Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1980. OKTOBER IS., SZERDA

Mi a dolga a Pedagógiai Intézetnek?

Tartalékok a közoktatásban

Mintegy esztendeje annak, hogy először adtunk hírt róla: bizonyos pedagógiával foglalkozó intézményeket összevontak és 1985. június elsejével Pest Megyei Pedagógiai Intézet néven integrációban működik a továbbiakban a Pest Megyei Pályaválasztási Intézet, a Pest Megyei Pedagógustovábbképző Kabinet és a Középfokú Oktatási Intézmények Gondnoksága. A megyei pedagógiai intézet a közelmúltban új helyre, a budapesti Karinthy Frigyes útra költözött. így már valamennyi része egy helyen található. Az intézet munkájáról, megváltozott feladatairól kérdeztük Farkas Lajosné igazgatóhelyettest.

Az integráció célja

— Tennivalóinkat a művelődési miniszter utasításainak szellemében fogalmaztuk meg. Feladatkörünkbe tartozik a jövőben a szaktanácsadás egésze — s ez egyaránt érvényes mind a szaktárgyakra, mind pedig a pedagógiára —, az intézmények szakfelügyeletének átszervezése és működtetése; a megyei tanács művelődési osztályának irányításával. A szaktanácsadás részeként még jobban a középpontba kerül a jövőben a pedagógusok és az iskolavezetők képzése, a pályaválasztás, valamint minden, a pedagógiai innovációval összefüggő tevékenység. Ilyenek például a tanárokkal, tanítókkal, óvónőkkel kapcsolatos pályázatok, a pedagógiai újítások, kísérletek, a diákok tehetség- gondozását segítő tanulmányi versenyek, pályázatok, vetélkedők. Munkánk fontos részét képezi az oktatás technikai-technológiai eszközparkjának (video, számítástechnika) fejlesztése, illetve az iskolák ilyen információhordozókkal való ellátása.

— Megyénkben mind több iskolában van számitógép. Vajon a pedagógiai intézet is igénybe veszi azokat az előnyöket, amelyeket egy ilyen berendezés jelent?

— Természetesen nekünk is van számítógépünk. Megkezdtük és folyamatosan kiépítjük segítségével a megyei információs bázist. Elemezzük és földolgozzuk a rendelkezésünkre álló adatokat s minden olyan információt tárolni fogunk, amely a pedagógiai munkát előbbre viheti. Visszatérve a feladatainkra, nálunk van a különféle tanárszakokon tanuló levelező hallgatók konzultációs központja, s akad néhány, nem profilba tartozó tevékenységi körünk is. Mi tartjuk nyilván az üres pedagógusállásokat, akárcsak azokat, amelyeket nem sikerült pályázattal betölteni. Ezekből adódóan foglalkozunk pedagógus munka- közvetítéssel is. S befejezésül: a mi szervezeti kereteink között működik az 1-es számú gyógypedagógiai állandó áthelyezési bizottság.

Önálló iskolák

— A feladatok széles körűek és szerteágazóak. Megvalósításukhoz itt, a Karinthy Frigyes úton szemmel láthatóan megvannak az okjektív feltételek. S hogyan állunk a szubjektív oldallal? Megfelelő munkatársi gárdát sikerült kialakítani?

— A személyi állományunk teljes. Többségükben jó szakemberek. Mind a vezetők, mind a munkatársak jól értik az új és sokirányú feladatkört, s ezek birtokba vétele megfelelő ütemben halad. Az első esztendő a szervezés és a talpra állás feladataival volt terhes. A tényleges szakmai munka tulajdonképpen ezzel a tanévvel indult. Az a fő törekvésünk, hogy ez az intézet a megye közoktatás-fejlesztésének, valamint a szakmai irányítás fontos központjává, az ágazati irányításnak pedig jó segítőjévé váljék. A tartalmi feladatok aprópénzre váltásával egyidejűleg kiemelten lényegesnek tartjuk

sokirányú kapcsolatrendszerünk egységes kialakítását, hogy elképzeléseink minél előbb, jól érzékelhetően jussanak el az iskolák igazgatóihoz, vezetőihez és az egyes pedagógusokhoz. Ebben most a legtöbbet a szaktanácsadó kollégák segítenek nekünk, hiszen ők jelentik a közvetlen kapcsolatot az intézet és a tantestületek tagjai között. Azt szeretnénk, ha az a fajta szakmai szolgáltatás, amit a szaktanácsadás rendszeresen, a különféle oktatási formákon keresztül tud adni, képessé tenne minden iskolát arra, hogy a maga szakmai munkáját önállóan szervezze és tervezze. A szaktanácsadás által felszínre kerülnek majd a napi pedagógiai gyakorlat hasznosítható értékei. Ez a rendszer felfedi és közkincs- csé teheti az előrevivő kezdeményezéseket és segíti a pedagógiai gyakorlat jó elemeinek továbbfejlesztését. Azt kívánjuk elérni, hogy az in-' tézet afféle belső szakmai műhellyé váljék, ahol olyan munka folyik, amelyet a szak- tanácsadó aztán visszacsatol a pedagógushoz és tudja azt követően módszerként ajánlani. Ilyen lehet például a nevelői, az osztályfőnöki vagy a pályaválasztási munka, az eredményyizsgálati módszerek, illetve az ezekből következő önértékelési rendszer. Mindaz, amit elmondtam, egy hosszú folyamat és a megvalósításhoz pedig idő kell.

— Milyen elképzeléseik vannak a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatban?

— Elsősorban a szakmai munkaközösségeket szeretnénk erősíteni. Ezeken belül megvalósítható a megfelelő önképzés. Emellett speciális formaként működnek nálunk a pedagógiai, pszichológiai és metodikai képzések. Biztosítják a nagyobb kínálatot és differenciáltabbá teszik a továbbképzést is, hiszen mindenki a pillanatnyi felkészültségének megfelelő formában juthat újabb ismeretanyaghoz. Nem említettem még, de szőkébb pátriánkból is több száz pedagógus vesz részt a felső- oktatási intézményekben indított posztgraduális képzésben. Ez utóbbinak természetesen akadályai is vannak. Főként az iskolák vezetői ellenkeznek, mert a tanuló pedagógust helyettesíteni kell, s ennek megoldása napi gondot jelent. Ennél azonban messzebbre kell látnia egy- egy igazgatónak. Megértésével és inspirációjával segíthet abban, hogy minél több jól képzett szakember oktasson az általa vezetett intézményben.

Innovációs alap

— Hogyan kívánják konkrétan segíteni az új pedagógiai kezdeményezéseket?

— Figyelemmel kísérjük az iskolákban folyó kísérleteket, a saját kezdeményezéseket pedig tartalmilag is támogatjuk. Meg kell találnunk a jó tapasztalatok elterjesztésének formáit s azt a módot, hogy minél szélesebb publikációs lehetőséget kaphassanak az alkotó pedagógusok. Az innovációs törekvések segítésére a jövő évben innovációs alapot hoz létre az intézet, amelynek segítségével anyagi támogatást tudunk nyújtani a feladat megoldásához mindazoknak, akik valami újjal jelentkeznek. Ezt már csinálják egy-két megyében és igen jók a tapasztalatok. A rávalót az intézeti költségvetésből gazdálkodjuk ki. Az iskolák vezetőit a szakmai segítségnyújtás eszközeivel támogatjuk, hogy ezáltal minél jobban meg tudják oldani az iskolai önállóságból adódó feladatokat, hogy eleget tudjanak tenni az oktatási törvény követelményeinek. Ezért kéredzkedtiink be programajánlatunkkal az iskolaigazgatók megyei munkaközösségeibe is.

— Sokszor említettem már a szaktanácsadást. Hadd mondjam: az egész mindaddig fikció marad, amíg az iskolavezetők és a pedagógusok nem vállalják munkájukért a legteljesebb szakmai felelősséget, az önértékelést. Ezt eddig a szakfelügyelet csinálta. (Az intézmény megítélése természetesen továbbra is az ágazati irányítás dolga marad.) A szaktanácsadás az önálló munka segítése. Természetesen kell egy kis idő, amíg a szemlélet- és metodikaváltás jelei érezhetőek lesznek. Véleményem szerint ez az idő hozzávetőleg két év. Ehhez persze az ágazati irányítás, a pedagógiai intézet és az oktatási intézmények szoros és jó együttműködésére van szükség. Így kaphat olyan impulzusokat a folyamat, hogy annak megfelelő lehessen a dinamikája.

— Megkezdtük a pedagógiai tanácsadó hálózat szervezését is. Énnek feladata az iskola- vezetés munkájának segítése. A szervezés a tanév végére fejeződik be, s jövőre kezdődik el az érdemi munka. Itt említem még a pályaválasztási tevékenységet. Ennek szerepe most rendkívül lényeges. Sokat tudnék még beszélni terveinkről, hiszen nincs annál izgalmasabb feladat, mint egy új intézmény tevékenységi körét megszervezni, kidolgozni. Valamennyien hiszünk ebben a munkában és szeretnénk nagyon jól csinálni, felnőni az igen összetett és komoly feladatokhoz. Hiszen, ha jól oldjuk meg azt, amit elképzeltünk, akkor ugrásszerűen javulás várható a közoktatásban. Ebben az integrációs elképzelésben ugyanis hallatlan fantázia van — csak ki kell bontanunk...

Körmendi Zsuzsa

Kis virág sorozat

Fesztiválsiker

Magyar szerző nyerte az egyik fődíjat az ausztráliai Brisbane városban rendezett nemzetközi diaporámafeszti- válon. Iám László pécsi fotóművész Kis virág című, természeti témájú sorozata a legmagasabb minősítést kapta a zsűritől. A magyar alkotó 1984 óta vesz részt a Bridfest (Brisbane International Dia- porama festival) rendezvényein, mégpedig figyelemreméltó sikerrel. Tavalyelőtt az Ablakok című sorozata lett fesztiváldíjas, tavaly az Impressziók című műve a Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége (FIAP) díját nyerte el. Most érkezett meg az ötödik kontinensről Pécsre az idei fesztivál elismerő oklevele és díja. Ez utóbbi egy eukaliptuszfából készült korong, közepén rézből formált eukaliptuszvirág.

lÁLLÍTÓTERMEKBOL

Kerámiák, érmek, kisplasztikák

^ Molnár Elek keramikus- S művész gyűjteményes tár- ^ lata 1987. január 22-ig lát- ^ ható a nagykőrösi Arany János Múzeumban, utána a % Hatvani Galériában is be- $ mutatkozik. Finta Sándor ^ túrkevei szobrászművész ^ alkotásait október 12-ig te- ^ kintheti meg a közönség a ^ nagykőrösi Arany János Művelődési Központban.

Faenzától Abonyig

Paradoxonnak hangzik, pedig igazság, hogy a XX. századi magyar kerámiaművészet nagy triumvirátusának, Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit mellett a negyedik tagja a nagykőrösi kályhások utóda, örököse a Nagykörösön született és alkotó Molnár Elek.

A budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, ott kapott mesterdiplomát 1940-ben. Közben Itáliában, Faenzában js diplomát szerzett, megtanulta az olasz majolika készítését, művei szerepeltek a párizsi, New York-i, nápolyi világkiállításokon, 1973-ban pedig Moszkvában, Leningrádban, Rigában és Frankfurtban. Kerámiái, érmei megtalálhatók nemcsak a magyar közgyűjteményekben, hanem a moszkvai Történeti Múzeumban és Itáliában is. Köztéri és középületekben elhelyezett alkotásait Dobogókőn, Hévízen és Nagykőrösön tekinthetjük meg.

Kiválóan felkészült keramikus Molnár Elek. Nincsenek nehézségei, csak megoldásai. Nem véletlen, hogy a negyvenes években a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. ö vonult vissza innen önkéntesen, nem egészen indokoltan, túlzott szerénységgel — hallási zavaraira hivatkozva. Később Nagykőrösön vezette a képzőművészkör munkáját, 1958 és 1976 között a Képzőművészeti Vállalat 'kerámiarészlegének vezetője volt.

Az első művek az olasz majolika tárgykörében fogalmazódtak, ahol a plasztikai formálás és a felületfestés elérte a tökélyt ugyanúgy, mint az antik témák szobrászati megközelítéseiben. Így indult, mindjárt a magaslaton, nemes hagyományok alapján.

Állandó gyűjtemény

Váltott. Korszerű elvek alapján mintázott, korongo- zott. Festett elvonatkoztatott felületű tálakat és terrakotta, mázas, samottszobrokat:

Arany Jánosról, fésülködö lányról, olvasó figuráról, pelikánról, kisborjúról, csikóról és különös ritmussal a Családról. E munkái azért emelkednek ki életművéből, mert a kerámia nemcsak díszítmény,

fry-.hT??— "rlHr?'TT**^*111:HiffTL:JlJ!n???r‘*

Molnár Elek: Maszkok

hanem gondolatokat tartalmazó szobrászattá lép elő. Bravúros formarendje révén több kerámiaérme is kimagaslik. Mindenekelőtt a Bartók-, Kodály-, Radnóti-, II. Rákóczi Ferenc- és az Ady-portré. Előttünk áll és alkot Nagykőrösön egy szobrászi erejű keramikus, akinek sokkal nagyobb az értékrendje hírénél, aki a város segítségével hamarosan előbbre léphet, hiszen létrejön Nagykőrösön állandó gyűjteménye.

Híres a túrkevei Finta család Amerikában is . elismertté vált művészete; elsősorban Finta Sándor révén, aki Zoltán és Sámuel testvéreivel együtt Rodin műhelyében is dolgozott a századfordulón.

A

ígéretes művész

Az ifjú Finta Sándor, aki 1953-ban született Túrkevén — az ő oldalági rokonuk. Kiállítása meglepetés. Értéke már van művészetének; kezdeményezőerőben, finomságban, a márvány kezelésében. Híre most születik. Űj tehetséget üdvözölhetünk Nagykőrösön. Az utóbbi években váratlan gyorsasággal lépett előre és az ígéretből művész lett.

Losonczi Miklós

Készülő televíziós produkciók

Galgóczi-mű a képernyőn

Űj televíziós filmek, sorozatok forgatása kezdődik meg októberben a televízió és a Mafilm műhelyeiben. Galgóczi Erzsébet írásából, a Gyilkos vadkacsából Nemere László rendez tévéfilmet. Az írónő egyik legújabb művében ismét az egyéni sorsok és életek konfliktusain keresztül nyújt izgalmas képet alakulóváltozó társadalmunkról. A darab főhőse a vidéki országgyűlési képviselőnő, aki egy helybeli mérnökkel kezd nyomozást a férfi titokzatos módon eltűnt testvére után. A darab főszerepeit Bodnár Erika és Csendes László alakítja.

Deák Krisztina Ady Endre

Pilisborosjenő vendégei

Középkori emlékek nyomában

feleségéről, Csinszkáról készít tévéfilmet, A lírai színekkel átszőtt, drámai szerkezetű film eredeti dokumentumok alapján rajzolja meg a fiatal nő érdekes személyiségét, s a nagy költő társaként eltöltött esztendők történetét. A költő alakját Jordán Tamás, Csinszkáét Nagy-Kálózy Eszter formálja meg.

A tévé szórakoztató főszerkesztőségében többrészes sorozat készül, amely az elmúlt évtizedek politikai humorát idézi fel. A Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat... című ciklusban a legkiválóbb magyar humoristák, egyebek között Goda Gábor, Gádor Béla, Darvas Szilárd, Kellér Dezső, Tabi László és Komlós János írásai szerepelnek. A sorozatban többek között Gobbi Hilda, Garas Dezső, Kern András és Darvas Iván működik közre, a rendező Várkonyi Gábor.

A magyar szórakoztató Irodalom egyik kiemelkedő alakjára, Rejtő Jenőre emlékezik a főszerkesztőség másik összeállítása. A jól ismert P. Howardról kevesen tudják, hogy kitűnő kabarészerző volt, s hogy regényein kívül írt verseket, operetteket is. A magyar kabaré levelező tagja című műsor Rejtőt, mint kabarészerzőt mutatja be, válogatást adva legjobb kabarétréfáiból.

A külföldi magyar kulturális intézeteket bemutató sorozat legújabb epizódja a •prágai Magyar Intézet munkájáról és programjáról ad áttekintést. Októberben készül egyebek között két új képző- művészeti portréfilm is. Bíró Mihályról, a századelő magyar plakátművészetének kiemelkedő tehetségéről a Munkásmozgalmi Múzeum új kiállításához kaocsolódva forgatnak összeállítást, A meghajlított kő című portréműsor a közelmúltban elhunyt tehetséges szobrászművészre, Kígyós Sándorra emlékezik.

§ Franciaország északi részén, a belga határ közelében ^ fekvő Honnecourt városka újságjában néhány nappal ^ ezelőtt számukra furcsán hangzó helységnevet betűzget- § tek az olvasók; Pilisborosjenö. Hogy került ennek a Pest s megyei kisközségnek a neve egy francia újságba ... ?

1213-ban II. Endre királyunk első feleségét, Meráni Gertru- dot, akinek története Katona József Bánk bán című munkájából ismert az olvasók előtt. A királyné számára készített síremlékből maradt töredékek, faragott kövek és szoborfejek alkotója — egyéb munkái alapján azonosítva — az a Villard d’Honnecourt, akinek keze nyomát viseli a híres franciaországi chart- res-i katedrális és több más székesegyház is. Nos, ezeket a megmaradt tárgyi emlékeket — melyeknek egy része a helyszínen, másik részük pedig a szentendrei kőtárban találhatók — jöttek megtekinteni a mester késői francia barátai.

Mindez szépen példázza, hogy egy középkori kapcsolat, amely a gótikus művészet révén kezdődött magyarok és franciák között, a késői utódoknál népek és családok közötti barátsággá szélesedhet.

A. P.

ries is — a baráti társaság egyik tagja —, aki évek óta szolgálja a francia—magyar kereskedelem ügyét, és a csoport magyarországi utazásának egyik egyengetője volt. Ugyanúgy, mint Juhász Jánosáé pilisborosjenői népfronttitkár, aki fő szervezője, mozgatója volt annak, hogy a látogatóba érkező külföldiek családias vendéglátásban részesülhessenek.

Az utazás fő célj3 persze Villard d’Honnecourt építészetének nyomait kutatni a Pilisben. Hogy mik ezek ... ?

II. Endre vagy már IV. Béla királyunk kiváló francia művészt hívatott országunkba. Gerevich László professzor, művészettörténész szerint — aki a Régészeti Intézet volt igazgatója — valószínűleg Pt- lisszentkerésztén temették el

Nos, élt a középkorban a híres Champagne vidékén egy nagyszerű építőmester, akinek életéről mai tisztelői is keveset tudnak, művei azonban nevét halhatatlanná, tették egész Európában. A neve Villard d’Honnecourt, Villard mester, aki Honnecourt városkából való. A gótikus művészet e kiemelkedő alkotójának számtalan késői barátja, tisztelője van Franciaország- és Európa-szerte. akik társaságokba szerveződve keresik, kutatják a mester keze nyomát viselő alkotásokat, még a legkisebb követ is. Nemzeti archívumukat bújva találtak rá azokra a képekre, feljegyzésekre, amelyek alapján elindultak városuk nagyrabe- csült szülöttének nyomában Magyarországra. Ebben segítségükre volt Jean Descarpent-