Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

Kiállítás, tanácskozás A források fellelhetők Orchtdeás rét A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1986. OKTÓBER 15., SZERDA Gyorsan halad, nem tspad rá a föld Akkor tehát beindult az üzlet? Az energiatakarékos műanyag ekekgrmánylemez his­tóriájában nincs semmi meghökkentő. Sorsa — mint ezernyi más újításé — nélkülözi a váratlan fordulato­kat, fogadtatása csöndes, mint seregnyi más újdonságé. öt esztendővel ezelőtt a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézetének igazgatója (mező- gazdasági gépészmérnök) egy baromfivágóhídon járva ötlöt- te ki, hogy a különféle beren­dezések között haladó fa­gyasztott csirke rémisztő za­ját jelentősen mérsékelni le­hetne, ha a csúszda műanyag­ból készülne. Lehetett — egy svájci cég segédletével bevált az ötlet. Bevált — és szülte a mási­kat. Az igazgató, egykor maga is termelőszövetkezetben dolgo­zott, s arra gondolt: miért ne helyettesíthetnék az ekék kor­mánylemezét is műanyagból gyártott alkalmatossággal. Az elképzelés valójában minden előzmény nélkül állott, így az­tán még hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a mű­anyagos ekével forgatni kezd­jék a határbeli földet. A remélt gyors karrier nem az alapanyagot előállító sváj­ci cégen, név szerint a Gurit —Worbla AG-n múlott, hi­szen ez az AG késedelem nél­kül küldte el Magyarországra a mintapéldányt, amivel az­tán az intézeti igazgató házal­ni kezdett. Először egy állami gazdaság ajtóján kopogtatott: próbálnák ki a kormánylé- mezt. S mivel 12 hónap eltel­tével sem történt semmi, a felsőbabádi mezőgazdasági nagyüzemet kereste fel, ha­sonló ajánlattal. Felsőbabá­don azonban nem értek rá ilyesféle kérdéssel foglalkoz­ni, így vált az eke ügyének letéteményesévé a jászkaraje- női Árpád Tsz. Három hónap leforgása alatt elkészültek az első hasz­nálható darabok, megkezdőd­hetett az üzemi kísérlet. A fá­ma szerint a traktorosok azon nyomban benyújtották a kérelmet: föltétlenül változ­tassák meg az acél kormány­lemezzel dolgozók normáját, mert a műanyagos szerkezet jobban halad, nem tapad rá a föld, vagyis kevesebbszer kell megállnia. Svájcból újabb példányok érkeztek, az Árpád Tsz pedig a MÉM Mű­szaki Intézetétől a műanyag kormánylemez vizsgálatát kérte. Kommentár nélkül álljanak itt a szakvélemény tételei: A kormánylemez alkalmazásával javul a szántás munkaminő­sége; nő a szántási teljesít­mény, mert a vontatási el­lenállás csökkenése (középkö­tött talajon 6,3, homokos ta­lajon 13,4 százalékos) követ­keztében több ekefej kapcsol­ható fel, vagy gyorsítható a 6zántás; talajfelrakódás, bera­gadás, eltömődés nincs; szél­sőségesen nedves talajon is le­het szántani; bármilyen elő­tétlemezes ekére felszerelhető; tároláskor semmiféle karban­tartást, védelmet nem igényel, nem korrodál, ellenáll a nap­sugaraknak; használata kifize­tődő, mert az élettartam és az ár kifejezte arány kedvezőbb a legjobb acél kormányleme­zekénél. Kell-e több ennél — gon­dolhatná a laikus —, hogy csapatostul jelentkezzenek a megrendelők? Alighanem így gondolta ezt a szolnoki Agro- ker Vállalat is, s feltételezésé­ben megerősítette a szakmai bemutatók sikere, o BNV-díj, az Agromasexpo ’83 díj és a többi elismerés. Ennek dacára megmaradt az ellentmondás: miközben mindenki kiválónak tartotta a műanyag kormány­lemezt. senki sem vásárolt be­lőle. A szolnokiak tették az egyetlen komoly ajánlatot: ha megkapják a hazai forgalma­zás kizárólagos jogát, mindent elkövetnek a műanyag kor­mánylemez térhódítása érde­kében. Akkor tehát beindult az üzlet? Korántsem, Mert igaz ugyan, hogy a jászkaraje- nőiek leszállították a meg­rendelt (nagy mennyiségű) té­telt, ám a szolnoki Agroker 1984 áprilisában még egyet­len darabot sem tudott elad­ni. A következő fejezetben or­szágjáró gmk-k és szakcso­portok vállalták a kormány­lemez hírének terjesztését és ajánlását. Erre egy esztendő ment rá, s az eredmény sem­mi. Tegyük hozzá, a műanyag kormánylemez egyáltalán nem a gyors és látványos meggaz­dagodás eszköze. Lényege a 6,6-től 11,2 százalékosig terje­dő energiamegtakarítás, ami hektáronként átlagosan 1,57 liter hajtóanyag megspórolá­sát jelenti. Egy közepes tsz számára ez évi 50—60 ezer fo­rintnyi hasznot hoz. Nem nagy tétel, viszont nem is kell érte semmit se tenni. És hát a mai gazdasági helyzetben .. Az eladási mutatók jól ér­zékeltetik, hogy az Árpád Tsz a forgalmazás útjain magára maradt. Míg 1983-ban a szol noki Agroker 6700 műanyag kormánylemezt vett át, addig 1984-ben 3000-et, 1985-ben pe­dig már csupán 2500-at tud lak piacra vinni a jászkara- jenőiek. A kereskedelmi búk tatókat leszámítva nincs pon­tos értesülésünk arról, mi le­het az. érdektelenség oka. Idén új terjesztési csator­nákkal próbálkozott az Árpád Tsz, az eladási rovatban 5 ezer darab szerepel. Ügy tűn­het, fölfutó szakaszába érke­zett az ekeügy. Valójában a honi figyelem csöppet sem fo­kozódott, hiszen az 5 ezerből 2—3 ezer darab a határokon túlra megy. Svájcba, Svédor­szágba, Franciaországba, az NSZK-ba, NDK-ba, Jugoszlá­viába, Ausztriába. Mondani is fölösleges, hogy nem magyar- országi külkereskedő cégek segítségével. Az alapanyagot gyártó — tehát érdekeltséggel bíró — svájci Gurit—Worbla AG szervezi az európai for­galmazást. Varga Sándor Jó falatok kicsiny boltja A Dél-Pest Megyei Áfész ismét új színfolttal kívánja gazdagítani a város üzletháló­zatát. Október 15-én, szerdán 10 órakor megnyílik a Gubody utcában Imbisz nevű hideg- konyhai termékeket és egyéb büféárukat forgalmazó üzlete. Az imbisz szó az üzemeltetők szerint nyelvünkben is közis­mertté vált. német eredetű ki­fejezés, amely hideg húsételt, felvágottat jelent, amelyet szo­kás aszpikos körítéssel tálalni. Az üzlet fő profilja lesz a franciás jellegű hidegkonyhai termékek kínálata, ezenkívül reggeli és uzsonnaitalokat, hi­deg- és melegszendvicseket, üdítőket,, kávét, édességet, sze­zonálisan déligyümölcsöket és jobbféle italokat is fog áru­sítani, A gyors étkezési lehetőséget kereső helybeliek és átutazók számára eddig nélkülözött vendéglátóipari egység nyílik meg az új bolttal. Friss áruról naponta gon­doskodik az EVIG-ben levő áfész-konyha, amely a szövet­kezet egész működési terüle­tére fogja szállítani a hideg- konyhai árukat. Várhatóan ok­tóber végétől Cegléd és a kör­nyező községek lakói az ABC és élelmiszerüzletekben is megkaphatják a hidegtálakat — akár egyedi megrendelésre, különleges és kívánság szerinti díszítéssel elkészítve. Az áfész törekvése, hogy a városközponthoz méltó, magas szakmai színvonalon és a sa­játos igényeknek is megfelelő módon tudják hosszú távon működtetni a kulturált és kor­szerű étkeztetésre szánt új egységet. Krónikásokra várnak az iskolák A terem szegletében vénsé­ges vén padok álldogálnak. Ilyenekben ücsörgött, fészkelő- dött, körmölt valaha a negy­venen túli nemzedék. A ka­tedrára állított egyszerű asz­tal a mellette álló székkel, a kicsiny dobkályhával hitelesen villantja fel a háború előtti közoktatás körülményeit. Hogy teljesebb legyen a kép, maket­tek mutatják, milyen volt a tanyasi iskola és tanterme a harmincas években. A ceglédi Kossuth Múzeum kiállításán figyelmet érdemlő kézikönyvek, térképek, levél­tári dokumentumok engednek bepillantást Cegléd. Nagykörös és Vác pedagógiai életének dokumentumaiba. Kisilabizái- hatjuk a ceglédi iskolaszék iratait, azt az 1899-ben keit polgármesteri jelentést, amely az építendő gimnázium ügyé­ben született, majd a Ceglédi Állami Főgimnázium 1911 — 12-es órarendjét. Érdemes vé­gigböngészni a Nagykőrösi Eo. Ref. Fögymnasium önképző- köri jegyzőkönyvét, legalább egy pillantást vetni az érett­ségi bizonyítványokra, tan­könyvekre, naplókra, majd nyomon követni az 1945 után megváltozott viszonyokat. Ä múzeumi hónap nyitó rendezvényeként Az iskolatör­ténet-írás forrásai címmel a hét végén nyílt kiállítást Pod- maniczki István, a párt városi bizottságának titkára nyitotta meg. A kiállítást Kisfaludy Katalin levéltáros rendezte. Ezt követte a városi pártszék­házban a hasonló témakörben tartott tudományos tanácsko­zás, amelyet Goczián Lászlóné dr., az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottságának titkára nyitott meg. Dr. Mészáros István egye­temi tanár Iskola és művelő­déstörténet című előadása sza­bott irányt azoknak a jelen levő pedagógusoknak, akik közül remélhetőleg többen kedvet kaptak, hogy feldol­gozzák saját intézményük tör­ténetét. A tudós kutató ismer­tette mindazokat a szempon­tokat, amelyek együttes alkal-. mazásával a kor követelmé­nyeinek megfelefő tanulmány állítható össze. A korreferátumok sorát a Pest Megyei Levéltár nagykő­rösi osztályának levéltárosa, Kisfaludy Katalin nyitotta meg, aki az iskolatörténet le­véltári forrástípúsait tárta a hallgatóság elé. Nagy figyel­met keltett Szabó Alfréd, a Ceglédi Városi Tanács művelő­dési osztályának vezetője, mi­dőn a ceglédi tanyai iskolák kialakulásáról és főbb pedagó­giai problémáiról beszélt, az 1868—1918 közötti korszakot taglalva. Farkas Péter, a nagykőrösi Arany János Múzeum iroda­lomtörténész-muzeológusa Diákéletmód Nagykőrösön a XIX. század végéig címmel tartott élénk érdeklődéssel kí­sért előadást. Reznák Erzsébet, a ceglédi Kossuth Múzeum népművelője Tanítók és isko­lák Cegléd határában a két világháború között címmel ér­tekezett. A rendezvények a Pest Me­gyei Levéltár, a Magyar Peda­gógiai Társaság megyei tago­zata és a Kossuth Múzeum sikeres együttműködése jegyé­ben mentek végbe. A ceglédi orchideás rét cím­mel október 17-én, pénteken délután öt órakor dr. Surányi Dezső kandidátus, tudományos kutató tart előadást a Kossuth Múzeumban. A témául válasz­tott védett virág így fest. Idősek hete Újabb pavilont adtak át Ahogy az országban min­denütt, úgy a ceglédi szociá­lis betegotthonban is megtar­tották az „idősek hete” ren­dezvényeit. A szervezők szí­nes programot kínáltak az aktív munkából visszavonult érdeklődőknek. Az események sorát dr. Hollóst Ildikó városi főorvos nyitotta meg. Utána a Családi Intézet amatőr művé­szei mutatták be verses, ze­nés összeállításukat. Kedden, az öregség nem betegség té makörben dr. Bálint István, nyugdíjas belgyógyász főor­vost hallhatták a jelenlévők. Szerdán, a Fűszért Compack Vállalat tartott kóstolóval egybekötött bemutatót a tea kedvelőinek. Csütörtökön, az emlékezés szóban, dalban ze­nés délutánján Patkós Irma érdemes művész, Varga Pál zongorista, valamint a műve­lődési központ citerazenekara szórakoztatta a hálás publi­kumot. Talán szombaton délután érkezett legszebb pillanatához az „idősek hete”. Egy újabb épületet, az 5. pavilont adta át az otthon lakóinak Fekete Antal tanácselnök, aki kö­szöntőjében többek között el­mondta, hogy a jövőben re­Vízilabda Balszerencsés büntetők Tipográfia—Cegléd 15-9 Cegléd: Sallai, Dudás, Ben- de, Revuczky M., Pető, Veres, Kolozsvári, Kollár, Farkas, Mohos. Góllövők: Revuczky M. (4), Veres (2), Kolozsvári (2), Mohos. Gyermekcsizmák a honi piacra Ebben az idényben belföldre 35 ezer pár gyermekcsizmát gyártanak a Pemü ceglédi ci­pőgyárában. A szabászaton — képünkön — a csizmák bőr felsőrészeit készítik (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A téves játékvezetői ítéletek sorozata és a kapott négy büntető rányomta bélyegét a ceglédi csapat játékára az út­törő I/B bajnokságban. Jók: Revuczky M. és Ko­lozsvári. Cegléd—Tungsram 13-2 (3-0, 5-0, 3-1, 2-1) Cegléd: Pákozdi, Szebenyi, Revuczky Gy., Borsos, Zoltán, Dengi, Kogler, Tóth, Mohos T.. Tábori, Koch, Protovin. Góllövők: Dengi (4), Re­vuczky (3), Kogler (2), Szebe­nyi, Borsos. Zoltán, Koch. Kiemelni senkit nem lehet az Úttörő II/B-s mérkőzésből. Az egész csapat remekül ját­szott, és csak azért kerültek a negyedik helyre, mert rosz- szabb volt a gólarányuk. Beck Mihály mélhetőleg nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy ne csupán októberben gondoljunk foko­zottabban azokra, akik a megérdemelt pihenésüket él­vezik. Ennek érdekében a vá­ros állami és társadalmi ve­zetése mindent elkövet. A 7. ötéves tervben több intéz­mény kivitelezését szeretnék megvalósítani. Így az idősek új napközi otthonát és a szo­ciális otthont. A köszöntőt követően Ko­vácsáé Szabó Veronika, a Ha­zafias Népfront ceglédi titká­ra elismeréseket nyújtott át azoknak, akik társadalmi munkájukkal legtöbbet segí­tettek az intézménynek. Ki­tüntetésben részesült Szepes Mihály, Horváth Sándor, a helyőrségi alakulat Kilián György KISZ-szervezete, Fá­bián István, a Ceglédi Álla­mi Tangazdaság cifrakerti ke­rületé, valamint a Parképítő és Kertészeti Közüzemi Kis­vállalat kollektívája. A vendégek megtekintették az épületet, ahol égy-egy két-, három-, négy- és öt­ágyas szobát vehettek birto­kukba az otthon lakói. Végül vidám, zenés műsor zárta az idősek hetét. Nagy sikert ara­tott Agárdi László parodista és a két magyarnóta-énekes, Hatvani Kis Gyöngyi és Győ­ri Szabó József. A délután kedves jelenete volt, amikor az utóbbi előadóművész, az otthon egyik lakójával közö­sen énekelt. f. f. Csernő Kiilügyekről Chrudinák Alajos tart kül­politikai tájékoztatót október 17-én 18 órakor Csemőben, a községi tanács nagytermében. A nagy testamentum A pódium színház elneve­zésű bérletsorozat első feje­zete október 20-án 19 órakor lesz a művelődési központban! Színre kerül: Francois Villon: A nagy testamentum. Előadó: Keres Emil. Női kézilabda Két szép győzelem A játékosállományában je­lentősen megfiatalodott Ceg­lédi VSE női kézilabdacsapata két szép, értékes győzelmet szerzett a megyei felnőttbaj­nokságban. Tápióvöigye—Ceglédi VSE 11-22 CVSE: Lesti — Sárik (3), Varga (6), Sípos, Krizsai (2), Cseh (5), Balogh. Csere: Her­nádi (kapus), Győr (2), Ben- csik (3), Dohnál. A lelkesen és ügyesen játszó CVSE ide­genben még ilyen különbség­gel is megérdemelten nyert. Ifjúsági eredmény: CVSE— Tápióvöigye 21-6 Ceglédi VSE—Tóalmás 17-15 CVSE: Lesti — Sárik, Varga (6), Sipos (4), Győr (1), Kri­zsai, Cseh (3). Csere: Virágh (3), Dohnál. A ceglédiek itt sem ismertek elvesztett labdát, de a renge­teg átadási hiba miatt sokáig kérdéses volt győzelmük. A hajrá a CVSE-nek sikerült jobban, az utolsó percekben sikerült a maga javára fordí­tani az eredményt, s így itt­hon tartania a két pontot. Ifjúsági eredmény: CVSE— Tóalmás 26-3. V. L. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom