Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

ßfsr . .w.un 19S<5 OKTOBER 14., KEDD Tollhegyen» SZÁZUAUDMBATTAI 'Otílián A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nagyobb alapterületen Költözik a posta Szombat délelőtt 11 óra. A nemrégiben megnyílt Do- mus bemutatóterem egyik része zárva — köztudott, hogy két teremből áll az áruház — a másik, ahol jobbára lakáskiegészítő tárgyak kaphatók, lámpák, kisbútorok, s vagy két ét­kezőgarnitúra van kiállít­va, s az van nyitva. Béké­sen ücsörögnek, s beszél­getnek az elárusítónők. Bátortalan vevők lépnek a boltba. Tulajdonképpen a másik részbe mennének, de ott a zárt ajtó állja út­jukat. Érdeklődnek; ugyan már, nem nézhetnék-e meg milyen választékkal szeret­né a Damns megnyerni a vásárlókat. Ám a csevegő eladók begubóznak, s indi­vidualizmusuk elefánt­csonttornyába zárkózva közük: árut várunk, s nem nyithatjuk ki a másik he­lyiséget. Nagyot néz a látogató, aki potenciális vevő is egy­ben, hisz komolyan vette ő ezt a Domus dolgot; üzlet, amely bútort árul. Aztán látva, hogy ebből bizony nem lesz ajtónyitás, nem leshet be a bútorok biro­dalmába — szomorúan tá­vozik. Csak azt nem érti; mi­lyen összefüggés van az áruszállításra való várako­zás, s az ajtó nyitás kö­zött. Ezzel az erővel akár a másik helyiségben is be­szélgethettek volna a höl­gyek. Ezt a rendelkezés ugyan nem írja elő, de a nyitva tartást igen. Áru- átvételkor is! Nem is gondolná az ember, mennyi haszon származik ab­ból. hogy megalakult a Hun­gária Biztosító — új posta lesz Százhalombattán. Az ok egyszerű. Az Állami Biztosító a korábbinál kisebb létszámmal fog dolgozni, mert kevesebb feladatot kell meg­oldania, s mivel a Hungária is várja már az ügyfeleket. Az Állami Biztosító beköltözhet hát az új tízemeletesek föld­szintjének egyik irodahelyisé­gébe. Az Állami Biztosító régi he­lyét pedig elfoglalhatja — egyelőre ideiglenes jelleggel — a posta. A jelenlegi hivatal meglehetősen kis alapterületű: 143 négyzetméternyi csupán. A kis helyen minden hónap ele­jén, amikor a pénzbefizetések ideje elérkezett, számtalan bosszús ember várakozott, hogy sorra kerüljön a három ablak valamelyikénél. Szinte nem volt olyan fórum az el­múlt egy-két évben, ahol el ne hangzott volna: kicsi a posta, nagyobb kéne. Igazán jó döntés volt, hogy a Fő téren kap helyet a hivatal. Hogy mikor? Erről Prezenszki Jó- zsefné hivatalvezető beszél. — Amint kiköltözik a bizto­sító, máris megyünk. A nemezkészítés művészete Egy ősi mesterségről Különös kép fogadja a Barátság Művelődési Központ előterébe lépőt. Textilből készült sátorlap borul a jur­ták vázára, a falon különböző mintájú képek — szin­tén textilből, pontosabban nemezből. Fehér alapon szí­nes formák; virágornamentika, stilizált emberalakok. Régmúlt idők emlékei. Az érdeklődők tudnak ar­ról, hogy a Barátság Műve­lődési Központ játszóházi fog­lalkozásain sokfajta klasz- szikusnak számító mesterség­gel ismerkedhetnek meg a gyerekek. Köztük a nemeze- zéssel. De vajon mi a nemez? Mi az az anyag, amely évszá­zadokon keresztül Végigkísér­te és kíséri ma is a nomád pásztornépeket, s lassacskán civilizált világunknak is ré­sze lesz mint a természetes szépség egyik hordozója? A nemez Összegubancoló­dott szőr. A puli, a komon­dor ázott, zsíros, csatakos sző­re összeáll, s tulajdonképpen ez ugyanaz az anyag, amiből a most kiállított használati tárgyak készültek. A tehenek, a lovak kikefélt szőrét egyko­ron öszegyűjtötték a gyere­kek, vízbe áztatták, majd ad­dig nyomogatták, szorongat­ták a markukban, míg össze nem állt. Ez volt a labdájuk. Ezen az elven készült a ne­mez: az állati szőrök, a víz, a gőz, mozgatás hatására minden kötő- és ragasztó- anyag nélkül anyaggá állnak össze. — Elsősorban azért mutat­juk be ezeket a darabokat, hogy ne vesszen el az ősi technika — mondja Regős Ágnes népművelő, mikor a kiállítás megrendezéséről be­szélünk. — Természetes anyag és számtalan hasznos dolgot lehet belőle készíteni. Már korábban is találkoztak a gyerekek régi mesterségek­kel a játszóházban, s most a nemezzel szeretnénk köze­lebbről megismertetni őket. — Kik segítik a technika elsajátításában a százhalom­battai gyerekeket? — A kiállítás anyagának rendezői Vidák István és Nagy Mari néoművészek. Kecskeméten élnek és ők szervezték 1934-ben az első nemezkészitő tábort, ahová szerte a világból érkeztek vendégek. Olyan népi ipar­művészek. akik érdeklődnek az ősi eljárások iránt. Vidák István október 23-én délután 3 órakor a iátszóházban mu­tatja be a látogatóknak a ne­mezkészítés fortélyait. — Az eddigi tapasztalatok alapján hogyan viszonyulnak a gyerekek ezekhez a termé­szetes anyagokhoz? Mennyire mernek ezekkel bánni? — Már volt arra példa, hogy a bátrabbak kisebb té­rítőkét is készítettek nemez­ből, ám akik kevésbé bíztak magukban, azok is csináltak egy-egy labdát. — Mikor kezdődik meg a költözködés? — Novemberben, s várha­tóan december végére, január elejére már az új helyen fo­gadhatjuk ügyfeleinket. Persze előbb szükség lesz kisebb át­alakításokra. — Mennyivel lesz nagyobb ez a régi hivatalnál? — Az új helyiség összesen 252 négyzetméter. A korábbi három ablakkal szemben itt hatnál intézhetjük a lakosság dolgait, ezenkívül lesz öltöző, külön férfi és női. Ez azért érdekes, mert most itt 38 em­bernek csupán egy mosdó jut. Felújítás után, fűtési szezon előtt Radiátorfaggató a tél küszöbén Szinte nem múlik el hét az utóbbi időben, hogy vala­milyen formában ne foglalkoznánk a fűtéssel. Biztos vannak Olyanok is, aikik már unják ezt a témát, hiszen a gáz állandóan napirenden van, ezúttal pedig a táv- hőszolgáltató részleg vezetőhelyettesét. Risztics Istvánt arról kérdeztük, hogy miként készültek fel az előttünk álló, holnap kezdődő fűtési szezonra? Csendesebb motorok — Minden esztendőben kü­lön tervet készítünk a rend­szer karbantartásának munká­latairól. Annak megfelelően dolgozunk, gyakorlatilag a ta­vaszi hónapoktól kezdődően. A fűtéssel április 22-én áll­tunk le, a tervezett határidő után pár nappal, mivel a hi­deg miatt pótfűtésre volt szükség. Ezután kezdtük meg a felújítást, s a lakótelepen Meleg zekék szalagon Téli holmikat, kabátokat, zekéket varrnak a Budapesti Ru­haipari Szövetkezet százhalombattai üzemében. Düftinzeké­ből például 1109 darabot készítenek és szállítanak a nagyke­reskedelmi vállalatok részére, hogy azok még a hideg be­állta előtt az áruházak fogasaira kerüljenek. Felvételünkön Sipos Andrea a bélések bevarrása után átvizsgálja a téli ka­bátokat átvizsgáltuk a rendszert. A karbantartással a napokban végeztünk. — Milyen egységeket vizs­gáltak és javítottak ki az el­múlt hónapok során? — Hetven hőközpontot és a gerincvezetéket ellenőriztük. Ám ezt még a lakótelepiek is tudják, mivel a gerincvezeték munkálatai miatt három na­pig szünetelt a melegvíz-szol­gáltatás júliusban. A főág vizsgálata elengedhetetlen, hi­szen nem csak a meleg víz, hanem a fűtés is ezen a rend­szeren áramlik. Több helyen új, korszerű villanymotort építettünk be a régi helyébe. Ez nemcsak azért jobb, mint a régi, mert energiatakarékos, hanem azért is, mert’ jóval csendesebb, mint a korábbi szerkezet. Sokat panaszkodtak emiatt a lakók. S a tízemeletesek ? — Sor került-e nagyobb fel­újításra, nagyobb egységek cseréjére? — Két lépcsőházban, a Ság- vári utca 19. és 21. szám alatt a radiátorokat teljes egészé­ben kicseréltük, Tervezzük egyébként, hogy folyamatosan évente egy-két lépcsőházban az elavult berendezések he­lyett újat építünk be a laká­sokba. — Az,. elmondottak alapján bízhatunk abban, hogy nem maradnak hidegek az ott­honok a téli hónapok alatt. Ám, csere ide, hőközpontfel- újítás oda, egyáltalán nem ér­dekli a lakókat, hogy milyen munkálatokat végzett a Táv- hőszolgáltató Vállalat a nyá­ron, ha hidegek a lakások. Márpedig erre jócskán van példa. Emlékeznek a tavalyi fagyos hónapokra az Eötvös utca lakói, vagy azok, akik a tél kellős közepén költöztek be az új tízemeletes házakba. A hőmérséklet- inkább 17, mint 20 fok volt, s joggal vol­tak ingerülték a lakók. Úttörővezetők városi konferenciája A nevelésben rejlő lehetőségek Az elmúlt héten tartották Százhalombatta úttörővezetői városi konferenciájukat. A legutóbbi találkozóra három esztendővel ezelőtt került sor, s most a megyei küldött- értekezlet előtt gyűltek össze az ifjúsági vezetők. Va- rankáné dr. Szőke Ida a városi úttörőelnökség beszá­molóját terjesztette a megjelentek elé, melyben az úttö­rővezetők legutóbbi, VIII, országos konferenciája óta végzett munkáról szólt. kon, vers- és prózamondókon kívül magas színvonalú a kép­zőművészeti szakkörök tevé­kenysége is. Ezek a vetélke­dők szervesen hozzá tartoz­nak az iskolai tananyaghoz, kapcsolódnak az irodalom- és történelemórákhoz. Kevés az ifi Az úttörőelnök kiemelte a munkára nevelés szükségessé­gét. Sokszor lehet hallani ezt a kifejezést, de nézzük, ho­gyan gondolta ezt Varankáné dr. Szőke Ida. — Az új oktatási törvény, mely a megújulást szorgal­mazza, nagyobb feladatot ró a tanárra, diákra egyaránt. Ez­által szélesedik a tanulók te­vékenysége, amelynek legfőbb területe a város, a szűkebb la­kóhely. Az úttörőcsapat mun­kája közvetlenül beépülhet a lakókörnyezet életébe: a gyer­mekek ne rongálói legyenek a parkoknak, elcsúfítói a házfa­laknak, hanem azok, akik építik, szépítik a környezetet. Ügy vélem, ebben az úttörő- vezetők felelőssége is nagy, hiszen eddig nem merítettük ki igazából a munkára neve­lésben rejlő lehetőségeket. Nincs középiskola a város­ban. Ez a tény szinte belátha­tatlan következményekkel jár. Munkaerő-utánpótlás kérdé­séről már több ízben szóltunk, arról is, hogy a huszonéves korosztály nem mindig érzi igazán magáénak a várost, hi­szen még mindig kötődik a középiskolás évekhez. Más kellemetlen következményei is vannak e hiánynak, s ez az úttörők nevelésénél is gondot jelent: — Kevés az ifink. Csaknem 3000 gyerek jár ma általános iskolába a városban, s e közel 3000 úttörő és kisdobos életé­nek irányításában csak 25—30 ifi vesz részt. Ennek az az oka, hogy nincs Százhalom­battán középiskola. Pedig az ifivezetők nagy segítségére le­hetnek a pedagógusoknak a KISZ-életre való felkészítés­ben, s vállalhatnának rajveze- tő-helyettesi feladatokat is. Valószínű nemcsak egy alka­lomra szűkülne le az ifik és a diákok kapcsolata — egy-egy farsangra, ünnepi rendezvény­re —, hanem szoros kontak­tus alakulna ki a mindenna­pokban is. Szóvá tették Az úttörőelnök ezután arról szólt, hogy a napközis neve­lők is nagyobb szerepet játsz­Közösségi játékok A városban csaknem 3000 kisdobos és úttörő él. Politi­kai, közéleti ismeretszerzésük színtere az iskola, az úttörő- szövetség, a lakóhely és a közvetlen társadalmi környe­zet. Ez utóbbi az, amelyben különösen érzékelhető a gyer­mekek tevékenysége. Őrsök­ben dolgozva vesznek részt helytörténeti vetélkedőkben, lakóhelyük, iskolájuk szépíté­sében, s ugyanígy őrsönként tartanak kapcsolatot a város különböző szervezeteivel a munkásőrségtől kezdve a Vö­röskeresztig, a Hazafias Nép­fronttól az MHSZ-ig. Ez alap­ján is szakosodtak a kis kö­zösségek, melyeket az említett Városi szervezetek irányíta­nak. Segítségükkel vesznek részt a különböző közösségi játékokban, legyen annak cél­ja a természet megismerése, vagy az egészséges életmód kialakítása. Hagyománynak számít a csapatok részvétele a külön­böző kulturális seregszemlé­ken. Az énekeseken, táncoso­hatnának a mozgalmi munká­ban. Sajnos, többnyire a házi feladatok ellenőrzésére szorít­kozik a munkájuk, pedig az eddiginél nagyobb figyelem­mel', odaadással, a szabad idő jobb kihasználásával többet is tehetnének a gyerekekért. Bár kicsit fáradtan érkeztek meg — a hatodik óra után — a küldöttgyűlésre a vezetők, a kezdeti csendesebb pillana­tok után értékes hozzászólá­sokkal egészült ki a beszámo­ló. Kocsis Márta, a 3. iskola csapatvezetője az országos el­nökség központi intézkedései­nek visszásságait említette meg. Gyakran nem megalapo­zottak, s nem annyira a gyer­mekek érdekét képviselő irányelvek ezek, mint inkább a pedagógusok további leter­helését szolgálják. Az is fur­csa, hogy az úttörőszervezetbe lépve különböző felvételi kö­vetelményeknek kell eleget tenni próba formájában a ta­nároknak. Pedig a pedagógus a diplomájával együtt úttörő­vezetésről is jogosítványt kap. A hozzászólások után meg­választották az új úttörőelnö­köt, aki Varankáné dr. Szőke Ida után Vass Éva lett. A vezetőség tagjai: Ko­csié* Sándorné, Sándor Pé­ter, Oláh Mihály és Kántor Péter. Százhalombatta városa a megyei elnökségbe Sándor Pétert delegálta. A megyei konferencia küldöttének Kán­tor hászlónét, hintekné Udva­ri Máriát, Sándor Pétert, Sza­kács Antalnét, Leszákné Grimm Máriát, Kocsis Sánr dómét, Tóth Zsuzsát és Vass Évát választották meg. — Volt egy-két ominózus­nak számító környék a város­ban. Ilyen volt az Eötvös utca és az új tízemeletesek. Nyil­vánvaló, hogy a hibák kijaví­tása során ezekre a területek­be fokozott figyelmet fordítot­tunk, pontosan azért, ho-gy ne ismétlődjön meg a tavalyi eset. Az Eötvös utcán a gerinc­vezetéknek egy nagyobb sza­kaszára újat építettünk be és jelentős változtatásokat végez­tünk a hőközpontban Is, Több armatúrát kicseréltünk, a szűrőket kitisztítottuk, s ezen a részen a teljes rendszert át­mostuk. A lerakodó szennye­ződések miatt nem áramlott megfelelő sebességgel és mennyiségben a primervíz. Ezért volt a hőmérséklet a megengedetnél alacsonyabb. Télen ezt nem tudtuk megol­dani. — S mi a helyzet a tavaly átadott tízemeletes épületek­ben? — Az átadás után, a hasz­nálat során derültek ki a ki­vitelezés hiányosságai. Bár, ki tudja, lehet, hogy a tervezők hibájából nem volt megfelelő a Jégtelenítés. Ez a környék a kettes számú hőközponthoz tartozik, s a hibákat kiküszö­bölendő, ezekre a sok gondot okozó épületekre néhány au­tomatikus irányítású légtele­nítőt szereltünk fel. — Etek szerint az idén nem lesz panasza a fűtésre az ott élőknek? — Bízom abban, hogy lég- telenítésből adódó gondok nem lesznek. Egyedi, kisebb problémák előfordulhatnak, mint ahogy működő üzemelő rendszernél soha nem lehet tudni, mikor mi mondja fel a szolgálatot. Megkésett gudronvezeték — Volt-e az előre beterve­zett munkálatok között olyan, amit nem sikerült elvégezni a nyári hónapokban? ' — A DHV és a lakótelep között uj gudronvezetéket akartunk kiépíteni, amelyen szintén ' fneleg víz érkezett volna a lakótelepekhez. Egy ilyen vezeték többmillió fo­rintba kerül, komoly beruhá­zásnak számít. Sajnos akkor; amikor igazán itt lett volna az ideje, nem voltak adottak a fel tétetek, — Lesz-e ebből egyáltalán valami a közeljövőben? — Most kerültünk olyan helyzetbe, hogy nekikezdhet­nénk a megvalósításhoz. Ha az , idén nem is készül el, de talán meg tudjuk kezdeni az építését. — örömmel tapasztalták a százhalombattaiak, hogy már a múlt héten langyosak vol­tak a radiátorok. Tehát a hi­vatalos fűtési idény megkez­dése előtt. Gondolom, ez adó­dott abból, hogy a hőmérsék­let átlagértéke 12 fok alá süllyedt, másrészt ellenőrizték a rendszert a teljes üzem­menet előtt. A próbafűtés so­rán rábuklcantak-e a hibák­ra? — Szerencsére, nagyobb hiá­nyosságokkal nem találkoz­tunk, inkább kisebb bajok jöttek elő, olyanok, amelyek bármikor előfordulhatnak. Volt olyan rész, ahol zavar támadt a. rendszerben, mivel a nyári csere után nem volt tökéletes a légtelenítés. Ezt természetesen azonnal kijavít tóttuk. — Mit tegyen az, aki úgy véli, nem megfelelően műkö­dik a távfűtés a lakásában? — Nemcsak teheti, hanem kérjük is a lakosságot, hogy amint valami hibát észlel­nek, azonnal jelentsék be ne­künk az 54-498-as telefon­számon. Minél hamarabb, hogy még a fagyok beállta előtt a bejelentések nyomán orvo­solni tudjuk a hibát. Az oldal. írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Hancsovszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom