Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
1986. OKTOBER 2T. HÉTFŐ A program nem vált kérdésessé Bányából jön majd a víz ^ — Nem tudom hogyan si- ■j kerül majd a viztársulati 5 belépésre megnyerni az ^ embereket — panaszkodott § néhány hete Szabó Zoltánig né, a Pátyi Tanács elnöke. ^ — Pedig nálunknál jobban ^ kevesen várták a vizet. ^ Gondjaink rendkívül sú- lyosak, s amikor néhány S éve megtudtuk, hogy a ^ bicskei regionális program ^ révén jutunk végre egészséges vízhez, az öröm ha- $ tártalan volt. De néhány ^ hónapja elterjedt a község- íj ben, talán egy félreértett § tv-riport kapcsán, hogy § semmi sem lesz a regioná- $ lis vízrendszerből. Meglepő kétkedés — Jogos-e a pátyn&k aggodalma? — tettük fel a kérdést az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat három munkatársának, Vrabély Armand beruházási főmérnöknek, Csobay Zoltánná létesítményi főmérnöknek és Martis István kirendeltségvezetőnek. — Meglepő a kétkedés, hi- azen a bicskei program léte agy percre sem kérdőjelező- dött meg. A nagy vízmennyiség, amely három megye sok települését látná el, az eocénprogramhoz kapcsolódik — magyarázza Csobay Zoltánné. — Ismeretes, hogy az új bányák nyitásánál rendkívül sok vizet is ki kell termelni ahhoz, hogy a fejtés megkezdődhessen és biztonságos legyen. Erre alapozták az egész vízrendszert, amelynek lényege, hogy kétszázhatvan méteres mélységből, ahol szén és hauxiit található, külön aknán át veszik ki a vizet Végül is a tervezett kétszázhatvan méter helyett százharminc méteres mélységből nyerik egy, a Tatabányai Szénbányáik kezelésében levő vízaknából. — Egyébként a legjobb minőségű karsztvizet — veszi át • szót Vrabély Armand —, ez a víz pedig 600 milliméteres vezetéken jut a Sátorhegyen levő 500 köbméteres tározómedencéhez. Az első csatlakozási lehetőség Nagyegyházán lesz majd tovább megy a vezeték Őbarokig, ahol kétfelé ágazik. A második ütemben — A keleti ág ho&sza tizenkét kilométer, végpontjában a kétszer 500 köbméteres zsámibéki tározómedencével. Ebből az ágból kap majd vizet Bicske, Csabdi, Mány, Zsámbék és Tök — mondja Martis István. — Ezek szerint a súlyos vízhiánnyal küzdő Pest megyei települések java csak a beruházás második ütemében jutna vízhez? — Igen, erről van szó. Lényegében egy körvezetékrendszer épül, amely a zsám- békd tározótól indulva Perbál, Budajenő, Telki, Páty érintésével Biatorbágyig húzódik, huszonnégy kilométeren keresztül, félkörben. Ennek a folytatása lesz a Herceghalmot és Etyeket ellátó, szintén ilyen hosszúságú vezeték. Tudni kell, hogy a bicskei regionális vízműrendszer kapcsolódó beruházás, mert az eooémprogram keretében nagy mélységben aktív víztelenítést végeznek, amefly több település meglevő ivóvízbázisát is érinti. A felszínre hozott jó minőségű ivóvíz jut vissza ezekre a helyekre, és oda is, ahonnan már jóval előbb eltűnt a víz. — Ügy tudom, hogy a bázist jelentő vízakna kapacitása esetleg még a fővárosi hőforrások hozamát is érinti. — Tény, hogy számítások szerint a környék tótjaiból és a vízaknákból percenként kétszáz köbméternél több vizet nem szabad kivenni, ha meg akarjuk őrizni ezeket a forrásokat. Jövőre kezdik — A pátyiak tehát megnyugodhatnak, de vajon mikor lesz a tervekből beruházás? — Több mint félmilliárd forintba kerül ez a rendszer — magyarázza Csobay Zol- tánmé. — A jövő évtől 1992-ig kell ezt felhasználni. A kivitelezés o jövő évben huszonhárommillió forinttal indul. Am tudni kell, hogy nem szükséges a teljes körvezeték kiépítése a vízszolgáltatás megindításához. Vagyis ahogy egy-egy szakasz elkészül, úgy kapcsolják a hálózatra a vizet. Az érintett települések vezetői nyilván örültek, amikor október 21-ére összehívták őket a vízműprogram ügyé-*' ben. Még akkor is, ha a megbeszélés tárgya o tervek egyeztetése volt csupán. — Elsősorban azt szerettük volna tisztázni, hogy egyeznek-« a megyei és a helyi tervek a beruházással kapcsolatban — mondja Tóth József, a megyei tanács vízügyi csoportvezetője. — Az anyagi eszközök lehetővé teszik, hogy jövőre megkezdődjön a beruházás építése és 1988—92 között befejeződjön. Vagyis a program egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg. Móza Katalin Levegőzni a sportpályán is lehet Mi ellen tiltakoznak a szülők? A budaörsi Esze Tamás úti iskolában ismét aggódnak a szülők. Alig fejeződött be az épület hosszú ideig elhúzódó tatarozása, valamint a kivitelezők utáni takarítás, máris akadt újabb gond: az iskolaudvar, amit salakos röplabdapályává akarnak átalakítani. Hol fognak akkor levegözni a gyerekek? Hiszen naponta így is csak egy szünetben egy osztály jut ki az udvarra — panaszkodnak a szülök. Sérülésveszélyes A budaörsi 1. Számú Általános Iskola diákjai három épületben tanulnak. Az Esze Tamás útiban 380 alsó tagozatos gyerek, 13 tanteremben és két kiscsoportos foglalkoztatóban tavaly október óta. — Mi borzolta fel a szülői kedélyeket — kérdeztük Koroknál Jenőnét, az iskola igazgatóját. — A felújítással egy időben volt tervbe véve az iskolaudvar rendbehozatala is. A munkálatok elhúzódása miatt azonban erre már nem került sor. A tavasz folyamán megjelent itt egy ember, mappával a kezében, hogy felmérést készítsen a sportpálya építéséhez. Akkor röppent fel a hír, hogy az udvaron két salakos röplabdapályát akarnak kialakítani. Rebesgetik: a röplabdajáték-bázis utánpótlását szeretnék itt Budaörsön létrehozni. Az iskolaudvar talaja eredetileg is szilárd burkolatú volt, amely a tatarozás során még jobban tönkrement. Ma már — főleg esős időben — rendkívül sérülésveszélyes, ezért mindenképpen rendbehozatalra szorul. Kár elszalasztani — Az iskolaév elején a pedagógusok és a szülők is feltették a kérdést: mi lesz az udvarral? Mivel hivatalos tájékoztatást sehonnan sem kaptunk, a szülői munkaközösség kezdett intézkedni. Megfogalmaztak egy beadványt a tanács művelődési és sportosztályához, amelyben kérik: tekintsenek el attól a tervüktől, hogy az iskola udvarán sportpályákat létesítsenek. Indokként említik, hogy a testnevelési órák zaja zavarná az osztályokban a tanítást, mivel hétnek az ablaka a zárt belső udvarra néz. Ezenkívül attól félnek, a gyerekek levegőztetéséhez sem maradna elegendő hely. Mindezért cserébe a szülők vállalnák, hogy társadalmi munkában rendbe hozzák és parkosítják az iskolaudvart. Ügy vélik, hogy a pályák létesítésére fordítható összeget hasznosabb lenne inkább a Rózsa utcai épület melletti, szabadtéri sportlétesítmény korszerűsítésére fordítani. A szülői munkaközösség a kérelmet fogadóórákon ismertette a szülőkkel, majd aláírásokat gyűjtve továbbítják az illetékeseknek. Megértjük a szülők aggodalmát, de teljesen elfogadni nem tudjuk. Az ugyanis, hogy sportpályává alakítanák az udvart, nem akadályozná meg a gyerekek órák közötti levegőzését. Sőt. A szünetekben, illetve a délutáni napközis foglalkozásokon ennek csak hasznát látnák, mert a tanulók a ténfergés helyett sportjátékokkal tölthetnék szabad idejüket. Most, amikor úgyis arra panaszkodnak orvosok, szülők egyaránt, hogy gyerekeink mozgásszegény életmódot folytatnak, kér lenne egy ilyen lehetőséget elszalasztani. Lehet ez is, az is De nézzük, mit tudtak a dologról a tanácsházán. Az elnök és a művelődési osztály vezetője is tőlünk hallott először a sportudvar elleni tiltakozásról. Pehérváry János tanácselnök:- . . . .uni női m tim — Az Esze Tamás úti iskolához eredetileg is sportudvart terveztünk — erről természetesen az iskolavezetés is tudptt. A munkák kezdése valóban elhúzódott, de a GA- MESZ már megkapta a megbízást, 500 ezer forintunk van e célra. Ügy gondoltuk, ennyi pénzből érdemes a területet úgy kialakítani, hogy az egyaránt alkalmas legyen sportolásra és az órák közötti szünetek eltöltésére. Hogy milyen lesz a pálya talaja, azt egyelőre még magunk sem tudjuk. Gombó Páli f-^eriodihuó icL ec^cóáec^ Kérem, doktor úr, segítsen rajtam, de valahogy másként, mint ahogy előírta. ön ugyanis napi háromszori idegnyugtatót rendelt nekem, de ez bizony nem válik be. Kezdem azzal, hogy minden reggel feszülten, remegve ébredek, de a Se- duxent nem merem bevenni, mert teljesen éberségre van szükségem. Kérem, kétszer kell átmennem az úttesten és az autók robognak, a teherautók lassabban, de nem állnak meg, az emberek pedig lökdösődnek. Közben folyvást azon jár az eszem, hogy mi van az üzletben és mi nincs és azt hogyan tudom meg, hogyan állok sorból sorba. Ex richtig, először Is néhányon már a közértajtóban lökdösődnek, ők részegek, én meg öreg vagyok, nem is merek átmenni köztük, csak amikor ösz- szeáll egy konvojra való ember, köztük. Pontosabban szólva mögöttük, mert mind előre törekedik és nekem már nem jut kosár sem. Hát várok, ácsorgók, aztán megszerzek egy kosarat, és kezdek a sor végén ácsorogni. Először leveszek a polcokról ezt-azt, ami van. Szekszárdi konzerv nincs, káposzta ötféle is, de azt nekem nem szabad enni, mert epés vagyok. Végül is babot veszek, az felfúj, de majd szenet szedek utána, aztán, mert tudom, hogy az viszont megfog, este hashajtót. Akkor jön a sorban állás a felvágottas- pultnál. Ahol csak gyanús felszeletelt párizsi van. sonka az nincs. Végül is olaszt veszek, ami zsíros, de majd otthon kivagdalom belőle a zsírfecniket. Meg sajtot, az van, kérek tíz dekát, ami húszra sikerül, nem merek egy szót sem szólni, mert a sor vár és az eladónő máris úgy néz rám, hogy dermedjek meg, pedig nem tudok dermedni, hiszen reszketek az idegességtől. Szeretnék szacharint is, ami azonban nincs, holnaputánra ígérik. Szeretnék neszkávét, de mikor megkérdezem, merre találok, a megállított dolgozó csak így válaszol: hol él maga? Nem hallotta a tévében, hogy nem lesz, mert drága a világpiacon, majd lesz helyette valami brazil, várja ki. Hát ott helyben nem várom ki, hanem szemembe ötlik egy magyar granulált, leveszem a polcról, és kéne nekem a rádiómba elem is, az a méret azonban szintén nincs. Akkor sorban állok a három pénztár közül annál, amelyik nyitva tart, előttem a sor, elfészkelő- döm a végén, csupa tömött kosarasok, soká tart, amíg egy-egy végez, közben elém tolakszik egy kisgyerekes anya humanitárius jogon és egy testes fiatalember az erősebb jogán. Végül sorra kerülök és most belém vág egy ismerős félelem: mennyi lesz ma? A konzerv jóval több, mint bármelyik a három összeg közül, amely rá van írva. A magyar neszféleség 120 forint. Lehet, hogy a hölgy túloz, de ki se merem nyitni a számat, mert a kisasszony és a sor ellenségesen néz rám. Előkotrom a pénzt. Néha szükségem van egyébre is, múltkor például alsónadrágra. Ilyenkor autóbuszra kell felszállnom, kivárom és odabent állok, ingadozom a tömegben, lökdösnek. De a boltban csak fiataloknak való fürdönadrág-féleség van fehérben, elkullogok tehát, visszaautóbuszozom. Akkor beveszek egy Sedu- xent és lassan lenyugszom annyira, hogy a konzervből ebéd lesz. Aztán lepihenek és kezdődik az este, amely viszont idegességmentes, úgyhogy minek vennék be Seduxent? Elmondják, hogy a világot végveszély fenyegeti, mert Reagan űrfegyverkezni akar. Ezt sokan mondják, amerikaiak is, a tévé okosai is, de engem nem izgat. Olyan az egész, mint egy sokszor látott film, megnyugtató, hogy a világ nem változik és különben is, messzi van még az űrfegyverkezés. Azután egy politikus elmondja, hoav rosszak a cserearányok, lépést kell váltani, újítani, alkalmazkodni és mindenki dolgozzon. Persze anyagi érdekeltség is van, de hazafias kötelességünk és önérdekünk kinek-kinek a maga helyén. Evidens. Addig is a tervek legszerényebb változatát kell elfogadnunk, az árak emelkedni fognak még inkább, de számos intézkedés könnyíteni fog. Engem ez sem izgat, logikus, lesz. ami lesz. talán új olcsó neszkéná. helyesbítek: instant kávé. Aztán több lakó panaszkodik, hogy új lakása beázik. Hál’ isten, az enyém nem, mindig akadnak, akiknek különös bajuk van. ez is áPalános jelenség, mint az összeütközések, bumm, szegények, de engem nem éppen fenyeget összeütközés, majd reggel gázolás, az igen, de azért reggel leszek ideges. Aztán krimi jön, a gonosz gyilkos gonoszul gyilkol, a két nyomozó ugrál, mint a bolha, nem lehet őket eltalálni, a gúzsból kibújnak, megnyugszom, hiszen életben maradnak a hős zsaruk, lesz következő folytatás. Hát ez a helyzet, doktor úr. ehhez mérten tessék rajtam segíteni. Valami olyan gyógyszert vagy injekciót kérnék, ami az általános dolgokat nem érinti, de a saját csalódásaimat illetően megóv a szorongásoktól. Ma ugyanis a jó minőségű vörös salak — szállítással együtt — majdnem annyiba kerül, mint a bitumen. Ezt mérlegelnünk kell. De legyen bármilyen is a játéktér, a sportpályákat nem a gyerekek ellen, hanem az ő érdekükben szándékoztuk létrehozni. Hogy ki volt az, aki az iskolában, társadalmi munkában felmérést készített, ezt nem sikerült kideríteni. Sem a tanács, sem a GAMESZ nem adott arra megbízást, nem kért fel senkit. Nem is ez a lényeg. Ügy véljük, a szülőket csupán a salakpálya réme ijesztette meg — mert balesetveszélyesnek tartják —, nem pedig gyermekeik bővülő mozgási lehetősége. Reméljük, a kérdés hamarosan eldől, az iskola és a tanács megegyezésre jut, a csaknem négyszáz alsó tagozatos tanuló érdekeit szolgálva. Antal Piroska Paprikavizsga Vizsgáznak az új ncmesítésű fűszerpaprikák a Zöldségtermesztési Kutató Intézet fűszerpaprikakutató állomásán. Az idén is több ezer új keresztezés közül válogatják ki a legjobbakat. A negyven minőségi mutató között első helyen áll a korai érés, a festekképződés, a hozam, a betegségekkel szembeni ellenállóság, Egy gonddal talán kevesebb Ha telefonálni sikerülne ... kettes bejelents ... Jó napot kívánok! A 142-228-ra kérném szépen az Ocsai Tanácsot... Torlódás van, várni kell!... harmincos bejelentő... Jó napot kívánok! A 112-228-ra kérném szépen a duna- varsányi Pelöli Tsz-t. Állami háromszoros díjtételre .. . Torlódás van, várni kell!... Mégis mennyit?... Nem tudom hölgyem, amint lehet behozom a számot ... — s ekkor megkezdődik a harc a pillanatokkal, az órákkal, s a tűrőképességgel. Budapestről elérni a távhívásba még be nem kapcsolt településeket komoly erőfeszítést igényel. Nem merünk elmozdulni a készülék mellől. Eltelik a délelőtt, el az ebédidő, s természetesen nem mer elmenni az ember ebédelni, s aztán elmúlnak a kora délutáni órák. Gyötrő dolog a várakozás, ám mielőtt lemondana a hívó arról, hogy megbeszélje az egyébként fél perc alatt elintézhető dolgot, bejön a vonal... Hányszor, de hányszor halljuk ezt a pár szót: torlódás van, várni kell! — Minderről az Országgyűlés őszi ülésszakán is sok szó esett. — De ki tudja, hányszor, még csak ezt sem .hallják azok a Pest megyeiek, akik valamilyen ügyesbajos kérdésben a község egyetíéh ' nyilvános állomásáról kénytelenek beszélni. Éjszaka zörgettek Most azonban javulni fog a helyzet. Hosszú előkészítő munka eredményeként ebben az ötéves tervben négyezer új állomás könnyíti meg a megyében élők kapcsolatteremtését. A napokban arról adtunk hírt lapunk hasábjain, hogy mely településeken bővítik a központot, hol korszerűsítik a hálózatot. De vajon mit jelent ez a hétköznapok során a falvak, városok életében? — Több telefon lesz a községekben? — kérdezi hitetlenkedve Varsányi Gáborné, a dunavarsányi 2-es vendéglő vezetője. — S lehet, hogy nekem is jut végre? Nyolc éve van beadva az igénylésem, édesanyám cukorbeteg, édesapám túl van egy szívinfarktuson, ki tudja, mikor lesz sürgősen szükség a készülék- jce. Bizony nincsenek könnyű helyzetben a dunavarsányiak, hiszen csupán egy nyilvános készülék van a községben, s előfordult már, hogy az sem működött. — Volt úgy, hogy éjnek évadján kellett felzörgetnem a volt tanácselnököt, dr. Kovács Istvánnét, hogy engedje meg. hadd telefonáljak a lakásáról — meséli Varsányi Gáborné. — A keresztanyám kórházban volt, a kardiológián, súlyos betegen. Érthető, hogy aggódtunk, de a nyilvános telefon használhatatlan volt. Előfordult. hogv Szigethalomra kellett rohannom telefonálni a mentőkért, mert szült az egyik fiatalasszony. Elunják a varast Varsányban egy épületben található a két körzeti orvosi rendelő, a fogorvos és a gyógyszertár is. A négy egységnek egy fővonala van. Hogy mikor, hol beszélnek, az azon múlik, melyik részbe kapcsolják át. Ha éppen a fogorvosi rendelőben szól, de nincs ott senki, akkor bizony hiába csörgetik akár a gyógyszertárat, akár a másik két orvosi rendelőt. Kaliczkáné Burányi Edit, a gyógyszertár vezetője a hírre, hogy telefonvonalat kap Varsány, csak ennyit mond: — Nagyon bízom abban, hogy a bővítés során legalább aa egészségügy is kap meg egy vonalat... Nagy szükségünk van rá,-higgye el. A község életének egyik meghatározója a Petőfi Tsz, Fő profiljuk az állattenyésztés, de foglalkoznak zöldseg- és gyümölcstermesztéssel is. Évente másfél milliárdos értéket termelnek, melynek egy részét külpiacokon értékesítik, de jobbára belföldön találnak vevőre áruik. Friss hús és tej. Harminckét szövetkezettel tartanak szoros kapcsolatot, s működésük feltétele az esztendők során kiépített széles körű integráció. — Élelmiszer-feldolgozó üzemekkel, külkereskedelmi vállalatokkal kell kapcsolatot tartanunk, hogy egyáltalán dolgozni tudjunk — mondja az általános elnökhelyettes Scheiber Józsefné. — Az élő állat átvételével nem lehet késni, márpedig szerződésünk van nyúlfelvásárlásra a kistermelőinkkel. Az átvett állatot pedig azonnal tovább kell adni. Gyakran akadályozza a gördülékeny, biztonságos munkát a telefon hiánya, s a partnereink is sokszor elfáradnak a hosszú várakozásban, míg vonalra várnak. Státus a bányában Alig pár kilométerre Varsányiéi, Öcsán is készülnek a bővülő telefonhálózat fogadására. A posta udvarán új épületet emelnek a központnak. Talán javul a helyzet a kavicsbányában is. — Reggel nyolctól szinte lehetetlenség innen telefonálni, pedig hivatalos ügyben gyakran rákényszerülünk — mondja Kellner Mihály, a bánya vezetője. — Ha mindenképpen el akarunk intézni valamit, csak hat és nyolc között tudjuk. Utána olyan torlódás van, hogy már a vonalra is egykét órát kell várnunk. Egy emberünk ilyenkor nem is tesz mást, csak a készüléket nyomogatja. Ha mentőt kell hívni, inkább kocsival nekivágunk a fővárosnak... S így tovább. Mindenki panaszkodik. Se szeri, se száma azoknak a történeteknek, a kellemetlen emlékeknek, melyeknek az okozója a telefonvonalak szűkössége. Most tele vannak várakozással az emberek. Fiedler Anna Mária