Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

A 1986 SZEPTEMBER 20. SZOMBAT Tölcsérben a Leo Híresztelések és a valóság Biatorbágyon Jövőre már elkészül az ABC Nagy fába vágta a fejszé­jét a Biatorbágyi Tanács, ami­kor vállalta az 520 négyzet- méteres új ABC házilagos ki­vitelezését. A munkához csak egy esztendeje láttak hozzá; idén júniusig az építkezéssel voltak elfoglalva a tanácsi aparátus tagjai. Azt beszélik, volt olyan eset, amikor a mű­szaki csoport munkatársai a helyi italboltokat járták végig segédmunkásokért és a po­tenciális munkavállalók nem voltak hajlandók a kocsma­asztaltól felállni, a felajánlott napi 400 forintos bérért. Szabadságra mentek a halak? Megkezdődik a telepítés Ha a nyár el Is múlt, a horgászszezon még javában tart. Igaz, a szabadságok leteltével már kevesebben zarándokolnak cl a vizek partjaira, többnyire csak az őslakosok, a nyugdíja­sok uralják a terepet. Annál is inkább, mert a pecások egy ideje azt hajtogatják: most már a halak mentek szabadság­ra... Azaz, a legínycnccbb csalikat sem respektálják azok a fránya aranyhasúak. Egyebek között erről és a hamarosan kezdődő őszi haltelepítésekről beszélgettünk Miscta Jánossal, a MOHOSZ Pest Megyei Intéző Bizottságának titkárával. A Leo jégkrémcsalád újabb termékei a kávéízű, tölcséres fagylalt. A Budatej törökbá­linti üzemében az év végéig körülbelül 1 millió tölcsérrel készítenek a kávé-, a vaní­lia- és a csokoládéízű termék­ből, melyet egyébként vásár­díjjal jutalmaztak a BXV-n. (Barcza Zsolt felvétele) Szokatlan külsejű autóbusz érkezik a megállóba. Nem a 1 Volán járataihoz tartozik, annyi bizonyos. A gépkocsive­zető biztatóan int a várako­zó utasnak: szálljon csak •jel nyugodtan. Hivatalos me­netjegyet ad, aztán elindítja a ,, járművét, amelyet látható módon belülről is megviselt már az idő. Az utasok szóvá is teszik, amikor beletapos a gázpedálba, hogy szétrázza a kocsit. ■ ' f. * ii«A**rrtO^ *• \1.~, ír^T’ i , —JTessék glftiriTjf, hogy szí­vesen vezetném'éh az Ikarust is, de azt éppen javítják — méltatlankodik indulatosan a vezető. Kisebb kocsikkal Településeink szolgáltatási, ‘ más szóval infrastrukturális gondjai közé odatartozik ma már a helyi közlekedés is. Kiterültek a falvak, felnőt­tek az új telepek, a nagy tá­volságokat viszont kevés he­lyen kötik össze viszonylag sűrűn közlekedő, a fő vona­lakhoz csatlakozó járatok. Göd megközelítően 15 ezer fő­nyi lakossága is a Budapest— Vác autóbuszvonal járatain bonyolítja le útjait az egy- ' mástól távol eső három köz­ségrész között, ám a kereszt- irányú közlekedés, például az Üjtelep megközelítése, 'vagy az új temető elérése már korántsem ilyen egyszerű. . Időközben változtak a Vo­lánbusz Vállalat gazdálkodá­si feltételei is, melyek arra ösztönöznek, hogy a ráfize­téssel közlekedő járatokat szüntessék meg, s újabb, veszteséget okozó járatokat ne indítsanak. Olyan ellent­mondás keletkezett így, me­lyet csak közös erővel lehet feloldani, s a hagyományos eszközök, módszerek alkalma­zásán kívül újabbakat is kel) keresni. Ügy tűnik, a szokvá­nyos nagy, tömeges személy- szállításra készült buszok be­állítása valóban gazdaságta­lan a helyi közlekedésben. Helyettük kis fogyasztású, ke­vesebb személyt befogadó k. génjárművek kellenének. Fb- ből a szempontból jó példa­ként is említhető a gödi kez­deményezés. Teljes körben Mintegy három évvel ez­előtt kötött szerződést egy­mással a Volán 20. Sz. Vál­lalat váci üzemigazgatósága és a gödi Dunamenti Terme­lőszövetkezet vezetősége. En­nek értelmében a termelő- szövetkezet vállalta, hogy a távoli településrészeket ösz- szekötő járatokat indít sa­ját gépkocsijaival Göd-alsó vasútállomástól Göd-Újtele­pen át a göd-feísői Autóspi­henő nevű vendéglőig, azaz a A házilagos kivitelezés, a szükséges építőanyag- és szak­emberellátás terheit a tanács csak június I-ig tudta viselni. Akkor átadták a kivitelezést a Zsámbéki Medence Terme­lőszövetkezet kisszövetkezeté­nek és azóta csak az ablakból figyelik, hogyan magasodik, szépül a 8 milliós épület. A nyár elején azonban furcsa rémhír kezdett terjengeni a helybeliek között. Híre járt, 2. sz. főútvonalig, ahol már a Volán járatai közlekednek. A szövetkezet autóbuszai azóta szorgalmasan róják a kilomé­tereket, naponta hat fordulót tesznek a megállapított út­vonalon. A vezetőség össze­kapcsolta a személyszállítás feladatát a reggeli munkás- szállítással is. E szolgáltatás fejében, amiért három autó­busszal segítik a helyi közle­kedést, ennyi járművük adó­mentesnek nyilván)^.. 4 4 forintos viteldíjak a szövet­kezetét illetik' meg, ^Ügyátfák- kor a havibérletek árát a Volán könyvelheti el magá­nak. — Mi a véleménye a szol­gáltatásról? — kérdeztük ez­zel kapcsolatban Gáspár Gá­bort, a Gödi Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának titkárát, aki szerint első lé­pésnek jó, de a megoldás út­ján tovább kellene haladni. Az egyik tennivaló az lenne, hogy a járatok még gyakrab­ban közlekedjenek a délelőtti és délutáni órákban. Távlati terv az is, hogy megteremtsék a műszaki feltételeit, alkal­massá tegyék az útszakaszo­kat arra, hogy a jelenlegi félkörjárat teljes körjárattá váljék, s átszállás nélkül köz­lekedhessenek a különböző településrészek lakói. Másként látja a kérdést Rimár Sándor, a termelőszö­vetkezet szállításvezetője, aki szerint a nagyközség veze­tői és lakossága szempontjá­ból valóban hasznos ez a megoldás. Csakhogy a szó- használattal élve: a gyerek vágyott arra, hogy babát kapjon, aztán megkapta, fel­tette a polcra, s már nem ját­szik vele. Ami magyarul azt jelenti: sokan csatáztak a helyi közlekedés javításáért, érveltek, panaszkodva ecsetel­ték, mekkorára nőttek a tá­volságok, s kérték, követel­ték a megoldást. Most vi­szont csak néhányon veszik igénybe a megállókhoz érke­ző buszokat. Le sem szabad írni, ki sem szabad mondani, olyan nevet­séges a bevételük. A ráfize­tés évente eléri a 100—150 ezer forintot. Ráadásul az utak állapota is rossz, s hiá­ba jelzik, nem javítja meg senki, tönkremennek rajtuk a gépkocsik. Minőségük olyan, hogy azokon a Volán végig sem engedné haladni kocsi­jaikkal a sofőröket. Hiányoz­nak még azok az összhangte­remtő intézkedések is, me­lyekkel növelhetnék az utas- forgalmat, s akkor közleked­nének a buszok, amikor az embereknek szükségük van rájuk. Egy községben ilyen esemény a temetés is. s mi­vel messze esik a lakott te­rülettől ez a helyszín, miat­ta követelték azelőtt legtöb­hogy beszakadt az új ABC- áruház teteje. E híresztelésből az igazság­nak csupán annyi felel meg, hogy a tetőfedésre használt pala gyári hibás volt és felté­tel után rövid idővel vala­mennyi megrepedezett. Az építőanyag cseréjét a gyártó természetesen szó nélkül vál­A bő olajban való sütést jrittelésnek nevezik, és a korszerű, igényes táplálkozás egyik legnépszerűbb változa­ta. A vendéglátóiparból ke­rült át a háztartásba éppúgy, mint sok más ételkészítési módszer. Készíthető ezzel az eljárással r- a közismert sült burgonyán kívül — hús, ba­romfi, hal, zöldségek és tész­tafélék is. A módszer lénye­ge, hogy a sütés 140 és 180 ben a járatokat. Most megint csak gyalogosan vagy a roko­nok, ismerősök személykocsi­jain kénytelenek közlekedni az emberek, mert az időpon­tot rosszul választják meg az esemény bonyolítói. Igaz, ké­résre ilyenkor rendes vitel­díjért különbuszt is indít a szövetkezet, de a tragikus események szomorú óráiban erre kevesen tudnak gondol­ni. Új módszerrel Göd csak egyik példája a helyi közlekedés nehéz és egyre növekvő gondjainak, s az ellentmondást feloldó pró­bálkozásnak is. Csakhogy az a kérdés, ki kérheti, követel­heti egy gazdálkodó egység­től, hogy veszteséggel vállal­ja át más, erre hivatott vál­lalat szerepét? Segíteni kell ebben a tiszteletre méltó vál­lalkozásban, tovább kutatva a megoldás lehetséges, gazda­ságos útjait, esetleg mások tá­mogatása révén is. Kovács T. István Másfélezerszer fordul elő egy évben, hogy madarakkal ütköznek össze az Aeroflot szovjet légitársaság gépei. Az esetek 10 százaléka komo­lyabb következményekkel jár — elhúzódó javítással, járat­halasztásokkal és -törléssel, kényszerleszállással. A másik fél veszteségei is nagyok: évente hat-hétezer a madárál­dozat. Mint egy lövedék becsapódása A hatvanas évek elején, amikor megjelentek a sugár- hajtású repülőgépek, meg­nőtt az ilyen ütközések ve­szélye és ereje. A Nauka v SZSZSZR (Tudomány a Szov­jetunióban) című folyóirat ta­nulmánya szerint találkozás egy 1,8 kilogramm súlyú ma­dárral 700 kilométer/óra se­beség mellett háromszor ak­kora ütést jelent a repülőgép­nek, mint egy 30 milliméteres ágyú lövedékének becsapódá­sa. A turbinába kerülve a tollas légi vándor teljesen szétroncsolja azt. Az ütközések főként a fel­szállásoknál és a leszállások­nál gyakoriak. 1968. július 6-án az odesszai repülőtérről felszálló IL—18-as 210 kilo­méteres sebességgel vágódott lalta, s már jó ideje az új pala díszeleg a tetőn. Annyit még hozzátehetünk — hiteles forrásból — a beru­házásról terjengő híresztelé­sekhez, hogy szeptember végé­re a szakipari munkák befeje­ződnek és az ABC megnyitását a jövő év elejére tervezik. M. A. Celsius-fok között, bő, forró olajban történik. (A sertés­zsír nem alkalmas frittelésre, mert túl alacsony a „füst­pontja”.) A forró zsiradék hatására az ételek pórusai be­zárulnak, a kilépő vízgőzök megakadályozzák a zsiradék behatolását, a húsok nedvei nem tudnak eltávozni, a hús puha, lédús, gyenge marad. A frittelt ételek könnyen emészthetők, egészségesek. A szakszerűen készített frittelt ételre jellemző a puha bel­ső rész, és az aranysárgából az aranybarnába átmenő szí­nű, ropogósra sült külső ré­teg. A megfelelő eredményt adó kéreg csak 170 és 180 Cel­sius-fok közötti zsiradék-hő­mérséklettel érhető el. A frittelésre szolgáló spe­ciális villamos fazék, a fri- teuse (ejtsd: fritőz) már meg­jelent a hazai üzletek néme­lyikében is. Rendkívül prak­tikus, bár az ára még kissé borsos. Inkább nagycsaládok­nak kifizetődő. Nyomásra záródó borítékok Nyomásra záródó borítékok gyártását kezdték meg a Szentendrei Papírgyárban. Több mint egymillió forintos beruházással az egyik gépsort egészítették ki új alkatrészek­kel, olyan módon, hogy évente 35—40 millió darab nedvesí­tést nem igénylő, egyszerűen, biztonságosabban záródó borí­tékot készíthessenek vele. Már dolgoznak egy elegáns, nyomásra záródó bélelt borí­ték gyártásának kifejlesztésén is. Ez előreláthatóan kará­csony előtt kerül az üzletekbe. bele a felriadt varjú- és ga­lambcsapatba : két motorja megrongálódott, s csak a pi­lóta lélekjelenléte hárította el a katasztrófát. 1980-ban egy őszi estén a Kaukázusban egy TU—134-es, öt perccel a felszállás után egy vonuló libacsapatba szaladt bele, be­tört a pilótafülke üvege, sú­lyosan megsebesült a fedél­zeti mérnök, hideg levegő áramlott az utastérbe. A piló­tának sikerült letennie a gé­pet. A szovjet haditengerészet egyik rakétahordozó repülőgé­pe lövészet után tért vissza a partmenti repülőtérre, ami­kor 150 méteres magasságban több tucatnyi erdei szalonká­val találkozott: az ütközés ereje szétroncsolta a hajtó­művet, de a pilóta a parancs ellenére nem katapultált, ép­ségben lehozta a vadászgépet. Fiókák a legnagyobb veszélyben A Szovjetunióban külön tu­dományág foglalkozik e prob­lémákkal — a repülési orni­tológia — s- tucatnyi szovjet reptéren már külön ornitoló­gus státus is van. A Szovjet Tudományos Akadémia mel­lett működő kutatóintézetben több mint háromezer ütközés adatait elemezték részletesen. — Nagyon panaszkodnak a horgászok, hogy nincsen hal a ráckevei Dunában. Netán iga­zuk van? — A tervszerű és rendsze­res telepítés eredményeként most is megfelelő mennyiségű hal van a ráckevei Dunában és vízrendszerében. A vízi se­reg passzivitásának más az oka. Elsősorban a 'változékony időjárás, amely nemcsak az emberek szervezetére, hanem a halakéra is hatással van. Amikor a barométer minden nap mást és mást mutat, ak­kor a horgásznak kevés az esélye a zsákmányszerzésre. Az ínséges időszak szokatla­nul régóta, július közepétől tart. Erről nemcsak a társak elbeszélései, hanem a magam példája is meggyőzött. A na­pokban például külföldi ven­dégeket vártunk halvacsorára, s ahogy gondos házigazdához illik, már jóval előtte kiültem a vízpartra. Péntek reggeltől vasárnap estig próbálkoztam, hiába. Nem hogy halat nem fogtam, de még a kapásjelző sem mozdult meg. Ügyhegy szégyenszemre vásárolni kel­lett tíz kiló pontyot, hogy ösz- szejöjjön a halászlének va­ló ... — Hamarosan elérkezik a haltelepítés ideje. Mikor és mennyi hal kerül a legnép­szerűbb vizekbe? — Nemrégiben megvizsgál­tuk a telepítésre 6zánt állo­mányt, s úgy érzem, elégedet­tek lehetünk. Á javarészt há- romnyaras pontyok sok örö­met szerezhetnek majd a hal­fogóknak. A délegyházi tó­rendszerbe és a tassi 5-ös. 6-o$ vizekbe 200 mázsa aranyhasút helyezünk ki. Idő tartozik az Igy hogy -idvélberr' megkerestük a naturisták ve­zetőit; járuljanak hozzá a költségekhez. Most ugyanis az a helyzet, hogy több mint 30 hektárnyi területet birtokol­nak, a halas ítást viszont teljes egészében mi álljuk. Igaz, a nudista horgászok mellett má­sok is pecázhatnak ott, de ah­hoz le kellene vetkőzniük ... — A ráckevei Dunába és mellékvizeibe 2 ezer mázsa ponty kerül, amelynek két­harmada saját termelésű, a ráckevei halgazdálkodási bi­zottság makádi tavában ne­E statisztika alapján egyér­telmű következtetésre jutot­tak: a tavaszi és őszi vonulá­sok idején a legmagasabb az ütközés valószínűsége, illető­leg a fiatal madárnemzedékek szárnyra kelésekor, a nyár elején. A tapasztalatlan ma­darak ugyanis nem mérik fel pontosan a gép sebességét, ezért nem tudják elkerülni a találkozást: 150—200 kilomé­teres repülési sebességnél tör­ténik az ütközések 40 száza­léka, míg 100 km/óra sebesség mellett nagyon ritkán fordul­tak elő (2 százalék), akárcsak 400 km/őra felett (8,1 száza­lék). A korszerű gépek repülési magasságában és sebessége mellett elenyésző az ütközés valószínűsége — 700—800 km/őránál mindössze 0,4 szá­zalék. A szovjet maaassági csúcs 7.3 kilométer volt: egy IL—18-as a Kazbek felett kö­röző sassal ütközött. A vi­lágcsúcsot az afrikai konti­nens fölött jegyezték: egy ke­selyű 12.2 kilométer magas­ságban megrongálta egy su- gárhaitású gép egyik hajtó­művét. A legütközésveszélyesebb madárfajok a varjak, seregé­lyek, pacsirták, fecskék stb. (32,2 százalék). Ezeket köve­tik a sirályok (15,9 százalék) A harmadik helyen állnak a velkedett. A telepítés október nyolcadikén kezdődik. Ezért október nyolcadika nulla órá­tól november elsején reggel hat óráig általános, tehát minden halfajta fogására ki­terjedő tilalom lép érvénybe. Utána pedig, egészen decem­ber 31-ig, este hat órától reg­gel hatig nem lehet horgász­ni. A tilalom nem népszerű intézkedés, de mindenképpen szükséges, ezért most is bí­zunk a horgásztársak belátá­sában. Köztudott ugyanis, hogy a telepítés idején foko­zottan kell védeni az állo­mányt. A rendszeres etetéshez szokott halaknak át kell áll­niuk a természetes táplálék­ra,, annak felkutására. Amíg ez meg nem történik, addig a halak mindenre kapnak, tö­megesen foghatók. — Egyre népszerűbb a hor­gászsport, viszont egyre keve­sebb a szabad vízterület. Tud­ják-e bővíteni a lehetősége­ket? — Természetesen figyelünk ezekre az igényekre. Most tárgyalunk például a Kiskun- lacháza térségében elhagyott bányatavak hasznosításáról a helyi Kiskun Termelőszö­vetkezettel. Tíz esztendőre szeretnénk bérbe venni a há­rom, egyenként tízhektáros, egybefüggő tavat. Az egyiket a Pest Megyei Rendőrkapi­tányság dolgozói veszik keze­lésbe, a másikon a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központja teremti meg a hor­gászati lehetőségeket. Pest kö­zelsége indokolja, hogy a har­madik az intéző bizottságé maradjon. Intenzív halasítása után a napijegyesek pecázhat- nak majd ott Ügy tűnik, hogy Dömsödőn.h vízparthoz ’közéi 'Is felszabadul hamaro­san egy négyszáz négyszögöl­nyi terület. Amennyiben sike­rül a tulajdonossal megegyez­nünk, s lesz hozzá elég pén­zünk, aktkor valószínűleg egy ifjúsági bázist hozunk létre. Erről, és még több időszerű tudnivalóról október közepén tájékoztatjuk az egyesületek elnökeit és titkárait. Területi elv alapján, öt helyszínen rendezünk fórumokat, ame­lyeken szó esik majd a de­cemberben kezdődő közgyűlé­sek előkészítéséről is. K. L. nappali ragodozókkal való üt­közések (15,6 százalék), s majdnem ugyanilyen gyakori­sággal fordul elő galambok­kal és gerlékkel (15,3 száza­lék). Óvatosabbak a libák (9,3 százalék), pedig súlyukkal komoly veszélyt jelentenek s a libacsapatok éjszaka nagy magasságokban vonulnak. Riasztórakétákkal hessegetik el A repülőgép legveszélyezte­tettebb részei a hajtóművek: az ütközések csaknem 40 szá­zaléka ott történik, míg a szárnyakat éri a madárcsapá­sok egyharmada. Nemhiába használja már a szaknyelv a madárállóság terminust, hi­szen a nemzetközi szabvá­nyok szerint egy 1,8 kilo­gramm súlyú madárral való találkozást kell kibírnia a fülke üvegeinek és a hajtó­művöknek 450 kilométeres se­besség mellett. Több tudományos módszert alkalmaznak a szovjet repülő­tereken: bioakusztikus riasz­tókkal, vészkiáltásokkal zavar­ják el a madarakat. Az egy­szerűbb módszerek Is bevál­tak: megszüntették a szemét­telepeket, s a kifutópályák mentén megfelelő fűfajtákat ültetnek, vagy riasztóra káték­kal h'^cegetik el a szárnyaso­kat. Emellett a rádiólokáto­rok már kilométerekről érzé­kelik például a galambot, s a madárvonulások irányának pontos, tudományos prognózi­sa alapián tervezhetik a re­pülési útvonalat. Tamássy Sándor Baba a polcon, avagy a félkör sersa Jó a gödi kezdeményezés, de... Korszerű sütési módszer Borsos áron, de kapható Ka tollas légi vándorral ütközik a repülő Akár katasztrófával végződhet V 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom