Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
MF.(. IÍI»/// 1986. OKTÓBER 15., SZERDA Jogi tanácsok A saját személygépkocsi használatáért járó térítés # Főiskolás után nem jár családi pótlék# A munkajogi követelés három évig érvényesíthető t A megőrző felelőssége TÍZ NAP RENDELETÉI A közúti közlekedési igazgatásról szóló rendeletét módosította a belügyminiszter 3 1986. (IX. 24.) BM számú Üzérkedők a bíróság előtt Kölcsön uzsorakamatra Napjaink egyik leggyakoribb gazdasági bűncseiekme- nye az üzérkedés, melynek fajtái nagyon különbözők lehetnek. A bíróság elé került ügyek közül mutatunk be két egymástól eltérő, de azonos kicsengésű esetet. Csak meghatározott esetekben lehetséges A perújításról és az óvásról s A perben álló a bírói határozat megváltoztatását rendes vagy rendkívüli jogorvoslat útján kérheti. A ^ rendes perorvoslat a fellebbezés, rendkívüli a perújí- ^ tás. A szerkesztőség levelezési rovatában dolgozók a ^ tanúi annak, hogy a pervesztesek milyen könnyen el- ^ határozzák magukat a perújításra, pedig ezzel a lehe- § tőséggel csak a jogszabály által megengedett körben í élhetnek. . TÍZ NAP RENDELETÉI A közúti közlekedési igazgatásról szóló rendeletét módosította a belügyminiszter 3 1986. (IX. 24.) BM számú intézkedése. A jövőben a rendőrhatóság akkor is visz- szavonja a vezetői engedélyt, ha a meghamisítása miatti eljárást a büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból tagadták meg, illetve szüntették meg. Visszavonhatja a rendőrhatóság a vezetői engedélyt akkor is, ha a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése, illetve tilos jelzés figyelmen kívül hagyása miatt állapítottak meg szabálysértést az elkövetőnél. A jövőben, ha az iskolai oktatásban részesülő fiatalkorú sérti meg a közlekedési szabályokat, a rendőrhatóság a vezetői engedély visszavonását akkor is kezdeményezheti, ha az ügyet átteszi a gyámhatósághoz. A területi szociális gondozást szabályozta az egészség- ügyi miniszter 10/1986. (IX. ' 24.) EM számú rendelettel. A jogszabály tartalmazza az idősek klubjának, a szállást biztosító idősek klubjának, a szociális étkeztetésnek, a házi gondozásnak az előírásait. A büntetés-végrehajtási szabályzatot módosította az igazságügyi miniszter 12/1986. (IX. 24.) számú rendelete. Az ipari miniszter rendeletet adott ki, az egyes ipari szakmákra képesítő vállalati (ágazati), szakmunkásképzésről szóló 9,19e2. (VI. 23.) IPM számú rendelet módosításáról. A közlekedési miniszter módosította a vasúti járművezetők képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletet. A központi és tanácsi környezetvédelmi alap képzését és felhasználását a 10/1986. (IX. 24.) OKH. rendelkezés tartalmazza. A vízkészlet-hasznosításról szóló rendelkezést módosította az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. A jogszabályok a Magyar Közlöny 41. számában találhatók. ‘ Az egyik vidéki áfész dróthálóval körülvett tárolójába betör- tek. A szövetkezet az Állami Biztosítót kérte az elvitt áru értékének megtérítésére, de azzal az Indokkal utasították d, hogy a kockázatvállalás csak lezárt épületben elhelyezett vagyontárgyakra terjed ki, a tároló pedig ilyennek nem tekinthető. Az áfész- az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen kártérítési pert indított. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet elleni fellebbezésben az áfész arra hivatkozott, hogy a szóban forgó tároló két méter magas dróthálóval körülvett, oszlopokon álló tetőszerkezettel fedett, lakattal zárható Őstermelők a piacon Moliére színpadára illő figura a pórul járt uzsorás, aki óriási kamatra kölcsönzi a pénzét, és bár nem kapja vissza határidőre, a várható magas haszon reményében mégis újra kockáztat. Olyan emberék pedig mindig vannak, akiknek hirtelen nagyobb összegre lenne szükségük — egy várható jó befektetés, vagy egyéb okok miatt — és ha már kimerítették a legális lehetőségeket, hajlandók vállalni az óriási kamatot. Más kérdés, hogy mi lesz a majdan esedékes visszafizetéssel? Nem biztos, hogy sikerül az üzlet. Váratlan betegség is közbejöhet, vagy egyszerűen megbánják, hogy vállalták az uzsorakamatot. Pénzkölcsönzéssel elkövetett üzérkedés bűntette miatt hozott ítéletet a Váci Városi Bíróság Terenyei Sándor ügyében. A géplakatos szak- képzettségű férfi, aki jelenleg fűtőként dolgozik, megismerkedett egy kisállattenyésztéssel foglalkozó családdal. A házaspárnak — akik mint őstermelők a váci piacon árusítanak — pénzre volt szüksége, mert a kisállattenyésztéssel kapcsolatban anyagi nehézségeik támadtak. Terenyei Sándor hajlandó volt nekik kölcsönözni, de azzal a feltétellel, hogy , kamatként minden tízezer forint után havi ezer forintot felszámol. Így jött létre 1984. szeptember 4-én az a megállapodás, melynek értelmében a kapott húszezer forint helyett 1984 decemberében az adósoknak 26 ezer forintot kellett megfizetniük. Ennek a kötelezettségüknek eleget is tettek, de rövidesen hasonló feltételek mellett újabb tízezer forintot vettek fel, majd októberben egy ismerősük részére további ötvenezer forintot, azonos feltételekkel. építmény, tehát a „lezárt terület” fogalma alá vonható. Ezt az érvelést a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el, és az első fokú ítéletet jogerőre emelte. A döntés iránymutató indoklása szerint téves az áfész érvelése, hogy a biztosítási szerződési feltételek szempontjából a „lezár- hatós.ignak” van döntő jelentősége. Az Állami Biztosító fizetési kötelezettsége megállapításához ugyanis két együttesen érvényesülő feltétel szükséges: 1. „lezárt”, 2. „épület”. Ebben az esetben az utóbbi feltétel hiányzik, mert a dróthálóval körülvett tároló még akkor sem minősül épülőinek, ha lakattal lezárták. • P. F., kerepestarcsai hűtőgépszerelő saját személygépkocsi használatáért átalányt kap vállalatától. Most olyan feladatokkal bízták meg, amelyek során az ország több helységét fel kell keresnie. Ezekért az útjaiért esetenként megkapja a térítést, de munkáltatója úgy tájékoztatta, hogy ezer kilométernél többet számára nem engedélyeznek. Jogos-c a vállalat eljárása? — kérdezi olvasónk. 1 A termelésben, a szolgáltatásban vagy az államigazgatási munka szervezésében és ellenőrzésében közvetlenül részt vevő dolgozóknak, akiknek munkavégzéséhez a gépkocsi folyamatos vagy rendszeres használata elengedhetetlenül szükséges, továbbá azon, termelésforgalom-irányí- tó munkakörben dolgozók részére, akik a vállalat telephelyén kívül végzett szolgáltatásokat, illetőleg területileg szétszórt egységek dolgozóinak munkáját irányítják és ellenőrzik, valamint a besorolás szerint vezetőnek minősülő, de munkakörét beosztott nélkül ellátó dolgozó részére állapítható meg saját személygépkocsi rendszeres használatáért átalánytérítés. Azokat a munkaköröket, amelyekben átalánytérítés fizethető, az illetékes miniszter határozza meg, de ezen túlmenően szükséges az is, hogy a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) meghatározzák az átalány mértékét, illetve felső határát. Az átalány belterületi használat esetén háromszáz, Budapest területén ötszáz, megye- vagy annál nagyobb területre ezer kilométernél nem lehet több havonta. Ha a dolgozó az átalányra meghatározott területen felül eseti engedély alapján saját sze- ménygépkocsiját használja, plusz tevékenységéért térítésre jogosult. Ez azonban nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott felső mértéket. Olvasónk panasza tehát megalapozatlan. • I. Hl.-né monori olvasónk leányát 18 éves korában felvették a főiskolára. Családi pótlékot igényeltem utána, azonban kérelmemet elutasították. Nem értem vállalatom eljárását, hiszen a tanuló gyermek után tizenkilenc éves koráig jár a családi pótlék — írja. Olvasónk a jogszabálynak csak az egyik felét tudja jól, ezért keletkezett a félreértés. Családi pótlékra ugyanis az jogosult, aki saját háztartásában két vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Ha a biztosított egyedül álló, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, egy gyermek után is jogosult a családi pótlékra. Természetesen megilleti egy gyermek után is a családi pótlék azt az eltartót, akinek azok a gyermekei, akik után családi pótlékot kapott már, azért nincsenek a a háztartásában, mert időközben önálló keresettel rendelkeznek vagy felnőttek. A családi pótlékra jogosultság szempontjából azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki 16 évnél fiatalabb. A 16 évesnél idősebb, de 19 évesnél fiatalabb fiú vagy lány után is jogosult az eltartó családi pótlékra, ha alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Az életkori korlátozás a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekre nem vonatkozik. Mindezek alapján olvasónk vállalata jogszerűen járt el, mert a gyermekek számának megállapításánál nem lehet figyelembe venni azt, aki 16 évesnél idősebb ugyan, de 19 évesnél fiatalabb és felsőfokú oktatási intézményben folytatja tanulmányait. • G. A. tököli lakot öt évig nem vette ki szabadságát, mert a nagy fluktuáció miatt ö volt az egyetlen biztos pont munkahelyén. A megterhelést ö sem bírta tovább, ezért kilépett, és kérte a szabadság idejére járó átlagkeresetének megtérítését. A vállalat kérését elutasította, de a döntőbizottság is csak három évre járó átlagkereset megtérítésére kötelezte a munkáltatót. A döntőbizottság jogszerűen hozta meg határozatát, mert a munkaviszonyból folyó igény három év alatt elévül. Ez azt jelenti, hogy az igény teljesítése már nem követelhető, annak érvényesítése érdekében már nem lehet a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni, illetve a sérelmes vállalati intézkedés ellen nem lehet kérelemmel élni. A jogszabály azonban nem tiltja meg, hogy az elévült követelést a másik fél önkéntesen teljesítse. Ezért azt javasoljuk, hogy olvasónk az összes körülményt feltüntető kérelemmel forduljon volt munkáltatójának vezetőjéhez és kérje követelésének teljesítését. Ha ezt nem teszi meg a munkáltató, a további ügyintézés nem járhat sikerrel. • Barátom, míg új albérletet talál, lakásomon helyezte el bútorait, mondván, hogy csak egy-két hétről van szó. Időközben háromnegyed év telt el — barátom külföldön vállalt munkát —, kis lakásomat szinte használni sem tudom a zsúfoltság miatt. Hiába kérem, hogy vigye el holmijait, az a válasz, hogy ezért hazautazni nem áll módjában. Meddig kell még ezt tűrnöm? — kérdezi J. K. Gödöllőről. Olvasónknak a felelős őrzés szabályai szerint kell és lehet eljárnia. Ez olyan különleges jogviszony, amely a felelős őrzőnek — tehát olvasónknak — különböző jogokat ad és reá kötelezettségeket ró, annak a ténynek alapján, hogy valaki valamely dolgot más érdekében átmenetileg tart magánál. E kötelezettségek egyedül a Ptk. rendelkezésein alapulnak. A felelős őrző kötelessége a dolog őrzése, azt csak akkor használhatja, ha a használat a dolog fenntartásához szükséges. Amennyiben a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enél- kül nem következett volna be. Kötelessége az őrzésen kívül kiterjed olyan intézkedések megtételére is, amelyek a dolog fenntartásához és károsodástól való megóvásához szükségesek. Természetesen ez nem várható el ingyen senkitől sem. A felelős őrző követelheti az őrizetre fordított szükséges és igazolható költségeinek megtérítését. Ilyen lehet például a megőrzendő tárggyal elfoglalt helyiség használati díja, az őrzéssel kapcsolatban végzett munka ellenértéke, a dolog fenntartásához szükséges kiadások stb. A felelős őrzés addig tart, amíg a dolgot a jogosult át nem veszi. Természetesen ez nem jelenthet hátrányt az őrzőre nézve. A dolog átvételével felszólítás ellenére is késlekedő jogosulttal szemben olvasónk többféle intézkedést tehet. A dolgot továbbra is maga őrzi, máshol helyezi el (ha ez mindkét fél érdekének megfelel és a dolog értékéhez képest aránytalan költségeket nem okoz) vagy értékesíti, illetve maga használja fel. Ez utóbbi esetre csak akkor kerülhet sor, ha a máshol való elhelyezés aránytalan nehézségekkel járna, vagy a költségeket a felelős őrzőnek kellene megelőlegezni. Az értékesítésből befolyt összeg, a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. Az őrző beszámíthatja az ebből adódó költségeit. Olvasónknak , tehát az ismertetett lehetőségek közül kell választania, amikor barátja ingóságairól határoz. Javasoljuk azonban, ha az értékesítés mellett dönt, előtte még egyszer értesítse ismerősét és tudassa szándékáról. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest VIII.. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. Perújításnak nevezzük azt a perorvoslatot, amikor a pert érdemében lezáró bírói döntés megváltoztatására a fél vagy az eljárás más részvevője kérelmet terjeszt elő. Perújítással lehet élni a jogerős ítélettel, a jogerős bírósági meghagyással szemben, a bírói egyezséggel és a fizetési meghagyással szemben is. Jogerős ítélet ellen perújításnak csak akkor van helye, ha a fél olyan tényre vagy körülményre, esetleg jogerős bírói vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a kifogásolt perben nem bírált el. A perben figyelembe nem vett tény csak akkor alkalmas perújításra, ha kellőképpen bizonyítható, és már az alapper elbírálása idején megvolt. A tanúvallomást, okiratot és szakvéleményt akkor tekintik el nem bíráltnak, ha a fél nem hivatkozott rá a perben, vagy hivatkozott ugyan rá, de a bíróság a bizonyítás során ezeket figyelmen kívül hagyta. Perújítás! ok az is, ha a fél az ítélet meghozatalában részt vett bírónak, ellenfélnek vagy másnak (ez alatt a más alatt érthetjük a közreműködő ügyvédeket, a szakértőket, tanúkat) a bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes, és ennek a bűncselekménynek az elkövetését meg is állapította jogerős bírói ítélet. Szerencsére a perújító kérelmével nem hozhatja nehezebb helyzetbe magát, mint a korábbi ítéletben volt, mert kérelmét csak akkor fogadják el, ha a perújításban felhozott okok kedvezőbb határozat hozatalát tennék lehetővé. Perújításra a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt van lehetőség. Ha a fél a perújítás okáról csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a hat hónapos határidőt ettől az időponttól kell számítani. Ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva öt év eltelt, perújítási kérelem beadásának semmiképpen nincs helye. A bíróság a perújítási kérelem elbírálására tárgyalást tűz ki. A jogsértés helyrehozásának másik eszköze a törvényességi óvás. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármely ügyben hozott jogerős bírósági határozat (ítélet, végzés) ellen a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtandó törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő vagy megalapozatlan. Az óvás iránti kérelmet a fél vagy jogi képviselője, vagy az ügyész hozzájuk nyújthatja be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a törvényességi óvás keretei között vizsgálja felül. Az óvás nincs határidőhöz kötve, a jogerőre emelkedést követően bármikor előterjeszthető, de a törvényességi határozat hatálya a felekre csak abban az esetben terjed ki. ha az óvást a Legfelsőbb Bírósághoz a jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül nyújtják be. Dr. K. É. Ez utóbbi kölcsön visszafizetésének határideje hat hónap volt. ezért az adósnak nyolcvanezer forint átvételét igazoló okiratot kellett aláírnia. Néhány nappal év vége előtt pedig Terenyei Sándor úgy adott újabb kölcsönt a kisállattenyésztöknek, hogy 1985. február 28-án 24 ezer forintot kellett megadniuk. Feltűnő jószívűség Ezeket a kölcsönöket azonban már az adósok nem fizették vissza, mint ahogy azt a húszezer forintot sem, amit a kisállattenyésztő feleségének a közvetítésével vett fel egy asszony, ugyancsak uzsorakamatra. A tárgyaláson a vádlott többször is megváltoztatta álláspontját. Előbb azt vallotta, hogy ő csak ingyen trágyát kapott kamat fejében a kisállattenyésztőktől. később elismert évi ötszázalékos kamatot. így egyrészt nem bizonyult szavahihetőnek, másrészt nem is volt életszerű a vallomása. Bűncselekményre utalt az is, hogy a lejárt, de még vissza nem fizetett kölcsön mellett újább összeget hitelezett. Üzérkedésre mutat az a tény is, hogy 1984 szeptembertől a következő év februárjáig összesen 120 ezer forintot kölcsönzött; és feltűnő jószívűségének (a várható magas hasznon kívül) nincs semmi magyarázata. Hiszen egyébként, az általa említett ötszázalékos kamatot minden kockázat nélkül megkapta volna akkor is, ha, takarékba teszi a pénzét. Az ítélet meghozatalánál a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe büntetlen előéletét és idősebb korát, súlyosbító körülménynek számított viszont, hogy az üzérkedés jellegű bűncselekmények az utóbbi időben nagyon elszaporodtak és veszélyesek a társadalomra. Mindezeknek a körülményeknek a figyelembe vételével a Váci Városi Bíróság Terenyei Sándort pénzkölcsönzéssel elkövetett üzérkedés bűntettéért nyolc hónap (két évre felfüggesztett) szabadságvesztésre, és 10 ezer forint pénz-mellékbüntetés megfizetésére kötelezte. Kötelezte továbbá 70 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére is. Az ítélet nem jogerős; Kerámia, porcelán A Nagykőrösi Városi Bíróság üzletszerűen elkövetett üzérkedés bűntette miatt hozott ítéletet Mátrái József magánkereskedő ügyében. A férfi, aki mint a bíróság előtt vallotta, ötezer forint havi jövedelemmel rendelkezik, egy családi háznak, egy 1300-as és egy 1600-as Lada személygépkocsinak a tulajdonosa. Háztartásicikk-keres- kedéssel 1970-től foglalkozik és az üzletköre 1980-tól ajándék- tárgyakkal is bővült. Nem volt jogosultsága ahhoz, hogy kiskereskedelmi hálózatban továbbeladásra vásároljon, de ennek ellenére 1980. július 23-tól rendszeresen vevője volt a Delta Kiskereskedelmi Vállalat 335. számú szegedi boltjának. Onnan napjainkig 101 ezer forint értékű porcelánt és kerámiát vásárolt. Mint a bíróság előtt vallotta, ezekből a holmikból ajándékozott is a barátainak és az ismerőseinek, valamint dekorációs célokra használt fel néhány tárgyat. Vallomása szerint azonban 73 ezer forint értékű ajándéktárgyat, amit a kiskereskedelmi hálózatban ily módon beszerzett, továbbadott a vásárlóinak. Állítása szerint nem tudta, hogy ezt tiltják a törvények. A jogban való tévedés azonban nem kizáró oka a büntethetőségnek. A Nagykőrösi Városi Bíróság Mátrai Józsefet, üzletszerűen elkövetett üzérkedés bűntettéért tízhónapi — kétéves próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, valamint 10 ezer forint mellék- büntetés megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés mialt: Sipeczki József, hegesztő, Vúchartyán, Kossuth u. 22., 5 hó; Csiszár László bádogos, Szokolya, Kossuth u. 13., 2 év; Mogyorósi Gábor ács-állványozó, Pomáz, Kun Béla u. 6., 1 év; Samu Lajos, szikvízüzem-vezető, Kóka, Dózsa Gy. u. 62., segédmotorkerékpár-vezetői engedélyét, 4 hó; Fejős Pál, hentes, Nagykáta, Jászberényi u. 63., „B”-kategória, 4 hó; Práth János, Gödöllő, Stromfeld u. 11., ,,B”-kategória, 1 év; Szu- hánszki Pál segédmunkás, Galgamácsa, Béke u. 3., „B”-ka- tegória, 1 év 4 hó; Pethő Ferenc, Hévízgyörk, Üttörő u. 8., smkp.-vez. igazolvány. 1 év 4 hó; Kovács János gépkocsivezető, Kerepestarcsa, Komáromi u. 4., .,B”-kategória, 1 év; Kurfis Gábor, Mogyoród, József A. u. 11., 6 hó; Kolozs Ferenc, víz-gázszerelő, Vácszentlászló, Nap u. 8., 10 hó; Fehér László, fényező-mázoló, Gödöllő, Tábornok u. 4., 6 hó; Go- man Kálmán, gyűjtő-kereskedő, Pécel, Határ u. 16., 1 év 6 hó; Muszlai László, kartonrakodó, Gödöllő, Dózsa Gy. u. 24., 1 év 6 hó; Stermnitzer Róbert üzemvezető, Kerepestarcsa, Sallai u. 22., 1 év 2 hó; Jáger Endre, gépkocsivezető, Kerepestarcsa, Katona J u. 8., 1 év; Fejes István gépkocsivezető, Kerepestarcsa. Esze T. u. 14., 1 év 3 hó; Babus László üzletvezető, Iklad, Szabadság u. 1 d., 1 év 2 hó; Szalai Jenő villanyszerelő. Túra, Rákóczi u. 121., 1 év 5 hó; Rétfalvi Ferenc mérnök, Gödöllő. Thököly u. 33., 1 év 2 hó; Bencze Tibor gépkocsivezető, Gödöllő, Semmelweis u. 20., 4 hó; Mészáros Károly traktoros, Veresegyház, Fő u. 59., 2 hó.
