamivel nézünk szembe, aprónak látszó esettel érzékeltethetjük. Szó sem volt felszámolás­ról, a cég nehéz helyzeté­ről, pusztán annyi történt, hogy a rendelésállomány összetételének megválto­zása következtében szüksé­gessé vált a dolgozók egy részének átcsoportosítása üzemen belül az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi leányvállalatánál. Lássuk be, nem örvendetes fel­hagyni a megszokottal, az ismerttel, újat tanulni, szokni, de az ipari — és nem csak az ipari! — ter­melésnek ez megszokott kí­sérője kellene, hogy Hegyen. ; Nem az. Itthoni viszo­nyaink között ritkaság; megütközést keit.. Fogad­junk el kézenfekvőként másvalamit is. Azt, hogy nem állampolgári köteles­ség zokszó nélkül tudomá­sul venni az ilyen esetet* s természetes munkaválla­lói jog dönteni, csináljuk-e, avagy nem. Tíz olyan munkavállaló akadt a ceg­lédieknél, aki nemet mon­dott, nem vállalta a módo­suló feltételeket, s inkább kilépett. . Firtathatnánk, miért hat természetellenesként em­berekre az, ami szoros kí­sérője kellene, hogy le­gyen az árukészítés min­den mozzanatának, de ez a firtatás igazságtalannak bizonyulna. Igazságtalan­nak a tíz emberrel szem­ben, hiszen ők csak azt tették, amit sokan mások is megtesznek, ha az isme­retlennel kerülnek szembe. S ha eddig kevesen tették ezt, ennek oka nem az is­meretlen vállalása volt, hanem egészen más. Az, hogy az ismeretlen ritkán nyitott — nyit! — be a munkahelyekre, s ez utób­bin ne kizárólag a gyárat, fizikai munkát, termelést értsünk, hiszen elég itt utalni arra, ami a számító- gépes népességnyilvántar­tás.t, adókönyvelést stb. kö­ríti az államigazgatási szervezeteknél. Tudomásul kell venni — óhajainkkal, álmainkkal persze ez ellen­kezik —, hogy minden vál­tozás ellenállást, minden ismeretlen bizalmatlansá­got kelt, minden tanulni- való kétségeket támaszt, képesek vagyunk-e elsajá­títani. Az újnak ennek ellenére utat kell törni, s utat kell, hogy adjunk neki, ha ez az új társadalmi érdekéket szolgál. Ez az útadás, út- nyitás azonban — és ezt súlyos politikai hiba lenne elfeledni! — egyéni gon­dokkal, konfliktusokkal, áldozatokkal jár. Még ak­kor is ezekkel jár, ha min­den jó igyekezet azt cé­lozta, minél zökkenőmente- sebb legyen a változás, az átállás, azaz vannak el nem kerülhető áldozatok, annak is, aki vállalja a változást — mert meg kell barátkoznia az ismeretlen­nel, új tudásanyagot sajá­tít el és így tovább —, s annak is, aki nem. Általánosabbá téve az ügyet, máshonnét hozva példát. A Cement és Mész­művek váci gyárában — a bérszabályozás némi moz­gásteret adott ennek, ha nem is akkorát, amekkora egyenesbe irányíthatta vol­na a bérszekeret — az 1980. évi átlagos 49 ezer forintos kereset 75 ezer fo­rintra nőtt 1985-ben. Az emelkedés jelentős — tűk-, röződik benne az itteni munka nehézségi foka, s a kedvezőtlen munkakörül­mény is —, hihetnénk te­hát, munkaerőgondjaik ja­vát letehették a vállukról. V alamennyit lehetett könnyíteni a terhen, mert mérséklődött a ki- és belépések száma, ám azt ne higgyük, a több pénz fejében mindenki bó­lintott, amikor azt hallot­ta, változik valami a mun­kafeladataiban ... ! Márpe­dig változik, hiszen folya­matosan változik a gyár kötelezettsége is a piaci igényektől — nó meg a döntő változásokat hozó rekonstrukciótól — füg­gően. Akkor tehát mi a teendő? Sopánkodjunk a ránk köszöntő ismeretlen miatt? Sajnos, nem szűköl­ködünk sopánkodásban, holott ebben az irányban nem vezet út sehová. Ab­ban az irányban viszont igen. ahol az addig nem is­mert természetesként tör­ténő felfogása áll követel­ményként, közgondolkodást jellemzőként. Amint a je­lek mutatják, ez a követel­mény egyre inkább a szük­ség alakját veszi fel. M. O. kerülését szolgáló békekezde­ményezéseket. A leszerelési hét alkalmas arra, hogy a nemzetközi békeév végéhez közeledve a magyar békemoz­galom felmérje eddigi tevé­kenységét, s megvizsgálja, mit tehet a továbbiakban a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok békekezdeményezései tá­mogatására, s az atomfegyver­mentes Európa megteremté­séért — mondotta. A továbbiakban ismertette az Országos Béketanács jel- hívását. A dokumentum meg­állapítja: a békét kívánó ma­gyar közvélemény támogatja mindazon javaslatokat, ame­lyek közelebb visznek az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásához, a vegyi és atom­fegyvermentes Európához, a nukleáris leszereléshez. Az Országos Béketanács azzal a felhívással fordul hazánk tár­sadalmához, a békészerető em­berekhez és közösségekhez, hogy fokozzák aktivitásukat a leszerelési intézkedések érde­kében. A továbbiakban Mihail Mil- stein altábornagy, a Szovjet­unió Békevédelmi Bizottsága leszerelési szakértője számolt be a Palme-bizottság vasár­nap véget ért üléséről. Hollán Zsuzsa akadémikus, az orvosok a nukleáris háború megelőzéséért elnevezésű nemzetközi mozgalom álelnö­ke, a magyar orvosrhozgalom elnöke szólt a Madridban megtartott tanácskozásról, amely határozatot hozott az európai együttműködés elmé­lyítésének elősegítésére. A továbbiakban Bebrits An­na, az OBT tisztségviselője is­mertette a szeptember végén Hollandiában megtartott ke­let—nyugati nőkonferencia ál­lásfoglalását. Az őszi eső is aranyat ér Befejezés előtt a búza vetése A mezőgazdasági Üzemek jól hasznosították a hóna­pokig tartó, s már sok ag­godalmat is okozó száraz időjárás előnyéit. Szinte példátlan gyorsasággal ha­ladt az ősziek betakarítá­sa, a vetés, s még inkább a mélyszántás. A hét végére már a terve­zett területen földben volt az őszi árpa és a rozs, a búza ve­tésterületéből pedig még mint­egy 20 százalék, 16 ezer hek­tár várja a magot Pest me­gyében. A sok nehézséggel, s válóban szinte a szó eredeti. értelmében porba vetett ke­nyér- és takarmánygabonákra — ha késve is, és ha nem is mindenütt kellő mennyiség­ben —_ végre megjött a várva várt csapadék. S így meggyor­sult a magvak csírázása, ke­lése. Nem egy helyen eltűn­nek azok azmszályfoltok is a gabonatáblákról, amelyek amiatt. keletkeztek, hogy hiányzott a nedvesség. Most mintegy 20—25 milliméter csapadék hullott megyeszerte. Az esőzések mindenütt új lendületet adtak a munkának. Sok helyen vasárnap is őszi nagyüzem volt a földeken. Folytatódott a magágy készí­tése — ezzel 95 százalékban készültek el a megye gazdasá­gai —, a vetés és a cukorré­pa betakarítása. Ez utóbbinak több mint felét szedték fel ed­dig. Az egész megyében befe­jezték a silókukorica, a bur­gonya betakarítását és vasár­nap estig a kukorica 95 szá­zalékát is fedél alá vitték. Jól jött az eső a zöldségter­mesztőknek is, főként ott, ahol jelentős mennyiségű káposztát és gyökérzöldséget termelnek. A felázott talajból könnyebb kiszedni a sárgarépát, a pet­rezselymet. A fejeskáposzta még szépen hízik az eső hatá­A csepeli Duna Tsz-ben a saját szárítóüzemükben feldolgo­zott termékeiket — most a sárgarépát és a póréhagymát sze­dik — nyugat-európai országokba exportálják leveszöldség­alapanyagként. A képen: prizmákba rakják a sárgarépát. Sára. A szőlő- és gyümö’.csszü- ret'tel végeztek a mezőgazda- sági nagyüzemekben. Viszony­lag a hozamok is elfogadha­tók, a must cukorfoka jobb a tavalyinál. Bolgár nápfrootküfdöttség megyénkben Gazdag program várja őket A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának a meg­hívására kéttagú bolgár nép­front-delegáció tölt’ öt napot megyénkben. A küldöttség — Elena Razenkova. a Szófia megyei nőbizottság elnöke és Vaszil Mitrev, a hazafias front Szamakov városi elnöke — tegnap délelőtt érkezett meg a Ferihegyi repülőtérre, ahol a vendégeket Kovács An- talné, a HNF megyei bizottsá­gának elnöke fogadta. A testvérmegyéből érkezett delegáció elsősorban 'a telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­A műszaki hetek megnyitója Gidlllfn Kibontakoztatni az alkotóerőt A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Pest Megyei Szervezete ebben az esz­tendőben október 27. és november 26. között rendezi meg a hagyományos műszaki heteket. A rendezvényso­rozat megnyitására tegnap került sor Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetem aulájában. Tóth B. Zoltán, a Senior Vá­ci Kötöttárugyár vezérigazga­tója, az MTESZ Pest megyei elnöke köszöntötte a részve­vőket, s az elnökség tagjait. Részt vett az eseményen Lé- nárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára és dr. Bíró Ferenc, a GATE rektora is. Két rendkívül érdekes tá­jékoztató vezette be a külön­féle előadások egy hónapos so­rozatát. Dr. Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese fog­lalkoztatáspolitikánk aktuális kérdéseiről szólt, dr. Dimény Imre akadémikus, a Kerté­szeti Egyetem intézeti igaz­gatója pedig a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének idő­szerű feladatait taglalta. Mint Bukta László kifejtet­te, a teljes és hatékony fog­lalkoztatás követelménye új értelmezést nyert; a munká­hoz természeteden mindenki­nek joga van, de a hatékony­ság érdekében a korábbinál jóval erőteljesebb lépéseikre van szükség. Az újonnan élet­be lépő bérszabályozás döntő eleme éppen ezért az léSz, hogy az egyes .vállalati kol­lektívák maguk határozzák meg: megszabadulnak-g a fö­lös leges emberektől, s akkor gazdálkodhatnak a megma­radt bérekkel, vagy vállalják, hogy tovább cipelik az im­már mélyen zsebbe vágó túl­zott létszámot. A kívánt vál­tozások elérésének éppoly fontos feltétele ez, mint a műszaki fejlesztés. Dr. Dimény Imre azt hang­súlyozta; a. jelenlegi, pénz­ben nem bővelkedő időkben a hangsúlyt a még ki nem ak­názott biológiai tényezőkre és az alkotó emberre kell he­lyezni. Ezek jelentik a tarta­lékot, amellyel a magyar me­zőgazdaság megőrizheti kiví­vott pozícióját. A megyei. műszaki hetek eseményeként ugyancsak teg­nap nyílt meg a műszaki* és közgazdasági könyv,hónap,:-az. egyetemtörténeti kiállítás, va­lamint a mezőgazdaság .mű­szaki fejlesztésének újabb eredményeit felvonultató tár­lat. Már a megnyitó napján sokan gazdasági könyvhónap forgatták a műszaki és köz- újdonságait Gödöllőn (Barcza Zsolt felvétele) ka módszereit, a tsz-ek kis­termelést segítő munkáját, a lakótelepi közművelődési, a békemozgalom megyei ered­ményeit tanulmányozzák e néhány nap alatt. E szerteága­zó érdeklődés kielégítésére a vendéglátók gazdag, sokrétű programot állítottak Össze. A küldöttség ellátogat Nagykő­rösre, ahol a népfrontbizott­ság munkáján kívül a kon­zervgyárral, a Toldi Miklós Szakmunkásképző Intézettel és aiz Arany János Múzeum ki­állításaival -ismerkednek. A mogyoródi utazás célja a Rá­kosvölgye Tsz és természete­sen a Hungaroring megtekin­tése. Gödöllőn a Laboratóriu­mi Törzsállattenyésztők Inté­zetébe várják a vendégeket, valamint a helytörténeti gyűj­teménybe. Ráckevén az Aranykalász Tsz-en kívül a Savoyai kastély megtekintése is szerepel a programban. Szi- getcsépen pedig a Lenin Tsz munkájába nyerhetnek bepil­lantást a delegáció tagjai. Pénteken a küldöttséget fo­gadja dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára. Nyílt nap az ÁFB-ben .“Lakossági kötvények adás­vételére, cseréjére rendezett nyílt napot hétfőn az Áílami Fejlesztési Bank. A hazánk­ban forgalomban lévő 113 faj­ta, összesen mintegy hatmil- liárd forint értékű lakossági kötvény eddig szinte kivétel nélkül az ÁFB közvetítésével cserélt gazdát. A hétfőd nyílt napon a ma­gánszemélyek csaknem húsz­féle, összesen hatmillió fo­rint értékű kötvényt ajánlot­tak. A részt vevő küldöttségek meghatározott kikiáltási ár közlése után 25 század száza­lékponttal emelték, illetve csökkentették az árat. A té­telek egyharmada nem kelt el, mert az eladók egy része nem engedett az induló árfo­lyamból, 4. millió 21 ezer fo­rint* értékű kötvény így is gazdát cserélt. A kikiáltási árhoz képest a legnagyobb különbség felfelé 1 százalék, lefelé 5 százalék volt. A köt­vénytulajdonosok érdeklődése azt bizonyítja, hogy szükség van hasonló fórumokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom