Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

4 1986. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK Tavasztól őszig programok A város jellegéhez igazodva Az idei Szentendrei nyár előkészületei már tavaly szeptemberben megkezdődtek. A tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén értékelte az idei kulturális rendezvénysorozatot, s irányelveket szabott meg a jövö esztendőre. Ismét Moliere Mit állapított meg a testü­let a tavalyi Szentendrei nyár különböző előadásairól ? Szinte pontról pontra azt, amit a városi és környékbeli lakosság vall. Nevezetesen, hogy a rendezvények a ko­rábbi évekhez viszonyítva a város hangulatának megfele­lően lényegesen szölidabbak, ugyanakkor színvonalasabbak voltak. A Szentendrei Teát­rum műsorában Donizetti: Szerelmi bájitala ismét siker volt, a Schapin furfangjai is rendre zsúfolt nézőtér előtt játszódott. De nem szabad el­hallgatni azt sem, hogy a teátrum nézőterének hatal­mas vaszerkezete ellenérzése­ket váltott ki nemcsak a helybéliek, hanem a kirán­dulók körében is. Sajnos a tanács épületének váratlan megsüllyedése s az elkerülhetetlen felújítási munkák zavarták a kétségte­lenül sikeres várqsházudvari színjátékokat. Ennek ellenére mind a Parasztdekameron, mind a Parasztbiblia elragad­ta a közönséget. Ugyanezen a helyen kísérletként mutattak be gyermekelőadásokat, s mind a Csalóka Péter, mind a Hamupipőke, a Szép Ilonka vagy a Királylányok vándor- úton című darabok lelkes gyermekközönséget vonzottak. Már régen megfogalmazódott az igény: a Szentendrei nyár időszakában a zenei rendez­vények zárkózzanak fel az irodalomhoz és a képzőmű­vészetekhez. Most nyugodtan mondhatjuk, hogy az óhaj teljesült, hiszen a Barcsay gyűjtemény udvarán otthont lelő dzsessz* és folklór sorozat nagy népszerűségnek örven­dett. Sokan voltak kíváncsiak a Vujicsics együttesre, Dés László és a Dimenzió zenéjé­re, a Grengó csoport hang­versenyére. Sajnos a régi mu­zsikát művelő neves együtte­sek méltánytalanul kevés né­ző előtt szerepeltek. Az állandó kiállítások vál­tozatlanul sok látogatót von­zanak. Az időszakosok közül a Szentendrei Képtárban el­helyezett Üj vegyes című tár­latnak volt a legnagyobb visszhangja. Mészáros Dezső szoborparkját kezdetben fenn­tartással fogadta a lakosság egy része, de érezhető, hogy a megnyitás óta egyre jobban elfogadják az új művészeti közgyűjteményt. Sokak rokon- szenvével találkozott, hogy végre a sport is méltó helyet kapott. Az Eszkimó-indián játékok és a Delfin-derby a gyermekek százait vonzotta. A Dunamenti Regionális Víz­mű Vállalat gondozásában működő úszóovi és napközi hetente 20—25 általános isko­lás korú gyermeket foglalkoz­tatott. A Szentendrei nyár rendez­vénysorozatából ma már nem maradhat ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum sem. Az in­tézmény szakemberei hosszú vajúdás után megtalálták azokat a korszerű foglalkozá­si formákat, amelyeknek a segítségével a közönség funk­ciójukban láthatja az épület- együtteseket, használatban a tárgyi emlékeket. A helyszín­hez igazodó programok, be­mutatók igen sikeresek vol­tak. Utcai zenészek Az elmúlt évadban tűntek fel az utcai zenészek. Két éve még csak a külföldiek húzták-pengették hangszerei­ket a Marx téren és a Vörös Hadsereg utcában, tavaly már a magyarok is megjelen­tek. Mi több, igen színvonalas zenét közvetítettek a mindig szép számú hallgatóknak. Esztendőről esztendőre sok kritika érte a dekorációt. Az elmúlt évben végre ízlésesek és egységesek voltak. Sajnos szervezési okok miatt elma­radt a sajtótájékoztató, s ké­sőn jelentek meg a szóró­ans’agok és plakátok is. Emiatt a közönség eligazítása nem volt megfelelő. Milyen jellegzetességei lesz­nek a jövő évi rendezvényso­rozatnak? Továbbra is a vá­ros sajátos hangulatát, törté­nelmi, nemzetiségi hagyomá­nyait, művészeti, műemléki értékeit kívánják bemutatni. A háttérprogramok a művé­szeti értékek bemutatása kö­zötti időt hivatottak kitölte­ni. Elsősorban a kiemelkedő produkciókat nyújtó amatőr- csoportok bemutatkozására számítanak. Az az elgondolás, hogy a tavasztól őszig tartó idegenforgalmi idény nyitá­nya a szentendrei tavaszi na­pok rendezvénysorozata le­gyen. Ennek az ideje jövőre március 19. és 29. közé esik. A nyár továbbra is a teát­rum műsoraira alapoz. Ideje július. Az őszi programsoro­zat fundamentumai a zenei világnap, illetve a múzeumi és műemléki hónap. Korszerűsítik? Mindhárom kulturális ese­ménycsokor rendezvényeit szakemberek állítják össze. A városi tanács Rossini Hamu­pipőkéjének a színpadra vite­lét támogatja. A prózai mű kategóriájában jövőre ismét Moliére: Schapin furfangjai kerül bemutatásra. Már itt megjegyezzük, hogy a néző­tér korszerűsítése elkerülhe­tetlenné válik. A színházi jel­legű programok közül kiemelt helye lesz a városházudvari játékoknak. Az itt rendezett gyermekjátékokat is támogat­ja a testület. Szükség volna az elsorvadt Templom téri so- kadalom helyett egy komplex vásári hangulatú program ki­dolgozására. A zenés rendez­vények közül elsősorban a Barcsay-udvar igényes hahg- versenyreperto'drját’ szerethék isimét élvezni. A Szentendrei nyár kiállítási programjában pedig helyet kell szorítani a körzet és a megye bemutatko­zásának is. A városi tanács minden erővel támogatja a sportprogramokat. Ősszel pe­dig központi szerepet kap a zenei élet és a képző- és iparművészek bemutatkozása. SZENTENDREI ^Mítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Új bolt, új árak Kik lesznek a vásárlók? Aki Szentendrét egy ki­csit ! is ismeri — három dolgot bizonyára tud vá­rosunkról. Azt, hogy a ró­maiak korában is település volt ezen a területen. Ezt a megmaradt és feltárt, a kőtárban látható tárgyi emlékek és néhány utca­név is tanúsítja. (Római temető utca, Uicisia köz stb.) Azt, hogy Szentendre a festők városa, s végül azt, hogy a város építé­szeti és népi kultúráját év­századokon át a Balkánról a török elől idemenekült délszláv, főképp szerb lakosság munkássága hatá­rozta meg. Szentendre környékének helynevei A település múltjáról vallanak Bk’da-vörös Érdemes, mint érdekesség­gel, honismereti anyaggal fog­lalkozni a környék helynevei­vel. Északon a leányfalui út­tól nyugatra található a ma Tyukos dűlőnek nevezett Tyukovác. Az ezzel szomszé­dos területet az olykor még ma is hallható Petyina néven emlegetik, ami a szerb sütni szóra vezethető vissza. Nyu­gat felé haladva az Orlovácsi, mai nevén Saskövi barlang­hoz érünk. Utóbbi az eredeti­nek jól sikerült fordítása. In­nen délre, nyugat-keleti irányban húzódik a Sztelin völgy az azonos nevű patak­kal. Az elnevezés talán még a török időkből származik. A harmincas években izgal­mas, de feltehetően lég-ből- kapott riport jelent meg az egyik országos lapban. Ez pe­dig arról regélt, hogy török urak érkeztek gépkocsival és rejtélyes térképekkel, felke­resték az Orlovácsi-barlangot, ahonnan szintén rejtélyes tar­talmú ládát hoztak föl, majd távoztak. Tyukovác a szegény város­lakók főijeinek területe, Pis- mány, ez a Duna közeléből Sztaravoda fölé húzódó, majd­hogynem mediterrán éghajla­tú. hegy, csodálatos lankái­val, a jómódú polgárok bir­toka volt. Itt termett a világ­hírű Buda-vörös. Állítólag értékét a párizsi tőzsdén is jegyezték. Ez a bor tette gazdaggá a várost. Később, a század elején, ez a terület a főváros gyümölcsöskertje lett. Itt termelték a ropogós cseresznyét és a konzerv- gyártásnál akkor nélkülöz­hetetlen egrest (piszkét). A várostól északnyugatra van a Szabadság-forrás, régi nevén Sztaravoda. A szent­endrei ismertetőkben meg­jelent különböző állításokkal nem mindig lehet egyetérteni, így például a sztaravodai patakot Óvíz /pataknak nem hívta soha senki. Inkább megfelelhet az igazságnak, hogy a sztaravodai szőlőbirtok egyik tulajdonosa, vagy bér­lője némi irodalmi törekvés­sel az öregvíz szó szerinti for­dítása helyett, a kétségtele­nül jobban hangzó Ókúti szőlőtelep elnevezést fogadta eL Szomszédságában áll a Szarvashegy, a hajdani Buk- nirgvác vagy Vuknirovác, et­től dél felé húzódik Cere- va-nka és még délebbre az ízbég fölött elterülő Csicser­kó. Amíg Buknirovác és Ce- revanka gyümölcskultúrája vetekedett a pismánival, ad­dig Csicserkó kopár maradt, ízbég terjeszkedésekor a kis falu lakói kezdtek itt épít­kezni. Szebben cseng Csicserkótól északra a Szta- ravodáig húzódó terült volt Vodica. Vizecskét jelent és nevét a Zsizsin-kútnak neve­zett, jóvízű kis forrásról kap­ta. A forrás mellett elvezető utat ma Kis-forrás útnak hívják. Csicserkó nyugati végén van a Kék-i bánya. Nevének eredetét érdemes volna fel­deríteni éppúgy, mint a mel­lette fekvő Anna-völgyét. Ezt a területet már a század ele­jén is a mostani nevén ismer­ték. Távolabb haladva elér­hető a Dömör-kapu és Si- káros. Újabb keletű a terület körzetében, rendkívül szép környezetben található Lajos- forrás elnevezése. Ízbégről már szó esett. Ér­dekes, hogy nevével kapcso­latban is vannak találgatások. Egy időben sokat beszéltek arról, hogy szintén török ere­detű, éspedig Üz bégről kapta volna a nevét. Ez nagyon is laikusnak tetsző feltevés. Ké­zenfekvőbb magyarázat, hogy a menekülni szó szerb erede­tije «lé tett a mássalhangzó- torlódást nem kedvelő ma­gyar nyelv egy i betűt és en­nek további módosulásából képződött az ízbég név. ízbég éppúgy, mint a város központja, szorosan kötődött, régen szükségből, most már az adottságokból, a kedves kis csörgedező patakhoz, a Bükköshöz. Régi nevén Bu- csinához. A század elején még a régi nevét használták. A húszas évek végétől terjed el mindjobban a mai, a mi fülünknek valóban szebben csengő név. Szerb és magyar A városhatár Bükköstől délre elterülő részének lankái régen is nevezetes gyümölcs- termő helyek voltak, s azok ma is. A városhoz közelebb Smol/aic, délebbre Bubán, tá­volabb az emelkedő • hegyol­dalban Szmrdán fekszik. A dombvonulat déli részét is, mint a már említett Anna- völgyet magyar néven, Püs­pök-majorként ismertük. Ugyanúgy magyar néven is­mertük a pismáni hegy végé­ben az erdő melletti kis. táj­egységet: Macska-lyuknak. De akadt olyan kisebb tájterület, melynek már a harmincas években is használatos volt mind a szerb, mind a magyar neve. Ilyen volt a Bükkös felső folyásánál, közvetlen a város fölött a Bela-voda, vagyis: Fehér-víz. Nem tartozik szorosan a témához, de érdemes meg­említeni, hogy a Múmiahegy lábát képező magaslat, a Ka- da-csúcs, a húszas évek köze­pén elhunyt szlovák szárma­zású szentendrei plébánosról kapta a nevét. Ügy gondolom, megérdemli városunk, hogy múltjának ezeknél az emlékeinél is el­időzzünk. Gavrilovits Ferenc illetékes előadója az új bolt nyitása után így summázta véleményét: nem erről volt szó, nem ilyen árukészletet akartunk. A Revü-bolt vezetője á vál­lalat igazgatójával egybehang­zóan derűlátó, s azt állítja, hogy Szentendre és körzete lakosságának pontosan ilyen készletre van szüksége. Né­hány hónap múlva választ ka­punk arra, hogy ez valóban így van-e. Ismét régi fényben Felújítás Sokan felfigyeltek a szent­endreiek közül arra, hogy né­hány régebbi ház homlokza­tán a már-már láthatatlanná kopott freskók ismét régi fé­nyükben ragyognak. Ifjú Czweiber Ferenc restaurátor ugyanis igen önzetlenül im­már a negyedik képet újítja fel. Legutóbb a belvárosban álló Hunyadi utca 9. szánni házon dolgozott. Már tervezi a Béke étterem épületének felső párkányáig nyúló díszít­mény és címer helyreállítását. Czweiber Ferenc munkája nemcsak' haszsós, hanem S|- rinthan. kifejezve, is igen Jfr lentős. “ "" ■' Ü fc.-vs:-;. AZ ELSŐ megbízólevél 1960. május 15-én kelt, s ezt 1986-ig további hat követte. Ez azt jelenti, hogy Kertész István negyedszázadon át volt a 14-ik választókerület tanács­tagja. Ebben a minőségében a legidősebbnek számított a testületben. Most, hosszú ví­vódás után, egészségi állapo­ta miatt lemondott tisztségé­ről. Kertész István 35 év és 28 nap vasúti szolgálat után, 55 éves korában ment nyugdíj­ba. Ennyi ideig vezette a HÉV-et a Batthyány tér és Szentendre között, baleset nélkül. A munkahelyén há­romszor kapta meg a kiváló címet, tavaly pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatá­nak adományozásával ismer­ték el kiemelkedő munkáját. Húsz éven át volt a vállalati munkaügyi döntőbizottság tag­ja, elnökhelyettese, majd el­nöke. .jellemző rá, hogy csak végül böki ki, hogy e fontos testületet hosszú időn át ő vezette. Kertész István dokumentu­mainak tanulmányozása felér egy történelemórával. Párt­tagsági könyvét 1945-ben Rá­kosi Mátyás ivta alá. ö Volt a vállalat első élmunkása 1950- ben. Amikor azt kérdezem tő­le, hogy á Sók-sok kitüntetés közül melyik áll legközelebb a szívéhez, a Pró Urbe-teme- li ki. A 14-ES KÖRZET... kez­detben ,az Őrtorony és a Nagy Lajos utca tartozott ide, az­tán bővült tovább'még Öt üt? céval. El lehet képzelni, hogy 1960-tól mennyi feladatot kél- lett megoldani a belvároshoz kapcsolódó peremkerület fej­lesztésében. — Hát igen. Volt itt min­den. Járda-, út-, vízvezeték­építés, csatornázás, kísérlet­képpen gyalogjáró, hideg- aszfalttal borítva. Gyűjtés, agitálás, szervezés, meg az­tán kétkezi munka is. Volt rá eset, például a Római sánc utca. egyik oldalának járda­építésénél, hogy a szabadság­időmből az ott lakó öregek helyett egy teljés hetet dol­goztam.. De nem panaszkép­pen mondom, mert nagyon. szívesen'csináltam. Szalai László tanácstag: két évtizedet töltöttem együtt a testületben Kertész Istvánnal. Megtanultam becsülni őt. Nagy erénye , volt, hogy váro­si fejjel gondolkodott. A hoz­zászólásaira mindig figyelni kellett. Maradandót nyújtotta városfejlesztési bizottság tag­jaként is. Soha nem hallot­tam feleslegesen beszélni. Katona Sándorné: roppant aktív, megbízható, a körzeté­nek gondját, baját szívén vi­selő, átlagon felüli képességű tanácstag volt. Nagyon sajná­lom, hogy betegsége miatt nem ülhet ott a sorainkban. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdösi Ágnes | Villanófény { | Olvasom az Országos | Közlekedésbiztonsági Ta- » inács pályázati kiírását,» § amely A 1 legbiztonságo- s $ sabb közlekedési! város § ^ cím elnyerésére íratott ki.^ ^ A t'iizctecskc tanúsága sze- i Srint a kővetelménűyek szi-i Sgoriiak. Településünk köz-S Slckedési gondjait ismerves « gyanítom, hogy nemigen § ^ fogjuk megnyerni. Bár^ farról is vannak informá-^ ^ ciöim, hogy az illetékeseké 5 azt szeretnék, ha Szenlend-» | re is indulna e nemes ver- S « sengésben. , $ Csak hát a tények azt bi-? $ zonyítják, hogy nálunk ktt- é ^lö nősen sok a tennivaló? Stnég a pályázati szinthez é i való közelítésben is. E ha-S ésábokon többször szóltunk S imár a belváros zűrzavaros? § forgalmáról, a felesleges^ ? (Muskátli étterem előtti) és^ ^ rosszul, ésszerűtlenül mű- é ^ködö (rendőrség előtti) | ^közlekedési lámpákról. S« éaz igen veszélyes csomó-V é pontokról. Eddig ügy' lát- § « szőtt, hogy a Dunakanyar^ ?körút a legkritikusabb sza-^ ^ kasza a város úthálózatá-é $nak. Am az utóbbi hóna- $ ^ pok eseményei láttán e ké-? étes dicsőség a Lenin utat ? |illeti. Ez. mint mindenki^ «tudja. ízbég felől csatlako-^ § zik a Dunakanyar körút- ^ $ ba. Csaknem két kilomé- ^ ^tér hosszan elhanyagolhatók 6 kanyarokkal, kisebb búk- ? ^ kanókkal. Az Erdészeti Gép-$ § gyártó Vállalatól aztán ^ «enyhe lejtéssel egyenesen^ § fut. Nps, ezen a szakaszon é ^ az utóbbi hónapokban több? halálos baleset történt. Bár- « ^mennyire hihetetlen, de? ^ úgy. hogy a buszmegálló- S ^ ban békésen álldogáló ár- ? ^ tatlan embereket csapott el § «a gépkocsi. Egyszerűen ^ gazért, mert 80, 90, sőt 100^ ^kilométeres sebességgel szá-é ^ guldanak áz egyenes űtsza-S $ kaszt meglovagolok. Itt vol- « |na az ideje annak, hogy a? ^ rendőrség figyeljen erre é részre, s a radaroknak ls^ ;é inkább itt'lenne a- hely ük, § § mint a Dunakanyar körűt« § négy sávja- melfeU. :iV ' ’ •; ’.Jt ’ - ' «v ? Az elmúlt hét végén a város főterén a régi ruhabolt & felújítása után a Konsumex megnyitotta hálózatának ä újabb Revü-üzletét. A lakosság nagy figyelemmel kísér- S te az épület felújítását, hiszen köztudott, hogy Szentend- % rén konfekcióruliákat csak ezen a helyen lehetett kap- ^ ni. Az érdeklődést bizonyította az is, hogy a megnyitás ^ előtti órákban már hosszú sor állt az ajtó előtt, bebocsát- § tatásra várva. A kirakat árainak láttán azonban vegyes érzelmek tá­madtak. Ezek megerősödtek, amikor a bolt . árukészletét vizsgálgatva egyértelművé lett, hogy például a férfiöltö­nyök 4000 és 5600 forint kö­zött, a pulóverek s egyéb női divatáruk is négy számjegy fölötti pénzért kaphatók. Vagyis, a város valóban fel­mutathat egy igen modern, szépen berendezett üzletet, ennek a színvonalnak megfe­lelő árakkal. De hová tűntek az olcsó konfekcióáruk? Mert Szentendrén és a körzetében többen élnek olyanok; akiknek a pénztárcája nem a Revü áraihoz szabott. A vállalat igazgatója a ké­telyek hallatán megnyugtatott, hogy a régi bolt árukészletét áttelepítik a HÉV-állomás melletti üzletbe. Sőt, még bő- vítik is a választékot, mert ez utóbbi helyen nagyobb a rak­tár. Mindezt novemberre ígér­te. A Konsumex új üzletének forgalma a nyitás óta eltelt hét minden napján hat— nyolcszorosa a régi bolt bevé­telének. Már az árak miatt is. Egyelőre úgy tűnik, hogy van egy vásárlói réteg, amelyik hajlandó megfizetni a szép áruért a bbrsos árat. Az azonban már érthetetlen, hogy a tanács engeáfélvének semrái-- bevételével igén drága, kül­földi cigaretta- és italfélesége­ket is kínálnak. Az igazgató abban bízik, hogy a megyei tanács- illetékes- szakigazgatá­si szerve felülbírálja a szent­endrei döntést és engedélyezi a whisky és Dunhill forgalma­zását. Tóth Istvánná, a városi tanács pénzügyi osztályának Negyedszázad után Figyelni kellett rá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom