Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

2 1986. OKTOBER 28., KEDD Reykjavik fontos állomása a kapcsolatok alakulásának Nyugatnémet-francia csúcstalálkozó Nyusatnémet—franci» csúcstalálkozó. A képen: Kohl kancellár (jobbról) a frankfurti repülőtéren fogadja Mitterrand elnököt Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár reykjavíki munkata­lálkozója fontos állomás volt a kelet—nyugati kapcsolatok előmozdításának útján. A fe­lek egybehangzóan ezt vallot­ták azokon a hétfői tárgyalá­sokon, amelyeket Helmut Kohl kancellár folytatott Frank­furtban Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel, majd a Majna-parti városba később érkező Jacques Chirac miniszterelnökkel. A nyugat­OSZTRÁK ELISMERÉS Magas osztrák tudományos elismerésben részesült H&nák Péter professzor, az MTA Tör­ténettudományi Intézetének osztályvezetője. A monarchia történetének kutatásában szer­zett érdemeiért az Anton Gin- d-ély-díjjal tüntette ki az ös­terreichische Forschungsge­meinschaft, különös tekintettel a Magyarország és a Habs­burg-monarchia címmel Buda­pesten és Bécsben kiadott mű­vére. A díj másik két kitün­tetettje Robert Evans oxfordi és Umberto Corslni trieszti professzor. Hanák Péter az Egyesült Államokból, a Prin­ceton egyetemen végzett ku­tatómunkájából érkezett Pécs­be a díj átvételére. német—francia csúcsértekezlet részvevői szerint a tárgyaló- termek ajtaja Reykjavik után is változatlanul nyitva áll. Mint nyugatnémet részről hivatalosan közölték, a felek megállapodtak abban, hogy tevékenységüket a leszerelés területén szorosan összehan­golják. Kohl kancellár — wa­shingtoni tárgyalásai után — francia partnerei előtt is szük­ségesnek tartotta kinyilvání­tani: „az elkövetkező leszere­lési folyamatban figyelembe kell venni a különböző fegy­verrendszerek közötti kölcsön­hatást, hogy Európában ne lehessen hadat viselni sem atom-, sem pedig hagyomá­nyos fegyverekkel”. A tárgyalások után Fried- helm Ost nyugatnémet kor­mányszóvivő reményét fejezte ki, hogy a bonni parlament novemberben felszabadítja a Hermes űrkompprogramban való nyugatnémet részvételhez szükséges teljes összeget. A Hermes előkészítésében az NSZK idén és jövőre összesen 32 millió márkával vesz részt. A felek — szintén Ost szó­vivő szerint — csak futólag érintették a Szíriával szemben hozott angol rendszabályokat. Időközben Bonnban hangsú­lyozták, hogy alapos ellenőr­zésre szorulnak azok a lon­doni jelzések, amelyek szerint Szíria terroristákat támogat. Még mielőtt Bonn bármit ha­tározna, mérlegelnie kell azt a fontos szerepet, amelyet Szíria a közel-keleti békefo­lyamatban betölt — mutattak rá. A hétfő délelőtt katonai díszpompával fogadott Fran­cois Mitterrand-t, a városhá­zán. Frankfurt díszpolgárává avatták. Ezután kezdődtek meg a csúcs-, valamint mi­niszteri szintű nyugatnémet— francia tárgyalások. Ezek eredményeként Hans-Dietrich Genscher és Jean-Bernard Raimond külügyminiszterek megállapodásokat írtak alá, il­letve közös nyilatkozatot adtak ki a szakképzés előmozdításá­ról, valamint az érettségi vizs­ga, a tanulmányi idő kölcsö­nös elismeréséről a jogtudo­mány. a közgazdaságtan és a politikai tudományok terüle­tén. Az eddigi legnagyobb sza­bású, egyesített japán—ame­rikai hadgyakorlat kezdődött hétfőn Hokkaido-szigetén, va­lamint Honsu szigetének csendes-óceáni partjainál. Ez az első alkalom, hogy a japán szárazföldi, haditengerészeti és légvédelmi egységek közös hadgyakorlatához az Egyesült Államok mindhárom fegyver­nemet képviselő alakulatai is csatlakoznak. 13 ezer katona, 108 repülő­gép é3 több mint tíz hadiba-i jó vesz részt a gyakorlaton. A Dél-Koreában állomásozó amerikai katonai repülőgé­pekből nyolcat vezényeltek át. Az ötnapos egyesített gya­korlatot a Tokiói Nemzetvé­delmi Hivatalban (hadügymi­nisztériumban) úgy minősítik, EGK-KGST Jól haladnak a tárgyalások A közös piaci tagországok külügyminiszterei hétfői ta­nácskozásukon Luxembourg­ban meghallgatták és tudomá­sul vették a beszámolót az EGK és a KGST között folyó tárgyalásokról, amelyeknek célja: kapcsolat létesítése a két gazdasági tömörülés kö­zött. A miniszteri tanács leszö­gezte, hogy az EGK — a KGST-vel folytatott tárgya­lásokkal párhuzamosan — szorgalmazza a KGST egyes tagországaival való kétoldalú kapcsolatokat is, és ezekre a két gazdasági tömörülés kö­zötti hivatalos kapcsolat meg­teremtése után is súlyt he­lyez. A miniszteri tanács meg­állapította, hogy e kétoldalú kapcsolatokat illetően igen előrehaladottak a tárgyalások Csehszlovákiával és Romániá­val. jól haladnak a megbeszé­lések Magyarországgal, Bul­gáriával és Lengyelországgal, és megkezdődtek a tárgyalások az NDK-val és a Szovjet­unióval is. hogy az frontáttörés az ame­rikai—japán katonai együtt­működés történetében. Japán sajtókörök emlékez­tetnek: Mihail Gorbacsov ép­pen az elmúlt héten hívta fel a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea a NATO-hoz ha­sonló ázsiai katonai tömb lét­rehozására készül. A Japán Press Service idézi a Japán Kommunista Párt napilapjá­nak, az Akahatának a kom­mentárját, amely rámutat: a közös hadgyakorlat, amelyen első alkalommal vesz részt Dél-Koreában állomásozó amerikai légikötelék, kísérlet arra, hogy megnyissák az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea katonai integráció­jához vezető utat. Frontáttörést jelent a japán-amerikai hadgyakorlat Kísérlet a katonai integrációra Számos magas rangú küldöttség érkezett Mapu'óba Ma temetik Samara Markelt Magyar párt- és állami küldöttség érkezett hétfőn Mapu- tóba, Samora Machel temetésiére. A küldöttség, élén Maróthy Lászlóval, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagjával, miniszterelnök-helyettessel, a délután fo­lyamán az MSZMP és a magyar kormány nevében lerótta kegyeletét Samora Machel ravatalánál. Már több százezer mozam­biki rótta le kegyeletét Sa­mora Machel ravatalánál. Va­sárnap a ravatal előtt tisztel­gett Machel emlékének Anto­nio Ramalho Eanes volt por­tugál államfő is. A repülőgép­katasztrófában elhunyt mo­zambiki államfőtől, a Frelimo Párt elnökétől keddig vehet­nek végső búcsút az afrikai ország lakói. Vasárnap Maputóban a sze­rencsétlenség 19 áldozatát te­mették el. Az október 19-én lezuhant repülőgép roncsai között az államfőn kívül 33 ember, köztük több külföldi állampolgár vesztette életét. A szerencsétlenség ügyében indított vizsgálat eredményei még nem ismeretesek. Ugyan­akkor a mozambiki kormány égjük minisztere vasárnap kö­zölte: nem lehet kizárni, hogj' a Dél-afrikai Köztársaságnak köze volt az elnöki különgép lezuhanásához. Hasonlóan vé­lekedik Robert Mugabe zim­babwei miniszterelnök, s több afrikai, illetve el nem kötele­zett ország vezetője. Samora Machelt a mozam­biki hősök temetőjében ked­den helyezik végső nyugalom­ra. A temetésre több külföldi államfő, miniszterelnök és számos magas rangú küldött­ség érkezik Maputóba. Már a mozambiki fővárosban van a Szovjetunió párt- és állami delegációja, élén Gejdar Ali- jevvel, az SZKP KB PB tag­jával, a minisztertanács elnö­kének első helyettesével. Az amerikai elnököt lánya, Mau­reen Reagan fogja képviselni a gyászszertartáson. EGYEZMÉNY Hétfőn, egy hónappal elfo­gadása után életbe lépett a nukleáris balesetek jelzéséről kótótt nemzetközi szerződés. A Szovjetunió és más orszá­gok kezdeményezésére létre­jött egyezmény keretében a nyáron állapodtak meg a kü­lönböző országok szakembe­rei, majd az ENSZ Nemzetkö­zi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) szeptemberi bécsi rendkívüli ülésén jóváhagyta. A szerződéshez eddig 58 ál­lam csatlakozott, Magyaror­szág az elsők között. Rendkívüli kormányülés Damaszkuszién A Hmdavi-ptr pusztán ürügy Abdul-Rauf Kászem szíriai miniszterelnök hétfőn kije­lentette, hogy a Hindavi-per csak ürügyként szolgált egy már korábban meghozott dön­téshez — tudniillik a brit— szíriai diplomáciai kapcsola­tok megszakításához;1A mi­niszterelnök a kormány rend­kívüli ülésén szólalt fel, ame­lyet a szíriai—brit ellentétek megvitatásának szentelnek. Az arab országban kor­mányzó Baath-párt másfelől memorandumot juttatott el a baráti pártokhoz, mozgalmak­hoz és szervezetekhez, amely­ben kifejti a szíriai álláspon­tot a brit döntéssel kapcso­latban. A francia politikai életben is élénk visszhangot keltett a diplomáciai viszony megsza­kítása Nagy-Britannia és Szí­ria között, főleg azért, mert Thatcher asszony szolidaritá­si lépésekre szólította fel partnereit. Jean-Bernard Rai­mond franciét külügyminisz­ter a nemzetgyűlésben kije­lentette: Franciaországnak egyelőre nincsenek bizonyíté­kai arra, hogy Szíria elma­rasztalható lenne a párizsi merényletek miatt, döntéseit egyébként az EGK többi tag­államával együtt alakítja majd ki. A pártegység és pártfegyeíem Egymást feltételezi, erősíti A z MSZMP XIII. kongresszusára ké­szülve, majd azt követően a gazda­ságpolitikai kérdések mellett egyre többet foglalkoztunk a párt belső életével. Olyan témákat tűztünk napirendre, mint a pártfegyelem helyzete, a pártdemokrácia érvényesülése, a munkamódszer és mun­karend fejlesztése. Ezek mind olyan terü­letei a pártélctnek, amelyek kedvező vagy kedvezőtlen alakítása komoly befolyást gyakorol párttagságunk ideológiai, politi­kai, szervezeti és cselekvési egységére. A külső és belső körülmények feszesebbé válásával mind gyakrabban találkozunk a társadalmi jelenségek, munkánk erőtel­jesebb kritikájával, esetenként szélsőséges, egyoldalú bírálatával. A reális megítélés, az ügyek pozitív befolyásolása, végered­ményben mindannyiunk közös akaratát kifejező előrelépés igénye megköveteli a pártegység erősítését, melynek jelentősége az utóbbi időben megnőtt. Az egység megteremtésének, megőrzésének és erősítésének döntő feltétele, hogy a kom­munista közösségek rendel­kezzenek céltudatos, tiszta és világos programmal, amit a párttagok meggyőződéssel ma­gukénak vallanak, amelynek megvalósításáért készek dol­gozni és a vitákban készek kiállni, megvédeni. Ma ez a program az MSZMP XIII. kongresszusának határozata. Ez képezi és képezheti a he­lyi pártszervek és szerveze­tek rövid és középtávú prog­ramjainak vezérfonalát. A po­litika fő irányait, az ebből adódó legfontosabb vállalati, üzemi, hivatali teendőket többségében jól fogalmazzák meg a pártszervezetek. A párttagság a központi és he- ljd célokat ismeri, elfogadja, magáénak vallja. A goridok ott kezdődnek, amikor azt kell meghatároz­ni, hogy ennek érdekében konkrétan egyes részlegeknek, esetleg személyeknek mit kell tenni. A konkrétság hiánya vagy hézagossága, a megva­lósításhoz szükséges feltétel- rendszer nem megfelelő szám­bavétele és biztosítása miatt nehézkessé válik a végrehaj­tás megszervezése és ellenőr­zése is. Ha viszont ennyire világosan lehet látni a prob­lémákat, akkor a gyors előre­lépés lehetőségei és feltételei adottak, tehát „csak" csele­kedni kell. Megítélésem szerint nem ilyen egyszerű a dolog, mert mindannyian, így párttagjaink is nehezebben igazodnak el a mai változó körülmények kö­zött. Miben igazodunk el ne­hezebben, mi foglalkoztat ben­nünket leginkább, mi nehezí­ti az egység erősítését? Alapvető fontosságúnak tartom, hogy mennyire van tisztaság a fejekben. Meggyő­ződésem, hogy a felvetődő kér­dések többségére a kommu­nisták marxista választ tud­nak adni. Nehezíti viszont munkánkat, hogy több elmé­leti kérdés napjainkra érvé­nyes megválaszolásával adós a társadalomtudomány. A korszakváltás ellentmondásai­nak feltárása, az arra adandó helyes válaszok sok esetben késnek. Ezért többen nem érzik magukat kellően felké­szültnek, csökken az egyéni kiállás, a vitaszellem. Nem lenne teljes és valós a felso­rolás, ha csak ebben látnánk a hibák forrását. Találkozunk elkényelmesedéssel, az egyé­ni érdekek hangoztatásának felerősödésével, a kommunis­ta felelősségvállalás gyengülé­sével. Ma az emberek legtöbbet gazdasági helyzetünkkel, a továbblépés lehetőségeivel, ezen belül saját helyzetükkel foglalkoznak. Mindenki tudja, hogy nyitott gazdaság va­gyunk, így a külső hatásokat nem tudjuk elkerülni. Vita van a körül, hogy tudjuk-e el­lensúlyozni a kedvezőtlen ha­tásokat. mennyire adottak a dinamizálás, az új növekedési pályára való ráállás feltételei, illetve, melyek a fejlődés le­hetőségei, iránj'ai. Vállalati szinten a kérdések már konk­rétabbak. Van-e, lesz-e meg­felelő piac, rendelésállomány, lehet-e gyorsabban alkalmaz­kodni a vevő igényéhez: eh­hez időben lesz-e anyag, a kooperációs partner rugalmas lesz-e, tartja-e szerződésben vállait kötelezettségét; a leg­fontosabb végtermék, a nye­reség. megfelelő szintű lesz-e? A dolgozók azzal foglalkoz­nak legtöbbet, hogy kedve­zőbben alakulnak-e a bérek és az árak, többet tud-e vásá­rolni, mint korábban? Ha a tegnapi felfogással és intenzitással dolgozunk, ak­kor egyértelműen nemmel kell válaszolni. De a mi vá­laszunk — hiszen ez közös ér­dekünk is — csak igen le­het! Ezért feladatunk, hogy egyre határozottabban és vi­lágosabban mutassunk rá a területi, a vállalati, a hivata­li munkát akadályozó külső tényezőkre. Ezzel együtt a realitások talaján maradva meg kell tudni határozni azo­kat a tennivalókat, amelyek rajtunk, párttagokon, párt- szervezeteken. üzemi dolgozó­kon múlik, és lenni kell erő­nek ahhoz is, hogy azokat maradéktalanul végrehajtsuk. A gazdaságot érintő viták egy másik csoportja az új vállalatirányítással, illetve az elosztással kapcsolatos. Nem engedhető meg, hogy a vál­lalati tatíács „csak" egy újabb demokratikus fórum le­gyen a vállalaton belül. De a másik véglet is legalább ennyire káros, ahol a vállala­ti tanácsot minden fölöttinek tekintik, elmaradnak vagy formálissá válnak a hatáskört gyakorló szervekkel az egyez­tetések. A vállalati tanácsok belépése hosszabb távon a gazdaságirányítás demokra­tizmusának erősödését, ezen keresztül hatékonyságának nö­vekedését kell eredményezze. összességében nem csökken­het sem az igazgató, sem a társadalmi szervek szerepe, felelőssége. Ugyanakkor azt is látni kell,, hogy az új válla­latirányítás a pártszervek elé is követelményeket állít, ezért módszereinket ennek figye­lembevételével kell alakítani. A nézetkülönbségek továb­bi forrása az új kisvállalko­zási formák megjelenése, il­letve a nem munkával szer­zett jövedelmek növekedése. Alapkérdésnek tartom, hogy a közvéleményt sokszor jogo­san irritáló negatív jelensé­gek miatt első lépésként nem a kisvállalkozást kell meg­szüntetni, hanem a torzulások felszámolására kell intézke­dést tenni. Hosszabb távon e formációknak úgy lesz lét­jogosultsága, ha mellette a fő munkaidőben végzett munka értéke és becsülete megma­rad, ha az emberek egészsé­ge, kulturálódása és közössé­get formáló ereje hem csorbul ez által. Ami az egyéni jövedelmet illeti, le kell küzdeni az egyenlősdire váló törekvést. E! kell ismerni a jövedelmek nagyobb differenciálódását, de azok munkából fakadjanak, a teljesítménnyel arányosak le­gyenek. Mindennapi munkán­kat nagyban segítené, ha a jó párthatározatokat gyorsab­ban követnék az összehangol­tabb és egy kicsit tartósabb állami intézkedések. E néhány pétíábcl is látha­tó, hogy a társadalom fejlő­dése ismételten újabb és újabb kérdéseket vet fel, melyekre idejében és meg­győző válaszokat kell adni, erre fel kell készíteni magun­kat és párttagságunkat. En­nek az előzőeken túlmenően legfőbb módszere a pártde­mokrácia fejlesztése, amely­nek nélkülözhetetlen feltéte­le a jogok és kötelességek tel­jesülése és a pártszerű kere­tek között folytatott vita. A vitának a jó döntéshozatalt kall szolgálnia. Sok hiányos­ságot tapasztaltunk e terüle­ten is. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy olyan légkört te­remtsünk környezetünkben, hogv ott a véleményeket, ja­vaslatokat őszintén el lehes­sen mondani, arról érdemben lehessen vitázni. Nagyon ügyelni kell arra, hogy az el­hangzott kérdésekre választ kapjanak a felvetők. Ha ez ott az adott pillanatban nem lehetséges, vissza kell térni rá. Nagy károkat okoz és egyértelműen árt a párt te­kintélyének, ha jogos és tel­jesíthető észrevételekre nem történik érdemi intézkedés. Ilyen helyeken a párttagság előbb-utóbb „hallgatóvá” vá­lik. Ennél csak egy rosszabb van, ha a testületi ülésen, tag­gyűlésen vagy más fórumo­kon az' a vélemény hangzik el, amit a vezető vagy veze­tés akar hallani és ez alap­ján születik meg az állásfog­lalás, a határozat, a kritikai megjegyzések, esetleges kü­lönvélemények viszont a fo­lyosón kapnak teret. Még egy általánosabban jelentke­ző hibát említek meg, ez pe­dig a kellő türelem hiánya, illetve a tévedések sokszor merev, helytelen kezelése, esetenként durva visszautasí­tása, a felvetés „ledorongolá- sa”. Ennek mi a következmé­nye? Legközelebb vagy nem szól, vagy kerüli a „kényes” kérdéseket, tehát nem lesz érdemi vita. Pedig a vitának olyannak kell lenni, hogy a hiányosságok feltárása mel­lett adjon ötleteket, javasla­tokat a megoldás módjára is. A döntések előkészítésé­ben való részvétel a pártta­goknak nemcsak joga, ha­nem kötelessége is. Fontos, hogy magáénak vallja a dön­tést, tudjon azonosulni vele, mert csak így lesz annak meggyőződéssel képviselője, hirdetője. Ahhoz, hogy eb­ben előbbre lehessen lépni, feltétlenül nagyobb figyelmet, újabb módszereket kell ke­resni és alkalmazni a testü­leti tagok, a párttagság fel­készítésére, tájékoztatására. A párt egysége szempontjá­ból fontosnak tartom, hogyan ítéljük meg jelenlegi helj'ze- tünket, a szocialista társadal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom